Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-12 / 10 szám

' 1951 TANUÄR 12 N * » V fi A számon beszélnek: Növekszik a bányászok keresete Fiatalok még a szakmány- bérek a bányákban, az el­múlt hónapban még nem is lehetett tökéletesen felmérni a tel jesftményeket,' mert hi­szen a munka elég szervezet­lenül folyt. Sok volt mind­egyik csapatnál az órabérben elszámolt várakozási idő, a fahiány és az üreshiány miatt, mégis a fizetések ma­gasabbak, mint októberben voltak Úgyhogy nemigen le­het panasz tizenötödikén a deremben keresetek kifizeté­sekor. Dehát beszéljenek a szá­mok! Debreceni István fejtési csapata decemberben 205 műszakot teljesftett. A kere­setük 12 809 forint, amihez még hozzá kell számítani a 30 százalék földalatti pótlé­kot és a 10 százalék liasz- pótlékot Tóth László elővá- iási csapata 41 műszakon 3362 forintot keresett, ami­hez szintén hozzá kell szá­molni a földalatti és a liász- pótlékot is Ennél a csapat­nál a vájárok egy műszakra eső keresete 88 forint, a csil­léseké pedig 70 forint, A legalacsonyabb kereset a fenntartási csapatoknál lesz, de a vájárok keresete itt sem esik hetven forint alá. Pél­dául Kudlacsek Ferenc fenn­tartási csapatánál 50,90 forint a vájárok egy műszakra eső keresete, a pótlékokkal együtt 71 forint. Az októberi és a decemberi bérek közötti eltérést legjob­ban az egyéni kereseteken mérhetjük le. Jagicza István vájár de­cemberben 23 műszakot tel­jesített, a keresete 2627 fo­rint. Ugyanő októberben 33 effész és hat nyolcad műszak után 3 603,76 forintot vitt haza. Kovács (15) Ferenc vá­jár decemberben 17 műszak­ra 2 395,72 forintos összkere­se tét kap, októberben 27 mű­szakot teljesített, a keresete pedig 2 776 forint volt. Igen sokat mond Kovács (111) Jó zsef csillés keresete is. O októberben 18 műszakon 90! forintot keresett, december­ben pedig 16 műszakor 1 403,46 forintot. Növekedtek a keresetek. A számok ezt bizonyítják Sa.i nos, a magas fizetések mö­gött még nem minden eset­ben áll magas teljesítmény Ez persze legtöbb esetbe' nem a bányászok hibája. A sok fára és ürescsillére való várakozási időt a jobb szer vezéssel lehet majd eltüntet­ni és akkor növekszik majd a tényleges teljesítmény is Egy azonban mindenképpen biztos: az alacsony fizetések mind kevesebbek a bányá­ban. Elfoglalták a helyüket a becsületes munkáért járó becsületes bérek. Versend! gondok Versenden feloszlott a ter­melőszövetkezet. így csaknem kétszáz hold föld OFA terület fe szabadul és gazdára vár. Az érvényben lévő intézke­dések szerint a felszabaduló területeket és egyéb vagyont a községi tanács veszi kezelésé­be további intézkedésig. De a versendiek nem akarnak fel­hagyni a közös gazdálkodássá', csupán ők szeretnék megszab­ni annak módját és formáját. Erre Is rendelet biztosít lehe­tőséget. A baj az, hogy egyelő­re még nem kapták kézhez a részletes utasítást, mely ki­mondja. hogyan lehet fö’dhöz ju'ni. fö'dot kivenni vagy ép­pen összeállni földhasználati társulásba7 A versendiek elképzelése egyszerű és megvalósítható: a fe'oszlott tsz majorsága körű’ lenne egy száz holdas tábla mely tartalék terület. Ezt ven­Megsziinik az Állami Kereskedelmi Felügyelőség A belkereskedelmi minisz­térium Baranya megyei álla­mi kereskedelmi felügyelősége 1952 decemberében kezdte meg a munkáját. Mintegy 2 OOP egységnél végzett időnként el­lenőrzést. Munkájába 160 jól dolgozó társadalmi ellenőrt Is bevont. Az ellenőrzésnek az volt a célja, hogy megakadá­lyozza, Illetve elejét vegye a szabálysértéseknek. A keres­kedelmi vállalatokon kívül többek között a vendéglátó iparra, kisiparosokra, az álla­mi, üzemi és a magánkonyhá­ra is kiterjedt a hatásköre. A felügyelőségen kívül n tanácsok kereskedelmi osztá­lyai, illetve csoportjai, ezen­kívül a vállalatok is végeztek ellenőrzéseket. A sűrű ellen­őrzések nem egyszer zavarták, sőt akadályozták a kereske­delmi dolgozók munkáját, hi­szen a társadalmi ellenőrök ir gyakran megfordultak a bol­tokban. A belkereskedelmi mi­nisztérium ezért úgy látta jó­nak, hogy január 31-ével meg­szünteti a megyékben működf kereskedelmi felügyelőségeket. Ezután nem kétséges, hogy nagyobb feladat hárul a me­gyei. városi és a járási keres­kedelmi osztályokra, illetve csoportokra, s nő a falusi ta­nácsok felelőwiége is, hogy a Less mosószer A háziasszonyoknak egyik jogos panasza, hogy nincs c’c ’ szappan és mosószer. Értesülé­sünk szerint ezen a téren, leg­alább is részben javulás vár­ható. A szén- és pnergiaheiy- zet javításával ugyanis a bu­dapesti lténsavgyárban teljes kapacitással megindul a tris; gyártásai a Hungária vegylmű vekben pedig a hypo előá’lí tása. Az ipar hamarosan na­gyobb mennyiséget ad át a kereskedelemnek, vásárlókat ne érje károsodás A vásárlók maguk is végez­zenek ellenőrzést nem tudják mélyül tábla lesz az övék. /'Na Mi less os OFA-földekkel? Engedélyezik-e a társulásukat? nék ki az államtól. Majd gépe- I danák a trágyát és készítenék két vásárolnának és közösen | a talajt a tavasziak alá, de művelnék a száz holdat. Távo­labbi tervük, hogy hozzá át­vennél» a tsz istállóját is. — Ugyanakkor saját földjeiket a közös mellett egyénileg művel­nék. Ehhez várják, hogy meg­kezdhessék a társulás szerve­zését A jelek azt mutatják, hogy Versend határában sem marad nak parlagon az állami tarta- 'ék földek. Máris nagy az ér­deklődés irántuk. S bár-a ta­nács 300 holddal rendelkezik a falu határában, mégis az a helyzet, hogy kevésnek bizo­nyul, annyi a Jelentkező. Nem holdanként kérik, hanem tíz holdakat vinnének máris és azonnal. A tanácstitkár egyelőre csak .Jutásit ó választ adhatott, mert nem jelent még meg a rész’.e- 'es utasítást tartalmazó rende- et. Pcd'g nagyon váriák a ver­sendiek, mert egyesek már hor­Bin'LEK az új külügyminiszter ? London (MTI) Londoni poli­tikai körökben csütörtökön délután a legkülönbözőbb hí­rek jártak a MacMillan-kor- mány összetételéről. Ha Sel- wyn Lloyd távozásáról meg is egyeznek a vélemények — cözli az AFP — utódáról elté- őek a nézetek. Általában Ri- hard Butiért említik mint az ingói diplomácia űj vezetőjé­Hallatéin sajnálkozik Bonn (MTI) Mint a DPA cözli, Hallstein külügyi állam- itkár sajnálkozását fejezte ki Kudrjavcev szovjet ügyvivő­nek a szovjet nagykövetséget ért támadás miatt és megígér­te, hogy az esetet ki fogják vizsgálni. A külügymlmiszté- "ium intézkedett, hogy rendőr- >rszem álljon a nagykövetség épülete előtt A France Soir írja Párizs (MTI) A Francé Soinnak, az ENSZ meüett mű­ködő tudósítója az ENSZ-köz- gyülésnek a magyar kérdésben folytatott vitájáról azt írja, hogy soha még ilyen üres és elhagyott nem volt az üléste­rem. Bár a közgyűlés „teljes ülése" ez hivatalosan, a pad­osoknak háromnegyed része üres. Mi újság Rflyjiniféiisin mmn’ II B P Sl f IS w SS II ta«d**a««aaCCUBMaai!aaaaaaB*aaMI]dK agy nap volt szerdán Siklóson. Tíz család 18 tag­gal, 150 katasz (ra­lis hold földön tér melőszövetkezetet alakított. A terme- ' őszövetkezet alap szabályzatán mó- ősi* ott a tagság. Állataikat ott­hon nevelik és a földterületükhöz viszonyítva fclfej- 'esztik az nl'atái- ’ományt. 100 hold fö’d után 16-ra, majd pedig 24-re növelik a számos­állatok számát. A sellyei járási * anácshoz j anuár- ban tizenhat olyan bejelentés érke­zett, amelyben kifogást emelnek a házak államosí­tására. Annak ér­dekében, hogy jo­gos vagy jogtalan volt-e a házak ál­lamosítása, a já­rási tanács végre­hajtó bizottsága január 23-ra ülést hívott össze, ahol ezt eldöntik. Ha törvénysértést ta­pasztalnak, igaz­ságot tesz a járá­si tanács, * A mohácsi váro­si tanács a köz- ségfcjlesztésl alap­ból tervbe vet­te, a Mező­utcai árvizkárosnl tak által épített házak villanyvilá­gítással való ellá­tását. Úgyszintén az TTj-Mohács mel letti régi település -1—■ ■■■ — re (Iskola környé­ke) is bevezetik a villanyi. A mun­kák már az első negyedévben meg­kezdődnek, * Magyarteleken már napok óta új termelőszövetke­zet alakításán gon dolkodik huszon­négy ember. Mi­előtt véglegesen határoztak volna, csütörtökön kül­döttséget menesz­tettek a sellyei já­rási tanácsra. A küldöttség azt kérte, hogy nyújt­sanak támogatást a termelőszövetke zet alakításához. Ehhez a járási ta­nács megad min­den segítséget. FiildinuiikűstoU l Mzatiniunkáhuk! U^zoKinunkiVsojt! T»ri>pl><r(»Uo.sok! Szervezetietek! A magyar földmunkássá;; évszázados, dicső múltra visz- szalekintő mozgalma Szántó Kovács Jánoséktól az UFOSZ. FÉKOSZ majd a DÉFOSZ szervezetekig sok győ* 'elmet vívott már ki a falusi munkavállalók érdeké nek vé­delmében. Rákosiéi: azonban szétzúzták szervezeteinket, hogy tetszésük szerint bánhassanak cl velünk. Most ismét lehető* •:ég nyílik rra, hog> megvéd lük érdekeinket! Mint munkavállalók bele akarunk szólni a berek, fi­zetések megállapításába, a bérleti dijak kialakításába, rés es- műveiés esetén a munkavá’Ia'ók részének meghatároz ;V- áha, harcolni akarunk a társadalombiztosítással, szabadsággal, nyugdíjjá! stb. kapcsolatos ügyekben. Mi azonban nem csupán munkavállalók vagyunk. Sokunk­nak van egy-két hold földeeskéje, amit a bérmunka me lett megművel. Rákosiék azonban nem akarták észrevenni a ml kis földecskéinket, amelyeken pedig sokszor igen értékes, a nemzetnek hasznos, belterjes gazdálkodási toiytawunk Most követeljük, hogy ránk is gondoljanak. Mi is részesüljünk a kedvezményes vetőmag, műtrágya és más juttatásokban, a ml használatunkra is gyártson az ipar a lka'más, olcsó kis­gépeket és mi is köthessünk szerződést a munkalóényes, ki»- területről nagy jövedelmet jelentó ipari növényekre. Sok tehát a tennivalónk. Mindezt azonban csak akkor vé­gezhetjük el ha együttes erővel lépünk fel. A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szabad Szakszer­vezete számos földmunkás, főleg a tiszántúli földmunkások követelésére megalakította a falusi tagozatát. Alakítsátok meg ti is helyi szervezeteiteket. Gyűjtsétek össze minden községben a földmunkásokat, részmunkásokat, vincelléreket, kertészeti, gyümölcstermelő és szőlészeti szak­munkásokat, kisbcrlőket, földjük mellett bérmunkát vállaló kisembereket és alakítsátok meg a helyi szervezetet. Igényel­jétek vissza a régi UFOSZ, FÉKOSZ, vagy DÉFOSZ szék­házakat és itt teremtsetek otthont magatoknak. Demokrati­kusan, titkos szavazással válasszatok ideiglenes intézőbizott­ságot azokból, akikben a legjobban bíztok és kezdjétek inog a munkát! „ \ A falu társadalmának együk legértékesebb rétegét tömö- rítjük sorainkba, ha megalakítjátok a helyi szervezeteitek Ha együttes erővel lépünk fel szavunknak súlya lesz és kell is, hogy legyen. Részt követelünk magunknak a falu, az or­szág vezetésében. Követeljük, hogy a mi helyi szervezeteink kapják meg a mezőgazdasági munkásközvetftést, mi kössük meg a munkavália'ási és részes szerződéseket, a kishaszon- bérlcti szerződéseket. Mindezek érdekében azonban késedelem nélkül lássatok munkához. Alakuljanak meg falusi szervezeteink és kezdjék ü-imí-ül.» . /nezőgazdasági kisemberek érdekeinek el működésüket képviseletében! MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI DOLGO70K SZABAD SZAKSZERVEZETE ELNÖKSÉGE. isiiig!: a Paiioiai S gyorsabban, mint ezelőtt Aki délelőtt tíz óráig gyors- mosásba adja a szennyesét, délután — bár félig nedvesen — már patyolatfehóren átve­heti. Ezt egyelőre az üzem melletti, központi boltban ve­zették be, de általában min­den szolgáltatásuk idejét le­Gomulka válaszol a lengyel dolgozók kérdéseire Wladyslaw Gomulka, a Lengyel egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára Január 9-én beszédet mondott egy varsói választási gyűlésen és válaszolt a különböző üzemek és vállalatok dolgozóinak hozzáintézett számos kérdésére. tónak az a formája, amelyet mi alkalmazunk, a legcseké­lyebb mértékben sem egy­szerű lemásolása a jugoszláv formának. De valójában nem ez a legfőbb dolog a megvi­tatás alatt álló kérdésben. A szocializmus lényegében nem lehet valamilyen kü’önböző dolog minden egyes ország számára, mint ahogy egy va­lamely ország kapitalizmusa, társadalmi lényegét tekintve nem kü’önbőzik valamely más ország kapitalizmusától. — Amikor a szocializmus építésének útjairól és körül­ményeiről beszélünk, min­denkor emlékeznünk kell ar­ra, hogy függetlenül a kü­lönbözőségektől a szocializ­mus énítésének megvannak a közös, egységes és elkerül­hetetlen körülményei min­den ország számára. E körül­mények egyike az. hogy a szocializmus építését a mun­kásosztály marxista—leni­nista pártja vezeti." Kapitalista hitelek Az első kérdés az ország ne­héz gazdasági helyzetének meg oldásával, valamint a dolgozó nép életkörülményeinek meg­javításával foglalkozott. Go­mulka rámutatott, hogy e ne­hézségek legfőbb oka a nemzet- gazdaság különböző ágazatai fejlődésének aránytalanságá­ban rejlik. Gomulika ezután arra a kér­désre válaszolt, amely a kül­föld! kölcsön, a többi között az Egyesült Államoktól szer- zendő kölcsön lehetősége felől érdeklődött. Kijelentette: „Lengyelországnak hitelre van szüksége, cs elfogad hi­teleket bármely országtól, amennyiben az ilyen hitelek megszerzésének feltételei ki­zárólag kereskedelmi termé­szetűek.“ Nem másolunk Az egyik kérdés így hang­zott: „A párt és a kormány .valóban meg van-e győződve iffelől, hogy a jugoszláv gaz­dasági minta (a munkástaná­csok). nme'yet most vezetnek be Lengyelországban, eleget og-e tenni feladatának és va­jon nem 'esz épp olyan hibás -nint volt koráhran n szovjet minta követése?” Gomulka er- e a kérdésre a következő vá- aszt adta: íA munkások önkormányza­A magyar segély Arra a kérdésre, hogy „tgaz- e, hogy Lengyelország százrhil- Tió z’oty értékű építőanyagot bocsátott kölcsön formájában Magyarország rendelkezésé­re?" Gomulka kijelentette, hogy az Igazság nem egészen ez. — Először Lengyelország nem adott kölcsönt Magyar­országnak, hanem visszafi­zetendő segélyt közszükségle­ti cikkekben, százmillió zloty értékben. Másodszor, elte­kintve bizonyos mennyiségi ablaküvegtől, e szükségleti cikkek között nem szerepel­nek más építőanyagok. Sok a régi képviselőjelölt ? A következő kérdés így hangzott: „Miért jelöltek szejm képviselőjelölteknek ugyanazo­kat az embereket, akik oly sok tévedésért voltak felelősek az elmúlt tizenkét év folyamán?“ Gomulka így válaszolt: — Nem állnak statisztikai adatok rendelkezésemre ar- ravonatkozóan, hogy a ko­rábbi szejm tagjai közül há­nyat jelöltek a mostani szejmbe .Nem kétséges azon­ban, hogy a jelöltek többsé­ge újember. — A szejm képviselőjelölt­jeit a pártközi választási bi­zottság választotta ki a kü­lönböző gyűlések, szerveze­tek és körök által történt je- lö'és alapján. Mindegyik párt védelmezte azokat,' akiket a legkiválóbbaknak tart. A választók gondoljanak ar­ra. hogy valamely új ember nem szükségképpen jobb mindig, mint a regi. Ezért >z embereknek igen óvatosak­nak cs a tényeket keresők­nek kei! lenniük, amikor bí­rálják azokat a szejm kép- vise’őjelö'tcket, akik a régi szejmben is mandátummal rendelkeztek, Nem less bírósági felelősségrevonás Arra a kérdésre, hogy „Mi­kor fogják a párt és a kor­mány előtt felelősségre varrni azokat az embereket, akik a nemzetgazdaságot a korábbi években Igazgatták és mostani állapotába vezették?" Gomul­ka a következő választ adta: — Máris alkalmaztak párt és adminisztratív szankció­kat olyan emberekkel szem­ben, akik nem voltak képe­sek előrelátni gazdasági po­litikájuk bizonyos negatív eredményeit Ezek az embe­rek elhagyták az általuk ko­rábban elfoglalt tisztségeket Jogú következményekről azon ban egyáltalán nem lehet szó. Ilyesmi alkalmazásának semmilyen alapja sincs. rövidítették. Azelőtt három hétig tartott egy-egy ruhada­rab festése vagy tisztítása: Most 8—12 nap alatt elvégzik ugyanezt a munkát s jobban, mint azelőtt. A változásnak két ólra van; Az egyik, hogy a vállalat ke­vesebb munkát kap közületik­től és így több idő jut a la­kosság kiszolgálására. Más­részt pedig eltörölték a normá­kat és az átlagkereseteket fi- gyelembevéve — órabérrend­szert vezettek be. így most "zabádon érvényesülhet a mo­só és festőmestereik, a szakma legjobb ismerőinek tudása, szakismerete. A vállalat vezetősége sze­retné kiterjeszteni a szolgál­tatásokat vidékre Is. Éppen most folyik a tárgyalás az- irányban, hogy Sásdon egy fiókot létesíthessenek. Igénybe vehetik a Patyolatot a siklósi, szigetvári, mohácsi és komlói asszonyok is. Pécsett pedig mindhárom kerületben van Patyolat-fiók. Távolabbi terv — csupán helyiség kérdése —> hogy Meszesen Is nyitnak egy üzletet. A szolgáltatások kiter­jesztése a peremiészckre és a vidékre — lehetővé tenné, hogy munkát adjanak a leépí­tések során munkanélkülivé vált asszonyok egy részének la. Állami-magán vegyesvállalat Lengyelországban Mint a PAP jelenti, Len­gyelországban építőipari álla­mi-magán vegyesvállalatot hoztak létre, amely a maga nemében az első az országban A vegyesvállalatot tizenhárom varsói mérnök szervezte meg. a pénzügyminisztérium no­vember 16-án kiadott enge­délye alapján. A vállalat, amely előregyártott alkatré­szeket és építőipari anyagoka: Aliit majd elő, szereló'részle- fieitót te létesít* Az állami-magán vegyesvál­lalatnak négyszázezer zloty alaptőkéje van. Ennek az ösz- szegnek egyharmadát magán- befektetők, kéthai>nadát pe­dig a varsói vajdasági r.ipi tanács adja. A hasznot a rész­vények arányában fogják fel­osztani. A vállalat ellenőrző taná­csában a népi tanács képvi­selői és két magán-vállalkozó foglal majd deJjajt*

Next

/
Thumbnails
Contents