Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-23 / 46. szám

YTLÄO PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK ’ DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM. ARA 5« FILLER SZOMBAT. 1957. FEBR. SS. Mai számunkban: BUáU faiek&deée Három év — izgatásért Pécs 4. mozijáról Asszonyoknak-Iái Legfrissebb külföldi hírek Bizalom és jóindulat Az ellenforradalmi események okozta nehézségek nagy- rcs aén túljutottak szénbányáink. Kijavították a hosszú sztrájk következtében megrongálódott vágatokat, rendbe­hozták a fejtéseket. Lassan egyenesbe jönnek tehát a mű­szaki feladatok terén. Erről tanúskodik megyénk bányái­nak emelkedő termelése. Vannak ,természetesen még nehézségek is. Mindenek­előtt a munkafegyelem lazasága okozza a legnagyobb gon­dot. Komlón naponta 200 igazolatlan hiányzás van, a pécsi bányáknál pedig, különösen hétfőn és a fizetési napokon hiányoznák .sokan. A hiányzók többsége a munkásszállás lakói, a ezek leözül is a fiatalok bvmHznak « legtöbbet. Sokan átjáróháznak vélik a bányát. Komlón például januárban 1178 új munkást vettek fel, * még ebben a hó­napban 591-en el is távoztak. A pécsi üzemeknél SSS-at vettek fel, S18-an távoztak. Persze, az eltávozottak nem mind új munkások, de akad jócskán. Érdemes feltenni a kérdést, irú az oka, hogy ilyen nagy a fluktuáció, mivel magyarázható ez a nagyfokú fegyel­mezetlenség. Ha e kérdés elevenére akarunk tapintani, akkor az új munkások és a szálláshelyi lakók magáraha- gyatottságából kell Idindulni. Kezdjük talán ott, amikor a dolgozó az üzemhez szegődik. Az első hat nap Bétáinak, ismerkednek a bányával. Ez Idő alatt hivatalosan foglalkoznak velük. De a hat nap el­múltával magukra vannak hagyatva. Pedig az első hetek és hónapok a legnehezebbek. Ilyenkor kellene legtöbbet segíteni nekik. Nemcsak a nehézségekről kellene beszélni az új munkásoknak, mint ahogyan a Béta-aknai 531-es csapaton, tették, hanem a bányász szakma szépségéről is őszintén és nyíltan. Egy kis túlzással azt lehetne mondani, hogy az idősebb bányászgencráció bizalmatlan az új bányászokhoz. Igaz, az utóbbi esztendők tanulságai bőven adtak erre okot. Sok munkakerülő ment a bányába, mert már mindenhonnan elzavarták őket. S egy-két hét múlva otthagyták a bányát is. Most' is vannak ezekhez hasonlók. De nem mind ilyen. Vannak á jelentkezők között számosán, akik becsületes . szándékkal jöttek a bányákhoz. Hogy ezek hogyan és mi­kor > válnak jó szakmunkássá, az tőlük függ, de nem kis része van ebben az idősebb bányászok jó nevelő munkájá­nak sem. A lustákat, potyalesőket ne tűrjék meg! De kü­lönböztessék meg a becsületesekét, 's ezeket neveljék á szakma szere tatáréi Tanítsák őket mindarra, amit hosszú evek, sőt évtizedek alatt maguk is megtanultak! Ha ez idő­sebb bányászaink ezt nem teszik, és minden új bányászban egy új fecskét látnak, mint aki jött és hamar megy, pár cv múlva nem lesz, ki helyükbe álljon. A bizalomnak természetesen kölcsönösnek kell lennie. A tapasztalt bányászok tanítsák szeretettel a jószándékú bányászokat, az újak pedig törekedjenek arra, hogy minél előbb jó szakmunkássá váljanak. A másik kérdés a szálláshely kérdése, ügy gondolom, hogy ez talán a legbonyolultabb. Komlón másfélezren, Pé­csett pedig 749-en élnek munkásszállásokon. A szállás gondnokán kívül ezekkel senki sem foglalkozik. Nem vé­letlen, hogy egyik-másik szálláson nagy a rendetlenség. Bort visznek be és tivomyáznak, kártyáznak komoly ösz- szegekben. Ezek közül a tivomyázók közül kerülnek ki a bumlizók és egyben a követelőzők. Amellett, hogy majd­nem minden héten egy-két napot lógnak, mégis a legna­gyobb igényekkel ők lépnek fel. Kifogást keresnek az étel minőségében és mennyiségében. Sok esetben fenyegetőz­nek, ha nem adnak arra a napra kosztat nekik, amikor nem dolgoznak. Igaz, az utóbbi hetekben az üzemek munkástanácsai így rendelkeztek Komlón, hogy három-négy igazolatlan iiányzás után — bárki legyen az — elzavarják az üzem- 'tíl és 'kiteszik, a szálláshelyről is. Emellett szükség lenne arra, hogy az üzemek műszaki, szakszervezeti és párt ve­zetői sűrűbben járjanak a szálláshelyekre. Hallgassák meg az ottlakók véleményét, kívánságát, mert többségük becsü- ictes. S ezekre kellene támaszkodni, az 5 segítségükkel kel- enc. rendet teremteni a szálláshelyeken. Nem lehet azt mondani, hogy a szálláshelyek nem tiszták, nem rendesek, 'a lehetne otthonosabbá is tenni a szobákat. Igen ám, csak ■£( mondják az illetékesek, hogy már többmillió forintot öltöttek az említett célokra, és a szobákban sem rádió, sem fotelek, sem nagyfüggönyök nincsenek, vagy ha van­nak is, azok tönkre vannak téve. Ezek tények. De vajon ielenthetik-e azt, hogy néhány oda nem való tékozló ember miatt sok becsületes dolgozó érezze a hiányt. Nem. A be­csületes dolgozók elvárják és jogosan, hogy munka után megfelelő helyen pihenjenek, ahol úgy érezhetik magukat, mint saját lakásukon. ■ Komlón ma a szállásokon lakó dolgozókkal a foglalko­zást megnehezíti az, hogy egy szálláshelyen több üzem dol­láréi laknak. És amit akar az egyik, azt nem aluirja a má­sik. De amíg eldől, hogy kinek a kezelésében lesznek a szál­asok, addig sem lehet a véletlenre bízni az események fo­lyását. Célszerű lenne újból megszervezni a szobabizalmi rendszert, és a szálláshelyi önkormányzatot. Ehhez kellene a szakszervezeteknek hathatós segítséget nyujtaniok a szál­lások gondnokainak. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a becsületes emberek ne tűrjék meg a lógósokat, tivomyázó- kat. Nap mint nap kell foglalkozni az új munkásokkal, ne­hogy a.lógósok befolyása alá kerüljenek, hanem becsülete­den dolgozzanak, és emberi módon szórakozzanak is! ' S végül helyes lenne, ha felelevenítenék a régi hagyó- ■nányokat. Több éves tapasztalat bizonyítja, hogy a nevelj Új bányászt’* és egyéb mozgalom igen hasznos volt. Ma sincs különösebb akadálya ilyen mozgalom beindításának. Csak éppen el kellene le, "erA. Egynilliárd - százhatvanet millió forintot fordítanak a bányaüzemek fejlesztésére A szénbányászati beruházások helyzetéről Banga László, a nehézipari minisztérium ipar- fejlesztési főosztályának vezetője a követke­zőket mondotta: — Az elmúlt években rendkívüli módon igénybe vettük a bányákat, ezt azonban meg­sínylették a bányák. A jövő évben s az azt követő esztendőkben is sok szenet kér majd az ország, s erre már most fel keli készülni. — Az idén is tovább folytatjuk a korábban elkezdett munkákat, az aknák mélyítését, a bányaüzemek fejlesztését és korszerűsítését! Majdnem minden szénmedencében — Pcesctt, Komlón, Dorogon, Tatabányán, Borsodban és Közép-Dunántúlon — mélyítenek aknát, illet­ve felújítanak bányát, összesen negyvenkét új bányaüzem épül. Erre a célra a kormány eb­ben az évben a tervek szerint egymillióra 165 millió forintot juttat. Az új bányák legna­gyobb része szén, egy kis hányada érc és ás­vány bányászáéira épül. ŐSZINTE BESZÉLGETÉS Szerdán délután a MEGYJ2- V1LL dolgozói és vezetői ven­dégül látták a Pécsett tartóz­kodó szovjet csapat egyik szá­zadosát. Sokáig beszélgettek a legnagyobb barátságban és igen jó hangulatban. Van ebben valami rendkí­vüli? Tulajdonképpen nem volna. Tulajdonképpen ez is a dolgok rendje, hogy azokat a bátor katonákat, akik hazá­juktól távol tették kockára éle­tüket, hogy bennünket meg­mentsenek a néphatalom ellen törő ellenforradalmároktól jés A fegyveres erők miniszterének " távirata a Szovjetunió honvédelmi miniszteréhez G. K. Zsukov elvtársnak, a Szovjetunió mareuUja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Moszkva A szovjet hadsereg megalakulásának 39. évfordulója al­kalmából