Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-14 / 298. szám

dunántúli: , NA PLC A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM ARA 5» FILLÉR PÉNTEK. 1956 DEC. 14. A forradalmi munkás-paraszt!ormány 101956 számú rendelete a bérek kifizetése terén szükséges rend helyreállításáról és az 1956 decemberi bérei kifizetéséről Több mint 600-rm dolgoznál- Magot, keresetei várhatók Javul a bánya állapottá 7-800 csille szenet termelnek laSSIIHIM I. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány a termelés meg­indításának nehézségeire te­kintettel eddig méltányosság­ból engedélyezett bizonyos bér- kifizetéseket termelőmunka nélkül is. Bár ezek a kifizeté­sek igen jelentős terhet jelen­tenek a nemzetgazdaságra, a kormány korábbi engedélyét még december hóra is fenn­tartja. A forint értékállóságá- nax magóvása érdekében azon­ban felhívja a vállalatokat, in­tézményeket a bérügyi rend­szabályok legpontosabb betar­tására. A munkástanácsok elnöksé­gének tagjait, a vállalatok igazgatóit és főkönyvelőit és az intézmények vezetőit a kor­mány személyükben anyagilag is felelőssé teszi a bérkifizeté­si Vendeletek betartásáért. A bérek kifizetése terén szükséges rend helyreállítása érdekében az állami és társa­dalmi szervek a hatályos jog­szabályokban foglalt felhatal­mazásokon túlmenő bérügyi intézkedéseket nem tehetnek: ilyen intézkedésekre vonatko- javaslatukat a kormány elé ke !1 terjeszteni. A kormány által jóvá nem hagyott és kifizetett többletbé­reket, illetve előlegeket a já­randóságokból le kell vonni. A levonás üteme tekintetében a vái Salat (intézmény) állapodjon meg az illetékes bankfiókkal. A levonások ütemét a dolgo­zók jövedelmének arányait fi­gyelembe véve úgy kell meg­állapítani, hogy a levonások általában legkésőbb 1957 ápri­lis 30-áig befejeződjenek. II. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány az 1956. decem­ber hónapra kifizethető bére­ket az alábbiak szerint sza­bályozza: A) Azoknál a vállalatoknál amelyeknél a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának' 1956. évi 25. számú törvény- erejű rendelete szerint mun­kástanács működik, a bérkifi­zetést a munkástanács szabá­lyozza az alábbi irányelvek szerint, illetve keretek között: 1. MUNKÁSOK a) A végzett munkáért a tör­vényes rende’kezések szerinti bérek fizetendők. b) Ha az üzemben a decem­berre előírt munkaidő rövi- debb az 1956. ok Ibér 23. előtti munkarend szwntt munka­időnél, úgy í .vu.mbözet után kifizethető a november 1-től 20 :g terjedő időre alkalmazott átlagórabér 8Ó százaléka, fel­téve, hogy a dolgozó a decem­berre előírt munkarend sze­rinti munkaidőt ledolgozta. Azoknak a dolgozóknak, akiknek havi keresetét a je­len pont szerint csökkentés 800 forint alá csökkentené, a 800 forint havi keresetet biztosítani lehet. Azoknaik azonban, akik­nek havi keresete a csökkentés né’kü’ sem éri el a 800 forin­tot, a * * * tényleges keresetet csökkentés nélkül kell kifi­zetni. Azoknak a dolgozóknak, akiknek törvényes munkaideje meghaladja a havi 210 órát, a jelen pont szerinti 80 száza­lékos bért a ledolgozott idő és a törvényes munkaidő külön- bözete után kell folyósítani és az átlagbér kiszámításánál a túlórapótlékot is Egyetembe kell venni. c) A közlékedési akadályok miatt távollevők részére a he­lyi körülmények alapos mérle­gelése alapján az akadályok fennállása idejére legfeljebb b) pont szerinti bér fizethető. Azon munkahelyeknél, ahol ■bármilyen közlekedési lehető­ség rendelkezésre állt, a mun­kahelyüktől távolmaradó dol­gozók részére bért kifizetni nem szabad. d) Azoknak, akik fenti b) és c) pontokban foglaltaktól el­térő okokból nem dolgoznak, bér nem fizethető. 1956. decem­ber 11. és 12-ére nem fizethe­tő bér azoknak, akik ezeken a napokon bármilyen cí­men nem dolgoztak. e) A bányászatban csak a tényleges munkában töltött időre, illetve a végzett telje­sítményért fizethető bér. En­nek megfelelően a b) és c) pontokban foglaltak a bányá­szatra nem alkalmazhatók. f) A munkástanácsokról szóló 1956. évi 25. számú tör­vényerejű rendelet 16. §-ánák első bekezdése szerint a mun­kástanács tagjai nem függetle­nítettek. Amennyiben azon­ban a termelés beindítása vagy egyéb, az üzem érdekében vég­zett munkák miatt a munkás- tanács tagjai kivételesen nem munkakörükben végeznek munkát, részükre a más mun­kakörben eltöltött idő-re is legfeljebb a saját munkakö­rükben őket megillető munka­bért kell folyósítani. g) A decemberi részfizetés alkalmával kifizethető a de­cember 1—15. közötti munka­napokra az a)—f) pontok sze­rint jutó hozzávetőleges kere­set. A szokásos levonásokat a decemberi bérből legkésőbb a végelszámoláskor végre kell hajtani. 2. EGYÉB DOLGOZOK a) Az alkalmazottak és egyéb dolgozók alapbértize lésére nézve ugyanazokat az élveket kell alkalmazni, mint a mun­kások keresetére. b) A rendszeresen prémium­ban részesülő dolgozók pré­miumát a szokásos prémium- kifizetési időpontokban, az I.— III. negyedévi átlagos prémi­um alapján kell kiszámítani, ez azonban nem haladhatja meg a száz százalékos tervtel­jesítésért járó prémiumot. Az ilyen módon kiszámított pré­miumot az alapbérek csökke­nésének megfelelő arányban keli csökkenteni. (Kifizetés a havi premizáltaknál január­ban, a negyedévenként premi­záltaknál februárban történ­hetik.) Ahol a IV. negyedév­ben történt prémium-fizetés, ott a fentiek szerint kifizethető negyedévi összes prémiumba a folyósított összegeket bele kel] számítani. Azoknál a vál­lalatoknál, amelyek a jóváha­gyott prémiumfeladatokat tel­jesítették, a prémiumot az ed­dig szokásos módon kell szám­fejteni. Az előbbiek szerint kifizet­hető prémiumok összege vál­lalati keretnek tekintendő. Felosztásáról a munka beindí fásával kapcsolatos feladatok figyelembevételével a válla­lat igazgatója és a munkásta­nács dönt. B) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 25. számú törvény- erejű r?r-’ X munkás- ni"- lóknál, állam az A) pontban alkalmazandók. / 'zerint nincs ’ ve hivata- ; élményeknél, foglalt elvek A kiskereskedelem, a nagy­kereskedelem és a közétkezte­tés hálózati dolgozói részére kifizethető béreket a kereske­delemügyi miniszter a pénz­ügyminiszterrel egyetértésben szabályozza. C) A decemberi béi’fizetése- ket az előírt bérfizetési napo­kon kell teljesíteni az alábbi kivételekkel: December 19-én fizetendő az egyébként december 19-én, 20-án és 21-én kifizetendő bér, december 20-án fizetendő az egyébként december 22-én. 23-án és 24-én kifizetendő bér, december 21-én fizetendő az egyébként december 25-én, 26-án és 27-én kifizetendő bér, december 28-án fizetendő az egyébként december 28-án, 29-én és 30-án kifizetendő bér, december 29-én fizetendő az egyébként december 31-én és január 1-én kifizetendő bér. A december 28-án, 29-én ki­fizetendő bérekre december 22—23-án legfeljebb az esedé­kes összeg fele előleg címén kifizethető. Ezt az előleget azonban a december 28—29-i kifizetéskor egyösszegűén kell levonni. D) A vállalatok és intézmé­nyek által december hónapra a jelen rendelet alapján kiszá­mított béralap használható feL Az illetékes bankfiók tartozik a havi végelszámolás előtt a november és december havi ki­fizetési rendeletek betartását ellenőrizni. Ehhez a vállalatok munkástanácsának elnöke, igazgatója és főkönyvelője (in­tézményeknél a vezető) tarto­zik a bank által megkívánt alábbi adatokat törvényes kö­vetkezmények terhe mellett a valóságnak 'megfelelően közöl­ni: Hány órára és mennyi bért fizettek a ledolgozott órák után, hány órára és mennyi bért fizettek a le nem dolgozott órák után, hány főnek és mennyi bért fizettek távollevő dolgozóknak. mennyi levonást eszközöltek és milyen címen, mennyi volt állománycso­portonként az A) 1. pont sze­rinti „előző átlagbér”, hány főnek fizettek összesen bért állománycsoportonként, mennyi prémiumot fizettek, mennyi volt az I.—in. negyed­évi átlagprémium, és mennyi a feltételek száz százalékos teljesítéséért járó prémium. Az illetékes felügyeleti szer­vek is tartoznak a béralap­igénylések és bérkifizetések hevességét ellenőrizni. E) Bért csak a banktól ilyen címen felvett készpénzössze­gekből lehet kifizetni. A vál­lalatok — az ilyen címen en­gedéllyel biró kereskedelmi vállalatok kivételével — kész- pénzbevételeiket bérkifizetésre nem használhatják fel. Budapest, 1956. december 13. Kossá István, a forradalmi munkás- 'araszikormány pénz- 1 tyi vezetésével megbí­zott tagja. (Felvilágosítást adnak a szakminisztériumok és azok részére a pénzügyminisztérium iparfinanszírozási főosztálya. Telefon: 185-814* »1-125, 185-334.) A bányaüzemek helyzetéről szóló jelentések napról-napra arról számolnak be, hogy a komlói Kossuth-bányán a bá­nyászok többsége dolgozik, sze net termel. Valóban így van. A Kossuth-bányai bányászok, elsősorban a törzsgárda tagjai már rég felismerték, hogy a munka szüneteltetése, a sztrájk, a zűrzavar a jelenlegi helyzetben súlyos károkat okoz az ország népének, a komlói bányászoknak is. Nem engedték meg eddig sem s nem fogják ezután sem, hogy egyes felelőtlen sok esetben demagóg vagy éppen ellensé­ges elemek zavart keltsenek s ennek következtében esetleg tönkremanjen a bányájuk, hogy a jelenleginél is nagyobb mérvű legyen a szénhiány. Azoknak, akik már napok sőt. hetek óta rendszeresen dol­goznak, amúgy is nagyon sok nehézséggel kellett megbirkóz- ndok, hogy termelni tudjanak, hogy azt ami még menthető, megmentsék. Mert a munka szüneteltetése Kossuth-bányán is sok kárt okozott. A VII. szinten például egy 170 méter hosszú 8-as telepi fejtés be­gyulladt. Iszapoltak itt több­ször is, de mivel nem terme!- fejtést nem tudták meg­menteni. Most itt egy új fron­tot kell készíteni. Ugyancsak a VII. szinten egy 10-es telepi fejtés is összeomlott. A 10-es telep több részén jelenleg is van tűz, melyek oltása most folyik. Hogy nagyobb károk nincsenek, s hogy jelenleg Kossuth-bánya napi 700—80() csille szenet tud termelni, az nagyrészt, a 3-as körlet bányá­szainak köszönhető. A hármas Gerber György körletének tagjai az elmúlt he­tekben szinte minden nap meg jelentek munkahelyeiken. A fejtések épek — s miint Kin esés József bányamester mond ta — minden kritikát elbírnak. Sokkal rosszabb a helyzet a 2-es körletben, de már itt is hozzákezdtek a munkahelyek rendbehoz ásáho z. Előre! átha­tóan december 20-án egy új frontfejtésben már ebben a körletben is megkezdődhet a termelés. Az 1-es körletben a fejtésiki­járatok nagyrésze össze duz­zadt. de hamarosan rendbe­hozzák ezt is. Bár Kossuth-bá­nyán is — hasonlóan a többi bányaüzemekhez — még közel sem kielégítő a bányászok munkakedve, aktivitása az új bérezési rendszer bevezetése és a legutóbbi béremelés óta már lényeges javulás tapasztalható. A csapatok már megkapták a szakmányokat s általában az a vélemény, hogy úgy a fejté­sekben, mint az elővájási és bővítési munkahelyeken az előírt teljesítmények minden különösebb megerőltetés nél­kül teljesíthetők. Ha a fejté­sekben például teljesítik a 100 százalékot, a vájárkereset a pótlékokat is beleszámítva napi 100 forint körül lesz. En­nek következtében a 3-as kör­letben egész jó a hangulat. A felügyeletnek, már nem kel! a munkára buzdítani, nem kell — bán yászn yelve n szólva — ..hajcsároskodni“, hanem nyu­godtan-végezhetik a saját fel­adatukat. Ez vonatkozik a mű­szaki középkáderekre is. Na­gyon örvendetes jelenség ezen kívül, hogy a csapatok egy ré­sze kezd összekovácsol ódra s már azon törik a fejüket, ho­gyan lehet a munkát a lehető legjobban megszervezni s így természetesen többet keresni. A minap az egyik fejtési csa­pat vezetője már kérte a bá­nyamestert, hogy ne osszanak a munkahelyükön lévő szállí­tóberendezéshez külön gépke­zelőt, mert ezt a munkát el tudják látni ők is. Ha a kiszol­gálók számát csak egy fővel is csökkentik, az 1400—1500 fo­rintot jelent havonta a csapat számára, tehát a csapat tagjai is jól járnak, de jól jár az üzem is. Jelenleg ugyanis a legnagyobb nehézséget éppen a csillés-hiány okozza. Ha tehát a többi csapat tagjai is meg­értik majd, hogy a kiszolgálók számának csökkentése is egyik módja a keresetűik növelésé­nek, a csillés-hiány okozta ne­hézség is kisebb lesz. Az új szakmánybérezésnek nemcsak azért örülnek a Kos- suth-bányaiak. mert több ke­resetet lehet fgy elérni, hanem azért is. mert a bérek kiszámí­tása is a lehető legegyszerűbb; Meg kell azonban mondani, hogy a jövőben is csak azok a bányászok fognak jól ke­resni akik valóban is dolgoz­nak. A Kossuth-bánya' bányá­szok többsége ilyen, azonban vannak még olyanok is, akik csak leszabnak a bányába, de munkájuk eredménye nem lát­szik meg. Kossuth-bányán a legsürgősebb feladatnak a munkafegyelem megszilárdítá­sát tartják S így is van. Azo-k nak, akik ma még gyakran órákkal előbb elhagyják mun­kahelyüket. nem dolgozzék ki a munkaidőt, . de bért mégis követelnek, meg kell mondani, hogy ezzel a bánya többi dol­gozóját károsítják meg. Ha azok számára is bért fizetnek ki, akik nem dolgoznák, az oda vezet. hogjr azok számára nem jut pénz, akik valóban dolgoz­tak. Az állam kasszája nem v kimeríthetetlen kincsestár. ' bbó! is csak akkor lehet ki­venni valamit, ha teszünk be- 'e, vagyis munkabér is csak akkor van, ha van termelési 'k. Reméljük Kossuth-bá­nyán lesz is. Csaknem 1700 pécsi bányász látót! munkához csütörtökön A Pécsi Szénbányászati Tröszt jelenti: Csütörtökön reggel a pécsi szénmedencében már rég lá­tott nagy létszámban jelentek meg a bányászok. Pécsbányán 513, Istvan-aknán 545. Béke­aknán 269, Vasason 372 bá­nyász szállt bányába. A csü­törtökön munkára jelentkezet­tek létszáma hetek óta a leg­nagyobb. Ez a harc lesz a végső... A városban alig látni jiis- i tölő kéményt, alig találkozni szorgoskodó emberekkel, de a városon kívül, az országút két oldalán lépten-nyomon dol­gozó emberekbe ütközik a szem. Trágyát hordanak, a káposzta utolsó maradványait takarítják le a földről... Villányból igyekszünk Sik­lósra. Már a siklósi járási ta­nácsnál vagyunk, amikor zajt hallunk. — Mi az? Mi történt? Mi ez a kiabálás? Talán csak nem tüntetnek? De igen! Már látni is a piros-fehér-zöld és vörös zász­lót, és hallani, tisztán ki le­het venni: „Fasisztáktól nem félünk, a Kádár-kormányt megvédjük!” — jelszót. Ez kommunista tüntetés. Az bi­zony. — Kint voltak a Faipari Vállalatnál. Megköszönték a vállalat dolgozóinak, hogy fel­vet, ik a munkát és nem hall­gattak a lázítókra. A Faipari Vállalat dolgozói kint álltak. Meghallgatták a rövid köszö­netét, majd amikor megfor­dultak a tüntetők, hogy a vá­ros belsejébe menjenek a vál­lalat dolgozói közül sokan megtapsolták őket — magya­rázza egy nézelődő. A tünte­tők elmennek előttünk és jel­szavakat kiáltva irányt vesz­nek a Kossuth térre, ahol a 48-as emlékmű áll. Az emlék­műnél megállnak. A két első zászlótartó felmegy az emlék­mű talapzatára és a tömeg aj­káról felcsendül a Himnusz: „Isten áldd meg a magyart..." A tüntetőket kísérők is le­veszik a sapkájukat és együtt éi.eklik: „ ... Balsors, akit ré­gen tép, hozz reá Éjig eszten­dői .. A menet ezután a járási tanács épülete elé, a piac térre vonul, ahol jó néhány an már várják őket. A kiváncsiskodók közül egy asszony igy beszél a másikhoz: — Miért csak az aktíva résztvevői vonulnak fel? Miért nem állhatok én is kö­zéjük? ... Az asszony csak hümget, rángatja a vállát, de nem felel. Alig két lépésre a két asz­szonytól egy középkorú férfi legyint: — Komédia ez az egész! De ezt a hangot már alig hallani, mert meghajolnak a zászlók és néhány heti szünet után felhangzik a munkások, a nemzetközi proletariátus, a kommunisták himnusza: az Infernacionálé. Szabadon, teli torokból száll a dal: „Föl, föl ti rabjai a földnek. Föl, föl, te éhes proletár. A győzelem napjai jönnek, rab­ságodnak vége már. Ez a harc lesz a végső, csak össze fogni hát...” Es a legnagyobb meglepeté­semre a nézelődök is dúdol­ják, egyre hangosabban mond­ják a szöveget, még az is. aki­nek az előbb az volt a vélemé­nye: „Komédia ez az egész." Nem komédia ez. Harc a munkáért, a ' kenyérért, a szebb és boldogabb életért. Megszüntetik a kötelező tűz­és jégkárbiztosítást A forradalmi munkás-pa­raszt kormány pémügyminisz- tere: Kossá István elvtárs, az ország pénzügyi vezető szak­emberei részére megtartott ér­Felhívás! A Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a munkás őrsé­gek fegyverviselésének szabá­lyozására kiadott törvényerejű rendelete értelmében a Bara­nya megyei Rendőrkapitány­ság felhívja az üzemek, bá­nyáit, hivatalok stb. üzemőnség vezetőit, parancsnokait, akik­nél fegyver és lőszer van, hogy a birtokukban lévő fegy­vert és lőszert a kiadott iga­zolványokkal együtt, nyilván­tartás végett a megyei rendőr­kapitányság Kilián György u. 3. számú épületének, I. emelet 50. számú szobájában, f. év de­cember 15-ig jelentsék be. Ha az üzemőrség vezetői, parancs­nokai a megadott határidőre a ’■"rtokukban lévő fegyvert és lőszert nem jelentik be, az El­nöki Tanács hivatkozott tör­vényerejű rendelete alapján, a felelősök ellen eljárást indí­tunk. Baranya megyei Rendőrkapitányság. * A karhatalmi szervek pa­rancsnoksága felhívja mind­azokat az elítélteket, akik az 1956. évi október hó 23. napját követő időben szabadultak, hogy ügyük felülvizsgálata vé­gett a pécsi megyei börtönben haladéktalanul jelentkezzenek. A börtönben; alakítandó bizott­ság fog a jelentkezőle ügyében dönteni, további fogvatartásuk, vagy feltételes szabadságra bo- átá&ufc kérdésébe« határoz­ni. tekealeten. bejelentette, hogy a kötelező tűz- és jégkárbiz­tosítás megszüntetésére a kor­mánynak javaslatot terjesztet­tek elő. Majdnem biztosra vehető, hogy a kötelező tűz- és jég­kár biztosítást az 1957-es esz­tendőben a kormány meg­szünteti és helyette bevezeti az önkéntes biztosítást. Baranya megyében ez összesen 84.000 biztosítottat érint, mert a megyében ennyi volt a tűz­és jégkár ellen biztosítottak száma. Az önkéntes biztosítás az Állami Biztosító feladata lesz* A terv szerint, ha a kötelező biztosítás hatá­lya aiá tartozó személyek kö­zül valakit tűzkár ér, — a december 31-ig fennálló kö­telező biztosítás alapján — bizonyos időn belül kárté­rítést kap akkor is, ha az önkéntes biztosítást valami­lyen oknál fogva nem volt módja megkötni. A kártalanítás időtartamát a vonatkozó kormányrendelet fogja pontosan meghatározni*

Next

/
Thumbnails
Contents