Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-26 / 48. szám

NAPLÓ 1951. FEMHJÄB M. A TliliilIT MOHlLYtlÖL Izotópok felhasználása az orvostudományban A prágai pároly-egyetero orvosi borának tagjai, valamint a Csehsrlo V*K Ttfljpraápyos Abadémlg mun­katársai finomszcmcsés emulziót állítottak elő, amely alkalmas az Izotópok ponfos kimutatására a szövetekben, pj eljárás segítségével képeseit ezenkívül egészen ponto­san kimutatni az Izotópok elhe­lyezkedését a sejtekben, illetve »zol* anyagában. A felfedezések lehetővé teszik a központi Ideg- rendszer megbetegedésének haté­konyabb kezelését. A csehszlovák tudósok felfedezései külföldi per vosi körökben igen nagy vissz­hangra találtak. Új gyógyszerek a cnhorbai gyógyítására Az Insulin feltalálása új korsza­kot nyitott a cukorbaj gyógyításá­ban. Az Insulin bőralatti befecs­kendezése (két-háromszor napjá­ban) könnyít a beteg állapotán, de ugyanakkor esőkként! munkaké­pességét és rossz hatást gyakorol a beteg lelkivilágára. Ezért me­rült fel az a követelmény, hogy az insulln-lnjekeiók helyett olyan or­vosságot készítsenek, amelyet bel­sőleg adagolhatnak. ismeretes, hagy az Insulin belső átlagolásra nem alkalmas, Ezért a tudósok hozzákezdtek •gy belsőleg adagolható prepará­tum elkészítéséhez Kísérletüket koronázta. Olyan gypgyszprvegyü- leteket állítottak elő, amelyek bel­ső adagolás mellett psft|*kemUf a vizelet és a vér cukortartalmát, do semmiféle melléktüneteket nem okoznak. A naőlzam, az inveiutl, a UZ—SS, az nrizan, az óraiul a rosztlnol gyógyszereket különböző országokban áiiftntták elő­Meg kell mondanunk, hogy a fenti gyógyszerek nem pótolják teljesen a^lnsullnt. Az eddigi megfigyelések szerint gyógyhatá­súk különösen a fiatal emberekééi csökken, Ezek az anyagok n«m pó­tolják a hasnyálmirigy által nem termelt (nsullnt, hanem esunán In- sulin kitermelésére ösztönzik a hasnyálmirigy sejtjeit, Telfát érethető, hogy g fenti gyógyszereket nem alkalmazhatják minden beteg gyógyításánál. Peg- inliább 40—45 év körüli betegek­nél, peak szigorú diéta és a víze- zelet, valamint a vér cukortartal­mának állandó ellenőrzése mel­lett hatásos, (A „Szovjetszkaja Rosszlja”- báL) Hazai oltóanyag a gyermekparalizis ellen Csehszlovákiában A csehszlovák egészségügyi dol­gozók óriási erőfeszítéseket tesz­nek » gyermekparaiízist megelőző hazai Oltóanyag előállítására. a népj kormány minden anyagi se­gítséget megad ahhoz, hogy a kí­sérleti munkák ebben az évben is fennakadás nélkül haladjanak előre. A szakemberek él akarjak ein), hogy 1958-ban már hazai ol­tóanyagot használhassanak * be, tegség eilen «g ne legyenek kül­földi behozatalra utalva. Az egész­ségügyi minisztérium erre az évre Kanadából biztosította az oltó­anyag beszerzését. Úgyhogy fCseh­szlovákiában már márciusban megkezdik a kilenchóitapnstól egé­szen 8 éves korú gy enne kelt oltá­sát á gyermekparalizU ellem Folyékony napsugár I lgy hívták az ókor népei a mézet, amely « görögöknél nektár néven az isfenefe itgla ! volt. A ma emberének bizony iw­l \héz elképzelni, hogy az pfeq­I :riak egyetlen értesítőié és édes­sége a méz volt, ég hogy a má­rnéz — ennek, a tiszfa vérsza- porilónak — a hatására, egész­ségesek, jól fejlettek és kitar­tók lesznek. Ezért sorolják ha­zánkat azok közé a szerencsés országok közé, ahol a? ifjú nemzedék zavartalanul jejlgd- het, mert van Sok mézünk, te­jünk és napsugarunk. Hqro a medvével A jugoszláviai Bolyana fa­lu közelében Pepo IJgeláo va­dászt az erdőben megtámadta egy medve. Upeláo elpusztíiot- ta a vadállatot. Szakbizultság kivizsgálta az esetet, majd a bíróságnak aejta át az ügyet. Az dönti majd el, bogy a med­vét önvédelemből ö»C-e meg Uzelgc. A tnedyé-vadásgal ugyanis tilos Jugoszláviában. ron: a növénytermesztés laboratóriuma Van a.? Egyesült Aiiamekban, nevezetesen ffftliÍPrfUáhft« egy olyan főiskolai laboratórium, gerelybe csak líou jut be az ember, mint a tengeralattjáró­ba; körülményes ríton-módon úgynevezett tisztító termel un át juthat csak beljebb. Ezekben a különleges termekben meg­lkészet igen nagy jelentőségű^* Ivóit Egyiptomban, Mezopotá-^ jtniában, Qörögországban és a\ : rómaiaknál. Csak egy péld4t| 5 említünk meg ennek szemlél­\ tetősére; Korzika szöget lakos- | sága évente 1 000 kg mézet és jviasz* fizetett a régi Rómának lado fejében. Ezért VóU ß kö- izépkorban olyan sok hárserdó, I hogy ß méhészet minél ered- : ményesebb legyen. • Napjainkban a tudományi fnagy figyelmet szentel a még-J fnelc. A szőlő- és gyümölcs-\ í cukor, ami a méz főalkotá- : része, közvetlenül a vérbe ke- | rül és a szervezet azonnal tel­lies egészében felhasználja.J jj Ezért mondják az orvosok, hogy cJt tavaik Mú'r hírnöke 1 sok mézet fogyasszunk, és afwf • csak lehet, cukor helyett is ; használjuk, például tea és kávé |édesítéséhez, és kalács ízesité- ■ séhez. Az ókori Hippakratesz l teában oldva itta a mézet, “ «4# #»** «*•» US. jSSSfe » SÄS igozza. Ez a feltevés napjaink- 5 ban nem fogadható el, mert •tudjulc, hogy felmelegítéssel a I méz elveszti egyes alkotóré-l Iszeit, amelyek elengedhetett-1 [bűi szükségesek az emésztés- ( \hez. . J A méz nagyon jó étvágyger- ; jesztő, mert meggyorsítja a S gyomorsavak képződését■ Na- \gypn já hatással van a légző-< í szervek megbetegedésénél, va-“ | lamint álmatlanságban szenve­Dalmáciában Szveca szigettől kis­I dőknek nem egyszer, egy pohár vízben elkevert mézet ajánl az orvos, Nemrégiben megállapították, hogy helyes az a népi tapasz­talat, hogy a méz nagyon jó gyógyszere az égési sebeknek, azt is tudjuk, hogy eredményes hatású a fizikai munkában ki- i merült egyének felerősítésére, • valamint a kimerítő sportokat Sűzqk is új erőt meríthetnek __ iCÄÄ'."ÄSÄ ».*!" v»Sr ü. : alatt nagymennyiségű mézet sziget, Bruszmk. fogyaszt. 4 legérdekesebb ered­ményt azonban az iskolás gyer­mekekkel végzett kutatások mutatták■ Azok a gyermekek, akik rendszeresen kaptak mé- t zet, sokkal szebben és gyor- tsabban fejlődtek és vérképük •is sakkal jobb volt, mint űző­iké, akik egyáltalán nem fa- igyasztottak mézet. Az is ismert \dolog, hogy a méhészek, akik I rendszeresen fogyasztják a mé vK püi$ Még alig olvad a hó — január végé«, feb- niár elején —» a nagyharsányi gyerekek már javában Mászkálnak a meredek Harsányi- uegy úttalan sziklái között. Virágot kutatnak, keresnek, a tavasz első hírnökét; a tavaszkikericset. Ök — már mint a gyerekek — ugyan nem hivatalos nevén, különösen pedig nem latin kimondhatatlanján (Colchicum hungaricum) nevezik, hanem csak így: „egyenes hóvirág’', A tavasz fehér, néha kissé lUás első hírnö­ke ugyanis első látásra nagyon hasonlít ta­vaszi testvérkéjéhez, a hóvirághoz, csakhogy nem csiiggessti Je fejét, hanem büszkén, egyenesen iil a két hegyes zöld levélke kö­zött szárán a hat sziromlevélből álló kis virág, Csodálatos, hogy éppen ebben a kdsivatag- 'iban, az „ördög szántásában“ talált otthonra ez az első tavaszi virág, és egyesogyedül itt, a Harsányi-hcgyen tenyészik. Vagy talán nem if is olyan csodálatos, hiszen a Warsányi-hegy J déli lejtőjén — amelyet a szohagyorpány