Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-20 / 303. szám

2 NAPLÓ 1956 DECEMBER M Teljes egyenlőséget a szocialista országok kapcsolataiban! A Csunkocsinnyienpao cikke * Nyugati furcsaságok Kilakoltatják a rendőrséget Peking (MTI): A Csunko- csinnyienpaoban, a kínai ifjú­sági szövetség központi lapjá- han vezércikk jelent meg. amely élesen elítéli a nagy­nemzeti sovinizmust. A lap a kérdést tárgyalva csak Kínát említi, de általános érvényű következtetéseket von le a tárgyalt kérdésből. A nagynemzeti sovinizmus jellemzőit a vezércikk többi között a kővetkezőkben je­löli meg: a saját ország je­lentőségének mértéktelen túlbecsülése, a többi ország lebecsülése és nem egyenlő­ként való kezelése. Az az or­szág, amely ilyen alapon gondolkodik, csak saját érde­meit látja és nem hajlandó észrevenni a másokét. Az ilyen ország saját felsőbb­rendűségének tudatában saját érdekeit minden tekintetben más országok érdekel fölé he­lyezi és azt gondolja, hogy mi­vel ő nagy nemzet, minden más nemzetnek őt kell tisztel­nie. Ez az egyoldalú tisztelet- kívánat viszont magával hoz­za, hogy az ilyen nagynemzeti sovinizmusban leledző ország nam tartja szükségesnek, hogy más nemzetekkel egyenran­gúan bánjon. Az az ember, vagy' éppen nemzet, aki és amely így gondolkodik, legyen bár kommunista, olyan útra lép, amely gyökeresen ellen­tétes a marxizmus-leninizmus- sal és a proletár nemzetközi­séggel. Nem keLl külön kifej­teni, hogy az ilyen elmélet rossz hatás­sal van az illető ország nem­zetközi kapcsolataira, hogy az ilyen magatartás súlyos hi­bákhoz vezet, amelyeket az­után az imperialisták a leg­teljesebb mértékig kihasz­nálnak. A hazafiság és nemzetközi­ség kérdése elválaszthatatlan egymástól — írja a továbbiak­ban a lap. — Mindkettő ma­géban foglalja azt az elvet, hogy minden nemzetnek, le­gyen bár kicsi vagy nagy, gyenge vagy erős, egyenlőnek kell lennie. Ez pedig azt je­lenti, hogy minden igazi hazafinak kö­vetkezetesen tiszteletben kell tartania nemcsak saját, ha­nem minden más nép orszá­gának függetlenségét és egyenlőségét. Az ilyen hazafinak nemcsak az a kötelessége, hogy szilárdan megvédje saját országának függetlenségét és egyenlősé­gét, hanem az is, hogy más országokat is támogasson füg­getlenségük és egyenjogúsá­guk biztosításában. A vezércikk végül azzal fog­lalkozik, hogy mit kell tenni a nagynemzeti sovinizmus ellen. Ezzel kapcsolatban többek kö­zött hangsúlyozza, hogy min­denekelőtt szerénynek kell lenni és minden népet és or­szágot egyenlőként kell kezel­ni, legyenek azok kis vagy nagy országok és népek. Má­sodsorban tanulni kell minden ország­tól. függetlenül attól, hogy az illető ország szocialista vagy kapitalista. S nemcsak a pozitív, hanem a negatív vonásaikból is tanulni keli. Ami a szocialista országok kö­zötti kapcsolatokat illeti, ezek­nek a teljes egyenlőség, az egymás területének, függet- enségének és szuverenitásának teljes tiszteletben tartása, az intervenciótól és az egymás belügyeibe való beavatkozás­tól való tartózkodás, az egység és barátság, a kölcsönös elő-J nyök és segítség, egymás gaz-^ dasági fejlődésének elősegítő-^ se és az imperializmus ellenig egységes harc alapján kell fel-^ épülnie. A kapitalista orszá-^ gokkal való kapcsolatokban^ mindenkor be kell tartanunk a f területi sérthetetlenség és szu-^ verénitás, az agressziótól valói tartózkodás, az egymás bel-J ügyeibe való be nem avatko-J zás, az egyenlőség és a kölcsö-f nős előnyök, a békés együtt-^ élés, a baráti együttműködés,^ a problémák békés tárgyalá­sok útján való rendezése, va-, lamint a világbéfke közös erő-, feszítésekkel való fenntartásá­nak elvét. Végül, ami a leg-jl fontosabb, hogy } a más országokkal valóf kapcsolatokban állandóan^ fejlesztve az egységet, széle­síteni és szilárdítani kell a szocialista országok egység­frontját a nemzeti független­ségért, i a gyarmatosítók uralmának* felszámolásáért folytatott^ harcban, együtt haladva min-, den országgal és néppel, amely J a békét akarja — írja befeje- J zésül a lap. J A vas kalapos bürokrácia jól ismert az olasz áttamap- parátusban és felütötte fejét még a rendőrségen is. A ró­mai rendőrprefektura az ad­minisztráció bővülése miau kénytelen volt egy lakóépü­letet bérelni a rendőrségi hi­vatalok elhelyezésére. Meg­történt azonban az a sajná­latos eset, hogy ismeretlen okokból a háztulajdonos nem kapta meg a félévi lak­bért. A hátralékos lakbérre1 kapcsolatban most egy olyan eset történt, amely valószí­nűleg egyedülálló a rendőr­ség történetében. A háztulajdonos beperelte az olasz belügyminisztériu-1 ■mot és követelte a kaszár- f nyává átalakított bérház ki-{ ürítését. Csodák-csodája — a bíró- í ság magáévá tette a vádat ( és ha a rendőrség az ítélet-i ben meghatározott határidő- * re nem üríti ki a házatok­kor az olasz rendőrök, a ka- J rabinierik fogják erőszakkal J kiüríteni saját rendőrka- J szárnyájukat. Előállhat te-\ hát az az eset, hogy az olasz» belügyminisztérium végre- , hajtó szervei önmaguk ellen t járnak el a bírósági határo- ) zat végrehajtása során. p (A noviszádi Magyar Szó p dec. 5-i számából.) f ,Elterelő hadművelet' A Reuter szószerint a kö­vetkezőket jelenti: „Az an­gol katonák ma Port Said- ban lerakták puskáikat egy római katolikus székesegy­házban és misét hallgattak. Imát mondtak..." Mit tetszik gondolni, miért Imádkoztak az Egyiptomot megszálló angol katonák? Az ember azt hinné, hogy a Kon zervatív kormány bűnös lel­ke engeszteléséért, esetleg a f kezük által elesettek lelki- i üdvéért, vagy talán haza- t menetelükért... Minden l ilyen feltételezés téves, mert f elterelő lelki hadművelet- f tel" — a Reuter szerint — í Magyarországért imád.l<oztak " Port Salában. J (A noviszádi Magyar Szó } dec. 5-i számából.) J Szegény és gazdag kéregetok ( A vitából csupán a szocializmusnak lehet haszna Szvetozár Vukmanovics beszéde A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége küldöttséget küld a Lengyel Népköztársaságba. A küldöttséget Szvetozár Vuk- manovic*, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Végre­hajtó Bizottságának tagja ve­zeti. Tagjai a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének ki­emelkedő vezetői. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Uy- módon viszonozza az Egyesült Lengyel Munkáspárt augusz­tusvégi tartózkodását Jugo­szláviában. Közvetlenül az indulás előtt, Szvetozár Vukmanovics, a kül­döttség vezetője a következő­ket mondotta az újságíróknak: — Küldöttségünk örül, mi­vel a baráti és testvéri Len- gj'olországban alkalma lesz megismerni a szocialista tár­sadalmi viszonyok fejlődésé­nek problémáit. Az utóbbi időben a különféle események, megrázkódtatások, — amelyek az egyes szocialista országok­ban jelentkeznek, — arról be­szélnek, hogy az eddigi bürok­ratikus kormányzási rendszer összeütközésbe került a mun­kásosztály és a nép többségé­neik érdekeivel és hangulaté­val. Es feltétlenül erőfeszí­téseket kell tenni, hogy a fennálló kormányzati rendszert összhangba hozzák a szocialis­ta társadalmi viszonyok fejlő­désének érdekeivel és a szocia­lista demokrácia erősítésével, hu el akarják kerülni a továb­bi megrázkódtatásokat, s ha biztosítani akarják a szocia­lizmus továbbfejlődését a vi- Légben, — Küldöttségünk megérti, hogy milyen óriási fontossá­gú ez a kérdés a világ szocia­lista fejlődésére nézve. S ez­ért nagyon érdekli, milyen módon oldják meg a lengyel elvtársak a korszerű szocialis­ta fejlődésben előállott ellent­mondásokat. Anélkül, hogy egyes országokban komolyan ismernénk e folyamat konk­rét fejlődését, nem lehet ala­pos és nyilvános vitát folytat­ni a korszerű szocialista fej­lődés összes problémáiról, márpedig ilyen nyílt és nyil­vános vita nélkül nem is vár­ható, hogy szabá'yszerűen lás­suk a fennálló problémákat és hogy takarítsuk az utakat a vi' ág,szocializmus fejlődése előtt. — Ezért küldöttségünket nem csupán az érdekli, hogy minél jobban megismerje Len­gyelországban a szocializmus korszerű fejlődésében felme­rült problémákat, hanem hogy a lengyel elvtársaikkal nyíl­tan megvitasson minden olyan problémát, amely a két ország munkásmozgalmát érdekli és amelyek mindenesetre érdekre tarthatnak számot általában- véve a világszocia’izmus fej- '•ődésében. — fejezte be nyilat­kozatát Szvetozár Vukmano- vitcs elvtáns. „Nem ígértem miniszteri széke! Csai Kai-seknek“ Csou En-laj, kínai miniszter­elnök kalkuttai sajtóértekezle­tén kijelentette, hogy Kína szebben bánt az amerikai el­ítéltekkel, mint az Egyesült AUamok a kínai elítéltekkel. Elmondotta, hogy az amerikai elítélteket valószínűleg, jó ma- gaviselctük miatt büntetésük letelte előtt szabadon engedik. Addig is meglátogathatják őket rokonaik — ha az Egye­sült Államok beengedi őket Kínába. Formóza kérdéséről Csou En- iaj elmondotta, hogy a kínai nép állandó erőfeszítéseket tesz Formóza békés felszabadí­tásáért. Cáfolta azokat a je­lentéseket, mely szerint mi­niszteri széket ajánlott fel Gang Kai-seknek,- ha a Kínai Népköztársaság oldalára áll. (Tanjug) A Rádió mai műsora 4.M: Hírek — 4.35—*.»«-1*: Heg- eell nenés műsor. Közben: 6.00: FolurfUliü. - 6*30: E.ésiséoügyt előadás. — 7.00: Htr.-.k. — 7.45: Naptár — ».00: Műsorismertetés. — *.08: Könnyű szlmfónikus zene. g,oo: Iskolások kislexikonja. — 9.30 A kerek kő- Benedek Elek meséje. — 0.40: Gergely Ferenc orgonái — 10.00: Hírek — Pest-Buda zenetörténetéből. — 11.“« Csata. Móricz *ri«mond elbeszélé­se. - 11.40: Kórusok. 13.00: Déli harangszó. Utána: Hírek. — «■*« A Fővárosi NéPi Ze"ekar™?“po­bol. - 13.00: Falurádió. 13.10. Po Eötvös Lóriind!'*BádlóJáték, ulooi lÄ^elÄ.böT \sm\ Ä HTu.li: Részletek Sullivan Házas­ságszédelgő e. operettjéből. — 16.00 A téli Balaton. Előadás. 16.10: Horowitz zongorázik. — 16.57: Mű­sorismertetés. — 17.00: Hírek. — 17.10: Sporthíradó. — 17.35: Rész­letek Cornelius „Bagdadi borbély” c. operájából. — 18.00: Lányok, asszonyok... — 18.15: Szélei és tápéi népdalok. — 18.30: Az lfjúsái: fóruma. — 18.45: Filmzene. — 19.01 Ml újság a nagyvUágban. — 19,13 Doris Day énekel. — 19.24: Jóéi- szakát, gyerekek) — 19.30: Napról napra... — 30.00: Hírek. — 30.16 Uernardax háza. Színmű három lel vonásban. Közben 31.35: Hírek. — 31.55: A színházi közvetítés folyta­tása. — 33.30: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangver­senye. — *4.00: Hírek — 0.10: Himnusz, utána műsorzárás. Tito jugoszláv államelnök távirata Dobi Istvánnak és Kádár Jánosnak Jos zip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke az alábbi táviratot küldte Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Kádár Jánosnak, Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormá­nya elnökének: Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Kádár Jánosnak, a Magyar Népköztársaság fórra- t dalmi munkás-paraszt kormánya elnökének. jj A szövetségi végrehajtó tanács nevében és saját nevem- . ben köszönetemet fejezem ki jókívánságaikért, amelyeket a .- Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népeinek és személy sze- z rint nekem küldtek a Köztársaság napja, november 29-c a!kai- mából. } Teljesen osztom meggyőződésüket, hogy a mi két orszá- é gunk közötti barátság nagyjelentőségű mind szomszédos nrszá- f gaink szocialista fejlődése szempontjából, mind pedig azért, Jj mert hozzájárul a világ békéjének megerősödéséhez. Belgrad, 1956. december 10. \ Joszip Broz Tito A kér égetési rendszert s a néhány kézben összpontosult javakat a gazdasági rendszer hozta létre. E sorok írója né­hány évet töltött el San Franciscóban a Howard, Third és Fourth Street kör­nyékén, a nyomorultak ne­gyedében. Láttam éhezőket, amint a szemetes kannák tartalmát kutatták ennivaló­ért, Ezek táré-dalműnk nyo­morultjai, a züllés útján ha­ladnak, restellnek kéregetnl és félnek lopni. Vannak a letörtek között fejlettebbek, akik a jobban öltözött járó­kelőktől kéregetnek. Meg­jegyzem, hogy e városrészt járó Idegeneknek jó tudni, hogy pénztárcájuk veszély­ben van. A környék falvaibán kré­tajelekkel adják le az őket követőknek a jó, vagy rossz üzletről szóló értesítéseket. Ezt a rendszert használják a hivatalos engedéllyel ké- ] regetők. Kacsatollat, kérész-' tét, vagy művirágot tűzetnék J a megpumpolt ablakába; sok esetben az eljárási és irodai d költségek levonása után a \ maradvány nem sokat tesz J ki a megnevezett nyomorgók a részére. | Az üzletekben, templomok- } ban, ajtón kívül és belül el-} helyezett kannákba dobhatja f a jószívű nép a kegyeletado- } mányt. t Igen, a kéregetés is „big t business’' Amerikában. De \ van egy nagyszivü kecske- { szakállt viselő Samu bá- \ tyánk. (Uncle Sam), aki <j- \ adófizetők zsebéből e főid J kiváltságos urainak osztogat J könyöradományt. J Megáldott minket az Isten f koldusokkal! } (Az Amerikai Magyar Szó t október 25-i számából.) J Tíz perc alatt a világ körül NEW-YORK: Egyelőre nem valósítják meg azt a tervet, hogy tizenegyről tizenháromra emelik a Biztonsági Tanács tagjainak számát. Mint meg­írtuk, a Szovjetunió és Len­gyelország az ENSZ közgyű­lése előtt kijelentette, hogy lehetetlen a Biztonsági Ta­nács kibővítése, ha a Kínai Népköztársaság nem lép a na­cionalista kinal kormány he­lyébe. A Biztonsági Tanács ki­bővítésére tizenkilenc latin- amerikai állam és Spanyol- ország terjesztett elő javasla­tot. * LONDON: Mint a BBC je­lenti, a portszaidi angol-fran­cia tengerészeti hatóság kö­zölte, hogy az ENSZ képvise­lőivel ideiglenes megegyezést kötöttek arra vonatkozólag, milyen feltételek mellett ven­nének részt az angol-francia roncskiemelő hajók továbbra Is a Szuezl-csatorna hajózha­tóvá tételében az angol-fran­cia csapatok kivonása után. E feltételeket most megküld­ték a londoni tengernagyi hi­vatalnak, elfogadásukat ajánl­va. Wheeler tábornok, az ENSZ roncskiemelési szak­értője pedig megküldi a felté­teleket Hammarskjöldnek, akt Nasszer elnökkel fog tárgyal­ni róluk. Az egyik ilyen fel­tétel szerint az ENSZ-csapa- tok szavatolják az angol-fran­cia roncskiemelő hajók biz­tonságát. A hajókon ottmarad az angol és francia személy­zet, de a hajók ENSZ lobogót viselnek majd. * LONDON; Lindt, az ENSZ újonnan kinevezett menekült­ügyi főbiztosa, ma Genfbol Bécsbe utazott, az osztrák kormány meghívására. A fő­biztos a helyszínen tanulmá­nyozza a magyar problémáját. WASHINGTON: Nehru in­diai miniszterelnök kedden este televíziós beszédet mon­Nyugatnémet polgári lap a Szabad Európa rádióról Berlin (MTI) A Münchener Abend Zei­tung „így nem lehet” címmel a Szabad Euró­pa rádió szerepével foglalkozik a legutóbbi hónapok magyarországi eseményeinek kap­csán. A lap megállapítja.: A Szabad Európa rá­dió ténykedése „most hét héttel a magyar felkelés után is arra irányul, hogy otromba propagandával haszontalan módon felizgassa a magyar lakosságot.. .** „Ha Önök a mün­cheni rádió hívására jönnek, akkor akár mar­is visszafordulhatnak" — ezt mondta az oszt­rák határrendőrség egyik tisztje egy mün­cheni újságírónak, aki gépkocsiján a magyar határra érkezett. A lap ezután így folytatja: „Ugyanez a müncheni újságíró elmondta nekünk, hogy a Szabad Európa rádiója sem a magyar mene­kültek, sem a segélyintézmények, sem pedig az osztrák hatóságok körében semmi bizal­mat nem élvez. E rádió működése teszi vi­lágossá előttünk, hogy igen sok magyar me­nekült miért lép fel mindjárt túlzott követe­lésekkel. Sok menekült például úgy tudja, hogy a Szabad Európa megígérte: minden ma­gyar aki átlépi az osztrák határt kétezer Schillinge! kap, vadonatúj ruhába bujtatják és pebelypaplanos ágyban, meleg lakásban helyezik el.” A Szabad Európa rádió nyilvánvalóan azt a benyomást keltette, hogy egy felkelés ese­tén a szabad világ — élén az Egyesült Ál­lamokkal — a felkelők segítségére fog sietni. Ezt a benyomást a müncheni rádióadó a már kirobbant harcok közben is mesterségesen táplálta” — állapítja meg a nyugatnémet pol­gári lap, majd leszögezi: Egy amerikaiak által pénzelt rádióadónak nincs joga ahhoz, hogy a Szabad Európa ne­vén beszéljen. A Szabad Európa rádiót Mün­chenben sem szeretik. Ez olyan tény, amit senki sem tagadhat,“ múlt el. A béke erői azonban szilárdak és azt hiszem, hogy győzni fognak." Nehru ezután India semlegesség! politikájá­ról szólva ezt mondta: „Nem jelent passzivitást, vagy kis­hitűséget az, hogy India nem csatlakozik semmiféle szövet­séghez és nem köt katonai egyezményeket. Azt sem je­lenti, hogy meghátrál a go­noszság elől. Á továbbiakban azt mondta Nehru, hogy rend­kívül hasznos volt számára az Eisenhower elnökkel foly­tatott beszélgetés a világ problémáiról. Hozzátette, űz Egyesült Államok növelte te­kintélyét azzal, hogy támo­gatja és elősegíti az ENSZ alapelveit. Az Indiai minisz­terelnök szerdán újból tárgyal Eisenhower elnökkel, majd Kanadába utazik. LONDON: Az angol rádió jelenti, hogy az Egyesült Ál­lamok alelnöke elindult Becs­be, hogy személyesen vizs­gálja meg az Ausztriában tar­tózkodó magyarok ügyét. El­utazása előtt kijelentette: az a legfontosabb kérdés, hogy felemeljük-e az Egyesült Ál­lamokba bebocsátandó ma­gyar menekültek számát. Az eddigi rendelkezések értelmé­ben az Egyesült Államok 21 000 magyar menekültet fo­gad be. • MOSZKVA: D. T. Sepilov szovjet kül ügymiiniezter, va­lamint G. K. Zsukov a Szov­jetunió marsallja, honvédelmi miniszter kedden Varsóból visszatért Moszkvába — je­lenti a TASZSZ. (MTI) I dott Washingtonban. A többi I között ezeket mondotta: „A háború veszélye még nem |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents