Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-16 / 40. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! DMANIÜ1I NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1951 FEBRUÁR 16 Műszaki értelmiségünk nagy felelőssége A munkanélküliség réme, az infláció veszélye ma már közel sem fenyeget úgy bennünket, mint akár egy hónappal ezelőtt. Munkásosztályunk, a bányák és üzemek önfeláldozó dolgozói kemény, megfeszített munkával, a baráti országok pedig nagyon jelentős anyagi segítséggel segítették e veszé­lyeket elhárítani. A szén- és energiaellátás fokozatos ja­vulása folytán lehetővé vált, hogy az üzemek többségében ismét az 1956. III. negyedévi szinten folytathassák a ter­melést. Nagy lépést tettünk tehát előre, de még nagyon sokat kell tennünk, hogy valóban azt mondhassuk: az infláció, a munkanélküliség veszélye teljesen megszűnt. Mert annak ellenére, hogy egyes bánya és ipari üzemekben a termelés már megközelíti vagy el is éri az október előtti szintet, a baranyai üzemek többségében még közel sem kielégítő a termelés, de különösen nem kielégítő a termelékenység és az önköltség alakulása. Ma még drágáig nagyon drágán termelünk, annyira drágán, hogy ez veszélyezteti népgaz­daságunk további fejlődését, népünk jólétének emelését Sürgős változásokra van szükség a vállalati gazdálko­dás megszilárdítása érdekében. A kormány nemrég rende­letileg szabta meg a tennivalókat. E rendelet végrehajtá­sából oroszlánrész a bányák és vállalatok műszaki vezetői­re, a termelés felsőbb és közvetlen parancsnokaira hárul. Nem lesz könnyű elhárítani a ma még meglévő számtalan akadályt, az üzemek és bányák műszaki gárdája azonban helyt kell, hogy álljon most is, mert ezt nemcsak az ország érdeke kívánja, hanem a gyár, az üzem, a saját érdekük is. Nem mondunk újat, ha azt állítjuk, hogy a termelés si­kere vagy sikertelensége döntően az irányításon múlik. Azon, hogy az üzem vezetői hogyan osztják el a feladato­kat, a létszámot, hogyan biztosítják a munka elengedhe­tetlen feltételeit. A bányák és az üzemek egyes vezetői az utóbbi időben- — bár kétségtelenül sok nehézséggel kellett megbirkózniok, — nem tettek meg minden tőlük telhetőt a termelés növelése érdeliében, gyakran elnézték a szerve­zetlenséget, a fegyelmezetlenségeket. Ennek következmé­nyei azután nemcsak a termelés, hanem a termelékenység csökkenésében is megmutatkoztak. Ritka bányaüzem, ahol az összteljesítmény már eléri az október előtti összteljesít­mény 80 százalékát. A teljesítmények csökkenését természetesen nemcsak a műszaki vezetők elnéző magatartása, hanem sok más is okozta. így például a munkaintenzitás csökkenése, a fegye­lem lazulása és esetenként a helytelen bérezési rendszer bevezetése. Ahogy az elmúlt években helytelenül olyan he­lyeken is bevezették a normarendszert, ahol annak semmi értelme nem volt, úgy most helytelenül olyan helyeken is lemondtak, a szocialista, a végzett munka szerinti bérezés­ről, ahol ez jól bevált. A bányaüzemekben bevezetett a tel­jesítménybérezésen alapuló szakmánybérezés bizonyítja, hogy a munkások nemcsak időbérben akarnak dolgozni, hanem sokkal jobbkedvűen s eredményesebben dolgoznak, ha anyagilag is érdekeltek a termelésben. Természetesen ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy most minden üzem­ben állítsák vissza a teljesítménybérezést, de azt igen, hogy az üzemek műszaki vezetői a munkástanácsokkal kö­zösen keressék ki azt a bérezési formát, amely az üzem adottságainak a legjobban megfelel s valóban ösztönöz is a többtermelésre. Mert az időbér — az anyagi érdekeltség híján — nem ösztönöz sem a többtermeléste, sem a terr melési költségek csökkenésére. A helytelen bérezési formák alkalmazásának is része van abban, hogy ma általában 20 százalékkal magasabb a termékek önköltsége, mint a múlt év III. negyedévében volt. Ez tarthatatlan. A vállalatok, a bányák dolgozói azt szeretnék, ha az év végén részesülnének a vállalatok nye­reségéből, de hogyan részesüljenek akkor, ha nem nyere­séggel, hanem veszteséggel dolgoznak? Világos tehát, hogy így nem lehet, nem szabad dolgozni, mert ez katasztrófához vezethet. Műszaki értelmiségünk viszont nagyon sokat tehet, hogy ez a rendkívül magas önköltség a lehető leggyorsab­ban a reális szintre csökkenjen. Segítséget nyújthat a tel­jesítménybérezés olyan formájának bevezetéséhez, amely a dolgozók előtt érthető, világos és az adottságoknak a leg­jobban megfelel. Segítséget nyújthat és kell is hogy nyújt­son az anyagpocsékolás felszámolásához, a jogtalan jutta­tások megakadályozásához. Mindehhez műszaki vezetőinknek törvényes joguk van. Legyenek végre a művezetők és az aknászok valóban Irá­nyítói, vezetői a munkaterületűknek, követeljenek fegyel­met, ne engedjék meg a lazaságokat! Nem népszerű fel­adatok ezek, de végrehajtásuk a munkásokra nézve is na­gyon hasznos. Természetesen, amikor műszaki vezetőink követelnek, példát is kell, hogy mutassanak. Soha még olyan szükség nem volt a műszaki értelmiség tudására, leleményességére, alkotókészségére, mint most. A termelékenység növelése, az önköltség csökkentése nemcsak lelkiismeretes munkát, ösztönzó bérezést, szilárd fegyelmet, takarékos anyaggaz­dálkodást, hanem egyre fejlettebb technikát, sok sok új, az eddiginél termelékenyebb, olcsóbb eljárás kidolgozását, módszereket is követel. Vannak már megyénkben példák erre is. A Pécsi Bőrgyár több műszaki vezetője egy új sertésbőr-kikészitési eljárást, a pécsi tröszt kutatói egy új robbantási eljárást kísérleteztek ki. Példájuk nem egyedül­álló és nem is lehet. A gyárak és üzemek munkásai, az egész ország ilyen segítséget is vár a műszaki vezetőktől hogy biztosítani tudják népgazdaságunk egészséges fejlő­dését. Mai számunkban A magyar Tengerészek Havi 72 lakás hűek maradtak hazájuk­hoz Jövő héten nyit \Zilág,-tilfnliUa<lá a Kamaraszínház ina szenet importé 1 ej n|| Kádár e’vtárs levele ™ a pfrfini mnnkásnl(hn7 A szén* és olaj helyzetről tárgyalt az energia-kormánybizottság Az energia kormánybizottság legutóbbi ülésén az ország szén-, energia- és olajhelyzeté­vel foglalkozott. Megállapítot­ta, hogy az ország szénterme­lése és a külföldről várható szén mennyisége az első ne­gyedévben kielégíti a szükség­leteket. Külföldről, elsősorban a Szovjetunióból körülbelül 3— 3.5 millió tonna szenet impor­tálnak. Később a hiányzó jó­minőségű külföldi szenet mű­szón hazai gyártásával pótol­ják. Palából, tőzegből, pakurá­ból az idén előreláthatólag 250.000 tonna műszenet gyárt a betonútépítő vállalat. A mű­szén nagy részét a MÄV kapja. Az ország olajhelyzete ugyan­csak kielégítő. A fűtőolaj-ellá­táshoz jelentős segítséget nyújt a Román Népköztársaság. Kő­olajból nagyobb mennyiségű behozatalra szorulunk. Az első negyedévben csaknem 150.000 tonna kőolajat vásárolunk a Szovjetuniótól, Bulgáriától és Ausztriától. A benzin- és gáz­olajellátás megfelelő. A kormánybizottság foglal­kozott az energia- és a földgáz- import távlataival. Javaslatot dolgoznak ki arra, hogy a kö­vetkező esztendőben milyen mennyiségű villamosenergiát kell külföldről vásárolnunk. A földgázellátással kapcsolatban biztatóak a kilátások. A ma­gyar-román megállapodás alap­ján földgázvezeték épül a két ország között, amely a tisza- palkonyai vegyikombinátnak szolgáltat majd energiát. A vegyikombinát építkezése az elmúlt események miatt ké­sik, s így a gázvezeték meg­épülése után a gázt egy ideig más célokra lehetne felhasznál­ni. Prága (MTI): A plzeni V. I. Lenin Művek munkásai csak­nem 750 000 korona értékű adományt küldtek Magyaror­szágnak. A művek munkásai nemrégiben levelet kaptak, amelyben Kádár János, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke köszöne­tét mondott a magyar nép iránt kinyilvánított szolidari­tásukért s egyben rámutatott: a magyar nép soha sem engedi meg, hogy Magyarország vala­ha is