Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-26 / 22. szám

DUNÁNTÚLI Imi PU jf APLO A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Népgyülés Szigetváron Ma, szombaton délután négy órakor az MSZMP szigetvári járási intéző bizottsága és a járási tanács rendezésében a szigetvári kultúrotthon nagytermében népgyűlést tartanak* A népgyűlés előadója: M árosán György elvtárs, állam miniszter, az MSZMP Ideigle* nes Intéző Bizottságának tag ja. arrv. évfolyam, 22. szám. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1357. JANUAR 2«. Kétszáznegyven millió rubeles hitel a Szovjetuniótól Ki kaphat látogatási útlevelet? A kasmiri kérdés az ENSZ előtt Közel kétmillió forintot kapott a pécsi tröszt Az aknászok, művezetők, lőmesterek alapbérét az átlagnál nagyobb mértékben kell emelni A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány 1.009/ 1957. sz. határozata alapján a Nehézipari Minisztérium meg­kezdte a bányászati iparágak műszaki és egyes adminisztra­tív alkalmazottai bérének ren­dezését. A Nehézipari Minisz­térium a Pécsi Szénbányászati Tröszt műszaki és egyes ad­minisztratív dolgozóinak bér­rendezéséhez évi 1 913 800 fo­rintot biztosított. Ez a keretösszeg az érdekelt dolgozók bérrendezésének min­den kihatását magába foglal­ja, így az alapbárrendezésből eredő földalatti és más pótlé­kokat, a hűségjutalom emel­kedés kihatásait is. A minisztérium utasítása ér­telmében az egyes munkakö­rökben az alábbi alapbéreket kell biztosítani. A trösztnél az igazgató és a főmérnök számá­ra 3 500—4 500 forintot, a mű­szaki osztályvezetők számára 3 000—4 000 forintot. A műsza­ki előadók bére 1 300-tól 2 300 forintig terjed. A főkönyvelő fizetése 3 000—4 000 forint le­het. Az adminisztratív osztály- vezetők alapbére 2 000—3 000 forint. A fenti összegek az alapfize­tés alsó-, illetve felső határát jelentik. A végrehajtási utasítás a bá­nyaüzemek vezetői és főmérnö­kei számára 2 800—4 000 forin­tos alapfizetést ír elő. A bá­nyamestereknek 2 300—3 300, az üzemmérnököknek és főak­nászoknak 1 800—2 600, az ak­nászoknak és művezetőiknek 1 600—2 400, a lőmestereknek és felvigyázóknak 1 400—2 200 forint között kell megállapíta­ni az alapfizetését. A bánya­üzemek vezető könyvelői 1 500 —2 500, az adminisztratív ügy­intézők pedig 1 200—2 000 fo­rint alapkeresetet kapnak. A vegyesüzemek vezetőinek alapfizetését 2 000—3 000, a művezetőkét 1 200—2 200, az adminisztratív ügyintézőikét 900—1 400 forintban állapítot­ták meg. Az utasítás természe­tesen a más beosztású műsza­ki, illetve adminisztratív dol­gozók bérének rendezését is előírja. A rendelet rögzíti a földalat­ti pótlékok mértékét is. Az állandó földalatti beosz­tású dolgozóknál ez a beso­rolási bér 36 százaléka iehcí csak. Kimondja, hogy általában föld­alatti beosztásúnak kell tekin­teni a termelést közvetlenül' irányító olyan műszaki dolgo­zókat, akik munkaidejüknek legalább 50 százalékát kötele­zően a föld alatt töltik. A pécsi és a komlói szénbá­nyászati trösztök alkalmazottai számára Idén is szállít fajcsibét CSATAHELY Január végén kezdik a keltetést Minden háziasszony vágya: olyan tyúkokat tartani, ame­lyek naponta tojnak vagy leg­alábbis kétnaponként. Nos, ilyen tyúkállományt könnyen vásárolhatnak a görösgalli ál­lami gazdaság csatahelyi üzem­egységéből, ha megkezdik a kel­tetést Mert a csatahelyi kender­magos és sárga magyar tyúkok ismertek nagy tojáshozamuk­ról. Tavaly például a gazdaság tyúkászatában 135 darab volt az évi átlag. De vannak olyan „elit” tyúkok is, amelyek két- százszor is felkeresik évente a tojót. Az