az újjászületett magyar fegyveres erők valamennyi harcosa, tisztje és tábornoka nevében forró üdvözletemet kül­döm Önnek és a hős szovjet hadsereg egész személyi állo­mányának. A magyar nép a hála mély érzésével gondol a szovjet nép hős kaionaflaira, akik 1945-ben vérüket hullatva szabadították fel hazánkat és a közelmúltban önzetlen segítséget nyújtottak a sötét ellenforradalom erőinek szétverésében, s e dicső fegy­vertényükkel ismételten bizonyságot tettek a proletárnemzet- közíség eszméje mellett. Sok sikert kívánok a szovjet hadseregnek és Önnek marsall elvtárs a Szovjetunió fegyveres erőinek továbbfejlesztéséért és a béke fenntartásáért folytatott munkájához. DR. MCN N ICH FERENC, a fegyveres erők minisztere. fegyveres bandit óktól, meg­ünnepeljük és köszönetét mond junk nekik-. Hiszen hányán, de hányán vannak, akik az ok­tóbervégi napokban ijedten kérdezték: „Mi lesz ebből, meddig megy még ez a vad ka­varodás?“ És november 4. után már megkönnyebbülten mondhatták:';,Mi lett volna itt, ha Mert ha nem jönnek idejében a szovjet katonák. Pécsett is megismétlődött vol­na a budapesti vérengzés. Efe- lől már ra-nqs semmi kétség. Mégis! November első felé­ben résztvettem egy sztrájkbi­zottság-féle ülésén, amely azért verbuválódott Össze, hogy a munkásokat sztrájkra buz­dítsa a „szovjet megszállás”-el - ieni tiltakozásul. Ezen az ülé­sen is megjelentek szovjet ka­(Folytatás a 8. oldalon) A bányák csütörtöki eredménye 583 vagon széli Csütörtökön, február 21-oa is messze túlszárnyalták tervü­ket a bányászok, A.komlóiaké napon 30». a pécsiek 271 va­gon szenet termeltek. A bányaüzemek közül a leg­jobb eredményt az Anna-ak- naiak érték el. akik 122.« szá­zalékra teljesítették napi ter­vüket. Ugyanez az üzem a ha­vi terv teljesítésében is a leg­jobbak közé tartozik. A feb­ruári terv eddig esedékes ré­szét 112.4 százalékra teljesí­tette. Újfajta textilanyag A Farmi tkikészítő Gyárban önállóan készítenek új anyago­kat és » nagykereskedelemmel egyetértésben bocsátják az üz­letek rendelkezésére. Többek között készítenek olyan nyüs- tös műszálkelmét is, amelyhez külön mintákat terveztek a fa­lusi és a városi lakosság ízlésé­nek megfelelően. Ebből né­gy edévenkint háromszázezer métert gyártanak. T^qpzárla BunQHdófrtMa a pécsi stúdióba*. Március végéig befejeződik tyloUáta&zifyet uittatnústtá&a A MEGYEVILL dolgozói is résztvesznek a Mohács szigetet ért árvízi károk helyreáLlításá- ban. ök villamosítják a sziget valamennyi újonnan épülő há­zát és a régiekben is ők javít­ják meg a megrongálódott ve­zetékeiket. Dunaszekcsőn 67 -ház belső szerelését végezték el, a köz­ség új házainak villamosítása ezzel Be is fejeződött. Uj-Mo- hácson eddig körülbelül 112 ház villamosításával készültek el. Homorúdon 86, Sárháton 46, Dunafalvám 80 és a mohácsi Mező utcában 17 házba vezet­ték be a villanyt. Ha újabb házak épülnek, azok villamosítását is szívesen vállalják. Számításaik szerint azonban március végére min­denképpen befejeződik Mo­hácssziget épületeinek villamo­sítása. Teljes apparátussal készít fel tegnap este a pécsi stúdió, hogy meghallgassa azokat, akik bemondónak jelentkeztek. Negyvenöt férfi topogott iz­gulva a rádió előcsarnokában. Miután minden jelentkezőnek felírták a nevét és lakcímét, megkezdődött a hangpróba. Ki­osztották a felolvasásra. kerülő szöveget. Egymásután kérték őket a párnázott stúdiószobába, ahol egy-másfél percig kellett ol­vasniuk. Kigyűlt a kezdést jel­ző piros lámpa és . : i Egyik halkan, másik túUian- gosan beszél. Van akin érez­ni hogy „torkában dobog a szi­ve’1. A magyar szavak még csak... csak... de az idegen szavakkal, az idegen városne­vek kiejtésével legtöbben bi­zony hadetabon útinak. Kide­rül, hogy nem is olyan könnyű szépen, folyékonyan, hangsú­lyosan beszélni magyarul Sok a rádiósnyelven „baki“-nak ne­vezett hiba. Egy ilyen baki például: volt aki a mesélhe­tünk szót így mondta ki: me... me ... mesélhetünk. Solt je­lentkezőnél érezhető volt a mikrofóntíz. Kinek a hangja less a. leg­megfelelőbb? Ezt a rádió bírá­lóbizottsága állapítja majd meg. Az értékelés után min­den jelentkezőt levélben érte­sítenek az eredményről. A hangpróba lapzártakor még tart. Egy érdekesség: a negyvenöt ■jelentkező közül alig hárman- négyen voltak pillanatnyilag munkanélküliek. (—V) Többszáz kisgépet kapnak a földműves' szövetkezetek A földmű vesszövetkeae tek gondoskodnak arról, hogy ele­gendő kisgép álljon a parasz­tok rendelkezésére. Ezért fi gyelembe vették a tavalyi szükségleteket és a fokozódó igényeket, s ennek megfele­lően rendelték meg az árut az ipartól, valamint a külkeres­kedelemtől. Az igények kielégítésére februárban többszáz hazai gyártmányú kisgépet hoznak forgalomba. így a parasztok vásárolhatnak ekét vetőgépet és permetezőgépeket. A bol­tokban összesen 100 eke, 30 vetőgép, 100 készlet háromle­velű magtakaró borona, 100 répavágó, 100 szecskavágó, 100 szekrényes morzsoló, számos permetezőgép és alkatrész ke­rül eladásra. ! Ezen kívül a MEZÖSZÖV: vállalat látja el a parasztokat mezőgazdasági szeráruval is — eltérően a múlttól. A külkereskedelemtől — fő­leg Németországból és Cseh-S Szlovákiából — talaj- és «aSiö-8 művelő kisgépeket várnak; * • MINHIIIKIHHIIIIIIIIIIIIHIIHIUMI cÁz „öláq.e.lz e-Lap-ata Ne haragudjanak meg a fiatalok, hogy nem mindig . róluk esik szó. Ne hara­gudjanak meg azért, ha esetleg ők jobb eredményekkel is di­csekedhetnek mint az öregek s mégis az ötegekre mondjuk ki, hogy övék a legjobb fejtési csapat malst- ván-aknán. Persze igy: „öregek csapata“ nem ismeri őket senki. De kér­dezze csak meg bárki bármelyik István ak­nai vájárt, hogy is­meri-e Kovács István (8) csapatát, meglátja, hogy milyen nagy hí­rük van. Ezen rtc is csodálkozzék senki! Kovács István nem tegnap érkezett a bá­nyába. Márciusban lesz harminc éve, hogy itt dolgozik. Eb­ből a hagminc évből Vasason rs töltött vagy tizenötöt, Béke­aknán is majd egy félévtizedet és jó pár évet itt István ak­nán. A csapat többi tag­ja sem fiatalember. A legtöbbjük tizenöt, húsz évvel ezelőtt von fiatal bányász. Tóka bácsi pedig már nyugdíjba is ment egyszer, de most is­mét dolgozik. Csapat? Órájuk in­kább ráillik: család. Miért? Ha másért nem, ezért, mert a Kovács csapat már öt éve van együtt jóban-rosszban. öt év pedig olyan fcosz- szú idő, hogy azalatt már egymás gondola­tait is megtanulták kitalálni. Róluk mondtak, hogy ebben az évben még nem szálltaik ki fél három előtt.-w Hát igen, — mondja Kovács Ist­ván — így van vala­hogy, mi nem szere­tünk korán kiszállni, végigdolgozzuk min­dig a műszakot... Inkább akaratból dol­gozunk, mint erőből. Ma száz csillét töl­töttünk meg tizenné­gyen. Igaz tegnap csak ötvenöt tudtunk tölteni, mert omlá­sunk volt. — A kereset? —■ Vájáronként hét. vertnégy forint volt műszakonként az alap, (PótlékokkM ez 103.80 forintot tesz ki) a múlt hónapban. Nemigen less keve­sebb a leövetkező el­számoláskor sem. — Nem kívánkozik még nyugdíjba? tm Még nem ,rázza « fejét Kovács István. -«• Nem is vagyok még benn « korban, egészséges is vagyak, szeretnék még jó pár évig dolgozni. Még terveim is vannak. Családiházat szeret­nék építeni. Szép tá­gas szobákkal, lás kerttel: a De hiszen rossz nz írásnak az első ré­sze! Rossz a cím/ Hol varrnak itt az öregek? Hiszen akik még a legjobb fejté­si csapatok közé szá­mítanak, akik még tervezgetnek, azok nem lehetnek öre­gek. Még altkor sem, ha az évtizedek bú* nyomunkája után ne­hezebben fújtat a tü­dő. még akkor sem, ha régen nyugdíjas­ként sétálhatna Tóira bácsi.;» Ugye így van Ko­vács István, Joó Já­nos. Grósz Alajos Várkonyi József?

Next

/
Thumbnails
Contents