Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)
1956-12-21 / 304. szám
1956 DECEMBER 21 NAPLÓ 3 Betörés Negypeterden Önbetörés Botykapeierifení Amiről ma Pécsúj hegyen beszélnek A műit héten értesítették a 4 szigetvári rend őrkapitány sá- 4 got, hogy a botykápeterdi és nagypeterdi földművesszövet- kezet boltjába ismeretlen tettesek behatoltak és onnan nagyobb összegű pénzt és árut elvittek. t Nagypeterden valóban megállapították a betörést. A kár 5 400 forint, ennyi készpénzt f találtak a tettesek a boltban s magukkal vitték. ttotvicq.net;erden azonban mást állapított meg a nyomozás. Mikor a boltvezetőt fag- . gatták a lopás körülményei- ról és az ellopott összegről, mást vallott, mint a család másik tagja. Többek közötti azt mondta, hogy az aprópénz is eltűnt, melyét egy í panírdobozban tartott. Később a kérdéses dobozt a bolt- a kezelő lakásán megtalálták. \ Ugyancsak előkerült 4 000 fo-i rint a méteráru között, me- a lyet eltűntnek jelentetteit. így \ a nyomozás megállapította, 4 hogy önbetörés történt. A i részletek kivizsgálása még fo- J lyik. i Hogyan lehetne ésszerűbben megszervezni az üzemek munkáját, hogyan lehetne igazságosabbá tenni a bérezést? Ez foglalkoztatja most csaknem valamennyi munkástanácsot. Ez most a pécsújhegyi üzemek munkástanácsának is a főproblémája. Aki ismeri a pécsújhegyi üzemeket, tudja, hogy a kerítésen belül több egymással kooperáló üzem működik ott. Valamikor egy irányítás alá tartozott valamennyi, de aztán szétválasztották őket. Miért? Azért, — mondták akkor, — mert így ésszerűbb lesz a termelés. De mit bizonyítanak a tények? Egy példa: Külön üzem most a brikettgyár, önálló a vegyesüzem, önálló a szén-mosó is. Mindegyiknek van igazgatója, főkönyvelője, önálló adminisztrációja és önálló bürokráciája és természetesen külön bankszámlája is. Ha most a vegyesüzem, — amely javításokká foglalkozik — a ..énmo’sónak akar egy gépel megjavítani, de a javításhoz nincs anyaga, akkor igényel anyagot az anvigrakt árból,-üiiely szintén különálló egység, megjavítja a szénmosó gépét, utána elszámol mindkét vállalattal. Inkasszók futnak a Nemzeti Bankba, könyvelnek itt, könyvelnek ott... Ésszerűség? Valamikor az anyagraktár is a pécsújhegyi üzemek kebelébe tartozott. Ez természetes is. Most azonban a Szénbá. yászati; Tröszthöz tartozik. No, ez még nem lenne baj. A baj azonban ott kezdődik. ho«’r a tröszt nem mindig tudja, hog; az üzemeknek milyen anyagra van szükségük. Mit mond a munkástanács? A munkástanács azt akarja hogy ezeket a szétdarabolt, de egymástól elválaszthatatlan vállalatokat ismét egyesítsék. Kevesebb lenne az adminisztráció helyben is, de országé - viszonylatban . is. (Gondoljunk csak a külön bankszámlákra' Ésszerűbben lehetne megszervezni az együttműködést a kü- :önbözö egységek között. A munkástanácsnak ez a javaslata mindenképpen ésszerűnek látszik. A közeljövőben kapják meg majd a választ, hogy megvalósul-e ez a javaslatuk. Most tárgyalnak ebben az ügyben az illetékes minisztériumban — mondják a munkástanács tagjai. A javaslat persze nem valósul meg köny- nyen. Külön tröszthöz tartozik a brikettgyár, ismét mások alá a többi üzemek. Ha a munkás- tanács javaslata megvalósulna akkor néhány íróasztal feleslegessé válnék a különböző csúcsszervekben. Az íróasztalok pedig — tudjuk — nem szívesen válnak feleslegessé, bármennyire is feleslegesek. A bérezés problémáját, ú.i Leveleink nyomában: Semmi se csorbítsa a kereskedelmi dolgozók jó hirnevéf Szerkesztőségünk levelet kapott Szegedi Károlyné és Keller Ilona aláírásával. Levelükben azt panaszolják,, hogy a Megyeri úti villamos kitérőnél levő Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 26-os számú boltjában a cukorkimérés alkalmával kilónként 6—10 dekával kevesebbet mérlek. Ezzel néhány vásárlót károsodás ért. Röviden ennyi a levél tartalma. Nem kételkedünk a levélírók igazmondásában, mégis azt tartjuk helyesnek, hogy magunk is meggyőződjünk hasonló esetről, vagy éppen az ellenkezőjéről. Csütörtökön délelőtt ezért indultunk útnak a Kereskedelmi Felügyelőség részéről Gabos Jakab felügyelővel. A bolt előtt sorban állnak a vásárlók. Néhány perces várakozás után nyílik az ajtó és Rab József né Megyeri úti lakos lép ki rajta. Gabos Jakab igazolja magát és kéri az asszonyt fáradjon vissza: meg alcar győződni arról nem történt-e árucsonkitás. A vásárlók közül többen figyelik a mérleg skáláját. Az egy kilósnak vélt cukor csak 97 deka. Még két árucikket mér le azok Is három-három dekával kevesebbek a kelleténél. A vásárlók meglepődnek, de nem szólnak egy szót sem. A kiszolgálók is tágra- nyitják szemüket. Meglepődik Schveiczer Béliné is, aki az árut kimérte. Érthető is, hiszen egyedül Rab József né kilenc deka kifizetett áruval károsodott! — Hasonló esetet nem tapasztalt? — kérdezzük Rab Józsefnél. — Hát én nem szoktam otthon megmérni. Hanem az élesztőnél, mintha valamivel kevesebb lett volna. De azt sem mértem meg... Hátra megyünk a raktárba. A készlet arról tanúskodik, hogy gondoskodás történt a vásárlókról. Hozzák a panaszkönyvet. Belelapozunk. Szegedi Károlyné panaszát december 19-én jegyezte be. Azt írja, hogy másodszor is sorban állt, mert beteg édesanyjának túrót akart venni. Ekkor mérték le a cukrot, egyik kiló 6 a másik pedig 10 dekával volt kevesebb. — Már harmadszor volt itt a panaszos — szóltunk is neki, hogy micsoda dolog, eny- nyi cukrot vásárolni — mondja az egyik eladónő. Mindenről esik szó, legkevésbé'arról, hogy súlyos hiba a súlycsonkítás. Schveiczer Bé- láné gondolkozik el rajta és így szól: — Hiba volt, hogy megtörtént. Ezután jobban vigyázok. Manapság nem ,könnyű kereskedelmi dolgozónak lenni. Mégis szép feladat. Mind- annyíónk bizalma veszi körül őket. S ezt a bizalmat csak azok érdemlik, akik pontosan, becsületesen szolgálják ki a vásárlót. F. E. Hiányzik ? Nem hiányzik ? A Dunántúli Napló december hó 14-i számában a fenti cím alatt foglalkozott, Pécs egyetlen „vitrinjével’1 miért nem működik? Az úgynevezett „vitrin“ működésével az illetékes rendőri szervek az intézkedést megtették, azonban eredménytelenül. Ennek oka az, hogy az Áramszolgáltató Vállalat a „vitrin" működéséhez nem tud biztosítani elegendő ipari áramot A rendőrség egyetért, azzal, hogy a lakosság biztonságos közlekedése és testiépségének fenntartására vissza kel] állítani a közlekedés terén az október 2-3-i események előtti rendet. Erre azonban ipari áram hiányában egyelőre nincs lehetőség. Az ipari-áram biztosításáig is kérjük a lakosságot, hogy a közlekedési szabályokat úgy a gyalogosok, mint a járművezetők, hajtők még fokozottabban tartsák be, a közlekedés biztonságosabbá tétele és a testiépség megóvása érdekében. Baranya Megyei Rendőrkapitányság Manapság, amikor a munkástanácsok végzett tevékenységéről érdeklődünk, nagyon gyakran ilyen válaszokat kapunk: „Elintéztük a lakás kérelmeket ..„Szereztünk a dolgozóknak hagymát, cukrot“ .......Kiharcoltuk a. munkaruhái ..." És soro'Hatnánk a többit. IV h'sz ez - ""mká stanács dolga! „Igaz, de a dolgozók mind'-vv»l ho zóik "im-k iő’iiik várnak «égít- áget“... És a szakszerveze‘° Neki ke'lene a munkás"!'- ' •ó-kvé<v* ry> ú--o' J?— törődni. Ez tény és az elmúlt hetekben nvndeniitt megindult egv ezész^éges fo'vamat. hogy a szakszervezet a munkások tényleges érd"k’"’-,'mi szerve legyen, De ne ánrd*"'k magunkat: a munkások ma még nem bíznak a szalo—'U'- vczetek vezetőségeiben >s- merve múltbeli tevék"«-«- ' 'i- á két. szerepüket. m"-V -“«’k ■ őket. Ez a helyzet mind r '«“n- kástanács, mind p"d> kszervezet szempontHbé' r «:!- kívül lehetetlen. Az üzemi és más szakszervezeti bizottságok megái’’ i- ának, a kuszá'tság. a «avar megszüntetésének egyik mindenki által elismert feltétele: a vezető szervek ujjává’aoz'á- sa. Erre elkészültek a tervek, a határidők rého! máris hozzákezdtek az előkészítéshez. Ez he'yes. De minden e'pnos- “ágot, gondosságot és türe'- mességet mé’tányo’va ellenezve anarchiát és kank"d\ct, v január végi határidőt he’y-s lenne előbbre hozni. Gyo"«-i'b tempóval, nagyobb erőfezí- téssel — minél sürgősebben hozzá ke” ’átnunk. És tegyük hozzá: a szakszervezeti választások "u- csak a munkástanácsok a szakszervezetek, hanem az élet, a gazdaság normalizálásának is egyik f bérrendszer bevezetésével ot- 4 iották meg Pécsújhsgyen. A 4 dolgozókat öfe bérosztályba so- 4 rolták. ilyen módon: az elsői bárdsztályba ki ültek a víz- 4 hordók és kü'döncök. A má-i sodikba a takarítók, segéd- f munkások, és betanított segéd 4 munkások. A harmadikba azi öt éven alúli gyakorlattal rer 4 delkező szakmunkások, a k' i emelt betanított munkásé’- i a...k már szakvizsgával rende1- i keznek és a nehéz testi mur- i kát végzők. A negyedik bér i osztályba az 5—10 éves gye- 4 korlattal rendelkező szakmun i kasok, az ötödik bérosztá1yb' i nedig a 10 évnél több gyakor i 1 a ti idővel rendelkező szak-i munkásakat sorolták A bére- * két a december 1-i áraknak i megfelelően állapították meg ] Az egyes bérosztályokon belü ' lehetőséget biztosítottak arra J hoav a jobb munkát végzők j több bért kaphassanak, a ke-* vésbé jól dolgozók nedig kevr-f sebbet. Ezzel akarják ösztön')/ ’ ni a munkásokat arra. hogv j becsületes jő munkátj végezzenek. A normarendszer-J rel szemben figyelembe vették J azt is, hogy ki mennyi gyakor-' lattal rendelkezik. Az idősebb! munkások több bárt kapnak.! mint a kezdők. A munkások 1 véleménye: igazságos és jó ez * i bérrendszer. Az üzemek teljes gazdasági életerői még nincs tiszta kénük a munkástanácstagokna Megismerkedni az üzem vagyoni helyzetével, a jöveöe'- mek forrásaival stb., még a következő napok és hetek feladatai közé tartoznak. A kezdeti intézkedésekből és tervekből azonban arra lehet követkéz- 4 tetni, hogy a pécsújhegyi bá-i nyaüzem munkástanácsa meg 4 tud majd állni a talpán, meg 4 tudja oldani feladatát. i K. P.4 II tialárntn csa’t engedéllyé szabad larlozkodal Az Országos Rendőrkapitányság értesíti a lakosságot, hogy a nyugati országhatár mentén lévő határövezeti korlátozások jelenleg is fenmálla- naík, tehát a határövezetben csak engedéllyel szaibad tartózkodni. A jelenlegi helyzet még megköveteli a határöve zetben a forgalom korlátozását is. A közlekedési nehézségek enyhítése érdekében a: Országos Rendőrkapitánysáj felhívja a lakosságot, hogy i határövezetbe tervezett utazásait egyelőre halassza el A határövezeti rend helyreál Irtása érdekében a határöve zetben a karhatalmi alakula tok igazoltatásokat végezne! és azokat, akik tartózkodás engedélyt felmutatni nem tud nak, előállítják. Restaurálják Jakováli Hasszán bég dzsámiját Megtalálták a sokat keresett imafülkét Eredeti török felíratok a kápolna falán JZafa bácsi búcsút cue iskolától L1 ürgesége, munkabírása, * jókedélye, alig őszülő h. ja meghazudtolja korát. A ve!e öregedett, törékeny, kedves. ősz felesége idősebbnek látszik mellette. A négy gyerek nevelésének gondja, a család gondozása, szíve minden v/ereletéhek átadása megviselte bár. de erejét megtörni nem tudta. Ma is, amikor férjét ünnepük, búcsúztatják, eljött vele úgyis mint feleség, úgyis mint hű barát. Lajos bácsi az 6 tányérjára rakja az ünnepi ebéd legjobb fa’Mait, ügyel arra, hogy a pohara ne legyen üres. S arr.l- dr.^ Molnár Péter, a város; tanács oktatási osztályának vezetője átadja In jós bácsinak az iktatás ügy kiváló dolgozója kitüntetést és a pénzjutalmat, ő azt élnyújtja ■— könnyes S'irmmel. könnytől csillogó sze- "ársánsk. Mert ő is rész vo't a tanító. Lajos bács' negyvenegy éves működésének. minden örömének és bánatának. ... Negyvenegy éve már hogv Horváth Lajos elemiis- ko’-ai tanító Vasasra jött. A f. ■ ■■• tanított. S míe esi naponta gyei ok tejébe öntött* * tudományt = reggeltől estig. S nem közömbös megjegyezni, hogy ma a Vasas Il-i iskola mintegy négyszáz tanulóját huszonkét nevelő tanítja. De Lajos bácsit ez abban az időben nem ksse-ítette el. Tanított és nevelt, igyekezett lépést tartani a telepi és a városi iskolákkal. Hogy ez mi- 'yen nehéz munka volt', azt csak azok tudják igazán értékelni, akik maguk is tanítanak — a pedagógusok. És hogy értékelik ezt a munkával eltöltött csaknem fél évszázad küzdelmeit, bizonyította az a kis ünnepség, amelye* Lajos bácsi nyugdíjbamenete- le és kitüntetése alkalmával rendeztek. Lajos bácsi ugyanis a felszabadulás óta Vasas Ilon tanított, illetve a napköziotthont vezette. S nem kis érdeme van abban, hogy az itteni rapköziotthont szeretik verekek és a szülők egyaránt. Együtt volt az egész tahtestü- 'et és bár Lajos bácsi kevés- beszédü ember — annyit mégis elárult, hogy bizony nehéz szívvel választja a nyugoda1- mas életet. Megígérte, be-be- néz majd az isko’ábn, igaz rj;. i|V ■ jíi " ire. Egy vágya volt csak az életben, Az, hogy osztályt kapjon. egv osztályt. Mit tudnék én1 kihozni a gyerekekből, — mondogatta feleségének. Ez a vágya a felszabadulás után pár évre teljesült csak. Jóllehet erre az időre eléggé megviselte a hosszú évek ideget őrlő munkája. Mert ha egy kis izámvetést csinálunk, könnyen rájövünk: komoly, nagy hadseregre tehető azok száma akiket Lajos . bácsi életébe i 1 unitott. /A rom, bánat, siker és si- kertelenség váltogatta avmást, a negyvenegy óvnak a fiatalság nevelésének felelősségteljes munkájában" A hivatósszeretet. Mert tanítónak lenini nem mesterség, hivatás! S hogy ő valóban hivatásának érezte a tanítóságot, ' székesebben mutatja a meg- v.'ottság, amellyel búcsút ve' / iskolától. Búcsúztatták a gyerekek, nuvelőteslület minden tagja fiata’ok és időseobek. De elki sérik az emlékek és elkíséri f élete további útján élettársi mellette őszüli felesége, gyer ""ke'rrk anyja. Tisztelet ' min -j"r ' érő' Hon a i Lrj( «. In teteit, nyugdíjas ál la1» nos ó kólái faa-iítónakt volna a török szellemi élet városi központja is lehetett. A dzsámi és a minaret mellett itt volt a táncoló dervisek kolostora, valamint a török zarándokház, s a török temető. Egyes források szerint az itteni török temető jellegzetes sírköveit egy-két századdal ezelőtt a város középületeinek építésénél használták fel. A dzsámi alaprajza négyzetes, melyet sejtkonzolboltoza- tos átmenettel nyolcszögű kupola borít. A kupolát, s a minaret tetejét eredetileg ólomlemezek boríthatták, amelyeket — minden valószínűség szerint — a XVII-ik század végén távolítottak el, amikor a dzsámit Nasselrót püspök kezdeményezésére és utasítására kápolnává alakították át. Ekkor épült a karzat, amelyen az orgona volt, s valószínűleg ekkor került a dzsámiba az oltár is. Miért nem találták eddig az imatülkét ? Amikor a restaurálás elő munkálataként elmozdítottál helyéről az oltárt, láthatóvi vált a sokat keresett, s másho vá gondolt, értékes műemléke képező eredeti imafülke amely ha időközben meg i rongálódott, tökéletes művész munkára enged következtetni Felvetődik a kérdés, miét nem találták meg eddig, s mi ért nem tudtak a művészet történészek az imafülkéről Erre a legelfogadhatóbb ma gyarázat a következő: az ima fülkék általában kelet fel néznek. Legalább is ez a ta pasztalat. Valószínű ezért gon dolta Szönyi doktor is, — ak ezzel behatóan foglalkozott — hogy a jelenlegi Kórház-tér — később épült — bejárat he lyén volt valamikor a soka keresett imafülke. A tévédé 1 honi/ n f/-»T'"«4 :*»>Hi1} 1U, i szokástól el!.' -Jen nem kelet hanem délkelet irányba nyí lik, azért volt néhány méterre arrébb mint a korábban jelzett hely. Az induló munka első napjaiban is ilyen meglepetéssel szolgált tehát a dzsámi. Ennek magyarázata a már említett építészeti épsége, s talán ez ad még a későbbiek folyatnia egész sor nyitott kérdésre letelepítő választ. Aspán László művezető máris mutatott eredeti török fal- feliratot, amelynek körvonalai elég jól láthatók u meszelés alatt. A jelenlegi Gebauer-freskók lemosása és a vakolat megbontása után szintén remény van a török-korabeli falfestések és felíratok feltárására. Tervek szerint kibontják a kórház udvara felőli fáim az eredeti ablaknyilá-okat. Ugyancsak kibontanák a Kórház tér felőli ablakokat s, egyúttal befalaznák a későob épített bejáratot, amely egy tartóoszlop eltávolításával, s az épület eredeti formáján k megrongálásával épült. V hu, ameddig nem kerül so> az egész dzsámi kiszabad’tó • t. az egyik tér felé nyitó ah't.'c lenne az ideiglenes bejárat. Lebontják a karzatot is, amely nem illik bele a dzsámiba, rontja a térhatást. Ugyancsak eltávolítják a karzat csigalépcsőjét is. Természetesen ezek a tervek időközben módosulnak. A ;nu - ka során jelentkező újabb adatok, felfedezések megmásít hatják az elképzeléseket, de az eredeti cél, hogy az egész építmény a török kornak megfelelően álljon helyre — nem változik. Restaurálás után a dzsu ni továbbra is a római katolikus egyház kezelésében marad, s mint kápolna működik, annál is inkább, mert a környék katolikusainak kedvelt kápolnája a dzsámi, s szívesen tartják esküvejüket • »bh«»« " ••>mantlkus épületi en u vu os házasodó fiataljai is. eli/ki A pécsi emberek javarésze talán nem is tudja, milyen értékes műemlék a Kórház téri dzsámi, amely mellett naponta százak és százak mennek el anélkül, hogy életükben egy- J szer is megnéznék. Egy-két . napja azonban újra az érdek- , lődés homlokterébe került a J török-korabeli kápolna s nyi- , tott ajtaján kíváncsiskodva I be-be néznek az arra járók. . Időnként lovas-fogat áll meg I az épület előtt a kápolna be- > rendezését szállítják el. Az or- \ gone például Nagyárpádra ke- I rül, s karácsonyra be is épí- . tik. Elszállítják az oltárt is. Jelen pillanatban az üresedő t kápolnába gerendákat, palló- t kát szállítanak az állványok- | hoz, s rövidesen megkezdődik t a kutató munka. [ Az Építésügyi Minisztérium ! Műemlék Csoportja irányítja [ és finanszírozza ezt a munkát, [amely Virág Ferenc püspök ! helyeslésével és engedélyével , kezdődött meg. A nagyjelen- , töségű restaurálás tervező em- i béréi dr. Gerő László építész , mérnök és dr. Entz Géza mű- , vészettörténész. Kivitelezői pe- i dig pécsi emberek, Aspán i László kőműves mester, a Mű- i emlék Csoport művezetője, s i munkatársai: Krisztián József, , Opova István és Birghoffer I István kőműves, akik részt- i vettek korábban a siklósi vár. i s más jelentős műemlék hely- i reállításánál is. 4 i dzsámi értékei a Jakováli Hasszán bég ránk a maradt dzsámijának különös j értéke, hogy Magyarország ben megőrizte eredeti épité- i szeti jellegzetességeit, értékeit. Igaz ugyan, hogy ez a XVI. században épült kápolna az 4 idők folyamán sok változáson, 4 átalakításon ment keresztül, 4 de ezek lény-gében nem-vél- forrná 4 ■•! . ni. • t I '.:j io' ‘kbv.h 4 minden valószínűség szerint iskola volt itt, t amellett a kát Kém lehetne előbb? Hogyan lehet ésszerűbben dolgozni? Új bérezési rendszert dolgozott ki a munkástanács
