Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-27 / 23. szám

2 NAPCÖ 1957. JANUAR » Virágzó, boldog, szocialista országot teremtünk e hazában Marosán György elvtárs beszéde Szombaton délután a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt szigetvári járási Intéző bizott­sága és a járási tanács nép­gyűlést rendezett Szigetvárott. A járási kultúrotthon nagy­termében 900 hallgató előtt Marosán György elvtár«, az MSZMP Központi Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja államminiszter mondott nagy­hatású beszédet a politikai helyzetről. — Talán nem is népgyűlés lesz ez — kezdte beszámoló­ját Marosán elvtárs — hanem inkább őszinte, nyílt beszélge­tés a szigetvári dolgozókkal az elmúlt hónapok eseményeiről, az ország politikai és gazda­sági helyzetéről, a további ten­nivalókról. A szó legszorosabb értelmé­ben őszinte beszélgetés volt, a mindenkit foglalkoztató ese­ményekről. A tények, a már meglévő dokumentumok erejé­vel bizonyította mindenki elöli, hogy október 23-án — a békés tüntetéssel egyldőben na­gyon Jól szervezett és kivá­ló vezérkar által Irányított ellenforradalom kezdődött az országban. A Szovjetunió kormánya az internacionalizmus szellemé­ben, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány kérésére segí­tett szétzúzni az ellenforrada­lom erőit. Ma sokan mégnem látják világosan az akkori ese­ményeket és következményeit, de a kommunistáknak erről világos szavakkal kell be- szélniök mindenütt. A törté­nelem, az elkövetkező hóna­pok a forradalmi munkás-pa­raszt kormányt fogják igazol­ni. Hangoztatta, hogy az ellen- forradalmi erők leverése után szívós és következetes politikai harc kezdődött meg. A fegyverek helyett ma a szavakkal kell csatázni. A munkás-paraszt hatalomban minden becsületes, a hazáját szerető dolgozó megtalálja he­lyét. Az ország gazdasági helyze­téről szólva Marosán elvtárs elmondotta, hogy az ellenfor­radalom leverése után a kor­mány úgy vélte: az ellenforra­dalom által súlyos helyzetbe sodort ország talpraállításának kulcsa, az energiahelyzet gyö­keres megjavítása. A kormány, a párt vezetőd a bányászok közé mentek: adjatok szenet, hogy az ország vérkeringése meginduljon. Egyes szakembe­rek tamáskodtak, mondván nem tudjuk megfelelő mennyi­ségben növelni a szénbányá­szat termelését. A bányászok csattanós választ adtak! Ja­nuár elejétől a napi tizenkét­ezer tonnáról tegnapig 55.0(H) tonnára növelték a termelést, megértették a párt és a kor­mány hívó szavát. Ezzel egy- időben mind több lehetőség van ^rra, hogy a különböző iparágakban normális élet ala­kuljon ki. Számokkal bizonyí­totta be, hogy u ipar lassan megközelíti az október 23-a előtti ter­melést a hogy a mostan! Igényt mindenkor ki lehet elégíteni. A mezőgazdaságról hangsú­lyozta: a kormány azt kívánja, hogy a dolgozó parasztok sza­badon felvirágoztathassák gaz­daságukat, békésen élhessenek. — A begyűjtést egyszer és mindenkorra eltörlik és sem­milyen formában nem térhet vissza. A parasztságtól csupán azt kér jük: lássa el élelmiszerrel az országot, hogy az ipar is min­den szükséges eszközt, ipar­cikkeket biztosítani tudjon számukra. A két alapvető osz­tály kölcsönös viszonyára épül­het fel az ország gazdasága. A haladó szellemű értelmi­ség segítse, támogassa a haza felvirágoztatására irányuló kezdeményezéseiket. Ezután a fakultatív hitokta­tás problémáiról, a munkás­tanácsok felelősségéről, az ér­telmiség, főként a pedagógu­sok munkájáról beszélt. Beszá­molóját a következő szavakkal fejezte be: • — A szocialista tálbor orszá­gainak gazdasági és politikai segítségével, gyökerében ki- 'rtva a múltban elkövetett sú­lyos hibákat, a magunk mun­kájával virágzó, boldog szocia­lista országot teremtünk ebben a hazában a munkások, dolgo­zó parasztok és haladó szelle­mi értelmiségiek számára. Hat úí feormánvha4ároz7tt értelmében Kevesebb adót fizetnek Több anyagot kapnak a kisiparosok A Kisiparosok Országos Sza­bad Szervezetének központjá­ban Gervai Béla, szervezet fő­titkára ismertette az új kor­mányhatározatot, amely a kis­iparosok működését szabályoz­za. A jövőben versenytárgyalá­sok útján, megkötöttség nélkül vállalhatnak munkát a kisipa­rosok és áruszállítási megálla­podást köthetnek. A munkák elvégzéséhez az anyagot a szo­cialista szektorral azonos áron kell rendelkezésükre bocsátani. Igen jelentős az is, hogy 1956. második felére járó jövedelem­adót ötven százalékkal csök­kentették. Ugyanakkor 1957. január 1-től a hatvanöt éven felüli géperő nélkül, egyedül dolgozó, szolgáltatást és javí­tást végző kisiparosok mente­sülnek a jövedelemadó fizetése alól. Az alkalmazottak utáni különadót 1956. november el­sejével ugyancsak megszüntet­ték. — Az 1957. évi jövedelem- adót tekintettel az ország je­lenlegi nehéz gazdasági helyze­tére, nem a KIOSZ által java­solt 1948-as, hanem a jelenlegi adókulcsok húsz százalékos csökkentésével a törvényesség szigorú megtartásával állapít­Angol ügynököket vettek őrizetbe A belügyminisztérium szerve a lakosság bejelentése alapján 1957. január 17-én őrizetbe vette J. R. Cooper 22 éves, C. A. Lord 22 éves, D. B. Lord 26 éves és Judith U. Crlps 19 éves angol állampolgárokat, őrizet­be vételültkor a budapesti szovjet katonai parancsnokság nevében kiállított 1958. no­vember 12-i keltezésű hamis igazolványt találtak. Ügyükben lefolytatott vizs­gálat megállapította, hogy J. R. Cooper tagja volt az „Intelli­gence Corps” elnevezésű angol katonai hírszerző testületnek ,,A CfcWeH-ltfo kíwzwttvzb uattam" Nyugatnémet kém a nyugati kémügynökség magyarországi aknamunkájáról Az Országos Rendőrkapi­tányság szombati sajtóértekez­lete nem szűkölködött érde­kességekben. Az értekezleten Vismyei Sándor, a Gchlen féle nyugatnémet kémszervezet ügy nöke, akit december 9-én fog­tak el a magyar határon, szá­molt be tevékenységéről Vlsnyel, aki a régi hadsereg­ben tiszti rangot viselt és akit a Magyar Néphadsereg is át­vett — 1948. nyaráig szolgált a honvédségnél. Akkor Auszt­riába szökött. 1948 júliusá­ban már Salzburgban tűnt fel. Munkásokat keresnek Bánya: A Pécsi Szénibányászati Tröszt vasas!, szabolcsi, póc&- bányai munkahelyeire 250 vá Járt, (fizetés 1800—2000 Ft), 450 csillést 1300—2000 Ft flze téssel vesz fel. Béta-akna tíz vájárt (kereset 2000—2400, szállás nincs), III- as üzem harminc csillést (havi 1200—1600 Ft fizetés, szállás van) alkalmaz. A Komlói Aknamélyitő Vál­lalat tíz vájárt (2—2400 Ft fi­zetés), tíz csillést (havi 1600 Ft), az Urániumérebánya bako­nya! II. üzeméhez 25 fúrómes­tert (havi 3000 Ft). 28 csillést (fizetés 2000 Ft). 170 fúrómun- kást (2000 Ft), alkalmai Építőipar: A Bm. Építőipari Vállalat 20 kőművest és öt épületaszta­lost keres. Szállás van, kere­set órabérben 0—7—8—9 Ft* Erdőgazdaság: Árpád tetőre, Pécsváradra, Kisvaszarra, Kárászra 500 fa­kitermelőt vesz fel. Kereseti lehetőség naponta 40—50 Ft, Közlekedés: A 26. sz. Autóközlekedési Vá' alat (Pécs) 30 gépkocsive­zetőt keres kétéves gyakorlat­tá i—1800 Ft fizetéssel Ezenkívül tíz autószerelőt 1500—1800 Ft, öt segédmunkást 900—950 foriirjt fizetéssel al­kalmaz. A 24. sz. Autóközlekedési Vál’alat (Komló) kétéves- gya­korlattal rendelkező 30 gép­kocsivezetőt vesz fel 1400— 1600 forint fizetéssel. Szállás van. A Pécsi Közlekedési Vállalat (Bacsó Béla u. 4.) négy gép­kocsivezetőt keres középfokú jogosítvánnyal, Fizetés 1400-= 11700 forint között. Ugyanitt három pályamunkást vesznek fel 4.60 Ft-os órabérrel. Egyéb: A Pécsi Kéztisztasági Válla- 'at 30 férfi segédmunkást, (ke­reset 1200—1500 Ft), a Komlói He’yiipari Vállalat hat kőmű­vest és négy ácsot (fizetés 1200 1500) és tizenkét segédmun­kást keres. Ott került kapcsolatba Kol­lényi György horthysta alez­redessel, aki a második világ­háborúban parancsnoka volt. Visnyel beszámolt neki mind­arról, amit a magyar hadse­regről tudott, majd Kollényi közölte, hogy ő az amerikai hírszerző szervek szolgálatá­ban áll és felajánlotta, hogy Visnyeit is alkalmazzák. Az ajánlatot elfogadta és Vlsnyei ettől kezdve esztendőkön át az amerikai, majd később a Gehlen féle nyugatnémet kém­ügynökség munkatársaként dolgozott* Október 23-a után a Gehlen féle kemügynökség munkatár­sai állandóan a magyar-osztrák határon tartózkodtak. Felada­tuk az volt, hogy az Ausztriá­ba érkező magyar menekülte­ket rábeszéljék: térjenek vissza Magyarországra és har­coljanak az ellenforradalom ol­dalán. Ezenkívül tömegesen szerveztek be magyar mene­külteket, akiket különleges hírszerző feladattal küldtek vissza Magyarországra. Eb­ben a munkában többek kö­zött részt vett Kollényi volt horthysta alezredes is. A kém ügynökség határon dolgozó tagjai valamennyien hamis újságírói igazolványok­kal voltait ellátva; amelyek egy müncheni újságkiadó vál­lalat nevére szóltak. Ilyen iga­zolvány volt Visnyel Sándor zsebében is, aid elmondotta, hogy az osztrák-magyar ha­tár minden szakaszán Szent- gothárdtól Hegyeshalomig több telíegyverzett csoport lépte át a határt Magyarország felé, amelyeket a Gehlen-fcle nyu­gatnémet hírszerző szerv szer­vezett. Feladatuk: fegyveres részvétel a népihatalom elleni harcban. A sajtóértekezleten mind a külföldi, mind a belföldi saj- tótudósltók teljesen szabadon tehettek fel kérdéseket Visnyel Sándornak, áld azokra köz­vetlenül élő szóval válaszolt. Befejezésül elmondotta, hogy tudja milyen súlyosan vétett a magyar néppel szemben, de bízik abban, hogy a magyar hatóságok őszinte megbánását értékelik, és lehetőséget ad­nak, hogy hibáját jóvétegye. D. B. Lord pedig az angol had­sereg „tábori biztonsági szol­gálatnál!” (FS) teljesített szol­gálatot. Bizonyítást nyert az is, hogy az úgynevezett „egye­temi forradalmi diákbizottság" Angliába disszidált tagjaitól üzeneteket és leveleket hoztak a „diákbizottság” Budapesten lévő tagjainak* ják meg. A most hozott hatá­rozatokkal a kormány nagy lé­pést tett, hiszen csupán adó- kedvezményekkel mintegy évi 120 millió forinttal járult hozzá a kisiparosok életszínvonalá­nak emeléséhez. A korábbi aU kalmazottak utáni alkalmazot­ti járulék 33 százalék helyett 17 százalék. Az önállósítást alapon, a kárt szenvedetteknek állami kölcsönön kívül egyelő­re tizenöt millió forintos hitel­keretet is nyújtottak anyag- és szerszám beszerzésére. A határozat a továbbiakban az anyagellátással is foglalko­zik és kimondja, hogy a kor­mány a kisiparosoknak az ed­diginél lényegesen több anya­got biztosít. A kormányhatározat végül leszögezi, hogy a miniszterta­nács támogatja a Kisiparosok Országos Szabad Szervezetét és kisipari érdekvédelmi szerv­ként kizárólag a KIOSZ-t —* ismeri el. Majd felhívja a kis­iparosságot, hogy minél hatha­tósabban vegyenek részt az or­szág újjáépítésében és ezzel kapcsolatos indítványaikat, ja­vaslataikat a KIOSZ országos központja útján juttassák el az illetékes szervekhez. Több világos útmutatást várnak a pedagógusok A forradalmi munkás-paraszt kormánynak az iskolára vonatkozó rendeletéi között jelentős az orosz nyelv fakulta­tívvá tétele, és több idegen nyelv bevezetése. A tanulók él­nek a lehetőséggel, s a Nagy Lajos Gimnáziumban, ahol pár hónapja tanítok többen választották a német, angol és fran­cia nyelvet. Ez helyes is, de véleményem szerint az utolsóéveseknek nem kellett volna nyelvet változtatnlok, mert az oroszból már elsajátították az alapokat. Ahogyan én látom, az ide­gen nyelv választásánál nem a „leghasznosabb“ — elve, ha­nem az „ez tetszik“ — elve érvényesült. Egyébként a több idegen nyelv tanulásának bevezetését helyesnek tartom, mert hiszen a közmondás is azt tartja: ki hány nyelvet be­szél, annyi embert ér. A kormány másik fontos intézkedése volt a hittan taní­tásának fakultatívvá tétele, őszintén szólva pedagógiai szem­pontból itt vannak aggályaim. Én a történelmet materialista szemlélettel tanítom, a hittan órán pedig idealista alapon foglalkoznak a tanulókkal. Tudomásom szerint az ifjúsági mozgalmak szervezése vontatottan halad, pedig egy helyes ifjúsági szervezet sokat segítene az oktatás megszilárdításában. A pedagógusok élénken figyelik a napi eseményeket. Sokan még bizonytalankodnak közülük, ezt azonban nem lehet csupán az ő rovásukra Írni. Felsőbb szervek eddig még kevés világos útmutatást adtak belső problémáik megoldá­sa érdekében. Ehhez még hozzájárul a számos helyen tapasz­talható pedagógus-ellenes hangulat. A túlzást ezen a téren nem tartom szerencsésnek, hiszen azért, ami októberben tör­tént, nemcsak a pedagógusok felelősek. Ugyanígy nem he- 'lyes, véleményem szerint az ifjúságot általában ellenforra­dalminak nevezni. Az elmúlt Időben eléggé megsértették az ifjúság nemzeti önérzetét s ezt használta ki az ellenforrada­lom. Bízom abban, hogy a kormány rövidesen megtalálja a helyes utat a pedagógusok problémáinak tisztázására és ko­moly segítséget ad az oktatás felelősségteljes munkájának elvégzésében, FEHER ISTVÁN a Nagy Lajos gimnázium tanára. Számos beszéd elhangzik és sokat cikkeznek a lapok mostanában a mezőgazda­ságról. Mindenki azt kutat­ja, hogyan és milyen segít­séggel lehet helyrehozni le­romlott mezőgazdaságun­kat. Vegyük csak megyénk példáját! „Kincses Baranyá­nak” nevezték valamikor és az olasz kereskedők, svájci üzletemberek kedvelt talál­kozóhelye volt. A baranyai lovak Igen keresett árut je­lentettek számukra. Exportá­lásuk jó jövedelmet biztosí­tott az államnak, és szép megélhetést a parasztnak. Az elmúlt tíz év alatt azonban megtizedelték ki­váló lóállományunkat. Ter­melőszövetkezeteinket — enyhén szólva — „rávették”, hogy szabaduljanak meg „felesleges” lovaktól. Talán akkor valóban feleslegesek is voltak, mert megfelelő nevelésükhöz nem volt ele­gendő abrak és szálastakar­mány. Természetesen, ami­kor állami gazdaságaink Jó lovakat is küldtek vágóhíd­ra „felsőbb Intézkedésre”, nem tudtuk többé kielégíte­ni a külföldi Igényeket. Mes­terségesen „befagyasztottuk” a lóexportot. Kiút? Nem egyedül a ki­váló törzsállomány kifej­BGLTEBJRS MEXOOIKBASAOOTS Legyen a föld a jóiéi- megleremlője! lesztésében keresendő. Elő­ször is megfelelő abrak- és takarmánybázisra van szük­ség. A pillangósok — első­sorban a lucerna és lóhere — vetésterületét kell növel- n-. Kell és hasznos, mert kettős haszonnal jár. Egyik: több és jobb takarmánya lesz a Jószágállománynak. Másik: magját külföldön — Nyugatnémetországban és Svédországban, de másutt Is — jó pénzért értékesíthet­jük. Az Idén országosan 40 000 holdról 80 000 holdra növe­lik a lucerna vetésterületéi az állami gazdaságok. 24 ezer hóidról 55 ezerre nö­velik a lóherevetést, és a baltaelmot Is csaknem két­szer akkora területen ter­melik majd. Ebből Jelentős mértékben kiveszik részüket megyénk állami gazdaságai is. Ez azonban csak az álla­mi gazdaságok ellátását biz­tosítja. Mi lesz a termelő- szövetkezetekkel és az egyé­ni parasztokkal? Csak helyeselni lehet a kátolyi Üj Élet tsz. alapsza­bályát, mely kimondja: a tag tarthat háztáji állatot kedve szerint, de köteles a háztáji földön megtermelni számára a takarmányt. Ká- tolyban már nem etetik fel a háztáji állománnyal a kö­zös abrakját és takarmányát s nem lesz aránytalanul gyenge a közös állatállo­mány. Legalábbis az alapsza­bály ezt akarja. S az egyéniek? Itt fordí­tott a helyzet. Az állatkeres­letből kell kiindulni. Ha ke­reslet lesz, és jól megfizetik a kiváló törzsállatokat, ha érdemes lesz csikóneveléssel, növendék-tartással bajlód­ni, akkor a paraszt saját ér­dekében többet törődik majd a takarmánnyal is. Ahhoz, hogy minderről kézzelfoghatóan meggyőz­zük a parasztot, minden ked vező feltételünk megvan Hiszem, ha a múltban a sza­ladgáló ügynökök gyanús papírjaikkal rá tudták venni a parasztot, hogy állatait megbízottaiknak nevelje, mennyivel könnyebb ma a helyzet! Biztos alapokra és egyenlő feltételek mellett szerződik a paraszt az ál­lammal. A szerződés bizto­sítéka a kifizetett magas elő­leg és a rögzített átvételi ár. Egy felsőszentmártoni paraszt három bikát is szer­ződtetett, mert érdemes. Ezt a rendszert kell tovább szé­lesíteni, hogy minél tökéle­tesebb legyen. Érdemes bepillantani a növénytermelés kulisszái mö­gé is. Export borsót termel­ni például kettős haszonnal Jár. Egy hold export borsó — szárazon értékesítve — háromszor annyi hasznot hoz, mint egy hold búzave­tés. A többi már számolás dolga. Azt sem szabad elfe­lejteni, hogy a zöldborsó Igen keresett cikk külföl­dön. Tavaly például Bécs- ben 12—14 forintos kilo­grammonkénti áron vették meg a magyar zöldborsót. S ami ugyancsak figyelmei ér­demel, a borsó után a kalá­szos csaknem három múzsá­val terem többet. Baranya földje — különösen Sikló*, Nagyharsány és MáriagvCd vidéke igen alkalmas ex­portborsó termelésére; A levendulát fóleg a nők ismerik és kölnire gondol­nak, ha emlegetik. Azt már kevesen tudják, milyen hasz­nos és értékes növény. Ha betelepítik négy év múlva terem és évelő. Vannak Ti­hanyban 20—25 éves leven­dulatáblák is. Igénytelen nö­vény. Déli lejtőkön, másra alkalmatlan, gyenge földe­ken a levendula nagy hasz­not hoz. Egy kilogramm le­vendulaolajért 400-500 forin­tot kapnak a termelő«, s holdja 10—12 kilót terem. Feldolgozása után, — mint exportcikk — jó pénzen értékesíthető külföldön. A feldolgozott levendulaolaj kilójáért már 2000 forint ér­tékű valutát kap az allam. Természetesen az íem je­lenti azt, hogy most már búza helyett is levendulát termeljünk, de próbálkozni vele csak haszonnal járhat. S hogy ne érhessen a vád: Ismét elkezdjük a „rábeszé­léseket” és „aj ánlgatá sokat”, mindenkinek lehetősége van, hogy saját elképzelését, tói bevált módszerét elmondja; Aztán a paraszt dolga lesz és legyen Is a Jövőben,'hogy a sok helyes módszerből és jótanácsból melyiket alkal­mazza a saját földjén. GÁLDONYI BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents