Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-06 / 4. szám
fr r mi janüär « N Ä' P C ö-> A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata ? fFoíyfatás a 2-es oldalról) f Q A kormány az egyes kis * és középparasztokat ért legkirívóbb törvénysértések orvoslása céljából — ahol erre lehetőség van — állami töidalapot képez elsősorban a községi tartalékföldekből, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztok által bérelt tartalékterületekből, ha azokra vonatkozó haszonbérleti szerződés határideje lejárt; ][) A kormány lehetősé- get kíván biztosítani a magyar föld minden művelőjének hogy szakmai tudását növelje és így gazdaságának szakszerű vezetésével többet jobban és olcsóbban termeljen. V. Kereskedelem 1 A szocialista kereskede- • lem az elmúlt nehéz hetekben is általában jól helytállt és működésével enyhítette a más okok következtében beállt zavart, segített a viszonyokat normalizálni. Semmivel sem csökken a szocialista kereskedelem jelentősége a jövőben sem. A belkereskedelemben a kötelező beadás megszűnésével jelentősen kibővül az állami felvásárlás feladatköre. Nagyrészt felvásárlás útján kell a legközelebbi jövőben biztosítani, hogy az állam megfelelő készletekkel rendelkezzék az őstermeléssel nem foglalkozó lakosság ellátására. A szövetkezeti kereskedelemben növelni kell a szövetkezeti tagság érdekeltségét, fokozni kell a szövetkezet népi mozgalmi jellegét. O A kormány szükséges- nek tartja a magánkereskedelem tevékenységének bizonyos fokú kiterjesztését, elsősorban olyan területeken, ahol ez növeli a lakosság rendelkezésére álló árumennyiséget, például egyes különleges mezőgazdasági termékek felvásárlásánál, melyekben az állami és szövetkezeti kereskedelem az elmúlt években sem tudta megfelelően pótolni a korábbi magánkereskedelmi tevékenységet. Q Népgazdaságunkban semmiképpen sem csökken a külkereskedelem fontossága, mert nehéz és köny- nyűiparunk egyaránt külföldi nyersanyagokra szorul. Az ország gazdasági kapcsolatainak a külföldi országokkal a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján kell nyugod- niok. Külkereskedelmi kapcsolatunkat a kormány fenntartani és fejleszteni kívánja minden országgal; Különösen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kölcsönös gazdasági segítség tanácsában résztvevő országokkal való kapcsolatainkat országunk nemzeti sajátosságainak megfelelően továbbfejlesszük. Az egészséges nemzetközi munka- megosztás alapján be akarunk kapcsolódni a nemzetközi gazdasági forgalomba és ennek keretében szívesen létesítünk kapcsolatokat bármely külföldi országgal. A közvetlen kereskedelmi forgalmon túlmenően ezek a kapcsolatok egyéb hasznos gazdasági formákat is magukban foglalhatnának, például produktív beruházásoknál igénybevehető együttműködést, bérmunkát és más gazdasági kapcsolatokat. A kormány a szocialista gazdálkodás egyik alapjának tekinti a külkereskedelmi monopóliumot, ezen belül azonban kívánatosnak tartja, hogy a külkereskedelmi forgalomba az eddiginél több ipari vállalat kapcsolódjék bf s hogy a külkereskedelmi tevékenységben több kezdeményezés és nagyobb rugalmasság érvényesüljön. VI. A gazdasági vezetés módszereiről A helyes gazdasági célok megvalósításához szükséges a gazdasági vezetés módszereinek megjavítása és fejlesztése is. A kormánynak az a nézete, hogy a történelmi tapasztalatok által igazolt lenini demokratikus centralizáció a szocialista építőmunkában a gazdasági vezetésnek is legjobb ismert módszere. A szocialista állam központi irányító szerepe a szocialista gazdasági építésnek nagy jelentőségű és nélkülözhetetlen feltétele. A gazdasági vezetés és tervezés szűk séges központosítása nélkül anarchia s végső fokon a kapitalizmus újraéledése következne be. A központi irányítást azonban ki kell, hogy egészítse a tömegek aktív részvétele a szocialista gazdaság építésének tudatos és tervszerű irányításában. Az utóbbi években nálunk túlzott központosítás érvényesült a gazdasági vezetésben, ami károsan éreztette hatását egész népgazdaságunkban. A gazdasági vezetés túlzott központosításának csökkentése nem a központi irányítás megsemmisítését, hanem valójában annak hatékonyabbá tételét kell hogy eredményezze. Ennek megfelelően fontos föladataink vannak a gazdasági vezetés módszereinek megváltoztatása és javítása terén. "I A minisztériumok, a kö- -*-• zépfokú állami, gazdasági irányítószervek (igazgatóságok, trösztök) apparátusát csők kénteni, tevékenységüket pedig mentessé keli tenni a bürokráciától. mindezt azonban oly módon, hogy a gazdasági vezetésben a központi állami irányítás az eddigiekhez képest hatékonyabb legyen. A központi irányi'ásnak a legfontosabb kérdésekben kell érvényesülgyobb önállóságot kell biztosítani az üzemeknek egyrészről, másrészről helyi államigazgatási (tanács) szerveknek, a helyi jellegű ipar irányításában. A vállalati igazgató (üzemigazgató) a törvényben biztosított jogkörben érvényesíti az állami vezetés irányelveit és az össznépi érdekeket az egyes üzemeken belül. Köteles a központi rendelkezéseket végrehaj tani, ugyanakkor a munkástanácsok határozatát érvényesíteni az üzem vezetésében, amennyiben azok a fennálló jogszabályokat nem sértik. Az igazgatót az állam nevezi ki, alti személyében felelős az üzem gazdasági irányításáért. Amennyire köteles az üzemi munkástanács törvényes határozatait végrehajtani ugyanúgy köteles a munkástanács törvénybe vagy jogszabályba ütköző határozatainak végrehajtását — ha ilyenek születnének — meggátolni és visszautasítani. O Az Elnöki Tanács a kor- mány javaslatára törvényerejű rendeletben szabályozta az iparvállalatoknál megválasztott munkástanácsok működését. A munkástanácsok azok a szervek, amelyeken keresztül a termelők jogot kaptak arra, hogy választott képviselőik útján résztvegyenek az üzemek gazdasági irányításában. Az ipar vezetésében — ahogy ezt az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták — jelentős bürokratikus vonások alakultak ki és ez hátráltatta a vállalatok termelőmunkáját. A törvény előírásai alapján működő munkástanácsok hivatottak az üzemvezetést bürokráciamentessé tenni, ugyanakkor az ipar szocialista állami vezetésének seffítséret nyújtani. tj A munkástanácsok saját üzemeikben tegyék érdeimllli ~ lésben és a kormányszervekkel, valamint a szakszervezetekkel együtt olyan bér és prémiumrendszert dolgozzanak ki, amely a dolgozók anyagi érdekeltségén keresztül elősegíti a legfontosabb gazdasági feladatok megoldását. A munkástanácsok akadályozzák meg az üzem vagyonának bűnös elherdálását, szigorúan tartsák és tartassák be a munkaviszonyra, bérezésre, értékesítésre, stb. vonatkozó kormányhatározatokat. /J Az üzemeik nagyobb ön- állósága a gazdasási veálkSsága a gazdasági ve zetés terén. az. igazgatók és munkástanácsok megnövekedett jogköre lehetővé teszi, hogy a különféle felsőbb irányító szervek száma és apparátusa jelentősen csökkenjen. Ugyanakkor a kormány tanulmányozza olyan szakmai szervek létrehozását, amelyek alkalmasak arra, hogy az üzemek szakmai irányítását a dolgozók közvetlenebb és hatékonyabb bevonásával javítsa. A jelenlegi gazdasági nehézségek miatt elkerülhetetlen és szükséges — különösen az anyag és energia legceiszerűbö felhasználása érdekében — a központi irányítást olyan kérdésekben is biztosítani, amelyek később decentralizált irányítással is megoldhatók lesznek. A fentiek figyelembevételével azonban az üzemek munkástanácsainak maguknak kell előmozdítaniok üzemükön belül a termelőmunka minél jobb megszervezését. A kormány bízik abban, hogy a munkástanácsok képesek lesznek felelősségteljes feladatuk ellátására és minden segítséget megad ahhoz, hogy a munkástanácsok beváltsák azt a reményt, amelyet a dolgozók összessége és a dolgozók állama működésükVII. A művelődés ügyéről A szocialista társadalom felépítésének hatékony előmozdítása érdekében, s annak igen fontos részeként a kormány kötelességének tartja a tudomány és kultúra fejlődésének s a magyar nép kulturális fel- emelkedésének hathatós elősegítését. Ez sokoldalú munkát ró mindazokra az állami és tár sadalmi szervekre és intézményekre, amelyek a tudomány és kultúra területén fejtik ki tevékenységüket. Azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyek ezen a területen megoldásra várnak, a kormány szükségesnek tartja kijelente1 A kormány biztosítja a * haladást szolgáló tudományos és művészi alkotómun ka szabadságát, a tudományos és művészeti meggyőződés tisz teletbentartását. A tudományos és művészeti életben helyet kell kapnia minden haladó irányzatnak és felfogásnak, amelyek segítik nemzeti kultúránk fejlődését. Szabadságot és támogatást biztosít politikai pártállásra való tekintet nélkül minden tudósnak, .írónak és művésznek, kivéve a szabadság és a szocializmus ellenségeit. A tudósok, műszaki értelmiségiek, írók, művészek és általában az értelmiségi szakemberek munkájának meg 1 élésében elsősorban a képesség a szaktudás és az legyen a döntő szempont, hogy milyen mértékben járulnak hozzá alkotó munkájukkal az egész dolgozó magyar nép anyagi és kulturális értékeinek növeléséhez, a haza, a dolgozó nép fel- emelkedéséhez. O A kormány tovább kí- “*J* vánja fejleszteni szocialista kultúránkat. Ennek érdekében építeni akar mindazok- "a a kulturális eredményekre -s vívmányokra, amelyeket a magyar nép felszabadulása óta elért. Ápolni és tovább kívánja fejleszteni haladó nemzeti hagyományainkat. A nemzetközi kulturális kapcsolatok szé les hálózatának megteremtésével tudósaink. íróink, művészeink külföldi utazásaival, vendégszerepléseivel biztosítja, hogy nemzeti kultúránk a szocialista és kapitalista országok haladó kulturális eredméíyeivel szüntelenül gazdagodjék és ezek nemzeti kultúránk szerves részeivé váljanak. 9 A szocializmus megvaló*'*• sításának egész társadalmi életünkben — az állam- igazgatásban, ipari, mezőgazdasági és kulturális téren egyaránt — tudományos alapokon, tudományos módszerekei kell történnie. Ezért a kormány tudományos életünk fejlődését, az elméleti és kísérleti tudományos kutatást — főleg a gyakorlati feladatok megoldását előkészítő alap kutatásokat — anyagi eszközeinkhez mérten támogatásban kívánja részesíteni. A kutatások támogatására szánt, eszközök felhasználásáról maga a Tudományos Akadémia illetve a legkiválóbb tudósok és szakemberek döntsenek. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, az ország legkiválóbb tudományos szakemberei, a jövőben az eddiginél jóval nagyobb mértékben vegyenek részt az állami feladatok megoldásában, csökkentve az őket terhelő adminisztratív tevékenységet. 11 Iskoláinkban az ifjúsá- got a demokrácia és a szocializmus szellemében, a haza, a munka, az igazság sze- retetére, emberiességre és becsületességre kell nevelni. A tantervekben és a tankönyvekben érvényesíteni kell a napi politikai események hatásától, a hibás aktualizálástól mentes tudományosságot és az oktatás nemzeti jellegét. Az általános és középiskolákban az idegen nyelvek tanítása a tanulók választása alapján történjék. Az ifjúság számára a középiskolai és egyetemi továbbtanulást a tanulók képességei és tanulmányi eredményei alapján kell biztosítani. Az eddiginél nagyobb mértékben kell növelni az iskolai tantermek számát építkezéssel és az oktatás céljára alkalmas épületek átadásával. Törekedni kell a népi kollégiumi rendszer visszaállítására és fejlesztésére. Törvényjavaslatot kell készíteni az egyetemek és a felsőoktatási intézmények reformjáról, a munkás és dolgozó paraszt gyerekeknek az egyetemekre és főiskolákra való felvétele jelentős kiszéle« sítéséről azzal, hogy a felső- oktatási intézmények, a népgazdaság és a kultúra minden területe számára képzett, a népi demokratikus rendszerhez és a szocializmushoz hű szakembereket képezzenek; Az egyetemi oktatás reformjának keretein belül számos karon öt évre kell felemelni a tanulmányi időt. Továbbra is biztosítani kell, hogy a fel nett lakosság általános, közép és felső fokon a legteljesebb önkéntesség alapján továbbképzésben részesülhessen. CT A magyar művelődés %3m előttünk álló feladatait a kormány a demokratizmus kiszélesítésével a legkiválóbb szakemberekkel szoros együttműködésben kívánja megoldani. A kulturális élet irányításában, a kultúra művelőinek és alkotó továbbfejlesztőinek elgondolásait messzemenően figyelembe kell venni. Ennek érdekében a kormány, vezető állami szerveink mellett, tudományos szakintézetekre támaszkodik. A dolgozó nép kulturális színvonala szakadatlan emelése érdekében az iskolán kívüli művelődés ügyét széleskörű társadalmi feladatnak tekinti, amelyhez az állam hathatós erkölcsi és anyagi támogatást biztosít. Az irodalmi és művé- * szeti szakterületek legkiválóbb képviselői bevonásával sürgősen ki kell dolgozni azokat a szervezeti és gazdasági formákat, amelyek az irodalmi és művészeti élet gazdag. sokoldalú kibontakozását minél nagyobb mértékben elősegítik. 'J A kormány a művelő- • désügy intézésének több m misztériumra és fphivataira való szétdaraboltságát, a párhuzamos tevékenységeket kifejtő középszerveket és intézményeket megszünteti és ahelyett ldslétszámú. újtípusú, egységes művelődésügyi minisztériumot hoz létre, amely az adminisztratív utasítgatás helyett döntően fontos feladatának tekinti a kulturális tevékenység elvi irányítását, serkentését, támogatását és koordinálását; VIII. Az állam és az egyház viszonyáról A forradalmi . munkás-paraszt kormány alkotmányunk szellemében tiszteletben tartja minden egyes állampolgár lelkiismereti szabadságát és a vallás kérdésében való állásfoglalását az állampolgárok magánügyének tekinti. I A kormány az egyházak ‘ * és vallásfelekezetek szabadságát biztosítja, támogatja és védi. A népi demokratikus állam és az egyházak között megkötött egyezményekét elismeri és tiszteletben tartja. Az iskolákban teljes mértékben biztosítja a fakultatív hitoktatást vagyis a vallásoktatásban való részvétel vagy rész nem vétel szabadságát. 9 A kormány ugyanakkor “*• elvárja, hogy a különböző vallásfelekezetek egyházainak vezetői, lelkészei, egyházi és világi funkcionáriusai a jelen helyzetben a feszültség enyhítése, a társadalmi konszolidáció érdekében, általában pedig az állam alkotmányának és törvényeinek teljes tiszteletbentartásával töltik be hivatásukat. Q A kormány törvényes felelőssége tudatában nem tűrheti, hogy bármely vallás-felekezet egyházának bármely szervét vagy funkcióját bárki is a Magyar Nép- köztársaság törvényes rendje ellen irányuló politikai reakció céljai szolgálatába állítsa. Megengedhetetlennek tartja a kormány azt is, hogy az egyházak tagjai közül valaki is az egyházi funkciók vagy szolgáltatások tekintetében ha ladó politikai nézetei miatt az ország törvényét sértő módon hátrányos megkülönböztetésben részesítsenek. ZT Az állam és az egyház * viszonyában felmerülő esetleges vitás kérdéseket a kormány tárgyalások és megnézések útján kívánja rendezni; IX. Külpolitikai kérdésekről A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányát külpolitikai tevékenységében, a nemzet függetlenségének, az ország szu- verénitásának biztosítása s a dolgozó magyar nép érdekeinek védelme vezérli. Korunkban minden haladó lenségének és az ország szuve- rénításának legkövetkezetesebb képviselője és védelmezője, a nemzet leghaladóbb osztálya: a munkásosztály és annak eszmei és politikai vezetője: a munkásosztály forradalmi párt ja. A magyar kommunisták bátran síkraszálltak a nemzeti Habsburg-monarchia ellen, hősiesen harcoltak 1919-ben a magyar kommün megdöntéséért. rohamra indított imperialista seregek ellen, a tanács- köztársaság bukása után 25 éven át kitartóan küzdöttek az ellenforradalmi •' Horthy-
