Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-26 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK’ DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM. ARA 50 FILLÉR KEDD, 1957 FEBRUAR 26. Mai számunkban: Pécs-Baranya—Eszéki Proleter 1:1 (0:1) Nehru pártja győzött Repülőjárat az Északi-sark felett A gyémántdiplomás orvos A munkások osztályharcában mi a győztesek! Felszólalások a komlói városi pártaktíván „Ha végignézek a zsúfolt termen, egy régi emlék jut eszembe, ötven esztendővel ezelőtt az egyik napon kijöttünk Pécsről, hogy megalakítsuk a bányászszervezetet. Rozoga, sá­ros kis falu volt akkor Komló, alig találtunk benne ép há­zat ... Mi egy kiskocsmában jöttünk össze a nyolc bányász- szál ... De mivel a munkásmozgalmi szervezkedés tiltva volt, a hegyháti járás főbírója eljárást indított ellenünk titkolt népgyűlés tartásáért (ismétlem: nyolcán voltunk), három napi elzárásra ítélt benünket, a kocsmárost pedig megfenyegette, hogy elveszi iparengedélyét., j így volt ez akkor elvtársak. És ebből nőtt ki az, amit most itt látnak!...” Ezekkel a szavakkal kezdte dr. Hajdú Gyula elvtárs a felszólalását vasárnap délelőtt a komlói pártaktívaértekez- leten. Mi is végignéztünk a termen és több mint ötszáz em­bert láttunk összezsúfolva. Az aktíva egyperces néma felállással adózott az ellen­forradalmárok által meggyilkolt és halálba kergetett Orosz Gyula, Császti István és Kiéri János elvtársak emlékének, Csehszlovák gazdasági delegáció érkezett Budapestre Hétfőn csehszlovák repülő­gép szállt le a ferihegyi repü­lőtéren, amellyel kereskedelmi és gazdasági delegáció érke­zett Prágából Budapestre. A küldöttség vezetője OtakarSi- munek. a csehszlovák állami tervhivatal elnöke, tagjai a csehszlovák gazdasági élet irá­nyítói, vezető szakemberei. A vendégeket Rónai Sándor ke­reskedelemügyi miniszter és gazdasági életünk számos ve­zetője fogadta. Üdvözölte a küldöttséget a Csehszlovák Köztársaság budapesti nagy- követségének több tagja. A Magyar Távirati Iroda munkatársa megkérte a kül­döttség vezetőjét, hogy üljön tájékoztatást utazásuk céljá­ról. Otakar Simunek a követ­kezőket válaszolta: — Magyar clvtársainkkal folytatni akarjuk az elmúlt héten Prágában megkezdett tanácskozásokat. Néhány nyi­tott kérdést akarunk tisztázni. Közelebbről megvizsgáljuk az ipari együttműködés lehetősé­geit. hogy a kölcsönös gazda­sági együttműködés a magyar ipar újbóli fellendülését ered­ményezze. Dr. Miinnich Ferenc: Megszervezzük a munkásőrségeket Több osztályt összevontak a városi tanácson A tanácskozáson résztvett dr. Münnich Ferenc elvtárs, a Központi intéző Bizottság tag­ja, a fegyveres erők minisztere. — Engedjék meg, hogy a ha­gyományos bányász jó szeren­csét köszöntéssel üdvözöl­jem az elvtársakat — kezdte felszólalását. — Amit Kelemen elvtárs beszámolójából hallot­tam, az igen tanulságos volt számomra, a felszólalások pe­dig azt bizonyítják, hogy a komlói kommunisták harcos elvtársak. — Sokszor elhangzott az ak­tíván, hogy fel kell fegyverez­ni a munkásokat — folytatta dr. Münnich elvtárs. — Ez a kívánság már a szovjet hadse­reg fellépése után, jelentkezett. Behtjárt például nálunk egy harminc tagú tatabányai bá- nyászküldöttség és azt mondot­ta: adjunk nekik 35.000 puskát, ők az egész környéken bizto­sítják a rendet... — Bár a küldöttség zöme bányászokból állt, nem azok voltak a hangadók. Egészen rö­vid beszélgetés után is meg­érezte az ember, hogy uradalmi intézővel és hasonlókkal áll szemben. Természetesen nem kaptak fegyvert, hiszen az egyenlő lett volna az öngyil­kossággal! — Azóta alaposan megválto­zott a helyzet. Már van párt és tudjuk, kire támaszkodhatunk és ki az el­lenségünk. A munkásság nagy tömegei megértették, hogy osztálytársadalomban nem lehet párt nélkül élni. hogy párt nélkül fasizmus, illetve Mindszenty-uralom lenne az országban.-------------------------- " i Mo st mái- teljesíteni tudjuk' a kívánságot és teljesíteni is fog­juk: felfegyverezzük a mun­kásokat, létrehozzuk a mun­kásőrségeket. Dr. Münnich elvtárs ezután a pártról beszélt. Többen meg­(Foly ta tás a 3. oldalon) A.pécsi városi tanácson egy­szerűsítést hajtottak végre, több osztályt egybevontak. Az ipari osztályba olvadt be az élelmiszeripari csoport. Meg­szűnt a város- és községgaz­dálkodási osztály, helyette épí­tési és közlekedési osztály ala­kult. A lakásügyek intézését az igazgatási osztály vette át. A művelődési osztályba bele­olvadt: az oktatási és a nép­művelési osztály, valamint a testnevelési és sportbizottság. A városi tanácson most a következő kilenc osztály mű­ködik: pénzügyi, terv, igazga­tási, ipari, kereskedelmi, me­zőgazdasági, építési és közle­kedési, művelődési és egész­ségügyi osztály; Baranyai áruk a világpiacon utß Uj modelleket készít a cipőgyár A Szigetvári Cipőgyárban je­lenleg is az angol exportra készülő cipőket gyártják. Mikor tudnak újabb híreket mondani? Majd csak a jövő hónap ele­jén. Ugyanis e hónap 28-án. utaznak a gyár vezetői Buda­pestre, ahol eldől majd, hogy A magyar külkereskedelemnek is többlet- költséget okozott a szuezi-válság Öt hajórakomány áru érkezik Kínából A napokban a világsajtóban napvilágot látott az a hír, hogy áthaladt az első kisebb hajó a Szuezi-csatomán. A közlemény alapján az MTI munkatársa felkereste a MASPED szállít­mányozási vállalat igazgatóját, hogy megtudakolja, mit jelent külkereskedelmünk számára a Szuezi-csatoma szabaddá téte­le. — A Távol-Keletről, külö­nösen Kínából, de Indiából és Indonéziából is sok áru érke­zik hazánkba — mondotta a vállalat igazgatója. — Kínából — mint ismeretes — különböző ipari alapanyagokat: vasércet, jémeket, bőrt, mezőgazdasági termékeket kapunk. Mivel a Szuezi-csalorna több, mint há­rom hónapja nem volt hajóz­ható, azoknak a hajóknak, amelyek Kínából, Indiából, In­donéziából hozták számunkra az árut, meg kellett kerülniök Afrikát. A kontinenst körül­hajózva, a Jóreménység foka érintésével ötezernyolcszáz mérfölddel, mintegy hétezer kilométerrel meghosszabbodott az áruk útja, s szállításuk két- három héttel tovább tart. A hajóstólsaságok előre kikötöt­ték, hogy tizenöt százalékkal több költséget kell nekik fizet­nünk; — Kínából a közeljövőben öt nagy hajórakományt várunk. Most jelezték, hogy az első hajó e hónap 26-án ér Rotter­damba. Ez vegyesárut, többek között nyersvasércet, kalcium- karbidot, szójababot és negy­ven tonna bőrt hoz. A második hajó is elhagyta már a Jóre­ménység fóliát. Nagy hajókat béreltünk, mert sok árut kell Ideszállítani Kínából. A továb­bi három is tízezer-tizennégy- ezer tonnás, s egyelőre még nem jöhetnek Szuez felé, mert amint erről tájékoztatták a MASPED-ot ,ilyen nagy hajók átengedése csak május köze­pére váltható. Egy-egy ilyen hajó fuvardíja 95 000—100 000 angol font és még tizenöt szá­zalékkal drágább a szállítás, ha nem jöhet a rövidebb úton Többszázezer deviza-forintunk­ba került, hogy nem volt ha­józható a csatorna. — A Távol-Keletre menő magyar árukat mi az európai kikötőkben adjuk át és a vá­sárlók továbbítják onnan. hová mit szállítanak a máso­dik negyedévben. Uj modelleket -ip mutatnak be Budapesten a cipőgyáriak. Uj fazonú flefteárkú szandál és elől is nyitott „Balerina” tí­pusú cipő is szerepel az új mo­dellek között. Mi lesz a nyári sláger? Erről majd talán a jövő hó­napban ..; Moszkva, Párizs. Sidney. Johannesburg Hová indultak újabb kesz­tyűszállítmányok? A