sze­V.uÉ(íán sizlq££& amelyet nagyon ke­vesen ismernek és még kövesebben kö­töttek ki a partján. Valamikor ez a kjs sziget vulkán volt az Adria kellős köze­pén ÉS örökké füstöl­gő hegycsúcsa mesz- szúre látszott. Ennek 3 szigetnek — éppen =, 11 mp- yulkáneredete követ­izet, rendszerint magas életkort keztében r- valami térnek, meg. egészen különös ál* • Semmi kétség sem fér hozzá, Jqtvjlága van. Kig vö­* hogy gyermekeink, éppen a röe gyíkok élnek kö­vei köpött és jnipden Időszakban alkalmaz­kodnak a környezet színeihez. Egyébként a sziget környéke nem alkalmas a ha­józásra, mert nagy- irpeu>nyjségű mágne­ses vastartalma za­varóan hat a hajók iránytűjére. Közvet­len a pziget közelében az iránytű nem tudja pontosan megmutat­ni az északot s en­nek következtében szikláin már nem egy hajé zúzódott össze. szabadul ruházataiéi e$ láb- ■ belijétől, sterilizált öltözéket és lábbelit kOP, kezét különleges vegyi anyagokkal fertőtlenítik, kömét vedig rövidre vágták. 4 s(eiiíi?álás utolsó felvonása a pQf-zés. Az illetőt tetőtől talpig behintik PliT-yql. Mind­ezeket gz elöviqy ázató-sági rendszabályokat azért alkat- f ■ mázzák, hogy elejét vegyék va­laminek, ami óriási károkat okozna, llymódon teszik ugyan­is lehetetlenné, hagy mikrosz­kopikus élőlények;, — másszó­val olyan parányok, amelyek csakis mikroszkóp segítségé­vel láthatók — bejussanak a növénytermesztés különleges laboratóriumába; a fitotronba- Ebből a fúrna nevű laboro­mé mág mindössze kettö van az egész világon. ript egy szerelme^ ördög szántott meg ilyen sziklás-kövesre — széltől védetten, naptól stitötten fejlődhetik o virág, itt, a hegy ol­talma alatt termelik a helybeli gazdák a leg­korábban érő cukorborsót js. * A tavaszkikcrics foltokban tenyészik, Aho’ tóriumból a sziklák között egy kevés termőföldet hagyot a lezúduló víz, valamint a temető mellett e é Egyik Kaliforniában, ß másik hegy tövében ezerszámra dugja ki fejet »Je ^böfeoriba». Ml »« hgi ez 'egén O földből, és rsábítjá a gyerekeket,aki é az új csoda? Olyan laborató- az .egyenes hóvirág-'-ból kötött csokrukká * „melyben a legkülönfé­kedveskednek sznlciknek. , f ­Valamikor védték a tavaszkikerics tenyósz helyét. 4 kerítés azonban eltűnt, csak a pö löpök nyomait lelhetjük fel itt-ptt, pedig bi Zflnyára szükség tenne rá, begy a Harsány" begy nevezetessége, a tavasz első fehér hír nő ke még soká, nagyon soká viruljon a Har- sányi-begyep és jelezze a napfényre, melegrí Váró embereknek a tél végét. Felső képünk a llarsányi-hegy egyik szikla barázdáját mntatja, alsó kénünk pedig a szik­lák között viruló tavaszkikericset örökítette meg. HIQANY-TÓ A Vera Cruz (Mexi­co) melletti tűzhányó környékét évszázadok óta babonás félelem­mel vette körül a környék lakossága- 4 tájók vadságához’ még csak hozzájárult a növényzet teljes hiá­nya. Fokozta 3 lakos­ság féléimé* az a tény is, hogy számos természetkutatá sú­lyosan megbetegedett ezen a tájon. Végül éppen ez a betegség­sorozat vezetett az év századokig „termé­szetfeletti“ erőknek tulajdonított „földön­túli hatalom“ lelep­lezésére. Megállapí­tották ugyanis, hogy mind a környékbeli lakosság, mind pedig a természetkutatók; higany-megbetegedés ben szenvednek, Alaposan felkutat­ták a tűzhányó kör­nyékét és úttalan uta­kon át sikerült eljut­nunk egy kialudt krá­ter katlanához, amely ben — valóságos ten­gerszemként — hi­ganytó terült el. Meg­állapították, hogy a felbecsülhetetlen ér­tékű természeti kincs a főid mélyéből ké­rőit elő a tűzhányó működése folytán. 1 lébb feltételeket ÍS meg lehet teremteni a termesztett, — el- lenárzés alatt termesztett — növények számára, móghizzá jóval tökéletesebb formában, mint bárhol a- természetben. Ez azt jelenti, hogy túl lehet tenni e tekintetben magán a nagy természeten is. Maga a „fltotronn szócska két szó ösz- szetétele. A „fito” görög szó és növényt jelent, a „trón’' szó pedig a ciklotron szóból került új helyére. A fitotran ugyanis i némileg rokon a ciklotronnal. 4 4 ciklotron arra szolgál, hogy , 1 felfedje az atom titkát, a fitot- ron pedig csaknem hasonló módon a növényi élet mecha­nizmusát fedi fel. Vegyünk egy egyszerű pél­dát. Tegyük fel, hogy az eddigi klasszikus módszerek segítsé­gével tanulmányozni szeret­nénk egy bizonyos egzotikus növény meghonosításának le­hetőségét hazánkban. Erre leg- ) alább húsz, de könnyen lehet- é séges, hogy több esztendő is szükséges volna. Ezzel szem­ben a fitotroi\ növénytermesz­tő termeiben képes automati­kus úton, játszi könnyedséggel olyan éahailati viszonyokat te­remteni, amelyek megfelelnek ff kijelölt országrész átlagos éghajlatának■ 4 meteorológiai statisztikák alapján könnyű a megfelelő éghajlati viszonyo­kat mesterséoes úton megte­remteni. Nem kell hozzá más, csak meg kell mozdítani a fi- totron meghatározott indító- kariát és billentyűit. Am eb­ben a laboratóriumban nem csak a Eöld különböző részeire uralkodó éghajlatot teremthe­tik meg mesterséges úton, ha­nem életrehívhatják más boly­gók különleges éghajlati viszo­nyait is. Így például a Vénusz, Mars és Hold éghajlatát is niegteremthetik. E laborató­rium segítségével igyekeznek a tudósok végére járni a Marson észlelt időváltozások titkának. Fordította: BABITS MIHAbY L 18.;; őszén körutat tettem Franciaország legdélibb tartományában, s utam pár mérfüldnyire vitt el egy bizonyos Maison de Sauté, azaz magánejmegyógyinté­zet szomszédságába, amelyről párizsi orvosbarátaimtól sokat hullottam- Minthogy hasonló helyen még soba- 1 sem tettem látogatást, gondoltam, sokkal jobb alka­lom £*, hpgysem almuiasszam; s azt indítványoztam j útjtársamnak, — egy gentlemannek, akivel véletlenül . ismerkedtem meg néhány nappal előbh — tegyünk í vggy egy órányi kitérőt és tekintsük meg az intézetet. 1 I O ennek ellőne volt, elsősorban sietséget hozva okul, aztán azt q nagyon is érthető borzadást, amit a tébo- ! lyuitak látása okoz, De kért, hogy semmiféle puszta udvariasság ne gátolja kíváncsiságom kielégítését; ti majd, mondta, kényelmesen lovagol tovább, úgy hogy még aznap, vagy legkésőbb másnap, utolérhetem. Amint búcsúra nyújtotta kezét, eszembe jutott, hogy nehézségek merülhetnek fej a bebopsátási engedély megnyerése köri» is, s említettem neki e pontra vo­natkozó aggályaimat, Azt felelte, hogy valóban, ha­csak nem vagyok személyes ismeretségben a felügye­lővel, Monsieur Maillarddq), vagy nincs hozzá valami ajánlólevelein, úgy tapasztalhatom, hogy megvan a ne- 1 bézsig, minthogy e maeánelmegyógyjniózeiek szabály' zata szigorúbb, mmt a nyilvános kórházak házirendje. Ami őt »Jeti, tette hozzá, ő néhány év előtt megis­1 EDGAJ* FQE; PB. TOLL ES PROl’. KATBANY merkedett MalHarddal, s annyiban segíthet nekesn, hogy a kapuig velem lovagol és bemutat: ámbár az őrültséggel szemben érzett iszonyat nem engedi, hogy belépjen a házba. Megköszöntem s elkanyarodva az orazágútrol, egy fűvel benőtt ösvényre fordultunk, mely alig félóra alatt beleveszett egy hegy alját borító sűrű erdőbe. Mintegy két mérföldet nyargaltunk e sötét és borús vadonón át, mikor a Maison de Santo előpkbe