Dunántúli Napló, 1957. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1957-03-21 / 68. szám
1957. MÁRCIUS 21. NXPtÖ s VITA A szülő és az iskola Nagy érdeklődéssel íigye.i nevelőtestületünk . a „Szülő és Iskola“ című vita- sorozatot a Dunántúli Napló hasábjain. A vitaindító cikk és az első hozzászólások hangsúlyozzák az iskola és a családi ház harmonikus együttműködését. A szülői ház felelőssége igen komoly a gyermek neve- ' lésében, sok édesanya azt gondolja, hogy eleget fesz kötelességéneik, ha ruházza gyermekeit és élelmükről gondoskodik, a nevelés a pedagógus feladata. Valóban kevés szülő ér rá — egésznapi elfoglaltsága után — arra, hogy gyermeke házifeladatát ellenőrizze, és még kevesebb tudja gyermekét tervszerűen nevelni. Sokan megfeledkeznek arról, hogy a nevelés állandó és tudatos -átlátás. A legtöbb baj abból származik, ha ez a ráhatás nem elég következetes. A gyermek csakhamar észreveszi, ha a szülő jó hangulatban engedékenyebb és idegesebb állapotban szigo-j rúbb. Gyakran tehet hallani,* még gyermekükkel sokat tö-í rődő szülők szájából is: „Mai nagyon szigorúan megbüntet-! tem a gyermekemet. Azt hi-j szem tül szigorú voltam, dej olyan idegesség fogott el...‘i Ekkor szokott a testi fenyítés! is bekövetkezni. A gyermek,| — ha látja, hogy ma szabad,j nácsa nemsokára összehívja az vetel rendetlen ember rendet gyermekétől? S nem egyszer azok a gyermekek tiszteletlenek, udvariatlanok szüleikkel, nevelőikkel szemben, akik azt látják, hogy szüleik is szeretetlenül bánnak egymással és a nagyszülőkkel. Fontos a példa, a kötelességre való nevelés terén la A gyermeknek már kicsi karában látnia kell, hogy a családban mindenkinek meg van a maga kötelessége. Ha észreveszi, hogy az édesanya, édesapa ezt pontosan, lelkiismeretesen végzi, ez többet ér számára minden hosszadalmas rábeszélésnél. Nem kevesebb felelősség hárul a szülői ház mellett az iskolára is. Ne várjunk külön erkölcstan-órákra! Minden tantárgyon belül lehet is, kell is nevelni. Természetes egyes tantárgyak nagyobb lehetőséget nyújtanak világnézeti és erkölcsi nevelésre. így például iskolánkban a VII. és VIII. osztályos leánytanulóknak a serdülő leánykor problémáiról beszéltünk. A leányok igen hálásak voltak és kifejezésre juttatták, hogy ezekről a problémákról otthon szégyel- tek volna kérdezősködni. A szülő és nevelő mellett az egész társadalom feladata a nevelés. Hányszor látjuk, hogy egyetlen felnőtt sem figyelmezteti az autóbuszon tolakodó, az utcán cigarettázó, vagy társaival verekedő gyermeket A napokban egy 7—8 éves fiú rohant a Kossuth Lajos utcában. Alaposan meglökött egy idősebb nénit Hogy az esetleges szidást elkerülje, visszaszólt: „Néni, máskor jobban vigyázzon!“ A járókelők közül senki sem szólt hozzá, senki sem figyelmeztette; Mi nevelők feltétlenül várjuk a szülők véleményét is, a felvetett kérdésekben, mert csak sokoldalú vita eredményezhet jobb nevelőmunkát. V. M. Riszt és Schumann verseny A Zeneművészeti Szakiskola énektanszaka ének- versenyt hirdetett a XIX. század két kimagasló romantikus zeneköltőjének, a mi Liszt Ferencünk és a német Robert Schumann dalműveiből. Az elődöntő a szakiskola keretén belül történtedé a döntőbe jutottak már a nagy nyilvánosság előtt mutatják be tudásukat a Liszt-teremben ma du. 6 órakor. Amíg a zsűri döntését a verseny lezajlása után a helyszínen meghozza, a következő zenei műsort halljuk: Schumann: Arabeske. Zongorán játssza Horváth Kiára. Weber Klarinét koncertjét Morvái Bálint játssza. Maros Rudolt Szerenádját fúvóstrióra előadják: oboán Esztergár Zsolt, klarinéton Morvái Bálint, fagotton Várnagy Attila. A hangversenyre ezúton hív meg minden zenekedvelőt a szakiskola igazgatósága. (Belépődíj nincs.) Az országgyűlésre készülnek a baranyai képviselők Beszélgetés Acháts Imre országgyűlési képviselővel Tjuvíuz a JHeeneken A Népköztársaság Elnöki Taami tegnap tilos volt, mar visszaél a helyzettel A másik döntő a nevelésben a példamutatás. Ne követelünk olyat a gy ennek tői, amit magunk sem teszünk; javaslatokat, meg. Vajon milyen alapon kö-5 tartanak. ha-! országgyűlést A képviselők máris élénk tevékenységet fejtenek ki, résztvesznek az országgyűlés szakbizottságainak munkájában, megtárgyalják a parlament elé kerülő törvényfogadónapokat LEHAR: CIGÁISYSZERELEM — A baranyai képviselők milyen bizottságokban vesznek részt? — Erre a kérdésre Achátz Imre országgyűlési képviselő a következő választ adta: — A parlamentnek tíz állandó bizottsága van. Ezek közül hatnak baranyai képviselő tagja is van. Kaszapovics András a mezőgazdasági bizottság, , Bárdos Lajos pedig a szociál- : politikai és egészségügyi bi- •zottság munkájában máris •résztvett. Legkiadósabh muo- ■ kája a terv- és költségvetési : bizottságnak lesz, amely a kö- •zeljövőben több napon át ülésezik. E hizottság munkájában gányszereiem című romantikus ; Szabó Rezsővel együtt magam nagyoperettet. A mostani fel- fis részt veszek. Az országgyű- újitásban több új szereplővel [lés megnyitása előtt a bizott- kerül bemutatásra, \ ságok elé kerülnek a törvényBárdos Annát már nem kell ; javaslatok, a költségvetési és bemutatni a színházlátogató ' tervezési adatok, a szakminisz- közönsegnek. Most mint a Ci- terek beszámolnak a beterjesz- gányszerelem Zóríkáját is meg- ;tendő törvényjavaslatokról, ismerhetik. Szabó Gyula — aki nemrég került a pécsi színházhoz — ebben a darabban Józsit, a szerelmes cigánylegényt alakítja. Szlrmay Jenő a „régiek” kö• — Hallottuk, hogy a ház; építési kérdésekkel is fogÍ lalkoznak a képviselők. — Igen, foglalkozunk. Tájékozódni kívánunk a jelenlegi helyzetről, az építési program A Pécsi Nemzeti Színház ismét műsorába iktatta az őszszel nagy sikert aratott Cizé tartozik. Már a Szent Jo- ivéjgrehajtásának nehézségeiről, hannában és a Mágnás Miska- «hogy az országos házépítési ban is megtapsoltuk. A Ci- «akció kibontakozását konkrét gányszereiem szerelmes kis : javaslatokkal segítsük majd. Kajetánját játssza. iEddig a nehézipar fejlesztése Az operett szombattól kerül «volt a főfeladat. Azt hiszem, a közönség elé. ímost a lakáskérdés megoldása, a házépítési akció a legsürgősebb. Ezt országos üggyé kell tennünk. Ezért április 6-ra tapasztalatcserére hívjuk meg Somogy és Tolna megye or-, szággyűlési képviselőit, hogy közös akciót Indíthassunk a házépítési akció érdekében. — Milyen interpellációt kívánnak bejegyezni a baranyai képviselők? — Egyelőre nem készülünk semmiféle interpellációra, bár tudjuk, hogy az interpellálás a választók előtt nagyon népszerű. A közelmúltban a Dunántúli Naplóban nyílt levél jelent meg, bogy a mániái dolgozó parasztok interpellációt kémek földjük méltánytalan áron való kisajátítása ügyében. Molnár István képviselő- társunk máris kezébe vette az ügyet és eljárt az illetékes minisztériumban. De ezen kívül is foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert ez nem elszigetelt jelenség. Ha majd sor kerül a közlekedési tárca költségvetésének tárgyalására, feltétlenül felvetem, miért hanyagolják el annyira a baranyai utakat. Általában arra törekszünk, hogy a választók problémái megoldódjanak és ezzel is elősegítsük a politikai kibontakozást — fejezte be nyilatkozatát Achátz Imre országgyűlési képviselő. P. 3. Az első tavaszi fénykép Minden kezdet nehéz Az A napfény kicsalta a rügyeket, s kicsalta az öregeket a szőlőhegyre. Mintha az öregek birodalma lenne a szabolcsi szőlői. Nyugdíjas bányászok, idős földművesek görnyednek a karók között, csak itt-ott látni egy lányt, fiatalembert, de még azok is komolyan, elmélyültem magányosan, majdnemhogy örege -skén dolgozgatnak. Nappal csakis odakinn lehet megtalálni Harka Adámot. Persze nem azért, mert öreg, hanem mert nyugdíjas, 66 év és maid ugyanannyi százalékos szilikózis béklyózza. A hegyben dolgozik hát, metszi a könnyező vesszőket. Dehogy, öreg. hogy is lenne, hiszen esak álljunk meg a munkával egy. szusszanásra, gyújtsunk rá, s eredjen meg a szó, egyszerre huszonnyolc évessé fiatalodik, meséli — •mintha tegnap, lett volna — vö rös ki tona-korát. Katona volt. puskával járta a környéket, még Somogy távolabbi fal vait is, pedig csak az előbb mutatta mellén a nagy vágást, ami miatt I9li-ben nem vették be a császár katonájának, — Hogyan lett mégis katona a vörös hadseregben? — Hát átmentünk (mármint a demarkációs vonalon, ami Pécs és Komló, között húzó- iott 1919-ben) ment akkor itt mindenki- Oft gyakorlatoztunk a komlói síkon. A bátyám a gép puskás századnak lett a parancsnokhelyettese. Ha az ÁTOK VOLTAK A SZÉP IDŐK... elkiáltotta: „Szakasz állj .**, ágy megállt hirtelen az egész mint a cövek. Szép volt. A pógár meg « rpsseli O maga a mánfai szakaszba került, ott őrködtek a munkáshatalomra. Hogy mit csináltak? Kérdezni som kell, meséli az „eseteket”. — Elmentünk egyszer kilencen, a bátyám parancsnoksága alatt Nagyatádra fegyverekért. Otvöskónyiban jó bort mértek a kocsmában, hát betértünk és ittunk egy köveset ■ Ahogy ott iddogálunk, halljuk ám. hogy egy jóbnegter- mett pógár szidja a vörösöket, hogy ilyen meg olyan hazaárulók, betolakodók, idegén népség, meg minden... (Voltak akkor más országbeliek is a vörös hadseregben, alighanem minket is idegennek nézett és azt hitte, nyugodtan szidhat.) De a vöröskatonák elkezdik mondani a parancsnoknak: —■ Tó Juni, csak nem hagyod ezt ? Hát nem is hagyta. Fölállt, megrántotta a derékszíját és azt mondta-' — Ha mégeguet szó.I, idefigyeljen, úgy vágom az asztal erre, meg is ijedhetett a kilenc marcona fegyverestől, de. aztán feltalálta magát és derült képet mutatott■ — Ross eb? — mondta. — Jól hallok? Rosseb? Akkor magyarok vagytok! Vendégem az egész kocsma, igyon mindenki, amennyi belefér. Hát aztán ittak, Legalább megemlegette a szájas pógár, hogy szidta a vörösöket, de meg is fizetett érte. Reszket a „plébános elvtárs“ — No, mentünk azután tovább — meséli Harka Adám — Somogyszobra értünk és éhes volt a társaság. Megkerestük a bírót, mert az a rendje a dolognak és kértük, hogy kerítsen élelmet. — Majd elosztom magukat a házakhoz — mondta erre a bíró, azaz a községi tanács elnöke, mert akkor úgy hívták. — Nem, — fe'el erre a parancsnok — csak kerítsen kenyeret, meg hozzávalót, mert amit kapunk, azzal jóllakunk, de be nem megyünk a házakhoz, mert ha kényszerűségből vendégelnek, torkunkon akad a faltaid, hogy rosseb! Az atyafi persze ott eszi meg a Ebben is maradtunk, de éppen ott volt az irodán a plé- elsápadt bános, bár reverenda nem volt rajta, csak úgy civilben volt és azt mondja a bíró, azaz a községi tanács elnöke: — A plébános elvtárs is szívesen lát vendégül egy katona elvtársat. Bólogatott erre a plébános, én meg gondoltam, hogy miért ne kóstoljam meg a papi kasztot és elmentem vele. Elkísért. Az udvarán aztán nekem rohant egy olyan jókora komondor, csattogtatta a fogát én meg fogtam a puskát és éppen arra gondoltam, hogy belelövök vagy feltűzöm a szuronyra, mikor a plébános lecsönde.sítette Odabenn aztán elkezd beszélni a „plébános elvtárs”. Azt mondja: — Tudja, én hallgatom az elvtársakat, hogy mit beszélnek és mondhatom, hogy tetszik nekem. El is határoztam, hogy segítek, amivel lehet. Szólok is a szakácsnőnek, hogy egy adaggal többet főzzön. — W.o — gondoltam mert nagyon éhes voltam, ha ez csak most szól, mikor \esz abból ebéd? Mondom neki, hogy adjon csak valami harapnívalót, de ne majd, hanem most mindjárt. Hozott erre egy vékonyka szelét szalonnát. Nyolcszor- annyit meg tudtam volna enni, de megköszöntem— Tudja kérem — mentegetődzött — mostanában se az uraság nem ad, se a község, nekünk sincs semmi. Közben hozzálátott dohányt vágni és láttam, ügy remeg a keze, hogy majd a2 ujját vágta el. Gondoltam beteg és meg is sajnáltam, megköszöntem a kosztat és elmentem. Később megkérdeztem a kocsmában egy helybelitől, hogy mindig ilyen reszketős volt-e a plébánosuk. — Az? — mondja és elkezd nevetni, hogy majd kipukkad. Akkor jöttem rá, hogy félt a „plébános elvtárs.” A somogy- szobi erdőben aztán találtam rengeteg gombát. Szedtem belőle jócskán és egy vasutas megfőzte. En mondom, nagyon szép volt akkor! Mi volt szép? — Szépen ment a kiképzés ott az Vgronék kertjében — folytatja — csak azért a géppuskákkal volt baj- Az olasz gyártmányúakkal. A tömítés mindig elromlott. Ha megcsináltuk, odébbtólta a csövet, nem lehetett elsütni. Ha meg kiszedtük, kifolyt a víz. Gondoltam egyet és kiszedtem- Jön erre a Kiss fegyvermester és kérdezi: „Hogyan akarnak ezzel lőni?” — Egyszerű — mondom —, amíg lövünk, addig töltjük is a vizet. Legföljebb ellövik az ember kezét, de az amúgyis megeshet Szóval szép volt az. Harmadszor mondja már, hogy „szép volt szép volt ...’*♦ hát már meg kell kérdezni, mit tartott szépnek 1919-ben. — Azt — mondja —, hogy akkor jobban összetartottak a népek. Ha az ember munkással, bányásszal, paraszttal beszélt, mind egyetértett a munkáshatalommal. Most meg valahogy mindenki a magáét fújja, olyan zavaros az emberek eKicsit elgondolkodik ezen, aztán föláll, megtapogatja a dereka táját — Alighanem tüdőgyulladásom van itten — mondja és ezzel visszavedllk derűs, fáradt, öreg nyugdíjassá — Én már csak eldolgozgatok, amit bitok. Mert munka nélkül nem szép az élet. Tudja — lobban fel benne egy kis büszkeség — negyvenegy évet dolgoztam a bányában- Ezalatt t92ő-ban mulasztottam egyetlenegy műszakot, mert herúa- tam, de akkor is szóltam a társamnak. hogy helyettesítsen. Indul dolgozni még félórácskát. aztán pihenni Csak a «Tárai maradtak itt a jegyzetfüzetben és most megelevenednek, hogy, szóljanak: ..Fiatalok, munkások, hely építsétek a fáradt öregeket a mai nagy műszakban, olyan egyetértéssel, ahogy ók tették meg a magukét 19-ben.” Mé«7.Aroe Perenti.
