Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-04 / 2. szám

tm SATTVAtl 4 N A p T ö 3 a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség A szövetség megyei megbízottjának nyilatkozata képezzék ki az Ipari tanulókat, I kihasznált — Rákosi és Ger5 1A t ac í t co-n o cri rrt 11 n Ír 1 Több lakásért, Házassági kölcsönért, .4 fiatal munkások érdekeiért harcol Néhány héttel ezelőtt közöl­tük a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség felhívá­sát. A felhívás azonban rövid volt és meglehetősen kevese: lehetett belőle megtudni a szövetség jellegéről és célki­tűzéseiről. Ezért lapunk mun­katársa felkereste a szakszer­vezetek megyei székházában Mitzki Ervint, a Magyar For­radalmi Ifjúmunkás Szövet­ség ideiglenesen megbízott megyei szervezőjét és kérdése­ket tett fel az ifjúmunkás szövetségre vonatkozóan. — Milyen Jellegű szervezet a Magyar Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség? — Éppen a napokban kap­tuk meg a Magyar Forradal­mi Ifjúmunkás Szövetség ideiglenes országos intéző bi­zottságának vitaindító levelét, amely többek között ezt is tisztázza. A Magyar Forradal­mi Ifjúmunkás Szövetség az ifjúmunkások, a műszaki ér­telmiségi fiatalok, a kereske­delmi vállalatok és a hivata­lok fiatal dolgozóinak önálló rétegszervezete. Független a pártoktól és a kormánytól, ugyanakkor támogat minden olyan intézkedést, amely a munkás-paraszt hatalmat és a szocialista fejlődést szolgálja. A Magyar Forradalmi Ifjú­munkás Szövetség tehát nem azonos a SZIT-tel, mert füg­getlen a szakszervezetektől, nem azonos a DISZ-szel sem, mert a magyar ifjúságnak csak néhány rétegét egyesíti soraiban. Az ifjúmunkás szö­vetség ápolja a magyar ifjú­munkás mozgalom közel fél­évszázados hagyományait, át­veszi belőle, ami jó és elveti például a DISZ gyakorlatában meglévő rossz és bürokratikus módszereket. (Ellene van pél­dául a nagyszámú függetle­nített apparátusnak.) — Mik a Magyar Forradal­mi Ifjúmunkás Szövetség leg­főbb célkitűzései? — Legfőbb célkitűzésünk: következetesen képviselni az ifjúság érdekeit, harcolni élet- és munkakörülményeinek meg javításáért. A szövetség leg­fontosabb követelései például a következők: a fiatal háza­sok most már feltétlenül kap­ják meg a2 új lakások 20 szá­zalékát, utaljanak ki részükre hosszúlejáratú kölcsönt és már egy gyerek után is kapjanak családi pótlékot. Szüntessék meg a 18 éven aluliak éjsza­kai munkáját, az üzemekben otthonokat — nem tömegszál- ■ lásokra, hanem két-három j személyes barátságos lakószo- j bákra gondolunk, — a műsza- | ki vezetői állásokat az iskolai — Beszélhetünk-e már vala­milyen megyei eredményről? — Egyelőre még kevésről. Alapszervezeteink még nincse­végzettség arányában töltsék ; nek, főképpen azért, mert az be. A Magyar Forradalmi Ifjú-' munkás Szövetség gondoskod­ni kiván a fiatalok kulturális, sport és szórakozási igényei­nek kielégítéséről is, kedvez­ményes színház és mozijegye­ket biztosít, ötven százalékos utazási kedvezményt kér az ifjúmunkások országjáró moz­galmának támogatására etb. — Kik vannak a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szö­vetség ideiglenes országos in­téző bizottságában? — Az országos intéző bizott­ság titkára Kés Béla nyom­dász, a magyar Ifjúmunkás­mozgalom egyik régi, még fel- szabadulás előtti harcosa. Tagjai között találhatjuk Va­dász László újságírót, — aki több társával együtt ifjúsági hetilap kiadására készül, Vidák József Ifjúmunkást és más olyan budapesti ifjúmun­kásokat, akik résztvettek az október 23-i tiszta és nemes célokért indult — de az ellen- forradalmárok által később : ifjúmunkások nem ismerték a szervezet célkitűzéseit. Ennek rövidesen vége lesz: a már említett vitaindító levelet több példányban megkapjuk és a nagyobb üzembe to­vábbítom. Elsősorban is a na­gyobb üzemekben — Komlón, az urániumbányában stb —, hivatalokban és kereskedelmi vállalatokban akarunk szerve­zeteket alakítani. Szeretnénk erős és vonzó területi szerve­zeteket is létrehozni, az egyik városi területi szervezet példá­ul a tervek szerint itt a szak- szervezetek központi kultúr- otthonában kapna helyet, ahol Ifjúmunkás klub és különböző szakkörök megalakítására is lehetőség nyílna. Ha a fiatalok megismerik a Magyar Forradalmi Ifjúsági Szövetség célkitűzéseit, akkor azt hiszem ugrásszerűen meg­nő majd az érdeklődés a szer­vezet iránt — fejezte be nyilat­kozatát Mitzki Ervin* * Kacsahorgászás a Széchenyi téren! Nem is rossz dolog a ka­csázás. Különösen akkor, ha szerencsével Is jár. Gondol­janak csak olvasóink azok­ra a búcsúkra, rendezvények re, ahol mindössze egy fo­rintért egész kacsát lehetett nyerni. Ne essék félreértés, most nem e fajta kacsázás­ról van szó. Azokról a jól­értesült kacsázókról szeret­nénk egynéhány szót szólni, akik tegnap Pécsett búcsú és karikák nélkül is igyekez­tek kacsát fogni. (Egynéhány gyengébb kacsa akadt is ho­rogra). Miről is van szó? Kacsahorgászaink tegnap délelőtt akcióba kezdtek. Nem nyíltan, mint két hó­nappal ezelőtt, csak úgy fül- bcsúgás útján: Tudod, mi az újság? Lemondott. a Kádár és Tildy lett a köztársaság elnöke. Délután már többen bele­kerültek ebbe a kacsaúszta­tóba. Sőt később egymásután hívták fel szerkesztőségün­ket és kérdezték, hogy mit tudunk a felreppent kacsá­ról. A minisztertanács tit­kárságának tájékoztatása alapján közöljük, hogy Ká­dár János elvtárs a legjobb egészségnek örvend és rend­szeresen végzi mindennapi munkáját, mint a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke. Hősi küzdelem a fagylialál ellen a Mont Blanc hómezőin Pária (MTI) Az összes francia lapok napról-napra szomo­rú szenzációt keltő hasábos tudósítások­ban számolnak be egy alpesi tragédiá­ról. Két hegymászó, névszerint Vincendon és Henry, karácsony­kor fel akart jutni a Mont Blanc csúcsá­ra, de hóviharba ke­rült és a keresésük­re indult helikopte­rek csak napok múl­tán találták meg őket a fennsík hómezőin. Meleg takarókat, élelmiszert és gyógy­szereket dobtak le a két alpinistának, majd mentőexpedició indult megmentésük­re, Az újabb expedí­ció azonban újabb hóvihar miatt kény­telen volt visszafor­dulni, úgyhogy csak helikopterek tudtak az életveszélybe ju­tott alpinistáknak valamelyes segítséget nyújtani. A francia légierő egyik Sikor- ski típusú helikopte­re lezuhant, pedig már az életveszély­ben forgó hegymá­szók közelébe Jutott A legénységnek sze­rencsére kisebb sérü­léseken kívül nem történt komolyabb baja. A két hegymá­szó a helikopter ron­csai alatt keresett menedéket, mert egyikük súlyos fa­gyási sérüléseket szenvedett, a másik pedig halálosan ki­merült: A helikopter legénysége mégis kénytelen volt őket sorsukra hagyni. A gép hat főnyi sze­mélyzete a közelben lévő Vallott-Obszer­vatóriumba mene­kült, mert helyzete a hóvihar miatt válsá­gossá vált, élelmi­szerkészlete megfa­gyott és táplálkozás­ra alkalmatlanná vált; A 4300 méter ma­gasságban lévő ob­szervatóriumból rá­dióösszeköttetést tar­tanak fenn Chamo- nix-val, mert a hideg mínusz 35 fokra süly- lyedt és a hóvihar nem szűnik, ami le­hetetlenné teszi to­vábbi helikopterek mentőakcióját. Most Chamonix-ban négy helikopter várja, hogy az időjárás meg változásával felszáll- hasson és ponyvasző­nyeget vihessen ma­gával. Azt remélik, hogy ha ezeket meg­felelő helyre dobják, le tudnak szállni a hómezőn. Csütörtök reggeli jelentés szerint a két alpinista haldoklik és a szerencsétlenül járt helikopter sze­mélyzetének állapota is válságosra fordult. * Egy nizzai táklub három tagját elso­dorta a hólavina a dél franciaországi Al­pokban, az úgyneve­zett „csodák völgyé­ben". Mind a három Nyílt ovii Gyenes Istvánhoz, a volt megyei munkástanács adminisztrációs részlegének vezetőjéhez Tisztelt Gvenes úri Nem hiszem, hogy emlékszik rám, fiatal újságíróra, aki a forró októbervégi és novembereleji napokban az ön iro­dájában is megjelent es hírek, események után tudakozó­dott. En jól emlékszem Önre. A megyei munkástanács ülésén láttam először. A vá­rosháza nagytermének jobboldali széksorai között foglalt helyet — és felszólalt, Eppcnúgy mint masok, csak annyi volt a különbség, hogy ön hangosabban — és tegyük hozzá — értelmesebben beszelt, mint sokan. Meg is választották az adminisztrációs rész'eg vezetőjének. Legközelebb már a városháza ‘ egyik PerczeL utcára néző irodájában találkoztam önnel. Ízlésesen berendezett szobát kapott. Nagyon sok dolga volt, szinte állandóan csörögtek a telefonok embercsopo.tok varakoztak a-srm.ln előtt. Elvesztette a türelmét és „kitört”, hogy ezt mái lehet bírni, meghalni sincs ideje stb. stb. Utána bárdi lett, Pista bácsinak szólíttatta magát, kedélyesen p zott az emberekkel és majdnem mindenkit ütegen külszín tehát olyan volt, mintha egy békés nagyap hagyta volna a kandalló melegét, kedvenc csibukját, kos unokáit és hivatalba lépett volna. En nem tudtam hinni ennek a szinte idillikus ki Valami mindig azt súgta, hogy a túlzott udvariasság máz, a parolázgatás pedig vállveregető és mesterkélt Nem is csalódtam. Emlékezzék csak! Hirtelen berobogott önhöz az t nyos lobogótekintetű ifjú „Titán", aki huszonegy éves temistának nevezte magát és fennhangon dícseked újságban, hogy nem tartozik a fontolgatva haladók Erről most is tanúbizonyságot tett: — Pista bácsi! — kiáltotta. — Házkutatási párán csinálunk! — Jó, csak csináljatok, fiam! A szolgálatkész gépírónő kis masinájához ugróit jaival a billentyűkön zengorázva megkérdezte: — Hányat csináljunk? — Hányat? Százhúszat. Egyelőre elég lesz, igaz? kell, majd Írunk még! Később ismét bejött a lobogótekintetü „Titán" < dalmasan mutogatta az első példányokat, ön figyel megnézte, bólintott, majd kihúzta magát és ünnepé megszorította a fiatalember kezét: — Gratulálok, Ferikém. Ez volt az első tetted, ami bői csináltál. Csak így tovább!.;; Így történt Gyenes úr? Nem lehet eltagadni! El térré álltam az íróasztalától. A történtek után csak a november negyedikét napokban találkoztam önnel, déli 12 és 14 óra ke Rét utcában. Nagy, sötét szemüveget viselt, alig isv meg. Mivel szép verőfényes idő volt, először arra ß tarn, hogy tán napfogyatkozás lesz és azt akarja figyelni. A naptár azonban nem jelzett napfogyatkozi — tudomásom szerint — még a napfoltok is hétköz san viselkedtek. A sötét szemüveg oka tehát csak i hetett: bűnösnek érezte magát és félt. Úgy látszik kár volt rettegnie, mert később is dón járt-kelt a városban. De ahányszor csak megláttam, mindig eszembe szivbéli gratulációja. Nem szólítottam meg az utci most megkérdem: kik ellen készítették a házkutati roncsokat? Milyen okuk, indokuk és törvényes alapjt rá? Mi volt az áldozatok foglalkozása, milyenek ve házkutatások, mi lett a következményük? ön biztosan' válaszolni tud erre, hiszen mindé tosabb okmány keresztülfutott a kezén és főképpen Iáit... Ezért kérem, hogy válaszoljon az újságban megye színe előtt. Várom levelét. Remélem legalább olyan őszint mint azon a novembereleji napon. MAGYAR LASZ1 tében. Egyszóval, feltéve, hogy az ember a nép álláspontján van, sosem azonosítja a népen belüli ellentéteket a köztünk és ellenségeink közt lévő el­lentétekkel és sosem fogja összekeverni ezen ellentéteket, még Inkább nem állítja majd a népen belüli ellentéteket a Az Imperialistáknak a nem­zetközi kommunista mozgalom ellen intézett támadásai hosz- szú ideje főképen a Szovjetunió ellen irányulnak. A nemzetkö­zi "kommunista mozgalmon be­lüli. az utóbbi időkben felme­rült viták jobbára szintén a Szovjetunió értékelésével kap­csolatosak. Ezért a szovjetunió- beli forradalom és építés alap­vető útjának helyes értékelé­se az egyik legfontosabb olyan kérdés, amelyre a marxista- leninistáknak válaszo Indok kell. A proletárforrad alomról és a proletárdiktatúráról szóló marxista tanítás a munkás- mozgalom tapasztalatainak tu­dományos általánosítása. Azon­ban a csupán 72 napig fennállt párizsi komműn kivételével A Szovjetunió fejlődésének útja korántsem volt sima. 1918-tól 1921-ig a Szovjetuniót 14 kapitalista a!mm támadta meg. A korai időszakban a Szovjetuniót komoly csapások érték — a polgárháború; az éhség, a gazdasági nehézségek és a párton belüli szektás-sza- kadár tevékenység. A második világháború döntő szakaszá­ban, mielőtt « nyugati hatal­köztünk és ellenségeink közti ellentétek fölé. Aki tagadja az osztályharcot és nem tesz kü­lönbséget köztünk és az ellen­ség közt, semmilyen esetben nem kommunista, semmilyen esetben sem marxista-leninis­ta; lyesen nem sikerült meglátnia a proletárfoTTadalom és pro­letárdiktatúra megvalósulását, amiért egész életében küzdött. 1917-ben az orosz proletariá­tus Lenin és a Szovjetunió Kommunista Pártjának ve­zetésével sikeresen megvaló­sította a proletárforradalmat és a proletárdiktatúrát, ez­után pedig sikeresen felépí­tette a szocialista társadal­mat. E pillanattól kezdve a tudományos szocializmus az elméletből és álomból élő valósággá vált. A Szovjetunió a forradalom óta eltelt 39 év alatt hatalmas sikereket aratott — állapítja meg a cikk, részletesen foglal­kozik az eredményekkel, majd így folytatja: mák megnyitották a második frontot, a Szovjetunió egyedül tartóztatta fel Hitler és cinko­sai sok milliós seregének tá­madását és szétverte azt. E ke mény megpróbál tatások nem 1 örték meg a Szovjetuniót, nem állították meg előrehaladását. A ellik ezután tények egész sorával méltatja azt a hatal­ma« segítséget, amelyet a Szov jetunió nyújtott a forradalmi munkásmozgalomnak, a nem­zeti felszabadító mozgalomnak. Miért kell erre emlékeztetni? — teszi fel a dkk a kérdést. Azért — írja — mert a kom­munizmus ellenségei, mint az­előtt Is, teljes mértékben ta­gadják mindezt, jelenleg pedig egyes kommunisták a Szovjet­unió tapasztalatait megvitatva, gyakorta a dolgok másodrangú oldalára összpontosítják figyel­müket és szem elöl tévesztik a fő oldalt. Ami a szovjetwniőbeli forra­dalom és építés tapasztalatait Mlett, e tapasztalatok nemzet­közi jelentőségének szempont- tából több különböző momen­tum áll fenn. A Szovjetunió sikereire vo­natkozó tapasztalatok egy ré­sze alapvető és általános je­lentőségű az emberi törté­nelem jelenlegi szakaszán. Melyek hát a szovjetunió­beli forradalom és építés alap­vető tapasztalatai? A mi vé­leményünk szerint legalábbis a következő tapasztalatok alap vető jellegűek. “I A proletariátus élenjáró képviselői kommunista pártba szerveződnek. E poli­tikai pártot tevékenységében a marxizmus—lcninlzmus vezér­li, a demokratikus centraliz­mus elve szerint épül, szoros kapcsolata van a tömegekkel a dolgozó tömegek magva Igyekszik lenni, tagiait és a néptömegeket a marxizmus.— 'eninizmus szellemében neveli. O A proletariátus a kom- munista párt vezetésé­vel, a dolgozókat egyesítve íor­Ebben áll a Szovjetunió ta­pasztalatainak fő és alapve­tő oldala. E tapasztalatok másik részének pedig nincs általános jelentősége. Ezenkívül a Szovjetuniónak még a hibákban és balsikerek ben is vannak tapasztalatai. Noha a hibák és balsikerek kü’önböző formát ölthetnek és különböző komolysági fokkal rendelkezhetnek, semminő or­szág sem tudja maradéktala­nul kikerülni ezeket sohasem. A Szovjetunió pedig, az első szocialista állam, nem rendel­kezett lehetőséggel arra, hogy o sikerek tapasztalatait példa­ként hnszná’ja fel, és számára még nehezebb volt egyes hl-, bak és balsikerek kikerülése. M hibák és balsikerek kizáró- lagos hasznos leckéül szolgál­nak minden kommunista szá­mára* radalmi harccal kiragadja a hatalmat a burzsoázia kezéből. A forradalom győzelme * után a proletariátus a kommunista párt vezetésével a munkások és parasztok szö­vetségére alapulva és a széles néptömegek egyesítésével meg­teremti a proletariátus dikta­túráját a földesurak és a bur­zsoázia osztályai felett, el­nyomja az ellenforradalmi ele­mek ellenállását, államosítja az ipart és fokozatosan kollek- ‘ivizálja a mezőgazdaságot, ez­zel felszámolja a kizsákmányo- 'ó rendszert és a termelőesz­közök magántulajdonának rendszerét, felszámolva az osz­tályokat* A A proletariátus és a kommunista párt vezet­te állam irányítja a néptöme­geket a szocialista gazdaság és a szocialista kultúra tervszerű fejlesztésében és ezen az ala- oon fokozatosan emeli a nép életszínvonalát és aktívan elő­készíti a kommunista társad a- 'omra való átmenetért vívott harc feltételeit C A proletariátus és a kommunista párt vezette Midőn az októberi forrada­lom útjáról beszélünk, éppen ezekre az alapvető dolgokra gondo’unk, tekintet nélkül ar­ra, hogy a forradalom az adott időben és helyen milyen sajá­tos formát öltött. Ez az alapve­tő dolog a marxizmus—leniniz- mus általános Igazsága, amely -helyes az egész világ számára A forradalom és az építés előrehaladása minden ország ban a közös vonások mellet* megkülönböztető vonásokkal is rendelkezik. Ezen érte­lemben minden államnak . megvan a maga saját konk­rét fejlődési útja. E kérdéssel alább foglalko­zunk. Azonban az alapvető té­telek szemszögéből szólva, az októberi forradalom útja a for rndalcm és az építés általános törvényét tükrözi az emberi Arsaclalom fejlődése nagy út­iénak meghatározott szaka­szán. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága a VIII országos kongresszus előtt el­mondott politikai beszámolójá­ban éppen ezért mutatott rá: .Annak ellenére, hogy a for­radalomnak országunkban sok sajátossága van, a kínai kőm­áliam határozottan imperialista agressz elismeri a nemzetek •úságát és megvédeli' 'ágbékét, határozott« letárintemaciomli"' hez tartja magát e elkövet annak érdek a világ dolgozói rés:' tatást kapjon, valan séget nyújtson a vil zótnak és valnmenn matt nemzetnek* munisták ügyüket a ~benl Forradalom J rak tekintik." Azon marxista—le védelme, amelyet a forradalom nyitott lönösen nagy jele jelenlegi nemzetk zetben. Az imperialisták, azon törekvésükről nak, hogy „megváltc kommunista világ J« forradalomnak éppe útját akarják megv Az utóbbi néhány ti: valamennyi revirioni amelyet a reviZionist, x izmus—lenini zmus ben kifejtettek, vs jobboldali opportunis amelyet terjesztettek ra irányult, hogy let: erről, a proletáriátus állása számára kötelező útról* Valamennyi kommunista fel­adata abban áll. hogy tömö­rítse a proletariátust, tömörít­se a nép töm egeket, határozot­tan visszaverje az imperialis­táknak o szocialista világ elle­ni veszett támadását és hatá­rozottan előre haladjon az ok* 'óberi forradalom megnyitotta úton* (Folytatjuk.) A proletárdiktatúra és a szovjet fejlődés Marxnak és Engel snek szemé­Néhány tény, amelyre nem árt emlékeztetni A szovjet forradalom és építés alapvető tapasztalatai Minden államnak megvan a saját

Next

/
Thumbnails
Contents