Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1957-03-23 / 70. szám

1951. MÁRCIUS 23. N A Pf rt II Következetesen megvalósítjuk H1RE K \A I 1" i I r '■ r ■ r pártunk célkitűzéseit Megalakult a Pedagógiai Főiskola pártszervezete : s>: s Az ellenforradalom ideo- Tigyi Józsefné, Boros Antal lógiája — sajnos — több fő is- elvtárs és még többen hamg- kolai hallgatónál, sőt oktató- súlyozták, hogy kemény és női is termékeny talajra ta- nehéz harcoknak néz elébe a tóit, akik... még ma is felszí- pártszervezet Az ellenforradal nen tartják az ellenforradalmi márok dühösein fogadták majd hangulatot. Ezt az állapotot a megalakulás hírét és Ismét mi, főiskolai kommunisták kipróbálják fegyvertáruk min- nem nézhetjük tétlenül, ezért den be rozsdásodott fegyverét: szükségesnek tartjuk létrehoz­ni harcos szervezetünket, a főiskolai MSZMP-t. Célunk az, hogy következetesen megvaló­sítsuk pártunk célkitűzéseit, «melyek a proletárdiktatúra elméletére és gyakorlatára épülnek.. A Pedagógiai Főiskola párt­szervezetének alakuló taggyű­lésén fogadták el a fenti nyi­latkozatot. Mindössze nyolcam bontották ki a vörös zászlót A nyolc elvtáns mögött azon­ban több mint 200 000 MSZMP tag áll és — mint számos más helyen megtartott értekezleten elhangzott felszólalás bizonyít­ja — a komlói és meszest bá­nyászok színe-java is. A jövő harcosait üdvözöljük a nyolc elvtársban, akik bátran neki­vágnak a dzsungelnek és út­törői lesznek annak a sok­a kommunisták rágalmazását, lejáratását, az intrikákat és a többieket. Csak próbálják! „Nyugodtan álljuk a roha­mot. A kommunista diákok kivétel nélkül jeles vagy ki- tűnőrendűek, nehéz lesz te­hát csomót keresni a kákánl Es máskülönben sem leszünk tétlenek!'’ — mondották az elvtánsak helyesem. Egyébként a nyilatkozatban is kifejtet­ték, hogy nem alkusznak meg „azokkal, akik aktívan támo­gatták az ellenforradalmat és ellenforradalmi eszméket ter­jesztenek — jelentkezzen az akár álszociallsta, akár nyílt kormányellenes formában.” Hogy kik ezek az emberek, az közismert a főiskolán. Az egyik Danyi András, aki a ka­tonai tanszék folyosóján lévő Lenin szobrot és népköztársa­sági címert összetörte. A má­sik Magyar László másod­éves hallgató, a nacionalista, soviniszta és szovjetellenes jelszavak hangozbatája, továb­bá dr. Cserdl Ferenc, Soltra Elemér és még néhányan. Ezek az emberek érdemtelennek bi­zonyultak arm, hogy a főisko­lán tanuljanak vagy tanítsa­nak, szembekerültek az Ifjú­ság nagyrészével, hiszen azok szocialista nevelést kívánnak. Ezért nincs helyük a főiskolán. A nyilatkozat csak az ellen­forradalmárok. felett tört pál­cát. Nyíltan hangoztatja, hogy támogatni „ ... és segíteni kí­vánunk minden olyan hallga­tót és nevelőt, aki felismeri az ellenforradalom igazi céljait és résztvállal vetünk a szo­cialista demokratizálódás ú t­„Egry bolond nap“ A Pécsi Nemzeti Színházban: április 1-én, hétfőn este fel 6; és fél 9 órai kezdettel mutat-j ják be az „Egy bolond nap"! című vidám, zenés műsort AJ derűre fakasztó műsort Ga-| lambos György és Tánczos Ti­bor állította össze. S/erep’ők- Takács Margit. Bázsa Éva, Pé­ter Gizi Gyapai Yvett, 8zabé Samu Komuth-di.las. Galam­bos György, Széplaki Endre Tomanek Nándor és Falud I.