Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-11 / 9. szám
1957 JANUAR 11 N a P T 3 Iq«ság-ef vagy fecsegés? IJ endszeresen olvasom a Dunántúli Naplót, több éve előfizetője vagyok. Minden mondatát figyelemmel kísérem. Hallottam olyan véleményeket. hogy nem merik megírni az igazságot, az újságírók félnek az igazmondóról. Egyesek azt mondják: „Mese az egész, ne higgy a kormánynak a rend helyreállta után úgyis minden a régi lesz, visz- szaál! a régi rendszer, a régi vezetőség .. .“ Én az ilyen suttogást sosem hit'em el és ezután sem hiszem el. Amit azonban tegnap hallottam azt mégsem tudom tó- zan ésszel felfogni. Az egyik dohánybolt vezetője, idős asz- szony panaszkodott, amikor cigarettát vásároltam. — Képzelje el — mondta, — néhány perccel ezelőtt két csinos, jól öltözött hölgy Kossuth cigarettát kért. Persze, nem tudtam adni, mert nincs, de ők erélyesen követelő mi kezdtek. „Nem ad Kossuth-ot? Na megálljon, majd mi elintézzük!“ Az egyikük minden előző szavuknál fenyegetőbben ezt mondta: „Megkeserüli maga még ezt, az én férjem ávos tiszt, majd elbánok én magával !*’ Még néhány sértő kifejezés után dühösen eltávoztak. Eddig a történet. A kérdés: m' az igazság? Az én véleményem-e, amely szerint a múlt hibás útjáról egy új, tiszta útra lépve reménnyel és bizalommal, a kormány és a párt mellett haladunk a szocializmus útján, vagy a két nő fenyegető hangja visszafordíthatja-e a történelem kerekét? Miklós Mihály Szerda: 4143 tonna Miért-e veszekedés?! Dolgozzanak együtt az urániumbánya vezetői! Sok még a baj megyénk bányáiban, közel sem kielégítő az a szémmenmyiség, melyet egy- egy nap a fogyasztók rendelkezésére bocsátanak, de örömmel kell üdvözölni azt a tényt, hogy bányászaink rendszeresen növelik termelésüket. Nem ugrásszerű növekedésről, mind össze néhány tonnáról van csak szó. de ma, amikor 10 tonna szén hat ipari munkástól hárítja el a munkanélküliség veszélyét. ennek is nagy jelentősége van. A komlói bányászok, elsősorban a Kossuth-aknaiak példája azt mutatja, hogy segíteni akarnak a rendes gazdasági élet helyreállításában. Napi tér me'ésük már meghaladja a 800 tonnát. Nagyon örvendetes, hogy végre Béta-aknán Is hozzákezdhettek a széntermeléshez s szerdán már 40 vagon szenet termeltek. Napi 30—30 vagon szenet ad a III-as és az Anma-akna is. A Komlói Szénbányászati Tröszt északi bányaüzemei közül a legeredményesebb munkát kétségtelenül a nagy- mányokiak végzik. Termelésük szerdán már több, mint 20 vagon volt, a mazaiak 20, a szászváriak 12 vagon szenet adtak. így a komlói bányáik össztermelése szerdán 2378.4 tonna szén volt, vagyis majdnem 300 onnával több, mint a keddi. Ha nem is ilyen arányú, de örvendetes javulás mutatkozik a pécsi bányászok eredményeiben is. Szerdán 1765 tonna szenet termeltek. Ebből 565-öt a pécsbányaiak. 749-et a szabolcsiak és 451 -et a vasasiak adtak. Ez az eredmény 113 tonnával több, mint a keddi termelés, de sajnos még 535 tonnával kevesebb, mint ameny- nyit az ország pillanatnyilag a pécsi bányászoktól vár. Mint ahogy arról a sajtó, a rádió is hírt adott, az elmúlt napokban tanácskozásra hívük össze a megyei tanácsok, megyei jogú városi tanácsok elnökeit. Felkerestük Katona Lajos elvtársat, a megyei tanács elnökét, hogy nyilatkozzék arról: miről is tárgyaltak végeredményben. — A fő kérdés — válaszolta Katona elvtárs — az államhatalom, az államigazgatás megerősítése volt. Nem létszámbeli megerősítésről van szó, hanem A z utóbbi napokban mim több hasonló eseményről hallunk. Felelőtlen fecse- gők és zavarosban halászók ezer módon próbálkoznak konkolyt hinteni, akadályozni a békés élet kialakítását. Megjelennek különböző helyeken, elszórják az emberek lelkét szívét vérig sértő, a múltat idéző hibákat, mintegy Igazolva: visszajön a múlt. Céljuk világos: le akarják járatni a pártot és a kormányt, amely az utóbbi nae»kb~n megtette az első nagy lépést a múlt hibáival való gyökeres leszámolásra, És természetesen megzavarni az emberek fejét gondolatát, mérgezni a légkört, fokozni az emberek kételyét. Ideje lenne, ha az illetékesek megfékeznék őket! Ami a kérdés másik felét Illeti; a párt és a kormány szilárd elhatározása, hogy az országnak új úton kell járnia. Érről kifejtette véleményét nyilatkozatában is. Az út egyenes, nem térünk sem jobbra, sem balra és visszafelé sem fordulunk. Ebben a dolgozó emberek többsége támogatja és a bizalmat senki két szép szeméért sem játsszuk cl. A fővárosi sajtóban hír je- ent meg arról, hogy az Eötvös Txtránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán még ebben a tört tanévben pótfelvételre jelentkezhetnek. Illetéarról, hogy a megbízható és jó szakembereket tartsuk meg az apparátusban. Apró Antal elvtárs elmondotta, hogy a tanácsok a zűrzavaros időben is megálltak a helyüket, nem tudták őket szétverni. Ez is azt mutatja, hogy a tanácsokban bíznak a választók és éppen ezért a jövőben a kormány is nagyobb feladatokat bíz rájuk. — Milyen feladatokra gondol? — Elsősorban is arra, hogy több olyan üzemet, vállalatot kapnak meg a tanácsok, amelyek a legutóbbi időldg minisz tériumi vállalatok voltak. A jö vőben például a tanácsok csak elvi irányítást kapnak a felsőbb szervektől, ami azt jelenti végeredményben, hogy a tanácsok önállóak lesznek. — Egy-két szót hallhatnánk a tanácsok átszervezéséről, a létszámcsökkentésről is? —i A létszámcsökkentésre mint ilyenre az ésszerűség mel lett gazdaságpolitikai okok miktt is szükség van. A megyei tanácson a létszámcsökA Pécsi Urániumbánya Vállalat központja olyan, mint egy megbolygatott méhkas. Az emberek vitatkoznak, politizá llak, kifogásolnak, egyesek bizalmatlanok az üzemvezetéssel mások nincsenek megelégedve a munkástanács tevékenységével, sokan igazságtalannak tartják az elbocsátás módszerét. Olyan dolgozók akik korábban jóbarátok voltak, ma haragszanak egymásra. Hogy kinek érdeke e tűrhetetlen állapot fenntartása, a ’égkör elmérgesítése, az üzemi anarchia, azt nem nehéz kitalálni: azoknak az elemeknek, akik továbbra is a zavarosban szeretnének ha'ászni akik nem nézhetik jószíwe' a kormány helyes intézkedéseit, akik szívesebben látnának ma Magyarországon kapitalista rendszert. Kik mérgesítik a helyzetet? Olyan emberek, mint Kocsis Sándor, Hámori Ignác és még kés helyen kijelentették, hogy a pótfelvételről szóló hír nem fe’el meg a valóságnak. A folyó tanévben az egyetemeken és főiskolákon pótfelvétel nem lesz. kent és 38, a járási tanácsoknál 47, a járási jogú városoknál: Komlón és Mohácson pedig 10—11 százalékos lesz. — És mikorra fejeződik be a racionalizálás a tanácsoknál? — Február 1-ig befejezzük. — Milyen osztályok szűnnek meg? — Megszűnik a város- és községgazdálkodási, a népművelési, az élelmiszeripari osztály, a TSB és az egyházügyi hivatal. A sport, a népművelés az oktatás egy osztály hatáskörébe, a művelődésügyi osztályéba tartozik ezentúl. De lesz egy új osztályunk is: építési és közlekedési osztály; — Mi lesz ennek az osztálynak a feladata? — Ez egyrészt betölti az építési hatóság szerepét: ellenőrzi a magán és állami építkezéseket, másrészt a közlekedéssel, de főként az úthálózat rend- behozatalával, karbantartásával foglalkozik. Megkapjuk az Útfenntartó Vállalatot és reméljük ; j , — Hogy akkor Jobbak lesznek az utak? — Reméljük, hogy az eddig elhanyagolt útjainkat három éven belül rendbehozzuk — fejezte be nyilatkozatát Katona Lajos elvtárs. mások, a volt MDP szervezetbe befurakodott karrierista talpnyalók, akik párttagságukat egyéni céljuk elérésére használták fel. Egyidőben könyököltek a párttitkárnál, a/ üzemvezetőnél csak azért, hogy a maguk könnyű állásé • biztosítsák. Ezek a „párttagok” az októ bér 23-4n kezdődő ellenforradalmi eseményekben villámgyorsan köpenyt változtattak és az élvonalban fújták a mun kásokat megtévesztő ellenforradalmi jelszavakat. Első tevékenységük a pártszervezet szétverése volt. majd rövidesen sor kerül a kommunista műszaki vezetők eltávolítására s végül az egyszerű becsü- 'etes kommunisták elnyomásánál kötöttek ki. Megkezdték a vállalat tulajdonát képező lakások és berendezések egymás közti kiutalását. Mindezt természetesen egyszerű beosztásban lévők nem tehették volna meg. Ezt nagyon jól tudták. Éppen ezért felismerve az új helyzetet nyomban befurakodtak a munkástanácsba is, hogy a dolgozók által kapott hata’omma visszaélve tovább rombolhassanak, uszíthassanak, lázíthas- sanak. A vállalat legfontosabb része a szállítási részleg. Helyeseb- ben ez az üzem szíve. Ha ezt megbénítják, az egész vállalatnál le áll a munka. Érthető tehát, hogy a főuszítők erre a .részlegre helyezték legfőbb gondjukat. Meg is látszott. Ennél a részlegnél volt a legtöbb baj, kezdve a fekete fuvarozástól a munkások nem szállításán keresztül, az anyag nem biztosításáig. Az, igazság kedvéért azonban azt is meg kell írni, hogy a legvadabb fenyegetések, rágalmazások ellenére — ennél a részlegnél is vannak becsületes. munkájukat és hazájukat szerető kommunisták és pár- tonkívüliek, olyanok, akik vállalva a kockázatot a sztrájk ideje alatt is dolgoztak. Hogy milyen következményei voltak? Ezt szintén nem nehéz kitalálni. Ezek az úgynevezett tisztelt urak, az elbocsátáskor e rendes embereket tették elsőnek az utcára; A „kettős“ vezetés nem vezethet eredményre A vállalat ügyeit az üzemvezetés is, meg a munkástanács is külön-külön intézi, összhangról szó sem lehet addig, míg a munkástanács olyan Az uránércbánya vállalat fiataljai áttanulmányozva a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség programját, elhatározták, hogy vállalatuknál is megalakítják a Magyar Forhatározatokat hoz, amellyel az gazgató eleve nem érthet egyek Hogyan is érthetne egyet, amikor fontos kérdésekben még- ~sak ki sem kérik véleményét, mégcsak meg sem hívják az "ésekre. Nem állítjuk, hogy Takács elvtárs m;nden tekin- ‘etben helyesen do gozik. Jól- 'ehet ná’a is sok kifogásolni való akad. az azonban biztos, hogy egymás hibái nem lehetnek jogcím a széthúzásra a veszekedésre, a megnemértés- re, mert nem viszi előre a vál- 'alat ügyeinek szakszerű és ésszerű intézését. A munkástanács számos he- 'yes határozatot hoz. A gyakorlatban azonban ez olyan, mintha a munkástanácsnak csak arra volna gondja, hogy vajon az igazgató végrehajtja-a határozatukat. Nem, nem az ellenőrzés ellen emelünk szót, hanem az ellen, hogy a munkástanács úgy ellenőriz, mintha a végrehajtáshoz semmi köze sem vo’na. A munkástanács az üzemvezetéssel együtt benne él a problémákban, hát miért ne lehetne közösen ténykedni. miért ne lehetne mindezt közös erőfeszítéssel egy úton e’intézni? Mi a teendő? Nehéz volna ezt egy cikk összefoglalóban felsorolni. Éppen ezért csak a legégetőbb kérdéseket érintjük. 1. Csak helyeselni lehetne az olyan intézkedést, hogyha azok nak a becsületes dolgozóknak, akik a legnehezebb időkben is megál’ták helyüket. sürgősen visszaadnák munkájukat. 2. A munkástanács/ban számos, sőt többségében rendes emberek képviselik a vál'alat ügyeit. De azt is meg kell mon dani, hogy számosán, a tagok mintegy ötven százaléka nem lehet a munkástanács tagja, mert még nem dolgozik egy éve a vállalatnál. Ebbő' tehát az következik, hogy ezek helyett új tagokat kell választani, méghozzá rövid időn belül. 3. A hibák kijavításának harmadik legfontosabb alap- feltétele az egymás iránti bizalom megteremtése. A vezető eivtársak, — dolgozzanak igazgatói poszton, pártvonalon, szakszervezetben vagy a munkástanácsban — gyakrabban üljenek össze, vitatkozzanak, feltétlen ismerjék meg egymás nézeteit, felfogását, állásfoglalásukat a különböző elvi vagy gyakorlati kérdésben és ismerjék meg egymást úgyis, mint EMBER, Barts István. radalml Ifjúmunkás Szövetség üzemi alapszervezetét. Felhívnak minden hazáját szerető és népéhez hű, becsületes munkás és értelmiségi fiatalt, csatlakozzon hozzájuk. Nem lehet elbocsátani az üzemi bizottságok tagjait A munka Törvénykönyve előírja, hogy az üzemi bizottságok tagjait áthelyezni, elbocsátani csak a felsőbb szakszervezeti szerv engedélyével lehet. Hasonló rendelkezést tartalmaz egy 1956. évi minisztertanácsi rendelet a szakszervezeti bizalmiakra vonatkozóan is. Ezek a rendelkezések továbbra is érvényben vannak és minden üzemnél, vállalatnál kötelező betartásuk. A Magyar Szabad Szakszervezetek Baranya megyei Szövetsége 1 M ü k ö d i k a városi tanács munka* isozveSito urodaja 38 százalékos létszámcsökkentés Több osztály megszűnik A tanácsok önállóak lesznek Katona Lajos evtárs nyilatkozata Nem lesz pótfelvétel az egyetemeken és főiskolákon Az urániumtmiiyábaii megalakult a FISZ Sok ember nyit be január elseje óta a városi tanácson a félemelet huszas számú szobába. Ez a városi tanács munkaerőgaz- dálkodási csoportjának a székhelye, amely egyrészt munkaközvetítő iroda, másrészt pedig, — mint Czudar Sándor, a csoport vezetője mondta — „munka- könwkiálh’tó hatóság“. Nos, ez a ..hatóság“ egyre többet foglalkozik a munka- nélkülivé váltak ügyeivel, — ami manapság nem éppen könnyű dolog. Mert aki ide bizalommal benyit — segítséget, munkát, kenyeret remél és meleg ruhát, tüzelőt a családn ik. S a remény most nem látszik hiábavalónak ... A csoport január elseje óta huszonkilenc munkanélkülit közvetített ki vállalatokhoz irányító lappal. Ezeknek javarésze szakmunkás, kisebb része segédmunkás és akad köztük adminisztratív „munkaerő” is, mint amilyen Gadár Ferencoé, akit tizedikén vettek tel az SZTK-hoz. Ezenfelül még 46 nőt és férfit helyeztek el. Jelentkező persze több volt és több embert lehetett volna munkához juttatná, ha az illetékesek már érvényt szereztek volna annak a minisztertanácsi határozatnak, amely szerint a vállalatok kötelesek a megüresedett munkahelyeket bejelenteni. Természetesen az üzemek és vállalatok közvetlenül „kaputól“ is vehetnek fel szak- és segédmunkásokat, attól függetlenül, hogy a megüresedett munkahelyeket be kell jelenteniük a tanácsnál. Nem vehetők fel azonban , „kaputól“ műszaki és adminisztratív dolgozók, valamint a csökkent munkaképességűek. A munkanélkülivé váltak ismételt elhelyezésénél elsősorban a szociális helyzetet veszik figyelembe. Előnyt élveznek a többgyermekes apák anyák. Támogatásban **észesülnek az öregek és a csökkent munkaképességűek. Portásnak, kapusnak, hivatalsegédnek, iktatónak, kézbesítőnek kizárólag öregeket és csökkent munkaképességűeket alkalmaznak a népgazdaság minden ágában. A pécsi és komlói szénbányászati tröszt jelenleg korlátlan mennyiségben vesz fel bányamunkára embereket »as új vezetőnek és három ácsnak tudna helyet biztosítani. cCíSIZt $ bérrendszer alapján — igen jó fizetéssel. ' — _ -,, , , • , A pécsi erdőgazdaság? ' T/Q IlVVUlaOnSCICI ötven férfit keres fa- f Jr j ^ j w«. ^ xx .j v.j kitermelő munkára. ^ A köztisztasági vállalat üvegtisztítókat keres 800—1 400 forintos havi fizetéssel. A Nagy Lajos Gimnázium vizsgázott kazánfűtőt, a Pedagógiai Főiskola fűtő segédmunkást alkalmazna 1400, illetve 900 forintos keresettel. A Baranya Megyei Építőipari Vállalat női segédmunkásokat vesz M. — (Szállás nincs!) A 401-es Építőipari Vállalat pécsi kirendeltsége 30 segédmunmenc címen foglalta össze Csekey István professzor a témára vonatkozó eddigi kutatásának eredményeit. A másfél íves és négy képmelléklettel gazdagított szép kiadványban a zongoravirtuóz és zeneszerző életének egyetlen mozzanatát, Liszt 1846-os baranyai tartózkodásának adatait dolgozta fel a szerző. Liszt 1846. október 24-én Mecseknádasdon alkotta meg az első magtfkr szövegre, Garay János „A pataknál“ című költeményére írt férfikaréne- kásnak, egy munka-október 25—27-én pedig Pécsett adott két hangversenyt a „hangok nagy tanárja“. Csekey István nemcsak a Liszt Reméljük, hogy a baranyai tartózkodásával fog- nunkaközvetítő iroda ialkozó összes írásos emléket t gyűjtötte össze, hanem felku- I1 tatta azokat a tárgyi emléke- nyujt majd sok esi- (i Jcet, Liszt-ereklyéket is (a pé- Iád mai helyzetére, écss hanaoertetm műsorlapját* Liszt Pécsett használt hangversenyzongoráját), amelyek a világhírű magyar muzsikust Pécshez és Baranyához fűzik. Az adatok alapján Csekey István megelevenítő erővel és hitelesen rekonstruálja Liszt életének azt a néhány napját, amelyet megyénkben töltött. (Kár, hogy a mellékletek közül hiányzik annak a Bösen- dorfer zongorának a fényképe, amelyen Liszt Pécsett hangversenyezett.) A tanulmány egyébként a helytörténetirás példája is lehet. Csekey István dolgozatát igen széles tudományos alapossággal irta meg. Lapalji uralásaiban (a 24 oldalas tanulmányhoz nem kevesebb, mint 60 lábjegyzetet fűz,) felsorolja mindazokat a forrásokat, amelyek valamilyen vonatkozásba hozhatók Liszt baranyai tar* Zózkodisáoal. Ms i teszi dolgozatát szárazzá, csak a „beavatottak“ előtt érthetővé. Írójának szép magyar stílusa, a téma iránti érdeklődést már az első sorokban felkeltő előadása minden Liszt-rajongó és Pécs zenei múltja iránt érdeklődő számára kedves olvasmánnyá, maradandó értékké teszi a tanulmányt. A füzet a TTIT szerkesztésében és a megyei tanács nép* művelési osztálya kiadásában jelent meg. Kiadásáért a meg* jelentetésen fáradozó és az anyagi fedezetet vállaló szer* veket köszönet illeti. Külön dicséret jár a pécsi nyomda dolgozóinak, akik a kiadvány szedésének sok gondosságot .kívánó munkáját ízlésesen és hibátlanul végezték. Az érté- kes könyvecske 3 forintért kapható a könyvkereskedések*
