Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-12 / 36. szám

N A P L ő 1951 FEBRUÁR lí ■tfóMottCL-e. ? ] ■ ■ ...hogy Angliáhan a spiri- jj tiszta médiumok elhatározták, jf . —# . , r . hogy szakszervezetbe tömörül- j ( f/H f t( Cl£ nek. Az alakuló közgyűlésen a • *' MIMMU közgyűlésen j kijelentette: szak­nek, főmédium szervezeti felel az alkotmánynak. MOSZKVÁBAN egész sor kiváló ... _K .... ... ;amerikai, angol, francia és olasz tö mörülésük meg- • fum forgatókönyvét regény formá- i iában jelentetik meg. 1 AMERIKÁBAN film készül Au- Itherine Lucy, az alabamal egye- itemről kizárt néger hallgatónő tör- 1 ténetéről. A forgatókönyvet John lO. Klllens, a hires néger író irta. * FRANC1AORSZAGBAN még min­idig nem engedélyezik a világszer- rove ágyában aludt, angora- Ite nagy sikert aratott „Bel ami” , ... j. . S című film vetítését. A kormány a nyulacskája a vadaszfegyve- ; tilalmat az északafrikai esemé­rcn mászkált és véletlenül ln'Jekre vató tekintettel rendelte el. 1 v? hozzáért a ravaszhoz. A fogy­... hogy Mister Monrovet Kanadában majdnem agyon­lőtte egy nyúl. Miközben Mon­5 szerepléséért a felriadó Monrove kezét se- Zdoiidrt kap. bezte meg.----------------------------------------- —„„ . A VILÁG legjobban fizetett film- ­ve r elsült A lövés szeren ősére lsztárib Jolin wayne. Három film- heto, hogy az Utóbbi ver elsült, A loves szerencsére .„oror,,ícáíT, keTeken kétmillió időben a nyugati la­* pok filmhíreiben egy­re gyakrabban esik szó Maria Schellről. neve ma már épp­olyan ismert világ­szerte, mint Greta Garbóé, vagy a film­művészet más nagysá gaié. A svájci szár­mazású osztrák film­színésznő, akit a vi­lág egyik legjobb tragikájának tarta­nak, a legkeresettebb filmesek közé tarto­zik. Ennek a nagy nép­szerűségnek köszön­S „LOLUCS" a neve egy új olasz Ifilmtársasdgnak, amelynek tulajdo- Inosa Gina Lollobrigida és férje, ;<ír. Skoflcs. . A „ROMEO ES JÚLIA" című kö- lángol színesfilmet Peru legnagyobb . .... Ifilmdíjával, az „Arany Inkával” zöltek: mindenki, aki hálóing- itüntették ki. dezővel működik együtt. Az író régi vágya: az igazságnak megfe­lelő dokumentumfil­met szeretne csinálni a hazájáról. „Itáliám” lenne a címe e lírai filmdokumentum­nak, amely színészek és előzetes forgató- könyv nélkül készül­ne. Zavattini így be­szél róla: — A cselekmény tavasszal, az első ta­vaszi napokon kez­dődik. Megérkezünk Olaszországba az el­ső fecskékkel. Ami az első pillanatban megfog bennünket. felnőttek amott ünnepet ül­nek. Mindenáron meg szeretném valósítani ezt a filmet. Fiatai dokumentumfilm­rendezők egy csoport­iá’ kérem majd fel közreműködésre. Meg fogjuk mutatni a mai Olaszországot, azt az Itáliát, amely­nek a filmezése csak­is újrealista lehet. így beszélt Zawat- tini tervbevett do­kumentumfilmjéről. Tele hittel és akarás­sal. Mindez azonban nem elegendő. Ah­hoz, hogy terve meg­valósuljon, pénzre is * r\ £ iskolája, Két ...hogy a milánói televíziós adásban a közelmúltban hírék egyre újabb és újabb szerepeiről beszélnek. Nemcsak az általa elvállalt filmszerepekről, ha­nem