Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-06 / 4. szám
1957 JANÜÄR 6 NAPLÓ Két hónapja múlt, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakult és bejelentette, hogy szakít a Rákosi- —Gerő-féle népellenes káros módszerekkel, minden erővel megakadályozza az ellenforradalom nyilt és burkolt támadását, megvédi a szocialista társadalom vívmányait. Az ígéretek — melyekre sokan és gyakran hivatkoznak — a szemünk előtt válnak valóra. Szinte naponta látnak nap- világot a rendeletck és határozatok, melyek elfogadhatóbb bért biztosítanak a munkásoknak, könnyítenek a parasztságon és jobban gondoskodnak öregről és fiatalról egyaránt. Két hónap nem nagy idő, de hosszan lehetne sorolni a forradalmi munkás-paraszt kormány rendeletéit, melyek orvosolják a régi sérelmeket és megvalósítják a követelményeket Érdemes visszalapozni az elmúlt két hónap napjaira és felidézni: Mit adott eddig a Kádár-kormány a népnek? Az elvérzett ország szén, energia hiánnyal küzdött, a bányász családok anyagi gondokkal A kormány rendezte a bányászok fizetését. A rendelet pontjainak idézésénél ékesebben beszél egy kis hír; az új bérezés bevezetése után nem ritka a bányászoknál a napi száz forintos kereset. A bányában ismét munkát vállaló öreg bányászok továbbra is megkapják a nyugdíjukat és mellé a végzett munka után megjáró fizetést. A gyári munkásnak önkormányzatot ígértek. Meg is kapta. Az üzemi munkástanácsok, ha nem is tekinthetnek vissza nagy múltra, mégis elmondhatják, hogy máris sok olyan kérdésben maguk döntöttek, amibe eddig beleszólásuk sem volt. A rendelet november 15-én jelent meg és 1. pontja kimondja:,* „A munkástanácsok hatáskörc kiterjed az üzemi élet minden területére''. Még aznap megjelent egy másik, nem kevésbé fontos rendelet is. A forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete alapján többé nem kerül a munkakönyvekbe a megbélyegző bejegyzés: „önkényesen távozott”. Az önkényes kilépés egyszer s mindenkorra megszűnt. Mindenki ott dolgozhat, ahol tudását, képességeit legjobban tudja úgy a haza, mint a maga javára gyümölcsöztet- ni. Kis nemzet vagyunk. Ilyen nagy megrázkódtatást nem tudunk gazdasági nehézségek és átmeneti zavarok nélkül leküzdeni. Üzemek áltak le, munkások százai kerültek és kei ülnek az elbocsátás sorsára. A kormány gondoskodott róluk. Szabályozta a felmondási járandóságot. A tizenöt napi felmondási illetményen feliil még egyhavi átlagkeresetnek megfelelő összeget is kapnak, az elbocsátott dolgozók. Sőt! Az a dolgozó, aki öt évet megszakítás nélkül egy munkahelyen töltött minden évre öt százalékát kapja átlagos havi keresetének. Még be sem fejezték az első elbocsátó levelek gépelését, még ki sem mondhatták az elbocsátottak jogos követelésüket, már megjelent a kormány rendelete a munkanélküli segélyről. „(1) Munkanélküli segélyt kell folyósítani annak a munkaviszonyban nem álló személynek, akinek xmwkaviszo- •ya 195«, októfcw «*■ szűnt, illetőleg szűnik meg és munkaviszonya megszűnése előtt öt éven belül legalább három évet munkaviszonyban töltött.., (2) A munkanélküli segély összege a dolgozónak 1956. októberét megelőző egyhavi — családi pótlék nélküli — átlag- keresetének 30 százaléka, amely összeg azonban havi 300 forintnál kevesebb és 600 forintnál több nem lehet”. A fizetett munkaszüneti napok is a dolgozók érdekeinek betartását szolgálják. Olyan napok után is jár ezentúl fizetés, mint húsvét hétfő, karácsony mindkét napja. A parasztságra is elsők között gondolt a forradalmi munkás-paraszt kormány. Eltörölte a mezőgazdasági termelést gátló, a gazdákat gúzsbakötő begyűjtési rendszert és ezentúl a paraszt saját belátása szerint és bárhol értékesítheti terményét, állatját. A rohamosan megnövekedett disznóölések előtt sem kell már vágási engedély után szaladgálni Ponciustól Pilátusig és a zsírdézsma is csupán egy kellemetlen „emlék” a múltból. Régi és jogos panasza volt a parasztságnak, hogy kötelezővé tették számára a biztosítást s ha akarta, ha nem, fizetnie kellett. A Népköztársaság Elnöki Tanács lehetővé teszi a jövőben, hogy a parasztok, termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek, kisipari szövetkezetek, valamint a lakóépületek tulajdonosai biztosítási védelmükről önkéntes formában maguk gondoskodjanak, ezért a kötelező tfiz- és jégbiztosítást március 31-el megszünteti. Tizenkét esztendeig gúzsba- kötve tétlenkedett a világszerte is elismert magyar kisiparosság. A magas adófeltételek és a sokszor teljesíthetetlen feltételekhez kötött engedélyszerzés visszavonulásra késztette az iparosságot. A kormány^ máris sok kívánságát teljesítette a kisiparosoknak és még több intézkedés van kidolgozás alatt. De az engedélyek mellé anyagi támogatást is nyújt a kormány, December végen jelent meg a határozat, mely fokozottabb segítséget ígér a kis- iparosoknak. Kölcsönöket kaphatnak. Természetesen elsősorban az exportra termelők. A lakosság fokozottabb ellátása érdekében és az önállósítása gondolattal foglalkozók megsegítésére már tervet dolgoztak ki. így úgynevezett „önállósítási kölcsönöket” folyósítanak majd a takarékpénztárak az arra jogosultaknak. Újévi újság. A sok érdekes olvasnivaló mellett egy sokakat érdeklő és érintő közlemény. Címe: „Javaslat készült egyes boltok bérbeadásáról”. Segíteni a kisiparosokon, fokozni az ellátást, emelni — nem szavakkal, de tettekkel — a jólétet — ezt szolgálja a javaslat, melyet Pécsett is csak örömmel üdvözöltek az érintettek. Vasutasok. Lehet-e róluk megfeledkezni, akik az ország vérkeringését irányítják. A Vasutasok Szabad Szakszervezete máris sok régi kedvezményt visszaállított. így a szolgálati évek számától függően 12 naptól 30 napig terjedhet az évi szabadság. A tényleges dolgozók részére ismét visszaállítják az évi 12 szab ad jegy es és korlátlan mennyiségű önköltségi jegyes utazási kedvezményt. A családtagok évi hat szabadjegyet, 12 önköltségi jegyet kapnak. Ki ne örülne a nemrég megjelent határozatnak: Megszűnt a gyermekteienségi adó! 1957. január 1-től nem vonják le többé a gyermektelenektől az adót. Ez is pénzt jelent és egy kötöttség megszüntetését. S a vadászok is örülhetnek. Megszűnt a kötelező vadbeszolgáltatás. Ezentúl szabadon rendelkeznek az elejtett vaddal. A szórakozáson kívül bizonyos anyagi segítséget is jelent számukra a vadászait. Mint már a bevezetőben említettük, hosszan lehetne sorolni a forradalmi munkás-paraszt kormány két hónap alatt kiadott rendeletéiből, melyek mind azt bizonyítják, hogy a Kádár-kormány nemcsak ígér, de ígéreteit folyamatosan és a helynek, időnek legmegfelelőbben valóra is váltja. Já lenne szakcsopatifilcat alakítani... A drávafoki termelőszövetkezet feloszlott. A tagság véleménye szerint ez a termelőszövetkezeti forma Drávafokon nem felelt meg. Ezért egyhangúlag a feloszlás mellett döntöttek. A köz- ségi tanács jegyzőkönyvileg már régebben átvette a gazdasági épületeket, berendezéseket, s egyrészüket már hasznosítja is. A darálóval hetenként 15 mázsa szemet darálnak. Azonban vannak gazdasági épületek, amelyek eddig kihasználatlanul állnak. Mi, legyen ezekkel? Még a tanács sem tudja. A falubeli gazdák jórésze arról beszél, hogy jó lenne szakcsoportokat alakítani, mert így hasznosíthatnák a feloszlott tsz gazdasági épületeit, berendezéseit. Ott van például a dohánypajta. Enélkül elképzelhetetlen a szakszerű dohány szárítás. Ha dohánytermesztési szakcsoport alakulna, semmi szári- tóhelyiségről nem kellene gondoskodniok. Beszélnek még hizlalást, darálási, és korai burgonya termesztési szakcsoportok alakításáról is. A lehetőségek valamennyi szakághoz úgy kínálják magukat. Van daráló, hizlalda és a korai burgonyához is biztosítva van a vetőmag. Csupán az a baj; nem tudják elképzelni, milyen módon dolgozhatnának ezek a szakcsoportok. nem ez a legjuiuosuuv. önkéntes szakcsoportokat akarnak alakítani akkor ne várjanak központi utasításra, irányelvre, hanem maguk a társulok dolgozzanak ki egy egészséges irányelvet, alapszabályt. Nem biztos, hogy egy felülről kiadott irányelv megfelelne a drávafoki gazdáknak is, Éppen ez teszi szükségessé, hogy a helyi körülményeknek megfelelően olyan irányelv alapján társuljanak, amely legjövedelmezőbbé teszi a gazdaságot. Ezek okos megoldása, csupán a drávafoki gazdák ügye! A jobb termelési körülmények megteremtése érdekében azonban bizalommal fordulhatnak a járási tanácshoz. „Rendet csinált.. Karvaly Tibor főmérnök manipulációi A 3. számú Mélyépítő Vállalat nagy feladatok előtt áll. Erre fel kell készülni. Ma azon ban nincs mód, mert a vállalat élete zilált, szervezetlen, nincs egységes vezetés, torzsalkodások, veszekedések zavarják a rendes termelő munkát. 1956 október 23-a előtt — tudomásunk szerint — semmiféle nézeteltérés sem volt Karvaly Tibor főmérnök és a vállalat igazgatója között. December első, napjaiban egy rövid értekezlet volt, a főmérnök, az igazgató és a főkönyvelő részvételével. Karvaly Tibor főmérnök kijelentette: nem dolgozik együtt az igazgatóval, mert neki gyengébb igazgatóra van szüksége, aki nem avatkozik munkájába s különben is nem kell igazgató... Furcsa vélemény, de az események azt igazolják, hogy Karvaly főmérnök betartotta szavát. Az elmúlt két hónapban világossá vált, hogy az ellentétek oka: a főmérnök az igazgató tudta, beleegyezése nélkül jogtalan, káros intézkedéseket tett. Tátrai József igazgató utasítást adott, hogy a további intézkedésig új munkavállalókat nem szabad felvenni. A főmérnök másnap közölte a munkaügyi előadóval, hogy ilyen utasítást csak ő adhat s nyomban 200 dolgozó felvételére adott engedélyt. Október végén 500 kilogramm robbanóanyagot adott ki a vállalat raktárából, — szerinte — megőrzés céljából... Uton-út- félen rágalmazta az igazgatót, hogy nem fizeti ki a jogos béreket. Közben Karvaly főmérnök utasítására boldog-boldogtalan felvett meg nem dolgozott munka utáni bért. Az igazgató tudomása nélkül a főmérnök engedélyezte a fizetetlen szabadságot. Október utolsó ow* bíTPCíÓAlf« a évnél rövidebb ideje dolgoznak a vállalatnál. A munkástanács ba kerültek olyanok is, akiket Karvaly Tibor főmérnök régebbi munkahelyéről hozott magával a Mélyépítő Vállalathoz: Jurcsek Viktor, a hírhedt Jurcsek miniszter unokaöccse* Sárközi Olivér volt főhadnagy. Rajtuk kívül Ciráki János volt szikvfígyáros. Szekeres Mihály volt jezvző Miklósi Béla. aki hat évi börtönbüntetést kapott és mások lettek tagjai a munkástanácsnak. A munkástanácsba ők vitték a hangot, úgy táncoltak, ahogy Karvaly Tibor főmérnök akarta. Nem csoda, ha akadályt gördülnek a pártszervezet munkáin és további szervezése elé. aüe'vctt, hogy a vállalat műn!<-•'> megszervezésére fordítanák erejüket. Karvaly Tibor főmérnök régebbi munkahelyén, az Ül és Csatornaépítő Vállalatnál is súlyos visszaéléseket követett el, amelyek ügyében vizsgálat folyik. Ezen nem lepődünk meg, nem, mert tudjuk ki volt a felszabadulás előtt. 1938-ban a Hungarista-mozgalom vezetőségi tagságával dicsekedhetett. A 2. világháború ideién mint utászfőhadnagy teljes * rtt szolgálatot a keleti fronton. Vitéz magatartásáért megkapta a Signum Laudis. I. osztályú vaskereszt és az 1. osztályú tűzkereszt kitűnt * e- ket. Karvaly Tibor viseli dolgairól tudtak az illetéke ''k. ennek ellenére vezető tisztségbe tették. Amikor a dunapen- telei vállalatnál már kife’t a becsülete, a minisztérium kegyéből a Mélyépítő Vállalathoz helyezték, magával hozva hasonszőrű társait. Az akkor sokat hangoztatott „rendcsinálásból” — valóban ..rend” lett...- -.,.i„ alapos házkutatást tartouait. Október 23-át követően a vállalatnál is megalakult a munkástanács. Sajnos, a becsületes tisztességes munkás- ££ váró feladatoknak, emberek mellett, több nem oda való embert is megválasztottak, nem beszélve arról, hogy mintegy harmincán egy lábolhasson a nehézségekből, megter-mtödjön a tisztességes munka feltétele és eleget tudjunk tenni az új esztendőben Az MSZMP üzemi szervezetének ideiglenes intéző bizottsága Lakás vagy hivatal? Mi legyen hát a Hunyadi u. 11; szám alatti épületből? Ezen folyik a vita a fenti szám alatt lakó 15 család és az Ügyészség képviselői között. Mi indokolja, hogy a volt Marxista-Leninista Esti Egyetem épülete újból hivatal leli gazdálkodás elképzelhetetlen fejlett állattenyésztés nélkül A gazdálkodás mindinkább megkívánja a tudatosságot. A gazdaságos növénytermesztés alapelve, hogy a rendelkezésre álló földeken a növényeket olyan sorrendbe vessük amint ezt az egyes növények talajtápanyag igénye megkívánja. A mostani vetésterv elkészítésénél abból indulunk ki, hogy állataink elegendő takarmányhoz jussanak, mivel ma már a gazdálkodás elképzelhetetlen fejlett állattenyésztés nélkül. A vetendő takarmány- növényeknél figyelembe vesz- szük, a rét, legelő és az állandó takarmánnyal bevetett területek terméshozamait, s ennek mérlegelése után állapítjuk meg, hogy mennyi takarmányt vessünk. Természetesen a vetés előtti munkákat nem szabad elhanyagolni; Ezért jó, ha minden állami gazdasági vezető és egyéni dolgozó paraszt alaposan meggondolja miből mennyit vessen, mert csak a tervszerűség, a tennivalók gondos betartása biztosítja a magas termés- eredményeket és a jövedelmező gazdálkodást. Vészely Mihály Somberek Alsómajor A: G; cL kapunál jelentkezők között gyen? Véleményünk szerint semmi. Az Ügyészség Rákóczi úti épülete talán nem megfelelő az átalakítására költött pár százezer forint ellenére sem hivatali helyiségnek? Véleményünk szerint sokkal inkább megfelelő hivatalnak, | mint lakásnak; Csupán ké- <^^-%>^-%^.nyelmi szempontok vezetik az ji ügyészség illetékes képviselőit a hivatali épületszerzésben, mivel a Hunyadi u. 11; közteMOZGALMAS NAPOKAT ÉLNEK a Kos- suth-bányai felvételi tanács tagjai. Hármasával, ötösével jönnek a bányamunkára jelentkezők. örömmel fogadják az új munkásokat, hisz kell, nagyon kell a bányász, mert a létszám az utóbbi időben nagyon megcsappant. Á De azért megnézik, hogy kiket fogadnak rna- 4 guk közé. Így azután nem csoda, hogy a felivételi tanács előszobájában egy kis szoron- i gássál várakoznak a jelentkezők, i Sárközi János, Farkas József és Sárközi Feit renc beszélget egymással. Mindhármuk kezében munkakönyv s a szükséges iratok. Előttük még néhányan várakoznak s így türelmesen álldogálnak. — Honnan jöttek? — Tolna megyéből. — Bányászok akarnak lenni? — Szeretnénk. — Meddig? A tavaszig? — kérdi egy másik \ ugyancsak felvételre váró. A , j s Itt maradunk mi ha felvesznek. — De nehéz ám a bányában a munka, meg \ rossz a levegő is — próbálkozik az ijesztgetésül sei az előbbi közbeszóló. á Nem sok eredménnyel. Farkas József már (idolgozott a bányában. Itt, Komlón. Neki már {\nem újság amit mondanak — tudja mi a való. pMost a Parképítő Vállalattól jött. Ott már nem tudják foglalkoztatni. Sárközi Ferenc is megszólal. Jól megtermett erős legény. Arca majd kicsattan az egészségtől. öröm ránézni. — Én is dolgoztam már bányában. Várpalotán, mint katona. Most szereltem le. Itt sae1 rélnék dolgozni. — És maga? — fordulok Sárközi Jánoshoz, aki egyébként csak névrokona a másik Sárközinek. — Én állami gazdaságból jöttem. Még nem dolgoztam bányában. — Megnézhetem a munkakönyvét? Ideadja. Azután a másik kettő is. Mindhármuknak a harmadik munkahelye lesz Kos- suth-bánya — ha felveszik őket. Látom, nem „vándormadarak’’. így tovább kérdezősködöm. — És hol akarnak lakni? — A legény otthonban szeretnénk. — Családjuk nincs? — De van. Nekik is — mutat a két társára Farkas József. De szeretnénk majd lakást kapni. Mi 19-en vagyunk testvérek. Nagyon nagy család. Ha lakást kapnánk a 19-ből heten eljönnénk a bányába dolgozni. Szép, szép, dehát lakást egyelőre a komlóiak sem tudnak adni. Erre építeni most még nagyon korai lenne. — Volna más megoldás is. Bonyhádi mellett van a községünk. Ha autó jönne értűnk, a községből még sokan szívesen járnának Komlóra dolgozni. Tudja, a tszcs is feloszlott* j . Nem folytatja tovább, ö a soronkövetkező. A balkezébe teszi át a munkakönyvét, kopog s belép az ajtón. Két társa pedig izgatottan vár. Később a folyosón még egyszer találkoztunk, — FELVESZNEK, HA IGAZOLOM* hogy az előző munkahelyemen nincs adósságom — újságolja örömmel s gyorsan elsiet, m m W-i 9 i lebb van a megyei börtönhöz, Jmint a Rákóczi út. Ez — véli leményünk szerint — néni in- t dokolja, hogy 14—15 családot egészségtelen, sötét kis odúkba küldjenek, mert az ügyészség épületében 2—3 elfogadható lakás van, a többi sokkal rosszabb, mint a Hunyadi utca 11: szám alatti lakások. Ha megkérdeznénk az ügyészség dolgozóit, hogy közülük ki hajlandó elcserélni |i jelenlegi lakását egy rosszabb- * [ ért, úgy véljük egy jelentkező sem akadna; Miért kívánják hát, hogy más ezt tegye? A lakók jogos kívánsága, I [hogy csak megfelelő lakás ellenében mondanak le jelenlegi II lakásukról; Szeretnénk, ha az i1 ügyészség illetékesei és a városi tanács lak^shivatala megértené és méltányolná e csali ládok kívánságát: A megértés sokkal inkább beleillik a jelen helyzetbe, mint a minden Járón való hivatali épület-szer* i 'zés* 15 családi
