Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-30 / 25. szám

1957 JANUAR 58 N \ P f rt * Ki-ki a maga mód ián segítse a széntermelést! A szakszervezet munkája a komlói bányákban A komlói bányaüzemek ter­melése napról-napra növeke­dik. Kezd lassan helyreállni az október 23-a előtti munka­rend. Nagyon nagy szükség van erre, mert sok a pótolni­való. Lehet is pótolni a sztrájkokozta szénkiesést, csak arra van szükség, hogy a ve­zetők és dolgozók összefogja­nak. szót értsenek. Ma még nem lehet eticsekedni azzal, hogy teljes az egyetértés, van még «•*; tennivaló e tekintet­ben. De bizalom nélkül nem lehet megoldani a megnövekedett feladatokat. Ennek megteremtésében ko­moly szerepe van • a munkás- tanácsoknak, pártszervezetnek és nem utolsó sorban a szak- szervezetnek. Sajnos, ma még az a helyzet, hogy a szakszervezeti funkcio­náriusok egy része nem ocsú­dott fel, vagy csak félig-med- dig az ellenforradalom okozta zűr-zavarból. Lassan lendülnek munkába. Pedig ha valamikor szükség volt kitartásra, foko­zod munkára, ma igen. Ez teszi indokolttá, hogy a komlói szakszervezeti vezetők saiát maguk előtt is felvessél? azt a kérdést: vajon mi az oka annak, hogy olyan lassú tétova léptekben halad előre a szak- szervezeti munka. Miért kény­telenek a dolgozók olyan prob­lémákkal a munkástanácshoz, az üzemi pártszervezethez for­dulni. amelyek egyébként a szakszervezet profiljához tar­toznak, Czéder János elvtárs, a tröszt-bizottság elnöke ezekre így válaszolt: — Az ellenforradalmi esemé­nyek megzavarták a szakszer­vezeti munkát. Néhány szak- szervezeti funkcionáriust eb­ben az időben szabályellene­sen elzavartak. Nagymérték­ben nehezíti a szakszervezet munkáját ma az is, hogy fel­sőbb szerveink határozata ér­telmében a trösztbizottság fe­lét és az ü. b.-elnököik kéthar­mad részét el kellett küldeni fizikai munkára novemberben — mondja Czéder elvtárs. És ez éppen olyan időben tör­tént, amikor legnagyobb szük­ség lett volna a dolgozók ösz- szefogásána. 18 üzemben a szak- szervezeti munkát ezzel a csökkentett létszámmal nehe­zen lehetne megoldani. Ma már azonban nem helyes a ré­gi hibákkal takarózni, mert ezek nem viszik előre a szak- szervezeti mozgalmat Komlón. Annál inkább sem lehet hivat­kozni létszámkérdésre, mert a bányász szakszervezetnek egy határozata értelmében a ko­rábban visszahívott ü. b.-elnö- köket be lehet állítani mun­kára. Tehát a feltétel adva van. Most már arra van szük­ség, hogy a gépezetet indítsák be. Az üzemi munkástanácsok­kal és pártszervezetekkel fog­janak össze, és segítse elő ki­ki a maga módján a szénter­melést. A munkahelyen dől el végső soron a széntermelés és nem az Irodában. Le kell menni a dolgozók közé az üzemekbe, munkahelyekre. Legfontosabb feladat ma az, hogy a dolgozókat az igazság HÍREK A Német Demokratikus KJt’fár'-asá"bál mesterhegedük érkeztek a Hangszcrboltba.A tét szetös kiviteléi mesterhegedűk 8*50—3000 forintért vásárolha­tók. A szegedi hangszergyár nr'ndoMnokat, gitárokat szállí­tott. Az iskolahegedűk 270 fo- ri”*ért kaphatók. Erősítőit, le­mezjátszók mellett rézfűvós hangszerek is vásárolhatók. Szőnek a szájharmonikák is, íreteket 17,60-tól 53 forint ér­tékben árusítanak. * Az óra- és Ekszerkereske­dc’mi Vál’alat Kossuth Lajos utcai boltjába a Német De-I1 mokratikus Köztársaság*»*! I1 és férfi karóráik érkezteti. J. I hat és a tizennégy karátos <[ ar^ny ieeygyűrűkön kívül a’-< párrá dísztárgyak is kaohnfók * íven tetszetős a cseh dohány-1 kér^rt ?«3. melyet 200 forintért f árusítanak., * A Pécsi Kiskercskede’mi Vá'H'at 22-es számú műszaki ho’Hában tíz literes villany­áramra működő boyler kap­ha** 162t forintért. Mawar g>’ár*minvú exportra készült Csepel férfi kerékpárok, 1030 fr-'-*ért szoviet gyártmányú pő' !r«r*k«árok Is vásáro'hatók. B* választék van a fe'es, há- és az ötnvoica- i do» irijiső ir*riimárfRmiőkh*n. (i Fzy ős a fél literes hőna'<»»ko­lro- IrÍTT.'i' vfüao verölt is k»o- e'z e-v U*nres sípolás tog forin*őrt áru««t- tafi- a. Aod*ó 'omeziáfsző 20^0 Irnrül, A vil’anvrrzső- lt‘"> kfvűi vasalóitat is lehet vásárolni. hető táblaüveget korlátlan mennyiségben árusítják. Az utóbbi időben igen keresett tárgyak a műanyag tálcák. Ezeket egy forinttól tíz formt értékben árusítják. * A Díszhal és Madárboltban sok érdekes látnivaló fogadja a vásárlót. Az egzotikus halak két-két forinttól kaphatók. Megtalálhatók még a kínai táv' és a folyami halak is. A dél­amerikai vitorlás ha»at példán' 10 forintért árusítják. erejével meggyőzzék, mert a bizalmat megnyerni csak a dolgozókkal szorosan együtt­működve lehet. A dolgozók sok személyes problémával mennek a veze­tőkhöz. így például a fürdóta- karítók méltánytalannak tart­ják Kossuth-aknán, hogy csak­nem fele annyi a fizetésük, mint azoknak, akik a népest takarítják. Meg kellene nézni és ha mód nyílik erre, ki kel) javítani az aránytalanságokat. Értekezleteken és másutt — bárkivel beszél az ember —, mind panaszkodik arról, hogy nem biztosítják a munkahelye­ken az üres csilléket és az anyagot. Valami baj van a szállítási részlegnél. Pedig a mostaninál nagyobb szállítást is lebonyolítottak sokkai keve­sebb hibával. Sokan kifogásolják, hogy nem ^látják a szakszervezeti vezetőket a bányában. Pedig akadna kérdés jócskán, amiben tanácsokat akarnak kérni, vagy éppen várják, hogy intézkedjenek a hiányosságok megszüntetése érdekében. Te­hát akadnak problémák, csak észre kell venni őket, vagy leg­alább is azt, aki mondja Az utóbbi napokig a legtöbb üzemnél a dolgozók hiába ke­resték a szakszervezeti funk­cionáriusokat, nem találták. Nyilván, hogy máshol keres­tek orvoslást problémáik meg­oldására. Leggyakrabban a munkástanácsnál és az üzemi pártszervezetnél Nem baj, hogy ezeken a helyeken el­mondják kérésüket, észrevéte­lüket, hisz meghallgatják őket ott is, és az esetek többségé­ben segítenek a nehézségek megoldásában. De ha sokáig így megy, akkor az említett szervek képtelenek lesznek saját feladatuk megoldására. Éppen ezért a szakszerveze­ti funkcionáriusoknak úgy kell dolgozniok, hogy biza­lommal forduljanak hozzá­juk a dolgozók. S ezt a bizalmat pedig min­dennapi kitartó, nevelő mun­kával érhetik eí Most már itt az ideje, hogy minden vezető a maga posztján lásson mun­kához. Mert enélkül nem alakulhat ki komoly, felelős vezetés. Baris István Dirin« a honim laiézksflíseii A helyi termelőszövetkezet feloszlása után egyre több gazda érdeklődik a föld után. A begyűjtés e'törléséről szóló kormányrendelet olyan termelési kedvet eredményezett, hogy úgyszólván minden darab fö’dre szüksége lesz i községnek. Az a baj, hogy még most sem tudják, melyik lesz az ő parcellájuk és hatá­rozatlanok, nem tudják hová hordják a trá­gyát. Pedig erre most lenne legjobb alkalom. Vannak a községben o'yan parasztok is, akiknek nem volt földjük és most ál'andóan járnak a tanácshoz klshaszonbérleti igénylé­sükkel. Eddig 156 hold földre nyújtották be igényüket. Vannak olyan gazdák, mini Né­meth Gyula, Trábert János és Simon Miklós, akik 10—12 holdat béreltek. A fö’dkedve'ők száma azonban nap mint nap emelkedik. Már attól tartunk, hogy nem lesz annyi fö'd hogy mindenkit ki tudjunk elégíteni, amely azt mutatja, hogy a határunkban egy talpalatnyi terület sem marad műveletlenül Most már csak a kormány rcnde’etét várjuk a földek hasznosításával kapcsolatban. BANOVITP 'ANOS v. b. elnök. Apái var ásd Az első találkozó... „... Mert összeülni nem kötelez«, viszont — hasznos lenne...” — ezzel búcsúz­tunk múlt heti cikkünkben a Pécsi Bőrgyár munkástaná­csától és a pártszervezettől. AZ IGAZGATÓI SZOBA nagy asztala körül az MSZMP intéző bizottságának és a mun­kástanács elnökségének tagja! ülnek. Ismerik egymást, de most mindkettőjük közös gond­jaival, az üzem munkájává' ismerkednek. — Üdvözlöm a munkásta­nács elnökségét az első meg- beszé’ésünk alkalmával — mondja Damyi elvtárs, az in­téző bizottság tagja. — Azt hi­szem, ezt további baráti talál­kozók fogják követni... Az asztalon kiterítve a meg­beszélés tartalma: a gyár át­szervezésének terve. A mun­kástanács gondosan, a dolgo­zók véleményét meghallgatva, az ország más bőrgyárainak ta- oasztalatalt elemezve, a gyár átszervezését határozta el. Az intéző bizottság is tanulmá­nyozta a tervezetet s kérte a munkástanácsot, hadd mond Ion róla véleményt. „Szívesen1 — ez volt a válasz. — Sok lesz az osztály — Fejti ki nézetét Sas elvtárs, az intéző bizottság egyik tagja — a ez megnehezíti az irányítás* Sőt, bürokratikussá is teheti Ez a véleménye Kamará- elvtársnak is. — A műszaki résszel egye*- értünk. Az adminisztráció te­rén viszont kevesebb osztály kellene. Ez anyagiakkal is in­dokolható .., Ezen már lehet vitázni, mee- védeni az elképzeléseket. A szó legszorosabb értelmében ez Három Iskolás fiú láp be a mohácsi rendőrség szobájába. — Csókolom! — köszönnek — Tessék kérdezni, bácsi. Min­dent elmondunk: Aztán sorra bemutatkoznak H. József a József Attila ut­cából, B. Péter a Szabadság útról és a szemüveges, folyton beszélő T. fiú. a dr. Heim Pál uteából. Mindhárman hetedt kesek és a Szabadság úti álta­lános Iskolába járnak. Jóbarátok. Együtt fociznak s ha kell, együtt is vereksze­nek. — Hárman intőt kaptunk szombaton — mondja T. — Sár.al verekedtünk... Megver­tük a kisebbeket. Behívatott az igazgató s nekem azt mond­kisfiúk ta, hogy mikor hagyom már zbba. Megígértem, hogy ezután '■evesebb gyereket verek meg le én boxoló szeretnék lenni. S a három gyerek már ott, íz Iskolában elhatározta, hogy nem mennek haza az Intővel Kiszöknek külföldre, de nem maradnak sokáig. Csak egy­két hétig, aztán visszajönnek s akkor idehaza örülnek majd is nem bántják őket az intő­irt, verekedésért. T. azért még hazavitte a tás­kát, de az intőről hallgatott Kapóra jött, hogy a szülei egv ■édulával elküldték a hentes­hez, hozza el a füstölt húst. El is indult, de egy kis gyerek kel hazaküldte a cédulát ő meg csatlakozott a többiekhez Gyalog indultak el a ható A Az éjszakát Belvárdgyu a .alatt egy szalmakazalban töl­Mi az oka a borhiánynak? Nincs bor a városban. Éppenséggel nem tragédia, de mégis baj. Hiányát csak akkor érezzük valójában, amikor nincs. A pécsiek szeretik a jó bort. Érthető is, hiszen bortermő vidéken élünk. Hoz­zátehetjük: ez a vidék jó bort terem. A borhiány okát három illetékes szakember a követ­kezőképpen látja: A Pécsi Üve»- és Porcelán. érMkoopAcj Vá'la'at Kossuth Latos utcai boltlábain húsz év után most árusítanak először irézífsstésű dísrtárzva- kat. A világhírű eoziinvázák 6(K>-»ól 1300 forintig vásárol­hatók. Igen tetszetősök az uevsirrrso.^ Zso'nay műv'rác,ok is. A kwíKKsn au,| Vinzzáfér­mpniplpnH 3 h'iáW e'sn rám Szerdán meeje'enik úi kül- po’.'HVM folyóiratunk, a Nem­zetköri Szemle e'ső száma. Ez a szám e’sősorbnn a maeyar- orszári. valamint az egyiptomi tseményelc külföldi visszhang­jával magyarázataival érté-i1 ke'ésével foglalkozik. (' A Nemzetközi Szemle havon- < * .ként lát napvilágot * TAMAS1 MIHÁLY, a Vendég­látóipari Vállalat áruforgal­mi csoportvezetője: — Vállalatunkhoz 60 bolt tartozik. Szükségletünk egy hónapra 1100 hektó bor len­ne, s ebben a hónapban csu­pán csak 650 hektót kap­tunk. Ez a mennyiség el is fogyott, s ezért kénytelenek voltunk meggybort forga­lomba hozni. Nem mond­hatnám azt, hogy a meggy- bor nem fogy. A Zöldfában például 200 liter, az Elefánt vendéglőben 150 liter meggy­bort mérnek ki naponta. De a pécsiek mégiscsak hozzá­szoktak az igazi borhoz, sa meggybort csak azért fo­gyasztják, mert más nincs. — A borhiány okát én a következőkben látom: a föld­művesszövetkezetek — az eddigi szokástól eltérően — már nem a borforgalmi vál­lalattól szerzik .be borszük­ségletüket. Hogy úgymond­jam „önellátók lettek”, vagyis saját maguk vásá­rolják fel a bort. Ez még nem is tenne baj. A baj ott van, hogy magasabb felvá­sárlási árat fizetnek a ter­melőknek, mint a Borforgal­mi Vállalat, s így felverték az árakat. A termelő termé­szetesen annak adja el a borát, amelyik magasabb árat fizet érié. Minket a Borforgalmi Vállalat lát el borral, de az előbb említett ok miatt ellátásunk súlyos nehézségekbe ütközik. Saj­nos, semmi biztatót nem tu­dok mondani. TREBIN ÁGOSTON, Szálló: Nádor — Palack borunk nincs. A Badacsonyvldéki Borforgalmi Vállalattal szerződést kötöt­tünk, amelynek értelmében a vállalat még 3 és fél hek­tó palackozott bort ad át részünkre. Erre a mennyi­ségre már most szükségünk lene, de sajnos a vállalattól azt az értesítést kaptuk, hogy vonaton nem hajlan­dók elszállítani az árut — holott erre a szerződés kö­telezi őket —, de ha akar­juk, küldhetünk tehergép­kocsit a borért. Természete­sen a szállítási költséget ne­künk kell ebben az esetben megfizetnünk. Erre pedig mi nem vagyunk hajlandók, mert ezzel csak felemelnénk a palackozott bor árát. Az árdrágításnak viszont nem vagyunk hívei. Póruljár,tunk a Budafoki Borforgalml Vál­lalattal is, mert az igényelt 10 hektóliter helyett, csak 6 hektolitert k"'dtek. Azért mindenképpen előnyösebb J lőtték. Vasárnap délben már Mohácson voltak. Azért jöttek d Ide, mert Jocó már nyaralt a ' városban és ismerte, merre SfÄfÄ "faul «**””*• tó Mii Lní nehl'J^ttrsértők. A három gyerek vént mennyiséget, ha ««te-1 megijedt és elhatározta, hogy ff!* k, de biztosítani t«<W visszafordul. Az éjszakát Jocó juk. Folyó borban például i ismerősénél töltötték s reggel naiunk nines hiány, 1j egy teherautóval akartak Pécs­K ASS AI SÁNDOR, Borforgal- re , mi,.w. — Már fent ültünk az autón mi Vállalat. ' Jól betakaróztunk. nem fáz­— A borhiányt a földmű-< tunk, de a határőrök leszed- vesszövetkezeteknek „kö-1J tek, — mondja fanyar mosoly- szönhetjükt‘, Ugyanis a szö-(( lyal T. — Ha nem szednek le. vetkezetek magasabb felvá-{. már azóta otthon lennénk és sárlásl árat adnak a terme-\ f-úl a verésen, löknek, s ezzel minket kiszo-\ — Féltek a veréstől? ritanak a piacról. , — Azért szöktünk meg. A A földművesszövetkezete!-} ??***, ™Mon tud ütni. Most ir rossz árpolitikájának követ-v,Uss/°Jor- kezményV ma az, hogy nem-,1 akartunk atmen­«* ■“«* ~.,r ,™“í "325Ä ft, megyében például a terme-d lók már csak rézgálicért, ku-11 __ Meniavulűnk mi kö riedért, vagy burgonyáért most " Ontsanak. T" egv­(GALDONYI) :!Ősnyomtatvánvra bukkantak a sárospataki könyvtárban hajlandók bort adni. Egyiké bortermelő nyíltan meg isf mondotta, hogy neki pénzj nem kell, pénzre csak ak­kor lesz majd szüksége, ha iparcikkeket lát a városi ki-'( rakatokban. 1 > — Megemlítem még azt,\ hogy fl nehézségek ellenére , A ^ történelmi emléket bizonyos mennyiségű bor- . készletünk van még. amelyet J 5ra6- híres sárospataki könyv- azonban szigorúan be kell , tárban két értékes kötet buk- osztanunk minden hónapra. (i kant elő rendezés közben. Az hogy a szüretig kitartsunk.|( egyilc Frostinus S. J. és Vege A Vendéglátóipari Vállalat a (i tius Flavius „De re militari' következő hónapban is meg-{ \ című munkája. A katonai tár­kapja a kiszabott mennyf-(i zyú könyvet 1486-ban adták k séget. Bizonyára nagyoM) < • Bonnban díszes kötésben gonddal osztják majd be a i • nyomtatásitörténeti szempont­készletet, hogy a hónap utol-11 ból ősnyomtatványnak számít só napjaiban is tudjanak d A könyvtárnak ea mi egyetlen bort adni a vendégeknek, f. ősnycmtfdrpóny*, •örténik. Nem a hatalmi szó, hanem az érvek és ellenérvek csatáznak. — A munkástanács e’nöksé- -e nagyon sokat rágódott a erven. Igyekezett egyszerűb­bé, gyorsabbá tenni a munkát. S még va'ami vezetett ben­nünket: elparcellázni a fe'ada- ‘okat, hogy mindenki fe’elős- -éget vállalhasson munká'áért. MEGFONTOLANDÓ FúV. Dr. Tóth Géza, a munkásta­nács e'nöke hozzáteszi: — önállóságra törekszünk. Pzzel azonban a mi munkánk növekedik, erre fel ken készül­ni. különösen az áruforca’om ‘erén s ezért létesítettünk egy nagyobb osz*áiyt... Aztán az üzemszervezés és ■nás részlepek kerülnek ..terí» ékre“, apró'ékrxsan elemezve: mgyan lenne jobb?... — A tervezetben kü’ön sze- -epel a gondnokság és a mun­kásellátás. mint eey csoport, — jegyzi meg ismét Sas elv­társ. — A kettőt egybe lehet­te vonni.. í — Nem. nem... — tiltakoz­nak többen is. A kettő kü’ön- böző munkakör, egy ember nem tudná ellátni vagy csak ‘z'ületesen. — A műszaki átszervezésre vonatkozó javas'atok he'vesrit — mondja Bérei elvtám az !sazgató, — azon nem szüksé­ges változtatni. Az adm,r!''zt- -ációról akadt egy-két megfon« K'andó javaslat,.. Valóban kár lenne elhamar­kodni a végleges döntés* Ez a tervezet nem szentírás nem megmásíthatatlan, a vé'emé- nyék figyelembe vétele — még ha az első hatásra nem is *át- nzanak indokoltnak —, csak "siszo'hatja, javíthatja. — Az intéző bizottság azt kéri — mondja Parnyl e'vlárs — hogy vizsgá'ják meg a ter­vezetet. Az eredménytől füg- "eflenül javasoljuk, hogy áp­rilis 15-én ismét jöiiünk öss^e, akkor már a tapasztalatok ér­ékelésére ..; MINDENKI helyeslőén e’fo­gadja. Addig azonban — mint mondották — még nagyon sok­kor szeretnének ta'á'kozm, közösen, egymás vé’eménvét meghallgatva, megismerve munkálkodni azon, hogy az év végén „tizenharmadik“ ftze‘ést — azaz nyereségrészesedést — fizethessenek a dolgozóknak. Ez nem kötelező, viszont a példa szerint — hasznos..; A műit év utolsó napta'ban i Sztavropo’—Moszkva gá»me- ■míék 1306 kilométeres e-űfc*ió- ’<?tán keresztül e’lu'ott a sztavropoll gáz Moszkvába. A Sztavrooo!—Moszkva gáz­vezeték első csőszéi a komp­resszorállomás nélkül naooota ?—4 milMó köbméter sírt biz­tosit a fővárosnak. Ez a *ri*- ’czeték tel les kapacitású mun­ka esetén húszszor annyi fűtő­anyagot ad a fővárosnak, m'nt a Szaratov—Moszkva főveze­ték. A másik kötet Miskolczi Szenei János „Egyedül hasznos tanítás, avagy javálló magyar -iráció’* című munkája. A szer­kő a könyv első oldalán a kő­vetkezőképpen mutatja be ma- 'át, „az ékesszólásnak köze­lebb elfolyt esztendőkbéli együgyű tanítója“, A könyv 1669-ben látott napvilágot Sá­rospatakon. Mindkét kötetet elhelyezték a sárospataki könyvtár nagy­termében nyitott k+állításan,

Next

/
Thumbnails
Contents