olyanokról is. ben és gyertyatartóval a ke- : rri-* j „flíIJVDEN IDŐK legjobb ftlinje Irtain zében aleadóba Siet, díjat kap. -címmel filmversenyt rendeznek az an~ 'el.. “ , * . .... .. ... .. -295S. évi brüsszeli világkiállítás ke- vagy kellene elvállal­Husz percen belül 27 milánói l rétiben. ni a — a filmhíreket ma — a írogató újságírók sze­rint; Akadt egy újság­író, aki nekiült és e hírek alapján kiszá­mította: ahhoz, hogy Maria Schell elvál­lalja és el is játssza mindazokat a film­■ rétében. jelent meg hálólngben, égő ; A MOSZFlLM stúdióban meg­gyertyákkal. Az első dijat es.v -filmesitik Alekszej Tolsztoj „Gol­_ . . . -gota" című regénytrilógiáját. A 80 esztendős sekrestyés kapta, -felvételek már megkezdődtek. A aki szépen hímzett hálólngben, -íümet G’ ** Ros%> rendezL egy t0 gyertya« kandeláberrel ! 2DOKV,M5^Í7,UM' l FILMGYÁRBAN megkezdték az kezében jelent meg. : előkészületeket a „Gerolsteinl • l nagyhercegnő” megfilmesítéséhez. 1 Az Offenbach nagyoperettjéből ké­lszülő filmet Farkas Zoltán rende- ...hogy a» amerikai Geor- in, a forgatókönyvet szinetár szerepeket, amelyeket : György irta. A film női főszerep- a Sajtó a nyakába az operaház varr, az esztendőnek * nem kevesebb, mint fürdőt rendeztek be. A közön- ! *. szovjetunió fümszinházai hatszáz napból kelte­, _ „ . ____ * bemutatták a „Véres hajnal" című nr> állania ség , miközben a fürdő nagy • új filmet, amelyet a kievt film­medencéiben órákban mozielőadást hat. gia állam Est Poht nevű váró- Hője Házi Erzsébet, sában a közelmúltban mozi- j művésznője lesz sk be. A közön- j a szovjetunió __ m bemutatták a „Vére. 1 a fürdő nagy 5 új filmet, amelyet _ _________ B lub ickol, az esti fj“ PfiWrP ImM] •lőadást is lát- \rJénV« alapján készített. UUüUMi LUIIUUIII ! 1957-BEN előreláthatólag kilenc l nemzetközi filmfesztivál lesz, a • ; következő helyeken: Cannes, Cork, SEdinburgh, Karlovy-Vary, Berlin, amerikai asz- : Velence, San Sebastian és Punta módon vetett Este.- * ...hogy egy szony különös véget életének: befeküdt egy . cerard Philipe ez évi szabad jégszekrénybe, magára csapta Zsigát Kínában szándékozik eitoite- az ajtót és megfagyott. Egyik Snt- . lányának néhány nappal ke- ■ igazi nemzetközi film a „Tra- sőbb feltűnt, hogy a zöldség és -géz" c. cirkusztörténet. Rendezője * különböző konzervdobozok a lángol; Gtna Lollobrigida, a sztár a KUionoozo KonzervaoDozox a iolasz. többt szerepiöi amerikai, padion fekszenek. Amikor ki- S mexikói, és francia színészek. A nyitotta a jégszekrényt, benne -film Párizsban játszódik, a hősök találta haiott anyját. idolul beszélnek. 5 AZ USA-BAN film készül E. • -Hemingway: A halász és a tenger • című ismert müvéből. A film fő- ...hogy Zürichben eddig éj- • szerepét Spencer Tracy játssa. fél után három lokál tartott . GINA lollobrigida. a viiig- nyltvá. A városi tanacs azon- *szerte ismert és közkedvelt olasz ban bezáratta mind a hármat, -fiimszinésznö aj szerepére készül: _ . __ •)./,, -hamarosan nem a mozivásznon, 8 így Zürichben ma mar éjfél ihanem az életben „játssza” az után sehol sem lehet italt kapni. nevét nemcsak regé­nyei tették ismertté hanem az olasz új­realista játékfilmek is. Leggyakrabban Vittorio de Sica ren­az egy darabka szü­lőföld, alacsony há- zacsíkák sora és la­kói. — Ahogy egyre beljebb és beljebb haladunk az ország­ban, városok, kicsiny falvak, mocsarak, el­hagyott kunyhók tá­rulnak szemünk elé — az olasz nép, meg­nyilatkozásában egy­mástól annyira kü­lönböző életével ta­lálkozunk. Itt gyer­mek születik, amott egy körmenet von­szolja magát. Itt a szükség van. Kérdés azonban, akad-e üz­letember, aki hajlan­dó pénzt adni egy új realista dokumen­tumfilm készítésére0 Micfcey Rooney, megannyi amerikai játékfilm népszerű hőse, nem is olyan régen Londonba ér­kezett. Megérkezése­kor kijelentette, hogy néhány hétig az an­gol fővárosban ma­rad. Mégsem maradt. utazott Albion ködös fővárosából Párizsba Akárcsak Londonban. Párizs köveire is az­zal az elhatározással tette a lábát, hogy néhány hétig élvezi a franciák fővárosának levegőjét. Elhatározásából ez­úttal sem tett semmi. Háromnapi párizsi tartózkodás után a neves' színész Rómá­ba utazott — szintén néhány hétre. Ám ez a néhány hét ezúttal is csupán négy napig tartott. Rómából repülőgép pel Berlinnek vette útját, Mickey Rooney. Amikor megérkezett a német fővárosba, újságírók előtt a kö­vetkezőképpen nyi­latkozott: — Remélem, hogy itt végre nyugodtan élvezhetem néhány- hetes szabadságomat, és volt feleségeim egyikének sem jut eszébe, hogy Berlin­be látogasson. Mert — képzeljék csak el — Londonban várat­lanul Betty Grabte- ba botlottam; Párizs­ban Lana Turnerrel találtam magam szemben; Róm ában pedig éppen abban a szállodában találtam megszállni, ahol Ava Gardner is meg­szállt1’. Szegény Mickey Rooney! — szerencse, hogy nincs még egy negyedik exfelesége, . az ugyanis minden bizonnyal elüldözte volna Berlinből is. Ez aztán „reklá m”! Mindenki előtt ismeretes, hogy Walt Disney nemcsak jó rajz-, természet- és játékfilme­ket készít, hanem gyakran anekdotákat is felhasznál műveinek népszerűsítésére. Anek­dotái nem újak, nem igazak, mégcsak nem is szellemesek minden esetben, hatásuk mégis elvitathatatlan. A külföldi fllmújságok nemrégiben beszá­moltak arról, hogy Kanadában egészen csodá­latos módon meggyógyult egy farmer. Gyógyí- szeszes {^n^.z^eplt'jmusrTgy^ekVt pedig ncm Tolt más, mint Walt Disney • vár. Gina Lollobrigida 1949. január Miki-egcre. A földműves mar több hónapja S 15-én ment férjhez és azóta a saj- béna volt. Egy nap tolókocsijában bekariká- ® : kiJáíó filmcsillag ‘gyermeke^vár. zott az egyik moziba, hogy megnézzen néhány hoev az ansol Központi ’A minden alapot nélkülöző hírek rajzfilmet, A műsorba Iktatott filmek közül BÄrt Blrfate » napokban jSÄÄÄÄilS» 4 575 font pénzbüntetésre és ‘„gondoskodni" kívántak az újszü- tetszett neki, hogy a moziból kljovet, szinte er.n vnu*A,niu«riérUÁcre -lőttről. így aztán Lollobrigida most fuldoklóit a nevetéstől. Nagy jókedvében meg­ZoO guinea koltsegmegieruesre tfküza- kelengyegondokkal, .-.a _4_ „íhínmái métert amikor ráiött ítélt egy részvénytársaságot és ;Az újságírók kérdésére azt váia- ttehanyszaz métert, amiKor rajoi két eazdasági szakembert, mert l^oita, hogy egyaránt örül akár arra, hogy a saját béna lábam jár. Ekkor dim­:?ÄnsrekW ia to,6kocs,< *a man­tásánál használatos különleges : carmina galona olasz film- kot a moztoan reiejitite. minőségű ötvözetet exportált tZet^or^aTitolttnita Erre anekdotára nagyon Is ráillik az a Magyarországra. ■met forgat Verdiről, Donizettiről és ^BeulnirőL Jó magyar szólásmondás, hogy „hiszi a pici". Mo'ai a tói művészeiről Mindenekelőtt azért akarok lépést tartani az Idővel, mert úgy vélem, mihelyt a Hím el­tér a jelenkortól. nyilvánvaló, hogy megszűnik a művészi kifejezés eszköze lenni, amely ért­hető cs hozzáférhető az emberek számára. Cesare Zavattini Manapság minden cseppnyi lelkesedés és eredetiség, amely megvillan a filmkészítésben, belcvész a hatalmasra növekedett üzleti ap­parátusba, Véleményem szerint .nemzeti” fil­met kell csinálni, amely erejét saját országá­nak témaköréből, meggyőző érveiből és való­ságából meríti és éppen ezért megnyeri az illető ország lakóinak tetszését. Marine Dietrich. • A „Diktátor“-ral Chaplin a vadság legma­gasabb fokát találta telibe. Ennek a vadságnak kezdetei már jólismertek, fejlődéséről azonban senki sem akart tudni. Bessy-Florey. Fotóhírek A külföldi fotópiac legárdeke* sebb újdonsága a „Pen-Pick" ne­vű töltőtollba épített miniatűr fényképezőgép. 18 mm-es filmre dolgozik, egy töltésre 18 darabi 10x10 mm-es nagyságú felvétel ké­szíthető vele. Zársebessége 1/50 mpi 6.3 fényerejű lencséje van. A má­sik lilliputl „csodabogár" a „Came- ra-Llte”, az üzemképes öngyújtó­ba szerelt fényképezőgép. Objek­tívjének fényereje f/8. kétféle zár­sebesség állítható be rajta és ke­resővel is el van látva. 8 millimái tér széles filmszalagra 6x6 mm-e» képeket készít. * Gazdag választék várja külföldi fényképezőgépekben és tartozékok­ban az OFOTÉRT-boltokban az amatőröket. Megérkeztek a cg- újabb Pentona és Belfoca H. kis­filmes fényképezőgépek. Az előb­biek 4.5, az utóbbiak 3.5-ös lány- erejű objektívvei kaphatók. Vár­ják a nagyteljesítményű, legújabb beépített, táv- és fánymérős Pen- tacon E gépet Is. i.S-as, Tasst: vagy !-es Blotar lencsével, Üj gép a 2,8-as Tessarral kapható Practica FX 2-es nagyteljesítményű fény­képezőgép. Kapható mindezen túl a már régebbről Ismert és kedvelt Altix V. és a Super Dollina. Két­féle típusú nagyitógáp U érkezett: a 6x8 Aútofac 111. és a 6x9-cs Multlfoc II. Érkezett . ezenkívül 1000 darab Veralux elektromos fénymérő is. A kisebb tartozékok közül jelentős mennyiség érkezett színszürökből, napellenzókból, elő­tét lencsékből, fémkioldókbóti lencsékből — elsősorban a Super Six, a Super Dollina, a Praktina és az Exakta Varex gépekhez. A Szovjetunióból Zorklj C-tipusú gé­pek érkeztek. 3.5 fényerejü In- dustar-objektímel. Rövidesen Cseh­szlovákiából ts nagyobb szállít­mány érkezik, többségükben a rég­óta keresett nagyitógépekkel és Admira filmfelvevőgéppel. * Fotóriporterek figyelem: itt a „gyorstüzelő" fényképezőgép! A legújabb „Hulcher 102" típusú fényképezőgép perforált filmjére egy töltéssel 410 felvétel készíthető 6x6 cm-es méretben. Az f/4 fény­erejü, 15 mm gyujtótdvú objektív cserélhető. Zársebessége 1125-től 1/2880 mp-ig változtatható. Másod­percenként S—20 felvételt lehet ké­szíteni vele. A film továbbítását 12 voltos akku vagy hálózatról táp­lált motor végzi. Objektlvek 15 mm-tól egészen 2 méter gyútávig kaphatók hozzá. Kazettájába 30 méter filmet kell tölteni. Gitta Lollobrigida kirakatban a Giné Lollobrigida december vé­gén New Yorkba utazott, hogy puszta megjelenésével az Olasz Vöröskereszt számára pénzt gyűjt­sön a magyarok megsegítésére. Megérkezésekor már a repülőtéren szokatlanul tok rajongója várta. Soha nem tapasztalt tolongás ke­letkezeit, úgy hogy a rendőrség­nek Is közbe kellett lépnie és vé­delmet biztosítania, a nagy színész­nőnek. Ekkor kiderült, hogy még az amerikai rendőrségnek is van érzéke a reklámhoz, ugyanis Gina Lollobrigidát a repülőtér egyik hi­vatalos épületinek ablakába he­lyezte biztonságba. Az úgyszólván kirakatba helyezett Gina előtt szá­zával vonultak el a kiváncsi ra­jongók. Arra gondoltam, hogy a kés pengéjét bele- dugom a kőművesmunka valamely alig észlelhető ré­sébe, hogy ekként kiindulópontomat megjelöljem. De a probléma tulajdonképpen egyszerű volt: noha föl­izgatott képzeletemben első pillantásra szinte leküzd- hetetlennek tűnt föl. Letéptem egy darabot a daróc- öltöny szegélyéből s ezt a rongyot teljes szélességben, b derékszög alatt a falhoz helyeztem. Ha utamat körül­tapogatom a cellában, előbb-utóbb, ha a kört befejez­tem, újra meg kell találnom ezt a rongyot. Legalább Így gondoltam: de nem számoltam börtönöm nagyságá­val vagy saját gyöngyeségemmel. Altalaj nyirkos és csúszós volt. Egy darabig csak vánszorogtam előre, végül megbotlottam és elestem. Végső kimerültségem arra bírt, hogy fekve maradjak; s amint ott hever­tem, hamarosan erőt vett rajtam az álom. Mikor fölébredtem és kinyújtottam egyik karomat, egy darab kenyeret és egy vödör vizet találtam magam mellett. Nagyon is fáradt voltam, hogy e körülményen elmélkedni kezdjek, de mohón ettem és ittam. Aztán tüstént újra kezdtem körutamat a cella körül és sok erőlködéssel végre eljutottam a darócrongylg. Mielőtt elestem, ötvenkét lépést számoltam és mióta újra kezdtem a járást, még negyvennyolcat keltett olvas­nom, míg a rongyhoz érteim, összesen tehát éppen száz EDGAR POE: lépés volt; s két lépést véve egy yardnak, megállapí­tottam, hogy börtönöm körülbelül ötven yard kerü­letű. Csakhogy útközben számos szögletet értem a fal­ban, s így megközelítő fogalmat sem alkothattam ma­gamnak a kripta alakjáról, mert nem nevezhettem másnak, mint kriptának. Nem sok célom volt e kutatásokkal, és bizonnyal semmi reményem; de valami határozatlan kíváncsiság arra birt, hogy még folytassam őket. Elhagyva a falat, elhatároztam, hogy átszelem az általam bekerített tér közepét. — Eleinte a legnagyobb óvatossággal jártam el, mert a padló, bár látszólag szilárd anyagból ké­szült, nyálkás volt és megcsalta az embert. Később mégis bátorságot vettem és nem haboztam keményeb­ben lépni, iparkodni, amennyire csak lehetséges, egye­nes vonalban keresztezni a cellát. Mintegy tíz vagy tizenkét lépést tehettem, ilymódon, mikor köntösöm megtépett szegélye lábam közé keveredett. Ráléptem és erős zuhanással arcra estem. Esésem első zavarában nem vettem azonnal észre egy, kissé hökkentő körülményt, ami néhány másod­perc múlva, s mialatt még mindig arcrabukva hever­tem, ellenállhatatlanul magára vonta figyelmemet. Ez a következő volt: állam a börtön padozatán pihent, de ajkaim és fejem felső része, bár látszólag az állnál alacsonyabb szinten, nem érintettek egyebet, mint az üres levegőt. Azonkívül úgy éreztem, hogy homlokom valami tapadós gőzben fürdik, s orromat a szétmálló gombák sajátos Illata ütötte meg. Karommal előre­nyúltam, s elborzadtam a felfedezésen, hogy pontosan a szélére estem egy köralakú mélységnek, melynek nagyságát persze egyelőre nem volt módom megálla­pítani. A nyílás falazott peremén tapogatózva sikerült leválasztanom egy kis téglatörmeléket, amit ledobtam a mélységbe. Több másodpercen ót figyeltem ekhóit, amint esése közben a meredély oldalaihoz „ ütődött; végre tompa csobban ás hallatszott, hangosan vissza­A KTTT ES AZ INGA verődve a falakon. Ugyanakkor a fejem fölött valami ajtó gyors nyílásához és rögtönös becsapódásához ha­sonló hang hallatszott, mialatt halvány fénysugár vil­lant hirtelen a homályon át, s éppoly hirtelen el is tűnt. Most tisztán láttam a sorsot, amit számomra készí­tettek, s szerencsét kívántam magamnak a jókor jött véletlenhez, melynek folytán megmenekültem. Még egy lépés, mielőtt elbotlom, s a világ nem lát többé. S a halál, amit most elkerültem, éppoly jellegű volt, ami­lyent mindig mesésnek és hihetetlennek tartottam az Inkvizícióról szóló elbeszélésekben. A zsarnokság áldo­zatainak szánt halálnemekben a legrémesebb fizikai agóniák és a legnagyobb lelki borzalmak közt esett választás. Engem az utóbbiak számára tartottak fönn. A hosszú szenvedéstől idegeim annyira elernyedtek, s minden tekintetben alkalmas médium voltam a kü­lönleges tortúrára, mely rám várt. Minden tagomban megrázkódva visszatapogatóztam a falig, elszánva, hogy inkább ott pusztulok, mintsem a hullámok rémeit kockáztassam, melyeket képzele­tem most nagy tömegekben és különböző elhelyezéssel festett a börtön köré. Más lelkiállapotban talán tett volna bátorságom egyszerre véget vetni szenvedéseim­nek, egyetlen ugrás által e mélységek valamelyikébe; de most a gyávák gyávája lettem. Azt sem tudtam el­felejteni, amit e szörnyű helyekről hallottam: hogy az élet hirtelen kioltása nem tette részét gonosz plánu­muknak. A benső izgalom több óra hosszat ébren tartott, de végre mégis elszunnyadtam újra. Fölébredve, mint előbb, egy kis cipót éa egy vizescsöbröt találtam magam mellett. Égő szomjúság emésztett s egy hajtásra ki­ürítettem az edényt. Altató tehetett benne, mert alig hogy letettem, ellenállhatatlanul álmos lettem megint. (Folytatás a ceütörtöki számban]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents