Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 17. szám

2 NAPI' ö 1957. JANTTAr «U 29 000 dolláros A vadászok hozták a hírt: egy fiatal kovácsmes- ter milhóliat örökölt Ameri­kából. Milliókat? Ennek afe­lé sem tréfál Még aznap nyomára akad­tam a szerencsés embernek. A sátorhelyi állami gazda­ságban dolgozott két évig. De csak dolgozott, mert Kuzma József néhány napja végle­gesen elszámolt a gazdaság­gal. Hazament a falujába. Ez az*, hiszem érthető is, amikor két és fél milliót mondhat magáénak. Beszélni kell a milliomos­sal! Irány Tótszerdahely, a Kuzmák hazája. S éppen itt a baj. Tíz Kuzma családot is ismernek. Melyiket mutassák meg? A dollárok, meg az örökség említésére már tud­ják hová vezessenek. — Ott lakik a hídon túl a második házban. Ez lenne hát a milliomos háza? Utött-kopott, a tégla messzire piroslik a lemálott vakolat alól. Na, erre ugyan elkelnek a milliók. Bekopog­tatok. Bent nagy munkában a ház népe. Csirkét kopaszta- nak, kalácsot dagasztanak a férfinép meg bort fejt üve­gekbe. Lakodalom készül. Most tartja esküvőjét a sze­rencsés ember két fia. S a milliomos? Éppen füst­re viszi a kötözött húst, az­tán bort húz a topóval s ad­dig egy szót sem hajlandó el­árulni, amíg a vendégnek szá­raz a torka. — Hátat fordítok ezután a szegénységnek — mondja a bortól, hidegtől kipirultam — mert.. , Kuzma János, a nagybácsi gazdag örökséget hagyott ro­konaira. Még 1912-ben, alig tizenkilenc éves korában ki­vándorolt Amerikába. A fia­tal kőművesmester hamaro­san ismert lett s évről évre gyarapodott a vagyona. So­hasem nősült meg. A roko­nain akart segíteni. Segített is. 78.000 dollár készpénzt, egy 24 emeletes bérházat, teljes berendezéssel és kilenc hol­das mintakertészetet hagyott magyarországi rokonaira. Tj1 bből 29.000 dollárt mond ^ hat magáénak Kuzma Józsi bácsi és családja. De ott van még a 24 emeletes ház rtjeg a kertészet. Az sem ér kevesebbet. Csak a 29.000 dollár — 30 forintos áron vált ja át az állam — egymagá­ban 870.000 forint. A többi ingóság értékét még nehéz lenne felbecsülni, de akár­hogyan számolja is Józsi bá­Csodagyerek ? rn Éíes, újságot oltás, szereli az operazenét számtani tehetség Szpütben különös esemény vonta magára a tanügyi és ne­velőmunkások figyelmét. Az egyik nyolcosztályos iskola ta­nítója javasolta a tantestület­nek, hogy Iroszláv Besker hét éves tanulót engedjék felsőbb osztályba, mert a kisfiú többet vár az iskolától, a tananyag számára unalmas és nehezebb feladványokat szeretne kapni. Bizottság előtt három óra hosz- szat kérdezgették a gyereket, hogy meggyőződjenek tudásá-t ról, majd elhatározták, hogy! átteszik a harmadik osztályba ! A kis fiú általános tudása é‘j szellemi fejlődése egy 15 évet* gyermekével egyenlő. Sok kér­désre úgy válaszol, mint egy felnőtt, ezenkívül pedig való­ságos számtan tehetség. A szülők elmondották, hogy már négy éves korában egye­dül megtanult olvasni. Rend­szeresen olvas újságot, szeret! az opera előadásokat és a ze­nét, és több könyvet is elolva­sott esi milliomos ... lesz, ha a Nemzeti Bank és az Érték- forgalmi Vállalat tíz hónapi vizsgálat után végre hozzá­juttatja őket a jogos örökség­hez. Mit kezdenek ennyi pénz. zel? — Józsi — a sátorhelyi állami gazdaság kovácsa to­vábbra is a szakmát akarja folytatni, önállóan. Kovács­műhelyt épít a falujában. Ist­ván, — a kisebbik fiú — föl­det vásárol és gazdálkodik. Józsi bácsi már számítóbb: — Van Fonyódon 11 hold szőlő. Ház is rajta. Már al­kudtam rá. Meg is veszem. Elég volt két hold föld meg egy hold szőlő hasznából fenntartani ilyen nagy csalá­dot. Mert a lányommal együtt öten voltunk. Úgy a nyelvemre kívánko­zik a kérdés: Nem akartak kimenni? Át a határon. —De csak odanézek, ahol pár száz méterrel távolabb már Ju­goszlávia húzódik. Józsi a na­gyobbik fiú észreveszi. — Az éjjel 24-en mentek át. — És maguk? — Ugyan minek! Itthon is lehetek olyan módban. Van alap a kovácsműhely meg­építésére. önálló lehetek, önálló kovácsmester. Az öreg is beleszól. — A Kuzmák maradnak! tjaradnak... mert kel­lemes érzés lehet mil­liomosnak lenni, de Kuzma bácsit kettős öröm fűti. A gazdag örökség, meg az apa boldogsága. Nyugodtan csa­ládot alapíthat a két fia. Olyan hozományt ad nekik, amilyet húsz esztendőben egyszer hallani. Józsinak ko­vácsműhelyt, Pistának föl­det. Magának pedig jófajta balatonmcllékiről gondosko­dik öreg napjaira. Rajta a legjobb márka: Saját termés! Gáldonyi Béla A Belkereskedelmi Minisztériumban elmondjákt miért kevés Baranyában a cukorka? (Budapesti tudósítónktól.) Hír érkezett Pécsről Buda­pestre, hogy a megye székhe­lyén és szerte a megyében alig alig lehet cukorkát és csoko­ládét kapni. Fogtam magam, elindultam a Belkereskedelmi Minisztériumba, hogy ott az illetékes osztály vezetőjétől kérjek felvilágosítást: miért rossz a megye ellátása édes- ;pari árucikkekben, s ' mikor lesz ismét „édes” a baranyai gyermekek és felnőttek élete. Götter Gábor, az Élelmlszer- :nari Igazgatóság cukor- és édesipari osztályának vezetője tud a baranyai nehézségekről. — Meg kell mondanom, hogy Baranyában még kedvezőbb a helyzet mint más megyék­ben. Jelenleg az édesipar csak a régi termelés mint egy felét képes szállítani. Mi viszont ismerve Baranya megye fontosságát a régi ke­reslet 60 százalékát biztosí­tottuk a megyei tanács ke­reskedelmi osztályán és a megyei FŰSZERT központon keresztül számukra. Tudjuk, hogy ez csak csepp a tenger­ben, mert a kereslet, éppen az áruhiány következtében je­lentősen megnövekedett. De sajnos, nincs mit tennünk: a gyárak termelése nem fedezi a szükségletet, az állami készletek pedig a karácsony előtti hetekben teljesen ki­fogytak. — Mi akadályozza az édes­ipari gyárak termelését? — Elsősorban az energia- és szénhiány, másodsorban pe­dig bizonyos nyersanyagok hiánya. Sajnos, a budapesti közlekedés is sokáig akadá­lyozta a Budapesten lévő legfontosabb gyárak tevé­kenységét. A közlekedés las­san helyreáll, de például a város szélén lévő csemege- édesipari gyár még ma sem tud éjjeli műszakot beállí­tani, mert arra felé csak Msgäiil a Pécsi TÉréiszmtat A SZÖVOSZ takarékszövet­kezeti osztályának hozzájáru­lásával februárban a pécsi járásban megalakul a Pécsi Takarékszövetkezet, amely bankszerűen működik majd. Az elmúlt napokban Pé­csett, a Perczel utca 2. szám alatt, a Földművesszövetkeze- tek Járási Központjának he­lyiségében már megalakult a Pécsi Takarékszövetkezet elő­készítő biozttsága. Ennek el­nöke: Kovács Béla, a Függet­len Kisgazdapárt volt 'főtit­kára. A Pécsi Takarékszövet­kezetnek tagja lehet a pécsi járásban lévő minden mun­kás és dolgozó paraszt, füg­getlenül attól, hogy egyéb­ként tagja-e a földművesszö­vetkezetnek vagy sem. A ta­Iárgyalóteremből... PJcoC j Gyermekgyilkos karékszövetkezet tagjának leg­alább egy 100 forint névértékű részjegyet kell jegyeznie. A takarékszövetkezet tag­sági kötelezettség nélkül bár­kitől takarékbetéteket fogad el. A takarékbetétek titko­sak, az állam is szavatol ér­tük és biztositja azok mara­déktalan visszafizetését. A ta­karékszövetkezet a saját alap­jaiból, a megtakarításokból és egyéb rendelkezésre bocsá­tott eszközökből tagjai részé­re kölcsönöket folyósíthat, a mezőgazdasági lakosság ré­szére állami eszközökből nyúj­tott kölcsön akciókat és egyéb pénzügyi feladatokat megbí­zás alapján lebonyolíthat. Uj termelőeszközök létesítésére be ruházási hitelt folyósíthat, amelynek felső határa 5000 ■forint, végső lejárata pedig 3 * v. Termelési feladatok ellá- I ásához szükséges hiteligény : ielégítésére 3000 forintig tec­s'sdő hitelt nyújthat 2 éves ■ égső lejáratra. Ugyanakkor !i munkásság, a dolgozó pa- : asztság részére rádió, bútor, M/f egáll az ész, összeszorul az ember torka, amikor a törvényszéki orvosszakértő ismerteti a vizsgálat eredményét, amely sze­rint „... a gyermek testén harmincegy sérü­lést leltünk, s e sérülések következtében bel­ső vérzések keletkeztek, s így beállt a halál...” Ezt a gyermeket agyonverte — a mostoha­apa. 5 A tragédia még a nyár elején történt Sás- ■ don. F.— vasutas elhagyja feleségét és össze­• áll egy kétgyermekes asszonnyal. Jól indulna • kettőjük sorsa, de a volt felesége jeleneteket ; rendez, amit végül megún ä második asszony 5 és bejelenti F.-nek: ! — Visszaköltözöm szüléimhez, i > : F. elengedi az asszonyt, éppen a bakterház • mellett áll meg az autóbusz, karjára veszi a I kisebbik gyereket, mellette áll a kislány s S mindhárman integetnek búcsúképpen az asz- \ szonynak. Az autóbusz eltűnik a kanyarban, viszi magával a második feleséget... F. letörten ballag vissza a két gyerekkel az őrházba. S megkezdődik a tragédia, amit immár fél­éven át vitatnak a törvényszéki szakértők. Tudni kell elöljáróban azt is, hogy a kiseb­bik gyermek azaz, az áldozat angolkóros volt, időnként — például amikor sírt — úgyneve• zett „elhalás” lépett fel nála, vagyis nem ka- áll 3* nőtt levegőt. Ilyenkor a szülei gyengéden a ; hátát és az arcát ütögették, hogy eszméletre térjen. rí. A PMI » Wztaitottäk! ! p , ,. , «it »i ! lefektette. trke'y ajrO nélkül : — Apu azt mondta, hogy öcsit csak azután ' ! fekteti le, ha elmegy a vonat... — vallotta Ilyen is van Pécsett. A kül- ! később a kislány. városi pályaudvar épületén. : A kisgyerek tehát fennmaradt még később Nem is egy. Kettő. Ajtaja ; sírvafakadt — hogy miért, azt nem tudni, — egyiknek sincs. Tehát akkor ; az apa ütlegelni kezdte és.,. mi a csodának építették? Tud- • — Reggel, hogy a takarót lehajtom róla az ja a csoda. Mindenesetre elég ! ágyon, látom, hogy halott... — vallotta F. nehéz mutatvány az erkélyt ! vasutas. F.-né is megérkezett reggel, de akkor már csak az orvost, egy rendőrt meg a halott kis­gyermeket találta a szobában. A tárgyaláson F. azt vallotta, hogy 6 csak a szokott ütlegelést alkalmazta a gyermeken, mert a gyerek — szokás szerint — elvesztette az eszméletét. Az orvosszakértők viszont megállapították a harmincegy zúzódást, amelynek következmé­nyeképpen például a bél levált a bélfodorról, a gyomor vérzésnek indult, stb. Mi tehát itt a valóság? A bíróság megállapította a szándékos em- | erékpár, mezőgazdasági kls- berölés bűntettét — mert hiszen a gyermeken : ;ép beszerzéséhez is nyújthat talált sérülések nem gyengéd ütögetést ' luAtsasáfyöU { ■ ■ A pécsi ferdetoronyi A pisaiak joggal büszkék arra, hogy övék a világhírű íerdetorony. Sőt arra még ta­lán büszkébbek, hogy már azt is kiszámították, mikor dől össze. Ne szerénykedjünk mi sem. Van nekünk is egy ferdetor­nyunk. Sőt nem is olyan régi mint a pisai, így feltehetőleg tovább is marad meg majd világhírű rokonánál. Nem tudják hol van? — Meszesen. A víztorony a mi ferdetor­nyunk. Szakemberek szerint mintegy tíz centiméterrel tért el már a függőlegestől. Ta­lán nem is dől meg jobban. Mindenesetre nekünk ez a tíz centiméter is elóg. Azt kérdezik meddig majd? Tessék kiszámítani. Egysze­: megközelíteni. Két lehetőség mutatkozik. Vagy nekitámaszt az ember egy létrát és úgy má­szik fel az első emeletre, vagy pedig egyszerűbb megoldás­ként kimászik az erkélyre az Bblakon keresztül. Nehéz dönteni, hogyan jö­hetett létre ez az építészeti csoda. Cßak nem az ajtókra előirányzott keret merült ki? teheti nem _ _ bizonyítanak, tehát gyilkosság történt. Az ügyvéd „elmebetegnek" minősítette vé­dencét, s azon belül „schisophreniat”, vagy tudathasadást állapított meg. Elmebeteg volt-e, nem-e? Ezt vitatták fél esztendőn át, míg a lefolytatott másodszori tár­gyaláson az orvosszakértők — hosszas, alapos vizsgálat után kinyilvánították a valóságot, illetve az igazságot: F. vasutas nem elmebeteg teljesen beszámítható állapotban követte el bűntettét.., Az ügy lezárult. F. vasutas, 14 évi börtönt kapott szándékos emberölés bűntettének el­követése miatt... Szélhámos muzsikus D app Imre komlói lakosra már egyszer * rásóztak nyo.chónapi börtönt. Ugylát- szík nem használt. Komlón felcsapott „harmónika-mesternek”. Egy komlói tisztviselőnő 40 basszusos tangó- harmónikát vásárolt, Papp Imre pedig felaján­lotta, hogy megtanítja harmónikáznl. Három hónap múlva Papp úgy vélte, hogy a tanít­ványa eléggé előrehaladott a muzsika terén: — Magának kicsi mái ez a harmónika, most egy nyolcvanbasszusosat kellene venni, hogy tanulmányait folytathassa... Az asszony beleegyezett. Megbízta Pappot, hogy adja el a hangszert és vegyen helyette nagyobbat. Papp egy Balog nevű embernek eladta a. harmónikát 1500 forintért. Csakhogy... Éppen azokban a napokban fölrándult Bu­dapestre valami „ismerősével“ * kettőjük ke­zén el is úszott a harmónika ára. De a tanítvány türelmetlen: — Mi lesz már, veizünk új harmónikát vagy nem? Ha nem tud másikat szerezni, hozza vissza a régit...! Papp agyafúrt ember. Elmegy Baloghoz: — Ezen a harmónikán két hang hamis, adja eissza, én majd megcsinálom. Ne mondja, hogy becsaptuk... Papp elhozza a harmónikát és visszaadja eredeti tulajdonosának. De a tanítvány gyanít valamit, sőt rá is jön a csalásra. De Papp kivágja magát: — Nézze, asszonyom. Van nekem egy csoda- hegedűm, hatezer forintot kértek érte Pesten, eladom és veszünk harmónikát... Sajnos, kitudódott, hogy a „csodahegedű” nem ér többet száz forintnál... S ez lett a veszte a szélhámos muzsikusnak: a bíróság hat hónapi börtönre ítélte. : titelt 2000 forintig egy éves ! 'égső lejáratra. A kölcsönök l'-amata: 8—12 százalék. ■ : A Pécsi Takarékszövetkezet S>vi nyereségéből a részjegyek • itán visszatérítést fizet és ez • ilcsóbbá teszi a kamatot. Egy : ag több részjegyet is Jegyez- ! íet, de az egy tag által jegy­• :ett részjegyek száma nem S'aladhatja meg az ötvenet. A lejegyzett részjegyeket az ala- i'uló közgyűlés után, 15 napon ■ 'elül kell befizetni a Pécsi ! Takarékszövetkezet pénztáré j'ia. Aki részt kíván venni az ■ lakuló közgyűlésen, annak t'anuár 31-ig kell részjegyet ; egyeznie, de a Pécsi Taka- ; ékszövetkezet január 3l-e ! -tán is elfogad részjegyzése- !ceb este fél 8 óráig van közieke* dés. A gyárak munkástaná- csai és igazgatói azonban mindent megtesznek, hogy úrrá legyenek a nehézsége­ken. És mi minden tőlünk telhető segítséget megadunk számukra. — Mit tesz a Belkereskedel­mi Minisztérium, hogy segítse az édesipari gyárakat? — Igyekszünk bizonyos nyersanyagokat, amelyekben a gyárakban hiány mutatko­zik biztosítani. Tárgyalunk az Élelmiszeripari Miniről riummal, hogy számukra k i földről hozunk be cukorka és csokoládégyártáshoz nélkül jz hetetlen alapanyagokat S-j- nos, az energiagondokon, amely elsősorban az ostya- gyártást gátólja csak az ál­talános helyzet javulásával együtt tudunk segíteni. — Mikor lesz változás a cu­korka- és csokoládéellátás­ban? — Meg kell mondanunk őszintén, hogy még elég hcsz- szú időnek kellene eltelni, amíg a teljes szükségletet ki tudjuk elégíteni. Ahogy a közlekedés javul, úgy tu­dunk valamennyi gyárban áttérni a háromműszakra. Ahogy több és több szenet adnék a bányászok, ún" tu­dunk energiát és gázt bizto­sítani az üzemeknek. Addig arra törekszünk, horp/ a meg­lévő termelést minél iné-tá­gasabban osszuk el. Ev'-en ezért utasítottuk a gyáraké*, hogy folytassanak tárrmeld-t a vasúti szállító*okról. Fá­dig tigemnls a Budapesthez közelebb fekvő mennék, bi­zonyos előnyt élveztek, mart n^rtko-eível lőttek az é—’le­ért, míg az olyan távolabb fék vő megyéknek, mint például Baranya is, ahová nem ki- fizetfídő a cukorkát és cso­koládét gépkocsival száVPa- ni, bizonyos hátrányt ■Went. A MÁV-nál is gyorsan ren­deződnek a viszonyok. Kömi- nyebben kaphatunk már prés vagonokat a mi céljainkra is és ez senít maid v-'n- melyest az elosztás gondjaim PINTER ISTVÁN Zajlik a Duna A tartós hideg következté­ben már a Dunán is meg­indult a jégképződés. Rajká­tól Dunapenteléig közepes, lejjebb Mohácsig szórványos a jégzaj'ás. A Tiszát na- gyobbrészben már álló jég borítja, s csak helyenként van zajló szakasz, illetve sikvfz. Hasonlóképpen * mel­lékfolyókon is a legtöbb he­lyen megállt a Jég. A hideg csökkenése kö­vetkeztében — bár a lég­képződés még fo'yta'ód’k — a Dunán a következő napok­ban legfeljebb csak helyen­ként keletkezhetik álló jég. 'lőélkaznapi GONDOLATOK JUfn-tun tolt A város közepén, fényes kirakató üzletek szomszédsá­gában húzódik meg egy kis bolt. Kirakata üres. Nagy ér­tékek azelőtt sem voltak eb­ben a kirakatban, csak lim­lom. Úgy ahogyan a cégtáb­la is hirdeti: Llm-lom bolt. Itt lehet eladni a tavalyi ba­rackmagtól kezdve a fejnél- küli bronzsz .borig mindenfé­le lim-lomot. Legyünk őszinték. Kell ne­künk ez a kóceráj a város kellős kOzcpcn? Ugye nem! Valahogy nem Illik bele a városképbe sem. Ha esetleg áttelepítenék egy mellékut­cába, aligha akadna valaki, aki visszakövetelné a fénycs- kirakatú üzletek mellé c*t a szegény szürke kis llm-lom boltot, CsuszUapálpct' Jópofák a gyerekek! Amer­re csak jár az ember min­denütt nagy gonddal elkészí­tett jégpályákon veszti el az egyensúlyát. A gyerekek ügye sen, nagyszerűen csuszkái­nak rajta. Azt sem lehet mondani, hogy rosszak, mert hiszen szólnak is: bácsi ké-> rém, tessék vigyázni, mert nagyon csúszik ám! Sőt a Brassó utcai mammut csusz­kapálya elején még a lovas- kocsikat is figyelmeztette k: tessék vigyázni, mert elesik a ló. Szóval nincsen hiány „jég- pályá”-ban. Ha pedig a „jég­pályák” szaporodása nem áll meg, akkor lábtörésekben sem lesz. Ha rajtam muztatnám a függne, felhőd csuszkákat.

Next

/
Thumbnails
Contents