Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-05 / 3. szám

DUNÁNTÚLI

NAPLÓ

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA xiv. Évfolyam. 3. szAMf ara 5« filler szombat. 1957. január 5

Népgyülés Komlón

Marosán olvtárs ismerteti a nemzetközi

és a belpolitikai helyzetet

Január 5-én délután ícl 5 órakor népgyűlés lesz Komlón. Előadó: Marosán György elvtárs, államminiszter, az MSZMP ideiglenes intéző bízóitságának tagja.

Január 6-án délelőtt 10 órakor Sellyén és Siklóson le •% ni " gyűlés. Előadó: ‘«cly- lyén: llajdu Gyula elvtárs, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem nemzetközi tanszékének vezetője. Sikláson: Marosán György elvtárs. Az előadók az időszerű nemzetközi és a belpolitikai kérdésekről fognak b eszélni.

Termeljünk

gazdaságosan

Ma súlyos helyzetben van gazdasági életünk. Iparunkat, kereskedelmünket, közlekedésünket bénítja az energia és a szénhiány. Ilyen körülmények között kell nekivágnunk az új gazdasági évnek. Mi lehet az új gazdasági év és megújhodó gazdasági életünk legfőbb feladata, milyen elv alapján válhat jobbá gazdaságunk? Termeljünk gazdaságosan. — Ezt felelhetjük csak ezekre a kérdésekre.

Termelni könnyű. Nyersanyagot kell szerezni, munkásokat kell felvenni, oda kell állítani őket a gépek mellé: íme itt a gép, az anyag, termeljetek. Gazdaságosan termelni azonban nehéz. A gazdaságos termeléshez a nyersanyagon a munkaerőn és az energián kívül másra is szükség van. Hozzáértésre. Hozzáértésre a tervezésnél, hozzáértésre a szervezésnél és hozzáértésre a termelő munkában.

Nehéz ma gazdaságosan termelni. Mégis meg kell találni a módját. Kevés az energiánk. Mindegyik üzem kevesebb energiát kap, mint amennyi a tényleges szükséglete. Vannak azért területek, ahol lehetne takarékoskodni az energiával. A bányák ' például csaknem annyi energiát fogyasztanak ma is, mint amennyit hónapokkal ezelőtt fogyasztottak, amikor még többszöröse volt a termelésük a mainak. Gazdaságos-e ezek szerint a bányák termelése? Feltehetőleg nem.

Talán semmi nem okozott olyan nagy károkat az elmúlt években a gazdaságos termelésnek, mint a túlfe-. szított normákból következő ^elejtgyártás. Ma már világos, hogy csak kifogástalan áruk termelése kifizetődő. TJgy kell tehát szervezni a termelést, hogy semmiképpen ze üthesse fél ismét a fejét a selejtgyártás.

A gazdaságos termelés végeredményben azon múlik, hogy érdemes-e gazdaságosan termelni? Bátran elmondhatjuk, hogy igen, érdemes. A munkástanácsok működéséről szóló tervezet szerint a jól, tehát gazdaságosan, nyereséggel dolgozó gyárak dolgozói nyereségrészesedést kapnak, amelynek elosztásánál messzemenő jogai lesznek majd az üzemi munkástanácsnak. A nyereségrészesedés egy részét közvetlenül a dolgozók között lehet majd felosztani. Ugyanakkor a tervezet leszögezi azt is, hogy a rosz- szul, a ráfizetéssel dolgozó gyárak cs üzemek részére ;íz állam csak hetvenöt szá- -alékos munkabért folyósít, '•a pedig az üzem teljesen "izetésképtelenné válik, akkor számolnia kell a megszüntetésével is.

Mindenkinek érdeke tehát. hogy gazdaságossá tegyük a termelésünket. Eldőli az idő, hogy minden dolgozó a saját zseben érzi majd, hogyan dolgozik a gyár. Ha jól gazdálkodnak, részesülnek a nyereségben, ha rosszul, elveszthetik a fizetésük negyedrészét. Éppen ezért ■ mindenkinek érdeke, hogy latbavesse minden tudását, tehetségét, hogy összefogjanak a gyárak mérnökei, fizikai és adminisztratív dolgozói és közös erővel tegyék gazdaságossá, jó! jövedelmezővé gyáruk munkáját.

Doktori címet kapnak az orvosok és jogászok

Szabályozták az üzletek nyitvatartási idejét

250 munkás érkezik Dunapenteléről Komlóra

A% 1957-es terv s 1400 lakás

Ma az ország normális gaz- 1 dasági vérkeringésének helyreállításához elsősorban szénre van szükség. A széntermelés emeléséhez viszont nagyon sok munkáskézre, új bányász- a.

Hogyan akarják a hiányzó létszámot pótolni, van-e erre lehetőség? — kérdeztük meg Piegl Jánost, a Komlói Szén bányászati Tröszt munkaügyi osztályának vezetőjét.

— Október előtt toborzással igyekeztünk pótolni a hiányzó létszámot. Ma már erre nincs szükség. Szép számmal vannak olyanok, akik a kapunál jelent keznek. Ezen kívül — mivel az energia- és szénhiány következtében nagyon sok üzemi munkás számára nem tudnak munkát biztosítani — sokan szeretnének hosszabb-rövidebb ideig a bányánál dolgozni: A Dunai Vasmű munkástanácsával folytatott tárgyalások eredményeképpen már most január elején 250 munkást kapunk Dunapen téliéről. Azért nem a korábban említett 400- at, mert legényotthonainkban mindössze 350 fő elhelyezésére van lehetőség. De ezt sem bocsáthatjuk teljes egészében a dunapenteleiek rendelkezésére, mert azokat a bányászokat is el kell helyeznünk — s elsősorban ■ azokat — akik nem csak egy időre, hanem véglegesen választották szakmájuknak a bányászatot.

— A létszámhiány megszüntetésének jelenleg a legfőbb akadálya, hogy sem elegendő lakásunk, sem szállásunk nincs. Fel akartuk számolni a tömegszállásokat. Sajnos, az élet mást diktál. A tömegszállások férőhelyeit növelni kell, mert pillanatnyilag csak így lehetséges a széntermelés fejlesztéséhez szükséges létszám biztosítása.

— A jövőt illetően azonban más a célunk. Lakásokat kell és lakásokat fogunk a bányászaink számára építeni 1957- ben 1400 lakást kellene a terv szerint felépíteni. Véleményem szerint az építők erre nem képesek, mert ehhez nagyon sok munkásra és nagyon sok anyag ra van szükség. Remélem, azonban, hogy e problémákat meg tudják oldani.

Említette, hogy olyan munkásokat is vesznek fel, akik nem véglegesen jönnek bányásznak. Hasznos lesz-e ezek foglalkoztatása?

— Kifizetődő lesz az ilyen munkások foglalkoztatása is. Igaz eleinte nem sokat produ"mk, de ezzel számölni kell. Minden esetre igyekezünk őket megfelelően kioktatni. Hat napig csak a bányát járják, ismerkednek munkahelyükkel s balesetvédelmi oktatást kapnak. Szerencsére főként csil- ’ésektoől van hiányunk s ez a munka gyorsan elsajátítható. Vájár például Kossuth-bányá- nak és III-as aknának nem is kell. Egyedül Béta-aknán van ’ zakmunkáshiány.

Biztosítani tudják-e az új munkások ellátását s milyen keresetre számíthatnak?

— Az új munkásoknak teljes ellátást tudunk biztosítani. Ma megnéztem Anna-ak- nán a keresetek alakulását. A legalacsonyabb vájárkereset 40 forint volt egy műszakra, a 'egmagasabb 109 forint. Ehhez még hozzájön természetesen a földalatti és a liasz pótlék. Aki becsületesen dolgozik, annak tehát lesz keresete is. Aki nem do'gozik, az a jövőben sem fog keresni, mert pénzt kifizetni még a szakmánybérezés esetében is csak annak lehet, aki

termel. Olyan bért kifizetni, amely mögött nincs munka, n,em szabad, s hogy ilyen elő ne forduljon, azért a munkás- tanácsok is felelnek.

— Annyit azonban leszögezhetek, hogy azok a vájárok, akik becsületesen elvégzik munkájukat, akárhogy is szá-, mólunk, a 3500 forintot havonta megkeresik s ennek 80 százalékát a csillések is.

— összegezve: a jelek szerint a Komlói Szénbányászati Tröszt a létszámhiány nagy ré szét pótolni tudja, de nagyon nagy szükség van az új lakásokra — fejezte be nyilatkozatát Piegl János.

4s új esztendő szülött

Csányuszrón meialaKult az év eisű iermelőszMiez

Január 2-án a csányoszrói tanácsházán 17 paraszt jött össze. Arról beszélgettek, ha fel is oszlott az Uj Március Termelőszövetkezet, azért ők a közös gazdálkodás mellett maradnak. Ezért elhatározták, hogy új termelőszövetkezetet alakítanak a régi tagokból és a régi tsz alapjain.

A január 2-án megalakult termelőszövetkezetnek az Uj Tavasz nevet adták és jegyzőkönyvbe foglalták terveiket. Továbbra is folytatni kívánják az öntözéses kertészetet és ezért igényt tartanak a régi berendezésre, a

melegágyakra, melyek termelőszövetkezet ke lének alapját képezik Ezenkívül 116 hold s földről beszél a jegyzői melynek nagy részébe vélemény van és ai ugyancsak művelni nak.

Már az első napot: doltak a mcllékjövcdt re is. Ezért továbbra i meltetni óhajtják a fűrészt és igénybe veszi: kalapácsos darálót is.

Elnöknek az alakuló . sen Karsai Győzőt vált. Iák meg.

Megérkezett Moszkvába az NDK kormányküldöttség

Moszkva (MTI): A TASZSZ közli: január 3-án 16 óra 30 perckor megérkezett Moszkvába a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége. A küldöttségben az NDK neves állami és pártvezetői foglalnak helyet. A küldöttség feje Ottó Grotewohl miniszterelnök.

A vendégek fogadására Moszkva Bjelorussz pályaudvarán megjelent N. A. Bul- ganyin, A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, D. T. Sepilov, a Szovjetunió több minisztere és más hivatalos személyiségek, a szovjet és külföldi újságírók, Moszkva dolgozóinak számos képviselője.

Ott volt a Német Demokratikus Köztársaság moszkvai

nagykövetségének személyzete, megjelentek a diplomáciai képviseletek vezetői.

Ottó Grotewohl miniszter- elnök fogadta a diszszázad parancsnokának jelentését. Elhangzott a Német Dei tikus Köztársaság és a jetunió állami himnusz;

Ottó Grotewohl, az miniszterelnöke a pály. ron beszédet mondott.

Emelkedik a pécsi bányák term

•lannár 3:

1420 tonna sz<

A Pécsi Szénbányászati Tröszt jelenti:

Január 3-án összesen 2759 leszálló volt a pécsi üzemekben. Pénteken reggel Pécsbányán 512, István- 536, Béke-aknán 232, Vasason 379 földalatti bányán- jelentkezett munkára.

A pécsi bányászok október óta először most január termeltek egy nap alatt 1420 tonna szenet. Várható, 1 , . következő napokban tovább emelkedik a pécsi bánya’ melése.

Új német rádió-4 Baranya megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalathoz újabb árucikkek érkeztek a leltározás ideje alatt. így többek között 125 köbcentiméteres orosz gyártmányú motorkerékpárok érkeztek. A motorkerékpárok ára: 8 000 forint. A Német Demokratikus Köztársaságból „Undine” elnevezésű, újtípusú, nyomógombos, nyújtott sávú, rövidhullámú rádiót szállítottak a vállalathoz. Mintegy 70 darab, 2 900 forintos újtípusú német rádió érkezett. A. orosz gyártmányú motorkerékpárokat és a német rádiókat a vállalat a leltározás befejezése után, előreláthatólag ja nuár 8-a után juttatja el a kiskereskedelmi vállalatokhoz.

Rendőrkézen

a mohácsi kerékpárom

Balogh János mohácsi lakos, szenvedélyes kerékpártolvaj, a rendőrség kezére került. Két kerékpárt találtak nála és több kerékpár- alkatrészt. A kerékpártolvajt őrizetbe vették és megindították ellene az eljárást.

cA kaiú-emihriqád hazaiéit

]Lf egjöttek. Ismét itt ülnek az Anna- aknai munkásszállás sarokszobájában az asztal körül. Beszélgetnek, közben-közben töltögetnek a hazai kisüstiből. Jókedvüek. — Hazajöttek.

A műszak végén ismerősök jönnek. Feketén, szénporosan, egyenesen a bányából. Éppen csak beköszönnek. Aztán viszik ők is a hírt: megjöttek a kalocsaiak.

Október végén hagyták ott Anna-ak- nát. Hazamentek Kalocsa környékére, megnézni a családot, az ismerősöket. Ha megindul megint a termelés, csak táviratozzanak és mi azonnal jövünk: így búcsúztak el az üzemvezetőségtől. A táviratot azonban hiába várták. Egy kicsit megfeledkeztek róluk. Komlói hír nehezen jutott el Kalocsára. Az egyik rádió sztrájkról beszélt, a másik munkáról. Biztosat senki sem tudott mondani Anna-aknáról.

Ha lett volna a kalocsaiakban egy cseppnyi tohonyaság, akkor átdisznóio- rozták volna a telet, addig, amíg palakinek eszébe nem jut Komlón, hogy hopp, hiszen vannak nekünk bányászaink Kalocsán is, akik csak egy táviratra várnak, ök azonban nem Így tettek. Közülük a Hegidősebb, Csupor István bácsi, akinek már deres hajtincsek csúsznak elő a kucsmája alól, nekivágott a százhúsz kilométeres útnak — kerékpárral. December első napjaiban egyedül taposta végig a hosszú útat Kalocsától Komlóig csak azért, hogy megnézze, mi újság Anna-aknán. Hárman a fiatalok közül is nekivágtak az útnak. Markea Lajos, Kálóczi Ferenc és Jagicza László is kerékpárral érkeztek' meg decemberben.

1/ örülnéztek, aztán ismét hazamen■ tek. De most már biztos hírrel: lehet dolgozni. Az ünnepeket még otthon töltötték, megvárták az új évet, azután nekiindultak. Vonatra ült és megjött az egész — ahogy ők magukat nevezik — „paprikás“ brigád.

Olyan bányászok ők, — dicséri a „paprikásokat" Vaskúti Józsi bácsi, a gondnokuk, — hogy kevés hozzájuk hasonló van még Komlón.

Csinálunk is mi olyan brigádot, hogy ha kell hát még az egész bányát is kiforgatjuk a sarkaiból, — fogadkozik András Lajos, a brigád vájára.

Csak fizessenek jól! — fűzi hozzá Szigeti, a másik vájár. — Ne csapjanak be bennünket, úgy mint a normával tették nem egyszer.

Jó lenne, ha az autóbuszunkat is visszaadnák — mondja valaki más — amit elvettek tőlünk. Nekünk is jobb * lenne meg a vállalatnak is olcsóbb len*

ne, ha busszal mehetnénk haza i hónapban egyszer.

Kilencen vannak a kalocsaiak, vájár, hat csillés. András Lajos idősebb bányász közöttük. Ö mi óta dolgozik Komlón. Kálóczi Fe legifjabbak közül való, a mi augusztusában jött Anna-aknára. emberek valamennyien. Mindig jobbak között voltak. Nem is bán egyikük sem, hogy bányász lett.

Azt is Írja meg — mondja .

Lajos, — hogy egy olyan kalocs csen, aki itthagyta volna a bányát. Amelyik kalocsai gyerek bevált az orvosi vizsgán, az itt is maradt...

Már-már megszokott dolog, ha egy kalocsai bányász hazamegy szabadságra, mindig hoz magával egy-két új embert. Most is jönnek új emberek a brigádhoz. Alsómélyből várnak három új bányászt. Természetesen azok is a „paprikás“ brigád tagjai lesznek.

f f ires vidék a Kalocsa környéke.

Ott,terem a világhírű piros paprika. És teremnek ott bányászok is. Ott született meg a „paprikás° brigád is, akik amikorra ezek a sorok az olvasó kezébe jutnak, már fejtőkalapáccsal dolgoznak Komlón, az ő második hazájukban.

És ha még kell bányász, ad még KaA locsa környéke erős fiúkat i s i