Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-05 / 290. szám

0 DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Borbála napi tudósítás XIII. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM ARA 50 FILLÉR Elméletünk védelmében SZERDA, 1956 DECEMBER 5 Megyénkben mindenütt fo­lyik az MSZMP szervezése. Sorra jelentkeznek a kommu­nisták, s jelentkeznek olyan becsületes emberek is, akik korábban nem voltak az MDP tagjai, de ma úgy érzik, hogy a kommunisták között a he­lyük. Jelentkeznek, mert egyetértenek abban, hogy ma a főfeladat az ország rendjé­nek helyreállítása, a normális élet megindítása, a szocializ­musnak a kormány programja szerinti demokratikus alapo­kon történő megvalósítása. Még nincs programja a párt­nak, nincs meg az a határo­zottan megfogalmazott állás­pont, amely szerint a tagoknak cselekedniök kell, amelynek végrehajtásáért a párt tagjai, •a kommunisták egységbe szer­veződnek. Várjuk ennek a programnak a kidolgozását, de addig is kell valamilyen egy­séges platform a közö6 mun­kához, kell közös ideológiai alap, amely munkánkat meg­határozza. A tagfelvétel mód­járól szóló irányelvek nagyjá­ból körvonalazzák, hogy mit kíván tagjaitól a párt, de a , néhány irányelv természetesen n adhat választ minden problémára. Van azonban mégis olyan \ közös alapunk, amely alkal­mas arra, hogy minden kom­munista azonos célokra irá­nyítsa tevékenységét. Ez: a marxizmus-leninizmus elméle­te. A tagfelvétel irányelveinek első .pontjában olvashatjuk, hogy az MSZMP marxista-le­ninista párt. Ebből következik, hogy a párt minden tagja a marxi-lenini elméletet tekinti a cselekedeteit meghatározó vezérfonalnak. S itt meg kell állnunk, mert az október 23- óta lezajlott események során számos fogalom új értelmet kapott, számos olyan nézet került felszínre, amely a marxizmus-leninizmus elméle­tével nem egyezik, s bár hatá­rozott megfogalmazású elmé­leti állásfoglalás lényegében nem volt, elméletünk háttérbe szorítása, tagadása, elhallga­tása a párt ellen irányított tá­madások egyik formájaként jelentkezett. Nem árt tehát, ha ma beszélünk az elmélet sze­repéről. Sokan vannak nemcsak a Pártonkivüliek, hanem egysze­rű párttagok között is, akik az „elmélet“ szó hallatára nyom­ban hosszúranyúló, unalmas szemináriumi vitákra gondol­nak. akiknek az elméleti iro­dalomban. használatos fogal­makat (amilyen például a ter­melés, kapitalizmus, kizsákmá­nyolás, osztályharc stb.) olvas­va rögtön a kötelezően meg­vásároltatott, de ritkán olva- sou brossurák jutnak eszükbe. Kétségtelen, hogy a különböző fokokon és színvonalakon tö­megméretekben szervezett, sót túlszervezett pártoktatás nem­csak azzal a pozitív eredmény- nyél járt, hogy széles tömegek ismerkedtek meg a marxiz­mus-leninizmus alapelemeivel, hanem azzal a hátránnyal is, hogy az elmélet tanulmányo­zása elvesztette vonzóerejét, sőt az „automatizált“ pártok­tatás visszatetszést szült. Só­ban elvesztették érdeklődésü­ket az elmélet iránt. Ez az egyik baj, amin változtatnunk kell. Talán úgy kellene mon­dani hogy a marxizmus-leni­nizmus elméletének széleskörű tnegismertetése érdekeben több Propagandára és kevesebb szervezésre van szükség. Az tenne helyes, ha a párttagok teljesen önként tanulmányoz­nák a fontosabb elméleti mű­veket s ehhez természetesen megfelelő útmutatást, tájékoz­tatást kapnának. Ez lenne az egyik teendő az elmélet tisztaságának megőr­zésére illetve helyreállítására. A másik, a veszélyesebb tü­net az, amely dogmatizmusnak nevez minden elméleti meg­fontolást és meghatározást. Ez a nézet meglehetősen elterjedt, s veszélyessége abban rejlik, hogy lekicsinyli az elméleti munkát, a filozófia, a társada lom és népgazdaság problé máival foglalkozó tudomány­ágak szerepét A marxizmus- leninizmus nem holt tudo­mány, de világos, hogy csak akkor mutathatja meg szá­munkra a helyes utat, ha mai helyzetünket marxista módon vizsgálva, az új tapasztalatok­ból új meg új következtetése­ket vonjunk le és ennek meg­felelően végezzük gyakorlati munkánkat. Az ilyen céllal végzett elméleti munkát nyil­ván nem lehet dogmatizmus­nak nevezni. Leginkább a párt politikai ellenfelei, de még egyes párt­tagok is szívesen sütik rá ma a „sztálinista“, „rákosista“ jel­zőt arra, aki a marxizmus- leninizmusra hivatkozva érvel vagy a párt forradalmi elmé­letének megfelelően alakítja ki nézeteit, álláspontját. Érde­mes ezért közelebbről megnéz­ni, valóban mi teszi a sztálinis­tát sztálinistává. Talán az el­mélet? Nem. Ha az általuk hangoztatott elméleti tételeket vizsgáljuk, azok a leggyakrab­ban helyesek. Jól tudjuk pél­dául, hogy a népgazdaságban a könnyű- és nehézipar he­lyes arányainak kialakítása, a szövetkezetek alakításának ön­kéntessége, a szocializmus épí tése során a magyar sajátos­ságok figyelembevétele a rá­kosista vezetők beszédeiben elméleti írásaiban is sűrűn szerepelt. Nem az volt a baj, mintha ezek a tételek helyte­lenek lennének, hanem az, hogy a gyakorlatban nem al­kalmazták. Ugyanez áll a tör­vényesség gyakori hangozta­tása mellett a törvénytelen­ségek elkövetésére is. Világos tehát, hogy a sztálinista, rá­kosista vezetőke1 nem szavaik­ról, hanem tetteikről ismerhet­jük meg. Aki marxista-leni­nista álláspontot képvisel, s ennek megfelelően cselekszik is, az becsületes kommunista és a nép igaza érdekeiért küzd. S mindjárt hozzá is tehetjük: tizenkét,év tapasztalatai bizo­nyítják, hogy az egyszerű párt­tagod többsége ilyen kommu­nista. Mindenki tapasztalhatta, hogy. a forradalom hevében sokféle antimarxista áramlat tört fel. A kommunistáknak természetesen a marxizmus- leninizmus védelmében harcol- nlok kell ezek ellen, hiszen ezt a harcot vállalják azzal, hogy ae MSZMP tagjának jelent­keznek. De a harc módszere ma már nem lehet az, ami a legutóbbi , nyolc évben volt., Nézetek ellen nem lehet admi­nisztratív eszközökkel, 6em fegyveres erőszakkal harcolni, csakis úgy, hogy saját néze­teinknek, a marxizmus-leni­nizmus alapján elfoglalt állás­pontunknak szerzünk érvényt vitákkal, érveléssel, s nem utolsó sorban azzal, hogy el­méletünk helyességét gyakor­lati alkalmazásával bizonyít­juk h». MeprM Pecsre az amerikai vöröskereszt ajándéka A Magyar Vöröskereszt Ba­ranya megyei szervezetéhez a napokban érkezett meg az amerikai vöröskereszt aján­déka. A szállítmány 1 440 kiló vajat, 25 zsák búzát és hat zsák kukoricát tartalmaz. Még héten megőrletik a búzát, hogy liszt formájában adhas­sák oda a rászorulóknak. A fenti gyorssegélyből azok pécsi, komlói lakosok kap­nak, akiknek a házuk, vagy lakásuk belső berendezése a harcok során megsérült. A károkat a pécsi és a komlói városi tanács szociálpolitikai csoportja állapítja meg. A károktól függően a Baranya megyei vöröskereszt két kate­góriát létesít. A kettes számú kategóriába soroltak részesül­nek nagyobb támogatásban. A gyorssegély elosztására a jövő hét elején kerül majd sor. A károsultak a Baranya megyei vöröskeresztnél és a komlói vöröskereszt szervezetben ve­hetik át az adományokat. Péesbánya, 1986, dec. 4= Szürke hófelhők övezik az ünnepnapra ébredő telepet. Is merem e tájat, s mégis ezen az enyhén télies keddi napon milyen különös. Hosszú évek után újból megürmeplik a pécsbányaiak á'Borbála napot. A megszokott csendes utcák most népesek, ünneplőbe öltö­zött bányászok, asszonyok, gye­rekek itt is, ott is. Többen a nép-büfébe igyekeznek. Benyi tok én is. Ismerős arcokat pil lantok meg, — csapatvezető két, vájárokat, akikkel először lent a bányában, szénporosan találkoztam. Bejön egy idősebb bányász, többekkel kezetfog, és mintegy köszönésképpen ezt mondja: — Végre ezt is megértük... Hogy megünnepelhetjük a Bor bála napot. Aztán leül ő is a már népes asztalhoz, nagyot húz a sörös­korsóból és belekezd, egy régi bányászesemény elmondásába. A fiatalok előredőlve hallgat­ják a veszélyes omlás történe­tét, amelyben valóban csak a bányászvirtus és a szerencse mentette meg a bajbajutottak életét. Szólok a csaposnak: — Lesz ma itt a telepen va­lamilyen ünnepély? — Az előbb a templomba vonultak az emberek, utána meg a kultúrházba mennek — mondja. • A templom körül gyerekek hógolyóznak. Bent a Himnuszt éneklik, majd a mise végezté­vel még a templomban rázen­dít a bányászzenekar a bá nyászindulóra. Utána árad kifelé a nép. A tömeg előtt a zenekar vonul, utánuk az induló ütemére a telep apraja nagyja. Iskolás­lányok piros-fehér-zöld zászlót visznek, a sisakos tűzoltók élén is selyemzászló leng. Egy világoskék fejkendős asszony­ka fehérmackós kisgyermeké­vel a karján igyekszik a vége­láthatatlan, utcaszélességű em bersorokban. Akik már nem férnek be a bányászkultúrotthon nagyter­mébe, azok az ajtókat lepik el. Ismét rákezd a zenekar, majd Börzsei Mihály, Pécsbá­nya igazgatója szívhezszóló, rögtönzött beszédet mond. Ke­resetlen szavakkal, őszintén beszélt: — Munkatársak! Kedves vendégek! Borbála napot ün­I népiünk .-.-.Az idősebb bányá­szok érzik, a fiatalok látják. Es beszél arról, hogy bá* nyásznemzedékek hagyomá« nyos > ünnepe a Borbála nap; Hogy miért választották a ke­mény munkától durvakezű bányászelődök egy törékeny szüzet, — Borbálát — védő­jüknek? Azért, mert lelküle­tűkben gyengédek, segítőké­szek a bányászok. Szólt Börzsi Mihály az el­múlt öt hét eseményeiről, a bányászok kiemelt bérezéséről, ami nehéz munkájuk érdem­leges megbecsülésének jele. Bár nem jegyeztem a hall­gatókat magávalragadó beszé­det, néhány mondatot talán mégis sikerül szószerint fel­idéznem: — Jogunk van a mai ünnep­léshez ... De ugyanakkor kö­telességünk, hogy holnap mind­annyian dolgozzunk. Necsak leszálljunk, hanem valójában dolgozzunk is. Az indok: a becsület és a nép érdeke, a nemzet léte ezt kívánja. És ez az igazság! A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a bányászdalárdá énekelt. Végezetül a Himnusz zárta be a délelőtti ünnepélyt. Délután pedig bányásztalál­kozóra jöttek össze a pécsbá­nyaiak a Kult úrotthonban. Weidinger Vilmos Öt perc a világ körűi Nicosiában tegnap közölték, hogy a Port Said-i francia pa­rancsnokság parancsot kapott, kezdje meg a francia csapatok kivonását Egyiptomból. A francia csapatok kivonulása előreláthatólag, néhány hétig tart majd. A politikai nehézségek a szuezi válság kitörése óta csak növekedtek és ezért az angol politikai körökben szinte poli­tikai válságot jellemző hangu­lat uralkodik. Egyes konzerva­tívok Anthony Eden visszavo­nulásában és a miniszterelnöki tisztség átadásában látják a kiutat, mások azt jósolják, hogy Eden Jamaicáról való visszatérése után közzéteszi a képviselőház feloszlatására vo­natkozó döntését és parlamen­ti választásokat ír ki. * < A görög miniszterelnök ve­zetésével tegnap délelőtt görög kormányküldöttség érkezett Belgrádba. A munkás-paraszt forradalmi kormány felhívása A forradalmi bizottságok és más, hasonló elnevezésű szervek megszüntetéséről ' Az 1956. október 23-át kö­vető időikben a minisztériu­mokban, országos hatáskörű szerveknél és hatóságoknál, valamint egyéb hivataloknál, vállalatoknál, intézeteknél és intézményeknél forradalmi bi­zottságok és más hasonló el­nevezésű szervek, a továb­biakban forradalmi bizottsá­gok létesültek. A forradalmi bizottságok működését a kormány az 1/1956. XI. hó 9. számú rende­letének 2. §-ban és a 6/1956. XI. hó 12. számú határozatá­ban szabályozta. A hivatko­zott kormányhatározat ren­delkezéseit figyelmen kívül hagyva egyes helyeken az úgynevezett forradalmi bizott­ságok gátolják az intézkedé­sekre jogosult törvényes szer veket, sőt jóval a rendkívüli események elmúlta után isme­retlen személyek, egy magát a forradalmi bizottságok köz­ponti intézőbizottságának ne­vező szervet hoztak létre. A tapasztalatok szerint a forradalmi bizottságok semmi­féle közérdekű tevékenységet A mecseki SZOT üdülőt az elmúlt hetekben jelentős ká­rosodás érte. Megkértük Földi Dánielt, az üdülő vezetőjét, hogy tájékoztassa lapunk ol­vasóit az üdülő állapotáról. Földi Dániel az alábbiakat mondotta: — Október 23 után az üdü­lőbe beutaltak egyrésze nem tudott hazautazni. November 4-én még mindig 27 felnőttet és négy gyermeket étkeztet­tünk az' üdülőben. Ebből az ittrekedt csoportból az utol sók körülbelül két hete tud­tak csak hazajutni. A mecseki harcok idején, különösen november 5-én éjjel ágyú- és aknatűz alá került az üdülő környéke. Az ágyú- és aknatűz az épületben kárt nem tett, csupán az abla­kok törtek be. Többek között a város felé néző táisalgó nagy ablakainak egy része is. Az üdülőben pár napig fegyveresek tartózkodtak. Az üdülő berendezésében lénye­ges károk keletkeztek. Az élelmiszer- és italraktárban csak a polcok maradtak meg. A szobákban a bútorok sér­tetlenek. Amint a helyzet megenged­te, megkezdtük az üdülő tár­gyainak, berendezéseinek ösz- szce. Ijtését és biztonságba helyezését. Ebben segítségünk­re volt a karhatalmi alakulat. Pillanatnyilag azon munkál­kodunk, hogy az üdülőt rend­behozzuk. Ebben a munkánk ban a városi tanácstól lénye­ges segítséget kapunk. Meg­ígérték, hogy segítenek az üdülő belső tatarozási munkái­nak megindításában és külö­nösen az üvegek beszerzésé­ben. Az üdülő alkalmazottai fel­váltva naponkint feljárnak és őrködnek a még ottmaradt in­góságoknak megóvásában. Je­lentős munkát végeztek a szobáknak kitakarításában, megtisztították a szobákat a hótol is. Legfontosabb feladat most az lenne, hogy a tatarozás és az üvegezés minél előbb meg­induljon, mert másképpen a téli idő viszontagságai miatt az üdülő állagát továbbra megóvni nagyon nehéz. Volna még egy fontos dolog, amit meg kellene oldani. Az üdülő­be feljáró dolgozók nap mint nap észreveszik, hogy a bejá­ratok torlaszai el vannak mozdítva és az épületekben idegenek jártak. A még ott levő értékek megóvása érde­kében szükséges volna egy iediglenes rendőrőrs felállítá­sa, ami részben az üdülő kör­nyékén lakók biztonságát is szolgálná: nem fejtenek ki, ellenkezőleg, ahol még léteznek és működ­nek, tevékenységük károsan befolyásolja és gátolja az ál­lami és gazdasági szervek munkáját és a közérdekű fel­adatok megddását Ezért a forradalmi . munkás-paraszt kormány a forradalmi bizott­ságokat és azok központi in­tézőbizottságát a mai napon feloszlatja és működésüket ezennel beszünteti. A forra­dalmi bizottságok által tör­vényellenesen eltávolított ve­zetők haladéktalanul térjenek vissza beosztási helyükre, ahol további munkába állítá­suk, vagy munkaviszonyuk megszüntetése tekintetében az dönt, aki az általuk betöltött munkakörben kinevezésükre, illetve felmentésükre a hatá­lyos jogszabályok értelmében jogosult. Ez a határozat kihirdetésé­nek napján lép hatályba. Budapest, 1956. december 4. Dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese. Indiai hivatalos körökben ki­jelentették, Nehru miniszter­elnök úgy kezdi meg tárgyalá­sait Eisenhower elnökkel, hogy teljes mértékben tájékozott Kínának azokat a legutóbbi ja­vaslatait illetően, amelyet az Egyesült Államok és Kína kö­zötti kapcsolatok javítása ér­dekében tett. Hozzáfűzték még, Nehru közölni fogja Eisenho- verrel, hogy a Kína és az Egyesült Államok közötti kap­csolatok a jövőben azon múl­nák majd, felveszik-e Kínát az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe és az Egyesült Államok megengedi-e, hogy megszün­tessék a népi Kínával szemben alkalmazott kereskedelmi em­bargót, A csehszlovák hírügynökség közlése szerint a magyar dol­gozó nép megsegítésére ala­kult szolidaritási alap részére 29 millió 182 ezer korona gyűli össze. • A japán parlament kép­viselőháza ratifikálta a Szov­jetunió és Japán október 19-én aláírt közös nyilatko­zatát. A japán miniszterelnök ebből az alkalomból levelet intézett Bulgaíiyinhoz, amely­ben közli, hogy a megállapo­dást a japán parlament másik háza előreláthatólag december ötödikén fogja jóváhagyni. Hatojama japán miniszter­elnök levele végén kéri, hogy utána késedelem nélkül kezd­jék meg a Szovjetunióban lévő japánok hazaszállítását. • Jordánia kormánya tegnap közölte, hogy minden szíriai vagy más szabad arab állam elleni támadást közvetlen Jor­dánia ellenes támadásnak is tekint és a rendelkezésére álló eszközökkel válaszol rá. * Százezer zlotyt ajánlott fel Lublin városa Debrecennek. Köztudomású, hogy az utóbbi évek során szoros kapcsolat alakult ki a lengyel és magyar város között Az ENSZ közgyűlés folytatjal vitáját arról a határozati ja-| vaslatról, melyet tizennégy or­szág küldöttsége terjesztett elő és felkéri a közgyűlést, szólít­sa fel a szovjet és magyar ha­tóságokat, hogy legkésőbb pén­teken adjanak választ: meg- engedik-e az ENSZ megfigye­lőinek beutazását Magyaror­szágra. A határozati javaslat értelmében a főtitkárnak meg­figyelőket kell küldenie a szomszédos országokba is, hogy adatokat szerezzenek magyar menekültekről. A közgyűlés éjszaka Is ülés­ben marad, ha kell, hogy be­fejezze a vitát és megejtse a szavazást. Szovjetukrajna és Bjelorusszia megbízottai kifej­tették, hogy az ország belügyei- be való beavatkozás lenne, ha az ENS7 megfigyelőket külde­ne Magyarországra. A többi kiküldött azonban csaknem mind támogatta a határozati javaslatot. A pakisztáni dele­gátus hangsúlyozta, Pakisztán azért tartozik a tizennégy or­szág közé, amely a javaslatot előterjesztette, mert igyekszik megőrizni az Egyesült Nemze­tek tekintélyét. Ha lövések hangzanak el a szomszéd ház­ban, akkor az ember nem .vo­nakodik rendőrt hívni, csak azért, mert egyesek szerint a lövöldözés a szomszéd magán­ügye — mondotta a pakisztáni delegátus. A jugoszláv megbízott köve­telte, hogy Hammarskjöld má- gyarországi látogatását tegyék a leghamarább lehetővé. A jugoszláv delegátus azonban ugyanakkor bírálta a tizennégy ország határozati javaslatát, amely nemzetközi megfigyelők más országba való küldéséről intézkedik. Az ENSZ-megfigyelők ügye a közgyűlés előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents