Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-16 / 40. szám

' 1951 FEBRUAR 11 N Ä P t: 6 % TOTO-LOTTO irodák Az országban 57 sportfo­gadási kirendeltség áll a totozó közönség rendelke­zésére, gondoskodik a totó­szelvények forgalombdhoza- taláról, összegyűjtéséről és a nyeremények kifizetésé­ről. A LOTTO játék beve­zetésével a sportfogadási kirendeltségek feladatköre kibővül, a Toto mellett ezen­túl a LOTTO fogadások ügyeit is intézik. Ez a ki- rendeltségek új elnevezésé­ben is kidomborodik: a Toto fiókok ezentúl Toto— Lotto Iroda néven működ­nek. A Toto—Lotto Irodák a totószelvények mellett lottószelvényeket is forga­lomba hoznak, azokat ösz- szegyűjtik, nyereményeket kifizetnek és minden Lottó­val kapcsolatos ügyben a lakosság rendelkezésére ál­lanak. A lottószelvényeket a Toto—Lotto Irodákon kí­vül az Országos Takarék- vénztár összes fiókjaiban, a postahivatalokban, a szövet­kezeti és népboltokban, fra­kkokban. valamint újság­árusoknál és más albizomá- nvosoknál is árusítják. A Pénziegynyomda már elké­szítette az első heti lottó­szelvényeket és elszállítá­suk megkezdődött az ország minden részére. Február 15-től kezdve már minde­nütt megvásárolhatók a lottószelvények. A kitöltött lottószelvényt bármelyik toto-nyűjtöládába vagy pos­taládába be lehet dobni, ahonnan azokat díjmentesen továbbítják a sportfogadási és Lotto Igazgatóságra. ^■•••■••■BaaaaBaBBBBBBBI,*B Február 23-án sárul az EI1SZ közgyűlésének ülésszaka New York (MTI): A közgyű­lés folytatta ülését, hogy meg­tárgyalja a főbizottság javasla­tát, amely szerint a közgyű­lésnek nem kell megvitatnia a Szovjetuniónak az Egyesült Ál­lamok ellen emelt panaszát „a békét fenyegető agresszív lé­pések miatt”. A Szovjetunió nevében Kuz- nyecov kérte a közgyűlést, hogy a főbizottság javaslata ellenére tűzze napirendre a kérdést. A szovjet küldött ki­jelentette, hogy az Eisenho- wer-féle középkeleti terv az Egyesült Államok gyarmati vállalkozása. A külföldön léte­sített amerikai támaszpontok azt bizonyítják, hogy az Egye­sült Államoknak imperialista céljai vannak. , Az Egyesült Államok be­avatkozik a középkeleti álla­mok belügyeibe, ezzel megsér­ti az ENSZ alapokmányát és eljárásával fenyegeti a békét és a biztonságot — mondotta a szovjet küldött. Kuznyecov ezután elemezte az Egyesült Államok agresszív politikáját és megállapította: az Egyesült Államok olyan katonai intézkedéseket tesz, amelyek csak háborús előké­születeknek tekinthetők. El­mondotta, hogy a Szovjetunió olyan leszerelési javaslatokat tett, amelyek szilárd alapul szolgálhatnak a béke szem­pontjából. Befolyásos nyugati körök azonban megakadályoz­ták ezeknek a terveknek a megvizsgálását — hangsúlyoz­ta felszólalásában Kuznyecov. Több hozzászólás után a fő­bizottság javaslatát szavazás alá bocsátották. A javaslai Á Francia Kommunista Párt Központi Vezetőségének ülé Párizs (MTI) A Francia Kommunista Párt Központi Vezetősége pénteki ülésén meg hallgatta Raymond Guyotnak, a politikai bizottság nevében előterjesztett referátumát a Francia Kommunista Párt több kommunista és munkás­párttal való kapcsolatairól. A Központi Vezetőség a referá­tumot követő vita végén ha­Sajtótájékoztató a pénzügyminisztériumban (Folytatás az 1. oldalról) is. A kormány eddigi határo­zatai és javaslatai nem érintik a földadók fizetési kötelezett­ségét. A kormányzat a földadót nem szüntetheti meg, de nincs szó a földadó mértékének fel­emeléséről sem. Miután a parasztság jelentős kedvezményeket kapott, vi­szont az ország az ellenforra­dalmi események következté­ben nehéz gazdasági helyzetbe került, teljesen érthető, hogy a pénzügyi szervek intézkedése­ket tesznek az adófegyelem megszilárdítására. Mindenki­nek az egyéni adó pontos meg­fizetése mellett rendeznie kell előző évi hátralékát is. Egyes hangok szerint a kormánynak a múlt évi hátralékot el kelle­ne engedni, de ezt a kormány nem teheti meg, mert nem mondhat le erről az összegről, s a hátralékok behajtása meg­felel a becsületes adózók igaz­ságérzetének is. Végül a pénzügyminiszter­helyettes közölte, hogy márci­usban minden községben ki­függesztik az adótétel tábláza­tot, májusban pedig megkezdik az adóívek kézbesítését. tározatot fogadott el. A hatá­rozatban jóváhagyta a Fran­cia Kommunista Párt Köz­ponti Vezetősége küldötteinek a csehszlovák és lengyel test­vérpártok képviselőivel foly­tatott tárgyalásait. A szívélyes és testvéri megbeszélések ered­ményeképpen közzétett közös nyilatkozatok — hangzik a ha­tározat — hozzájárultak a kommunista és munkáspártok egységéhez, az őket összekap­csoló kötelékek szorosabbra fűzéséhez és erőfeszítéseik ösz- szehangolásához. A határozat örömének ad kifejezést, hogy tárgyalások vannak kilátásban a Francia Kommunista Párt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, illetve a Bolgár Kommunista Párt között. A határozat emlékeztet, a Szov­jetuniónak és dicsőséges kommunista pártjának a világ­ban végbement nagy változá­sok kivívásában játszott sze­repére és felhívja a párt min­den szervezetének figyelmét az októberi forradalom 40. év­fordulójának idei megünnep- Msére. Ez az évforduló nagy- jelentőségű minden ország bé­kére és szocializmusra törekvő dolgozód számára. mellett ötvenhármán, ellene tizenhármán (Szovjetunió, a népi demokratikus országok, valamint Egyiptom, India, Jor­dánia, Szíria és Jugoszlávia) tizenketten tartózkodtak a sza­vazástól. Az elnök végül kérte a köz­gyűlést, ratifikálja á főbizott­ság döntését, amely szerint az ülésszakot február 23-án zár­ják le. A közgyűlés túlnyomó több­sége ezt megszavazta. Végű! hatvan szavazattal hét ellené­ben és három tartózkodás mel­lett elutasították azt a szovjet módosítási javaslatot, hogy a magyar kérdést vegyék le a napirendről. N. Sz. Hruscsov fogadta a bolgár kormányküldöttséget Moszkva (MTI) A TASZSZ jelenti: N. Sz. . Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára szombaton fogadta a Bolgár Népköztársaság Mosz­kvában tartózkodó kormány­küldöttségét. Szovjet részről a fogadáson jelen volt A. A. Gromiko kül­ügyminiszter, N. Sz. Patolicscv. a külügyminiszter első helyet­tese, J. K. Prihodov, a Szov­jetunió rendkívüli és megha­talmazott szófiai nagykövete., Feszült a viszony India és Anglia eozott Mint a londoni rádió jelenti, a Biztonsági Tanácsban Kris­na Menőn indiai delegátus el­utasította azt a gondolatot, hogy ENSZ-csapatokat küldje­nek Kasmírba, mint azt Pa­kisztán javasolta. Menőn kijelentette, hogy Kasmír indiai terület és nincs szükség ENSZ-csapatokra, ha­nem arra van szükség, hogy Pakisztán visszavonja csapa­tait. Utalva arra, hogy Anglia támogatta a javaslatot, kije­lentette, hogy India kapcsola­tai Angliával feszültté váltak a szuezi kaland miatt és most még feszültebbek lesznek a kasmírt brit kaland: mi»tt. A nagyvilág Uis UUeí Gépesített éjjeliőr Egy neivyorki áruházban minden be- és kijáratnál külön* leges gépeket szereltek fel, amelyek az éjjeliőr szerepét töltik be. A gépek feltartóztatnak minden olyan élőlényt, amely zá­rás után akar az áruházba behatolni. Az első hét folyamán az automata portások kilenc egeret, négy macskát és egy köny­velőt „tartóztattak" le. Százezer dollárra biztosította az eszét Virágdísz cipősarokban Külföldön az utóbbi időben egészen különleges sarokkal ’.átták el a női cipőket. Az át­tetsző plasztik anyagból ké­szült cipősarkokba még virág­díszeket is tesznek. Lloyd McManus 37 éves fém­gyári igazgató százezer dollár­ra biztosította agyát. A bizto­sítások történelmében ez az első eset, hogy valaki az agyát biztosította. Repülő tanácstermek Az angol Vickers repülőgépgyár repülő-tanácstermek építé­st tervezi. A repülőgépek belsejében nagy tanácsterem lesz, ádióösszeköttetéssel, írógépekkel, diktafonkészülékekkel és egyéb szükséges felszerelésekkel. Ezáltal lehetővé válik, hogy üzleti társaságok és szerveretek útközben is megtarthassák értekezleteiket. Hogyan hat a nap az Eifel toronyra ? Az Eifel-tomyon végzett pontos mérések alapján meg­állapították, hogy a torony csak éjszaka áll egészen füg­gőlegesen. Reggel nyugati irányban 150 milliméterre, napközben északi irányban 100 milliméterre és este keleti irányban 70 milliméterre leng 'ti. A szakemberek véleménye szérint a kilengéseket a nap­fény hatása okozza. Kutyák ejtőernyöugrása A voralbergi Alpokban kö­zelmúltban hozzáláttak a ku­tyák betanításához, azzal ! '’ól­lal, hogy ily módon meg­könnyítsék a szerencsétlenül járt síelők felkutatását. A kutyák betanítása során igény­beveszik a különleges típusú svájci helikoptereket is, amely­ből a kutyák, illetve a betaní­tást végzők gyakorolják az rt- tőernyőugrást. Textilanyag kecskelejből Olaszország Forli városának textilgyárában „Forlion“ név* vei újtípusu textilanyagot gyártanak. Az újtípusu szövet gyár­osának egyik igen fontos alapanyaga a kecsketej. Az új anyag rendkívül könnyű, erős és ellenáll a savak hatásának. 509 japán film évente Japánban 1956-ban 509 fil­met gyártottak és ezzel Japán az évi filmgyártás tekintetében első helyre került a világon. Az elmúlt év folyamán az ország­ban 600 új filmszínházat léte­sítettek. A filmszínházak szá­ma eliri az 5.600-at. Előbb házasodnak az amerikaiak Statisztikai adatok szerint az Egyesült Államok 20 eszten­dős női polgárainak, valamint 22 éves férfi polgárainak több mint 50 százaléka házas. Öt­ven évvel ezelőtt a 24 éves nőknél és a 25 éves férfiaknál volt ez az arány; Az északi országokban születik a legtöbb iker A statisztikai adatok szerint ikertestvérek átlag minden 35. születésnél, hármasikrek minden 7000. születésnél és né­gyes ikrek minden 600 000. születésnél látnak napvilágot. A legtöbb iker az északi országokban születik. A legtöbb iker 35 és 40 év közötti szülőknél jön világra. 1 1 A kérdés magva jVl ugyarországon nyugalom van. Sokmindent újjá­építettünk, sőt, itt-ott a károk helyreállításán túl már újat is építünk. A vita azonban, amely a magyar eseményekről világ­szerte —- mind barátaink, mind ellenségeink körében — fellán­golt, egyre tér ebéi yesebbé, egyre szenvedélyesebbé válik. A cél — legalább is a becsületes oldalon vitázók cél­ja — az, hogy a magyar ese­ményekből kihámozzák a ta­nulságot, meghatározzák a hi­bákat és egyben megtalálják a szocialista építés legjárha­tóbb útjait. Amint a „Kínai Ifjúság” cí­mű folyóirat cikkének kivona­tos magyar fordítását olvas­tam, amely a kínai egyetemiis­ták vitájával foglalkozik (he­lyes-e a szocialista rendszeren belül a sztrájk és a tüntetés), szinte filmszerűen peregtek előttem a nálunk és velünk történtek — amiről tőlünk többezer kilométerre folyik a szó — és teljesen egyetértek a „Kínai Ifjúság“ ismeretlen cikk írójával, aki egyértelműen és határozottan kijelenti, hogy a tömegtüntetés és a sztrájk nemcsak annak a szocialista országnak árt, amelyikben történik, hanem árt a szo­cialista rendszerű vagy ilyen ‘ rendszert építő országoknak az egész világon. Ezen nálunk már nem is vi­tatkoznak az emberek. Nem­egy egyszerű munkásemberrel vagy évtizedekig tanult értel­miségivel beszélgettem, akik *— mintha összebeszéltek volna kijelentettek: ha nines a testvórharc és sztrájk, már sokkal előbbre lennénk a szo­cializmust, meg a demokráciát illetően is. Ezen a kérdésen nálunk már azért sem vitatkoznak az em­berek, mert nagyon sok gyá­szoló család siratja az október 23-i tüntetés következményeit, és nagyon sok család nyögi a kéthónapos sztrájk hatását. De ezek csak a belső követ­kezmények. A főkérdós való­ban az, hogy megkeressük a társadalmi ellentmondások kö­zött a főellentmondást — mint ahogyan azt a kínai elvtársak — mondották — és e főellent- mondás megoldásának rendel­jük alá a többit. A főellent­mondás pedig valóban nem a szocialista országok között, a kommunista pártok között van — ha vannak is ellentmondá­sok közöttük, és sajnálatosan voltak — nem is egy szocia­lizmust építő országon belül a vezetés és a nép között, hanem a szocialista tábor és a kapi­talista tábor között lelhető meg a legfőbb ellentmondás. Lefordítva ezt könnyebben érthető nyelvre: szabad-e bcl- haborút vagy akár kisebb zűr­zavart is előidézni azért, ho^v kétségtelenül súlyos bajainkat megoldhassuk, ha ezzel kaput* nyitunk nem e hibák, hanem a szocializmus ellenségeinek? A válasz csak egy lehet, és hogy ez a válasz igaz. azt saját bőrünkön tapasztaltuk: nem szabad a mesebeli test­vérpár sorsára jutnunk, akik összeveszve, prédául hagyták a körülöttük somfordáló tol­vajoknak drága kincseiket, Más kérdés azonban az, hogy alkalmazhattuk-e volna azokat a módszereket belső ellent­mondásaink legyűrésére vagy inkább megoldására, amelye­ket a kínai ifjúsági lap — minden bizonnyal a magyaror­szági helyzet nem teljes isme­retének birtokában — javasol. A „Kínai Ifjúság“ ugyanis arról beszól, hogy a nép véle­ményét semmibevevő, a demo­kratikus kollektivizmust meg­sértő vezetők „megbírálhatók, felelősségre vonhatók akár a párt, akár a kormány szervei előtt s végső soron leváltha­tok." Nálunk azonban, jól tudjuk, a huszadik kongresszus előtt szentségtörésnek hatott volna, ha valamelyik egyszerű állam­polgár vagy „szürke“ párttag vagy akár bármelyik közép- vágy felső funkción t-iusunk meg merte volna bírálni Rá­kosi Mátyást, Farkas Mihályt, vagy társaikat. Sőt, még a hu­szadik kongresszus utáni ízzó- hanigulatu taggyűléseken is hangfogót tett a szájára az, aki nem akart megállni az ak­kor már mauzóleumban fekvő Sztálin hibái,nak felsorolásá­nál. Ismeretes, hogy Rákosi nem egy bátorságra kapott munkást záratott ki a pártból, mert őt személyesen, nóvsze- rint elmarasztalták egyik vagy másik dologban. Felelősségre vonás, leváltás — erről bizony csak a helyzet kiéleződése, a párttagság egy részének kiáb­rándulása után terült sor, ak­kor is csak részleges formá­ban. Az elméletet pedig kitűnően fújtuk. Beszéltünk a töme­gek vezetőszerepéröl, szidtuk a bürokráciát, hangsúlyoztuk az alulról jövő ellenőrzés felbecsülhetetlen jelentősé* gét — de a gyakorlat bizony jócskán elmaradt o szavak mögött. Röviden: a demokratikus centralizmusból csak ez utób­bi valósult meg, de ez aztán alaposan! Azaz, még ezt sem lehet mondani. A proletárdiktatúrá­ról írtak nemrégiben a kínai elvtársak. Itt kifejtették, hogy Magyarországon voltaképpen nem is volt igazi proletárdikta­túra, mert a hatalom nem lé­pett fel az osztályellenséggel szemben úgy, ahogyan kellett volna; és hozzátenném még azt is, hogy azért sem volt hazánk­ban igazi proletárdiktatúra, mert a munkásosztály nem gyakorolta a hatalmat úgy, ahogyan azt Lenin megálmod­ta, hanem megépült egy bürokratikus apparátus, amelynek tagjai ugyan a népből jöttek, de mert az apparátus bürokra­tikus jellegű volt, ezek az elvtársak sem fejezhették ki a nép akaratát. Akik ezzel a megállapítással vitába akarnak szállni, hivat­kozhatnának például az MDP szervezeti szabályzatára, amely igenis jó, és igen demokratiku­san jelöli meg a párt maga­sabb szerveinek megválasztási módját. Igen ám, de ki ne tudná, hogy ezt a szervezeti szabályzatot csak formálisan alkalmaztuk?! Az elv helyes: alulról felfelé kell megválasz­tani a vezető szerveket egészen a politikai bizottságig, viszont a megválasztott szervek dönté­se kötelező a választók egészé­re. De mi történt a végrehaj­táskor? Az, hogy a felsőbb szerv ajánlotta vagy javasolta a vezetőket (így például a me­gyei pártbizottság első titkárát, választmányi, KV-tagokat, sőt gyakran még az alapszerveze­tek titkárait is) és az így ajánlott személyeket az esetek túlnyomó többségében meg is választották, még akkor is, ha az ajánlottat egyáltalában nem ismerték. így volt ez az állami, sőt a szövetkezeti szervek, ta­nácsok, tsz-ek vezetőségének választásánál is. Hány tsz-tag panaszkodott nálunk, hogy már harmadszor, vagy negyed­szer tűzik ki náluk a járási szervele a közgyűlést, mert a közgyűlés nem hajlandó azt az elnököt megválasztani, akit nem ismernek, vagy nem sze­retnek, de a „felsőbb szery” erőnek erejével kényszeríti őket, így váltak választásaink me­rő formalitásokká, így lett a birálat-önbírálat módszere csu­pán szólammá, így születtek olyan funkcionáriusok, akik magúkévá tették azt a mon­dást, hogy „az állam én va­gyok“, esetleg így módosítva: „a párt én vagyok!” Nem új dolgok ezek. Ma már beszélhetünk róluk, és nem* is felesleges dolog beszél­ni ezekről a kérdésekről. Két okból sem felesleges. Az egyik: ma is akadnak szépszám­mal olyan vezetők, akik el­feledkeznek a múlt tanul­ságairól és csupán hatalmi szóval, csupán a centraliz­mussal élve akarják rend­behozni az ügyeket. A má­sik ok: készül az MSZMP prógramja és szervezeti sza­bályzata. Okvetlenül meg kell teremteni mindkettőben a biztosítékát annak, hogy a párton belül szabadon ér­vényesülhessen a demokra­tizmus, hogy ez szinte min­taképe lemen ómnak, aho­gyan a szocialista demokra­tizmusnak — természetesen nem a „mindenki számára való” úgynevezett „tiszta" demokratizmusnak — az élet minden területén érvénye* sülnie kell. Ez a kérdé s magva, nem pedig az, amin a kínai egye­temisták vitáznak, hogy he- lyes-e a sztrájk vagy a tünte­tés a szocialista rendszerben; A feszülő gőz nyomása termé­szetesen szétfeszíti a zárt edényt — robban. De ha a fedőt nem forrasztják rá a fa­zékra — áttérve a hasonlatról a lényegre —, ha valóban ki- bantalkozhatdk a párton belül a vita, a meggyőzés, az érve­lés szelleme, akkor nem kö­vetkezik be robbanás. A kérdés magva: hogyan valósítsuk meg a teljes pártdemokráciát, hogyan va­lósítsuk meg a proletariátus (és nem ' egyes személyek) diktatúráját, hogyan adjunk minél több szabadságot a szocializmus híveinek, és ami hozzá tartozik, hogyan nyomjuk el a szocializmus ellenségeit — éppen a szocialista demok­ráciával élő tömegek révén. Ezt a kérdést néhány em­ber nem döntheti el, ezt az egész párttagságnak, az egész szocializmust óhajtó népnek kell eldöntenie, nem feledkez­ve meg arról, hogy ma az első feladat: az ország rendbehozá­sa. Mindenesetre e kérdés meg oldása is hozzátartozik az or­szág ügyeinek rendbetételéhez. Éppen ezért javasoljuk: vitas­sák meg most, a programké­szítés idején, pártszervezeteink ezt a kérdést i&j a, a,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents