Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-27 / 23. szám
2 NAPCÖ 1957. JANUAR » Virágzó, boldog, szocialista országot teremtünk e hazában Marosán György elvtárs beszéde Szombaton délután a Magyar Szocialista Munkáspárt szigetvári járási Intéző bizottsága és a járási tanács népgyűlést rendezett Szigetvárott. A járási kultúrotthon nagytermében 900 hallgató előtt Marosán György elvtár«, az MSZMP Központi Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja államminiszter mondott nagyhatású beszédet a politikai helyzetről. — Talán nem is népgyűlés lesz ez — kezdte beszámolóját Marosán elvtárs — hanem inkább őszinte, nyílt beszélgetés a szigetvári dolgozókkal az elmúlt hónapok eseményeiről, az ország politikai és gazdasági helyzetéről, a további tennivalókról. A szó legszorosabb értelmében őszinte beszélgetés volt, a mindenkit foglalkoztató eseményekről. A tények, a már meglévő dokumentumok erejével bizonyította mindenki elöli, hogy október 23-án — a békés tüntetéssel egyldőben nagyon Jól szervezett és kiváló vezérkar által Irányított ellenforradalom kezdődött az országban. A Szovjetunió kormánya az internacionalizmus szellemében, a forradalmi munkás-paraszt kormány kérésére segített szétzúzni az ellenforradalom erőit. Ma sokan mégnem látják világosan az akkori eseményeket és következményeit, de a kommunistáknak erről világos szavakkal kell be- szélniök mindenütt. A történelem, az elkövetkező hónapok a forradalmi munkás-paraszt kormányt fogják igazolni. Hangoztatta, hogy az ellen- forradalmi erők leverése után szívós és következetes politikai harc kezdődött meg. A fegyverek helyett ma a szavakkal kell csatázni. A munkás-paraszt hatalomban minden becsületes, a hazáját szerető dolgozó megtalálja helyét. Az ország gazdasági helyzetéről szólva Marosán elvtárs elmondotta, hogy az ellenforradalom leverése után a kormány úgy vélte: az ellenforradalom által súlyos helyzetbe sodort ország talpraállításának kulcsa, az energiahelyzet gyökeres megjavítása. A kormány, a párt vezetőd a bányászok közé mentek: adjatok szenet, hogy az ország vérkeringése meginduljon. Egyes szakemberek tamáskodtak, mondván nem tudjuk megfelelő mennyiségben növelni a szénbányászat termelését. A bányászok csattanós választ adtak! Január elejétől a napi tizenkétezer tonnáról tegnapig 55.0(H) tonnára növelték a termelést, megértették a párt és a kormány hívó szavát. Ezzel egy- időben mind több lehetőség van ^rra, hogy a különböző iparágakban normális élet alakuljon ki. Számokkal bizonyította be, hogy u ipar lassan megközelíti az október 23-a előtti termelést a hogy a mostan! Igényt mindenkor ki lehet elégíteni. A mezőgazdaságról hangsúlyozta: a kormány azt kívánja, hogy a dolgozó parasztok szabadon felvirágoztathassák gazdaságukat, békésen élhessenek. — A begyűjtést egyszer és mindenkorra eltörlik és semmilyen formában nem térhet vissza. A parasztságtól csupán azt kér jük: lássa el élelmiszerrel az országot, hogy az ipar is minden szükséges eszközt, iparcikkeket biztosítani tudjon számukra. A két alapvető osztály kölcsönös viszonyára épülhet fel az ország gazdasága. A haladó szellemű értelmiség segítse, támogassa a haza felvirágoztatására irányuló kezdeményezéseiket. Ezután a fakultatív hitoktatás problémáiról, a munkástanácsok felelősségéről, az értelmiség, főként a pedagógusok munkájáról beszélt. Beszámolóját a következő szavakkal fejezte be: • — A szocialista tálbor országainak gazdasági és politikai segítségével, gyökerében ki- 'rtva a múltban elkövetett súlyos hibákat, a magunk munkájával virágzó, boldog szocialista országot teremtünk ebben a hazában a munkások, dolgozó parasztok és haladó szellemi értelmiségiek számára. Hat úí feormánvha4ároz7tt értelmében Kevesebb adót fizetnek Több anyagot kapnak a kisiparosok A Kisiparosok Országos Szabad Szervezetének központjában Gervai Béla, szervezet főtitkára ismertette az új kormányhatározatot, amely a kisiparosok működését szabályozza. A jövőben versenytárgyalások útján, megkötöttség nélkül vállalhatnak munkát a kisiparosok és áruszállítási megállapodást köthetnek. A munkák elvégzéséhez az anyagot a szocialista szektorral azonos áron kell rendelkezésükre bocsátani. Igen jelentős az is, hogy 1956. második felére járó jövedelemadót ötven százalékkal csökkentették. Ugyanakkor 1957. január 1-től a hatvanöt éven felüli géperő nélkül, egyedül dolgozó, szolgáltatást és javítást végző kisiparosok mentesülnek a jövedelemadó fizetése alól. Az alkalmazottak utáni különadót 1956. november elsejével ugyancsak megszüntették. — Az 1957. évi jövedelem- adót tekintettel az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetére, nem a KIOSZ által javasolt 1948-as, hanem a jelenlegi adókulcsok húsz százalékos csökkentésével a törvényesség szigorú megtartásával állapítAngol ügynököket vettek őrizetbe A belügyminisztérium szerve a lakosság bejelentése alapján 1957. január 17-én őrizetbe vette J. R. Cooper 22 éves, C. A. Lord 22 éves, D. B. Lord 26 éves és Judith U. Crlps 19 éves angol állampolgárokat, őrizetbe vételültkor a budapesti szovjet katonai parancsnokság nevében kiállított 1958. november 12-i keltezésű hamis igazolványt találtak. Ügyükben lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy J. R. Cooper tagja volt az „Intelligence Corps” elnevezésű angol katonai hírszerző testületnek ,,A CfcWeH-ltfo kíwzwttvzb uattam" Nyugatnémet kém a nyugati kémügynökség magyarországi aknamunkájáról Az Országos Rendőrkapitányság szombati sajtóértekezlete nem szűkölködött érdekességekben. Az értekezleten Vismyei Sándor, a Gchlen féle nyugatnémet kémszervezet ügy nöke, akit december 9-én fogtak el a magyar határon, számolt be tevékenységéről Vlsnyel, aki a régi hadseregben tiszti rangot viselt és akit a Magyar Néphadsereg is átvett — 1948. nyaráig szolgált a honvédségnél. Akkor Ausztriába szökött. 1948 júliusában már Salzburgban tűnt fel. Munkásokat keresnek Bánya: A Pécsi Szénibányászati Tröszt vasas!, szabolcsi, póc&- bányai munkahelyeire 250 vá Járt, (fizetés 1800—2000 Ft), 450 csillést 1300—2000 Ft flze téssel vesz fel. Béta-akna tíz vájárt (kereset 2000—2400, szállás nincs), III- as üzem harminc csillést (havi 1200—1600 Ft fizetés, szállás van) alkalmaz. A Komlói Aknamélyitő Vállalat tíz vájárt (2—2400 Ft fizetés), tíz csillést (havi 1600 Ft), az Urániumérebánya bakonya! II. üzeméhez 25 fúrómestert (havi 3000 Ft). 28 csillést (fizetés 2000 Ft). 170 fúrómun- kást (2000 Ft), alkalmai Építőipar: A Bm. Építőipari Vállalat 20 kőművest és öt épületasztalost keres. Szállás van, kereset órabérben 0—7—8—9 Ft* Erdőgazdaság: Árpád tetőre, Pécsváradra, Kisvaszarra, Kárászra 500 fakitermelőt vesz fel. Kereseti lehetőség naponta 40—50 Ft, Közlekedés: A 26. sz. Autóközlekedési Vá' alat (Pécs) 30 gépkocsivezetőt keres kétéves gyakorlattá i—1800 Ft fizetéssel Ezenkívül tíz autószerelőt 1500—1800 Ft, öt segédmunkást 900—950 foriirjt fizetéssel alkalmaz. A 24. sz. Autóközlekedési Vál’alat (Komló) kétéves- gyakorlattal rendelkező 30 gépkocsivezetőt vesz fel 1400— 1600 forint fizetéssel. Szállás van. A Pécsi Közlekedési Vállalat (Bacsó Béla u. 4.) négy gépkocsivezetőt keres középfokú jogosítvánnyal, Fizetés 1400-= 11700 forint között. Ugyanitt három pályamunkást vesznek fel 4.60 Ft-os órabérrel. Egyéb: A Pécsi Kéztisztasági Válla- 'at 30 férfi segédmunkást, (kereset 1200—1500 Ft), a Komlói He’yiipari Vállalat hat kőművest és négy ácsot (fizetés 1200 1500) és tizenkét segédmunkást keres. Ott került kapcsolatba Kollényi György horthysta alezredessel, aki a második világháborúban parancsnoka volt. Visnyel beszámolt neki mindarról, amit a magyar hadseregről tudott, majd Kollényi közölte, hogy ő az amerikai hírszerző szervek szolgálatában áll és felajánlotta, hogy Visnyeit is alkalmazzák. Az ajánlatot elfogadta és Vlsnyei ettől kezdve esztendőkön át az amerikai, majd később a Gehlen féle nyugatnémet kémügynökség munkatársaként dolgozott* Október 23-a után a Gehlen féle kemügynökség munkatársai állandóan a magyar-osztrák határon tartózkodtak. Feladatuk az volt, hogy az Ausztriába érkező magyar menekülteket rábeszéljék: térjenek vissza Magyarországra és harcoljanak az ellenforradalom oldalán. Ezenkívül tömegesen szerveztek be magyar menekülteket, akiket különleges hírszerző feladattal küldtek vissza Magyarországra. Ebben a munkában többek között részt vett Kollényi volt horthysta alezredes is. A kém ügynökség határon dolgozó tagjai valamennyien hamis újságírói igazolványokkal voltait ellátva; amelyek egy müncheni újságkiadó vállalat nevére szóltak. Ilyen igazolvány volt Visnyel Sándor zsebében is, aid elmondotta, hogy az osztrák-magyar határ minden szakaszán Szent- gothárdtól Hegyeshalomig több telíegyverzett csoport lépte át a határt Magyarország felé, amelyeket a Gehlen-fcle nyugatnémet hírszerző szerv szervezett. Feladatuk: fegyveres részvétel a népihatalom elleni harcban. A sajtóértekezleten mind a külföldi, mind a belföldi saj- tótudósltók teljesen szabadon tehettek fel kérdéseket Visnyel Sándornak, áld azokra közvetlenül élő szóval válaszolt. Befejezésül elmondotta, hogy tudja milyen súlyosan vétett a magyar néppel szemben, de bízik abban, hogy a magyar hatóságok őszinte megbánását értékelik, és lehetőséget adnak, hogy hibáját jóvétegye. D. B. Lord pedig az angol hadsereg „tábori biztonsági szolgálatnál!” (FS) teljesített szolgálatot. Bizonyítást nyert az is, hogy az úgynevezett „egyetemi forradalmi diákbizottság" Angliába disszidált tagjaitól üzeneteket és leveleket hoztak a „diákbizottság” Budapesten lévő tagjainak* ják meg. A most hozott határozatokkal a kormány nagy lépést tett, hiszen csupán adó- kedvezményekkel mintegy évi 120 millió forinttal járult hozzá a kisiparosok életszínvonalának emeléséhez. A korábbi aU kalmazottak utáni alkalmazotti járulék 33 százalék helyett 17 százalék. Az önállósítást alapon, a kárt szenvedetteknek állami kölcsönön kívül egyelőre tizenöt millió forintos hitelkeretet is nyújtottak anyag- és szerszám beszerzésére. A határozat a továbbiakban az anyagellátással is foglalkozik és kimondja, hogy a kormány a kisiparosoknak az eddiginél lényegesen több anyagot biztosít. A kormányhatározat végül leszögezi, hogy a minisztertanács támogatja a Kisiparosok Országos Szabad Szervezetét és kisipari érdekvédelmi szervként kizárólag a KIOSZ-t —* ismeri el. Majd felhívja a kisiparosságot, hogy minél hathatósabban vegyenek részt az ország újjáépítésében és ezzel kapcsolatos indítványaikat, javaslataikat a KIOSZ országos központja útján juttassák el az illetékes szervekhez. Több világos útmutatást várnak a pedagógusok A forradalmi munkás-paraszt kormánynak az iskolára vonatkozó rendeletéi között jelentős az orosz nyelv fakultatívvá tétele, és több idegen nyelv bevezetése. A tanulók élnek a lehetőséggel, s a Nagy Lajos Gimnáziumban, ahol pár hónapja tanítok többen választották a német, angol és francia nyelvet. Ez helyes is, de véleményem szerint az utolsóéveseknek nem kellett volna nyelvet változtatnlok, mert az oroszból már elsajátították az alapokat. Ahogyan én látom, az idegen nyelv választásánál nem a „leghasznosabb“ — elve, hanem az „ez tetszik“ — elve érvényesült. Egyébként a több idegen nyelv tanulásának bevezetését helyesnek tartom, mert hiszen a közmondás is azt tartja: ki hány nyelvet beszél, annyi embert ér. A kormány másik fontos intézkedése volt a hittan tanításának fakultatívvá tétele, őszintén szólva pedagógiai szempontból itt vannak aggályaim. Én a történelmet materialista szemlélettel tanítom, a hittan órán pedig idealista alapon foglalkoznak a tanulókkal. Tudomásom szerint az ifjúsági mozgalmak szervezése vontatottan halad, pedig egy helyes ifjúsági szervezet sokat segítene az oktatás megszilárdításában. A pedagógusok élénken figyelik a napi eseményeket. Sokan még bizonytalankodnak közülük, ezt azonban nem lehet csupán az ő rovásukra Írni. Felsőbb szervek eddig még kevés világos útmutatást adtak belső problémáik megoldása érdekében. Ehhez még hozzájárul a számos helyen tapasztalható pedagógus-ellenes hangulat. A túlzást ezen a téren nem tartom szerencsésnek, hiszen azért, ami októberben történt, nemcsak a pedagógusok felelősek. Ugyanígy nem he- 'lyes, véleményem szerint az ifjúságot általában ellenforradalminak nevezni. Az elmúlt Időben eléggé megsértették az ifjúság nemzeti önérzetét s ezt használta ki az ellenforradalom. Bízom abban, hogy a kormány rövidesen megtalálja a helyes utat a pedagógusok problémáinak tisztázására és komoly segítséget ad az oktatás felelősségteljes munkájának elvégzésében, FEHER ISTVÁN a Nagy Lajos gimnázium tanára. Számos beszéd elhangzik és sokat cikkeznek a lapok mostanában a mezőgazdaságról. Mindenki azt kutatja, hogyan és milyen segítséggel lehet helyrehozni leromlott mezőgazdaságunkat. Vegyük csak megyénk példáját! „Kincses Baranyának” nevezték valamikor és az olasz kereskedők, svájci üzletemberek kedvelt találkozóhelye volt. A baranyai lovak Igen keresett árut jelentettek számukra. Exportálásuk jó jövedelmet biztosított az államnak, és szép megélhetést a parasztnak. Az elmúlt tíz év alatt azonban megtizedelték kiváló lóállományunkat. Termelőszövetkezeteinket — enyhén szólva — „rávették”, hogy szabaduljanak meg „felesleges” lovaktól. Talán akkor valóban feleslegesek is voltak, mert megfelelő nevelésükhöz nem volt elegendő abrak és szálastakarmány. Természetesen, amikor állami gazdaságaink Jó lovakat is küldtek vágóhídra „felsőbb Intézkedésre”, nem tudtuk többé kielégíteni a külföldi Igényeket. Mesterségesen „befagyasztottuk” a lóexportot. Kiút? Nem egyedül a kiváló törzsállomány kifejBGLTEBJRS MEXOOIKBASAOOTS Legyen a föld a jóiéi- megleremlője! lesztésében keresendő. Először is megfelelő abrak- és takarmánybázisra van szükség. A pillangósok — elsősorban a lucerna és lóhere — vetésterületét kell növel- n-. Kell és hasznos, mert kettős haszonnal jár. Egyik: több és jobb takarmánya lesz a Jószágállománynak. Másik: magját külföldön — Nyugatnémetországban és Svédországban, de másutt Is — jó pénzért értékesíthetjük. Az Idén országosan 40 000 holdról 80 000 holdra növelik a lucerna vetésterületéi az állami gazdaságok. 24 ezer hóidról 55 ezerre növelik a lóherevetést, és a baltaelmot Is csaknem kétszer akkora területen termelik majd. Ebből Jelentős mértékben kiveszik részüket megyénk állami gazdaságai is. Ez azonban csak az állami gazdaságok ellátását biztosítja. Mi lesz a termelő- szövetkezetekkel és az egyéni parasztokkal? Csak helyeselni lehet a kátolyi Üj Élet tsz. alapszabályát, mely kimondja: a tag tarthat háztáji állatot kedve szerint, de köteles a háztáji földön megtermelni számára a takarmányt. Ká- tolyban már nem etetik fel a háztáji állománnyal a közös abrakját és takarmányát s nem lesz aránytalanul gyenge a közös állatállomány. Legalábbis az alapszabály ezt akarja. S az egyéniek? Itt fordított a helyzet. Az állatkeresletből kell kiindulni. Ha kereslet lesz, és jól megfizetik a kiváló törzsállatokat, ha érdemes lesz csikóneveléssel, növendék-tartással bajlódni, akkor a paraszt saját érdekében többet törődik majd a takarmánnyal is. Ahhoz, hogy minderről kézzelfoghatóan meggyőzzük a parasztot, minden ked vező feltételünk megvan Hiszem, ha a múltban a szaladgáló ügynökök gyanús papírjaikkal rá tudták venni a parasztot, hogy állatait megbízottaiknak nevelje, mennyivel könnyebb ma a helyzet! Biztos alapokra és egyenlő feltételek mellett szerződik a paraszt az állammal. A szerződés biztosítéka a kifizetett magas előleg és a rögzített átvételi ár. Egy felsőszentmártoni paraszt három bikát is szerződtetett, mert érdemes. Ezt a rendszert kell tovább szélesíteni, hogy minél tökéletesebb legyen. Érdemes bepillantani a növénytermelés kulisszái mögé is. Export borsót termelni például kettős haszonnal Jár. Egy hold export borsó — szárazon értékesítve — háromszor annyi hasznot hoz, mint egy hold búzavetés. A többi már számolás dolga. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a zöldborsó Igen keresett cikk külföldön. Tavaly például Bécs- ben 12—14 forintos kilogrammonkénti áron vették meg a magyar zöldborsót. S ami ugyancsak figyelmei érdemel, a borsó után a kalászos csaknem három múzsával terem többet. Baranya földje — különösen Sikló*, Nagyharsány és MáriagvCd vidéke igen alkalmas exportborsó termelésére; A levendulát fóleg a nők ismerik és kölnire gondolnak, ha emlegetik. Azt már kevesen tudják, milyen hasznos és értékes növény. Ha betelepítik négy év múlva terem és évelő. Vannak Tihanyban 20—25 éves levendulatáblák is. Igénytelen növény. Déli lejtőkön, másra alkalmatlan, gyenge földeken a levendula nagy hasznot hoz. Egy kilogramm levendulaolajért 400-500 forintot kapnak a termelő«, s holdja 10—12 kilót terem. Feldolgozása után, — mint exportcikk — jó pénzen értékesíthető külföldön. A feldolgozott levendulaolaj kilójáért már 2000 forint értékű valutát kap az allam. Természetesen az íem jelenti azt, hogy most már búza helyett is levendulát termeljünk, de próbálkozni vele csak haszonnal járhat. S hogy ne érhessen a vád: Ismét elkezdjük a „rábeszéléseket” és „aj ánlgatá sokat”, mindenkinek lehetősége van, hogy saját elképzelését, tói bevált módszerét elmondja; Aztán a paraszt dolga lesz és legyen Is a Jövőben,'hogy a sok helyes módszerből és jótanácsból melyiket alkalmazza a saját földjén. GÁLDONYI BÉLA
