Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-19 / 16. szám
1957. JANUAR 19. N \ p T ó 3 Hétfőn megkezdődik Néhány nap és a hosszú szünet után ismét megkezdődik a tanítás a megye közép- és általános iskoláiban. Hogyan vélekednek erről a tanárok és a diákok? Melyek a legfontosabb feladatok és mi várható az oktatási év második felében? Gazdaszövetség alakult Dr. Molnár Péter a városi tanács oktatási osztályának vezetője. Az oktatási osztály és a2 én véleményem szerint is minden erő* a tanulásra kell összpontosítani. mert ha a diákok nem pótolják a tananyagot, esetleg a minisztérium meghosszabbíthass az oktatási évet. Az el- matadás pótlása és a tananyag összevonása következtében nagyobb erőfeszítésre van szükség. mint egyébként. A szülőknek is nagyobb lehetőséget kell teremteniük gyermekeik zavartalan tanulásához, valamint gyermekeik munkájának ellenőrzéséhez. A fegvelem megszilárdításához az is hozzátartozik például, hogy a tanulók pontosan érkezzenek az iskolába. A napköziotthonok vezetését megerősítjük, szaktanáról? bevonásával segítjük a tanulást, a foglalkozásokat és a fegyelem megszilárdítását. Megkezdődött az őrszem csapatok szervezése és rövidesen részletes tájékoztatást adhatunk a diákszövetségekről is. Igen sok nehézséget okoz a közép- és általános iskolákban a nyelvoktatás. Szepes Lajos összeállított, mintegy kettő és fél, — illetve három ívre terjedő német tankönyvet, amelyet a Művelődési Minisztérium az általános és középiskolai főosztályának szakbizottsága Véleménye alapján engedélyezett. E tankönyv körülbelül február elején készül el, — és igen nagy segítséget jelent az általános iskolai német nyelv oktatásában. Barroie Béláné az óvónőképző igazgatónője Január 7-óta rendszeresen foe’alkozunk növendékeinkkel Annak ellenére, hogy tanulóin!? nagy része vidéki, mindenki résztvesz e foglalkozásokon. Ettől függefenűl, a félév lezárásáig terjedő időben komo'y számonkérések lesznek abból az anyagból, amelyet a szün- idő**» adtunk fel. Bimm leányaimban, akik a nehéz időkben is he'ytálltak és remélem nem csalódom bennük. Mezőii László a Nagy Lajos Gimnázium IV. a osztályának tanulója. Érettségi előtt állunk. Az érettségi pedig nem más. mint a tanulással eltöltött 12 év számadása. Felelősségünk tudatában tanulunk, vesszük át az érettségi tételeket. Különösebb nehézségeink nincsenek, kivéve a történelmet Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy osztályunkban nem lesz fegyelmezetlenség mindannyiunknak az a vélemé — Mit csinál jelenleg a Hazafias Népfront? — érdeklődtünk Sztergár Jánostól, a Hazafias Népfront megyei titkárától. Sztergár János a következőképpen válaszolt: — Résztvesz abban a nagyarányú gyűjtési mozgalomban, amely az október 23-át követő események budapesti károsultjainak javára indult meg megyénkben. A megyei nép- frontiroda több száz károsult név- és címjegyzékéi juttatta el a falvakba és a dolgozó parasztok közvetlenül küldik csomagjaikat Budapestre. Bár a csomagok számáról adataink nincsenek, mégis úgy tapasztaljuk, hogy így sokkal szívesebben segítenék az emberek, mert tudják, hogy ki kapja kézhez az ajándékokat. — A népfrontiroda munkatársai jelenleg a falvakat járják — folytatta Sztergár János. — Eddig mintegy 30 jáási és községi népfrontbizottsági elnökhöz jutottunk el. — Amint tapasztaljuk, az emberek zöme továbbra is dolgozni5 akar. Erről tanúskodnak azok a levelek, amelyeket irodánkba küldtek. A pécsváradlal- néldául így írnak: „Járásunk ">bb községének Hazafias Nép front elnöke felvetette, hogy a tanítás nye, hogy az elmaradt anyai lótlása komoly feladat. Reméljük, hogy rövideser negalakul a diákszövetség, ettől ugyanis sokat várunk Először is azt, hogy a diákot öntevékenysége érvényesük jön, ne úgy mint a DISZ-ber volt. Felülről elrendeltek valamit s azt túzzel-vassal me; kellett valósítani, akár jó volt akár nem. Feltétlenül meg kell mér amlítenem, hogy a diákott bonban minden a Iegnagyobl rendben van, — fűtenek ésel- átásunk is jó. Mi, érettségizők tehát egy nagy feladatot látunk: tanulni, hogy eredményeink miatt ne kelljen szégyenkeznünk. ismét kívánatosnak tartja a népfront működését és az országépítés szolgálatába való beállítását. Ennék érdekében járási népfront-elnöki gyűlést kellene összehívni ahol programunkat, új feladatainkat ismertetnénk és a lakosság széles ömegeinek támogatását kérnénk.” Igém érdékes Ormos József izenhatholdas dolgozó paraszt, mattyi nénf-ont elnök levele A többi között így ír: „Amint mi falusiak látjuk és halljuk, nagyon szépen alakul a magyar nép helyzete. A mi kis falunk nyugodt és vidám. Tele van az asztalunk, mert nincs beszolgáltatás. A munka egy percre sem állt meg. Ez az új vezetőség meg is adja a parasztságnak, amit beajánlt — '■‘-Idául a szabad gazdálkodást Hiszem és remélem, hogy az '-szág felém fősében annyit se- -'ítfi.nít n-nnt májusi eső a vetésekben”. — Mik a népfront tervei a övőre vonatkozóan? — kérdeztük Sztergár Jánostól. — A kormány nemrég megjelent nyilatkozatával egyet- 'rtünk és helyeseljük. Munkánkat e kormán ynyilatko7a* ■’’apján akarjuk végezni. A Ha •ifias Népfront tehát olyan mozgalom lesz, amely a szocializmus alapján áll és az orLevelet kaptunk a napokban Drzsi Ferenctől, Siklósról. Lehelében megírja, hogy az a termelőszövetkezet, amelynek ő is tagja volt, a siklósi Táncsics feloszlott. De a szövetkezet' gondolat mellett kitartó emberek nem tétlenkedtek. így 1957. január 7-én megalakult a Siklósi Gazdaszövetség. Nemcsak a neve új ennek a szövetkezetnek, hanem a formája is más. Programtervezete a következő. Az alapelveknél leszögezi: „A gazdaszövetség célja: a földműveléssel foglalkozó gazdák együttműködésének megszervezése — a helyi sajátosságok figyelembe vételével — részág boldogulását óhajtó demokratikus erők összefogására szolgák szűkre a gazdasági jólét megérem tése. A programtervezet felsorolja 2 tagok jogait és kötelességeit A jogok között szerepel a közgyűlésen határozati javaslat benyújtása, a szövetség működésének, terveinek megvitatása, módosítása, de a tag a gazdasági év zárásával élhet a kilépés jogával is. A tagok kötelesek a közgyűlés által elfogadott többségi határozató' végrehajtani, de köteles a tagok által megválasztott íntéző- j bizottság határozatait is vég- j rehajtani. EmeLlett természetesen köteles megvédeni és gyarapítani a szövetség vagyonát is. A szövetség vezető és ügyintéző szerve a két évenkén* megválasztott 3—5—7 tagú intézőbizottság. Az intézőbizottságot a minden gazdasági év végén összeülő közgyűlés választja meg. A gazdálkodás módjáról szóló részben ezt olvashatjuk: „A szövetség táblás gazdálkodást folytat a közgyűlés által elfogadott intézőbizottsági terv alapján. A szövetségben függetlenített vezető, brigádve- zető stb nincs. A gazdasági területet az intézőbizottság táb- iáki a-osztja és ezt megművelésre a tagok közt a tagok tét- szamának megfelelően sorsolás útján osztja ki. A több mun- kiadót, (aratás, esetleg ép.tke- ié$>. valamint gépeket igénylő gazdasági munkákat a ta- ;ok közösen, míg a ki se ob gazdasági munkákat a kiosztott táblákon egyénileg végzik ei..." igen érdekes pont az is, amelyben azt tárgyalják, hogy a szövetség egyelőre állattenyésztéssel nem foglalkozik, de a szövetségen belül a tagok közösen is tarthatnak állatot, hizlalhatnak akár magánszük- ségletre. akar eladásra. A háztáji gazdálkodásról szóló rész kimondja: „Háztáj: gazdálkodásnál a földterülei a: egy holdat nem haladhatja meg. Ez azonban nem vonatkozik a szőlőre és gyümölcsösre. A háztáji gazdaságban i szövetség tagjai annyi jószago: tarthatnak, amennyit akarnak. A szövetség a háztáji gazdaságok állatállománya részére meghatározott területen takarmányt termel”. A jövedelem-elosztásról szóló részben kimondják: „A termékek tiszta jövedelmének 71 százalékát egyenlő aránybar. osztják szét a tagok között... Az intézőbizottság munkájáért a tiszta jövedelemből a közgyűlés hozzájárulásával Két százalékot kap. A tiszta jövedelem 28 százalékát a szövetségi alapban helyezik el. Ebből fedezik a következő gazdasági évben szükséges anyagok, gépek. stb. költségeit, egyszóval a gazdaszövetség továbbfejlesztését”. Rövid, tömör és tanulságos ez a programtervezet. Azt oi- zonyítja, hogy a parasztság megtalálja majd a magyar viszonyoknak megfelelő szövetkezeti formát. Visszaveszik a kővágószőlősi fúrómunkásokat A Pécsi tlránércb&nya Vállalat fúrási üzeme figyelembe- véve az energiahe’yzet javítását, értesíti azokat a Baranya megyében lakó fúrómunkásokat és alapozókat, ak*k december hónapban felmondást kaptak, visszavételük ügyében jelentkezhetnek Kövágószőlősöu a fúrás központjában. tizem vezetőség. Milyen lesz a LOTTÓ? A Lottó lényege az, hogy az 1—90- ig terjedő számok közül minden héten kisorsolnak öt számot. Ezt az öt számot kell a kibocsátott Lottó- szelvényeken teljesen vagy részben elta’.álniok a fogadóknak. A tér vek szerint a lottó szelvény formája a totószelvényhez hasonlatos; három részből áll. A szelvényen a fogadónak az 1—90-ig lerjedő számok közül meg kell je- ö'.nl azokat, ame- 'yeket megjátszik. A klvá’asztott számoknak a szelvényen x-el való megjelölése után a lottó-szelvény el ,'”nőr7ő és fogadási részét be kell kü’dená a Lottó központba, az igazolószelvényt pedig igazolásképpen megőriznie. Egy lottó-sze’vény ára valószínűleg 3,30 forint lesz. Mikor tippel jól a fogadó? — vethetik fel a kérdést olvasóink. — Természetesen a legjobb az, ha valaki ..telltalá’atot" ér el, vagyis mind az öt kisorsolt számot eltalálja. De már akkor is nyer. ha négy, három vagy kettő k'sor- solt számot jelölt még a szegényen. Az sem lényegtelen, mekkorák 'esz nek a nyeremények. A nyeremények nagysága a beküldött Lottó- szelvények számától és attól függ, hogy hányán értek el azonos találatot egy-egy nyerőosztályban. A talála- tos szelvényeket ugyanis négy nyerőosztályba sorolják aszerint, hogy öt, négy. három _ vagy két ta’álatot értek e',?a nvere- ményalapot egyenlő arányban osztják fel a négy nyerő osztály között. A hetenkénti sorsoláson kívül havonta egyszer jutalomsorsolást is terveznek, amelyen a sorsolást mege’őző hónapban játszó minden szelvény résztven- ne. A jutalomsor- so’áson értékes tárgynyereményeket surso’nának k! a Lottó barátai között. Már jóelőre sok szerencsét kívánunk az új játékhoz minden olvasónknak! Munkánkat a kormánynyilatkozat alapján akarjuk végezni A Hizalías Káplronl megyei titkáránál nyM»zila Azt, hogy ma az üzem munkásgárdája és képviseleti szerve a munkástanács mennyire érzi magát az üzem gazdájának, legjobban a tetteiken lehet lemérni. Amikor azt állítjuk, hogy a Petőfi aknai munkástanács valóban az üzem gazdája, állításunkat ugyanezek tetteire alapozzuk. Mit tett a munkástanács? Legfontosabbnak mindig a fo lyamatos termelés biztosítását tartotta. Kevés üzem dolgozóiról mondható el, hogy az októberi események alatt és után oly rendületlenül, szinte megszakítás nélkül végezték a munkájukat, mint a vasasiak. ■ Vasasi bányászok többsége nem -hallgatott az ellenforradalmi elemekre, a sztrájkot szítókra, a zavarkeltőkre, mert tudta: a munkáshatalom megvédése, az ország nehéz gazdasági helyzetének megszüntetése szenet követel tőlük. S hogy így történt, az nagyrészt a munkástanácsnak köszönhető, azoknak, akik nem féltek felállni a dobogóra, s ha kellett egy órán keresztül is beszélni, vitatkozni, meggyőzni a kételkedőket, hogy dolgozni kell. A Petőfi-aknai ideiglenes, rífa:d később a véglegesen megválasztott munkástanácsnak sikerül* elü’tetni a bányászokban a bánya jövője iránti felelősségérzetet. Erre alapozva kezdtek azután hozzá a termelés növelését célzó intézkedéseik végrehajtásához. Annak ellenére, hogy nagyrészt sikerült a bánya állapotának rosz- szabbodását megakadályozValóban az üzem gazdája a vasasi munkástanács niok, sok-sok problémát kell megoldaniok. Aki szereti a bányát — jöjjön Vasasra! A legnagyobb ezek közül a létszámhiány. A katonák, a le- genyotthon lakóinak többsége Vasasról is eltávozott. Egyré- szüket a kapunál jelentkező munkásokkal sikerült pótol- niok. Berkesdről, Pécsváradról, Nagypapról és a környezi) községekből sokan jelentkeztek. Ma már két autóbusszal több közlekedik, mint októberben. Sajnos, a nyugdíjasok közül még kevesen jöttek vissza, de ez nem az akaraton, hanem főleg az orvoson múlott. Szerinte már nem alkalmasak bányamunkára. A munkástanács és az üzem dolgozói szívesen visszafogadták azokat is, akik korábban Vasason dolgoztak. így a többek között Hegedűs István (13), aki a tanágs, a két Papp testvért, akik a pártappará'.usban dolgoztak. Visszajött több volt katonatiszt is. Kétszáz bányászra azonban még mindig szükség van. Főleg olyanokra, akik a környéken laknak, mert lakásigényeket még nem tudnak kielégíteni. A iegényott- honbrn még 42 bányász számára van hely. Olyanokat, akik hajlandóak egy ideig külön élni családjuktól, szívesen felvennének, Természetesen csak azokat, akiket megfelelőnek találnak. Csak a munkakönyvét nézik meg. Olyanoknak, akiknek 6—8 önkényes kilépés van már bejegyezve, nem tanácsoljuk, hogy náluk jelentkezzenek. A munkástanács mindent elkövet, hogy minél előbb lakást adjon azoknak, akik azt munkájukkal kiérdemelték. Mivel jelenleg mintegy 50—55 vasasi bányász lakáskérdése vár sürgős megoldást, a munkástanács hosszú utánajárással fe’derí'ef.e, hogy Hosszúhe- tényben 10, Hirden 15 lakást tud némi átalakítással lakhatóvá tenni és bányászai rendelkezésére bocsátani. A lakásigénylők felének problémáját pedig lakáscserékből is meg lehet oldani. Ezenkívül már a jövő héten elkészül Vasason a volt DISZ és az MNDSZ-szervezet helyén 3 lakás, Javul a fegyelem A munkástanács, az üzem és a szakszervezet vezetői már decemberben felismerték, hogy a termelés növelése a munkafegyelem megszilárdítása nélkül nem lehetséges. A munkástanács éppen ezért igen szigorú ha’ározatot hozott. Aki három műszakot mulaszt igazolatlanul, kezébe kapja a munkakönyvét s mehet ahová akar. Hasonló elbánásban részesülnek azok is, akik verekedést provokálnak, vagy botrányosan viselkednek. Az, aki nem használja ld a munkaidejét, vagy a műszak lejárta előtt kijön a bányából, csák a munkában eltöltött időre kap munka>bért. Aki nem dolgozik, bizony nem is keres. Voltak a múlt hónapban és a bányászok számára lesznek is 30 forintos napi keresetek, mint ahogy voltak és lesznek 100 forint feletti keresetek is. Hudacsek Károly és Weibb Oszkárhoz hasonló képességű vájár sok van Petőfi-aknán s a januári események arra engednek következtetni, hogy az említettek 100 forinton felüli napi bére már nem lesz kirívó példa. Bíztató még és a fegyelem megszilárdítását je’entősen segíti a műszaki középkáderek állásfoglalása. Nem tűrik meg a íegyelmetlenséget, a lógást. Munkájukon nem látjuk meg, hogy bérüket még nem rendezték. Bíznak a kormányban és meggyőződésük, hogy ez a prob’émájuk is hamarosan megoldódik. A feiteljesítmény megközelíti a régit Bármennyi körülmény befolyásolja is a termelés növelését, az elsősorban a fejtésekben dolgozók munkájától függ. A munkástanács határozata alapján az üzem vezetői még decemberben több nagyon helyes intézkedést hoztak. Először is visszatértek a három harmados telepítésre, majd a szétszórt munkahelyekről összevonták a fejtéseket. Ilyen egyszerűnek látszó műszaki szervezéssel érik el, hogy körülbelül ugyanazzal a létszámmal, amellyel január 2-án 195 tonna szenet termeltek, január 11-én már 575 tonnát adtak. A körülményeket figyelembe véve ezt nagyon szép eredménynek kell tartani. A létszám ugyanis az októberinek csak 85 százaléka volt. A bánya területe nem csökkent, sőt decemberben 800 fm vágattal növekedett, a vágatok állapota pedig 2,8 százalékkal rosszabbodott, s .ennyivel nagyobb létszámot kellett a produktív műszak rovására, vagyis fenntartására fordítani. Számolni kell még a 7 órára csökkent munkaidővel és az alacsony teljesítményekkel is. Természetesen a 18,5 mázsás fejtési teljesítmény, az 510 kilós összüzemi teljesítmény még alacsony, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a fejtési teljesítmény októberben 22.9 mázsa volt, az előírt összüzemi teljesítmény pedig 616 kiló. Biztató azonban, hogy a teljesítmények napról-napra ja-? vulnak. Az összüzemi teljesítmény például szerdán már 626 kiló volt, s a vasasiak minden körülmények között el akarják érni, hogy IV. negyedévben már az októberi terme'és 75 százalékát adják a jelenlegi 56.3 százalék helyett. Elaprózódik a munka Sokat tett tehát már eddig is a vasasi munkástanács, • de még többet is tudna tenni a termelés növelése, gazdaságos megszervezése érdekében, ha nem törődne ezernyi apró, mellékes problémával. A munkástanács elnöke, tagjai gyakran még operatívan intézkednek az üzem, vagy egy-egy bányászt érintő probléma megoldásában, holott ez az üzem műszaki és gazdaságive zetőtnek feladata. Ezzel nem akarjuk azt mondani hogy a munkástanács tagjai ne törődjenek a dolgozók problémáival,' csupán azt, hogy oez- szák fel egymás között a mun- „kát, hogy a munkástanács, a Szakszervezet, az üzemvezetőség a saját feladatát végezze, mert ezek így tudnak valóban eredményes, jó munkát végezni, úgy irányítani a bányaüzem életét, ahogy azt a bányászok, az ország érdeke megkívánja. Mesterfalvi Gyula
