Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-09 / 7. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV, ÉVFOLYAM, 7. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1957, JANUÁR 9 fi vasasiak tíz vagonnal növelték teljesítményüket Szombaton 1398 tonna szenet termeltek a pécsi bányászok. Hétfőn a termelés már jelentősen emelkedett. Pécsbányatelepen 594, István-aknán 452, Béke-aknán 234, Vasason 300 tonna szén került felszínre. Ez összesen 1580 tonna, megközelíti már a 160 vagont. A kedd délelőtti műszakban 1696 bányász szállt le az aknákba. Pécsbányatelepen 442. Ist­ván-aknán 455, Béke-aknán 209, Vasason pedig 416 tonna szenet hoztak felszínre. Különösen a vasasi üzem termelésének a növekedéseszembetűnő. Hétfőn 300. ked­den pedig már 416 tonna szenet termeltek, tehát mintegy tíz vagonnal növelték a telje­sítményüket,— jelenti a Pécsi Szénbányászati Tröszt. Sürgősen rendesni kell a földkérdést falun! Családirtás Pécsváradon Hatdrsértők — Riport a déli határról A múltban elkövetett onkényeskedések nem ismétlődhetnek meg Kiegészítés a rendőrségről szóló 1955. évi 22. számú törvényerejű rendelethez Megjelent az Elnöki Tanács 1956. évi 35. számú törvény- erejű rendelete a rendőrségről szóló 1955. évi 22. számú tör­vényerejű rendelet kiegészíté­séről. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány felterjesztésére az Elnöki Tanács 1956. évi 35. számú rendeletével létrehozta az egységes rendőrséget, amely hivatva van mind a közönsé­ges, mind a politikai bűncse­lekményekben a nyomozás (el­járás) lefolytatására. Ez az intézkedés biztosítéka annak, hogy a múltban elkö­vetett önkényeskedések nem ismétlődhetnek meg. A rend­őrség munkája felett az ügyészség ellenőrzést gyakorol, hogy a törvényességet szigo­rúan megtartsák. A világ minden állama védi Meg&étszerezidik a marhaátvéíel Mint az Állatforgalmi Vál­lalat közölte, csaknem megkét szereződik a megyében a vágó marha átvétele. Míg korábban csak alig kétszáz marhát tud­tak átvenni és elszállítani he­tenként, addig ezen a héten már ötszázkilencvenet fizetnek ki és küldenek Budapestre,' s kielégítik a helyi igényeket. Elsősorban a szerződéses hí­zómarhát veszik át a parasz­toktól s remélhető, hogy né­hány héten belül felszámolják az utóbbi hónapokban keletke­zett torlódást; társadalmi rendjét. Természe­tes, hogy nálunk Magyaror­szágon is —'ahol a közelmúlt­ban az imperialista országok­ból irányított véres ellenfor­radalom zajlott le — a mun­káshatalom megvédésére a rendőrségen belül megfelelő apparátust kellett létrehozni az államrend megvédésére, a ha­zaáruló és ellenforradalmi kí­sérletek szétzúzására; Mindezekkel az intézkedé­sekkel a forradalmi munkás­paraszt kormány biztosította jogállamnak megfelelő törvé­nyességet, hogy a bűnösökkel szemben indul büntetőeljárás. A törvényességet ezenkívül biztosítja a rendőrség egységes új szervezete, amely a fővá­rosi és megyei rendőrfőkapi­tányságokra, városi (kerületi) és járási rendőrkapitányságok­ra tagozódik. Ezeknek irányí­tását és felügyeletét a belügy­minisztérium országos rendőr­főkapitánysága lát ja el. Nagy örömmel fogadtam el a lengyel kormány meghívását mondotta Csou En-lai Mint a TASZSZ jelenti, a Trybuna Ludu hétfői számá­ban közölte azt a nyilatkozatot, amelyet Csou En-laj kínai mi­niszterelnök adott küszöbönál­ló lengyelországi látogatásáról a lap pekingi tudósítójának. — Nagy örömmel fogadtam el a lengyel kormány meghí­vását — mondotta Csou En-laj, hogy másodszor is látogassak el Lengyelországba, ahol lehe­tőségem nyílik találkozni a kormány és a párt vezetőivel, Rendelet a nyugdíjjal kapcsolatos átmeneti rendelkesések végreha jtásáról A kormány rendeletet adott ki a nyugdíjjal kapcsolatos át­meneti rendelkezések végre­hajtásáról. A rendelet kimond­ja, hogy öregségi nyugdíjat annak lehet megállapítani, akinek a múlt év október 23-án fennállott munkaviszo­nyát ez év március 31-ig meg­szüntették, illetve megszünte­tik. A megítéléshez természe­tesen szükséges, hogy az illető igazolni tudja a nyugdíjhoz szükséges munkaviszonyt. Nyugdíjat az, akit fegyelmi határozat, vagy bírói ítélet alapján bocsátottak el, nem kaphat. A nyugdíj legkoráb­ban ez év január 1-től folyó­sítható. A nyugdíj és a nyugdíjpót­lék szempontjából a munka- viszonyba be kell számítani azt a tizenöt napi felmondási időt meghaladó — időszakot is, amelyre az összes kifizetett felmondási járandóságok az elmaradt munkabért pótolják. A rendelet az 1954. Október 1. előtt érvényben volt jog­szabályok alapján nyugdíjazott személyekkel kapcsolatban ki­mondja: akik a múlt év októ­ber 23-án munkában voltak és ez év március 31-ig bocsátot­ták el, illetve bocsátják el őket, a törvény szerint járó 30 százalékos nyugdíjpótlékot akkor is megkapják, ha 1954. június 30-án nem álltak mun­kaviszonyban. Az ilyen nyug­díjasok összes járandóságát havi ötszáz forintra, maximá­lisan azonban a kapott mun­kabér hetvenöt százalékára kell kiegészíteni. E kedvez­mény alapján nyugdíjpótlékot kaphat az a férfi, aki ötven­nyolc, illetve az a nő, aki 53. életévét már betöltötte, vagy ez év folyamán betölti; az élet különböző területeinek vezetőivel; valamint a lengyel nép nagy tömegeivel, minde­nekelőtt a dolgozókkal. E láto­gatás kétségkívül elő fogja mozdítani a szocialista orszá­gok szolidaritásának és kölcsö­nös segítésének fokozódását, valamint Kína és Lengyelor­szág barátságát. Remélem to­vábbá, hogy ez a látogatás elő­segíti a világ békéjének meg­szilárdítását, a béke ellen irá­nyuló imperialista provokációk és diverziók meghiúsítását a békés egymás mellett élés öt elve alapján a testvéri orszá­gok erejének összefogásával. Kör vadászaton Nem jártam a sáros földeket, puska sem volt a kezemben, csupán az út széléről néz­tem, hogyan szű­kül a kör, hogyan keresnek menekü­lést a felzavart nyulak. Nicsak az egyik egyenesen a va­dásznak tart. Már ott van előtte, de megtorpan. Kél lábra áll és hegye zi a fülét. Mit csi­náljon. A vadász vár. Törvény: csak futtában lövik a vadat Fut is mindjárt a nyúl, a hajtó egy napra­forgószárral meg- hesegeti ... Szedi a lábait s már kint is van a körből Aztán egy pukka­nás, ez bizony csü­törtök, de a másik cső már biztos és kapálózva bukik a vad az útszéli árokba. Onnan a völgy felől is sűrű pu- fogtatás hallatszik. De akármennyit is lőnek, azért csak kimenekül egy­két nyúl a hatal­mas körből. Ki­menekül, mert vannak még kez­dő vadászok is.. Közben a hajtó már felvette a ver gődő nyulat. Egy­két ütés a tarkó­jára, és máris „megnyugszik" — örökre. — Kik vadász­nak? — A Hámán Kató vadászbri­gád, — válaszolja — Lothárdról, Sze­mélyről, Birjánból valók, de vannak vendégek is. — S az ered­mény? — Ötven nyúl a kocsin meg a haj­tőknél, — de már fut is, mert most nem a beszéd a dolga, hanem a hajtás. Suhogtatja a karót, ■ tereli a nyulat puskavég­re. Gerdesics Vitá- lyos, aki traktoros „civilben” s az imént a nyulat lőt­te, ismét vadra emeli a duplacsö­vűt. Ilyenkor nem jó alkalmatlankod­ni. Hát a legrosz- szabhat kívánjuk a vadászoknak: Sok szerencsét! (CALDONYl) Menőn indiai követ látogatása a fegyveres erők miniszterénél K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, nki Nehru miniszterelnök kü-# lön megbízottjaként tartózko-11 rlott Magyarországon, januári 7-én, hétfőn látogatást tett dr. Münnich Ferencnél, a fegyve-f rés erők miniszterénél. “ cA. mielőbbi aiAzantLáiáiwi... Készü K UtonóUí Hagy Istvánt új filmje] Homoki Nagy István „Cim­borák" címmel egész estét be- i öltő színes filmet forgat, amely kétrészes filmnek az első fele. A „Cimborák” „fő­hőse" egy tacskó, egy vizsla és egy vadász sólyom. A három „cimborát” gazdájuk repülő­gépen gazdasági kiállításra küldi. A repülőgép viharba _ kerül és a nagy veszélyben a^ pilóta kidobja „utasait” a gép-> bői, amelyek ejtőernyővel aji Balaton nádrengetegében ér­iek földet. Különböző viszon­tagságok után a „cimborák” a lisegrádi Duna-kanyar erdő­ségében visszatérnek gazdá­jukhoz; SZOMORÚ NAP volt kedden a Pécsi Porcelángyárban. Több, mint 400 dolgozót kel­lett elbocsátani. A munka- könyvek mellé a következő írást mellékelték: ,,A jelen­legi gazdasági körülmények és a nagymértékben csök­kent termelési lehetőségek kényszerítő hatása alatt vál­lalatunknál fennálló munka­viszonyát e hó 9-ével azon­nal felmondjuk. Amidőn ezt sajnálattal tudomására hoz­zuk, egyben megköszönjük üzemünknél eddig kifejtett munkásságát.“ — Energiahiány, gázhiány okozta a kényszerű lépést — mondotta Gál Tibor, a gyár igazgatója. — A szük­ségszerű intézkedést termé­szetesen igyekeztünk a leg­körültekintőbb módon meg­oldani. Az elbocsátásoknál elsősorban a szociális szem- ~ ntokat vettük figyelembe. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy amilyen humánusan lehet kezelni ilyen intézkedést, mi meg­lettük a tőlünk telhetőt. Azt akarjuk, hogy amikor az energia-ellátásunk megenge­di, a most elbocsátottak kö­zül elsősorban a szakmunká­sokat, a szorgalmas dolgozó­kat fokozatosan visszavesz- szük. Megrendelésünk «— mind kül-, í .ind belföldi —• van elegendő; Egyedül sas energia- és a nyersanyag­hiány hátráltatja a munkát. Csak egy példa erre: nekünk naponta 30 ezer köbméter gázra van szükségünk s pil­lanatnyilag — nem kapunk semmit. Talán majd a hét végére már javul a helyze­tünk ... Az ilyen fájó „operáció” sok gondot, sok keserű órát szerez nemcsak annak, akit elbocsátanak, hanem azok­nak is, akiknek ezt a „műté- tet“ végre kell hajtaniuk. Míg Gál Tibor Igazgatóval beszélgetünk az elbocsátá­sokról, egy ember jön az iro­dába, s halk szóval beszéli el panaszát. Csak pár hónapig dolgozott a gyárban, amikéi' súlyosan megbetegedett. A táppénzi ideje lejárt, most pénz nélkül van. Még meg sem gyógyult teljesen, de va­lami könnyebb munkát már vállalni tudna. Az igazgató kezét az arcá­ba temeti! s úgy gondolkodik. Mit csináljon? Épp most kel, több mint 400 embert elbo- cs. ani s most jön ez az em­ber a bajával, jön bizalom­mal, reménnyel. Talán nem is tudja, hogy milyen gon­dokkal küzd az egész gyár. — Jöjjön be há"om nap múlva — mondja kis szünet után, — akko megmondom a végleges választ. Valószínű alkalmazzuk éjjeliőrnek« . A beteg ember hálálkodva búcsúzik s határozottabb lép­tekkel indul ki az irodából. EMBERSÉGRŐL, szívről, sze- retetről tanúskodnak az igaz­gató szavai. S erről beszél­nek a munkástanács intézke­dései is. — Nem népszerű feladat, amit most meg kell oldani, — mondotta Józsa József elnök. — Ha a termelési le­hetőségek megengedik, az én véleményem az, uogy a most elbocsátottak nagyrészét eset leg mindet visszavesszük. Ha erre lehetőség nyílik, ak­kor ez az üzemnek erkölcsi kötelessége. A mi üzemünk nagyon „kifogta”. Itt Pécsett egyetlen gyárat sem érintett ilyen súlyosan az energia­hiány, mint minket. Most minden attól függ, mikor ka­punk elegendő energiát, gázt, szenet. a Az üzemvezetőség, a mun­kástanács és a szakszervezet még az utolsó pillanatban is újra meg újra átnézte az el- bocsátandók névsorát s szá­mos dolgozónak a helyzetét vizsgálták felül. Meghallgat­ták az MSZMP üzemi szer­vezete ideiglenes intézőbi­zottságának véleményét is. Többek között így'vették le az elbocsátandók listájáról Babella Károlynét is. Babel­, te Károlyné férjéről úgy tudták, hogy állásban van. Később kiderült, hogy férjét elbocsátották. A munkásta­nács, a szakszervezet és az igazgató megegyezett abban, hogy egy családban legalább egy keresőnek lenni kell s ezért Babellánét visszavet­ték. ÉS AZ ELBOCSÁTOTTÁK? Az emberi megértés ragyogó példáját mutatták lépten- nyomon. Fülöp Sándor a masszamalom dolgozója, ön­ként vállalta, hogy hazamegy falujába, ahol van egy kis földje, majd azon dolgozik addig, amíg rendeződik az üzem termelése. „Legyen egy hellyel több annak a városi­nak, aki rászorul“ — mon­dotta. Makk Józsefné Kótai Jó­zsefeiével ketten voltak az egyik gázkemencénél ellen­őrök. — Ha már egyikünknek mennie kell, hát megyek én — mondotta Makkné. — Egy­általán nem azért vállalom a keresetnélküliséget, mert olyan sok pénzem van, hi­szen, ha én nem dolgozom, akkor édesanyámmal és kis­gyermekemmel egyedül a férjein keresetére vagyunk utalva. A férjem gépkocsi- vezető. Szóval szükségünk lenne az én keresetemre is; De Kótainé özvegyasaony, i gyermeke van. <5 jobban rá van szorulva:;; A bérosztályt nagy mun­kában találjuk. Érthető a lá­zas munkatempó, hiszen az elbocsátottaknak 6 heti fize­tést kell kifizetni. —■ A fennálló rendelkezé­sek szerint — mondja Hoff­mann Pálné, a bérosztály .ve­zetője — a múlt év szeptem­berétől visszamenőleg 1 évi átlagkeresetnek a hat hétre jutó részét fizetjük ld. Ezt a pénzt minden elbocsátott dolgozó azonnal kézhez kap­ja. A decemberi fizetést pár nap múlva folyósítjuk, mint eddig is, minden hónap 12-én van n^unk fizetés. ELÉRKEZIK A DÉLUTÁN s az elbocsátottak egymásnak adják a kilincset a bérosztá­lyon, ahol megkapják munka könyvüket és a fizetést. Szív- bemarkolóan szomorú a han­gulat : ; ; Legtöbb azonban megegye­zik abban, ha ismét teljes kapacitással mdulhat az üzem, visszajön k. vissza a régi munkapadhoz, a régi munkatársak közé, akik visz- szavárják őket;:; így is köszönnek el egy­mástól: a viszontlátásra,; 5 ...a,. . i Garay Ferenr

Next

/
Thumbnails
Contents