állomány: 1500 kender­magos és 2000 sárga-magyar, természetesen a megfelelő lét­számú kakasokkal. Külön ólak­ban, külön kifutókkal, tojókkal s minden állat lábán számmal. Innen tudják ellenőrizni, me­lyik tyúk mennyit tojik éven­te. A kiváló állomány között is vannak legkiválóbbak. Az „elit” tyúkok száma 222 s to­jásaikat gondosan külön gyűj­tik. így kívánja a megyei és állami törzskönyvezés szabálya. De szívesen is teszik ezt a gaz­daságban, mert az „elit” tolá­sokért mindig többet kaptak Míg az átlagos tojásból kel: aaposcsibét három forintért adták el, addig a törzskönyve­zett utódokat 70 százalékkal magasabb áron értékesítették. Január 30-án kezdik meg a keltetést, az állomány szaporí­tását. Ekkor rakják be az öt — egyenként 10.000 férőhelyes — keltetőbe a saját állomány to­jásait. Itt is gondosan vigyáz­nak, nehogy a fajta vagy a törzsállomány keveredjen, mert ez értékesítési és szaporí­tási szempontból is fontos kö­vetelmény. S azután jöhetnek a háziasz- szonyok. Mert máris számos levél ér­kezett — többezerről beszélnek — melyben kérik a gazdaságot, juttassanak nekik kiváló csi­béket, a llasz pótlékot továbbra Is az eddigi mértékben kell fo­lyósítani. A végrehajtási utasítás kü­lön is kihangsúlyozza, hogy a bérrendezésre fordítható ke­retösszeg döntő részét az üze­n közleménye A Honvédelmi Minisztériurr értesíti azokat a tartalékos tiszteket és hadköteleseket akik hivatásos állományba vissza-, illetve felvételükéi kérték, vagy kérni szándékoz­nak, hogy kérelmük jelenleg nem teljesíthető. Amennyiben a hadsereg új­jászervezése egyes tartalékos tisztek felvételét mégis indo­kolttá tenné, úgy a Honvédel­mi Minisztérium a katonai ki­egészítő parancsnokságok út­ján fordul felhívással a tarta­lékos tisztekhez. Tovább eme kedik a pécsi bánvászok termese Csütörtök: 2393 tonna Ha nem is nagymértékben, de napról-napra emelkedik a pécsi bányák termelése. Csütörtökön mindhárom kerü!et bá­nyászai jelentősen túlteljesítették előirányzatukat. A p6:sbá­nyaiak 101,7, a szabolcsiak 101,2, a vasasiak pedig 112,4 száza­lékot értek el. Ahhoz, hogy csütörtökön ez évben először 2393 tonna sze­net termelhettek a pécsi bányászok, jelentősen hozzájárult az is, hogy szerdán délután megkezdődött a termelés a Bcke- "knai külszíni fejtésben. A külszíni feités do’gozói szerdán egy harmadban, csütörtökön két harmadban dolgoztak fi az utóbbi napon már 213 csille szenet szállítottak. Tegnaptól kezdve mind a három harmadol telepitilt 10—10 fővel s így előreláthatólag napi 15—16 vagon szenet tudnak termeink * Csütörtökön jelentősen, mintegy 60 vagon szénnel túltel­jesítették előirányzatukat a komlói bányászok is. meknél olyan munkakörök........................................... rendezésére, alapbér emelésre/ kell fordítani, amelyek a ter­melés közvetlen irányítására döntő befolyással vannak, és a munkások béremelése követ­keztében káros bérfeszültség áll fenn. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben kell az aknászok, művezetők, lőmesterek, fel­vigyázók alapbérét emelni. A bányászatban eddig alkal­mazott valamennyi alkalmazot­ti prémiumrendszereket hatá­lyon kívül helyezték. Január 1-től kezdődően a műszaki és adminisztratív alkalmazottak részére új prémiumrendszert keli kidolgozni. Ásíakszervezefek X. teljes ülése A Magyar Szabad Szakszer­vezetek Országos Szövetsége pénteken megkezdte X. teljes ülését. Somogyi Miklós elnök megnyitója után a jelenlévők egyhangúlag elfogadták a napi­rendet. Első napirendi pont­ként Gáspár Sándor, a szak­tanács főtitkára „A szakszer­vezeti mozgalom helyzete és a szakszervezetek feladatai“ címmel tartott beszámolót. A bécsi magyar követség jegyzéke az osztrák külügyminisztériumhoz A Magyar Népköztársaság bécsi, követsége január 23-án jegyzéket intézett az osztrák külügyminisztériumhoz. A jegyzék megállapítja, hogy az osztrák külügyminisztérium december 14-i jegyzékében fog­alt azon állítás, amely szerint magyar határőrizeti szervek °gy osztrák területen lévő gép­kocsit magyar területre hur­coltak és ez7.el megsértették az osztrák felségterületet — nem felel meg a tényeknek. Amint azt az illetékes ma­gyar szervek megállapították, **a valóság az, hogy a szóban­Lcsz elegendő építőanyagunk Ötmillió tégla vár elszállításra A Baranya Megyei Tégla­gyári Egyesülés üzemeiben október 23-a után is majdnem megszakítás nélkül dolgoztak. A Pécsi I. Téglagyár munká­sai pedig azóta is megállás nélkül égetnek. Siklóson pedig egy nap szünetet sem tartottak amíg valamennyi téglát ki nem égették. — Most pedig az a legfon­tosabb, — mondotta Kotcián Rajmund igazgató a vállalat vezetőinek (igazgató, főmérnök, munkástanács-elnök, üb. elnök) megbeszélésén, — hogy jól előkészítsük a tavaszi terme­lést. Az előkészítés jól halad. Minden téglagyárban javítják a gépeket és az új idényre forgatják a földet. Március 31 az előkészületek határideje — s addig minden bizonnyal el is készültek vele. Sok a róka — kevés a vadász Szervezzenek községi vadász­területeket!— javasolják Almáskeresztűron Az almáskeresztúri tanács­elnök szenvedélyes vadász. Azt mondja, ha meglátja a szemközti háznál, hogy vál­lán puskával, hátán tarisz­nyával s nyargalászó kutyá­val cserkészni indul a falu vadásza, olyan mehetnékje támad, hogy alig bírja tür­tőztetni magát. Mégsem hó­dolhat szenvedélyének, mert nincs már hely a vadásztár­saságban. Ugyanis a község a mozsgói vadászbrigádhoz tartozik Ibafával, Almamel­lékkel együtt. S mint az már történni szokott: a központ­ban kilenc tagja van a va­dásztársaságnak, Almáske- reszturon meg csak egy szál fegyver ríasztgatja a nagy kárt tevő vadakat. Megoldás magától kínálko­zik. Almáskeresztur határa 2100 holdat számlál s ebből csak erdő 800 hold. A Käm­merer féle meg a községi er­dőben annyi a vad, hogy ügyes ember bottal verheti. Oz, szarvas, vaddisznó jár csordákban s apróvad—nyúl, fácán, fogoly, szalonka — is akad, de kevesebb. Oka: sok a róka az egyetlen vadászra s még nappal is bemerész­kednek a faluba. Adják hát a falu határá­ban elterülő erdőket vadásza- tilag is a községnek! Ne le­gyenek brigádok. Minden község maga állítsa ki a va­dásztársaságát S feleljen a vadállományért. Talán így az almáskeresztúri elnöknek is lesz helye a 1 égi vadász- társaságban! Az idén télen nem követik a tavaly erőszakolt módszert, hogy a legnagyobb hidegben is téglát vetnek. — Jól meggondoltuk ezt, mielőtt határoztunk — magya­rázza a főmérnök —, de min- 'en számításunk odavezetett, hogy jobban jár az állam, ha .esőbb indulunk és nem lesz fagykárunk, mintha február­ban megkezdenénk a gyártást és tégláink túlnyomó többsége tönkremenne. A nagyközönséget természe­tesen az érdekli jutoak-e majd .-’egendő téglához az építőipari vállalatok. — Jutnak. Tavalyról még öt­millió téglájuk van. Ezt az .pítőipari vállalatok rendelke­zésére bocsátják. Ugyanakkor az első negyedévben még közel légymillió téglát égetnek ki. — Csak jöjjenek érte — oondja az igazgató. — Egye­lőre ugyanis attól kell tarta­nunk, hogy nem tudjuk elhe­lyezni telepeinken a készárut. A mohácsi, siklósi és a sásdi téglagyárak máris zsúfolva vannak. Az a veszély, hogy a további termelésnél a tárolást csak távol — esetleg 200—250 méternyire a telepek szívétől — tudjuk megtoldani. forgó gépkocsit a magyar ha- t árőrizeti szervek 1956 novem­ber 7-én a fegyveres harcok idején magyar területen fog'al- ‘ák le. A gépkocsiban lőszert, katonai térképeket, katonai vázlatokat, jegyzeteket, stb. találtak, ami azt mutatja, hogy a Magyar Népköztársasás el­len irányuló cselekményről van szó. Ezt bizonyítja a fen­tieken kivm egy osztrák terü­letről magyar fe’ségterületra illegálisan átszökött személy vallomása és egyéb körülmé­nyek is* A magyar követség jegyzé­kében tiltakozott az osztrák határőrizeti szervek maentar- ‘ása miatt, amely lehetővé tet­te fasiszta kalandorok számá­ra, hogy az Osztrák Köztárea- "ág területéről a Magyar Nép­köztársaság elleni cselekmé­nyeket hajtsanak végre. Több íréi lefiartéziaitals A Belügyminisztérium közle­ménye: Ellenforradalmi cselekmé­nyekben való részvétel súlyos gyanúja alapján a Belügymi­nisztérium illetékes szervei őri­zetbe vették Tardos Tibor, Varga Domonkos. Háy Gyula, Lengyel Balázs és Zclk Zoltán írókat, Noyobáczky Sándor és lőcsei Pár~űjságíróiíat. Á le­tartóztatottak ellen büntető el­járás indul. Nemzetközi vásárokra készül A S@IP>iANIA Nemsokára, — már­cius elején — meg­nyílik már a lipcsei vásár. Európaszerte készülnek a gyárak és az ■ üzletemberek, hogy le ne késsenek a nagy üzletről. Ért­hető a sietség, hiszen ami az idei lipcsei vá­sáron újdonságnak számít majd, jövőre már senkinek sem kell. Hja, ez a husza­dik század! — Ott lesz-e a So- piana Gépgyár a lip­csei vásárim? — Az idein, sajnos nem. — Adja meg a kérdésre a választ Czakó főmérnök. — Az októberi esemé­nyek következtében kiszaladtunk az idő­ből. Nemrég kaptuk meg az öntvények el­készítéséhez szüksé­ges faminták egy ré­szét. Az összes min­ták :— ha minden jól megy a jövő hét vé­gén érkeznek meg. Ebből bizony nem nehéz kiszámolni, hogy március elejére csak csoda folytán válhat gép a jövő hé­ten megérkező ía- mintákiból. A csoda pedig olyan ritka do­log a gépgyárakban, hogy nem is érdemes számításba venni. A főmérnök szerint a gépek gyártását csak februárban lehet meg kezdeni. Végefelé jár majd a lipcsei vásár, amikorra az első gép összeszerelve és ki­próbálva készen all majd. Igaz, sokan talán nem is tudják, hogy milyen gépeket gyárt a Sopiana? Nagyteljesítményű húsipari gépek ké­szülnek a gyároan. Nyolcvanötliteres hús töltők, motoros hús­darálók, vákuumos húskeverők. Magyar- országon ilyen gépe­ket egyedül a Sipa- nában készítenek. Ha sonló gépeket gyárta­nak az olaszok, sváj­ciak, németek és cseh szlovákok. Az ő gyárt­mányaikkal kellett volna a Sopianában készült gépeknek meg mérkőzniük. Milyenek lettek vol na az esélyek? A mi gépeink sem­mivel sem kisebb tel­jesítményűek, mint a külföldiek. Nyugod­tan felvehettük vol­na akár az olasz, akár a német gépekkel, vagy bármelyik kül­földi konstrukcióval a versenyt, — mond­ja Czakó főmérnök. Az igaz, hogy egy­szer van csak egy év­ben nemzetközi vásár Lipcsében, de azért lehet még vigaszta­lódni más vásárokon. így gondolják a Sopiana Gépgyárban is. Ha sikerül már­cius közepére elké­szülni a gépekkel, ak­kor szeretnének részt venni egy március végén Olaszországban rendezendő nemzet­közi vásáron. Ezen­kívül Romániába is ki szeretnék vinni a gépeket egy kisebb jelentőségű vásárra és Poznanban is feltét­lenül ott akarnak len­ni, versenyezni a nyugati és baráti or­szágok húsgépgyártó gyáraival. Mit kívánjunk ezek­hez a tervekhez? — Amit vesztettek Lifi- csében, nyerjék meg Poznanban! KCJIIUCZ FAL

Next

/
Thumbnails
Contents