Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-15 / 39. szám

tm február is N A Pf rt s FORUM \ Lakd s-tombola Halastó? Árvíz?; Nyugodt öregkort! így szembe találjuk magunkat ,-i7.7-al a problémával, «unit meg akarunk oldani, össze lehet állítani józan mérlegelés alap­ján egy széleskörű bizottság bevonásával az igényjogosult­ság sorrendjét és így nem a szerencse, hanem az Igazságos elbírálás döntene a dolgozók lakásügyeiben. Ez volna a mérleg egyik ol­dala amikari s megbízhatóan ismernénk a megoldásra váró feladatokat. A másik oldala a mérlegnek, hogy minden vál­lalat, hivatal, intézmény, vagy szerv adjon meg a maga ré­széről minden anyagi és erköl­csi segítséget, ha erre mód van a vállalat keretein belül. Von­juk be ebbe a munkába az építőipari vállalatok műszaki dolgozóit, a tervező iroda mér­nökeit, városgazdálkodás mun­katársait, a vállalatok igazga­tóit, megbízottait, Véleményem szerint \ a megoldás adódna részben a vállalatoknál feltalálható, ed­dig más rendeltetésű és lakás céljaira átalakítható helyisé­gekből. Megoldás feltétlenül a szövetkezeti ház-akció is, de helyes volna, ha a PIK kijelöl­ne lebontásra egynéhány nagy telekkel rendelkező öreg, el­avult házat és azok helyére 4—5 emeletes, modern házakat építenénk a bontási anyag fel­használásával. Javaslom to­vábbá a főposta mögötti te­lek beépítését is, mert ott a város szívébein egy 4« lakásos épületet lehetne létesíteni Meg kellene találni a módját annak is, hogy a lakásigénylők a szociális körülmények figye­lembevételével maguk is ki­vegyék a részüket a saját prob­lémájuk megoldásából. i A megoldás kérdése a fel-* mérés után két részből áll j Az egyik rész az építőanyag és kapacitás kérdése, a másik az anyagi fedezet megoldása. Az építőanyag és kapacitás le- a hctőségelre a műszaki és épí-i tőipari szakemberek tudják csak a választ megadni. A J pénzügyi fedezet kérdésénél jó és egészséges javaslatokat ad Török elvtáns, amely azon­ban a nyilvánosság bevonásé- ,i val még biztosain bővíthető. Feltétlenül figyelembe kell venni az egyéni, névre szólói OTP kölcsönt, melyet lakás­építésnél és lakásklalakitásnál is igénybe lehet venni. (i Javaslom továbbá egy kö~J rülbeiül 500 ezer forintos la­kástombola akció elindítását, mely több lakás felépítést ten­ne lehetővé. i min-], den szerv, minden egyén a lakás- J hiány enyhítésére, és, megoldá- i sára! Tegyük jelszóvá: több la-J kást minden áron, még az íro.J dák és raktárak kényelmének rovására is! Egy lakásigénylő J Tengert látélt, amikor ki­tekintek __— jutott eszem­be Petőfi verse, amikor a szigetvári és sellyei járásban jártam. A földeken széles jó, öreg szaktársakat... A nyilvánosság elé | került városunk legégetőbb kérdése — a lakáshiány. Ebi­nek a kérdésnek a megoldásá­hoz szeretnék én is hozzájárul­ni néhány javaslattal. Ha szembe nézünk a tények­kel, le kell szögeznünk azt, hogy a lakáshivatal a lakás­hiány következtében — sajnos — majdnem kizárólag admi­nisztratív szerv volt, amely igyekezett többé-kevésbé jól elosztani a laíkásokatí Mint ad­minisztratív és nem operatív szerv alacsony létszámánál és az ügyek, panaszok, kérések sokasága miatt képtelen volt a valóságos szükségletről meg­győződni és azt megfelelően felmérni, Erre a lakáshivatal a továbbiakban sem lesz képes. A reális felmérésre azért is szükség van, mert nem annyi az igénylők száma, mint amennyi igénylés fut, hiszen van olyan igénylő, aki több ké­relmet is beadott Véleményem szerint úgy lehet csak megfele­lő operatív tervet készíteni a lakáskérdés megoldására, ha az igényeket reálisan felmér­jük. és az adódó problémákkal szembenézve részletes munka­tervet készítünk. Minden vállalat állapítsa meg dolgozóinak jogos igényét olymódon, hogy minden egyes adat megfelelő időben a lakás­hivatal rendelkezésére álljon. Itt ki lehetne mutatni miért igényel a dolgozó lakást (al­bérlő, stb.) milyenek a szociá- lls körülményei, gyerekek szá-(í ma és így tovább. Ki kellene ]í térni itt arra is, hogy az illető (í lakásigényének kielégítése ese-(i tén, mire lehetne a volt ,Ja- (i kását” felhasználni: Irodának,! Mozduljon meg | foltokban áll a víz. Nem rit­ka, hogy két-három gazda parcelláját is elborítja. S nines megoldás. Nem a hirtelen olvadás, a sok hó vagy a korai és bősé­ges esőzés az oka. Egysze­rűen az, hogy a parasztok nem tudják hová elvezetni a talajvizet. Az útszéll árkok alja legtöbb helyen egy szin­ten van a kövesúttal s ezért némely helyen — egy kl- adósabb eső után — a kö- vesút is víz alatt áll. Másutt mély ugyan az árok, de nincs elfolyása, mert az elvezető csatornák Is hasonló állapot­ban vannak. A vízügyi Igazgatóság vagy a községi tanács gondja? Mindegy. Valakinek sürgősen Intézkednie kell, mert kevés munkával nagy kártól óvhat­juk meg a parasztokat, me­zőgazdaságunkat! O. B. Nincs megkapóbb, mint amikor egy-egy deresfejű mim* kisember átveszi a munkakönyvét és a többévtizedes mun* káért járó köszönetét, amikor egy gyárban búcsúztatják a Ilyen búcsúztató van ma a Pécsi Porcelángyárban. Ham mlnchárom nyugdíjba vonulót búcsúztatnak a gyár dolgo* i i zói. A harminchárom idős munkás között olyanok is van* nak, mint például Fehér János és Körösztös Antal, akik több, mint ötven munkásévet töltöttek el a gyárban. A leg* többen már 40—42 éve foglalkoztak korongozással, égetés- ősei, festéssel, de köztük a „legjiatalabb" is tíznél több évet f töltött a gyárban. Férfiak, nők —• harminchármán jönnek majd össze ma délután a „zöld házban", a gyár kultúrotthonában, hogy a Jgyár területén talán utoljára, de szívből, bensőségesen el- l beszélgessenek a fiatalabbakkal. Harminchárom férfi és nő, J harminchárom dolgos élet ad búcsúzóul tanácsokat az utó­doknak ... S azok, akik holnap elfoglalják az 6 helyüket a munka- padoknál — néhány meleg szó kíséretében — ugyancsak ad­nak majd útravalót. A gyár hires készítményei: a Szalon- názó paraszt, a Kenyérszelő asszony, az Ülő juhász, az Ivó paraszt, a Karikázó gyerek, az Anya gyermekével, a Tyúkos fiú és még sok-sok más, színekben pompázó munka lesz majd a búcsúzók által körülfogott asztalon. A búcsúztatók aján­dékai azoknak, akik tulajdon kezükkel formázták, festették őket... az új nyugdíjasoknak... Búcsúzik a gyár. A harminchárom munkással melegen kezet szorítanak a fiatalok és szívből kívánnak a dolgos év­tizedek után jó pihenést, nyugodt öregkort és hosszú éveket Nem lesz többé 'égeső? Nyugat-Német országban hosszabb Idő óta érdekes kí­sérleteket