ellenforradalmi kísérlet támaszipontjává váljék. Á Vöröskereszt megsokszorozza erőfeszítéseit Sepilovot az SZKP km Gromiko lett a külügyminiszter Budapesten tartózkodik Leo­pold Boissier genfi egyetemi tanár, a Nemzetközi Vöröske­reszt Bizottság elnöke, aki töb­bek között a következőket mondotta az MTI munkatársá­nak: <— Mint Önök tudják, a genfi Nemzetközi Vöröskereszt Bi­zottságot — amely az egyete­mes vöröskereszt-mozgalom alapító szervezete — számos ország vöröskereszt szervezete és kormánya kérte fel arra, hogy intézze a magyar nép számára felajánlott adomá­nyoknak az országba juttatá­sát. Ezeket az adományokat az ország hatóságainak teljes hoz­zájárulásával a Magyar . Vö­röskereszt osztja szét — Abban a helyzetben va­gyok, hogy biztosíthatom Önö­ket: a genfi bizottság e pilla­natban megsokszorozza erőfe­szítéseit, hogy minél több ado­mányt gyűjtsön össze és mód nyíljék a segélyezés még álta­lánosabbá tételére. Erről volt szerencsém csütörtökön dél­előtt Szarka külügyminiszter­helyettes úrral is beszélnem, akit tájékoztattam arról is, hogy a Nemzetközi Vöröske­reszt bjzottság minden időben kész felajánlani együttműkö­dését a felmerülő emberbaráti problémák gyakorlati megol­dásában. Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Dmitrij Trofimovics Sepilovot felmen­tette a Szovjetunió külügymi­niszterének tisztsége alól, minthogy más beosztásba ke­rül. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége Andrej Andrejevics Gromikot nevezte ki a Szovjetunió külügyminisz­terévé. A TASZSZ jelentése szerint D. T. Sepilovot az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkárává választották. Többszáz menekült tért haza Jugoszláviából Sajtótájékoztató a magyar hazatelepítési bizottságok tevékenységéről Az Ausztriában és Jugoszlá­viában működő magyar haza­telepítési bizottságok vezetői pénteken, délután a külügymi­nisztériumban sa j tóértekezle­PÉNZ ALL A HÁZHOZ Először egy szekér kocog a szederkényi úton. A bakon idő­sebb paraszt tartja a gyeplőt. Hátul fiatalabb nyergeli meg a dohányköteget. Aztán még egy szekér jön. Azon is do­hány. Majd meg egy Zetort dobál ide-oda a téli időben ki­kopott kövesút. A pótkocsin magasra rakták a dohánybálá­kat s a tetején olyan magasan ülnek az emberek, hogy csak kiabálva értik a szót. — Álljanak már meg! Hová mennek? Az felel, aki lent ül a pót-;< kocsi szélén. 5 —i Pécsre — aztán kérdést: sem vár, úgy folytatja. — En\ Kádár János vagyok Szeder-j kényből. A dohányt szállítjuk.: Végelszámolás lesz ma. •— Mennyi termett? ■— összesen vagy hat mázsa, de most csak két és fél mázsát viszek, a többit már leszállí­tottam ... De necsak engem kérdezzen! Ott fent ül a do­hánytermelési felelős. Bajúszos, vidám ember veszi át a szót a „kakasülön”. — Nekem termett a legtöbb. Tizenegy és fél mázsa 1700 sa- rokölön. — S a haszna? ügy 25 ezer forint körül készpénzben ét vagy 18.000 ci­garetta. Az asszonyok — mert ők ts útnak indultak, utóvégre pénz­ről van szó —s egyre csak haj­togatják: írja csak még oda a Fóris Jánost is. ö is szállít. Négyszázötven kiló termett neki hétszáz sarokölön. Aztán elhelyezkednek a do­hánybálákon és Schreiber An­tal, a bólyi gépállomás zetoro- sa indítja a motort. Sietni kell, Ma pénz áll a házhoz • ben ismertette a magyar é; a külföldi sajtó képviselőivel a bizottságok tevékenységének eddigi eredményeit. Elsőnek Barity Miklós, a Ju­goszláv Szövetségi Népköztár­saságban működő bizottság ve­zetője adott ismertetést. Mint elmondotta: a két ország kép­viselőiből álló vegyesbizottság munkájának eredményeként február 14-én és 15-én több- száz személy tért haza. Tekintetbei arra, hogy a haza­térni kívánó menekültek szá­ma napról-napra növekszik, a bizottság nem oszlik fel, ha­nem állandó bizottságként folytatja munkáját. Ezután Esztergályos Ferenc, az Ausztriában működő bizott­ság vezetője adott tájékozta­(Eolytatás a 3. oldalon.) Akai a ppeuneUUotsik és vaskapuk készülnek Kölcsönös megelégedésre Kásádon eddig hatvan hold! földet kémek vissza a par asz-j tok. Elhangzott olyan kérés is: részükről, hogy szeretnék visz-; szakapni régi földjüket. A ta-j nács megértette velük, hogy ez! nem lehetséges. Azonban — a! törvényszabta kereteken belül: — a tartalékföldekből kielégi-; tik a kásádi parasztok igényeit! s ha egyes esetekben mód van! rá, úgy részben visszakapják a: saját földjüket. A cserét is megengedik, haj az nem ellenkezik a törvény-; nyel. így Kásádácz Márkó bá-; esi a Sztárt Kásád dűlőben cse! rélte vissza a földjét. A 2000: négyszögölet eddig Csuplcs Pál: használta haszonbérletben.: Most másutt lesz a haszonbér-; '.éti föld s Márkó bácsi is hoz-! ’ájutott. sajátjához. : A termelőszövetkezet volt! táblája egyben marad tovább-: ra is s a gazdasági épületek kö-; rül 25—30 holdas táblát sajátít; ki a községi tanács tartalék te-! rületnek. ■ Gyermekkocsi, vas­kapu, zöldség-kés, nyírógép, drótkerítés, hajritkító olló, szenes kanna, üstház, mosdó állvány, és még sok más cikk készül a Pécsi Vasas Kisipart Szövetkezetben. Aki elmegy a Zsolnay Vilmos utca 13. szá­mú ház előtt, belát ugyan a nyitott ka­pun át az udvarra, de nem is sejtheti, hogy mi mindennel foglalkoznak a szövet kezet dolgozói; Az udvar jobbol­dalán építkezés fo­lyik. Nemrég készült el egy emeletes kis műhelyrész, ahol a kerítésekhez szüksé­ges vasfonatokat ké­szítik, de mellette már újabb műhely alapjait ássák. A kis műhelyekben szűkén, nagyon szűkén van­nak a gépek és a vá­ros régi, híres kis­iparosai. Miközben tágasabb műhelyek­ről, nagyobb munka- padokról álmodnak — mégsem tagadják meg magukat, mert olyan munkát nyúj­tanak, ami ellen rit­kán érkezik kifogás; Itt ikészülnek (mert a jó munka híre messzire is eljut) pes­ti rendelésre az or­szágban a legjobb fodrászollófc, hajrit­kító ollók S milyen príma kések! Jó va­lamennyi, ami a ke­zükből kikerül, de az­ért azokra az apró kis zöldséges-késekre a legbüszkébbek, *-=» amellyel most lepik meg a pécsi asszo­nyokat; Ugyanis a lehető legfinomabb acélt használták fel ezekhez, hogy csak ritkán lássanak kő- szörükövet, de hall­janak annál több di­cséretet; Hogy hon­nan szerezték a finom acéltT A Pé­csi Bőrgyárban selejt- be kerülő hasítókése­ket vásárolták meg, s azokból csinálnak jó késeket, jó ollókat. Ollót mintegy százat havonta, zöldséges­késből nagyobb mennyiséget: most 2 000 darabot a nagy­kereskedelmi válla­lat rendelésére. Aki járt már a Vasas KTSZ-ben és azután szép ková­csoltvas kapukat, mo­dern kerítéseket lát — mindjárt a KTSZ- ben dolgozó kisipa­rosokra gondol; ök azok, akik a szép sodronyfonatok köré kikovácsolják az S-eket, karikákat, kacskaringókat. Szí­vesen fogadnak el közületi rendelést, de éppen olyan szívesen dolgoznak magáno­soknak is. Különösen sok mostanában az olyan rendelő, aki újdonsült háztulaj­donos. Éppen a na­pokban rendelt drót­kerítést meszesi há­zához Schiff rich Já­nos is. Görcsönybe. a régi templom köré ugyancsak a szövet­kezet dolgozói emel­nek díszes kerítést. Aztán vannak meg­rendelések Pereked­ről. Kökényből. Bo­gáéról és más közsé­gekből is. Híresek a szövet­kezet gyermekkocsi­jai, Kiváló kisiparos, Gombor István irá­nyításával készítik ezeket, ötven mély és ötven sportkocsi észül el a gyermek­kocsirészlegnél ha­vonta,. Aki kedvet kap a ragyogóan nik- kelezett, mélyen step­pelt kocsik megvásár lására, 1380, illetve 970 forintért juthat hozzá az Anyák Bolt­jában.­Százkét tagja van a Vasas Szövetkezet­nek. Köztük olyanok is, akik itt tanulták a szakmát, s most itt segédeskednek. mint Tarr Tibor géplaka­tos és Pataki István késes.- Jelenleg is több tanuló lefekszik elsajátítani a vasas szakmát. s olyan szakemberré vál­ni. mint akik tani'- ják őket. Szükség is van rájuk, mórt egyre több a megm-i- delés és a szövetke­zet terjeszkedni akar — a lakosság szolgá­latában.

Next

/
Thumbnails
Contents