Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-14 / 38. szám
1957 FEBRUAR 14 NAPLÓ s 3 fi magyar forradalmi munkás-paraszt kormány teljesíti a dolgozó kisiparosok jogos követeléseit Mint ismeretes, a KIOSZ Országos Vezetősége a kormány elé terjesztette azokat az alapvetően fontos problémákat, amelyek sürgős megoldása szükséges ahhoz, hogy a kisiparosok nyugodtan dolgozhassanak, kivegyék részüket az ország újjáépítéséből, a lakosság jobb ellátásából. A kormány kilenc pontból álló határozatot hozott, amely magában foglalja az anyag-és munkával való ellátottságtól kezdve az adó, a regiekulcsok felülvizsgálatát, a kisipari hi' jelent a kisiparosoknak abban a szakmában, ahol alkalmazott nélkül dolgozni nem lehet. Számos öreg, a munkában megőszüit kisiparos kérésének tett eleget a kormány azáltal is, hogy a 65 éven felüli, gépierő nélkül, egyedül dolgozó, szolgáltatást, vagy javítást végző kisiparosokat 1957. január 1-től, az általános jövedelmi adó fizetése alól mentesíti. Egyesek rosszindulatúan rosoknak anyag-, gép-, szerszám- és felszerelés beszerzésére. A* kölcsön feltételeit a pénzügyminiszter a KlOSZ-szal karöltve, most dolgozza ki. Szólni kívánok még arról, hogy az ipartörvényt is módosítani fogják, messzemenően figyelembe véve a KIOSZ javaslatait, olyan ipartörvényt hoznak, amely megszünteti a jelenleg még érvényben lévő, kisiparosságot sértő jogszabályokat és biztosítja a dolgozó tel biztosítását az alkalmazót- JtrTri, josszinau aiuan kisiparosoktársadalmimegbe- ^ . « mondhatnák, hogy az idősek tak után fizetendő SZTK já7 rulék csökkentését, az exportra termelés lehetőségét s a dolgozó kisiparosok társadalmi megbecsülését. Gazdasági szempontból a kis iparosság részére igen jelentős az 1956. TI. fé’évi jövedelem- adó 50 százalékos csökkentése, va1 amint az 1957. évre kivetett jövedelemadó 20 százalékos csökkentése^ Országos viszonylatban ez mintegy 120 millió forint megtakarítást jelent a kisiparosságnak. Jelentőségét növeli az a körülmény, hogy az egyre javuló anvaeellátás következtében növekszik a kisiparos bevétele is. Súlyosan érintette a múltban az alkalmazottakat tartó kisiparost a 33 százalékos SZTK járulék fizetése. 1957. január 1-től a határozat értelmében 17 százalékra csökkentették az SZTK járulékot, ami szintén jelentős megtakarítást már úgy sem sok adót fizettek, mégis állítom, hogy az idős iparosok erkölcsi megbecsülésén túl, jelentős anyagi megtakarítást is jelent. Nyilvánvaló, a 65 éven felüli mester nehezebben fizet ki akár száz forintot is, mint egy életerős fiatalember ezer forintot. Az anyagellátás terén, ha még nem is mondható a helyzet teljesen kielégítőnek, már eddig is számos, jelentős javulás tapasztalható; egy-két számadattal kívánom ezt alátámasztani. Az anyaggazdálkodás alá vont anyagféleségekből. pl. fenyő-fűrészáruból 1956. IV. negyedévre Baranya megye iparosai 63 köbmétert kaptak, 1957. I. negyedévi kiutalásuk pedig 160 köbméter. Enyvezett lemezből az 1956. IV. negyedévi kiutalás 19,5 köbméter, 1957. I. negyedévi pedig 34,5 köbéméter. Jelentősen emelkedett a cipésziparban is az anyagkiutalás és Felhívás A belügyminisztérium felhívja mindazokat, akiknek hozzátartozói a BM valamely szervénél teljesítettek szolgálatot és az októberi események során meghaltak, illetve megsebesültek, vagy eltűntek — és eddig még nem jelentették be — jelentkezzenek Budapest, V., Zrínyi utca 4. szám alatt. egyéb anyagok mennyisége is. ______ — Ezek a jelek biztatóak a jör szilárd állásfoglalásra vőre nézve. A regiekulcsok kidolgozása most van folyamatban. Szervezetünk, a KIOSZ, javaslatot lolgoz ki, amelyet meghatározott időn belül, jóváhagyás végett, az illetékes minisztérium elé fog terjeszteni, a textil- és vegyiipar számára, Tgyéb iparoknál pedig a '50 100/1946. IX. 10. Ip. Min. sz. rendeletében közzétett regie- és haszonkulcsok alkalmazhatók. csülését. Rövidesen sor kerül a kisiparosok szociális problémáinak megoldására is, ami magában foglalja a betegbiztosítás és az öregségi biztosítás végleges rendezését. Végül a KlOSZ-szal, mint a kisiparosok törvényesen működő érdekvédelmi szervezetével olyan értelemben foglalkozik a határozat, hogy csak azt ismeri el a kisiparosság érdekvédelmi szervének. A fentiekben röviden ismertetni kívántam a kisiparosság érdekében eddig tett intézkedések közül azokat, amelyeket a legfontosabbnak tartottam s úgy vélem, teljes bizalommal lehetünk a kormány iránt a tekintetben hogy a még függőben léve részletkérdések megoldása is a kisiparosok általános megelégedésére történik. Felhasználom ez alkalmat is arra, hogy felhívjam iparostársaim figyelmét az egységes szervezetünkben, abból a célból, hogy az előttünk álló feladatokat sikeresen megoldhassuk. Nyilvánuljon meg ez abban hogy becsü'ettel eleget tesznek állampolgári kötelezettségüknek s a KlOSZ-szal szemben fennálló kötelezettségüknek is Bartus János KIOSZ megyei titkár A kormány 15 milliós hitelkeretet biztosít a kisipaSwiUt&zt'ái ÜZENETEK V ég h János, Szekszárdi, Közkórház, C. pavilon, I. em.: „1956 augusztus 1-én kértem rokkantsági nyugdíjam megállapítását, és még nem kaptam választ — írja levelében. Az Alközpont értesített bennünket, hogy 1956 augusztus 1-től havi 500 forintban állapították meg nyugdíját, melyet visszamenőleg is rövidesen megkap. Ab urk 6 László, Siklós: „Hol kell munkanélküli segélyt igényelni?’1 — kérdi. A helyi tanács pénzügyi osztályán kell kérni és ott bírálják el, hogy joga van-e s munkanélküli segélyre. Keszthelyi János Bikái- „Községünkben a tsz december végén feloszlott és így egyén gazda lettem. Nemrégem felhívás jelent meg a mezőgazdasági jövedelemadó bevallására Milyen területi adatot kel most beváltanom, mert a ma' napig még földet nem kaptam A felhívásban lerögzített idő pontban mindössze egy kh háztáji földdel rendelkeztem' — írja. A bevallás alapjául az 195r január 1-i állapot az irányadó tehát az egy hold háztájit ke' bevallania és ha már szétosz tották a földet, akkor utólar be kell jelenteni a többit. Bognár János, Pécs: „1957 január 20-án kislányom meg betegedett és be kellett szállt tanom a gyermekklinikára. Ér. 21-én mentem a bányába dől gozni. Miért kell megfizetnem a kórházi költségelvet?“ — kérdi levelében. Az SZTK Alközponttól Var ga Kovács István ügyvezet' a következőket válaszolja: — „Amennyiben Bognár Jáno valóban 1957 január 21-é" munkába lépett, úgy januá' 20-án ápolásba vett kislány; Január 21-től jogosult az SZTK» terhére történő klinikai ápolásra. illetve a jelzett naptó' kezdődően a családtagokat megillető összes szolgáltatásra igényjogosulttá vált. A bánya a jelzett naptól kezdődően kö teles a gyermek részére kórházutalványt kiállítaná. Januá- 20-ra, — egy napra, — a klinikai ápolási költség Bognár Jánost terheli, mert akkor mé; nem állott biztosításra köteie zett munkaviszonyban”. Ít( Pedagógus barátom mesélte tegnap este: — Csodálkozol öregem, hogy rosszkedvű vagyok? Hát figyelj ide... Megyek hazafelé úgy délután négy óra után, és az úton találkozom egy kék melegítős, barna kiskabátos legénykével. Elsős a gyerek, a Mátyás király utcai ált. Iskolába jár délután. Onnan jött. Okosan, tisztelettudóan válaszolgatott, hogy úgy mondjam, szépen eltársalogtunk. Egyszerre csak megiramodik az én kisbarátom, és úgy futtában elköszön: „Csókolom“. Nézem, hogy merre tart, hát az édesanyja áll a szemközti oldalon a kapuban, a Landler Jenő utcában. Vidáman, rep- deső, széttárt karokkal futott feléje. Kedves, örömteli látvány volt... amíg a kisfiú odaért. Mert az édesanya abban a pillanatban arculcsapta és szidta, ahogy a száján kifért, egy cseppet sem válogatva szavait. „Ilyen későn, rendetlenül, piszkosan kell hazaérni, te... stb. Mars be..." — és hogy súlyt adjon szavainak, jól fejencsap- ta a kapun beigyekvő fiát. Mégha lett volna is oka erre a csúnya jelenetre az anyának, akkor is megdöbbentett volna. De a gyerek sem rendetlen, sem piszkos nem volt és későn sem ment haza... Na most légy okos pedagógus! — gondoltam magamban. Milyen hatást vált ki o gyerekből, ha otthon igazságtalanul szidják, verik?! Meg aztán nekünk, — akik nem egy, hanem egyszerre harminc-negyven gyerekkel foglalkozunk — milyen nehéz az ilyen otthon — enyhén szólva — félrenevelt gyerekeknek visszaadni az igazságba vetett zsenge hitét. Ezért ne felejtsék el a szülők, hogy van iskolán kívüli neveles is ... Qlan diaatbmtutaté ! A török nők még ma is hagyományos viseletben járnak a Balkánon, Bár az arcukról már lekerült a fátyol, csak állukat takarja a fehér kendő. Különös szoknyájuk van. Inkább bugy- gyos nadrágra hasonlít, mint szoknyára s a két szára térden alul találkozik. A sötét anyagból készült felső ruha is a rómaiak tunikájára emlékeztet. Munltfnslküiiséi 1930-ban 1957-ben A munkanélküliség elmaradhatatlan velejárója minden gazdasági és politikai megrázkódtatásnak. A gyorsan vél« ozó gazdasági viszonyok sokakat kényszerítenek munkahe» yük elhagyására vagy más szakmában kénytelenek elhe- yezkedni. így történt az 1930-as években is és az októberi ■semények után sem maradt el a törvényszerű hatás. Akkor — 27 éve — a hirtelen bekövetkezett világgazdasági válság hu’lámái hazánkon is végigfutottak. Eredménye: Három év alatt az ipari munkások 28 százaléka — számszerűit 163 100 ember — került az utcára. Szinte felbecsülhetetlen volt az olyan ipari munkások száma akik nem dolgozták végig a hetet és éhbéren tengették életüket. Ma is van munkanélküliség az országban, de ez sem po~ ítikai’.ag, sem gazdaságilag nem hasonlít az 1930-ashoz A munkanélküliséget, jelenlegi helyzetben egv ideiglenes akadály — az energia termelő és szolgáltató vállalatok csökken- :ett termelése — okozta. Politikailag pedig az elmúlt tizenhét év felduzzasztott, bürokratikus vezetéséből ered. Ezért a legcsekélyebb mértékben érinti az ipari munkást. Nem ez volt a helyzet 1930-ban. A gazdasági válság a nagytőkések és fóldesurak kiváltságára épített országban olyan sebet ütött a munkásságon, melyből csak rosszá évek múltán — 1937—1938-ban — kezdett lábadozni. S akkor sem véglegesen. Ez érthető, ha összehasonlítjuk a burzsoá és szocialista társadalom gazdasági megalapozottságát. Ellenségeink a múlt év végén kárörvendve propagálták a nagyvilágnak, hogy Magyarországon elkerülhetetlen az infláció és közeli a gazdasági csőd. Hogy hamis jóslataik nem válhattak be az elsősorban a demokratikus társadalom jó gazdasági mega a- pozottságának. másodsorban pedig a munkásoknak — köz- lük is különösképpen a bányászoknak — volt köszönhető. Az 1930-as nagy gazdasági válság idején a munkanélkü- 'iség mellett jelentősen csökkent a munkába járók átlagbére is. Budapesten átlagosan 33 százalékkal, vidéken pedig 40—■ 50 százalékkal kevesebbet kerestek a munkásak. Ilyenről ma beszélni sem lehet. A forradalmi munkás- paraszt kormány — a reális helyzet alapján — elismeri a munkanélküliség átmeneti elkerülhetetlenségét, de gondoskodik az elbocsátottakról. A munkanélküli segély, ha nem is biztosit gondtalan megélhetést, de segít átvészelni az elkövetkező hónapokat. A munkában állók bére nem csökkent. Ellenkezőleg, emelkedett. Egyes helyeken 10—15 százalékkal, a bányászoknál még ennél is nagyobb mértékben. Míg nyugaton inflációról harsogott a rádió és a sajtóügynökségek, a forradalmi munkás-paraszt kormány a lehetőségekhez mérten rendezte a legégetőbb bérkérdéseket. ■1930-ban különösképpen nagy volt a munkanélküliség fa- 'un. A mezőgazdasági munkások százezrei váltak kenyémél- fcülivé. A sok törpebirtokos, aki korábban mellékkeresetből egészítette ki csekély jövedelmét, most csak tengődött 2—3 holdas birtokán. Hozzájárult még a parasztok nyomorúságához, hogy a búza ára egyharmadára csökkent. Közben az uzsorakamat és a nagybirtokok kölcsönei a korábbi méretekben szipolyozták a kispanasztot. A ma még munkanélküli hivatali dolgozók is nemsokára negtalálják helyüket a termelésben. Ez is azt mutatja, hogy a munkanélküliség már nem ijesztő rém, hanem csak ideig- 'enes átszervezési kérdés a szocialista alapokon nyugvó társadalomban. Hírek a mohácsi járásból Eddig 15 vagon nitrogénműtrágyát vásároltak a mohácsi járás dolgozó parasztjai, örvendetes, hogy amint ilyen árú érkezik a szövetkezeti boltokba, azonnal gazdára talál. Csupán a sombereki gazdáik három vagon nitrogénműtrágyát vásároltak eddig. Egy törpevízmfl, egy rendőrpihenő és egy tűzoltószerlár építését tervezi a bári községi tanács a községfejlesztési alapból. A községi tanács mögött az egyéni gazdák sem maradnak le. Eddig három lakás épült fel, részben állami hitelÚJRA FEGYVERBEN Bemutassam-e Győző bácsit? Nem rendkívüli termet. Sokszor találkoztam már vele, de rendszerint csak akkor sikerült megkülönböztetnem az utca forgatóban a többitől, amikor már megszólított. Alacsony és inkább köpcös, mint zömök. Világoskék gyermek- szemeivel mindig valahony szomorúan néz. Pedig alapjában vidám természet. Menyecskékről szóló viccekből kifogyhatatlan. Pedig a hatvanadik évéhez közeledik. Vagy éppen azért? — No, mi újság a politikában? — szokta kérdezni. Meghallgatta a választ, aztán szomo-. rúan ingatta a- fejét. — Nem jól van ez... Már megint nem hallgatják meg a szegény embert. Hát mondd, milyen kommunisták ülnek odafönt? Hüvelykujjával fölbökött a levegőbe. Emlékszem rá, hogy október végén is találkoztunk. Ezúttal nem kérdezősködött a politikáról, csak körülnézett ártatlan gyermekszemeivel, amelyek most nem annyira szomorúságot, inkább valami feszültséget tükröztek. Megfogta a kabátom gombját. — Hát meddig megy ez — kérdezte — mi lesz? He? Mindenféle jöttment dirigál? A rádió meg meg van bolondulva. Itt már valami nem stimmel.. s November elején ballagok a nyomdába. Ki más ül ott, az előtérben, mint éppen a Győző bácsi! Fején szőrmekucsma, testén vattaruha, maiikéban egy görbeszuronyú öreg puska. — Karhatalmista lett Győző bácsi? — Hát. Azt hiszik azok, hogy talán tudnak itt mégegyszer fasizmust csinálni? Dachauba küldeni az embereket... En voltam ott, olyan mégegyszer nem lesz! Ezt most hallottam először. Eddig egy szót sem szólt arról, hogy volt Dachau- ban. Melléültem, faggatni kezdtem. Talán még érdemes is lesz megírni a visz- szaemlékezéseit. Lám, miért nem kérdeztem ki már korábban alaposabban, mégis az öregek sokat tudnak mesélni... — Hogyan került oda? — Kivittek. Emigrálni kellett huszonháromban Jugoszláviába. No, tudja, a tizenkilences dolgok miatt, mert akkor ts vöröskatona voltam. Halálra is ítéltek, de ott jó helyen voltam. Negyvennégyben aztán a partizánokkal elfogtak a németek és elvittek. Ilyen szűkszavú életrajzot is ritkán hallottam. De már nem akartam tágítani, míg csak valami érdekeset nem mesél. — Mi volt ott a partizánoknál? — Harcoltunk. Hiába, nehéz kihúzni belőle a szót. Mégis, hol? Milyen egységekül? El tudná mondani egyik emlékezetesebb ütközetét? — A hegyekben. Szerbekkel voltunk, különben a pártnál megvan minden papíron. A halálraitélés is, meg Dachau, minden... Kellett a nyugdíjhoz. Persze nekem nem a papírok kellenének. Ha a partizánkodásról nem, talán Dachauról mesél. — Ott, Dachauban hogyan élt? — Ah, ronda volt. Ott ették egymást az emberek. — Hogy értsem? Nem tudtak megférni egymással? — Nem. Mondom, hogy ették egymást. Ha egy meghalt vagy még csak haldoklóit, odament a másik és beleharapott ... Nem volt mit enni... Borsózik a hátam, olyan magátólérte- tődően mondja. Közben csodálkozva néz ártatlan kék szemével, s nem tudom, azon csodálkozik-e, hogy ilyesmit megért ép ésszel vagy azon, hogy nem ismerem a koncentrációs táborok borzalmait. Nem is kérdezősködöm tovább. Eplköszöntem, bementem. Odakinn vigyázott ránk. Azóta többször is találkoztam vele. Ártatlan gyermekszeme megint nyugodt és kicsit szomorkás és ha találkozunk, megkérdezi: — No, mi újság a politikában? r-í r—C lel, de többen is megkezdték a lakásépítést. Ifj. Kubik József és Wéber György Is hamarosan megkezdi az építést. Az anyag részben már biztosítva van. A mohácsi járási szövetkezetek kirendeltsége tíz vagon szilvát erjesztett eddig Duna- szekcsón. A közeli napokban megkezdik a nagymennyiségű cefre kifőzését és ezzel biztosítják a járás pálinka szükségletét. Ezenkívül a nyárra is gondoltak már a kirendeltség vezetői. A nyári húsellátás biztosítása érdekében egy vagon füstölt árut — sonkát, kolbászt és szalonnát készletez- t nek. A gyümölcsellátás biztosi- ~tása érdekében két teherautó, — mintegy 60 mázsa almát hoztak Zalamegyéből. Megkezdték a boltokban a köze! hét vagon savanyúkáposzta és paprika árusítását is. Társas gazdálkodást alakítanak a kölkedi gazdák. A feloszlott termelőszövetkezet 200 holdas tábláján és fiatal kér-, tészetén új társas gazdálkodást terveznek. Hasonlóan gazdál- kodnak majd a régl egySnl- púsú termelőszövetkezetekhez. Közösen trágyáznak, szántanak, vetnek, de a növények ápolását és betakarítását egyénileg végzik. A kedvelt szövetkezeti formába olyanok is társulnak, akik régebben nem voltak tagjai a szövetkezetnek. A önálló méhész szakszövetkezetét alakít a mohácsi lárási szövetkezetek kirendeltsége. A szakcsoport elsősorban kaptá- rak készítésével foglalkozik. Nem csak készárut állítanak majd elő, hanem kaptárak kiszabásával félig elkészítésével is foglalkoznak. A kiszabott anyagból aztán odahaza is bárki összeállíthatja a szükséges kaptárt, K
