Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-28 / 308. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ ä Mali Olaszt tatmány reodelets a gyermektelenek adójánál megszgntelésérőt A gyermek tel enek adója 1957. január X. napjával meg­szűnik: az adót nem kell le­vonni : aj az 1957. január 1. napja után esedékessé váló illetmé­nyeit (mumkaibéuek. fizetések) utárr. b) a murátavászonyan kívü­liek jövedelemadójának ki fi ke­lésére kötelezettek részére az 1957. Január 1; után kifizetés­re kerülő összegek után, to­vábbá c) a termelőszövetkezeti ta­goknak a munkaegység sze­rint járó, végül a munkaközös­ségi tagaknak az 1957. január 1. napját követőem, kifizetésre kerülő részesedésbe után. Az általános jövedelemadó kifizetésére kötelezettek ter­hére a gyermekbe]enek adóját 1957. január 1-től nem kel! kivetni. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése Moszkva (MTI) A TASZSZ iroda je­lenti: a Szovjetunió Kommunista . Pártjának Központi Bizottsága december 20—24 között ülést tartott. Az ülésem a következő kérdéseket tárgyal­ták: 1 Bajbakov és Szafeurov jelentése a ha- -*-• todik ötéves terv előkészületének be­fejezéséről, valamint az 1957. évi népgazda­sági tervről szóló jelentés. O Bulganyin beszámolója a szovjet nép- “* gazdaság vezetésének megjavításáról. A napirenden szereplő kérdésekben a plé- mim elfogadta a megfelelő határozatokat. Sepilovnak a Szovjetunió külügyminiszte­révé történt kinevezésével kapcsolatban a plenum felmentette Sepilovot a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságában viselt titkári megbízatása alól. Határozat a hatodik ötéves terv szerkesztési munkálatainak befejezéséről, valamint az 1956—1960. évi és az 1957. évi népgazdasági tervre vonatkozó ellenőrző számok pontos megszabásának irányáról Moszkva (MTI) A TASZSZ közli: az SZKP Központi Bi­zottsága határozatot hozott a hatodik ötéves terv szerkesz­tési rrmmkáinak befejezéséről, valamint, az 1956—1960. évi és az 1957. évi népgazdasági terv­re vonatkozó ellenőrző számok­ról. A határozatot N. K. Baj­bakov és M. Z. Szaburov be­számolója alapján hozták. A határozat bevezető része n egállapítja, hogy 1956-ban a következetes lenini politika és a XX. kongresszus határoza­tainak végrehajtása eredmé­nyeként új nagy sikerek szü­lettek a szocialista ipar fej­lesztésében. Az ipari termelés 1955-höz viszonyítva kib. 11 százalékkal riöv kszik. A nehézipar elsődleges nö­velése alapján sikeresen fej­lődnek a népgazdaság más ágai is, köztük a mezőgazdaság is. Rövid idő alatt i>5.5 millió h jktár szűzföldet tettek ter­mővé. a Központi Bizottság a to­vábbiakban megállapítja, hogy a hatalmas beruházások mel­lett 1956-ban nagyszabású in­tézkedéseket tettek a nép anyagi és kulturális színvona­lának további t-u.elésére. Megállapítja a Központi Bizottság, hogy egyes fontos nyersanyagok termelése 1955. óta emelkedett ugyan, de 1956- ban e nyersanyagok termelését illetően a tervet nem teljesí­tik. Ennek az az oka, hogy komoly hiányosságok mutat­koznak a népgazdaság terve­zésében és egyes egyes minisz­tériumok nem kielégítően irá­nyítják a vállalatokat és épít­kezéseket. A Központi Bizottság elítéli egyes ga> dasági vezetőknek azokat a kísérleteit, hogy nem kielégítő üzem- és építkezés­vezető munkájukat a tervezési fogyatékosságokkal igyekeznek rejtegetni, és alacsonyan meg­szabott tervet próbálnak kicsi­karni. A terveknek reálisak­nak kell lenniök, de nem ala­csonyan megszabottaknak.. A Központi Bizottság kötelezi a gazdasági vezetőket, a szovjet-, a párt- és a szakszervezeti szervezeteket, hogy eltökélten szüntessék meg a gazdasági vezetésben észlelhető hibákat. A határozat befejező részé­ben a Központi Bizottság fel­hívja a figyelmet arra, hogy a Jelen haláro atbain foglalt fel­adatokat az ország fejlődésé­nek menete írja parancsolóan elő és feltétlen teljesítésük a szovjet állam létszükséglete. Az SZKP Központi Bizott­sága kifejezi azt a meggyőző­dését, hogy a munkásosztály, a kolhozparasztság, a szovjet értelmiség teljesíti az SZKP XX. kongresszusának törté­nelmi jelentőségű határozatait. Határozat a szovjet népgazdaság irányításának megjavításáról Moszkva (MTI) A TASZSZ közli: Az SZKP Központi bi­zottsága N. A. Bulganyin be­számolója alapján határozatot hozott a szovjet népgazdaság irányításának megjavításáról. A határozat többek között így hangzik: A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése megállapítja, hogy az SZKP XX. kongresszusa út­mutatásainak alapján mosta­nában több fontos intézkedés történik az állami tervezés megjavítására, a gazdaság irá­nyításában észlelhető túlzott központosítás megszüntetésére, valamint a Szövetséges Köz­társaságok szerepének fokozá­sára a gazdasági építésben, a szovjet minisztériumok, a gaz­dasági egyesülések és a válla­latok jogkörének további ki- terjesztésére, az adminisztrá­ciós, igazgatási apparátus lét­számának csökkentésére és egyszerűsítésére. A demokratikus centraliz­mus megköveteli a termelés minden módon való javítását, a tervszerűség megszilárdítá­sát az egész gazdasági tevé­kenységben. Az SZKP Központi Bizottsá­gának ülése szükségesnek tart­ja megállapítani, hogy az ál­lami tervezés gyakorlatában és : sógorban a folyó tervezésben lényeges fogyatékosságok van­nak. Az állami Tervbizottság, az állami gazdasági bizottság, valamint a minisztériumok ko­moly mulasztásokat és hibákat követnek el a termelési, beru­házási és az anyagi-műszaki ellátási tervek kidolgozásában, rosszul tesznek eleget az álla­mi tervek teljesítésének ellen­őrzésében reájuk háruló köte­lezettségeiknek. A Központi Bizottság a párt elsőrendű fel­adatának tekinti a népgazda­ság irányításának minden mó­don való javítását az SZKP XX. kongresszusa irányelvei- í nek alapján. ,< * Az elkövetett hsfodk kijevi-11 tásának módjaival foglalkozik ( a határozat befejező része. I» Q&witp után A Pécsi Közlekedési Vállalat gumihiány miatt kilencxennel csökkentette az autóbuszjáratok számát Tegnaptól kezdve 90 busz­járattal kevesebbet indított a Pécsi Közlekedési Vállalat, mint azelőtt. Naponta már csak 31 busz közlekedik — 44 helyett, 10 kocsi gumiabroncs hiányában üzemképtelen, s ezek száma egyre szaporodik. A gumiabroncs- és alkatrész- hiány okozza ma a legtöbb gondot a Pécsi Közlekedési Vállalat vezetőinek, dolgozói­nak.- Ami, tőlük félik — meg­teszik. Igyekezni fognak a csökkentett járatok ellenére is minden utast elszállítani. Ha ez mégsem sikerül, ne szid­juk az autóbuszok vezetőit, a kalauzokat, ök nem tehetnek róla. A gumiabroncs hiánya, az alkatrészellátás zavarai: tény. De lehet-e ezen változtatni? Van-e vagy lesz-e arra mód, hogy ebben a zimankós időben ne gyalogoljanak órák hosszat a munkába, vagy egyéb dol­gaik elvégzésére siető embe­rek? A Pécsi Közlekedési Vállalat vezetőinek válasza nem sok reménnyel biztat. Elmondták, hogy nemrég jártak ez ügyben Budapesten. A VKGM-ben hallották, hogy a Ruggyanta gyár csak napi 40 gumiabron­csőt tud gyártani s jelenleg az országos igény kilencezer Minden esetre reménykednek, hogy vagy külföldi segítséggel, vagy más úton legalább annyi gumiabroncsot kapnak majd, amennyi az első kerekekre kell. A hátsó kerekekre ugyan­is javított gumikat is tudnak használni. — A bányász járatokat min­den körülmények között biz­tosítjuk — jelentették ki. Üzemanyaguk is van elegendő. Ha az említett problémák meg­oldásához segítséget kapnak és ezeken kívül kocsiparkjukat legalább két kocsival növel­hetik: több útvonalon lehetőség nyílik a jelenlegi korlátozás megszüntetésére. A Pécsi Köz­lekedési Vállalat addig is azt kéri az utazóközönségtől, hogy csúcáforgalom idején csak a munkába igyekvők vegyék igénybe az autóbuszokat. A szükség, a kényszer dik­tálja ezt a kérést. Éppen ezért támogatást, segítséget kérünk a PKV számára. Hathatós, emberi segítséget az úgynevezett felsőbb szervek részéről is. Mert valamit — ha nem is sokat — tudnának segíteni. Tudtak volna a múlt hétén is, de volt, aki nem akart. Az történt ugyanis, hogy a PKV vezetői Katona Lajos­nak, Baranya megye kormány- biztosának, a városi tanács és a Pécsi Szénbányászati Tröszt illetékes vezetőinek aláírásá­val és pecsétjeivel ellátott igényléssel Budapestre utaz­tak. Ahhoz, hogy a bányász­járatok biztosításához szüksé­ges autóbuszokat megkapják, az igénylést még alá kellett íratni a Szénbányászati Minisz­térium munkásellátási önálló osztályának vezetőjével, majd Fehér Lajossal, az ország szén- kormánybiztosával, a VKGM közp. gk. előadójával, sőt a pénzügyminiszter helyettesével. Sebestyén Tiborral is. Sokáig tartott, de aláíratták. Minden esetben le is pecsételtették a papírt s miután a pénzügy­miniszter helyettese oda is írta, hogy ,,2 darab exportra szánt, de visszatartott 602-es Ikarus gyártmányú gépkocsit a Pécsi Közlekedési Vállalat részére kérem kiutalni” el­mentek a KPM VI. főosztályá­ra, Ivócs Béla osztályvezető helyetteshez. De mit tesz isten — Ivócs Béla a két kocsit nem utalta ki. Elvégre bürokrácia is van a világon. —m—i— A Rákóczi úttól az Üllői útig — Budapesti képeslap — Hétf Hton 958 csille szenet termeltek a pécsi bányászok Az önkéntesség alapján szilveszteri műszakot szerveznek December 24-én a pécsi bá­nyákban 1020 bányász szállt le földalatti munkára, 339-em pedig külszíni munkát végez­tek. A hétfői műszakban kiter­melt 958 csille szenet a szi­lókban tárolták. A kitermelt szén mennyisége nem közelíti meg az előző napok átlagát. Ez azonban érthető. Hétfőn ugyanis kevesen végeztek ter­melő munkát. A műszak cél­ja az volt, hogy elvégezzék a szükséges fenntartási munká­kat, és előkészítsék a munka­helyeket az ünnepek utáni ter- Inelcshez. Csütörtökön a pécsi bányák­éban is. Komlón is ismét ter­helő műszakot tartotta*, rá­esett 1344 bányász végzett töldalattt termelőmunkát. Pécsbányatelepen 423, Béke­aknán 183, István-aknán 458, Vasason pedig 280 volt a le­szállók létszáma a délelőtti műszakban. Komlón ugyanek­kor a Kossuth-aiknán 448, a III. aknán 190, Anna-aknán 157, Béta-aknán pedig 179 bá­nyász szállt le földalatti mun­kára. Az ünnepi műszakok a pé­csi bányákban, — de úgy tud­juk Komlón is — rendben folytak le. Balesetről, nagyobb üzemzavarról sehonnan sem érkezett jelentés. Egy két nap múlva ismét kettős ünnep köszönt ránk: az újév. Dolgoznak-e Szilveszter­kor a bányászok — tekintve, hogy Szilveszter ünnepnap az idén? A pécsi bányák munka nácsa azt tervezi, hogy hét­főn, azaz Szilveszterkor dél­előttös műszakot szerveznek a teljes önkéntesség alapján. A végleges döntést azonban csak a munkássággal való megbe­szélés után hoz a munkásta­nács. A délelőttös műszak elé feltehetőleg nem gördít aka­dályt a munkásokkal való megbeszélés, hiszen azért ter­vezte a munkástanács a mű­szak megtartását délelőttre, hogy délután már mindenki készülhessen a szilveszterezés- re. A szilveszteri műszakot Komlón Is megszervczUk. ter­mészetesen szintén Bnkénte-: vlapon. a madárfütyülő. Minden madarat és állatot utánozhat vele, még önmagát is. Használati utasítással együtt mindössze egy forint. Itt az univerzális madárfütyiM ... Osztogatja a füttyös ember a kakastaréj- szerü lemezkéket és csiripel, akár egy madár - üzlet. Odatartja a fülét a trafilcosnéni, kezé­ben savanyúkáposztával púpozott tál, a tál alatt meg egy gyerek kísérletezik, az újfajta hangszerrel — Vegye a szájába, üljön az eperfáira és öt perc múlva lelövik, mint egy kanverebet, lát a valódi, hamisítatlan madár fütyülő. Nevet a rendőr, a vasutas, meg a szabad­napos kalauznő, nyihognak a gyerekek, nevet a tmfikosnéni és, kezében félrebillen a tál, káposztalé csurog a gyerekfejre. Hullámzik a tömeg az utcai árusok előtt, kinek itt, kinek ott nyílik meg a pénztárcája. Nagy a választék, a selyemkendőtől a stol- verkig minden Joapkató, ami csak szemnek és szájnak ingere. Kékköpenyes ember bár&ny- bőrkucsmát próbál a kirakat tükrében, féllá­bon ugrál a másik: cipőt vásárol, zörögnek a láncon a ruhaakasztók, 57-es naptárt kinál- gat a moziportás, az úttesten pedig rikolta­nak az autódudák. Fent a tetőkőn, ablakpár­kányokon, aknaütötte falakon munkások egyensúlyoznak, kő és tégla hűink az asz­faltra, elborítja a por az úttesten szorgoskodó Beszkárt-nvunlcásokat. Dobog a szíve ennek a hatalmas váróénak ■ mindannyiunk városának. Eltűnt már a . va az emberek arcáról, a félelem egyre rit­kábban keseríti a perceket. Holttest feküdt itt a sarkon még egy hónappal ezelőtt s lám a felirat már holnapot hirdet: „Keravill építke­zés”. Eltűntek a rokkant villamosok és a ki­égetett acélszömyek, gyógyítja a sebeit a vá­ros. Gyorsfényképek: Híradó-mozi. Folyamatos előadás fél tíztől, fél négyig. Nemzeti Színház. Felirat a falon: „Nem akarunk tovább gyalogolni, villamost a kör­útra”. Alatta: „A sztrájk: infláció, halál. A munka: élet.” Diáksapkás fiatalember topog a színház előtt, aktatáskát szorongat, lánu* vár talán, ni, már töri is magát a tömegben és nyújtja a kezét;. Motorvásár a TOTO-irodával szemben. Ki a vevő, ki az eladó, melyik motor kerül piacra, s melyiket hozták csak azért, hogy a szemét hizlalja? Az isten tudja csak, meg az avatot­tak. Rákóczi-tér. Nagy a tömeg a néhány héttel ezelőtt hantolt sírok körül. Kékköpenyes fér­fiak koporsókat emelnek egy teherautóról. Utal nyitnak a bámészkodók, egy pillantás a gödörbe, sovány kéz nyúlik ki a földből. Széi- rebbermek az érzékenyebbek, szipog egy fiatalasszony és szemét törli. Exhumálnak. Üllői út—Körút sarok. Rendőrnő irányítja a forgalmat. A Corvin közből porfelhő tódul, benn gerendákat feszítenek a romok közül, néhány méterrel odébb karácsonyfadíszek csillognak egy asztallapon, mellette újságárus kiabálja rekedten: Megjelent a rádióújság. Él a város. Újraélesztette a munka. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 308. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK. 1956 DECEMBER 28

Next

/
Thumbnails
Contents