Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-16 / 40. szám

WOT FEBRUAR 1« N A P L ö 3 Sajtótájékoztató a magyar hazatelepítési bizottságok tevékenységéről (Folytatás az 1. oldalrólJ tásit Bevezetőben hangsúlyoz­ta: ez a bizottság nehéz körül­mények között kényszerül dol­gozni, hiszen már a szükséges beutazási engedélyre is hét hétig kellett várakoznia. Ez azt eredményezte, hogy az Ausztriába távozott magyarok nagy részét más államokba szállították, így a bizottság te­vékenysége már nem jutott el hozzájuk. ' Esztergályos Ferenc elmon­dotta: a táborokat vegyes bi­zottság keresi fel, amelynek vezetője az osztrák belügymi­nisztérium képviselője. Az ENSZ menekültügyi főbizott­ságának megfigyelőiéként Bonnard úr működik a bizott­ság mellett; y A főtevékenység azonban nem a táborok meglátogatása, ha­nem azon személyek ügyé­nek elintézése, akik saját ■' maguk keresik fel a bizott­ságot, hogy bejelentsék ha­zatérési szándékukat. Ezeknek a menekülteknek szá­ma az utóbbi időben eléri, vagy meghaladja a napi ötven­hatvan főt Az elmúlt egy hó- i nap során a bizottság mintegy kétezer személy hazatérését segítette elő. Meg kell azon­ban jegyezni, hogy különösen december végén és január ele­jén igen sok Ausztriába távo­zott magyar — különösen azok, akik a határsávban laktak s a határ közelében lakó rokonaik­hoz, ismerőseikhez mentek — távozásához hasonlóan, enge­dély nélkül lépte át a határt, tért vissza Magyarországra. Ezeknek száma mintegy ti­zennégyezer, A magyar hazatelepítési bi­zottság minden jelentkezőt őszintén, szépítés nélkül tájé­koztat a magyarországi hely­zetről. így a menekültek va- ’ lóban szabad elhatározásuk­ból jelenthetik ki, hogy vissza kívántnak térni hazájukba. Esztergályos Ferenc a me­nekülttáborok helyzetéről szólva elmondotta, hogy sok­helyütt rendkívül rossz kö­rülmények között élnek a ha­zájukból eltávozott magyarok, nem egy táborban valóságos erkölcsi fertő alakult ki, mert a hangadó szerepet zül­lött, erkölcstelen, bűnöző elemek töltik be. A riedi táborban például több közönséges bűnöző — az egy­kori Ilkovics büfé néhány köz­ismert „törzsvendége” — a hangadó. Ezek a személyek valóságos lelki, sőt fizikai ter­ror alatt is tartják a megté­vesztett menekülteket. Az ilyen elemeknek tudható be az a provokáció is, amelyet a hazatelepítési bizottság ma­gyar tagjai ellen a mödlingi tábor meglátogatása során el­követtek. A táborok lakóinak nagy többsége azonban nem ilyen szándékú. Ezt bizonyít­ja többek között az a tény is, hogy a mödlingi provokációt követően — amelynek során többek között elégettek egy vörös zászlót, s megtámadták a bizottság magyar tagjainak gépkocsiját — a magyar kö­vetségen a tábor több lakója jelentkezett hazatérésre s el­mondották: azért nem a tá­borban keresték fel a megbí­zottakat, mert féltek a rossz-, indulaté elemek támadásától fizikai terrorjától.- Az Ausztriában működő ma gyár bizottság vezetője beszá molt a fiatalkorúak hazatele­pítésének ügyéről, majd el mondotta: külön gondot jelent a Nyu gat-N émetországban levő menekültek ügye. Itt ugyanis nem működik ma­gyar külképviselet, nincs olyan szerv, amely a hazatérni ki vénáknak megadná a szüksé­ges utiokmányt. Az osztrák ha tóságok azonban csak ilyen okmánnyal engedélyezik a átutazást az ország területén. A magyar bizottság erőfesz! tései e tekintetben nem vezet tek eredményre. így fordulha tobt elő például az az eset hogy a Passauban felállítod táborból hazatérni kívánó me nekültak ügye nem oldódot meg megfelelően. A tábor ma gyár lakói saját kezdeménye­zésűikre összeállítottak eg mintegy 160—170 nevet hanta' mazó listát a hazatérésre je lentkezettekrőL Mire a list Bécsbe jutott a magyar bízott Sághoz, már csak mintegy szá nevet tartalmazott s éppen azoknak a neye hiányzót akik az akciót kezdeményez ték, Esztergályos Ferenc végül elmondotta: A hazatérésre je­lentkező magyarok nagy része csalódott illúzióiban, csalódott azokban a hamás remények­ben, amelyeket a nyugati pro­paganda keltett. Éppen ez a csalódás, a valódi tények fel­ismerése vezette őket a haza­téréshez. Ezután Barity Miklós vála­szolt több kérdésre. Többek között elmondotta: bár az El­nöki Tanács ammesztia-rende- lete csak azokra a személyek­re vonatkozik, akik november 29-ig hagyták el az országot, s kormányszervek álláspont­ja az, hogy mindenki szá­mára lehetővé kell tenni a hazatérést. Természetesen azonban, hogy az amnesztia nem vonatkoz­tatható azokra, akik az Elnöki Tanács februári, a tiltott ha­tárátlépés büntetésére vonat­kozó rendelet után távoztak hazánkból, Tíz perc alatt a világ Örömmámor Jordániában AMMAN (MTI): Jordániá­ban örömmámor fogadta az 1948. évi angol—jordániai szer­ződés felbontását. Mint az AFP jelentése elmondja, a jordá- niaiak csütörtökön örömükben az utcákon táncoltak. Folyik a csapatszállítás DAMASZKUSZ (MTI): A TASZSZ közli: Szíriái lap je­lentések szerint február 11-én két angol és egy olasz hajó ér­kezett Haifa izraeli kikötőbe. A hajók angol—francia csapa­tokat, valamint fegyvereket és hadianyagot szállítottak. Ratifikálták a lengyel— szovjet szerződést MOSZKVA (MTI). A TASZSZ közli: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége február 11-én ratifikálta az ideiglene­sen Lengyelországban tartóz­kodó szovjet csapatok jogi helyzetéről szóló szerződést. Az 1956. december 17-én Varsóban Megsemmisülés előtt llOJMdi érdekességek Baj van a papagájokká Ausztráliában, Toromga város állatkertjében „elkutyulták a papagájok. A tarkatollú rikácsoló hangú kis madarak nagyon sok csúnya szót tanultak meg látogatóiktól. S az állatkert ve zetősége, hogy rendre bírja a papagájokat, külön javító tan folyamot rendezett részükre. Remélik, hogy a papagájok, ú szavak tanulásával elfelejtik a régi illetlen kifejezéseket. Hiányzik a legfontosabb Egy amerikai szenátor a képviselőháziban aziránt érdek­lődött, hogy mi van a valamikori dicső amerikai lovasság­gal? ..; Interpellációjára a kormány különleges bizottságot alakított, amelynek az volt a feladata, hogy vizsgálja ki az ügyet. Ez a bizottság aztán megállapította, hogy az amerikai tengerészetnek hat, a tengerész gyalogságnak harminchét, a hadseregnek százhuszonnégy, s a különleges megbízatásokat végző osztálynak pedig háromszáztizenmégy lova van. Az ame­rikai lovasság dicső hagyományainak felújítására tehát a leg­alapvetőbb hiányzik: a ló! Ismeretlen Thomas Mann regény jelenik meg rövidesen az egyik német vállalat kiadásában, amely egyébként a nagy fró összes munkáit kiadja. „Wal- sungenblut” című ifjúkori műve ez, amelyet a szerző átadott egy folyóirat szerkesztőségének. Ki is szedték, de közben Tho­mas Mann meggondolta magát, és visszavonta kéziratát. A néhány nyomtatott példányt csomagolópapírnak használták fel és csak a véletlennek köszönhető, hegy nem kallódott el tel­jesen. Százötéves vőlegény Johannesburg (MTI): John Henry King, egy 105 éves dél­afrikai agglegény megtalálta éljete nagy szerelmét, Fanny Excell özvegyasszonyt, aki azonban nem volt hajlandó felfed­ni életkorát, azt állítva, hogy minden asszonynak joga van azt eltitkolná. A vőlegény és a menyasszony jelenleg kórházban van. Mihelyt meggyógyulnak, megházasodnak. A vőlegény egyébként 1851. november 5-én az ausztrállal Melboume-ben született. Megéri-e ? A márciusban rendezendő nagy londoni bélyegárverésen eladásra kerül a világ egyik legértékesebb bélyege, az 1847- ben kiadott „vörös Mauritius“. A szakértők szerint a bélyeg jelenlegi ára 5000 font. A bélyeget 1934-ben Ernest de Silva ceyloni bankár 2500 fontért vásárolta meg. Néhány hónappal ezelőtt az értékes bélyeget a bankár a ceyloni buddhista ifjú­sági egyesületnek ajándékozta, amely most értékesíteni akar­ja az ajándékot. As utolsó angol- francia interven­ciós csapatok Port Saidból való ki­vonulása után as egyiptomi haza­fiak hozzáláttak, hogy ledöntsék a kikötőt uraló Les­sens-szobrot. Az emlékművet tehát előkészítették a robbantáshoz — amint azt képünk mutatja — és a szobor a nép öröm ujjongása közepet­te zuhant vízbe. Lesseps Ferdinánd szobra helyén új emlékművet szán­dékoznak emelni, amely az egyip­tomi elleni orvtá­madásra emlékez­tet. aláírt szerződésit a Szovjetunió kormánya és a Lengyel Nép- köztársaság kormánya előzőleg jóváhagyta. MacMillan a Szovjetunió középkelcti javaslatáról LONDON (MTI). Mint az' AP jelenti, MacMillan angol miniszterelnök csütörtökön ki­jelentette: Anglia „gondosan tanulmányozza a Szovjetunió legutóbbi javaslatát arra vo­natkozólag, hogy a nagyhatal­mak „kezeket el” politikát folytassanak a Közép-Keleten”. Közölte az alsóházzal, hogy Anglia meg fogja vitatni szö­vetségeseivel — az Egyesült Államokkal és Franciaország­gal — az adandó választ, de nem volt hajlandó további kérdésekre felelni. Zsukov marsall Burmában RANGUN (MTI). A TASZSZ közli, hogy Zsukov marsallt Rangunban február 13-án U Ra-swe burrnai hadügymi­niszter ebéden látta vendégül. Az ebéd alkalmával elhang- ízott pohárköszöntőn méltatták • a szovjet—burmai barátság je- j lentőségét, a két ország vezetői S között kialakult személyi kap­• csolatok fontosságát Délután ! Zsukov marsall hosszas megbe- : szélést folytatott a burmai ■ hadügyminiszterrel. Február • 14-én Zsukov marsall a burmai ! fővárossal ismerkedett ■ • ■ ■ [Fagerholm beszéde a Finn- j Szovjet Társaság gyűlésén HELSINKI (MTI). A TASZSZ jelenti: Fagerholm finn minisz­terelnök a Finn—Szovjet Tár­saság svéd tagozatának gyűlé­sén beszámolt aaovjetunióbeli útjáról. Keleti szomszédunkhoz fűző­dő kapcsolataiknak — mondot­ta — nem szabad attól függ­niük, ml történik a világ többi részén. E kapcsolatoknak a bé­kén és barátságon kell alapul- niok, nemcsak azért, mert ba­rátsági szerződést kötöttünk, hanem azért is, mert ezt kftf vánják érdekeink. Szovjet—jugoszláv együtt* működés az atomerő bé* kés felhasználására MOSZKVA (MTI). A TASZSZ közli: A szovjet és a jugoszláv küldöttség tárgyalásainak ered­ményeként Moszkvában aláír­ták a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének és a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaságnak az atommag-fizi­kai kutatás fejlesztésében és az atomerő békés célokra való felhasználásában folytatott együttműködéséről 1956. január 28-án Belgrádban kötött meg­állapodáshoz fűzött jegyző­könyvet A jegyzőkönyv előirányozza a szovjet és a jugoszláv szer­vezetek és tudományos intéz* mények további együttműködé­sét az atommag-fizikai kutatás és az atomerő békés célokra való felhasználása terén. A Francia Kommunista Párt Központi Vezetőségé­nek ülése PÁRIZS (MTI): A Párizs melletti Ivryben csütörtökön összeült a Francia Kommunis­ta Párt Központi Vezetősége. A Központi Vezetőség hatá­rozatában hangsúlyozza: az „európai” tervek azt a célt szolgálják, hogy Nyugat-Né- metomszág reakciós és milita­rista erői egyeduralomra te­gyenek szert Európában. Ezek a tervek épp úgy, mint Speidel tábornok kinevezése, a legsú­lyosabban fenyegetik a béke ügyét, • francia munkásosz­tály eddigi szociális vívmá­nyait és Franciaország függet­lenségét, valamint biztonságát. A Központi Vezetőség ezután rátért a második napirendi pontra, a Francia Kommunista Párt és a különböző kommu­nista és munkáspártok közötti kapcsolatok kérdésének megvi­tatására. Erről a kérdésről Raymond Guyot tartott beszá­molót Az ENSZ-közgyűiés főbizottsága javasolta, hogy a közgyűlés február 23-ig ülésezzen New York (MTI): Mint az AP Jelenti, az ENSZ köz­gyűlés főbizottsága csütörtö­kön javasolta, hogy a közgyű­lés február 23-ig hosszabbítsa meg ülésezését A közgyűlés ülésszakának eredetileg feb­ruár 15-én kellett volna befe­jeződnie. A Javaslatot 12 sza­vazattal 2 tartózkodás mellett (Szovjetunió és Csehszlovákia) fogadták élt A határozati javaslat ki­mondja, hogy február 23-ig vegyék fontolóra, további idő­pontig is megakarják-e hosz- szabbítaná as ülésszakot a kö> zépkeletj és a magyar helyzet megvitatása végett A bizott­ság 11 szavazattal 2 ellenében és egy tartózkodással leszavaz­ta a Szovjetuniónak azt a ja­vaslatát, hogy a magyar kér­dést vegyék Is a napirendről. Amerika a 20-ik század 0* venes esztendeiben a világ leggazdagabb országa — csak szellemi fogyasztása igen szegény. Egy ország szellemi életét nem annyira írói és művészei jellemzik, hanem az, hogy hány ember élvezi az írók és művészek alkotásait. A cári Oroszország és India kitűnő irodalmat alkotott, de a lakosságból minden 100 ember közül csak öt olvasott. Az ol­vasottságot két számmal lehet jellemezni, hány könyvkeres­kedés van az országban és hány könyvtár, mert hisz ezek a forrásai a könyvolvasásnak. Amerikában minden 100 000 emberre esik egy könyvkeres­kedő, Dániában (igen szegény, de magas kultúrájú ország) minden 7 000 dán élőlényre (csecsemőket is beleértve) jut egy könyvkereskedés. Ameri­kának 7 500 közkönyvtára van, ha olyan arányban állana a könyvtárak száma, mint pél­dául Svédországban, akikor 77 000-nek (több, mint tízszer- annyinak kellene lenni. A meglevő könyvtárak megterem tése sem a nagyközönség érdé- me volt a múltban. A Carne­gie Alapítvány tette legtöbb- jét lehetővé. Az amerikai közönség nem vásárol jó könyvet, de nem is használja a közkönyvtárakat. Minden 1 000 emberből öt köl­csönöz könyvet a könyvtárból. Megfigyelés szerint a könyv­tár használói közül csak 13 olvas úgynevezett komoly (vagy jó) könyvet, 88 a száz­Amerikai életmód bál megelégszik rossz, alacsony nívójú könyvvel. Sokan úgy gondolnak Szibé­riára, mint kultúrátlan jégme­zőkre. Es mégis én nem talál­tam Szibériában egyetlen kis­várost sem, ahoi ne lett volna jó közkönyvtár, vagy múzeum! Ennek természetesen a cári rendszer volt az oka, mert igen sok intelligens embert szám­űzött Szibériába. Hiszen az irodalom és közélet minden nagy embere volt ott száműze­tésben (Dosztojevszkitől Koro- lenkó-ig). Ismertem egy Kus- nezoff nevű tudóst, aki a cári időkben fényképezéssel tartot­ta el magát (nem volt enge­délye tanítani), és minden öt évben alapított egy-egy könyv­tárat vagy múzeumot valame­lyik kisvárosban. Azután elkö­vetett valami kis bűnt és még távolabb küldték Szibériába — ahol újra kezdte munkáját. Ilyen emberről ritkán halla­ni Amerikában. Pénz lenne bőven az országban, könyvet könnyű vásárolni csak len­ne olvasója. Gyakran járnák hozzánk szü­lők panaszra gyermekeik vi­selkedése miatt. A legtöbbjét szülei doktornak szánták és bizony még a High School-t is alig tudták elvégezni. El­megyek hozzájuk, hogy lássam e lelkiszegény beteget Meg­nézem könyveit —- rémregé­nyek és könnyű humoros tör­ténetek. Hogy tudjon ilyen gyermek magasabbrendű szel­lemi életet élni, ha szülei so­hasem olvasták el egy komoly könyvet, mióta elhagyták az iskolát7 Természetesen Amerikában is olvasnak az emberek: a va­sárnapi lapok képes mellékle­teit és ponyvaregényeket. (Ez az elnevezés onnan származik, hogy a régi időkben a hetivá­sáron és országos vásáron a kalendáriumokat és rémregé­nyeket ponyván kiterítve árul­ták.) Mickey SpOktne detekávre­gényeiből 25 millió példány kelt el eddig. Mickey SpiUane főhőse kegyetlen, brutális th pus, hősnői rendszerint több ízben levetkőznek regényeiben, és ezt meglepő részletességgel írja le. Ez a könyv a 12—14 éves ifjú emberke világnézeti és értelmi nívóján áll. Az ilyen ifjú szereti a verekedést és kezd érdeklődni a másik nem iránt. Amerika olvasóközönsé­ge vagy nem emelkedett fel a 12—14 éves gyermek értelmi nívóján túl, vagy lelkileg és fizikailag oly fáradt, hogy min­den komolyabb írásmű olva­sása meghaladja erejét. Angliának még nincs olyan általános iskolázottsága (leg­alábbis nem volt) mint a gaz­dagabb Egyesült Atlamokmah Mégis Anyudban a Mboeság SS százaléka jó könyvet olvas, míg nálunk a felnőtteknek csak 29 százaléka talál időt és energiát könyv olvasására. A könyvolvasás hiánya pe­dig súlyos terhet ró életünkre: kisebb a politikai érettségünké a házasságok könnyebben ke­rülnek zátonyra, több az elő­ítéletünk és könnyű prédái va­gyunk demagóg szólamoknak- Tudományokban nem hala­dunk a nagyvilággal, kutiúr- érdeklődésünk elsekélyesedik. Mi ennek a lelki szegény­ségnek mélyenfekvő oka? Első­sorban a fáradtság, agyonhaj- szoltság, melyet munkánk tem­pója okoz, továbbá nincs tár­sadalmi követelmény, mely az embereket jobb kulturális élet­re kényszerítené. Társadalmi életűnk célja: pihenés, és nem embertársaink iránti komoly érdeklődés. Könyvről vagy ne­hezebb témákról nem is illik társaságban beszélni. Boxbaj- nokság vagy más sportese­mény, a legújabb <55 000 dollá­ros betörés hőse — ezek ve­szélytelenül említhető témák. Ha valaki az újabb könyvek­ről kezdene beszélni, azt hin­nék, hogy fitogtatni akarja tudását és népszerűtlen lenne. Ugyancsak ez olvasottság hiá­nya okozza a film, rádió és televízió sekélyességét és poli­tikai éretlenségét. Veszedelmei' dolog a tudatlanság! EORSI BÉLA (Megjelent az Amerika!­Magyar Szó e. lap jtmuál 3l-i sz&mábaft) <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents