Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)
1956-12-12 / 296. szám
DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HU ÉVFOLYAM, 296. SZÁM ARA S* FILLER SZERDA. 1956 DECEMBER 12 A forradalmi n»n«k$s-Barsisz» kormány nyilatkozata az egyes rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatban A forradalmi munkás-paraszt kormány a Népköztársaság további védelme, a törvényes rend további biztosítása érdekében és a dolgozó nép érdekei védelmében egyes rendkívüli intézkedéseket hozott. Ezeket a rendkívüli intézkedéseket az alábbi okok és körülmények tették szükségessé. Inkább maf mint holnap! Tegnap reggel több üzemben ismét leálltak a gépek. Pécsett reggel nem csilingeltek a villamosok, a megállóknál hiába várakoztak az emberek, mert a kékszínű ikaruszok vezetői és kalauzai is csatlakoztak a sztrájkhoz. A 48 órás munkabeszüntetést a volt budapesti munkástanács néhány tagja kezdeményezte. Az uszításba villámgyorsan bekapcsolódtak a Szabad Európa és a londoni rádió szpíkerei, ezsel is bizonyítja a magyar nép iránt érzett „nagylelkűségüket, áldozatkészségüket”. Méghozzá milyen szemtelenül harsogták tóét a hírt, s hogy agitációjuk minél hatásosabb legyen, „megtöltötték” tartalommal is: a sztrájk a magyar nép függetlenségéért, és szuverenitásáért... minden becsületes magyar, stb. Ök, éppen ók beszélnek hazafiságról, magyarságról, becsületességről, ők, akik itthagyták hazájukat, sző- röstül-bőröstül eladták magukat az amerikai imperialistáknak. Ök, akik dollárért kígyót-békát szórnak so kát szenvedett népünkre, s vállalták a magyar ellenforradalmárok szellemi irányítását. De vajon, milyen független Magyarországról álmodoznak e csahosok? Hogy kenyéradó gazdáik milyen függetlenséget szánnának a magyar népnek, ez világossá vált néhány héttel ezelőtt, amikor a külső és belső ellenforradalmi banditák megkezdték ténykedésüket Budapesten és vidéken. Nem, ebből nem kérünk. Az ilyen szabadságot és függetlenséget tartsák meg maguknak. A független Magyarország megteremtését pedig bízzák népünkre, a kormányra, amely ígéretet tett arra, hogy a rend és béke helyreállításával azonnal tárgyalásokat folytat a szovjet kormánnyal. Meg kell mondanunk, hogy a kapitalista államok rádióállomásainak, különösen a Szabad Európának a bömbölése számos becsületes dolgozót, üzemi munkástanács-tagokat, sőt párttagokat is megtéveszt azért, mert a sztrájk igazi céljáról ,nem beszélnek az uszítok. Immár másfél hónapja állnak a gyárak, üzemek. A V özfogyasztási cikkeken kívül, nem igen termelünk új értéket, a tartalékainkból élünk, raktáraink előbb- utóbb kifogynak. Zsugorodik a piac, növekszik a kereslet és ugyanakkor napról-napra csökken a kínálat. Ha így megy tovább, ismét megjelennek az utcákon az elégedetlen tömegek, asszonyaink napokat tölthetnek el az üzletek előtt gyermekeink hiába kémek e»t vagy azt, ,amire szükségük van, a szülő kénytelen lesz kimondani a számára talán legfájdalmasabb szót is. azt hogy NINCS! A gazdasági csőd, anarchia és zűrzavar — melyet az uszítok a sztrájkkal szeretnének fokozni — törvényszerűen a pénz romlásához, az inflációhoz, azaz a nemzet pusztulásához vezet. Kik akarhatják ezt? Kiknek érdekük a stzrájk továbbfolytatása? Kiknek a malmára hajtják vele a vizet? A már említetteken kívül a belső ellenforradalmárok — a volt tőkések, bankárok, földbirtokosok, a gyárakban és bányákban munkásruhákba bujtatott horthysta csendőrök és katonatisztek malmára. Azokéra, akik a régi úri-világot siratják vissza. Szerencsére ma már egyre szélesedik a józanul gondolkodók köre. Ma már egyre többen szót emelnek a Szabad Európa hazugságai, a belső eUenforradalmisták aljas tervei ellen. Itt nemcsak azon üzemek dolgozóira gondolunk, mint a vasasi, vagy a komlói bányászokra, akik tegnap is rendesen dolgoztak, hanem azokra is, ahol jelenleg állnak még a gépek. „Én nem tudom, mit akarnak, pedig követeléseink nagyrészét a kormány már teljesítette.' Mindenki meg van elégedve a béremeléssel, csak a szájhősöket kell kizavarnunk az üzemből és akkor nem lesz sem- mi baj, mert a bányászok dolgozni akarnak.” Ezt egy István-aknai bányász mondotta múlt hét péntekén, amikor szintál nem dolgoztak a bányászok. Hogy meny nyíre igaza van, ezt a tegnapi eset is igazolja. Tegnap reggel ezek a száj hősök, helyesebben mondva terrorlegények, ismét megjelentek a leszálláskor István-aknán é- megfenyegették a bányászokat. A fenyegetők elérték céljukat, István-aknán nem ment a munka. Vajon meddig garázdálkodhatnak még? A fenyegetőkről, uszitók- ról és terrorlegényekről mindjobban lehull az álarc, céljaik egyre világosabbak lesznek. Munkások, bányászok, dolgozó parasztok, népünk legjobbjai előtt egyre világosabb az uszítok célja: tönkretenni az országot, nyomorba dönteni a családokat, ínségre kárhoztatni a népet. Nem, ezt nem engedhetjük! S nem kétséges, népünk haragja élőbb-utóbb elsöpri őket az üzemekből, gyárakból, bányákból, az élet minden területéről. Inkább ma, mint holnap! Ez egyik legfontosabb feltétele a rendnek, békének és a i—fc Az ellenforradalom nem mondott íe aljas céljai mesvalósításáról Felhívás! . Szabolcsban ja Mutin kas tanácsa. szakszervezete és üzemvezetőségre felkéri a kerület összes dolgozóit, hogy f. hó 12-én, szerdán, munkahelyükön jelenjenek meg. beosztás szerint, tekintettel arra, hogy 11-én Pécs 6. kerületben részleges, Vasason pedig rendes leszállás történt, A mi üzemünk állapota és az ország szénhelyzete megköveteli azt, hogy 12-én kerületünk dolgozói folytassák a munkát. Pécs-Szabolcs, 1956. dec, 11. FAKTA FERENC a munkástanács részéről FAITIG IMRE . a szakszervezet részéről VERECZKEI REZSŐ bányavezeti). A forradalmi munkás-paraszt kormány november 4-e óta határozott intézkedéseket tett az ellenforradalom fegyveres erőinek szétverésére, politikai befolyásának elszigetelésére, a termelőmunka megindítására és zavartalan folytatására, a törvényes rend helyreállítására és a lakosság nyugalmának biztosítására. Ezek az intézkedések, valamint karhatalmi szerveink megerősödése és határozott fellépése az ellenforradalmi erőkkel szemben, a budapesti munkásság tüntetése a törvényes rend helyreállítása I mellett, gyűlöletet és elkeseredést váltottak ki az ellenforradalmi erők soraiból Az ellenforradalom eddig elszenvedett veresége után sem mondott le aljas céljai megvalósításáról. Nem törődve dől gozó népünk azon óhajával, hogy minél előbb helyreálljon országunkban a törvényes rend és mindenütt zavartalanul foly jgn a termelőmunka, újabb és újabb támadásokkal kísérletezik. Fegyvertárában változatlanul ott található a rémhírterjesztés, a terror, a sztrájkra való felhívás, és az újabb fegy veres provokáció. December 4-én például Budapest egyes helyein nőtüntetéseket szerveztek. A tüntetésben résztvevő nőket a Hősök teréről a Kossuth Lajos szoborhoz akarták felvonultatni. Körülbelül 150 főnyi tüntető tömeg el is jutott a/ \lkol- mány utcán kereszti; Kossuth Lajos térig, aho! karhatalmi alakulataink ' oszlásra szólították fel őket. Már ezt megelőzőéi) karhatalmi alakulataink észrevették, hogy a Kossuth szoborral szemben levő Kúria épületének padlás-ablakaiban az ellenforradalmi provokátorok gépfegyver-tüzelőállásokat létesítettek azzal a gálád céllal, hogy az általuk megszervezett tüntetés részvevői között ők maguk vérfürdőt rendezzenek és a történtekért a kormányra hárítsák á- felelősséget. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a rögtönbíráskodásról Az a körülmény, hogy nagy mennyiségű lőfegyver van ellenforradalmi elemek, hivatásos bűnözők, felelőtlen 7,avari- keltők és fegyvertartásra nem jogosult más személyek birtokában. akadályozza a rend helyreálltát, és veszélyezteti az állampolgárok személyi, valamint vagyonbiztonságát. Nép- köztársaságunk ellenségei a fegyverek birtokában gyilkosságok elkövetésétől sem riadnak vissza, és megfélemlítik azokat a becsületes dolgozókat, akik békés alkotó munkájukkal egész népünk érdekeit kívánják szolgálni. A becsületes dolgozók joggal követelnek hathatós Intézkedéseket ennek a tűrhetetlen állapotnak a megszüntetése érdekében. Ennek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli: 1. 5. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a rügtönbírásko- dást az 1956. évi december hó 11. napjának 18 órájától kezdődő hatállyal az ország egész területére, és az alábbi bűntettek tekintetében elrendeli: gyilkosság, szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás, fosztogatás. közérdekű üzemek vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló üzemek szándékos megrongálásával elkövetett bűntett (BHÖ 73. és BHÖ 152.) ezeknek a bűntetteknek a kísérlete, lőfegyver, lőszer, robbanószer, illetve robbanóanyag engedély nélküli tartása. 2. §. Azok, akik lőfegyvert, lőszert, robbanó anyagot stb. engedély nélkül tartanak birtokukban. azt az 1956, évi december hó 11. napjának 18 órájáig kötelesek a fegyveres karhatalom bármely szervénél beszolgáltatni. Azok. akik a .jelen törvényerejű rendelet kihirdetése és a beszoigáltatá- si határidő között fegyvereiket stb. heszolgáltatják, fegyverrejtegetés címén nem büntethetők. 3. §. Az 1. 5-ba.fi meghatározott büntettek elkövetésére létesült szövetség és az ezekre irányuló szervezkedés is rögtön ítélő bírósági eljárás alá esik. Aki hitelt érdemlő tudomást szerez, arról, hogy mgs sae- njély lőfegyvert, lőszert engedély nélkül tart birtokában és azt a hatóságoknak, mihelyt lehetséges nem jelenti l»e, bűntettet követ el és rög- tönbíráskodás alá esik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a* 195«. 2, tv., « BTA ». §-« szerinti hozzátartozókra. 4. §. A rögtönhíráskodás kihirdetéséről a kormány gondoskodik. A kihirdetés sajtó, rádió és falragasz útján is történhetik. A rögiönbíráskodásl eljárás a katonai bíróság hatáskörébe tartozik. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa más rögtfinlté- lő tanácsok kijelölése iránt is tehet intézkedést. A rögtönbíráakodás részletes szabályainak megállapítására a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kormányt felhatalmazza. A fegyveres gyár- és üzem- őrségek fegyvertartásának mód .iát külön törvényerejű rendelet szabályozza. 5. !. A jelein törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. DOBI ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KRISTÓF ISTVÁN, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Provokáció vidéket» Pontosan ugyanilyen recept szerint, s ugyanazzal az aljas céllal szerveztek tüntetést december 8-án Salgótarjánban, ahol sajnos a provokáció részben már sikerült. Azon a címen, hogy az ugyanaz nap reggel őrizetbe vett Gál Lajos kisterenyei lakost, aki de- mokráciaeUenes röpcédulákat terjesztett és a bányászok között sztrájkra uszított és Vi- cián Tibor szúpataki lakost, aki a népköztársaság elleni fegyveres szervezkedés miatt 12 évi börtönre volt ítélve, ki akarják szabadítani, tüntetést szerveztek a rendőrség ellen. Erőszakkal hajtották ki az üzemekből a dolgozókat. A főkapitányság és a megyei tanács előtt így össze gyű it tömegre 8 a karhatalom tagjaira az ellenforradalmi provokátorok golyószórókból és géppisztolyokból tünet nyitottak és kézigránátokat dobáltak. E provokációnak több halálos és sebesült áldozata volt. Hasonló céllal provokációkkal kísérletezett az ellenforradalom a napokban Tatabányán, Békéscsabán és Batto- nyán is. Az ellenforradalmi erőknek a véres provokációk kirobban- tására irányuló törekvések megkönnyíti az a körűimén}-, hogy a lakosság birtokában még mindig igen nagy számban vannak törvénytelenül fegyverek. Ezeket a fegyvereket az ellenforradalmi elemek napról- napra fegyveres támadásokra, gyilkosságok és rablótámadások elkövetésére használják fel á békére és nyugalomra vágyó lakossággal szemben. Ez tette szükségessé, hogy a kormány a fegyvereket rejte- getőkkel szemben erőteljesebb fegyverekhez nyúljon, kihir- desae a-statáriumot. A kormány határozottan támaszkodni kíván az üzemi munkástanácsokra Az ellenforradalom a munkás szervezeteket is igyekszik felhasználni céljai elérésére. Ezek közül elsősorban a munkástanácsokon keresztül próbálja érvényesíteni befolyását. Az október 23-át követő napokban az ország minden termelő üzemében létrejöttek az ideiglenes munkástanácsok. A demokratikusan megválasztott munkástanácsokban, az igazgatásben Kapott jogkörükön keresztül érvényesülnie kell a munkás önkormányzatnak A- munkástanácsok rendszerének teljes kialakítása fontos eszköz lenne a munkás- osztály kezében a tégi bürokratikus gazdasági szervezés hibáinak kijavításában is. A forradalmi munkás-paraszt kormány éppen ezért törvényerejű rendeletben szabályozta a munkástanácsok működését és a jövőben határozottan támaszkodni kíván a munkásoknak ezekre a szervezeteire. Budapesten és az ország más területein hetekkel ezelőtt minden törvényes alap nélkül a kormányszervek figyelmeztetése ellenére megalakultak a munkástanácsok területi szervei. A forradalmi munkás-paraszt kormány nem értett egyet a munkástanácsok helytelen szervezésével és nem ismerte el azokat. A budapesti munkástanács tagjaival ugyan saját kérésükre több alkalommal tárgyalt, azt remélve, hogy a budapesti munkás- tanács segítségébe lehet az üzemi munkástanácsoknak feladataik elvégzésében. ***"1llfT' • Se «htelet! ' A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a gyári munkásőrségek fegyverviselésének szabályozásáról Egyes üzemeknél, gyáraknál, a szabotázs elleni védelemre szervezett munkásőrségekbe bűnöző és ellenforradalmi elemek kerültek be, ott hangadókká váltak és a munkásőrségeket eredeti céljaiktól ellentétes, a munkásosztály érdekeit sértő tevékenységre igyekeznek rávenni. Szükségessé vált emiatt a munkásőrségek fegyverviselésének törvényes alapon való rendezése. Ennek érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a/ alábbiakat rendeli: 1. §. A gyárakban, üzemekben, vállalataiméi, intézőié. nyéknél szervezett munkásőrségek vezetői és tagjai 1956. december 12-én 24 óráig kötelesek a birtokukban levő lőfegyvereket, lőszert, robbanóanyagot az illetékes rendőrhatóságnál bejelenteni és a fegyverek stb. tartására engedélyt kérni. 2. §. A fegyvertartási kérelem elbírálásáig a munkásőrség fegyverét megtarthatja. 3. §. Azt a munkásőrség-ve- ] zeíőt és munkásőrség-tagot, aki a bejelentési szándékosan elmulasztja, illetőleg más úton meghiúsítja, vagy pedig a fegy- j ver tartásra vmwtiweó kérelem I esetlege* elutasításának hatósági közlése után is fegyvert stb. tart, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletében meghatározott rögtön bíráskodási eljárás alá kell vonni; 4. $. A jele» törvényerejű rendelet kürirdetéee napján lép hatályba. Dobi István á Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kristóf István a Népköztársaság Elnöki