tűnt. Fantasztikus cháteau vpH ez, nagyon roskatag már, sőt alig lakható, régisége és elhanyagolt állapota miatt. Látása valóságos félelemre hangolt, s megrántva lovam fékét, már félig elhatároztam, hogy visszafordulok, j Csakhamar azonban megszégyeUerii gyengeségemet, s folytattam az utat. Amint feijovagoltunk a kapuig, láttam, hpgy egy rés- nyire nyitva van, s egy emberi arc kémlel ki rajta- Fgy pillanat múlva ez az ember előlépett, társamat nevén szólította, szívélyesen megrázta a kezel és kérte, hogy szálljon le lováról. Maga Monsieur Maillard volt. Termetes, finomarcú úriember a régi iskolából, udva­rias modorral, s bizony« komolyság, méltóság és te­kintély kifejezésével, mely erős benyomást tejt. Barátom bemutatott, előadta sz IfltéWPény meg­szemlélésére vonatkozó kívánságomat, s miután Mon­sieur Maillard biztosította, hogy mindenben rendelke­zésemre áll, búcsút vett és többé nem láttam­Mikor eltávozott, a felügyelő egy kicsiny és rend­kívül csinos irodahelyiségbe vezetett, ahol a finom Íz­lés egyéb jelein kívül szám« könyvet, rajzot, virágos- vázákat és hangszereket láttam. Vidám tűz lobogott a kályhában. A zongora mellett egy fiatal és igen szép hölgy tilt. Bejlipinek valamely álfáját énekelve, ki, mikor beleptem, megszakította iu énekei é.s bájos ud­vari usság&a) fogadott-Hangja halk volt s egész modora lehangolt- Sót arcán, mely túlzottan, bar ízlésem sze­rint, nem kellemetlenül sápadtnak látszott, valami bá­nat nyoma» véltem fölfedezni. Mély gyászba volt 01­EDGAR POE: DR. TOLL ES PROF. KÁTRÁNY 3 tözve, s a tisztelet, érdeklődés és csodálat vegyes érzel­meit keltette fel bennem. Már Párizsban hallottam, hogy Monsieur Maillard intézete azon szisztéma szerint működött, amit általá­ban kedélycsillapító kezelésmódnak neveznek; min­dennemű büntetést kerültek: még az elzáráshoz is ritkán folyamodtak: a páciensek, noha titkos meg­figyelés alatt, sok látszólagos szabadságot őriztek meg, s legtöbbjüknek meg volt engedve az egészséges lelkű emberek rendes öltözetében járni-kelnj a házban és ház körül. Szem előtt tartva ezeket az értesüléseket, óvatos maradtam mindabban, amit az ifjú hölgy előtt beszél­tem: mert neun lehettem benne bjzpnyos, hogy ép­elméjű: és csakugyan, volt valami nyugtalan csillogás a szemeiben, ami félig-meddig arra a gondolatra v|tf, hogy nem az. Azért meg jegyzéseim ben általános Igt mákra szorítkoztam, s olyanokra, amikről azt hittem, hogy neun hatnak kellemetlenül vagy izgatóan még egy ! őrültre sem. Ö teljesen értelmes módon felelt minden­re, amit mondtam: sőt eredeti kijelentéseit is a leg­józanabb okosság jellemezte: ds hosszú ismeretségem a mániák metafizikájával, megtanított, hogy ne higy- jck a józanság ilyen látszatának, s a beszélgetés to­vábbi folyamán la ragaszkodtam az óvatossághoz, I amivel elkezdtem. Most egy előkelő, libériás inas egy tálcán gyümött esőt, bort és egyéb frissítőket hozott, amikét meg is Ízleltem, m'S a hölgy rögtön azután elhagyta a szobát. Amipt eltávozott, szemeimet kérdően vetettem házi­gazdámra. — Nem — mondta ez — óh nem, ó az én famíliám­hoz tartozik — unokahúgom, rendkívül müveit nő. — Ezer bocsánat a feltevésért, — válaszoltam — ön bizonnyal meg fogja találni mputségemet. Pángtibgp nagy híre van, hogy mily kitűnően áldják mek Üllők feladatukat és jgy, tetszik tud«), iehet.ségvsrmk gam dallam. (Folytatás a csütörtöki szántban )- --------------------i— -. —-wm . .....».—■ ■.»r ó- a—»■rwr>■ntwi'i'mi»'*»'—wmwwtf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents