Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-19 / 302. szám

DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Xin. ÉTFOLYAM, 302. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZERDA, 1956 DECEMBER 19 „Fő elvünk: a gazdaságosság“ jövedelmező állattenyésztés, A Zengöaljai Állami Gazdaság tanéi ' 30 holdas kertészet, szakmánybérezés Ksll-e üzemi pártszervezet? A kérdés mostanában sok­helyütt elhangzók és válaszul sokféle vélemény születik. A kommunisták mindenütt rövi­den azt mondják: feltétlenül. A Magyar Szocialista Munkás­párt — a munkásosztály párt­ja. Munkáspártnak pedig min­den időben voltak üzemi szer­vezetei, még akkor is, amikor ezért üldözték, bebörtönözték tagjait. Szervezkedésünket sen­ki meg nem tilthatja, legke­vésbé az, aki a demokrácia Őszinte barátja. Néhol azonban, a munkástanácsok fölösleges­nek tartják az üzemi pártszer­vezetek megalakítását, és aka­dályokat gördítenek eléje. Milyen érveket hangoztat-, rak az üzemi pártszervezetek­ké! szemben? „Mi lesz itt, ha minden patt megalakítja szer­vezetét, mindegyik nekünk pa­rancsolgat?“ A munkásosz­tálynak egy pártja van és lesz. Azok a szociáldemokrata elv­társak, akik 1948-ban a két munkáspárt egyesülése mellett törtek lándzsáit, a történelem igazságát, tanulságát fejezték ki ezzel. Egy osztály mindig akkor volt erős és egységes, Íja sorait nem bontotta meg a civakodás, a széthúzás, ha az osztály legjobbjai egy pártba szerveződtek, egységes célok­ért küzdöttek. A két párt egye­sülése megteremtette a mun­kásosztály egységes fellépésé­nek alapját. Igaz, hogy Ráko- Biék ezt az alapot sosem igye- kezíek erősíteni, szilárdítani, ellenkezőleg: a volt becsületes szociáldemokrata eivtársakat háttérbe szorították, gyakran üldözték, koholt vádak alap­ján iúÍTtók ki a pártból. De a gyűlt, hibái, jogos sérelmei nem vezethetnek bennünket arra, hogy a munkásosztály érdeke ellen cselekedjünk. Ma, ami­kor a munkásosztály rendíthe­tetlenül egységes abban, hogy nem akar élni a régi módon, múlhatatlanul szükséges, hogy erős. egységes párttal rendel­kezzék. Olyan párttal, amelyik hűen kifejezi érdekeit, vágyait, ebben vele egységes, összefor­rott. A Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztály ilyen pártja akar lenni és lesz is. A párt tanult a Rákosi-kiitok súlyos hibáiból. De okult az október végi. november eleji eseményekből is. Akkoriban Budapesten és vidéken is gom­ba módna szaporodtak az új pártok, a parlament szobáiban tülekedtek a hatalomért. A sok párt. sok nézete, állásfoglalása miartt — különösen a zavaros helyzetben — a munkásosztály is elvesztette tisztánlátását. Joggal bírálnak bennünket a .jugoszláv elvtársak azért, mert abban a helyeiben visszafelé, a burasoá több párt rendszer- h z nyúltunk, amely szétzilál­ta sorait és korántsem oldja meg a munkásosztálynak a for­radalomban képviselt céljait. A szocializmus magyarországi fejlődésének kérdései még nem alakulhattak ki világosan, po­litikai berendezésünkről a rö­videsen nyilvánosságra kerülő kormányprogram bizonyára választ ad. Az azonban kétség­telen, hogy a munkásosztály érdekeit, jogait, csak egyetlen, egységes párt képviselheti iga­zán, amelyik a marxizmus-le- ninizmus eszméje szellemében dolgozik. . Azt is mondják: „De milyen lesz az új párt, vele együtt visszatérnek-e a régi, átkos módszerek is?1’ Becsületesen és mindenki előtt őszintén hir­detjük: a régi visszd nem tér­het, a bürokratikus pártszer­vezetekre semmi szükség! Gondolkozzunk csak! A párt­ban a kommunisták nem ma, hanem 1953 óta küzdöttek a Rákos-klikk .módszerei“ el­len. Tíz- és