Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-25 / 21. szám
nsi. január *5. N A Pl Ó s Milyen legyen a „kölcsönös viszonosság“ ? Baráti vita a bőrgyár pártszervezete és munkástanácsa kozott Milyen a viszony a Pécsi Bőr gyár MSZMP-szervezete és munkástanácsa között? Bíznak-e egymásban, kikérik-e egymás véleményét? Híve-e a munkástanács az összefogás nak? Erről beszélgettünk dr. Tóth Gézával, a munkástanács elnökével és Lakrovics Sándorral, a munkástanács tagjával. Hírei vagyunk az összefogásnak — Százszázalékosan hívei vagyunk az összefogásnak, hiszen közös a célunk — mondották — Az utóbbi hetekben nem is voltak közöttünk komo lyabb súrlódások, a két szerv viszonya állandóan javuL Január másodikén például meg- lá'ogattak bennünket az MSZMP intéző bizottságának tagjai és megkérdezték, miben segíthetnének Mi a következőket kértük és kérjük tőlük — A kommunisták serkentsék jó munkára a dolgozókat Segítsenek a technológiai fegyelem megszilárdításában, és mondják el, hogy jól dolgozni minden munkásnak érdeke. Dr. Tóth Géza és Lakrovics Sándor ezután elmondotta hogy az MSZMP segítségükre volt akkor, amikor a gépjavító részleg dolgozóinak régóta méltányos béremelését kellet: kiharcolni. Ma ezek a dolgozók a régi 1200 forint helyet’ 1440-et keresnek átlagosan és nagyobb kedvvel dolgoznak. Lakrovics Sándor még hozzátette: kéri az MSZMP-t, politizáljon többet a műhelyek- ben és az öltözőben. A végén dr. Tóth Gézával együtt kijelentették: — A munkástanácsnak és a dolgozóknak az a véleményük hog, az együttműködésnek a kö7csönös viszonosságon kell felépülnie. A kölcsönös viszonosságot pedig úgy képzelik el, hogy ha az MSZMP részt- vesz a munkástanács ülésén lekor a munkástanács is rész: ■esz az MSZMP taggyűlésén Megjegyezzük: minket a poli- ika nem érdekel, mi csak a Gazdasági ügyek tárgyalásakor veretnénk ottlenni .;. Ezt az álláspontjukat mindvégig tartották, azzal az indokolással, hogy a munkástanács nak és a dolgozóknak ez egyöntetű véleménye. Megállapí- ottuk azonban, hogy ez nem egészen így van: a munkásta- nács többségének más a véleménye, a dolgozók nagyobb része nem is gondolt erre. Különböző területeken mozgunk De mit felelt az MSZMP üzemi szervezete erre a meglepő — és más üzemekben ismeretben — feltételre? Csak azt, amit 'ehetett: örülünk annak, hogy a munkástanács össze akar fogni velünk, segíteni akarunk de a .kölcsönös viszonosság“- ot nem így képzeljük el. Hibás íz egyenlőségjel! Hogy miért? Hasonlítsuk csak össze a pártszervezetet a munkástanáccsal! A párt az azonos nézetet valló kommunisták szövetsége ... A pártszervezet legfelső tzerve a taggyűlés..« A munkástanács nem az azonos nézetet valló emberek szövetsége, hanem a dolgozók gazdasági ügyekkel foglalkozó ön- kormányzati szerve. Fő célkiűzéseiben a különböző gondolkodású emberek Is egyetértenek, hiszen dr. Tóth Gézáék szavai után ítélve a fő célkitűzés: jól megszervezni a terme- ést, hogy több legyen a nyelesé grészesedés. Ha a munkástanács ülésér ■észtvesz az MSZMP intéző bizottsága és jó, életrevaló ja3ó! érzik magukat 0- pesti g-y-eáekek Kamién Két hete érkeztek meg a budapesti gyermekek a komlói állomásra. A vendéglátók jóval többen voltak, mint a kicsinyek, s ez némi bonyodalmat is okozott, hogy melyik családhoz kerüljenek a fiatalok ... A komlóiak arra számítottak, hogy nagy lesz majd a sírás. Ezért csokoládéval, cukorkával halmozták el gyermekeiket. De kiderült, hogy egyik sem sír. — En minden gyermeket Ismerek — mondja Horváth Ilona, a komlói Vöröskereszt titkára. — Azt tapasztalom, hogy igen jól érzik magukat. Az A gyermekek nem szűkölködnek ruházatban. A bányák munkástanácsai, szakszervezetei alsó és felső ruhával látták el őket. Ruhájuk nem egyforma, kiválasztását a gyerekekre bízták. A Vöröskereszt titkára ismét Budapestre készülődik gyerekekért. Az ötvenkét jelentkező közül újabb családokat örvendeztet majd meg. vasiatokat tesz, az az egész izemnek, tehát minden dolgodnak a javára válik. Ha vi- ;zont a munkástanács vagy ’gyes tagjai elmennek a tag- vű'ésre. akkor... Nos, gondoljuk csak el, hogy mit jelentene az, ha a kommunisták taggyűlésén megjelennének a más nézetet valló emberek is? Nyilvánvalóan azt, hogy a pártszervezet megszűnne az azonos nézetet valló emberek- szövetsége lenni, vagyis likvidálódna. Eljutottunk tehát oda, hogy ha a kommunisták résztvesz- nek a munkástanács ülésén, az akkor is munkástanács marad, ha viszont a munkástanács teszi ugyanezt, a pártszerveze! megszűnik pártszervezetnek lenni. Nagyon egyenlőtlen „szerződés” lenne ez! Nem csoda, hogy az üzemi MSZMP hibásnak nevezi az „egyenlőség- jelet”, s tiltakozik ellene. Az együttműködés lehetőségei A pártszervezet az összefogást azonban határozottan hasznosnak tartja. Az intéző bizottságnak és Bérei Pál igazgató elvtársnak az volt a véleménye, hogy a pártszervezet elsősorban majd a kommunista munkástanácstagok közvetítével kívánja az együttműködési megvalósítani. A továbbiakban a következőket mondották: — A kölcsönös viszonosságot a következőképpen képzeljük el: Először is rendszeresen tartunk szabad pártnapokat (például a jövő héten is), ahol szívesen látjuk a munkástanács tagokat is. Másodszor helyesnek tartanánk, ha a párttagság és a munkástanács (nem taggyűlés jelleggel!) ösz- szeülne és tárgyalnánk egymással. így megismerhetnénk egymást és megbeszélhetnénk, hogyan lehetne több bőrt termelni. Véleményünk szerint a munka intenzitásának emelése nélkül — ezt kihangsúlyozzuk! — a gépek és az energia jobb kihasználásával több készbőrt termelhetnénk, mint ma, gondosan ügyelve a minőségre is. Ezzel kevesebb im- portbőrre lenne szükségünk és az év végi nyereségrészesedés megnövekedhetne — ismételten hangsúlyozzuk: a munka- intenzitás növelése nélkül. íme egy érdekes és alapos megbeszélésre váró javaslat1 Reméljük elfogadják. Mert összeülni nem kötelező viszont — hasznos lenne! Magyar László ; ..nn a TTIT ..n 10 fo.rtaiodik a szabadegyetem I KSH 3 ■ • I I "V61 í Megnyílik a B^rtó^ klub ....................... - Közgazdasági megbeszélések iesznel Ho gy a fenti kérdésre pontos választ adhassunk, felkerestük Takács Józsefet, a TTIT megbízott megyei titkárát ét <értük, adjon felvilágosítást. Takács József a következő vá taszt adta: — Rövidesen megtartjuk a TTIT megyei elnökségi ülését, megbeszéljük a további feladatokat és kiegészítjük az elnökséget. Addig is a szabadegyetem tíz kollégiuma közül nyolc február elején megkezdi működését. A félbemaradt félév pótlására összevonjuk a tematikát. így minden előadást meghallgathatnak a hallgatók, csak kissé rövidebben. Reméljük, hogy mind a hétszáz hallgatónkat üdvözölhetjük az előadásokon. — Február 2-án megnyitóik a Bartók klubot, amely ettől a naptól kezdve 5 órától 10 óráig lesz nyitva. Sikerült megoldanunk a fűtést is. Úgy tervezzük, hogy itt rendszeresen műsorokat rendezünk. Például minden szerdán mlkró-estet, vagy például minden csütörtökön a. TTIT-tagok gyermekei részére mesedélutánt stb. — Terveink között szerepel hogy a közgazdászokat megkérjük, segítsek a munlcás tanácsokat gazdasági feladó taik megoldásában Arra gon dőltünk, hogy a közgazdá szók és a munkástanácsod tagjai közös megbeszélésen vitatnák meg problémáikat Vidéken az adottságoknak megfelelően főként járás' székhelyeken — idegen nyél- tanfolyamokat indítanánk. Pécsett pedig, mivel épületünk előadóterma tudomá nyos előadásokra igen alkrl- mas, s mivel elsötétítő berendezése is van. mozit létesítünk. A tudományos előadásokat filmvetítéssel kísérjük. — Röviden ezek a terveink amelyekről dönt majd a megyei elnökségi ülés, — fejezte be nyilatkozatát Takács József. Megalakult az EPOSZ Somogynarságyon A DISZ megszűnt, mert nem olt életképes. A mi falunk .atalja! azonban ezután Is va- unilyen Ifjúság! szervezethez karnak tartozni. Néhány régi ISZ-tag vezetésével először ncga'akítotíuk az EPOSZ szerező bizottságot és |anuár 11- összehívtuk a fiatalokat. Az alakuló gyű'ésen a szerező bizottság egyik tagja táróit előadást az októberi ese- nényckről, az EPOS 7 cáljá- -ól, feladatairól. A jelenlévők íagy lelkesedéssel tervezgetek, mindenki tagja lett a szerezetnek. A titkos választáson ' áromtagú Ideiglenes vezetőéget választottunk. A szervezet , bcmutatk'V'á-a0 ‘-vnuár 27-én lesz: ekkor mű- 'oros estet rendezünk. TRATTB MAGDOLNA ideiglenes EPOSZ e’nök. Qíij.ilaL&k a magyar tragédiában A New Yorkban e hetekben ■negindult szélső jobboldali hetilap a „Szabad Magyarország” cikket közöl az Egyesült Államokban működő s jobbadán nyilasokból álló katonai lellegű szervezet, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége vezetőiétől fegyveres nyilasok észvételéről a magyarországi tragikus harcokban. „A nyugat küldött élelmet — hangzik a beismerés egy része — kötszert, ruhát a nélkülözőknek, csak egyet nem: fegyvert és katonát a szabadságharcosoknak.“ „Egy kis csoport — mind volt magyar katona a Magyar Morcosok Bajtársi Közösségéből — mégis átment felvenni a felkelőkkel a knvesolatot minden nemzetkör1 letiltás és akadály ellenére E kis csővárt szerepe nem eshetett súlltral a 1atba (szokatlan szerénység a ■Tvilasók részéről 11, de jelképévé rált az emigráns nemzeti Rozsnyói flűsz'riá'ian le'epedett !e Bécs. Rozsnyói Sándor, a háromezer m-es akadályfutás világcsúcstartója, aki a melbour- nei olimpián a második helyen végzett, Ausztriában telepedett le, ahol mint középiskolai tanárt alkalmaztál:. magyarság segíteni akarásának, harckészségének.“ ,JÁz MHBK éveken át tartó söndes munkája nem volt eredménytelen... A szabadság harc megindulásakor itteni vezetőségünk 24 óra alatt készen volt minden aktív lépésre, 'oborzás megindítására, stb ■ Munkánk természeténél fogva csendes és bizonyos vonatko- ~ásókban titkos, azért a nagyközönség csak akkor vesz róla tudomást, ha a terveket végre !s tudjuk hajtani.” A nyilas cikkíró szerénysége valóban megható, de talán túlzott is A nr^vközörsé'» ugvan- is tudomást szerzett munkájuk némely fázisáról. Egyes terveiket végre tudták hajtani. Mert azt senki sem tudja velünk elhitetni, hogy október végén és november első napáiban magyar munkások hajtották végre azokat a brutális 'vilkossá-okat Budapest utcáin. A magyar nép, a magyar nunkás, nem gyilkos nép Még ha fel is van háborodva, még ha meg is akar torolni sérelmeket, akkor is isazs*',~-’n ítélkezett volna s bírósági el- árás nélkül nem hajtott volna végre kivégzést A budapesti „kilengésekben" íz utcákon százszámra vés^-e- ' ajtott akasztásokban mindenki, aki aka-ia. fe!ism“-,''vti Prónay, Hitler és Szálasi módszereit (Az Amerikai Magyar Szó cikke) Egyre inkább y a iajság szava a döntő N ehéz volt megérteni, nehéz egyik kislány Malinás László-évolt beletörődni, hogy cknál talált otthonra. Amikor olyan erős és meglátogattam, bement a szóÚjra van termelőszövetkezet y * bába, kinyitotta a szekrényaj tót és eldicsekedett az új ruhával, köténnyel, szandállal. Malináséknak két gyermekük van. A kislányuk egyidős" az ötéves Kútvölgyi Erzsikével. — Az egyik pesti családból négyen jöttek testvérek. Másmás családhoz kerültek. Dobói Zoli például Kutas Már- tonékhoz. Zolit tetőtől talpig új ruhába öltöztették, úgy szeretik, mintha a sajátjuk lenne. — Az iskolaköteles gyermekek Komlón járnak iskolába Csak akkor mennek vissza Budapestre, amikor a tanulás befejeződik. (bzs'il ?Z flpzípt Fjidmíivhsszivsihszei taircs erős összeszokott termelő- szövetkezet, mint a kátolyi kimondta a feloszlást. Nyolc gó- réja telve kukoricával, gyümölcsösét nemrégen telepítették. Állatállománya egyre gyarapodott. S éppen most, amikor megszabadulva a szer vezés nyomasztó hibáitól valóban szövetkezeti módon termelhettek volna, hátat- fordítottak a közös gazdái kodásnak. Ahogyan az állam nem szól bele, ki hogyan és miből teremti elő csa\djának a mindennapi kenyeret, úgy a szomszédoknak, komáknak sincs ehhez különösebb közük. Mégis itt az történt, hogy egymást férték a fenyegetések. Haragosok lettek ré- i jóbarátok, mert a Január 30-án Budapesten a KPDSZ székhazában (Jókai utca 6. sz.) iilcst tart az Orszá- - 60s Földniűvcsszövetkezeti Ti- másik kitartott a kovzös gazdálkodás melAz ülésen Dögéi Imre, az ilett. OFT elnöke beszámol az okló-f Semmi Jót, semmi ber 23 óta végzett munkáról, ^biztatót nem ígért a majd szervezeti kérdéseket tár- éfalu hangulata, gyalnak meg, r. Mégis .,, Az új év szülötte a kátolyi újjáéledt termelőszövetkezet. S hogy mindenben szakítani kívánnak a múltban elkövetett hibákkal, erre emlékeztető nevet választottak. Uj Élet, Első dolguk volt, hogy megteremtsék az új élet alapjait. Kidolgozták az alapszabály-tervezetet. Az Uj Élet tsz minden munkát közösen végez. A munkáért munkaegységeket írnak, de rövidesen felülvizsgálják a munkaegységnormákat. Minden évben, legkésőbb december 31-ig elvégzik a zárszámadást. A tagság a zárszámadási közgyűlésen határozza meg, hogy a következő évben a megtermelt gabona hány százalékát osztják szét munkaegységekre és menynyi marad a közösben. (Idén 50 százalékát osztják szét.) Ez igen fontos. A vezetőség így előre tudja, mennyi takarmányra számíthat, milyen állatállományt tarthat a meglévő takarmánnyal. jószágot, sertést, Ju A közösnek megma hot, baromfit tetszé radt terményekből fedezik a kiadásokat. Adót, gépállomást, beruházást stb. Különösen nagy figyelmet érdemel az új alapszabály következő pontja. Kimondja: aki 1957. április 1-ig belép a termelő- szövetkezetbe, köteles terményt hezni magával. Férfi tag 1000 forint értékben, női tag 500 forint érőt Akik viszont később lépnek be, nagyobb terhet viselnek. A már bentlévő tagokra jutó tiszta jövedelemnek az értékét kötelesek bevinni Háztáji területet nem családonként, ha nem tagonként állapították meg. Nagysága 1200 négyszögöl. Beleszámít szőlő is. A háztáji föld 25 százaléka kötelezően rét és 10 százaléka szántóföld, hogy ebből tarthassák el háztáji állatállományukat. Földjáradékot nem fizetnek. A szövetkezet tagja lovat nem tarthat. Tehenet, növendék Mint mindenütt az országban a földművesszövetkezeteken belül is megindult a demokratizálódási folyamat, örvendetes jelenség ez. A lélegzethez jutott parasztság végre beleszólhat a saját szövetkezete ügyeibe, végre elmondhatja; hogyan kívánja ö a szövetkezet működését. Végre! Mert hiszen a múltban, a földmüvesszövetkezeti tagoknak jóformán csak any- nyi közük ttolt saját szövetkezetükhöz, hogy befizetnék a részjegyet. A többi — az a felsőbb vezetők dolga volt. A forradalmi munkás-paraszt kormány kijelentette: biztosítja a szövetkezetek önállóságát és megakadályoz minden olyan tevékenységet, az év első negyed-(| amely a szövetkezetek belső évében köteles beje-f ügyeibe való beavatkozásra se szerint nevelhet. Kilépési szándékát a szövetkezet tagja ;je-(i lenteni. Csak az ál-,i tala behozott pénzt, jószágot és gazdasági i felszerelést kapja i1 meg. Földjét elsősor-I1 ban a szétszórt parcellákból, vagy a táblák szé'éből mérik lel Az Uj Élet terme- < [ 1 őszövetkezetnek még csak’ ideiglenes vezetősége van. Tagjai: Kaszapovics András, Matyej István és Rá- ting Bálint. A végleges vezetőség meg- választására akkor (i kerül sor, ha a sző- (i vetkezet tagjai egymás terveit és akaratát kitapasztalták és' döntöttek a közös gaz dálkodás minden — részleteket 4s figyelembe vett — kérdésében. Van már termelőszövetkezet újra a ká f tolyi határban. Ti-s zenkét család a tagja, de nem a szám billenti javukra a mérleg nyelvét, hanem az elért eredmények. Verekszik. Nem csoda tehat, ha a megye valamennyi részén több szót kérnek a földműves szövetkezeti tagok, ha egyre-másra gyógyírt keresnek sebeikre. Drámcsehi és Drávapalko- nya földművesszövetkezeti tag ja.vak már régi kérésük volt: legyenek ők önálló földmü- vesszövetkezetek, ne tartozzanak a harkányi körzeti föld- művesszövetkszethez Nem teljesítették a jogos kívánságukat. így hát mos' az elmúl* napokban mindkét községben Kimondták: a drávapalk myai és a drávacsehi körzeti földművesszövetkezet megáiokulását. A kisharsánylak is hasonlóan álltak ki jogaik mellett. Egy nagyharsinyi kocrmárost küldtek Klshar- láuyba. A tagok ezt helytelenítették. Es a nagyharsány{ jő dműves szövet kezet vezetői nagyon helyesen elismerték a panasz jogosságát és ennek megfelelően cselekedtek. E két példa is bizonyítja, hogy megmozdultak a föld- művesszövetkezetek. Megmoz dúltak és egyre inkább az tűnik ki: a földművesszövetkezetek ügye most már nemcsak az igazgatósági tagok, boltvezetők, hanem az egész tagság ügye. Egyre inkább előtérbe kerül az a követelés, hogy a tagok által választott igazgatóság határozatait. a tagok határoegtnit hajtsák végre a boltosok, a kocsmárosok, a felvásá-lók és mások, ne pedig fordítva. A helyes az, ha ezen az úton haladnak tovább a földmü- vesszövetkezetek, a helyes az, ha maguk a tagok határozzák meg, mit és hogyan akarnak törvényes keretek között végrehajtani. Az elmúlt napokban több helyen arról panaszkodik, hogy meg akarják szüntetni a járási központokat csak azért, hogy a megtiénél több iróasztaitulaidonos maradion. A tagok azt mondták a tárisi központra szükség van. — természetesen kisebb létszámúra mint eddig — a menüénél pedig nincs szükség ok'on nagt/ apvará'usra ha leadták a jogkörök nagt/ohb résrét a tárásoknak, a heltd föld—-7vesszövetkezeteknek. T*hb helyen foglalkoznak azzal a kérdéssel is, hagy az ed*<ni MEK helyett létrebnzzák a felvásárlási és értékest***) szövetkezetét. Pécsett üzlet, hehríséneket kérnek és fay naponta friss áruval látták el a várost. A gondolatig már eljutottak, de kimondani —ár nem nagyon merik, mert Mf mit szól maid ebbe. n MÉK és a menyei Fflrrwnf? Kemény ka -delem IVOSf <?. 7 hóim is trz íróas-talok menfe-iZíZZ-j, mésrés?: az flllt—'SÚ bO-ebm ráetamentes, tvrMK-n n dn\. gozó parasztok érdekeit képviselő földmüvesszövetkezeti mozgalom megteremtéséért. Nehéz küzdelem ex. De a végső szót a tagságnak kell kimondaníat