világ minden sarkába. Nem hiszik? Pedig így van. Az elmúlt héten egy nagyobb szovjetunióbeli rendelés első részeként négyezer pár bélelt férfi és női kesztyűt indítottak útnak. Francia megveti detés re há­romezer pár divatkesztyűt küld tek Párizsba. Belga és angol rendelésre horgolt felsőrésszel készült kesztyűket szállítanak majd. ,Megérkezett .Ausztráliából _is -a már rég várt próbarendelés. A már régebben küldött min­ták úgylátszik megnyerték a távoli világrész lakóinak a tet­szését is. A próbarendelés ez; jelenti. Ezután várható, hogy nagyobb tételek rendelése is befut a pécsi Kesztyűgyárba. A délafrikai Johannesburgba is küldtek újabb mintatételt. Remélhetőleg a délafriaielk sem várnak már túl soká a na­gyobb megrendelésekkel. Pécsi szigetelők Indiában A Porcelángyár híres magas­feszültségű szigetelői már nem­csak a közelkeleten kapósak. A szíriai rendelés leszállítása után ugyanis most Indiába ex­portál a gyár magasfeszültségű szigetelőket. Az indiai szállít­mány legyártásán dolgoznak jelenleg is a porcelángyáriak. A mentőállomás jelenti •— Halló —, mentőállomás? — Igen. — Mi. történt az elmúlt két éjszakán? • — Szombaton értesítést kap­tunk. hogy Királyegyháza és Sumony között az országúton egy férfi fekszik. Azonnal a helyszínre mentünk, ahol meg­állapítottuk, hogy az említett személy Balázs Géza 28 éves fiatalember, foglalkozása bolt­vezető, lakik Drávapiskiben. Balázs Gézát állítólag egy von­tató ütötte el. Sajnos, olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy Szentlőrinc határában már meghalt a mentőkocsiban. — Gyöngyfáról Somogyvári Józsefet szállítottuk be az idegklinikára. Somogyvári it­tas állapotban vadászfegyveré­vel ki alMrta irtani családját, de a fegyvert még idejében ki­csavarták a kezéből. Ezután már úgylátszott, hogy meg­Puskáück jsltékos- értekezlet© Becsben — - \r APA osztrák hírügy­ulelentí: , ,* - -Araerlkában vendcgsiere- pts. uas ír labdarúgó vegyes- Bécsbr érkezett tarjai: Pus­kát, Greslcs, Kocsis, Lantos. Szol­nok, Szusza. D. Szabó, Garam- vőlgyt és Sándor vasárnap dél­eiét« megbeszélésükön ügy dön­töttek, hogy egyelőre nem térnek vissza Magyarországra. Elhatározták továbbá, bogy a n*- arobb európai és dél-amerikai lab­darugó klubokhoz kérdést intéz nek az egyes Játékosok szerződ tetésc ügyeben, mert a fentenBi tett Játékosok eddig csak előzetes megbeszéléseket folytattak telük. A Bécsben tartózkodó Kalmár Jenöné vasárnap táviratot kapott férjétől, amelyben a magyar láb darúgó vegyescsapat edzője közöl te, hogy Faragó, Dildás, Rákóczi Bánjai, Kotisz, Boas«;., BudaJ é Tőroctk Párirson keregstM Bti dapestre utazik. Iszapolásra készülnek András-aknán András-akna szén telepeinek lefejtésénél egyik legnagyobb nehézség a tűzveszély. Az ön­gyulladásra hajlamos szénte­lepek, különösen a 6—8 mé­ter vastag 11. sz. telep csak akkor művelhető gazdaságo­san, ha meg tudjuk akadá­lyozni a tűz keletkezését. A pécsi bányaüzemekben a tűz elleni védekezés módja ed­dig a fejtéseknél az omlasz- tás, az összenövesztés volt. Ez az eljárás azonban nem töké­letes. Éppen ezért a vastag telepek művelésénél szüksé­gessé vált az eddig legtökéle­tesebbnek talált iszaptömedé­kelés bevezetése. Az iszapo­lás ugyanis megakadályozza a levegő behatolását a fejtési üregbe és még érintetlen szén- falakba. Bevezetése azonban megköveteli a fejtési mód megváltoztatását. A Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatósága és a bá­nyaüzemek műszaki dolgozói már régóta tanulmányozzák más bányák iszapolási és fejtési módszereit s keresik a leghelyesebb megoldást. Már 1955-ben hozzákezdtek e fel­adat gyakorlati megoldásá­hoz. A tervek szerint 4,8 mil­lió forintot kívántak erre a célra fordítani. A beruházás­ból eddig 1,7 millió értékű megvalósult. Megállapítottuk, hogy a Széchenyi-aknától délre lévő homokbánya anyaga a legal­kalmasabb az iszapolásra. Miután felmértük a haszno­sítható homokterület nagysá­gát, megépítettük a homok­termeléshez és a keveréshez szükséges víztartályokat és szivattyúházat. A két víztar­tály egyenkénti befogadóké­pessége 250 m5. A szivattyú­házban 2 darab 1500 1/perc 100 méter nyomónagyságú szivattyú fog működni. A kül­színtől a fejtésig kb. 2000 folyóméter különleges kopás­álló iszapcsővezeték épül. Az iszapoláshoz szükséges víz- mennyiség vezetésére a bá­nyában és a külszínen kb. 1100—1200 folyóméter csövet kell beépíteni; Természetesen r- mivel az iszapolással tete­mes mennyiségű vizet jutta­tunk a bányába — az ott lévő víztelenítő berendezések ka­pacitását is növelni beli. Sőt, hogy a szükséges homok ki­termelését megkezdhessék, körülbelül 10 000 m3 területen 8—9000 m* löszös anyagot kell eltakarítani. E munkák nagyrészének már el kellett tolna készül­nie. A tervek szerint 1956- ban meg kellett volna kezde­ni az első kísérleti iszapolást. Az októberi események e ter­veket is felborították. Az isza­polásra kiszemelt fejtést ép­pen a tűzveszély miatt kel­lett lezárni. A csővezeték, fú­rólyuk sem készült el időben. Ezeket a körülményeket az 1957-es tervek elkészítésénél figyelembe kellett vennünk. A szűkebbre szabott lehetősé­gek miatt el kell hagyni azo­kat a dolgokat, amelyek nem azonnal szükségesek. A beru­házási keretet a legradikáli­sabb intézkedésekkel leszorí­tottuk 1,3 millióra. Az új ter­vek készen vannak, a mun­kát ismét folytatjuk. De biz­tosítva lesz -e ez az összeg? Ez még a beruházási ter­vek jóváhagyásától függ. Tud­juk, hogy az az 1,7 millió fo­rint, amit az iszaptömedéke­lés bevezetésére eddig fordí­tó ttunk, nem veszhet kárba. Nem, mert nem szabad le­mondanunk arról a számot­tevő szénvagyonról, amit az iszapolás bevezetésével nép­gazdaságunk számára kiter- melhetővé tehetünk; MAJSA1 JÓZSEF bányamérnök nyugszik, de nem sokkal kér sőtíb a -kútba, vétetve magát. A szomszédok kihúzták, s így si­került őt megmenteni az élet­nek. Somogyvári József körül­belül egy esztendővel ezelőtt motorkerékpárral karambolo­zott és ebből kifolyólag fejét sérülés érte. — Vasárnap a Felszabadulás út és a Fürst Sándor utca sár- kán lévő kocsmából hívták a mentőt. A kocsma egyik helyi­ségében holtan találtuk Hja Georgijev Tancsev 33 éves bolgárkertészt, aki egyébként a Ditz-malom út 12. szám alatt lakott. A kocsmáros elmondot­ta, hogy Ilja Georgijev össze­szólalkozott a barátjával, mire a barátja kést rántott. A szú­rás után a sebesük maga kérte meg a kocsmárost. hogy hívja ki a mentőt, majd összeesett és meghalt. — Ugyancsak vasárnap a ké­ső délutáni órákban a 2,-es bü­féhez hívták ki a mentőt. Be­enyei Tibor, 25 éves bányászt — lakik Dugonics utca 9. alatt — verekedés közben leütötték. Tarkóján 2 centiméter vérző seb keletkezett. A sérültet a kórházba szállítottuk. 578 tonna szén Február 23-án dicséretre- mcltó eredményeket értek el a komlói és pécsi bányászok. A komlóiak 8,3, a pécsiek 8 százalékkal teljesítették túl a napi termelési előirányza­tot. A komlói bányászok 303. a pécsiek 275 vagon szenet szállítottak. Magyar pályám íívek nemzetközi zenei versenyen Magyar zeneszerzők is részt vesznek a® idei brüsszeli Er­zsébet belga királyné nemzet­közi zenei versenyen, amely­nek nevezési határideje már­cius 1-én jár le, A Kulturális Kapcsolatok Intézete már elküldte pályáz­ni kívánó magyar zeneszerzők külön e versenyre írt jeligés pályaművelt: hat szám tóniku s zenekarra és két kamarazene« karra írt művet,

Next

/
Thumbnails
Contents