Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-03 / 1. szám

MÁI Hi AR SZOCIÁLIS £ZÖ BIZOTTSA . \M, 1. SZAM tfUNI 5S A zmus «/ st R507Í) LO RANYA MEGYEI IACS LAPJA SUTÖRTÖK, 1957 JANUAR 3 téka: A MAI SZAMBÁN: Bulganyin, Tito, Csou En-laj újévi nyilatkozatai Jön a Kossuth, Munkás, Terv ' Bepillantás a láthatatlanba Prágától—Karacsiig 3r :efogás, a szocialista ének szilárdsága Fokesni kell a népek éberségét imperialista agresssorokkal ssemben Biscsov elTÍár§ újévi nyilatkozata (MTI) •r A.,,.!' A TASZSZ] egyszeriben erősen fokozódott »traces öve» ért iiűH, 39* a Rude zlovák Kom inak főszer- í. Sz. Hrus- íözponti Bi- itkárát, vá- liérdésre. k között a lotta: az el- ondó esemé- bizonyílot- fenn tartás á- isáért folyó tő fontossá- arc a népek it feiezi ki- a békesze- eszités élnek lentékenyen-'•í*? fnewíílt í I! veién mc- tyüvánvatÉftp. az új világháború veszélye. De mhdkét kaland kudarcba ful­ls fit. illírt nein sikerült az impe- riítistáknak megvalósítani ter­vüket. Mindenekelőtt azért, mirt a béke mellett állást fog- láb erők most elég hatalma­sa^ ahhoz, hogy megfékezzék H kalandorokat, akik önös cél­jaik miatt új háború nyomo- ígába akarják taszítani a eket. t mInderin előtt világos­aik kell lennie, hogy kellő ÁsíautasításSan részesül ar imperialisták minden, háború kiylibantására irányuló kísér­let, a reakció erőinek minden aTvÍm nróháHf>vác9 ampllvol Mi hí fo et össze KO* lésre jutott -izraeli ag­i elleni tá- gyarországi -endszer el­ii fasiszta Uymódon I giíti a neaizei&uAi miynei javpisát, nemzetközi feszültség cnjiiése és az egész világ bék ének szilárdulása szem­pontból véleínényem szerint nag slentőségű volna a fegy­ver t és a fegyveres erők cső! öltése, az atom- és hid- 1 rog fegyver eltiltása. A íegy­A: k' I Út Jo « setft 3 ist napján Napló. veszem ik várni... eg embert k kórházba lesetet oko- csúszós út érés szere- '•b.m. Curnl r~ enet :ú ródliró1 ;ia szállítot- 28 éves állapotban az I. sobé-i ő. Újévkor 1 1 is történi 1 verkezési hajsza megszűnése elősegítené a nemzetközi biza­lom megszilárdulását, az óriási fegyverkezési kiadások csök­kenése pedig emelné a népek jólétét. A nemzetközi feszültség enyhítése céljából komoly je­lentősége volna az európai kol­lektív biztonsági rendszer megteremtésének. Az egyenjogúság elvein ala­puló nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatok világ­szerte történő fejlesztése dön­tő tényezője a népek közti na­gyobb bizalom és kölcsönös megértés megteremtésének. Ez véleményem szerint a nemzetközi feszültség enyhíté­séért és az egész világ tartós biztosításáért folyó : „ny problémája. Imáit eseményei új- erőv’c! hangsúlyozták ita tábor szilárd egy- s legszorosabb együtt nek szükségességét, október 30-i szovjet yilatkoza-tban meg- •tt elvek a Szovjet- ’ iás szocialista orszá- önös viszonya alap­alapja. A múltban ■ -zeket az elveket saj- 11V0 ■.vj.a megsértették. Ez természetesen feltétlenül kárt kellett, hogy okozzon a szocia­lista országok népei barátsá­gának és ellenséges elemek nacionalista hangulat szításá­ra, országaink egységének gyengítésére használták fel. A szocialista országok együtt működésének további erősítése megköveteli az összes népek nemzeti érdekei tiszteletbentar- tása, egymás testvéri segítése, a baráti kapcsolatok minden módon való fejlesztése lenini elveinek megtartását, hogy minden állam érezze az ilyen együttműködés hasznos voltát. Mi a szocialista országok le- bírhatatlan erejének forrása? Az egység és az összefogás, a szocialista országok közössé­gének szilárdsága. Ez a szo­cializmus új sikereinek bizto­sítéka. Meg kell óvni a népek­nek ezt a nagy vívmányát. Bányaszfrecsiiiet Energiaszükségletünk gyors és jobb kielégítése első­sorban szénbányászaink munkájától függ. Az egész ország érdeklődve tekint bányászaink munkájára, figyeli a nan- ról-napra örvendetesen emelkedő termelést. Bányászaink megértették, hogy az ország gazdasági vérkeringésének egészséges megindulásához és folyamatához különösen ők tudnak hozzájárulni. Elismerés és megbecsülés illeti ezért bányászainkat. Amikor örömmel nézzük a termelés növekvő grafikon­ját, amikor dicsérőleg beszélünk bányászainkról, az őszin­teség követeli meg, hogy a széntermelésben mutatkozó né­hány visszás helyzetről is beszéljünk. A teljesítményről van szó! Félreértés ne essék! Senkinek nem célja az, hogy akár csak gondolatban is viasza kívánja az elmúlt éve’, sokszor ésszerűtlen és káros munkatempóját, a fejtei jen' meny minden áron való emelését, akár megvolt ama! előfeltétele, akár nem. Ez a hibás gazdaságpolitikánkká a túlzott iparosításból fakadt. De nem mehetünk cl sz nélkül olyan jelenségek mellett sem, amelyek som az or­szágnak, sem a bányásznak nem válnak hasznára. Számon még az olyan bányász, aki rendszeresen les/ív' ugyan ■ bányába, de nem érzi még át teljesen munkájának fon­tosságát, kevésbé szorgalmas. Az i’yen bányászok &?.<:>:' lerontják a többi áldozatos munkájának az eredményét. A pécsi szénmedencében például az összüzemi telje :'' mény decemberben még a fele sem volt a pár hónap elét tinek. A teljesítmény csökkenése számos körülménnyel ősz szefiigg és hogy csökkent, az érthető. De az már leorón* sincs rendjén, hogy ennyire alacsony. Egyetlen becsület:? bányász sem helyesli azt, hogy míg ő legjobb tudásával c az adottságokhoz képest a legésszerűbb munkaszervező -; ' igyekszik fokozni a széntermelést, ugyanakkor számoló.« csak immcl-ámmal dolgoznak és már jóval a műszak v e’ött elhagyják munkahelyüket. Nem vitás, hogy a n előforduló közlekedési nehézségek nem egyszer arra kői szeritik a bányászokat, hogy siessenek a felszállással. N is az ilyen esetekről beszélünk, nem is az ilyen ritkább előforduló körülményeket tesszük szóvá. De mindnyáju érdeke megkívánja, hogy becsületes és fegyelmezett mi kát kérjünk. Mindnyájunk érdeke, hogy munkánkat ) csülctcsen és szívesen végezzük. Aki ma még nem érti i nek fontosságát, meg kell neki magyarázni. Ki magyaré.', meg? A munkatársai, bányászok, fizikai és műszaki ej aránt. Mindannyiunk érdekében azt sem lehet elhalh at hogy sok bányász ás műszaki úgy gondolkozik: miért szóljak, még utóbb azt mondják majd rólam, hogy „haja: roskodak". Erről szó sincs. A hajosároskodásból nem ! rünk, sokszor tapasztaltuk, elegünk volt belőle. De ntr, nak, akik lustaságukkal és fegyelmezetlenségükkel hált tátják az ésszerű és reális munkafolyamatot, akik akár t dátosan, akár tudatlanul gátolják gazdasági kiboniakoz sunkat, megmondjuk: velünk egy sorban haladsz, iparko hát hozzánk alkalmazkodni. Nem kérünk többet, csak annyit, amennyit a szived a bányászhecsülcted diktál. e;: n Német kormányküldöttsége utazott Moszkvái»» Berlin (MTI/ Mim a: DBA jelenti, kedden este keletné­met kormányküldöttség uta­zott Moszkvába Otto Grote­wohl miniszterelnök vezetésé­vel, hogy tárgyaljon gazdasági és politikai kérdésekről. A küldöttség tagjai között van Walter Ulbricht miniszferel- nökhelyettes, a Német Szocia­lista Egységpárt első titkára, dr. Lothar Boltz külügyminisz­ter, valamint Nusehke, Loch, Scholz, Leuschner, Rau és Oelesner miniszterelnökhelyet­tesek. A küldöttséggel együtt utazik Hermann Matern és Kari Schirdewan, az NSzEP Politikai Bizottságának tagja, . .iired 'IÁ,ij..-i-,i"., ■ keletberlini elnöke, valamin! Johannes König, az NDK moszkvai nagykövete is. Mint a berlini rádió jelen­tette. Moszkvában tárgyaláso­/SESDj-'k4"* (My* u!" ■ V ... - - - ■ és a más államok belüg) való be nem avatkozás kö’ nős tiszteletbentartásé szellemében“. A kiUdötts szakértők kísérik; A diplomáciai testület újévi tisztelgő látogatása a Népköztársaság Elnöki Tanács ín A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői január 1-én délben tisztel­gő látogatást tettek a Népköz- társaság Elnöki Tanácsánál és „Népszabadság” január eh 2i számában „Javaslat kéiit egyes boltok bérbe­ad írói” címmel érdekes köz­iéi -.y jelent meg. Eszerint a :lkereskedelmi miniszté- riu megállapította, hogy az áll ii kiskereskedelem szer- Tjnc- ive/ e túlzott volt, ezért a törte J m’ztérium javaslatot készít cgl (riskereskedelmi boltok­on szakképzettséggel rendel­je: emberek részére történő ná Kodásáról, illetve tulaj- do aadásáról. A közlemény sz< it az élelmiszer- és ipar- cil szakmában a 3—5 főt fog- k részletei J lalJztató üzleteket, a vendég- \ iáLnrhnn Dedig tíz főnél pérbeadják a kisebb Nagy az érdeklődés a belkereskedelmi minisztérium javaslata iránt Ex d ősi László- 0^ léki száúí- Bok töréses a mentők. es fiút He­szállították • 'zúheténvbe r hívták a ■ Dizelln bo- a fehér írói egy tíz - sei hoztak , Péter Jó- rautőról és ■ tt. Agyráz­, idegklini­pen most töréses be­-Au Via a bp-l barban pedig tíz Msebbet foglalkoztató egy- ^fcet adnának bérbe. belkereskedelmi minisz- lám javaslatával kapcsolat- bj felkerestük az illetékes kereskedelmi szerveket és ajánt érdeklődtünk, miként k.'ik ezt a kérdést, milyen 1 reik vannak a jövőre vo- r -ozólag. Sóder G^ergf Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője: Érdekesnek tartom a bel- 1-eskedelmi minisztérium zönség ajkáról múltban szám­talanszor elhangzott az a meg­jegyzés, hogy: a magánkeres­kedelem idejében bizony nem így volt! A közönség azonban egyet elfelejtett, nevezetesen azt, hogy a Pécsi Kiskereske­delmi Vállalat 46 boltjának és 240 dolgozójának milyen kö­töttségei voltak. A kiskeres­kedelmi boltok nagyobb önál­lósága lényegesen hozzájárul­na a közönség jobb ellátásá­hoz. A belkereskedelmi miniszté­rium javaslata szerint arról van szó, egyes üzleteket szak­avatott és megfelelő vezetői képességgel rendelkező sze­mélyeknek adják bérbe, illet­ve tulajdonába és az állami vagyon fokozott védelme ér­dekében az illető az árukész­let tíz százalékáig kauciót ad­na. Véleményem szerint az anyagi garanciánál is fonto­sabb az erkölcsi garancia. Az államnak szalunak . szerint kellene megállapítania azt, hogy egy-egy szakma a for­galomnak hány százalékát tar­tozik az államnak befizetni. Minden egyéb, a bolt hitelével járó költséget az üzlet bérbe­vevőjének kellene viselnie. Természetesen az a kérdés, hogy az állam meddig kíván olrvionnl o u í 1 *r! ot oL Lő «»V> r\ -IA _ nyolcvanat bérbe adnának, feltétlenül szükséges lenne, hogy akár az Állami Kereske­delmi Felügyelőségen belül, vagy azon kívül egy 2—3 fő­ből álló felügyeletet létesíte­nének. Ezeket hatósági jog­körrel kellene felruházni, fel­adatuk pedig ezeknek a „fél- maszekos” boltoknak az ellen­őrzése lenne. Ez arra ösztö­nözné az állami kezelésben lévő boltokat, hogy mozgéko­nyabbak legyenek és az eddi­ginél sokkal jobb munkát vé- gezzeneík, mert számolniok kell a magánkereskedők ver­senyével. Herbst Ferenc a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője: A városi tanács kereskedel­mi osztályának még nincsen különösebb elgondolása a minisztérium javaslatával, kapcsolatban. Január 3-án, csütörtökön Budapesten leszek és a belkereskedelmi minisz­tériumban lehetőségem nyílik majd a bővebb tájékozódásra. Amint Budapestről visszaté­rek, a sajtón keresztül részle­tesen tájékoztatom majd e vá­az Iparos Intézőbizottság titkára: — örömmel üdvözöljük a belkereskedelmi minisztérium­nak egyes boltok bérbeadásá­ról szóló javaslatát. Az ellen nincsen kifogásunk, hogy „a bolt bérlőinek kiválasztása a kiskereskedelmi vállalat kizá­rólagos joga”. Csak azt kér­jük: ne feledkezzenek meg ar­ról, hogy Pécsett rengeteg olyan önálló iparos van, aki iparengedéllyel rendelkezett, felszerelését és vagyonát az állam annakidején minden té­rítés nélkül vette át. Kérjük, hogy a boltok élére elsősorban kiválóan szakképzett, iparen­gedéllyel rendelkezettek ke­rüljenek. Véleményünk sze­rint helytelen lenne az, ha például vendéglő nyitására egy pincér kapna engedélyt, ami­kor számos vendéglősmester van. A kormány adjon lehe­tőséget arra, hogy az iparen­gedéllyel rendelkezettek — ha nem tartanak igényt az állam anyagi támogatására, segélyé­re, — visszanyerjék iparenge­délyüket, helyesebben elsősor­ban ők kapjanak iparenge­délyt. Az iparengedélyek ki­adásánál pedig hallgassák meg — ---------.. •■-leimi szer. át adták jókívánságaikat az év alkalmából, A megjelenteket Dobi l ván, a Népköztársaság Élni Tancsának elnöke, Kristóf I ván, a tanács titkára, továb Csatorday Károly, a külür minisztérium protokolloszt lyának vezetője fogadta. Sik Endre és Mód Péter elutazott New Yorkba Sík Endre, a külügimíni: tér első helyettese, az ENí XI. közgyűlésén részvevő ír gyár delegáció vezetője, va' mint Mód Péter állandó rr gyár ENSZ megbízott. Ni Yorkba utazott, hogy részt i gyen a közgyűlés ülésszak; Dr. Vajda Imre egyetemi nár, a delegáció harmac tagja néhány napon belül u zik a delegáció után. GvO’SVOfat Budapest—Pícs ISzii A MÄV Pécsi Igazgatós! közli, hogy f. hó 4-től, pént töl kezdődően Budapest ke pu-ról 15.20 órai Indulással 19C1. sz. gyorsvonatot (Péc crk. 20.11 órakor) cs f. hő töl, szombattól kezdődi Pécsről 5.45 órai indulással 1907. sz. gyorsvonatot (Bit pest keleti pu.-ra crk. 11 órakor) helyezi forgalomba. Az új gyorsvon. csal menetrendben feltüntetett lomásokon állnak meg és ponta rendszeresen köziek nek. P. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents