Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-08 / 6. szám

2 NAPLÓ 1957 JANUAR 8 ft kormány idén tavaszra hívta meg Hammarskjöldöt Magyarországra Horváth Imre külügyminiszter beszélgetése külföldi újságírókkal Marosán György elvtárs beszéde Siklóson A TASZSZ jelenti? a Prav­da vasárnapi száma közli, hogy Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere január 5-én találkozott egy csoport külföldi újságíró­val és válaszolt kérdéseikre. A magyar küldöttségnek az ENSZ 11. ülésszakának mun­kájában való részvételéről szólva Horváth Imre azt mon­dotta, hogy az úgynevezett magyar kérdés tárgyalása so­rán több küldött az Egyesült Államok reakciós köreinek su- galmazására vad hajszát szer­vezett a küldöttség ellen, mél­tatlan kirohanásokat engedett meg magának, sértegette a magyar küldöttség tagjait. A Magyar Népköztársaság kor­mánya ezzel kapcsolatban el­határozta. hogy visszahívja az ülésszakról a magyar kül­döttséget. Most, hogy az ENSZ közgyűlése az ünnepek után újból összeült, a magyar kor­mány elhatározta, hogy kül­döttsége újból részt vesz az ülésszak munkájában; Egyes nyugati köröknek az­zal a követelésével kapcsolat­ban, hogy bocsássák be az ENSZ megbízottait Magyar­Lics-pocs, cupogó Bártenger volt hétfőn az egész pécsi vá­sártéren. Ez volt az 1957-es év első országos állat- és ki­rakodó vására, amelyet a szo­kástól eltérően — már nem vasárnap, hanem hétköznap tartottak meg. Meglátszott az, hogy Pécsett — az októberi és novemberi események miatt — hónapokig nem volt vásár, mert az eladók és a vásárlók részéről szokatlanul nagy volt az érdeklődés. /Az állami vállalatok közül csgk néhányan állítottak fel sátrat, de annál nagyobb volt az állatforgalom. A vásártéren szekerek hosszú sora állott s a ládákban malacok, sertések sivítottak. A tér másik részén pedig a rendesnél nagyobb területen folyt a lóvásár. Meg­látszott a begyűjtés eltörlése, mert a baranyai parasztság lényegesen több sertést ho­zott a vásárra, mint az elmúlt év bármelyik hónapjában. Schmidt J. például tíz sertést I országra, Horváth Imre kije­lentette, hogy a megfigyelők magyarországi tartózkodása az adott időpontban beavatkozást jelentene a magyar nép bel- üg.veibe, elősegítené az illegá­lis reakciós erők aktivizálódá­sát. Arra a kérdésre válaszolva, mikor érkezik Magyarországra Hammarskjöld, az ENSZ fő­titkára, Horváth Imre kijelen­tette, hogy a kormány tovább­ra is azon a véleményen van, hogy Hammarskjöld Magyar- országra utazása kívánatos. A kormány az idén tavaszra hív­ta meg Hammarskjöldöt Ma­gyarországra. Horváth Imre részletesen szólott a magyar menekültek Hongkong (MTI): Az AFP a pekingi rádióra hivatkozva jelenti/ hogy a népi Kína kor­mányküldöttsége Csou En-Iaj miniszterelnök vezetésével hétfőn reggel repülőgépen ba- * ráti látogatásra a Szovjetunió­adott el, Szabó József egy 223 és egy 172 kilós, Király Dezső 187 kilós, Kulcsár József j.80 kilós, Tóth József 153 kilós, Pesti József 185 kilós, Csuka Sándor egy 121 és egy 108 ki­lós, Varga Józsefné 136 kilós, Reisz Lipót 140 kilós, Becő József pedig 133 kilós sertést adott el. A vásár végéig össze­sen 287 sertés, 183 ló, 28 nö­vendék szarvasmarha és tehén valamint 2 juh és kecske cse­rélt gazdát. A hízott sertésnél arányos volt a kereslet és a. kínálat és az árak tartottak. A sertést kilónként 19—22 forintért ad­ták és vették, míg a választási malac párja 500—600 forint volt. A tenyészmarhánál vi­szont a kereslet és a kínálat közepesnek mondható. A te- nyészmarha ára 3 és félezer— hétezer forint között mozgott. A januári vásárban parasztsá­gunk megtalálta számítását s a jó vásár után áldomásban nem volt hiány. hazatérésével ka-isolates nagy .munkáról. Az októberi esemé­nyek következtében — mon­dotta — a Szabad Európa rá­dió provokációs agitációja nyomán mintegy százötven- ezer magyar hagyta el az or­szágot. A nyugati hatalmak távoli országokba irányítják őket, hogy megakadályozzák hazatérésüket. Az összes me­nekülteknek mintegy fele Ausztriában tartózkodik és egyre több magyar jelenti ki, hogy haza akar térni. Mint­egy tízezren már hazatér­tek. Jelentős számú menekült útban van hazafelé. Horváth Imre végezetül rö­viden szólott a kormányprog­ramról. ha utazott. A pekingi rádió bejelenti, hogy a küldöttség a Szovjet­unió után ellátogat Lengyel- országba is. (Folytatás az 1-es oldalról.) nemzetközi imperializmus sze­repéről beszélt. Rámutatott ar­ra, hogy a művelt Nyugat a magyar nép legjobb „barátjá­nak“ szerepében tetszelegve tiltakozik a proletárdiktatúra ellen. De miért nem tiltako­zott azelőtt, amikor még föl­desúri és kapitalista diktatúra alatt élt a magyar nép. Ha annyira barátja a magyar nép­nek, miért segített az 1919-es tanácsköztársaságot leverni, miért tűrte, hogy Horthy böl- lérbicskás tisztjei végiggyilkol­ják az országot és akasztófára, börtönre ítéljenek több, mint százezer munkást és parasztot7 Vajon miért nem segített né­pünkön a Horthy-fasizmus 25 éve alatt, amikor a magyar munkások tízezrei éltek mun­ka nélkül sipőczlevesen, ami­kor parasztságunk súlyos föld- inségben szenvedett a nagy­birtokok árnyékában? — Világos a válasz — foly­tatta Marosán elvtárs. — A nyugati imperialista politiku­soknak csak akkor „fáj" a ma­gyar nép sorsa, amikor mun­kás-paraszt hatalom van az or­szágban és csak akkor sirán­koznak a demokrácia után, amikor a gyárosoknak és a | földesuraknak nem adunk de­mokráciát. Nyíltan megmond­juk: ebben az országban szo­cialista demokrácia lesz, sok­kal szélesebbkörű és szaba­dabb, mint a Rákosi—Gerő- klikk idejében volt — de csak a munkások, parasztok és a haladó értelmiségiek számára A volt tőkések, földesurak, el- 'enforradalmárok ne számítsa­nak demokráciára. Elmúltak már azok az idők, amikor h kommunistáknak, a munkások­nak és parasztoknak kellett félniük ebben az országban, nem, ezentúl csak a fasiszták félhetnek nálunk. Sok szó esett a magyar pa­rasztság magatartásáról is az október 23-át követő esemé­nyek folyamán. Marosán elv­társ elmondotta, hogy a ma­gyar parasztság nem vett részt az ellenforradalomban Ennek több oka is van. Az egyikre az események ad­nak választ. Ismeretes, hogy B. Szabó kisgazdavezér nyilat­kozott a rádióban, hogy visz- szaállítják a kisgazdapárt 30- as évekbeli programját. Mi is volt a harmincas évek prog­ramjában? Földreform? Nem, a földreformot nem követelte a kommunista párton kívül egyetlen-egy más párt sem Magyarországon, így a kisgaz­dapárt sem. Ez érthető is, hi­szen a kisgazdapárt vezetői — Eckhardt, B. Szabó és a töb­biek — többezer és többszáz­holdas földbirtokosok voltak maguk is. — Parasztságunk jól emlé­kezett Eckhard tékra — foly­tatta Marosán elvtárs — és nem kért belőlük. De az ellen­forradalom számára már nem volt megállás: B. Szabó után Mindszenty mondotta el is­mert nyilatkozatát, amiből minden józan gondolkozása magyar {/araszt előtt nyilván­valóvá vált, hogy újabb föld­osztásról lenne szó, de olyan földosztásról, amit sosem kér­tek ... A másik okról így beszélt Marosán elvtárs: — Kétféle fe!szabaduhi«ról beszélhetünk -r- az egyik Nyu­gatról, a másik pedig Keletről jött. Ismeretes, hogy Kállai Miklósék angolszász felszaba­dításban reménykedtek vala­mikor. Tegyük fel, hogy sike­rült volna a tervük. Számítha­tott-e volna ebben az esetben a magyar paraszt a föMre-’ Amint a nyugati tapasztalatok mutatják: nem! — A magyar parasztság megértette — folytatta Maro­sán elvtárs — hogy a szovjet hadsereg győzelmének ered­ményeképp kapott földet, és hogy ez a hadsereg nem lehet az ellensége. Ez a magyaráza­ta annak, hogy a magyar had­sereg zöme letette, a fegyvert és nem harcolt a szovjet csa­patok ellen; hadseregünk több­sége ugyanis paraszt-katonák­ból áll. És ez a két ok ma­gyarázza meg azt is, hogy a parasztság miért nem vett részt az ellenforradalomban, sőt, ellenforradalom-ellenes volt akkor, amikor mindenféle fenyegetés ellenére is meg­szántotta és bevetette földjét. Marosán elvtárs beszédének végén megkérte a párt akti­vistáit, hogy menjenek a dol­gozó parasztok közé. Beszélje­nek velük úgy, mint ahogy a felnőtt emberekhez méltó és mondják meg: a kormány mű­trágyával, kisgépekkel és sok mással fogja támogatni a pa­rasztságot, ugyanakkor bízik abban, hogy a parasztság fenn­akadás nélkül gondoskodik a városi dolgozók ellátásáról, hogy megértik, nemzetünk léte a munkásság kezében és az ő kezükben van. Marosán elvtárs beszédét sokszor félbeszakította a lel­kes taps. A szép nagygyűlés az Intemacionálé eléneklésé- vel ért véget. Acháiz Imre: Híven tolmácsoljuk Baranya népének felfogását az országgyűlésben — Az elmúlt napokban a Ház alelmöke: Vas- Istvánná elvtársnö Budapestről Pécsre jött, ahol a képviselői munkacsoporttal megbeszé­lést folytatott. A megbeszélésen többek között arról volt szó, hogy most már a képviselők is lássanak munkához, újból kezdjék meg mű­ködésüket. A megbeszélés alapján, ezentúl is­mét rendszeresen tartunk fogadóórákat és egyre többet keressük fel választóinkat, hogy megismerjük véleményüket a forradalmi mun­kás-paraszt kormány legfontosabb feladatok­ról szóló nyilatkozatáról. Az eddiginél is szo­rosabb kapcsolatot kívánunk fenntartani vá­lasztóinkkal és legfőbb szándékunk, hogy a parlamentet a leghívebben tájékoztassuk a dolgozók konkrét kívánságairól. — Tudatában vagyunk annak, hogy a for­radalmi munkás-paraszt kormány legújabb nyilatkozata csak keret, amelyet tartalommal a törvények és rendeletek fognak megtölteni. Hogy ezek a törvények és rendeletek megfelel­jenek a választók érdekeinek, a képviselők sokoldalú tájékozódási munkájára van szük­ség. Tény az, hogy a forradalmi munkás-pa­raszt kormány nyilatkozatát aprópénzre kell felváltani, gyakorlatilag kell valóra váltani. Ez pedig csak békés, nyugodt légkörben kép­zelhető el. Ennek a légkörnek a megteremtése ma mindenkinek hazafias kötelessége. — A kormánynyilatkozatban igen értékes­nek tartom többek között azt a részt, amely az államhatalom további demokratizálódásá­ról szól. A parlament demokratizálódási fo­lyamata már az elmúlt év nyarán igen szé­pen megindult. Az októberi és novemberi tra­gikus események pedig arra intenek, hogy ezt a demokratizálódási-folyamatot meg kell gyor­sítanunk. — Számítunk arra, hogy a törvények elő­készítésének bizottsági munkája még ebben a hónapban megkezdődik és Baranya népének felfogását híven tolmácsolhatjuk. Nyugodtan állíthatom azt, hogy Baranya képviselői a múltban nem a Rákosi—Cerő-féle politiká­nak voltak előmozdítói. A parlament akkori rendje nem is tette lehetővé, hogy azt a po­litikát a képviselők befolyásolhassák. A kép­viselőknek most nyújtott nagyobb szabadság, nagyobb függetlenség, lehetővé teszi azt, hogy valóban kifejezést adjanak a nép kívánságai­nak. Éppen ezért a baranyai képviselők ezen­túl nemcsak panaszfelvevő szervek lesznek, hanem egyre többet igyekeznek választóik körében tartózkodni, hogy megismerjék nehéz­ségeiket, törekvéseiket. Csakis ezen az úton tudom elképzelni a szabad, független és de­mokratikus Magyarország kialakítását. Óriási kínálat az állatvásáron A népi Kína kormányküldöttsége elindult a Szovjetunióba Kínai állásfoglalás a proletárdiktatúráról, a szovjet tapasztalatokról, Sztálin szerepéről és hibáiról, a magyarországi eseményekről és a jugoszláv elvtársak nézeteiről A múlt héten folytatólagosan közöltük a Zsenminzsipao „Még egyszer a proletárdik­tatúra történelmi tapasztalatairólcímű szerkesztőségi cikkét. Ma a cikk befejező részét közöljük. Tiszteletben kell tartani más országok nemzeti érdekeit A szocialista oszágokban a kommunista pártok vállalták magukra az államügyek veze­tésével járó felelősséget, és a pártok egymás közti kapcso­latai gyakran közvetlenül ki­hatnak az illető országok és népek közötti kapcsolatokra, úgy, hogy e kapcsolatok prob­lémájának helyes megoldása különösen nagy figyelmet ér- . demel. A marxizmus—lenfnlzmus mindig is azt vallotta, hogy a proletár internacionaliz­must egybe kell kapcsolni a különböző országok népeinek hazafias érzületével. Minden egyes kommunista pártnak az internacionalizmus szellemében kell nevelnie tag­jait és a népet, mert valameny nyj nép valódi nemzeti érdekei a népek baráti együttműködé­sét követelik. Másrészről vi­szont minden egyes kommu­nista párt saját népének tör­vényes nemzeti érdekeit és érzéseit kell hogy képviselje. A kommunisták mindig igaz hazafiak voltak, és jól tudják, hogy csak akkor élvezhetik . népük széles tömegeinek bi- ealmát. és szeretőiét, csak ak­kor nevelhetik népüket ered­ményesen a nemzetköziség szellemében, és csak akkor hangolhatják össze a különbö­ző országok népeinek nemzeti érzéseit és érdekeit, ha helye­sen képviselik saját nemzetük érdekeit és érzelmeit. Ahhoz, hogy erősödjék a szó cialista országok nemzetközi szolidaritása, minden egye| pártnak tiszteletben kell tar tani más országok nemzeti érdekeit és érzéseit. Ez különösen nagyjelentő­ségű egy nagyobb ország kom­munista pártja szempontjából, azokban a kapcsolatokban, amelyek ezt a pártot egy ki­sebb ország kommunista párt­jához fűzik. Annak elkerülésé­re, hogy a kisebb ország részé­ről bármilyen neheztelő érzés támadjon, a nagyobb ország kommunista pártjának szünte­lenül vigyáznia kell arra, hogy a két párt közti kapcsolatok az egyenlőségen alapuljanak. Amint Lenin helyesen megál­lapította: Minden ország osz­tályöntudattal rendelkező kom munista proletariátusának kö­telessége, hogy különleges óva tossággal és figyelemmel ke­zelje a népek és a hosszú időn keresztül elnyomott nemzetisé­gek soraiban fellelhető nem­zeti érzület maradványait. Amint már említettük, Sztá­lin bizonyos nagynemzeti so­viniszta irányzatról tett tanú- bizonyságot testvérpártokkal és testvérországokkal való kap csolataiban. Ennek az irány­zatnak a lényege abban volt, hogy nem vették figyelembe a kü­lönböző országok kommu­nista pártjainak független és egymással egyenlő státusát, valamint a szocialista orszá­gok független és egyenlő stá­tusát a szocialista országok táborának nemzetközi köte­lékein belül. Az ilyen irányzatoknak meg vannak a maguk határozott történelmi indokai. Nagy or­szágoknak kis országokkal va­ló kapcsolataikban megmutat­kozó ősrégi szokása bizonyos vonatkozásokban továbbra is érezteti befolyását s ugyanak­kor egy pártnak vagy egy or­szágnak a forradalom ügyé­nek diadalra juttatása során aratott győzelmei tápot adhat­nak bizonyos felsőbbrendűség érzésének. A nagynemzeti sovinizmus veszélyei Ezért rendszeres erőfeszíté­sekre van szükség a nagynem­zeti soviniszta irányzatok le­küzdésére. A nagynemzeti so­vinizmus nem sajátossága egyetlen országnak sem. Ve­gyük például, hogy B. ország kis és hátramaradt ország A- hoz viszonyítva, de ugyanak­kor nagy és előrehaladott, ha C országgal hasonlítjuk össze, így ez a B ország, míg egyfe­lől panaszkodik amiatt, hogy nagynemzeti sovinizmust ész­lel A ország részéről, másfelől gyakran maga is nagy nemzet­ként viselkedik C országgal való kapcsolataiban. Nekünk, kínaiaknak különösen szem előtt kell tartanunk, hogy Kí­na is óriási biroda'om volt a Han, a Tang, a Ming és a Csing dinasztiák alatt. Igaz ugyan, hogy a XIX. század kö­zepétől Kína száz éven keresz­tül agresszió áldozata volt és félgyarmati ország lett, s hogy gazdaságilag és kulturális té­ren még ma is hátramaradt ország, mégis — a körülmé­nyek megváltozása miatt — a nagynemzeti soviniszta irányzatok minden bi­zonnyal komoly veszélyt je­lentenek, ha nem teszünk meg ellenük minden óvóin­tézkedést. Sőt rá kell mutatnunk, hogy ennek a veszélynek egyes jelei már láthatóvá váltak néhány hivatalos személyiségünk ré­széről. Ez az oka annak, hogy mind a Kína Kommunista Pártja VIII. országos kongresz szusán hozott határozat, mind a Kínai Népköztársaság kor­mányának 1956. november el­sejei nyilatkozata, nagy súlyt fektet a nagynemzeti sovinisz­ta irányzatok elleni harcra; Fel kell számolni a kis országok nacionalista irányzatait is De nem pusztán a nagynem­zeti sovinizmus gátolja a nem­zetközi proletáregységet. A tör lénelem bizonyítja, hogy nagy országok gyakran nem tartot­ták tiszteletben a kis országo­kat, sőt elnyomták azokat. Ugyanígy a történelem bizo­nyítja azt is, hogy a kis or­szágok gyakran nem bíztak a nagyokban, sőt, ellenséges ér­zülettel viseltettek azokkal szemben. Mind a két irányzat kisebb, vagy nagyobb mérték­ben még ma is megvan a né­pek, sőt a különböző országok munkásosztályának soraiban is. Ez az oka annak, hogy a proletariátus nemzetközi szolidaritásának megszilárdí­tása érdekében nemcsak a nagy országokban mutatkozó nagynemzett soviniszta irány zatokat kell leküzdeni, ha­nem fel kell számolni a ki­sebb országok nacionalista irányzatait is. Függetlenül attól, hogy az illető ország nagy vagy ki­csiny, ha a kommunistáit saját hazájuk és nemzetük érdekeit szembehelyezik a nemzet­közi prole tármozgalom általá­nos érdekeivel, ha ürügyül használják fel az általános ér­dekekkel való szembeszállás­ra, ahelyett, hogy a tényleges gyakorlatban fenntartanák a nemzetközi pro’etárszolidarí- tást, s így éppenséggel ártanak annak, akitor súlyos hibát kö­vetnek el, amellyel sértik a nemzetköziség és a marxiz­mus—lemdmznnM elveit, A Sztálin által elkövetett hi­bák nagy elégedetlenséget kel­tettek egyes kelet-európai or­szágok népeinek körében. Még így sem indokolt azonban az a magatartás, amelyet ezekben az országokban egyesek a Szovjetunióval szemben tanú­sítanak. A burzsoá nacionalisták min den tőlük telhetőt elkövet­nek, hogy eltúlozzák a Szov­jetunió hiányosságait és fi­gyelmen kívül hagyják ered­ményeit. Igyekeznek kiverni a nép fe­jéből azt a gondolatot, hogy miként bánnának az imperia­listák az országgal és a nép­pel, ha nem létezne a Szovjet­unió. Mi, kínai kommunisták nagy örömmel látjuk, hogy I^ngyelország és Magyaror­szág kommunista pártja eré­lyes kézzel megfékezi azokat a sötét elemeket, amelyek szov­jetellenes rémhíreket terjesz­tenek és nemzeti amtaganiz- must szítanak a testvérországok között. Örömmel látjuk, hogy ezek a pártok hozzáláttak azok nak a nacionalista előítéletek­nek eloszlatásához, amelyek megvannak a tömegek bizo­nyos rétegeiben, sőt fellelhetők egyes párttagoknál is. Nyilvánvaló, hogy ez egyike azoknak a lépéseknek, ame- ’ vekre sürgősen szükség van a szocialista országok baráti kap csolatainak megszilárdításá-

Next

/
Thumbnails
Contents