folytatnak, ame­lyek a jégeső „felszámolásá­ra” irányulnak. A francia Rouby találmánya alapján 18 ezer különleges rakétát lőnek ki a jeges felhőkbe. A raké­ták hatására a jégeső parányi jégkristályokká változik. CflUtapm&nikuu kang.oeuem/. ze. Véleményem szerint Ilyen (I módón megbízhatóan fel lehet- 'ne mérni a jogos Igényeket és filharmóniai zenekar és a liszt ... , ... . . . . Ferenc Kórus 11-én a színházban nagy­raktamak, műhelynek. Azokat isltasrű hangvemenyt tartott Antal György ve­£?, i életévei A hangversenyt 13-án a Liszt toké, kisiparosoké, földmű J, í^ensenyter«^ nagy sikerrel megismé­bfzoMsAtf ‘ OrörM hallottuk első számként a tardkk­legnagyobb zened egyéniségének, Purcell- S _ fSLtaen dä&to- Türdérkirálynő c. remek szvitjét, mely a Véleményem szertat ilyen ivora58.zenekf előadásában stílusosan, szép.tö­fmőr hangzással szólalt meg. Haydn behízelgő dailtamossáigú gordonkaver­senyét Sassy Iringó Játszotta biztos művészet­tel és alapos felkészültségigei. Különösen a második tételben a haydnd muzsika szépségei nagy művészi átólfeéggel jutottak érvényre. A vezénylő Antal György mindig a háttérben tartotta a zenekart és így mindvégig remekül A nevelési tanácsadó február érvényesülhetett Sassy szép tónusát j8-án kezdi meg működését a i • Az est nagy szánnia Mozart világszierte JáJfc- Gyógypedagógiai Intézet Ku- # szott, nemes klasszicitású Requiemje volit Am- licíi Gyula utcai épületében, i»tál György művészetének Igazi talaja az énefc- Itcndelés egyelőre hétfőn és#kar. A Liszt Ferenc Kórus tömör hangzásá- azerdán délután 3—5 óráig Óval és szép hanghatásaival tűnt ki. Különto- Icsz. (• ges értéke volt az előadásnak az, hogy a ma­Orvosok, pedagógusok a lel-1 > gánszólamokat pécsi művészek énekelték és ki vizsgálatokon kívül gyér- # hozzá kell tennünk, nem maradtak a múlt évi AQYAQQONDOK a tÍQJta^áAab&ah. Megkezdi működését a nevelési tanácsadó mek- bs ideggyógyászati vizs­gálatokat is végeznek, hogy felismerjék az esetleges szervi' elváltozáson alapuló panaszo­kat. I előadások budapesti művészed mögött Dr. Te­remi Gáborné szárnyaló szopránja, Ivánka 1 Irén kiegyenlítetten tömör altja, Wagner Jó­zsef simuló tenorja és Tomanek Nándor ne- ' rnes basszusa stílusos formában tolmácsolták a nagy művet Antal György nagy lendülettel tartotta kezében a hatalmas együttest, drámai elképzelése szépen érvényre jutott; az első előadáson azonban a tempók túlhajtottsága miatt hel yenkirrt a dallamvonalak elmosódtak és a lírával is adós maradt. A szerdai hang­versenyen azonban megfelelő tempóban a szó­lamok nagy plaszticitással és pontossággal szó- <1 nagyobb toltak meg. A „hostias” tétel lírai szépségét külön meg kell említeni. Az előadás még egy érdekességéről kell em­lítést tennünk. A műben előírt puzón szólókat mai hangszereken szokták játszani. A puzón átható hangja még a leglágyabb intonálás ese­tén is bántólag emelkedik ki a zenekart együt­tesből és mondjuk meg őszintén, nem szép. Mozart idejében egész kis hangszeren ját­szották, melynek hangja sokkal hajlékonyabb, líraibb volt. Antal György merész, de szüksé­ges retussal a puzón szólamokat helyemktat kürttel helyettesítette. így sokkal szebb, sok- < [ szállítanak ___ ka i melegebb, sokkal egységesebb zenekari 1 nyersanyagot Ez- hamghatást ért él már a Tuba mirum tétel- zel a ben, de különösen a Benedlctus-ban. A két hangversennyel kapcsolatban még azt is meg kell állapítanunk, hogy a Liszt terem akusz­tikája sokkal jobb, a zene- és énekkar sokkal életszerűbben, sokkal tömörebben szólít A kö­zönség hosszú ideig ünnepelte a szereplő mű­vészeket (hm) J Ha továbbra is tavaszi as marad az idő, akkor leg­később március- i ban indulnak a |i téglagyárak. A ' karbantartást már elvégezték. Új gépekkel is gya­rapodott a tégla- igyárak géppark­ja. A siklósi és a " mohácsi gyárak­ban még a terme­lés megindulása előtt végeznek a finomhengermfl- vek beépítésével. A pécsiek leg- —„„ óbb gondja, fáz agyaghiány is megoldódott át­menetileg. Az I. számú gyár agyag hiányán például úgy segítenek, hogy a mohácsi vasútvonal tölté­se alatt aluljárót építenek és a töl­tésen túl nyitott agyagbányából majd megoldással előzetes számítá­sok szerint öt évig működhet még a gyár. A Szigeti út men tén fekvő tégla­gyár helyzete sú­lyosabb ennél. Er­re az évre sike­rült nyersanyagot biztosítani egy gyű mölcsös kisajátítá­sával. De mi lesz jövőre? A kör­nyéken már nincs téglaégetésre al­kalmas agyagföld. Ami van, az ho­mokkal erősen szennyezett, ab­ból téglát gyártani nem lehet. Felme­rült az a terv, hogy az ürögi ré­ten építendő mes­terséges tó medré­ből kikerülő jómi­nőségű agyagot szállítják majd a gyárhoz. Ehhez azonban kisvasút kell, ami a 5-os számú főközleke­dési utat csak alul járóval, vagy fe­lüljáróval keresz­tezheti. Kérdés, kifizetődne-« a nagyösszegű beru­házás? Erről majd a közeljövőben döntenek a szak­értők. Az újhegyi tég­lagyárnak jelen­leg még van ele­gendő agyagföld- je. De öt év múlva már annak sem lesz miből téglát csinálnia. Mi lesz öt év múlva? Oj gyára­kat kell építeni, és a meglévő, ele­gendő agyaggal rendelkező gyára­kat tovább kell gépesíteni. A tég­lagyári egyesülés főmérnöke szerint elsősorban a sik­lósi és a hidasi gyárak fejleszté­sére gondolnak. Pécs környékén — Angster József főmérnök vélemé­nye szerint — téglagyár telepí­tésére a várostól délre eső dombok a legalkalmasab­bak. Az új tégtogvár ban — ami termé­szetesen nem ma vagy holnap épül fel — a legkor­szerűbb eljárások­kal, a legkorsze­rűbb téglát állít­ják majd e’ő. Ugyanis a pécsi tégi agyáraknak nemcsak az asvag juk fogyott el las­sanként, . hanem bizony a tég’á«k kimentek a di­vatból. A tömör téglák ideje már lejárt, a mai kor téglája a Tuka- csos. jobb hőszige­telő téglakülönle­1 V Nagy Imre miniszterelnöki tevékenysége Október 23-án éjjel Nagy Imiét, a bűnös pártvezetés el­len már régóta harcoló párt­ellenzék legismertebb politiku­sát nevezték ki miniszterel- nökneik. Nagy Imrében bízott a becsületes, szocializmust akaró tömegek legnagyobb ré­sze. Nagy Imre rendkívül bo­nyolult helyzetben kezdte meg miniszterelnöki tevékenységét. Az október 23-i események során, amikor a magyar nép fellépett a volt párt és állam- vezetés súlyos hibái eilen, ugyanakkor az Imperialisták és az általuk támogatott, az onszágon belüli és kívüli ma­gyar ellenforradalmi elemek ezt az alkalmat kihasználva, a régen előkészített aknamun­kát folytatták. Megindították a fegyveres lázadást, megkísérelték meg­semmisíteni a magyar nép szo­cialista vívmányait, visszaállí­tani a kapitalista rendszert és a fasiszta terroruralmat. Rákosiók bűnös politikája és a pártban dúló frakcióharc ré­vén már régen megbomlott a párt eszmei és szervezeti egy­sége és a dolgozók egy részé­nek is megrendült a pártba Vetett bizalma. Gerőék még október 23—24-én is görcsösen ragaszkodtak . a hatalomhoz. Nem mertek a munkásokhoz* a párt tagjaihoz, pártfunkcio­náriusokhoz fordulni, mert nem bíztak bennük. Az esemé­nyek sodrában, amikor legna­gyobb szükség lett volna a ha­tározott vezetésre, szervezett­ségre, a pártszervezetek ma­gukra maradtak és szinte meg­bénultak. Az ellenforradalom számára a legkézenfekvőbbnek az a taktika mutatkozott, hogy kezdetben nem mutatják meg igazi szándékukat, hanem a Rálkosiék elleni népharag és a nemzeti függetlenség bajnokai­nak mezében lépnek fel és igyekeznek tömegeket maguk mellé állítaná; fokozatosan megszerzik a legfontosabb ha­talmi poziciókait és ezután elő­állnak valódi céljaikkal, győ­zelemre viszik az ellenforra­dalmat. Mit kellett volna Nagy Imrének lennie? Mint kommunistának, mint ismert, népszerű vezetőnek, mint az' ország miniszterelnö­kének, az lett volna a köteles­sége, hogy a nép jogos Igényei­nek kielégítése után lerántsa a leplet az előbújó ellenforra­dalomról, elszigetelje tőlük a becsületes elemeket, talpraál­lítsa • munkásokat, komm»* nistákat és harcba vigye elle­nük. Csakis ezen a módon le­hetett volna megakadályozni, hogy az ellenforradalmárok félrevezessék a szocializmust akaró tömegeket és a maguk számára kapartassák ki velük a gesztenyét a tűzbőL Vannak olyan vélemények, hogy az októberi események 6orán mindkét „restauráció” ellen harcolni kellett, de a főfeladat a „sztálinista-rákosis- ta“ restauráció meggátlása. a régi hibák kijavítása voll Kétségtelen, hogy igen na­gyok voltak a feladatok, a hi­bák kijavítása terén. Sokat vártak ezen a téren a tömegek a párt és a kormány vezetőd­től. Helytelen lenne elhallgat­ni azt is, hogy a hibák kijaví­tásának útjában jelentős aka­dályok álltak. De, aki józanul szemlélte az eseményeket, rá kellett jönnie, hogy október utolsó napjaiban már nem a párton belüli szektáns erők képezték a fő veszélyt, hanem a burzsoá restaurációra törő ellenforradalmárok. A Kom­munista Párt és a szocializmust építő állam hibáit csak kom­munista párt és szocialista ál­lam javíthatja ki. Ha nem így történik, ha az ellenforradal- márok veszik kezükbe a „hi­bák kijavítását“, a kommunis­ta pártot burzsoá pártokká, a szocializmust kapit alizmussé, fasizmussá „javítják”. Ha tehát Nagy Imrének és csoportjának az ismeretes hi­bák kijavítása volt is a célja, éppen ennek érdekében kel­lett volna minden erejükkel fellépni az ellenforradalom el­len. Bármilyen nagyok is a párton belül, a kommunisták között meglévő ellentétek, csak másodlagosak a kapitalizmus és a szocializmus ellentétéhez visszonyítva. Ha valaki ezt szemelöl téveszti és a fő fel­adatot más meggondolásokból kiindulva jelöli ki, letér a marxizmus-leni.nizmus útjáról, veszélybe sodorja magáinak a szocializmusnak a létét és szubjektív szándékaitól függet­lenül az ellenforradalom szál- láscsimáilójának dicstelen szere­pét vállalja. Hogyan lépett fel Nagy Imre? Igyekeztek élére állni egy olyan mozgalomnak, amely sokféle irányzatot foglak ma­gában, s melyben egyre in­kább az ellenforrad almároik vették át a vezető szerepet. Nyilvánvaló, hogy így nem le­hetett megvalósítani a legfon­tosabb feladatot, az ellenfor­radalom elszigetelését. A be­csületes munkásokhoz, parasz­tokhoz, kommunistákhoz, akik a szocialista demokrácia meg valósításának legfőbb erői let­tek volna, nem fordultak, ehe­lyett 'az ellenforradalomnak tett engedmények útját vélték helyesnek. Ezekkel az engedményekkel Nagy Imre messze túlment az október 23-i követeléseken és lényegében a szocializmus fel­adásának útjára lépett Ezt a tények bizonyítják. Vegyük sorra, hogy milyen engedmé­nyeket tett Nagy Imre? 1 Teljesített minden, a kormány átalakítására és jobbratolására irányuló kö­vetelést. A kommunisták egyre jobban kiszorultak a kormány­ból és helyüket jobboldali pol­gári politikusok foglalták el. Ez a jobbratolódás olyan gyors és olyan nagymérvű volt, hogy nem egy a burzsoá demokrácia talaján álló nyugati lap is aggodalmát fejezte ki: nem torkollik-e mindez fasizmusba? Aki a marxizmus-leninizmus talaján áll tudja, hogy a leg­fontosabb dolog a proletárha­talom megszerzése, megtartása. Aki ezt szemelőtt tartva vizs­gálta az eseményeket, látnia kellett, hogy a sorozatos kor­mányátalakítások nem a szo­cialista demokrácia megvaló­sítását, hanem a munkáshata­lom fokozatos felszámolását jelentették; O A többpártrendszer lét­*** rehozása önmagában nem Jelent feltétlenül burzsoá restaurációt. De az adott hely­zetben, amikor kommunista párt a valóságban nem létezett, dühöngött, a kommunistáéi le­nes terror, a tömeghangulatra az ellenforradalom demagógiá­ja döntő befolyást gyakorolt, a többpártrendszer a proletár­forradalom felszámolását Je­lentette. A szocializmust építő orszá- ljókban, ha mm is több párti ezek a szocializmus alapján állnak és elismerik a kommu­nista párt vezető szerepét. De miféle szocializmust lehe­tett volna építeni a gomba- módra szaporodó, Mlndszentyt támogató „keresztény” pártok­kal, a Barankovics-párt utód­jaként fellépő „Demokrata Néppárttal", stb. Aki ilyen kö­rülmények között a szociális: mus építéséről beszél, szakít a józan ésszel. Márpedig a több pártrendszert létrehozó végze­tes lépésre is egyes pártok át­menetileg rá akarták ragaszta­ni a „szocializmus építésének” címkéjét. Ezeknek az elemek­nek csattanós választ adott Gomulka elvtárs egy december elején elmondott beszédében, melynek következő szavai szá­munkra is nagyon aktuálisak: «... Milyen programmal ren­delkeznek ezek a burzsoá pár­tok, amelyek számára a mi po­litikai ellenfeleink a működés szabadságát követelik. Azt gon­dolják talán, hogy mi elhisszük nekik, amikor ők úgy felel­nek, hogy a burzsoá pártok Lengyelországban a szocializ­must akarják építeni. így csak a szekrényben felfedezett házi­barát magyarázhatja a ház gazdájának, hogy a villamost várta a szekrényben. Egyszó­val- a mi programunkkal csak a burzsoá restauráció prog­ramját lehet szembeállítani, de politikai ellenfeleinknek nincs bátorságuk ezt nyíltan meg­mondani a népnek!* (Folytatjuk;)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents