Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-06 / 291. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA A pécsi bányászok tegnap 1602 csille szenet termeltek XIII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM ARA 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1956 DEC. 6. Az elmúlt években szükség­telenül nagyra duzzadt a párt apparátusa. Erre ma semmi szükség. Az MSZMP intéző bizottsága határozata értelmé­ben a volt funkdonáriusok zöme megválik munkahelyétől és ki-ki szakmája, képzettsége szerint elfoglalja helyét a ter­melőmunkában. A humanitás, szellemében a párt igyekszik segítséget nyújtani nekik ab­ban. hogy mielőbb munkához jussanak. S mi történik? A volt funkcionáriusok egy része sorra járja az üzemeket, vállalatokat, hogy munkát kér­jen. Szinte kivétel nélkül el­tanácsolják őket, amikor meg­tudják: pártfunkcionáriusofc voltak. A másik része — ért­hetően — amikor ilyen ese­tekről hall, meg sem mer moc­canni. Pedig ezek az elvtársak nem az úgynevezett „jó állá­sokat’* 1 keresik, nem íróasztal mellé kívánkoznak, nem ve­zető állásba akarnak fura- kodni, hanem tanult szakmá­jukban szeretnének elhelyez­kedni. Hallani ezután olyan felháborító esetekről is, ami­kor azért bocsájtanak el egye­seket. mert párttitkárok vol­tak. különben fizikai munka­körben pontosani, jól dolgoz­tak. Ez a jelenség — a volt funk­cionáriusok üldözése — nem más, mint közönséges boszor­kányüldözés. Űj formában lát­juk megelevenedni a fehér­terror hírhedt feketelistáit, amelynek az a célja, hogy a \ kommunistákat megbélyegez- \zék. kilátástalan helyzet elé a vállalatoknak és a munkástanácsoknak ez' az ál­lásfoglalása mélységesen igaz­ságtalan és elitélendő! Ezek az elvtársak nem valamiféle sztálinista, .rákosdsta . bűnük miatt ■ kénytelenek elhagyni munkahelyüket, hanem azért, mert az új párt úgy véli, — helyesen — hogy nem lesz szükség a korábbi bürokrati­kus, hatalmas apparátusra. Többségük megbecsült ember, munkatársaik, az emberek sosem tartották népellenes vezetőnek. Közülünk, a megye üzemeiből — a bányákból, a Bőrgyárból, Pécs-Üjhegyről ke­rültek korábbi tisztségükbe, ahol kétkezi munkával érde­melték ki dolgozótársaik sze­ret étét. tiszteletét. Az október 23-i nemzeti megmozdulás első napjaiban, de különösen az azt követő hetekben a volt part egésze ellen irányult az emberek el­keseredése. Nyilvánvalóan hely telen a Rákosi—Gerő-klikk bűnös politikájáért sok tízezer becsületes kommunistát és funkcionáriust hibáztatni. 1953 júniusa után a pártban ko­moly ellenállás alakult ki az akkori vezetéssel szemben, amely odáig fejlődött, hogy a párttagok és a pártfunkcioná- rjusok nagy része a bűnös ve­zetők leváltását követelte. A mi hibánk, hogy a közvéle­mény nem tudja, Rákosi ki- ebrudalása végső soron a pár- tonbelüli demokratikus erők harcának köszönhető, hogy itt a megyében Farkas Lászlót a funkcionáriusok határozott kö­vetelésére menesztették. Azo­kat a funkcionáriusokat, akik az elmúlt években hallatták hangjukat, elmarasztalták az akkori vezetést, megálljt, vál­tozást követeltek, gyakran a Rákosi-klikkhez „méltó“ mód­szerekkel üldöztek. A megyé­ben számtalan funkcionáriust találná, aki kilépett a párt- apparátusból, s zömük már azon gondolkozott, hogy el­hagyja helyét, mert látták, rossz úton járunk, de vállalta, hogy a harcot a párton belül vívja meg. .Őket is sújtotta az önkény, a nap minden órájá­ban érezték a régi vezetés bűneit. Teljesen érthetetlen az a gon dolat, hogy ezek az elvtársak ne juthassanak munkához. El­veket, eszméket képviseltek, vallottak, közülük voltak, akik követtek el hibákat, de ami­kor felismerték ezeket, tiszta, becsületes szándékkal igyekez­tek változtatni rajtuk. Jogo­san kérdik: mi hát akkor a bűnünk? Amikor az igazságtalan és fejetgtejére .állított állásfog­lalás ellen szót emelünk, úgy véljük, helyes ügyet szolgá­lunk. Ebben az országban szocializmust építünk, magyar módon, a mi akaratunknak, életünknek legjobban megfele­lőt, ebben az alkotásban min­denkire szükség van, áld ten­ni, dolgozni akar érte. Min­denkinek — valljon bármilyen nézetet — joga van a mun­kára, joga van ahhoz, hogy képzettségének, tudásának megfelelő helyen fejtsen ki tevékenységet a maga és a nép javára. Csák ennek — semmi másnak — az érvényrejuttatá- sát akarjuk, de ezt fennhan­gon és határozottan. Készül a mezőgazdasági Émánpgram A földművelésügyi Minisz­térium vezetői a más területe­ken dolgozó legkiválóbb mező­gazdasági szakemberek és ag­rár közgazdászok bevonásával részt vesznek a kormány mező- gazdasági program tervezeté­nek kidolgozásában. A tervezet felöleli a mezőgazdaság fellen­dítésére irányuló agrárpolitika minden fontosabb kérdését. A legfőbb termelési, szakmai problémákon kívül kiterjed többek között a paraszti szö­vetkezés, az állami gazdasá­gok, a mezőgazdasagi tudo­mány, a mezogazdasagi szak­oktatás és a mezőgazdasági ér­dekképviseletek alapvető kér­déseinek rendezésére. A terve­zetet a földművelésügyi mi­niszter rövidesen a Miniszter- tanács elé terjeszti. Mi újság a nagyvilágban? Az Associated Press közli Kalifornia államból, hogy az amerikai stratégiai hadd bázis közelében egy lökhajtásos ne­héz bombázó felrobbant. A rob­banás azután történt, hogy a B-52-es gép a magasba emel­kedett. Tíz fő, aki a gép fedél­zetén tartózkodott, meghalt. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság miniszterta­nácsának határozata alapján november 25-től átlagosan 35 százalékkal emelték a munká­sok és műszaki technikai dől gozók bérét. Damaszkusziból, érkezett je­lentések szerint, csak most vált ismeretessé egy izraeli határőr . zászlóalj véres tevé­kenysége Kfar Kaszem város lakosságával és* 1 egyéb arab városokban. A tömeges gyil­kosságról manapság az izraeli parlamentben is sok szó esik az ellenzék részéről. Mikor az izraeliek bevezet­ték az arab városokban a ki­lépési tilalmat, sokan kint vol­tak munkán. Este, amikor hazatértek, az izraeli határ­őrök már várták őket. Kiszál­lították kocssaikból és géppus­kákkal meggyilkolták őket. 49 embert, köztük 12 nőt is meg­A bányászok hagyományos december 4-í ünnepe után a Pécsi Szénbányászati Trösztnél 1913 földalatti bányász állt munkába. Délelőtt 1657-en, délután 256-an dolgoztak, ör­vendetes esemény ez, mert igen nagyszámú pécsi bányász az utóbbi hetekben még nem je­lentkezett munkára. Örvende­tes azért is, mert a bányák ál­lapota most azt követeli, hogy elsősorban a fenntartási és egyéb, a termelés megindítását biztosító . munkát végezzenek, a pécsi bányászok már meg­kezdték a széntermelést is. Szerdán délelőtt a pécsbá- nyaiak 386, a szabolcsiak 732, a vasasiak 484, vagyis össze­sen 1692 csille szenet termeltek és a külszínre is szállítottak. Nem nagy mennyiség ez, ha az október eleji termelést vesszük figyelembe, de a jelenlegi hely­zetben komoly eredmény. Azt mutatja, hogy a bányaüzemek­ben is megkezdődött az ország gazdasági életének helyreállí­tásához oly elengedhetetlen tér melömunka. A pécsi bányaüzemekben a széntermelés folyamatos bizto­sításának és a jelenleg termelt mennyiség többszörösére való növelésének azonban ma még sok akadálya van. Mivel a rendszeres termelés, sokszor a fenntartás is heteken keresztül szünetelt, a bányák állapota nagymértékben leromlott, sok munkahelyen a további terme­lés lehetetlenné vált. Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben, a nagymértékben lecsökkent létszámmal mégis tervszerűen végezhessék a munkát és a lehetőségekhez mérten minél több szenet adr hassanak, egy sor műszaki in­tézkedésre van szükség. A tennivalókról, a tröszt, és a bányaüzemek műszaki veze­tőinek terveiről Tamási Ist­ván, a tröszt főmérnöke elmon­dotta, hogy egészen más ala­pokra akarnak építeni, mint ezelőtt. Remélik, hogy a jövő­ben nem lesznek reális alapo­kat nélkülöző tervszámok. Tud ják jól, hogy szénre ezután is szükség lesz, /talán jobban, mint valaha. A cél azonban az, h gy gazdaságosan, vagyis ol­csón termeljenek. Hogy lesz-e dotáció vagy sem, hogy mi lesz az árszínvonal, arra még Bu­dapesten sem tudnak válaszol­ni. Annyi biztos, hogy megvál­toztak a körülmények, és ez megköveteli, hogy a bányaüze­meket ésszerűen vezessék A tröszt vezetői elhatároz­ták, hogy a bányák vezetőivel közösen megbeszélik: hogyan hasznosítsák a jelenlegi lét­számot, milyen előkészítési munkákat végezzenek stb. Ezt tegnap Vasason már meg is kezdték. Már az első tapaszta­latok azt mutatják, hogy nem lesz könnyű a feladat végre­hajtása. Bár a vasasiak részé­ről voltak olyanok, akik azt állították, hogy a bánya álla­pota még nem volt ilyen jó, mint most, nem egészen van így. Az elmúlt hónap a vasas! bányának nem szolgált előnyé­re. Mivel itt bőven volt és vau tartalék munkahely, csökken­teni fogják az elővájást, a szál­lítók létszámát, s növelik a fenntartók számát. Hasonló intézkedések várha­tók a többi bányaüzemekben is. Nagyon nagy gondot kell fordítani a meglévő létszám fel használására, mert az a mini­málisan 2100 fő, aki elhagyta a bányát, nehezen lesz pótol­ható. Hasonló nehézséget okoz a fejtések számának nagymér­vű. 63 százalékos csökkenése is­A létszámhiány és az emlí­tett okok szükségessé tették, hogy a bányaüzemekben egye­lőre kétharmados munka foly­jon. A délelőttös harmadban termelés, délután pedig főként előkészítés. A munkaidő ez­után is a földalatti bányászok­nál 7 ófás, a külszínieknél és műszakiaknál 8 órás időtar­tamú. Amennyiben a tervezett mű­szaki intézkedéseket eredmé­nyesen hajtják végre és a kü­lönböző feltételek is biztosítva lesznek, úgy remény van arra, hogy a jelenlegi átmeneti idő után a pécsi bányák az októ­ber eleji termelésnek mintegy 25 százalékát elérik s később majd ennél többet is. Felülvizsgálják az 1948 után megvont nyugdíjakat A kormány elhatározta, hogy megszünteti a nyugdíjak indo­kolatlan megvonása miatt ke­letkezett sérelmeket. Ezért el­rendelte a nyugdíjak megvo­násának felülvizsgálatát és az ország jelenlegi teherbíró ké­pességének megfelelő rendezé­sét. A pénzügyin i raszter a ha­tározat végrehajtására a kö­vetkezőket rendeli el: A szabályszerűen megállapí­tott, de az 1948 után megvont nyugdíj felülvizsgálatát az ér­dekelteknek a Pénzügyminisz­térium Nyugdíjügyi Főigaz­gatóságánál (Bp. V. Guszev utca 10.) kell igényelniük. Az igénybejelentésnek a követ­kező -adatokat , kell tartalmaz­nia: közölni kell azt a folyósí­tási törzsszámot, amelyen az igénylő a nyugdíját utoljára kapta, valamint az igénylő személyi adatait, így a nevet (nőknél a leánykori nevet is), születési évet, hónapot és na­pot, az anyja nevét, továbbá azt a lakcímet, amelyre nyug­diját utoljára kapta, valamint a jelenlegi lakcímét, ahová a nyugdíj folyósítását kéri. Az igénylőnek büntetőjogi felelős­sége tudatában nyilatkoznia---------,_____________ _____ kell arról, hogy 1945. április öl tek és 13 ember súlyosan 14-e után jogerős bírói ítélettel megsebesült. I állásvesztésre, illetve köz­ügyektől való eltiltásra Ítélve nem volt: közölnie kell, hogy munkaviszonyban áll-e, vagy van-e kereső foglalkozása és ebből mennyi a havi keresete, illetve mennyi jövedelme van. Ha a nyugdíjas a nyugdíj megvonása után meghalt és özvegyet hagyott hátra, aki nyugdíjban még nem része­sült, az özvegynek az előb­biekben felsorolt adatokon kí­vül a saját személyére és az esetleg hátrahagyott árvákra vonatkozó adatokat is közölnie kell és be kell küldenie a házassági és a halotti anya­könyvi kivonatat, végül bün­tetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy férjével, annak haláláig együtt élt és újabb házasságot nem kötött. Az egyéni felülvizsgálat so­rán elsősorban az alacsonyabb munkakört betöltötték ügyét kell felülvizsgálni. A folyósí­tásra engedélyezett összeget egyéni mérlegelés alapján kell megállapítani és az így enge­délyezett ellátásokat vissza­menőleges hatály nélkül a fe­lülvizsgálatot követő hónap első napjától kell folyósítani. A nyugdíjak folyósítását csak a jelenleg érvényes nyug­díjazási korhatárt betöltötték, vagy rokkantak, illetve az állandó özvegyi nyugdíj telté­teleivel rendelkező özvegyek részére lehet engedélyezni. Aki a jelenleg érvényes kor­határt nem töltötte be és nem rokkant, annak a meg­vont nyugdíj alapját képező szolgálati idejét a nyugdíja­zási feltételek bekövetkezése­kor a törvényszerű szolgálati időbe be kell számítani. A rendeletet a Pénzügy­minisztérium Nyugdíjügyi Fő- igazgatósága hajtja végre, amely az engedélyezett nyug­díjakat az Országos Nyugdíj- intézet útján folyósítja. Bővül az italok választéka A Sörgyárban kétfajta lefő­zött állapotban lévő sör érle­lődik. A Porter elnevezésű bamasör januárban, mig a Márciusi világos sör március­£irilííszélen DAG HAMMARSKJÖLD úrnak. az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának. Hivatkozva Nagyméltóságod és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának külügyminiszte­re és ENSZ-küldötte, Horváth Imre úr közötti megbeszélé­sekre, a kormány utasítására van szerencsém közölni Nagy- mé!lóságoddal az alábbiakat: A magyar kormány válto­zatlanul fenntartja azt az ál­láspontját, hogy az 1956. októ­ber 23. óta Magyarországon le­játszódó események kizárólag Magyarország belügyeit képe­zik. amelyek nem tartoznak semmilyen nemzetközi szerve­zet hatáskörébe, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetét *s. Ennek alapján a magyar kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy az ENSZ meg­figyelők beengedése megsérte­né Magyarország szuverenitá­sát és ellentétben állna az ENSZ alapokmányának elvei­vel. Nagyiméltóságod 1956, no­vember közepén kijelentette, hogy egyiptomi útja alkalmá­ból szívesen találkozna Rómá­ban vagy Budapesten a ma­gyar kormány képviselőjével. Attól az óhajtól vezettetve, hogy Nagyméltóságod kielégí­tő személyes tájékoztatást kap­jon a magyarországi helyzetről, a magyar kormány változatla­nul fenntartja azt a korábban kinyilvánított hajlandóságát, hogy képviselője Rómában, vagy New-Yorkban haladékta­lanul megbeszélést folytasson önnel. Abból a célból, hogy Nagy­méltóságodnak módja legyen a magyar kormánnyal közvet­len tárgyalásokat folytatnia, a Magyar Népköztársaság forra­dalmi munkás-paraszt kormá­nya szívesen látja Nagyméltó­ságodat Budapesten egy olyan későbbi időpontban, amely mindkét fél számára megfelel. Megragadom az alkalmat, hogy Nagyméltóságodat ismé­telten a legmélyebb nagyra­becsülésemről biztosítsam. Sebes István kiúüeyaümsztertalyettes — Errefelé már nincs vad. Sok az ember. Állandóan jár­ják az erdőt, dolgoznak, za- jongavak. Elmegy a vad más­felé — * arra a sűrűbe mutat, ahová nem ér el az emberi munka zaja. — Azért csak használja a fegyverét? TTjra csak a fejét rázza. Pe- dig jönnek, gyakran is, sokan is. Nem bántják, csak a fát viszik. Teherautóval. Aztán Pécsen eladják, hogy pénzük legyen. Zavarosban halászók ezek, nem tisztességes embe­rek. Az oroszokra hivatkoznak, hogy azok adták a „parancsot“ vigyenek fát, mert különben lelövik őket. Mások az erdőben meghúzódó fegyveresek nevé­ben nyúlnak a fához. — Mit csináljak? Egyedül vagyok. Még csak nem is szól­hatok nekik, mert elküldenek a ... S az értékes, drága fát meg viszik. Pedig meglehetne, meg kellene menteni a kiter­melt bányafát, meg tűzre va­lót .. . Bólintok. Bizony erdemes er­ről elgondolkodni! eiuxMnn Ptr a * mi ■ A — ban kerül forgalomba. Az új­fajta söröket félliteres palac­kokban árusítják majd. A Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat szerdától kezdve az év i végéig 3.000 hektoliter bort hoz forgalomba a megyében. A ba- 11 ranyai borokon üdvül az Alföld 11 minőségi szőlőtermelő vidéké­11 ről Kecskemétről, Bácsalmás­ról és egyéb helyekről is na­gyobb mennyiségű bort szerez­tek be. A forgalomba kerülő borfajták szűrben, ízben felül­múlják az eddigi borokat. Az asztali, pecsenye és a minő­ségi borok bizonyara kielégítik a fogyasztóközönség ízlését. A Sörgyár december 1—tői közel 200 hektoliter sört szál­lított az italboltokba és a kis­kereskedelmi üzletekbe. A ven déglátó vállalatokhoz hordók­ban a kiskereskedelmi boltok­ba pedig palackozott sört szál­lítottak. A Sörgyárban jelenleg a szokásos évi karbantartást végzik, de ez nem befolyásol­ja a sör mennyiségét, mivel elegendő készlettel rendelkez­nek. Egyébként tervbevették, hogy tízezer hektoliter befoga­dóképességű alumínium tankok ban erjesztik majd a sört az eddigi fahordók helyett. Ezzel felszabadul mintegy ötezer hektoliter befogadóképességű fahordó, amit átadnak majd a Mecsekvidéki Borforgalmi Vál­— Vadásznak? — Már aki! Most azok lőnek, akiknek nincs vadászati enge­délyük — mondja és fanyar ■mosoly üli meg az arcát. — Disznó, szarvas kerül-e te­rítékre? ftemet int a fejével. Nem L ” vadásznak, most a bako­nyái erdőben. Legutóbb a szarvasbőgés idején dördült el itt vadászfegyver. Pedig van itt vad. Főleg szarvas. Egy ti- zennégyest régóta figyel a ba­konyái erdész. Már golyóra érett. — Ezt meg honnan tudja? — Csak ismeri az ember az (illatjait! Tudja, hogy mikor lehet kilőni. Mikor fejleszt to­vább agancsot s mikor kezdi visszarakni... ilyenkor aztán kilövik ... — Ki! — mondom s ahogy nézem a kopasz erdőt, mintha szarvas körvonalait látnám ott beljebb a kaptató elején. Nagy barna folt az, s az agancsait is kivenni vélem a sziporkázó hó relett... de megse. Egy fara- kas csupán á amit agancsnak néztem — szaraz ágak, Mintha gondolataimban ol- vaaiMM miész Fennhangon és határozottan A magyar külügymin’szterhelyettes levele az ENSZ főtitkárához A bakonyai út úgy kanya- rog a Jakab-hegy olda­lában. mint a széltől lobogta- < tott pántlika. Hol meredeken nekirohan a kaptafának, hol meg körbefutja a sziklafalú domboldalakat. Aztán hirtelen előbukkan egy kanyarulatban a bakonyai erdészház s előtte vége szakad a kövesútnak. In­nen már csak gyalogosan me­het tovább, aki Bakonyára igyekszik. Az erdészház csendes. Kör­ben, a vastag hátakaró alatt alszik az erdő. Az erdész háza is beleépült az erdőbe, nehéz hamarjában meglelni. Szarvas­agancs nem díszíti kívülről, s hu erdészlaknak véli az ember, csak onnan van, hogy a falon nagy betűk figyelmeztetnek: A kutya harapós! S valóban nagy fehér kutya vicsorít min­denkire, aki ide igyekszik s mintha az árnyéka volna, kis fekete kutyus kisérgeti a hasig- érö hóban. Az erdész a kiskapuban áll- Magas, szikár ember s nem ép­pen bőbeszédű. Fukarkodik a szóval. — Mi újság az erdőben? Semmid Naau a ha

Next

/
Thumbnails
Contents