Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-11 / 9. szám

1957 JANUAR 11 N a P T 3 Iq«ság-ef vagy fecsegés? IJ endszeresen olvasom a Dunántúli Naplót, több éve előfizetője vagyok. Min­den mondatát figyelemmel kísérem. Hallottam olyan vé­leményeket. hogy nem merik megírni az igazságot, az újság­írók félnek az igazmondóról. Egyesek azt mondják: „Mese az egész, ne higgy a kormány­nak a rend helyreállta után úgyis minden a régi lesz, visz- szaál! a régi rendszer, a régi vezetőség .. .“ ­Én az ilyen suttogást sosem hit'em el és ezután sem hi­szem el. Amit azonban tegnap hallot­tam azt mégsem tudom tó- zan ésszel felfogni. Az egyik dohánybolt vezetője, idős asz- szony panaszkodott, amikor cigarettát vásároltam. — Képzelje el — mondta, — néhány perccel ezelőtt két csinos, jól öltözött hölgy Kos­suth cigarettát kért. Persze, nem tudtam adni, mert nincs, de ők erélyesen követelő mi kezdtek. „Nem ad Kossuth-ot? Na megálljon, majd mi elin­tézzük!“ Az egyikük minden előző szavuknál fenyegetőbben ezt mondta: „Megkeserüli ma­ga még ezt, az én férjem ávos tiszt, majd elbánok én magá­val !*’ Még néhány sértő kife­jezés után dühösen eltávoz­tak. Eddig a történet. A kérdés: m' az igazság? Az én vélemé­nyem-e, amely szerint a múlt hibás útjáról egy új, tiszta útra lépve reménnyel és biza­lommal, a kormány és a párt mellett haladunk a szocializ­mus útján, vagy a két nő fenyegető hangja visszafor­díthatja-e a történelem kere­két? Miklós Mihály Szerda: 4143 tonna Miért-e veszekedés?! Dolgozzanak együtt az urániumbánya vezetői! Sok még a baj megyénk bá­nyáiban, közel sem kielégítő az a szémmenmyiség, melyet egy- egy nap a fogyasztók rendel­kezésére bocsátanak, de öröm­mel kell üdvözölni azt a tényt, hogy bányászaink rendszere­sen növelik termelésüket. Nem ugrásszerű növekedésről, mind össze néhány tonnáról van csak szó. de ma, amikor 10 tonna szén hat ipari munkástól hárít­ja el a munkanélküliség ve­szélyét. ennek is nagy jelentő­sége van. A komlói bányászok, elsősor­ban a Kossuth-aknaiak példá­ja azt mutatja, hogy segíteni akarnak a rendes gazdasági élet helyreállításában. Napi tér me'ésük már meghaladja a 800 tonnát. Nagyon örvendetes, hogy végre Béta-aknán Is hoz­zákezdhettek a széntermelés­hez s szerdán már 40 vagon szenet termeltek. Napi 30—30 vagon szenet ad a III-as és az Anma-akna is. A Komlói Szénbányászati Tröszt északi bányaüzemei közül a legeredményesebb munkát kétségtelenül a nagy- mányokiak végzik. Termelésük szerdán már több, mint 20 va­gon volt, a mazaiak 20, a szász­váriak 12 vagon szenet adtak. így a komlói bányáik össz­termelése szerdán 2378.4 tonna szén volt, vagyis majdnem 300 onnával több, mint a keddi. Ha nem is ilyen arányú, de örvendetes javulás mutatkozik a pécsi bányászok eredményei­ben is. Szerdán 1765 tonna sze­net termeltek. Ebből 565-öt a pécsbányaiak. 749-et a szabol­csiak és 451 -et a vasasiak ad­tak. Ez az eredmény 113 ton­nával több, mint a keddi ter­melés, de sajnos még 535 ton­nával kevesebb, mint ameny- nyit az ország pillanatnyilag a pécsi bányászoktól vár. Mint ahogy arról a sajtó, a rádió is hírt adott, az elmúlt napokban tanácskozásra hív­ük össze a megyei tanácsok, megyei jogú városi tanácsok elnökeit. Felkerestük Katona Lajos elvtársat, a megyei ta­nács elnökét, hogy nyilatkoz­zék arról: miről is tárgyaltak végeredményben. — A fő kérdés — válaszolta Katona elvtárs — az államha­talom, az államigazgatás meg­erősítése volt. Nem létszámbeli megerősítésről van szó, hanem A z utóbbi napokban mim több hasonló esemény­ről hallunk. Felelőtlen fecse- gők és zavarosban halászók ezer módon próbálkoznak kon­kolyt hinteni, akadályozni a békés élet kialakítását. Meg­jelennek különböző helyeken, elszórják az emberek lelkét szívét vérig sértő, a múltat idéző hibákat, mintegy Igazol­va: visszajön a múlt. Céljuk világos: le akarják járatni a pártot és a kormányt, amely az utóbbi nae»kb~n megtette az első nagy lépést a múlt hibáival való gyökeres leszá­molásra, És természetesen megzavarni az emberek fejét gondolatát, mérgezni a légkört, fokozni az emberek kételyét. Ideje lenne, ha az illetékesek megfékeznék őket! Ami a kérdés másik felét Illeti; a párt és a kormány szilárd elhatározása, hogy az országnak új úton kell járnia. Érről kifejtette véleményét nyilatkozatában is. Az út egyenes, nem térünk sem jobb­ra, sem balra és visszafelé sem fordulunk. Ebben a dol­gozó emberek többsége támo­gatja és a bizalmat senki két szép szeméért sem játsszuk cl. A fővárosi sajtóban hír je- ent meg arról, hogy az Eötvös Txtránd Tudományegyetem böl­csészettudományi karán még ebben a tört tanévben pótfel­vételre jelentkezhetnek. Illeté­arról, hogy a megbízható és jó szakembereket tartsuk meg az apparátusban. Apró Antal elvtárs elmondotta, hogy a ta­nácsok a zűrzavaros időben is megálltak a helyüket, nem tudták őket szétverni. Ez is azt mutatja, hogy a tanácsokban bíznak a választók és éppen ezért a jövőben a kormány is nagyobb feladatokat bíz rá­juk. — Milyen feladatokra gon­dol? — Elsősorban is arra, hogy több olyan üzemet, vállalatot kapnak meg a tanácsok, ame­lyek a legutóbbi időldg minisz tériumi vállalatok voltak. A jö vőben például a tanácsok csak elvi irányítást kapnak a fel­sőbb szervektől, ami azt jelenti végeredményben, hogy a ta­nácsok önállóak lesznek. — Egy-két szót hallhatnánk a tanácsok átszervezéséről, a létszámcsökkentésről is? —i A létszámcsökkentésre mint ilyenre az ésszerűség mel lett gazdaságpolitikai okok miktt is szükség van. A me­gyei tanácson a létszámcsök­A Pécsi Urániumbánya Vál­lalat központja olyan, mint egy megbolygatott méhkas. Az em­berek vitatkoznak, politizá ­llak, kifogásolnak, egyesek bi­zalmatlanok az üzemvezetés­sel mások nincsenek megelé­gedve a munkástanács tevé­kenységével, sokan igazságta­lannak tartják az elbocsátás módszerét. Olyan dolgozók akik korábban jóbarátok vol­tak, ma haragszanak egymás­ra. Hogy kinek érdeke e tűr­hetetlen állapot fenntartása, a ’égkör elmérgesítése, az üzemi anarchia, azt nem nehéz ki­találni: azoknak az elemek­nek, akik továbbra is a zava­rosban szeretnének ha'ászni akik nem nézhetik jószíwe' a kormány helyes intézkedé­seit, akik szívesebben látnának ma Magyarországon kapitalista rendszert. Kik mérgesítik a helyzetet? Olyan emberek, mint Kocsis Sándor, Hámori Ignác és még kés helyen kijelentették, hogy a pótfelvételről szóló hír nem fe’el meg a valóságnak. A fo­lyó tanévben az egyetemeken és főiskolákon pótfelvétel nem lesz. kent és 38, a járási tanácsok­nál 47, a járási jogú városok­nál: Komlón és Mohácson pe­dig 10—11 százalékos lesz. — És mikorra fejeződik be a racionalizálás a tanácsoknál? — Február 1-ig befejezzük. — Milyen osztályok szűnnek meg? — Megszűnik a város- és községgazdálkodási, a népmű­velési, az élelmiszeripari osz­tály, a TSB és az egyházügyi hivatal. A sport, a népművelés az oktatás egy osztály hatás­körébe, a művelődésügyi osz­tályéba tartozik ezentúl. De lesz egy új osztályunk is: épí­tési és közlekedési osztály; — Mi lesz ennek az osztály­nak a feladata? — Ez egyrészt betölti az épí­tési hatóság szerepét: ellenőrzi a magán és állami építkezése­ket, másrészt a közlekedéssel, de főként az úthálózat rend- behozatalával, karbantartásá­val foglalkozik. Megkapjuk az Útfenntartó Vállalatot és re­méljük ; j , — Hogy akkor Jobbak lesz­nek az utak? — Reméljük, hogy az eddig elhanyagolt útjainkat három éven belül rendbehozzuk — fejezte be nyilatkozatát Kato­na Lajos elvtárs. mások, a volt MDP szervezet­be befurakodott karrierista talpnyalók, akik párttagságu­kat egyéni céljuk elérésére használták fel. Egyidőben kö­nyököltek a párttitkárnál, a/ üzemvezetőnél csak azért, hogy a maguk könnyű állásé • biztosítsák. Ezek a „párttagok” az októ bér 23-4n kezdődő ellenforra­dalmi eseményekben villám­gyorsan köpenyt változtattak és az élvonalban fújták a mun kásokat megtévesztő ellenfor­radalmi jelszavakat. Első te­vékenységük a pártszervezet szétverése volt. majd rövide­sen sor kerül a kommunista műszaki vezetők eltávolításá­ra s végül az egyszerű becsü- 'etes kommunisták elnyomásá­nál kötöttek ki. Megkezdték a vállalat tulajdonát képező la­kások és berendezések egymás közti kiutalását. Mindezt természetesen egy­szerű beosztásban lévők nem tehették volna meg. Ezt na­gyon jól tudták. Éppen ezért felismerve az új helyzetet nyomban befurakodtak a mun­kástanácsba is, hogy a dolgo­zók által kapott hata’omma visszaélve tovább rombolhas­sanak, uszíthassanak, lázíthas- sanak. A vállalat legfontosabb része a szállítási részleg. Helyeseb- ben ez az üzem szíve. Ha ezt megbénítják, az egész vállalat­nál le áll a munka. Érthető tehát, hogy a főuszítők erre a .részlegre helyezték legfőbb gondjukat. Meg is látszott. En­nél a részlegnél volt a legtöbb baj, kezdve a fekete fuvaro­zástól a munkások nem szállí­tásán keresztül, az anyag nem biztosításáig. Az, igazság kedvéért azon­ban azt is meg kell írni, hogy a legvadabb fenyegetések, rá­galmazások ellenére — ennél a részlegnél is vannak becsü­letes. munkájukat és hazájukat szerető kommunisták és pár- tonkívüliek, olyanok, akik vállalva a kockázatot a sztrájk ideje alatt is dolgoztak. Hogy milyen következményei vol­tak? Ezt szintén nem nehéz ki­találni. Ezek az úgynevezett tisztelt urak, az elbocsátáskor e rendes embereket tették el­sőnek az utcára; A „kettős“ vezetés nem vezethet eredményre A vállalat ügyeit az üzem­vezetés is, meg a munkásta­nács is külön-külön intézi, összhangról szó sem lehet ad­dig, míg a munkástanács olyan Az uránércbánya vállalat fiataljai áttanulmányozva a Magyar Forradalmi Ifjúmun­kás Szövetség programját, el­határozták, hogy vállalatuknál is megalakítják a Magyar For­határozatokat hoz, amellyel az gazgató eleve nem érthet egyek Hogyan is érthetne egyet, ami­kor fontos kérdésekben még- ~sak ki sem kérik véleményét, mégcsak meg sem hívják az "ésekre. Nem állítjuk, hogy Takács elvtárs m;nden tekin- ‘etben helyesen do gozik. Jól- 'ehet ná’a is sok kifogásolni való akad. az azonban biztos, hogy egymás hibái nem lehet­nek jogcím a széthúzásra a veszekedésre, a megnemértés- re, mert nem viszi előre a vál- 'alat ügyeinek szakszerű és ésszerű intézését. A munkástanács számos he- 'yes határozatot hoz. A gya­korlatban azonban ez olyan, mintha a munkástanácsnak csak arra volna gondja, hogy vajon az igazgató végrehajtja-a határozatukat. Nem, nem az ellenőrzés ellen emelünk szót, hanem az ellen, hogy a mun­kástanács úgy ellenőriz, mint­ha a végrehajtáshoz semmi köze sem vo’na. A munkásta­nács az üzemvezetéssel együtt benne él a problémákban, hát miért ne lehetne közösen tény­kedni. miért ne lehetne mind­ezt közös erőfeszítéssel egy úton e’intézni? Mi a teendő? Nehéz volna ezt egy cikk összefoglalóban felsorolni. Ép­pen ezért csak a legégetőbb kérdéseket érintjük. 1. Csak helyeselni lehetne az olyan intézkedést, hogyha azok nak a becsületes dolgozóknak, akik a legnehezebb időkben is megál’ták helyüket. sürgősen visszaadnák munkájukat. 2. A munkástanács/ban szá­mos, sőt többségében rendes emberek képviselik a vál'alat ügyeit. De azt is meg kell mon dani, hogy számosán, a tagok mintegy ötven százaléka nem lehet a munkástanács tagja, mert még nem dolgozik egy éve a vállalatnál. Ebbő' tehát az következik, hogy ezek he­lyett új tagokat kell válasz­tani, méghozzá rövid időn be­lül. 3. A hibák kijavításának harmadik legfontosabb alap- feltétele az egymás iránti biza­lom megteremtése. A vezető eivtársak, — dolgozzanak igaz­gatói poszton, pártvonalon, szakszervezetben vagy a mun­kástanácsban — gyakrabban üljenek össze, vitatkozzanak, feltétlen ismerjék meg egymás nézeteit, felfogását, állásfog­lalásukat a különböző elvi vagy gyakorlati kérdésben és ismerjék meg egymást úgyis, mint EMBER, Barts István. radalml Ifjúmunkás Szövetség üzemi alapszervezetét. Felhív­nak minden hazáját szerető és népéhez hű, becsületes mun­kás és értelmiségi fiatalt, csat­lakozzon hozzájuk. Nem lehet elbocsátani az üzemi bizottságok tagjait A munka Törvénykönyve előírja, hogy az üzemi bizott­ságok tagjait áthelyezni, elbocsátani csak a felsőbb szakszer­vezeti szerv engedélyével lehet. Hasonló rendelkezést tar­talmaz egy 1956. évi minisztertanácsi rendelet a szakszerve­zeti bizalmiakra vonatkozóan is. Ezek a rendelkezések to­vábbra is érvényben vannak és minden üzemnél, vállalatnál kötelező betartásuk. A Magyar Szabad Szakszervezetek Baranya megyei Szövetsége 1 M ü k ö d i k a városi tanács munka* isozveSito urodaja 38 százalékos létszámcsökkentés Több osztály megszűnik A tanácsok önállóak lesznek Katona Lajos evtárs nyilatkozata Nem lesz pótfelvétel az egyetemeken és főiskolákon Az urániumtmiiyábaii megalakult a FISZ Sok ember nyit be január elseje óta a városi tanácson a fél­emelet huszas számú szobába. Ez a városi tanács munkaerőgaz- dálkodási csoportjá­nak a székhelye, amely egyrészt mun­kaközvetítő iroda, másrészt pedig, — mint Czudar Sándor, a csoport vezetője mondta — „munka- könwkiálh’tó ható­ság“. Nos, ez a ..ha­tóság“ egyre többet foglalkozik a munka- nélkülivé váltak ügyeivel, — ami ma­napság nem éppen könnyű dolog. Mert aki ide bizalommal benyit — segítséget, munkát, kenyeret re­mél és meleg ruhát, tüzelőt a családn ik. S a remény most nem látszik hiábava­lónak ... A csoport január elseje óta huszonki­lenc munkanélkülit közvetített ki válla­latokhoz irányító lap­pal. Ezeknek javaré­sze szakmunkás, ki­sebb része segédmun­kás és akad köztük adminisztratív „mun­kaerő” is, mint ami­lyen Gadár Ferencoé, akit tizedikén vettek tel az SZTK-hoz. Ezenfelül még 46 nőt és férfit helyeztek el. Jelentkező persze több volt és több em­bert lehetett volna munkához juttatná, ha az illetékesek már érvényt szereztek volna annak a mi­nisztertanácsi határo­zatnak, amely szerint a vállalatok kötele­sek a megüresedett munkahelyeket beje­lenteni. Természetesen az üzemek és vállalatok közvetlenül „kapu­tól“ is vehetnek fel szak- és segédmun­kásokat, attól függet­lenül, hogy a meg­üresedett munkahe­lyeket be kell jelen­teniük a tanácsnál. Nem vehetők fel azonban , „kaputól“ műszaki és admi­nisztratív dolgozók, valamint a csökkent munkaképességűek. A munkanélkülivé váltak ismételt elhe­lyezésénél elsősorban a szociális helyzetet veszik figyelembe. Előnyt élveznek a többgyermekes apák anyák. Támogatás­ban **észesülnek az öregek és a csökkent munkaképességűek. Portásnak, kapus­nak, hivatalsegédnek, iktatónak, kézbesítő­nek kizárólag örege­ket és csökkent mun­kaképességűeket al­kalmaznak a népgaz­daság minden ágá­ban. A pécsi és komlói szénbányászati tröszt jelenleg korlátlan mennyiségben vesz fel bányamunkára embereket »as új vezetőnek és három ácsnak tudna helyet biztosítani. cCíSIZt $ bérrendszer alapján — igen jó fizetéssel. ' — _ -,, , , • , A pécsi erdőgazdaság? ' T/Q IlVVUlaOnSCICI ötven férfit keres fa- f Jr j ^ j w«. ^ xx .j v.j kitermelő munkára. ^ A köztisztasági vál­lalat üvegtisztítókat keres 800—1 400 fo­rintos havi fizetéssel. A Nagy Lajos Gim­názium vizsgázott ka­zánfűtőt, a Pedagó­giai Főiskola fűtő se­gédmunkást alkal­mazna 1400, illetve 900 forintos kereset­tel. A Baranya Me­gyei Építőipari Vál­lalat női segédmun­kásokat vesz M. — (Szállás nincs!) A 401-es Építőipari Vál­lalat pécsi kirendelt­sége 30 segédmun­menc címen foglalta össze Csekey István professzor a témára vo­natkozó eddigi kutatásának eredményeit. A másfél íves és négy képmelléklettel gazdagí­tott szép kiadványban a zon­goravirtuóz és zeneszerző éle­tének egyetlen mozzanatát, Liszt 1846-os baranyai tartóz­kodásának adatait dolgozta fel a szerző. Liszt 1846. október 24-én Mecseknádasdon alkotta meg az első magtfkr szövegre, Ga­ray János „A pataknál“ című költeményére írt férfikaréne- kásnak, egy munka-október 25—27-én pedig Pécsett adott két hangversenyt a „hangok nagy tanárja“. Cse­key István nemcsak a Liszt Reméljük, hogy a baranyai tartózkodásával fog- nunkaközvetítő iroda ialkozó összes írásos emléket t gyűjtötte össze, hanem felku- I1 tatta azokat a tárgyi emléke- nyujt majd sok esi- (i Jcet, Liszt-ereklyéket is (a pé- Iád mai helyzetére, écss hanaoertetm műsorlapját* Liszt Pécsett használt hang­versenyzongoráját), amelyek a világhírű magyar muzsikust Pécshez és Baranyához fűzik. Az adatok alapján Csekey Ist­ván megelevenítő erővel és hitelesen rekonstruálja Liszt életének azt a néhány napját, amelyet megyénkben töltött. (Kár, hogy a mellékletek kö­zül hiányzik annak a Bösen- dorfer zongorának a fényképe, amelyen Liszt Pécsett hang­versenyezett.) A tanulmány egyébként a helytörténetirás példája is le­het. Csekey István dolgozatát igen széles tudományos alapos­sággal irta meg. Lapalji ura­lásaiban (a 24 oldalas tanul­mányhoz nem kevesebb, mint 60 lábjegyzetet fűz,) felsorolja mindazokat a forrásokat, ame­lyek valamilyen vonatkozásba hozhatók Liszt baranyai tar* Zózkodisáoal. Ms i teszi dolgozatát szárazzá, csak a „beavatottak“ előtt érthető­vé. Írójának szép magyar stí­lusa, a téma iránti érdeklődést már az első sorokban felkeltő előadása minden Liszt-rajongó és Pécs zenei múltja iránt ér­deklődő számára kedves olvas­mánnyá, maradandó értékké teszi a tanulmányt. A füzet a TTIT szerkeszté­sében és a megyei tanács nép* művelési osztálya kiadásában jelent meg. Kiadásáért a meg* jelentetésen fáradozó és az anyagi fedezetet vállaló szer* veket köszönet illeti. Külön dicséret jár a pécsi nyomda dolgozóinak, akik a kiadvány szedésének sok gondosságot .kívánó munkáját ízlésesen és hibátlanul végezték. Az érté- kes könyvecske 3 forintért kapható a könyvkereskedések*

Next

/
Thumbnails
Contents