tízezer becsületes párttag, funkcionárius emelte fel szavát a megújhodás érde­keben. Elképzelhető, hogy ezek *> olvtaimfc na* **' Az alsó és középfokú oktatási intézmények téli szünideje Az oktatásügyi minisztérium tájékoztatásul közli, hogy az alsó és középfokú oktatási .in­tézményekben a téli szünet december 20-án kezdődik. Az első szünnap: december 21, péntek. A tanítási szünidő végéről, illetőleg a tanítás megkezdésé­nek idejéről — a helyi körül­mények figyelembevételével — az illetékes megyei, megyei jo­gú városi oktatási osztályok közvetlenül intézkednek. Bu­dapesten a szünidő utáni első tanítási nap január 7. Az óvodai intézmények, az általános iskolai napközi ott­honok, gyermekotthonok, gyer­mekvédelmi és gyógypedagó­giai intézmények működését a déli szünet alatt is biztosít­ják. Újabb külföldi gyógyszer- szállítmány érkezik A Magyar Vöröskereszt újabb három tehergépkocsit indított útnak Budapest felé. A fővárosból újabb külföldi gyógyszereket és kötszereket hoznak Pécsre. A gyógyszere­ket és kötszereket a pécsi kli­nikák, a városi, megyei és já­rási kórházak között osztják szét. 1 magyar forradalmi iitó-naszi formán? rendelete a mankasziineii oa.iok áíheiyezéséiöl Mira akarják tenni az igát? Elképzelhető, hogy a munkás- osztály kiváló fiai saját osztá­lyuk ellen akarnak cselekedni, amikor már felismerték, hogy mi jó és mi rossz? Lehet, hogy akadnak majd ilyenek, de eze­ket a becsületes kommunisták kizárják maguk közül, nem ül­nek egy asztalhoz velük. De mi jó származik abból, ha ez a két szerv egymás nél­kül, egymás ellen, dolgozik? Ha őszinték akarunk lenni, ak­kor a kérdésre a mai helyzet­tel kell feleletet adnunk. Ma a munkástanácsok jobbára szakszervezeti és pártszervezeti ügyekkel foglalkoznak, mert vagy nincs, vagy gyengén dol­gozik a pártszervezet és na­gyon kevés ideje jut tényleges kötelességeire, az üzem gazda­sági vezetésére. Ezt a munkát viszont senki nem végzi el he­lyettük. Az ilyen állapot nem érdekük a munkásoknak, a munkástanácsoknak, különös­képpen a mostani bonyolult gazdasági helyzetben, amikor a munkások a munkástaná­csoktól várnak határozott in­tézkedéseket. A két szerv más­más területen dolgozik, de fel­adataikat együtt kell megolda­ni, mert munkájuk kiegészíti egymást. A pártszervezetek nem akarnak és nem is fog­nak a munkástanácsok „ke­nyerére" törni; segíteni, támo­gatni fogják őket a munkások igazi érdekében hozott határo­zataik végrehajtásában, a párt egyetlen eszközével, politikai munkával. Néhol azt is hangoztatják: „A területen, az üzemen kívül szervezzék a pártot“. A párt­nak lesznek területi szerveze­tei, mint ezt tapasztaljuk, ezek épültek ki a leggyorsabban. De az üzemekben is. Miért? A párt, a pártszervezetek, a kom­munisták útján hatást akar gyakorolni az üzemek tevé­kenységére, s ezt kívülről el­végezni lehetetlen. Az üzemi pártszervezet tagjai nem elcsé­pelt szólamokkal, cikornyás beszédekkel, hanem derekas munkájukkal, emberséges ma­gatartásukkal tűnnek majd ki, szerényen, szakmai hozzáértés­sel és segítőkészséggel igyekez­nek megszerezni a dolgozók bi­zalmát. Hogy mi lesz itt a dön­tőbíró? Az igazság és a meg­győző erő. Ez ma a pártmun­ka sarkköve. A múltban a pártszervezet határozata köte­lező érvényű volt a gazdasági vezetők számára, gyakran még* akkor is, ha az egyáltalán nem felelt meg sem nekik, sem az igazságnak. Ezután is hoznak majd határozatot, adnak taná­csot, javaslatot, elmondják vé­leményüket taggyűléseiken, a kommunista tanácstagok a mun kástanács ülésein, értek ez* létéin és egyebütt. Ha ez a ha­tározat. tanács jó lesz, akkor f a vezetők, a dolgozók elfogad­ják, ha azonban rossz, a párt- szervezet semmiképpen sem kényszerítheti őket parancs­szóval végrehajtására. Az őszinte, meggyőző beszéd, sok­sok tett, segítőkészség. — semmi más — teremtheti meg a párt iránti bizalmat, a párt vezető szerepét egész népünk előtt Ma minden becsületes ember i a kibontakozás útját keresi;' türelmetlenül, önmagát sarkal­va mindig újabb tettekre. S ezekben a hetekben új párti születik, amelyik egyszer s mindenkorra leszámolt a múl bűneivel, új úton jár. Ez a pár azokból a munkásokból ková csolódik össze, akik az elmúl években a párt és a nemze megújhodásáért küzdöttek akik ha nem is időben, de még­is felismerték, hogy rossz útor járunk. Ilyen elvtársakból ala. kult üzemi pártszervezetekn szüksége van a munkásosztály nak, a munkástanácsoknak is mert annál gyorsabban Iába lünk ki a rna-i bajokból, nehéz Hét ezer holdon terül el a Zengőaljai Állami Gazdaság birtoka. A gazdaságnak eddig a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés volt a profilja és a túlzott kötöttség, valamint a helytelen árpolitika következ­tében az elmúlt évben nem kevesebb, mint 7 millió forin­tos deficittel zárt. Már akkor is sokat gondolkodtak azon: hogyan lehetne nyereségessé tenni a gazdaságot, de a kö­töttségek még megvoltak és így nem sokat tehettek, csu- pán annyit, hogy az idén már egy fillért sem fizetnek rá a gazdálkodásra. De ők ennél többet akartak és többet akar­nak különösen most, hogy megtudták: önállóak lesznek a jövőben az állami gazdaságok. Itt is, mint mindenütt az országban megválasztották á munkástanácsot. És első fel­adatként nagyon helyesen azt a kérdést tették fel maguk­nak: mit tehetnének azért, hogy a gazdaság a jövőben nyereséges legyen? Ez az egyetlen fő napirendi pont szerepelt az elmúlt heti mun­kástanácsülésen, amelyen a gazdaság vezetője és szakem­berei is részt vettek. A gaz­daság dolgozói nagy figyelem­mel kísérték ezt az ülést, hisz arról döntöttek itt, hogy jö­vőre mennyit osztanak szét a dolgozók között, vagy mennyit nem. És, ha valami, hát ez különösen érdekli az embere­ket. Mit határoztak ezen az ülé­sen? Elsősorban azt tárgyal­ták meg, hogy a jövőben sok­kal nagyobb gondot kell fordí tani az állattenyésztésre. A rosszul tejelő teheneket ki kell selejtezni és ezek helyébe jól tejelő teheneket kell beállíta­ni. Itt azt is meghatározták, hogy ezeket az új teheneket nem más gazdaságból kell be­szerezni, hanem a helyi jó A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a decem­ber 25—26-i munkaszüneti rta- pcfcat megelőző szombatot de­cember 22-ét rendes munka­nappá, a vasárnapot, december 23-át munkanappá, a szokásos szombati munkaidővel, de­cember 24-ét, hétfőt pedig he­ti pihenő nappá nyilvánítja. Az Újév előtti szombatot, de­cember 29-ét rendes munka­nappá, vasárnapot, december 30-át a szokásos szombati munkanappá és december 31- ét, hétfőt, heti pihenőnappá nyilvánítja. Amennyiben gazdaságossági szempontok a fentiektől elté­rő szabályozást tesznek kívá­natossá, a szakmánisziter külön intézkedik. Azokban az üzemekben, ahod a minisztérium irányítá­sával megbízott vezető decem­ber 27. és december 30. között munkaszünetet rendel el, ott fizetett szabadságra kell kül­deni azokat a dolgozókait, akik ez évi szabadságukat mégnem vették igénybe. Az ilyen üze­mek többi dolgozójának átlag- keresetük ötven százalékát kell a szakminiszter által el­rendelt munkaszüneti napokon folyósítani. A nyíltárusítású üzletek nydtvatartésának szabályozá­sáról a belkereskedelmi mi­nisztérium vezetője gondosko­dik. anyáktól származókkal kell] pótolni. — És miről volt itt szó ezen-1 kívül? — kérdem a gazdaság igazgatóját, Egri Vendelt. — Szó volt arról is, hogy eddig is a tej egy részét lefö­löztük itt a gazdaságban. Ezt ezentúl is megtesszük, csak­hogy a jövőben nem fölözött tejet, hanem savót adunk a malacoknak. így még több jö­vedelmet biztosíthatunk, hisz a túrót is tudjuk értékesítem. Beszéltünk arról is, hogy jó lenne egy üzletet nyitnunk Pécsváradon. Ebben az üzlet­ben értékesíthetnénk á ter­mékeinket. — Milyen termékekre gon­dol? — Hát tudja, úgy határoz­tunk, hogy jövőig 30 holdas kertészetet létesítünk az eddi­gi 10 holdas helyett. Az üzlet­ben aztán értékesíthetnénk a túrót, de a sertéshúst, kolbászt is. . — Talán van húsfeldolgozó üzeme a gazdaságnak? — Dehogy. A sertéseket nem tudtuk úgy eladni, ahopr szá­mítottuk és ezért eddig már hatvanat levágtunk. De levá­gunk még nyolcvanat. Jó ára lesz majd a tavasszal a füstölt húsnak, kolbásznak::; — és szinte leolvasom az arcáról a ki nem mondott mondatot: „Kereskedni kell, meg kell ta­nulni új módon gazdálkodni!” Ebben igaza van, de mennyi­re, hisz most is azt mondja: — Van mészégetőnk és téglagyá­runk is. Ezentúl a téglát és a meszet mi sem adjuk olcsób­ban, mint a TÜZÉP-telepek Tudja mennyit jelent ez ne­künk? Sokat, nagyon sokat! — Mondjon már egy-két szót a növénytermesztésről is. Milyen terveik vannak ezen a téren? — Először is meg kell mon­danom, a jövőben csak olyan növényeket termesztünk, ame­lyek bírják az itteni talajt, jól díszlenek és emellett termé­szetesen pénzt is jelentenek a gazdaságnak. Tavaly 50 hol­don termesztettünk aprómagot. Jól fizetett: 45 000 forint tiszta jövedelmet hozott a gazdaság­nak. Jövőre tudja, hogy mit csinálunk? Kétszáz holdon ter­mesztünk aprómagot. Ugyan ezt tesszük a borsóval is. Ta­valy a 300 hold 150 ezer forint jövedelmet jelentett, tehát megéri, hogy jövőre 500 hóidat vessünk belőle. Ez a mi fő el­vünk: a gazdaságosság', e mel­lett természetesen termesztünk olyat is, ami nem olyan gaz­daságos, de nélkülözhetetlen az ország számára. — A bérezésről nem volt ó? — Dehogynem. Úgy határoz­tunk, hogy bevezetjük a szak- mánybérezést. Hogy mit jelent ez a dolgozónak és mit jelent a gazdaságnak0 Vegyünk egy példát. Idén 340 forintba ke­rült egy hold cukorrépának az összes munkája, vetéstől a ki­szedésig. Jövőre ezért a mun­káért 515—535 forintig fize­tünk. Ez attól függ, hogy mi­lyen a talaj — Ezek szerint akkor a gaz­daság ráfizet erre a boltra — vetem közbe. Az igazgató felemeli a ke­zét, legyint egyet, mintha csak azt mondaná: „Várja meg a végét!” és így folytatja. — Nem fizetünk rá. A dol­gozó is jól jár, a gazdaság egész közössége, no meg az állam is. Figyeljen csak ide. Amikor normában dolgoztak az emberek, nem ügyeltek ar­ra, hogy hány tő marad meg. Akkor csak az volt a fontos, hogy minél többet végezzenek el és így is alig keresték meg a napi húsz forintjukat. He­lyes volt ez? Nem! Na már­most, ha az a dolgozó rende­sen dolgozhat, nem hajtja sen­ki — a norma sem — sokkal jobb munkát végez, mint az­előtt. Mi kiszámítottuk, hogy egy-egy hold cukorrépa föl­dön annyi tövet kivágtak a dolgozók a sietség, a hajsza következtében, amennyi ké­sőbb 50 mázsa cukorrépa ter­mésnek felelt volna meg. Most már érti ugye, hogy miből fe­dezzük a többletkiadást? Bólintok és elindulok ki az irodából, a sáros úton haza­felé. Amint bandukolok, egy­re inkább megvilágosodik előt­tem mindaz, amit Egri Vendel elmondott. Igaza van. Kalku­lálni kell, a vezetőkre, a munkástanácsokra kell bízni a gazdaságokat, hogy a jövőben soha ne kelljen azt mondani: „Na ez a gazdaság már megint ráfizetett”! Uj tsz-eket alakítanak a siklósi járásban A siklósi járásban a múlt­ban összesen harminckilenc termelőszövetkezet működött. Ezek közül a legtöbb felosz­lott és mindössze 4 termelő- szövetkezet folytatja működé­sét. A feloszlott termelőszö­vetkezetek tagjai felkeresték a siklósi járási tanácsot és be­jelentették, hogy új termelő­szövetkezeteket kívánnak lé­tesíteni és teljesen új alap­szabály szerint szeretnének dolgozni. Közölték: szívesen vennék, ha Török elvtárs, a siklósi járási tanács főagronó- musa elvállalná az új termelő­szövetkezet vezetését. cSziiftidábett... a vakáció 20-án 1—dődvk. Iga­zodjon el hát a mber. Én a Dunántúli Napioíioz tartot­tam magamat, mert most az újság számunkra a biblia. Az szerint kell cselekednünk. Megtartották hát a mécsek-, nádasdi iskolások számára a, loarácaonyfaünnepélvt. Három­száz tanulót ajándékozott meg a szülői munkaközösség mint­egy 500 forint értékben. A gyermekek cukorkát kapták. A pedagógusok elhatározták, hogy a szünidő alatt sem hagyják magukra a fiatalo­kat. Ezért megszervezik a csa­ládlátogatásokat. Ismételik a tananyagot, és felfrissítik a ta­nultakat. Elsősorban azokat a tanulókat keresik fel, akik' gyengén tanultak, hogy most ezalatt a hónap alatt lemara­dásukat pótolhassák. S míg az igazgató mindezt elmondja telefonon közlik vé­le hogy az erdőgazdaságtól fái hoznak, csaknem nyolc köb-' métert az iskola számára, ju-, tányos áron. Szenet pedig a< bányász szülőktől kérnek1 majd, hogy a hosszú szünet után semmilyen akadálya ne, legyen majd a folyamatos te-i Izrael állam első magyarországi követe átadta megbízólevelét | Dobi István, a Népköztárse- , ság Elnöki Tanácsának elnö­kké kedden, december 18-án i fogadta dr. Meir Touval rend­kívüli követet és meghatalmaz izott minisztert, Izrael állam I első magyarországi követét, I aki átadta megbízólevelét. A ■megbízólevél átadásakor a kö­vet beszédet, mondott, amúe | az Elnöki Tanács elnöke vá­laszolt; i Újból bekapcsolták az összes magáutelelonokal A rendkívüli állapotokra va­lló tekintettel és a posta fcúl- 1 zsúfoltsága miatt a magánosok 1 telefonjait több napig kikap- 1 csalták a forgalomból. A pécsi postaigazgatóságtól szerzett ér­tesülésünk szerint, a posta hétfőn megkezdte és kedden folytatta a magánosok telefon­jainak újbóli bekapcsolását, illetve üzembehelyezését. Ezzel kapcsolatban a posta kéri a j magános telefonelőfizetőket, (hogy a nappali órákban csak (a legfontosabb ügyekben hasz- ! nálják a telefont és rövid | telefonbeszélgetéseket folytas- ! sárnak. Ellenkező esetben a (központ túlterheltsége miatt i esetleg újból sor kerülhet a ^magánosok telefonjainak ki­Az igazgatói irodában vala­milyen igazolásfélét gépel Nagy igazgató. S hogy befeje­zi elmondja miképpen is sze­reztek tudomást a hosszú kény szervakációról. — 14-én olvasom a Dunán­túli Naplót — meséli Nagy elvtárs — s benne az áll, hogy 15-étől január 20-ig szünidőt kell adni a tanulóknak. Ugyanaznap este beszélt a rá­dióban dr. Kónya Lajos az Oktatásügyi Minisztérium oé­i Szünet van most a mecsek- nádasdi általános iskolában, az egykori püspöki kastély­ában. Csupán az iparitanuló is­kola számára kijelölt osztály- 'ban tartanak még foglalkozá­sokat hetente kétszer, mivel ott csak egy hét lesz az új­évi szünidő. Harminc tanuló­ja van az ipariiskolának. Ide­járnák a falubeli kádár, kő­faragó, és vegyesipari KTSZ tanulói, hogy a hagyományos imesterségeken kívül elméleti tttflUtonk tf gjtttifilüüfLátts*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents