Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-31 / 26. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK 1957 JANUAR 31 Mai számunkban s Elmarad Razzia Tito amerikai látogatása? a pécsi kiskocsmákban Szaud király borravalója Tragédia a Dráván Kedd: 5 tonna A szénbányászati trösztök jelentik: A komlói bányászok kedden ismét kitettek magukért. Kivétel nélkül minden komlói, il­letve északi bányaüzem túlteljesítette elő­irányzatát s így 3074,5 tonna szenet küldtek a l'elszinre. Még a legderűlátóbbak közül is kevesen gondolták egy hónappal ezelőtt, hogy a komlói bányászok termelése már január­ban eléri a napi 300 vagont. Hogy mégis így történt, azért kivétel nélkül minden komlói bányásznak, műszaki vezetőnek köszönetét kell mondani. Köszönet jár külön is a Kos­sut h-bányaiaknak, akik 106,4, a Ill-as ak­naiaknak. akik 112,2, az Anna-aknai bányá­szoknak, akik 102,9, a Béta-aknaiaknak, akik 121, a nagymányokiaknak, akik 107,3, a mázai bányászoknak, akik 114,2, a szászváriaknak, akik 108,5 százalékra teljesítették esedékes havi előirányzatukat. Kedden emelkedett a pécsi bányászok ter­melése is. A három kerületben összesen 2593 tonna szenet termeitek, ezzel előirányzatukat 112,8 százalékra teljesítették. A legjobb ered­ményt a vasasi bányászok érték el: 653 tonna szenet szállítottak. Sajnos, a hónap eleji le­maradás miatt a pécsi bányászok havi elő­irányzatoknak eddig csak a 93,6 százalékát teljesítették, J^lamcsak a. pécsL&kne.k, a ininiszfériuniotfialt is terveik vannak a Mecsek Szállóval Mit mond a SZOT, a belkereskedelmi minisztérium és a pénzügy miniszter him ? (Budapesti tudósítónktól.) A Dunántúli Napló cikkei, amelyek azt javasol iák, hogy nyissák meg a Mecsek Szállót az idegenforgalom és a belföl­di (izetővendégék. elsősorban a pécsiek előtt, nyílóban léve. kapukat döngetnek. Az illeté­kes országos szervek a legko­molyabb formában foglalkoz­nak azzal, hogy a szálló ajtajá­ról leitßCSUbe.—íiz . „Ldegenck . nek tilos a bemenet" tábla, hogy a' Mecsek szépségeit, a gyönyörű környezetben épült szállóból' necsak a beutalt üdü­lők. hanem mások is élvez­hessék. Először budapesti, a Mecsek Szálló ügyében tett kör- utunf' során Földi Vilmossal, a SZOT üdülési főigazgató­ság vezetőjével beszéltünk. Földi Vilmos nem támo­gatja a pécsiek terveit: — Mi azt szeretnénk, ha mi néi több szakszervezeti tagun­kat részesíthetnénk üdülés­ben. Ehhez viszont szükségünk van a pécsi Mecsek Szállóra. Ami a pécsiek kívánságát ille­ti. hogy szeretnének szórako­zási lehetőségeket találni a szállóban, arra úgy tudom módjuk volt: a bár rendelke­zésükre állt. Ebben a kérdés­ben egyébként tárgyalások folynak, a belkereskedelmi minisztérium, a pénzügymi­nisztérium és. a SZOT között, amelynek kimenetelét termé­szetesen nem lehet megjósolni. A Belkereskedelmi Mi­nisztériumban Sebes Sándor miniszterhelyettes foglalko­zik a Mecsek Szálló ügyével. — Folynak a tárgyalások, hogy több szállót, amely ed­dig kizárólag szervezett dolgo­zói: üdülését szolgálta, vissza­kapjon a belkereskedelmi mi­nisztérium. A többi között szó var. a tárgyalások során a pé­csi Mecsek Szállóról is. Ugyan­csak bele akarjuk kapcsolni az idegenforgalmi vendéglátóipari hálózatba a lillafüredi Palota Szállót és néhány balatoni üdülőt. Mindent megteszünk termé­szetesen azért, hogy ez az intézkedés, amely nemcsak a i Ho>gy mi lesz a pécsi Mecsek külföldi idegenforgalomnak. I Szálló sorsa, arra nem mi va­hanem az üdülni akaró magya- j ftÄiaÄ roknak is kedvez, ne menjen a ban már a belkereskedelmi mi­szükségesnél nagyobb mérték­ben a szervezett üdülés rová nisztérium és a SÍOT állapo­dik meg egymással. s Ezt mondják Pesten az illeté­Sc,ia' ' keseki Ezek szerint rövidesen A belkereskedelem, amely j napirendre kerül a Mecsek nagy erőfeszítéseket tesz a. Szálló sorsa, alighanem úgy szállodaipar új felvirágoztató sara. szeretné biztosítani; hugj beutalás nélkül is jól és olcsón üdülhessenek a dolgozók. Hi­szen ha például a Pécsi Me­csek Szálló kinyitja kapuit, ennek nemcsak az ott üdülni szándékozó külföldiek és a szóiakoznivágyó környékbeliek örülnek, hanem mindazok, akik ott szeretnék eltölteni szabadságukat, s ezért termé­szetesen anyagi áldozatot is f hoznának. A tárgyalásokat egyébként a pénzügyminiszté­rium vezeti és úgy tudom, hogy rövidesen javaslattal is fordulnak a gazdasági bizott­sághoz. A pénzügyminisztériumban 1 hogy megnyitják a külföldi, s a magsai* turisták -előtt Pintér István M -ZMP qkfívqériekez^e* Csepelen Csak rajtunk múlik, hogy minél elfibb vége legyen a nehézségeknek Kádár Ionos elvt^rs beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt XXI. kerületi ideig­lenes intézőbizottsága vasárnap délelőtt aktívaértekezletet tartott. Az értekezleten részivett és felszólalt Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. Beszédében számos fontos kérdéssel foglalkozott. Az elmúlt hónapok esemé­nyei során — mondotta — a harc lényegében a hatalomért folyt. A megvert burzsoázia a hatalom visszaszerzéséért folytatott harcot. E harc lé­nyege, hogy kié legyen a gyár, a föld. A burzsoázia most is azon töri a fejét, hogyan árt­hat a munkások hatalmának. Ezt a kártevést, bármilyen for­mát öltsön, ártalmatlanná kell tenni. 400 Az Állatforgalmi Vállalat kedden fejezte be annak a négyszáz sertésnek a beraká­sát, amit Hollandiába és Nvugat-Németországba szállí­tanak. Bodai Jenő hizlalási osztályvezető elmondotta, hogy tavaly 2.500 sertést hizlaltak, amelynek ötven százaléka ex­portra ment. Tavaly az évi súlygyarapodási átlaguk is igen ió volt. Naponta átlagosan 104 deka volt egy-egy sertés súly- gyarapodása. Szép eredmény ez, hogy. ezek szerint a feletetett keményítő 2 szá­zalékát vették fel a h ízók, így nem csoda, ha 25 százalékkal sertést indítottak útnak • HOlliDIÍSl ÍS HM-ftMBl I jugoszláviai magyar meneküllek problémája nemzetközi méreteket ültéit — írja a jugoszláv sajtó Belgrad (MTI) A jugoszláv hírügynökség kommentálja a jugoszláviai magyar menekül­tek problémáját. A kommen­tár, amelyet a belgrádi lapok keddi számukban vezető he­lyen közölnek, a többi között rámutat, hogy a Jugoszláviába érkezett magyar menekültek száma január 28-án elérte a ti- zenháromezerhatvanöt főt és Timár Mátyás minisztertae- ' problémájuk nemzetközi mére­teket öltött. Az utóbbi időben lyettes ad felvilágosítást: — Mi a SZOT-tal olyan ér­telemben folytatunk tárgyalá­sokat, hogy bizonyos számú szállodai férőhelyet, amelyek eddig kizárólag szervezett üdülés célját szolgálták, átad­janak ismét a szállodaiparnak. Meg kell mondani egyenesen, hogy ennek részben azok a takarékossági rendszabályok az okai, amelyekre a súiyos gazdasági helyzet kényszerített. A szakszervezeti üdülés pénzé­be kerül az államnak, a nyil­vános szállodák viszont jöve­delmet jelentenek. Ezért te­szünk előterjesztést a gazdasá­gi bizottságnak, hogy a belke­reskedelem kapja meg azok­nak a szállodáknak egyrészét, amelyek eddig a SZOT kezeié naponta körülbelül ötszáz me­nekült . lépte át a határt. A menekültek nagy száma és további tömeges érkezése szükségessé tette az ENSZ me­nekültügyi főbiztosának sürgős akcióját, — mondja a továb­biakban a kommentár. £ ju­goszláv kormány elfogadta az ENSZ menekültügyi szervei részéről felajánlott együttmű­ködést és — tekintettel arra, hogy nem képes fedezni a to­vábbi költségeket — az ENSZ segítségét, valamint a mene­kültek gyors és tömeges eva­kuálásának megvalósításában való közbenjárását kérte. olcsóbban tudták előállítani, mint 1955-ben. Az Állatforgalmi Vállalat az idén is foglalkozik hizlalással. Négyszázat már beállítottak és ebben az évben összesen két- ezerkilencszázat hizlalnak majd. Ezek nagyrészét külföldi piacokon értékesítik. Ennek nagyon fontos leté­tele, hogy a munkássá;, isz- tán lásson és egységes erő­vel küzdjön a munkáshata­lom további erősítéséért. Ha minden munkás azon töp­rengene, hogyan segíthetne a legjobban az országot, ha nem feledkeznének meg egyesek ar­ról, milyen volt, amikor a ha­talmat a burzsoázia gyakorol­ta, akikor ma sokkal előbbre lehetnénk. Tehát a valóban forradalmi munkásegység fej­lesztése, megszilárdítása egyik ’eeíőbb feladat, ammek meg­oldásáért a kommunistáknak a volt szociáldemokratákkal s és minden becsületes dolgozó­val együttműködve kell küz­denie. Az elmúlt években súlyos hibák történtek, sokszor sú­lyosan megsértették a szocia­lizmus elveit. Ma is előfordul­nak hibák, azonban ezeket ki lehet és ki is kell javítani. A munkásoknak nem szabad (Folytatás a 2. oldalon) Nem kielégítő a szén minősége Dr. Somkuti Sándor nyilatkozata Köztudomású, h,ogy a pé­csi bányaüzemek termelése ma kevesebb, mint októberben volt. A bányaüzemek vezetői, munkástanácsai s maguk, a dolgozóig is többféleképp in­dokolják ezt. A bányák rossz állapota, a létszámhiány, a fe­gyelem lazasága mellett vol­tak, akik megemlítették, hogy azért äs kevesebb a termelé­sük, mert most csak tiszta szenet adnak ki. a paláit és más éghetetlen anyagokat rém keverik bele. Ha így van, ennek csak örülni szabad. Először azért, mert ha jobb a pécsi szén mi­nősége, magasabb a kalória értéke, kevesebb kell belőle. Másodszor, mert ha a meddő helyett szenet szállítanak ke­vesebb lesz a szállítási költ­ség, nem beszélve a mosási költségekről stb. Qlj báuujxhzók A bánya, mint a mágnes a vasat, úgy vonzza magához az embereidet. Jönnek az új bányászok. Mindennap öten-ha- tan. A munkásszállók ismét megteltek már. Jönnek új bányá­szok Kecskemétről, jönnek a környező falukból. Vannak köztük olyanok, akik .. , . még soha nem láttak seben voltak. Természetesen\Mnydtt vannak, akik már régebben is dol­goztak bányában. Ma lejár A zálogtárgyak ingyenes ki­adásának határideje január 31-én lejár. Csütörtökön még ingyen válthatják ki az érde­keltek értéktárgyaikat. A bizo­mányi áruház vállalat az eltelt hetek során mintegy ötszáz­ezer elzálogosított tárgyat ■dott ki ingyenesen. Ezek zá­vigyázunk arra, hogy csak a legszükségesebb mértékben csökkenjen azoknak a dolgo-i . . ,, , zóknak a száma, akik szak- 4 ^ sokfele em.bei szervezeti üdülésben részesül- ljen fa ff f les~ nük;_ \ jellemzőbb közös vo , nás, hogy nem sze­rencsét kergetni jöt­zálogtárgyak ingyenes h0gv egykét kiadásának határideje továbbálljanak. Nem. akarnak maradni logértéke mintegy 48—50 mii- \ Bányászok Hó forint volt. A vállalatnál (| lenni és mindössze tízezer—tizenötezer (; mindannyian. tétel maradt bent, ezekért tu- Ezt mondja Varga lajdonosaik még nem jelent-1 Imre vájár is, aki az kertek. Megkezdődött az eizá- logosított aranytárgyak ki-$<5 már m9-től 1945- adása is. ig is dolgozott a bá­nyában. A múlt év márciusában , jött vissza. De most már innét akar nyugdíjba is menni. Ha lenne lakásom, — mondja — már a családomat is elhoztam volna és a fiam is, feleségem is itt dolgozhatna. Bor Sándor fiatal­ember. Nemrégen szerelt le a katona­ságtól. Igaz. ennek ellenére ö sem ma született bányász. — 1951-től 1953-ig Kom­lón volt vájáriskolás. Le is vizsgázott. Ak­kor azonban haza kellett mennie falu­jába, Palotabozsokra, a fejlőkalapácsot fel kellett cserélnie az eke szarvával. Szülei nem bírtak egyedül a földdel, muszáj volt segíteni nekik. 1954- ben bevonult katoná­nak. Bányászalakulat nál teljesített szolgá­latot, Tatabányán. Most már egy hete itt van István-aknáv. Ma kezdi meg m mun­kát. — Nem húzza a szive vissza a falu­ba? — Nem, — mondja ö. — Ha húz is egy kicsit a szivem hasa,, legalább ugyanannyit húz ide is. Végered­ményben bányász az én mesterségem. Csernik Géza, Bar Sándor falubelije és szobatársa: Sőt sors­társa is. O is a föld miatt hagyta ott a nagymányoki bányát. Szülei betegsége miatt ment haza a faluba dolgozni. Ké­sőbb másfelé is meg­próbálkozott a ke­nyérkereséssel. Dol­gozott a mohácsi tég­lagyárban is. Ott sem volt rossz. Keresni is lehetett. De idény­munka volt. A bánya pedig egész éven át biztosít állandó mun­kát. Ezért aztán ö is jött Bor Sándorral együtt István-aknára. — Meddig akar­nak, bányászok ma­radni? Kissé csodálkoznak a kérdésen mindkét­Do vajon így .vau-e? Dr. Somkuti Sándornak, a Pécsi Szénbányászati Tröszt MEO vezetőjének" más á véle­ménye; — A termelés csökkenése ellenére semmivel-sem jobb a pécsi szén minősége, mint októberben volt. Sőt a terme­lés csökkenésével egyidoben romlott a minőség is. A múlt év szeptemberi kalória szintet még ma sem értük el s ami a nyers aprószen átlagos ha- m#artalimát illeti, ennél az utóbbi időben nagyon komoly romlás mutatkozik. Hangsú­lyozom, hogy csak az utóbbi időben, mert míg a múlt és novemberében a nyer« aprí átlagos hamutartalma 35.78 százalék volt, az január 20-ig 13,08 százalékra csökkent. Ja­nuár 20 után azonban egyes bányaüzemekben, főként Bé­ke- és István-aknán, valamint ^Vasason, elérte a 39—46 szá­zalékot; A pécslbányai szén <• minősége aránylag még a leg- jotíb; — Az aprószen hamu tartal­mánál-: ez a 3—4. de eseten­ként sokkal több százalékos nak: jó itt a kereset is — ahogy mondják —, a szakképzettsé­günk is bányász, sze­retnénk itt végleg megtelepedni.,. De nemcsak mi jöttünk a faluból, — mondják —. Még a héten megérkezik a ten Aztán magyaráz- ,iomelkedése Béke-aknán* Rustinszki Ferenc is.1' sokan,11 leg indokolt, mert itt újból megkezdődött a külszíni szén­fejtés, de semmiesetre sem indokolt a többi aknánál. Hogy á minőség ilyen mérvű romlását mi okozta, nem tu­dom, de ha ez tovább folyta­tódik, katasztrofális követ­kezménye lesz; Mi sem tudjuk; I>e nagyon ...................................-jó lenne, ha a bányaüzemek De jönnének meg raj- J vezetői megvizsgálnák ezt és ía fS, soícfl,n- gyors, hathatós intézkedévk­csakhat fiatalok meg, J, kei sesíte(nék a ^ tüennyolewdik megjavítását. két, nem veszik fel1 ( ' Végleg megteleped- {Gehlen tábornok: ni. Ez a cél hozza a L« . ...,• r • ma a legtöbb emberig O niTSZSTZSS főj© a bányához. Akik pe-. 1 dig ilyen céllal kéz-^ Bonn (MTI): Mint a/ ADN denek munkához az p hírügynökség jelenti, Heuss, aknákon, azokra te-(la Német Szövetségi Köztér so­két is számítani. Ok , 1 , - , , lesznek az új bányász, t*®8 a szövetségi hir­törzsgárda-. És — ta-, 1 szerzőszolgálat elnökévé ne- Ián nem elhamarko- (ívezte ki Gehlen volt táborno- dott a következtetés (A ^vétség: hívszerző- — náluk jó kezekben , ,, . lesz c néntcrmclés (I sz<*8álat, az eddigi Gehiei ügyei {1 szervezet, a szövetségi kamcel» K.P, Ián" hivatal alá tartozik;

Next

/
Thumbnails
Contents