ászló. Fellép a színház lánc- kara, Biró Attila a színház karmestere, a tánczenekart ve zényll. Tánczos Tibor konferál legyen megfelelő termelési érlék! Jólstkcrfllt cukrász- és hideg konyha-bemutató A budapesti Csemege Vál­lalat cukrász és hldcgkonyha üzemének készítményeiből csü­törtökön délelőtt rendeztek bemutatót a pécsi Csemege boltban. Több mint 3000 kü lönböző cukrászsütemény fo gyott el. A hldegkonyha ké­szítményei szintén nagy siker Igen sok probléma akad mostanában a bérezések kBrfll. 1956, októbere óta a bérek majdnem minden iparágban Jelentősen emel. kedtek — ugyanakkor a 15—25 százalékkal magasabb bérért sok­kal kevesebb terméket állítunk ció, mint az elmúlt év harmadik negyedévében. Egyszerűbben szólva nagyon drágán termelünk és ezzel akadályozzuk az életszínvonal emelkedését. A Siklósi Faipari Vállalat vezetői, az Igazgatóság és a munkás­tanács jól bevált módszert alkalmaz a dolgozók bérezésére. Cik­küket azért tesszük közzé, hogy ahol lehetséges, hasznosítsák be­lőle a Jó tapasztalatokat. A z elmúlt hónapokban eltörölték a bürokratikussá vált 91**- normabérrendszert. Kormányzatunk — ebből klirt­dulva, az elmúlt év novemberi határozatában jelölte meg az elmúlt év harmadik negyedévének bér-tényszámalt bázis-szám­nak. Ezzel kiutat találtunk a bérezéssel kapcsolatban felvető­dött nehézségekből. Vállalatunk munkástanácsa, a szakszerve­zet, valamint a vállalat vezetősége közösen kidolgozott egy napjainkig jól bevált bérezési rendszert. Az elmúlt év harma­dik negyedévének bérezési tényszámal lett az alap. Ebből ki­számítottuk a fizethető órabért. Azután kategorizáltuk a mun­kákat segédmunkástól a bútorasztalosig bezáróan. Nálunk a bérezésnél az az elv, hogy a kifizetés mögött megfelelő termelési érték legyen. Vagyis meghatározott bé­rért, egy meghatározott termelési értéket kell előállítani. így érjük el, hogy a béralapot semmiképpen sem lépjük túl. Ha valamilyen okból nem érnénk el a 100 százalékos terv- teljesítést — a vállalat vezetősége abban állapodott meg, hogy az elért eredmény arányában használhatja csak fel a bár­ján haladó szocialista építés- arattuk. Különösen az újdon-' alapot is. Ez a határozat serkentő hatással van az üzem dói­ból. Dolgozni fogunk azért, hogy a megtévesztett, de szo­cialista eszméket támogató hallgatókat és nevelőket — biztosítva részükre az alkot­mányban lefektetett demokrá­ciát — a párt mellé állítsuk sok embernek, akik a fŐlsko-j-b--,,-«--------------«---------«------,, ián majd követni fogjálk őket.S : E'őielét már látni is lehetett:! résztvett a taggyűlésen három; oly cm — jelenleg még párton-; kívüli — elvtárs is, aki fel-! Bzóla'ásóval hitet tett a párt poétikája mellett. Régi szólásmondás, hogy* amikor a gyermek tipegni; kezd. nem azt nézik miikép-: pen lép, hanem annak örül­nek. hogy már lép. Az alakuló taggyűlés 6em ezt nézte, mégis szembetűnt a beszámoló hiá­nya. A rövid alakulási nyilat­kozat ugyan határozottan és helyesen foglalt állást a leg­alapvetőbb kérdésekben, azon­ban hiányzott az átfogó, mély. elemző értékelés a főiskolán tőként ellenforradalmi ese­ményekről és főleg a pártszer­vezet tennivalóiról. Ez a leg- '" ö oka annak, hogy a vita -s -ú vakvágányra csúszott, ^bb azon polemizáltak az v "salk, hogy külön párt- ----.vezete legyen-e a kommu­nista oktatói karnak avagy nem. A végén a nagyobb több­ség győzött, tehát egységes és erős pártszervezete lesz a fő- jscVoiánalk. Az idő tekintélyes része azonban eltelt ezzel a Ez is „tollhegyre“ való Ságoknak: lengyelgomba, Vi­tamine« saláta és a mnjanézes cukorborsónak volt nagy si­kere. A két napra szánt be­mutatón csütörtökön mindent megvásároltak. A várakozáson felüli sikerre való tekintette1 a jövő hét végén megismétlik ^ bemutatót. jTanácsülést tart a n. kerületi ; tanács vitával, pedig hasznosabban is fel lehetett volna használ­ni. Az Országos Mentőszolgálat a Német Demokratikus Köz­társaságban gyártott 20 ű; mentőautót kapott. Ezekkel el­sősorban a vidéki mentőállo­másokat látják el. Ebben az évben még mintegy ötven ha- son’ó járművet juttatnak az Or­szágos Mentőszolgálat kocsi­parkjának felújítására. Szerdán estefelé (18.30) a Kórház téren mentem ke­resztül a Szigeti országút irányában. A Kórház tér sarkán látom, hogy 3 fiatal­ember megy előttem. Szem­ben,)ött egy 15—16 éves kis­lány, aJki a fal mellé húzód­va akart elmenni a legé­nyek mellett. Egymás mel­lé érve, egyik odakapott a kislányhoz, a másik szin­tén. A kislány felkiáltva megütötte az egyiket, mire durván röhögve továbbmen­tek. Körülbelül 25—30 méter­re megismétlődött a jele­net egy másik kislánnyal. A Petőfi mozi előtt egy harmadik kislánnyal követ­ték el ugyanazt, aki pofon vágta a legerősebb legényt, mire hangos „röhögéssel“ átmentek a túlsó oldalra, megcélozva egy plakátot be- tflzgctő lányt. Utolsó pilla­natban vették észre: egy ha­talmas farkaskutya van a lánnyal. Erre telhúztak mel­lette. Elhatároztam, követem őket, s megpróbálom meg­tudni kilétüket. A Kiski­rály utca sarkán egyikük levált, a két legszemtele­nebb elindult a Makár utca felé. A magasabb világos- szürke nadrágot, egészen vi'ágos kabátot, (alul kö­tött lumbertjack) viselt, a másik sötétszínű rendes ruhában volt felöltő nélkül. Az utca közepén andalító ide gennyclvű nótát énekelve mentek. A Makár utcai Is­kolánál egy csendesen bak­tató fiatalember szólt hoz­zájuk idegen nyelven, ezek vá'aszoltak, majd siettek to­vább. Az utcán végigmentek, majd befordultak a Nagy Jenő laktanya kapuján (volt Ferenc József). Utánuk néz­tem, az udvar közepén lévő alacsony barakkszerű épü­letbe mentek be. Az ottlevő fiatal gyerektől kérdeztem meg: ismeri-e őket. Azt mondta, hogy itt a munkás- szálláson senkit sem ismer. Visszafordultam, mire is­mét találkoztam az e'őbbi fiatalemberrel. Odamentem, megkérdeztem, mit tud a le­gényekről? A fiúkat nem is­meri, csupán azért szólította meg őket, mert szép horvát nótát énekeltek, s horvátul kérdezte meg tőlük, hova valók. Azt válaszolta a vi­lágosszürke ruhás legény, hogy zágrábi. Mást nem tnd mondani. Ez a jelenet, amely a nyílt ntcán, gyenge forgalom mel­lett lejátszódott, annyira felháborít, hogy nem hagy­hatom szó nélkül. Botrá­nyos, hogy egy kislány 6—7 óra között ne mehessen ki az utcára, mert ilyen drasz­tikus, ocsmány támadás éri: ma amikor annyi rendes emberre van szüksége tár­sadalmunknak. az ilyen stri­ciket ki kell vonni a forga­lomból. Egy pedagógus gozólra. Mindenki igyekszik, hogy a tervet maradéktalanul teljesítsük. Most már ott tartunk, hogy felettes szerveinket kértük: necsak az üzem fizikai dolgozóinak bérezését köthes­sük a havonta elért eredményhez, hanem a műszaki és admi­nisztratív beosztásban dolgozókét Is. Ez azért lenne jó. mart akkor valóban minden dolgozó érdekelve lenne a terv teljesí­tésében. Már sokan kérdezték, ml az a serkentő erő, amely dolgo­zóinkat a terv túlteljesítésére készteti. Az, ha túlteljesítik a tervet, a túlteljesítés arányában az órabéren felül külön jutal­mat kapnák. Úgy, hogy ez feltétlenül Igazságos. Felvetődik a másik fontos kérdés, a gazdaságosság kérdé- A n. kerületi tanács végre-! se, amelyet az önköltségi mutatókon keresztül mérünk. A Hajtó bizottsága március 28-! munkástanácsok működési szabályzatában utalás van arra, in délelőtt 9 órai kezdettel; hogy ha a vállalat a tervezetten felüli nyereségre tesz szert, tanácsülést tort. A legutóbbi; annak egy bizonyos százalékát év végén a dolgozók közt szét tanácsülésen hozott határoza-1 lehet osztani. Az osztás irányadó száma a dolgozónként elírt tok végrehajtásával fog’alkoz-! egyéves kereset. Ez a feltétel feltétlenül serkenti a vállalat nak. Ezután ismertetik a vég-: összes dolgozóit az önköltség csökkentésére, a nyereséggel való rehajtó blzott'á- fontosabb! zárásra. határozatait. Értékelik a szak-! Az Itt ismertetett bérezési rendszert az elmúlt év decem.- Igazgatári szervek eddig vég-j bér l-étől alkalmazzuk. Ezzel dolgozóink többsége egyetért, zett munkáját és megjelölik az; igazságosnak tartja, mert kinek-klnek a munkájához van iga­Aj zítva. SZÉP FERENC MARKOV1CS ISTVÁN Igazgató a munkástanács elnöke“ előttük álló feladatokat. ... tanácsülésen a tanácstagok kö-! '.élességeivel is foglalkoznak. : |B«9HH9»iaH9»aHaH9a9iMinNMa9iaaHa9»inu9a9Hi*H9ai>ai*9n9Hi9a9HiauHuaHHaumMHHMMM»«i Kél körzetre osztották Komiéi Iknamélyítft Vállalatot A GAZDASÁGI vezetés egyszerűsítése és olcsóbbáté- ele érdekében több közbe­eső vállalatot, igazgatóságot, intézményt számoltak és szá- mo’tnak fel így került sor a Com lói Aknamélyítö Vállalat felszámolására is, illetve két körzetre való bontására. A Komlói Aknamélyítö Vál- alat munkástanácsa, szakszer­vezeti bizottsága és párt in­tézőbizottsága nem minden ekintetben értett egyet a vállalat felszámolásával. Ezért a minap értekezletre ültek ösz- -,ze, hogy megvitassák észre­vételeiket. Az értekezleten je- en volt az Aknamélyítö Tröszt vezetői közül Honty Ferenc igazgató és dr. Péteri főköny­velő. Sok észrevételt tettek az át­szervezéssel kapcsolatban. A tröszt Igazgatósága nem vet­te figyelembe a sokat han­goztatott „alulról jövő kez­deményezést“, mert a kom­ták meg, hogy a munkásta­nácsok vezetői negyedéven­ként felutaznak a körzetvoze- tőkkel Budapestre, és ott tá­jékoztatást kapnak az elmúlt hónapok munkájáról és hogy a jövőben mit és hogyan akar­nak megvalósítani. Ez nem lóiak nélkül oldották meg az 7-Árja ki azt, hogyha a mun­átszervezést. Csak akkor tu­datták velük, amikor az át­szervezési tervet már elkészí­tették. A komlóiaknak — mint ahogy mondani szokták — csak pontot kellett tenni a mondat végére. TÖBBEN a felszólalók körül az ügyintézés Iránti aggályu­kat fejezték ki. Megkérdez­kástanács vezetői Pesten jár­nak, nem nyerhetnek bete­kintést a vállalat munkájába. Honty Ferenc elvtárs tröszt igazgató a kérdésekre adott válaszában abból indul ki, hogy egyszerűsíteni kell a gazdasági vezetést, mert tart­hatatlan volt az az állapot, ahogyan eddig vezettek. Meg ■■aaaaaaaaaaaai WÓfCÁMYl ©OMDQK ték, hogy egyes ügyek ellnté- szüntetni a közbeeső vál- zése anyagkiutalás, bérkérdés, latotokat, ezzel komoy lészá- jstb. nem húzódnak-« el hosz- tudunk megtakarítani s L: sAria orv.jnH hmrv = vál- nem utó,sósorban váll a1 a ti szinten több mint 500 ezer Am'har országszerte meg- a- . ■— kezdődött a nagy tsz-bomlasztás — hol kívülről ijesztgetéssel, hol belülről csá­bító ígéretekkel —, Vókány- ban is hitelt adtak mindenféle hírnek a termelőszövetkezeti parasztok. A Törekvés tsz fel­oszlása azonban a vártnál is lassabban ment. Még azok a parasztok is, akik nem igen szívlelték a közös gazdálko­dást és anyagi vagy erkölcsi kényszer késztette őket annak­idején a belépésre, most gon­dolkodóba estek. Mi lesz, ha feloszlik a termelőszövetkezet? Mennyi hátrányuk vagy éppen hasznuk lesz belőle? Vissza kell-e fizetni az államnak a kért hiteleket, és ha igen, ak­kor milyen gyorsan? Először azoktól kaptak fele­letet, akik a tsz-f eloszlatást javasolták. — Ne törődjetek semmivel! Nincs Rákosi, nincs párt, nincs adósság! Feloszoitok és min­’d visz, amit tud. A többl- le gondoljatok! Valami nem tetszett ebben az okoskodásban a parasztok­nak, mert hiszen a hitelt nem Rákosi, nem is a párt. adta, ha­nem az állam. Az adósságot Bedig nem lehet személyek vál­tozásával eltörölni. Ezért öt­tagú küldöttséget menesztettek a Nemzeti Bankhoz. — Még nincs rá semmilyen intézkedés — mondták a bank- 5a n. A küldöttség visszatért s megkezdték a tsz feloszlatá­sát. Az elszámoltatásnál azon­ban kitűnt, hogy a termelőszö­vetkezetnek 597.295 forint kö­zéplejáratú, 468,120 forint hos­szúlejáratú és 32,153 forint rö­vidlejáratú hitele van. Azonkí­vül csaknem 100 ezer forint mérleghiány is mutatkozott az elmúlt évről. Azt is ki kell fi­zetni. S mikor elkészítették a végleges számvetést, a volt tagság adóssága 654,288 forint lett. Ezt osztották fel a 76 tag között arányosan és aszerint, mennyi állatot és takarmányt vitt ki a közösből. Mindeddig rendjén is len­------------;— ne a dolog, de a rendelet kimondja, hogy az elszámolástól számított 15 na­pon belül ki kell fizetni az adósságot. Kell, de miből? Igaz, a termelőszövetkezetből kivitték jószágokat, de azok eladására addig nem kapnak passzust, mii,! fennáll az adós­ság. így vagy eladja a saját jószágát, ha van, vagy nyilat­kozatot ad a1 községi tanács­nak, hogy a vásár után azon­nal kiegyenlíti tartozását és túladhat a tsz-ből kivitt jószá­gon. Németh József két hat­;• -.......hónapos csikót vi tt vásárra, hogy a négyezer forintot kifizethesse. Szepesi János 6100 forinttal tartozott lahogyan megbirkóznak. Egy szú Ideig, amiatt, hogy a vál­lalat Pesten van, az üzeme •pedig Komlón és Pécsett van. •Kérték Honty elvtársat, hogy —sökkentsék a fölösleges je­évre kiadják kbhMZonWrlet- S'cntéskéréscket. A Komlói Ak- be de az 50 férőhelyes istálló, :nL£Lmély(tő Vállalat 37 fővel gondja vállain az államnak, kifizette. Sztana János adóssága 13 ezer forint. S még sorolhatnánk, kinek mennyi terheli most a számlá­ját, mert annakidején meg­gondolatlanul, elhamarkodva cselekedett. Hibát követtek el a takar­mány szétosztásánál is. Ugyan­is nem annak adtak takar­mányt, aki állatot is vitt ki, hanem egyformán mindenki­nek és munkaegységre. Ebből következett, hogy ahol gyara­podott a jószág, most fogytán a takarmány s aligha tudja kitartani az állatokat újig. S ha se fizetni, se jószágot tar­tani nem tud, akkor azok újra visszakerülnek a volt tsz istál­lóiba. S mivel a környék nagy­a hizlalda, a fiaztató továbbra is a tanács nyugszik. Hasznosítani kell és haszno­sítják is, ha nehéz munkával is. Mintahogy gondozzák a tsz 19 holdas fiatal gyümölcsösét, amelyik hamarosan termőre fordul. Csakhogy jobb lenne, ha földműveléssel foglalkozó emberek vennék gondjaikba s használnák fel újra a közös ér­dekében! csökkentette az adminisztratív dolgozók létszámát, de a pesti röszt még a mai napig is kéri statisztikai adatokat. Vala­hogy úgy létiáik, hogy a íe’es- egesnek látszó funkciókat megszüntették, a tröszt mégis nemlétező funkciók munká­ét számonkéri a komlóiaktól. Napánként kémek különböző kimutatásokat. Ez azért ká­rost, mert létszám hiányában * hetnek a körzetek, mint ko­Mert Vókányban nem halt ki a szövetkezés gon­dolata. Két szakcsoport ala­kult. Egy dohány- és egy cu­korrépatermelő társulás. Mind a kettő ötven-ötven holdon. S gondolják csak meg a vókányi parasztok: a fennmaradó föl­det úgyis meg kell művelni, az istállókat, épületeket és a visz- szakerüló jószágot gondozni kell! Mennyivel Jobb lenne, ha nem részibe, meg bérbe dol­goznának a tanácsnak, hanem forint megtakarítást je’ent a fölösleges vállalatok és funk­ciók megszüntetése. A Komlói Aknamélyítö Vál­lalat felszámolásával, il’etve a körzetek létrehozásával könnyebbé tették a komlói és pécsi körzeti vezetők munká­ját, mert az ügyintézést a pesti tröszt vette át. A körze­teknek azonban megmaradnak a jogai. Mint önálló elszámo­lási egységek szerepelnek. Azokban a kérdésekben, me y- hez nem kellett a tröszt jóvá­hagyása, most Is éppúgy dőnt­az üzemvezetők végzik e fel­adatokat, ezért más komoly munkát hanyagolnak el. Nem beszélve arról, hogy az adott statisztikai számok sokszor nem a való helyzetet fejezik d. Abban állapodtak meg, logy ezután csak hetenként kell a körzeteknek jelentésit adniok Pestre, rábban a vállalat. Az a tény, hogy az ügyintézést a tröszt végzi, lehetővé teszi, hogy a műszaki vezetők behatóbban foglalkozzanak egyes munkák­kal. üzemi gazdaságai nem tárta- maguknak termelnének, nevel nak igényt a tsz épületeire, A kérdések között szere­pelt olyan is, hogy a körzeti munkástanácsok hogyan tölt­sék be feladatukat, ha az üzem például Bakonyán vagy ép­egyelőre a községi tanács ke­zeli. De hogyan? Se takarmány, se állatgon­dozó. A földdel még csak va­nék az állatot a majorságban, ; >em Vasason van, a vállalat közös erővel, közös gazdálko- «pedig Pesten. Ilymódon nem dássál. -tudnak betekintést nyerni a Az lenne az igazi és kifize- !vállalat munkájába, s el kell tődő gazdálkodás. Gáldonyi Béla HONTY ELVTARS válasza bizonyos megnyugvást kelteti az értekezlet résztvevőiben, de még sok apróbb kérdés tisz­tázatlan maradt, melyeket me­netközben kell megoidaniok, Lehet, hogy van valami igaz­ság abban, hogy a komlói vál­lalat felszámolása kissé eről­tetett dolog. Hisz nem voltak deficites vállalat, mint a töb­bi. De a szervezeti felépítés­nek ez a formája ésszerűbb­{foganni azt, amit felülről kap- nek Látszik, mint a korábbig ■nak. Ezt a kérdést úgy oldot- Baris István 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents