Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-18 / 301. szám

1956 DECEMBER IS NAPLÓ 3 Régi, de jó példa A berkesdi tanácsházán ar­ról beszélgetünk, hogy a pa raszt — ha a jövőben rábíz i zák — maga választja meg milyen társu lások bán gaz­dálkodik. S nem is akármilyen társulások lesznek. Olyanok, melyekben első és legfonto­sabb követelmény lesz, hogy könnyítsenek a paraszti mun­kán, olcsóbbá és jobbá tehes sók a termények előállítását. — Erre már volt példa Ber- kesden — újságolja a tanács­elnök. — Csaknem hatvan éve már. hogy megalakult a ber- kesdi cséplőgép társaság. Aztán előkerülnek a légi idők első paraszti társulásá­nak dokumentumai. Úgy tud­ják. hogy elsőízben az 1800-as évek végén alakult Berkes- den cséplőgép társaság. Még hivatalos neve is volt: ,.Né­met utcai cséplőgép társaság”. Annakidején 42 taigot szám­lált és a tagság közös pénzen vásárolta meg az első garni­túra cséplőgépet, elevátorral és gőzmasinával együtt. Mi­kor elhasználódott, vagy ahogy errefelé mondják elévült, — a második világháború vége felé — vásárolták a második garnitúrát. A harmadik cséplőgépet ti­zenöt évvel ezelőtt vették a berkesdi parasztok. A gép még ma is meg van. igaz most a pécsváradd gépállomás tu­lajdonát képezi. A legutóbbi garnitúra vá­sárlásáról írásos dokumentu­mok is fenntmaradiak, me­lyeket Vörös József a cséplő gép társaság tagja még ma is őriz. Az egyik 1937. május 27-én kelt és így szól: Tek. Nemzetközi Gépkereskedel­mi RT, Budapest Alulírott valamennyien berkesdi lakosok az 1937. évi május 28-án kelt kötlevél feltételei szerint egyetemle gesen vásároltunk önöktől 1 db M. Államvasúti gép­gyári gyártmányú 1070/mm- es cséplőszekrényt az aján­latukban feltüntetett összes felszereléseivel ab hosszúhe- tényi vasútállomás 8.400 az­az ötezernégyszáz ar. pengő vételárért, mely összegből...’’ Azután következik a vásár­lási feltételek és a fizetési részletek felsorolása, majd így folytatódik az írás. „ ... A részletváltókat meg­bízásunkból már csak a fent megjelölt meghatalmazotta- ink fognak aláírni. Előttünk mint tanúk előtt: Teljes tisztelettel Vörös József Jekl János Klug József stb.“’ Mielőtt azonban ezt a leve­let a Nemzetközi Gépke­reskedelmi RT-meik elküldték volna, egy fontos nyilatkozat született meg 38 ajáírással, melynek szövege így hangzik: Karácsony előtt az Ifjúság Házában-Amikor az Ifjúság Házában jártam, akkor éreztem először igazán, hogy közeleg a kará­csony. Nevelők, gyerekek a ka­rácsonyról beszéltek. Nem csoda, hiszen készülődnek a december 23-i ünnepélyre. A háztartási szakkör ajtaja előtt finom illat árulkodik. A . sülő sütemény illata tölti meg a folyosót. A szobában kislá­nyok kekszlesztabol szaggat­ják a karácsonyfára való dí­szeket. a szakkörvezető ügyel a sütésre, a többiek pedig cérnára fűzik a már kész dí­szeket. Majd feltárul a bűvös szekrény ajtaja: s im csodál­Megindul a városok közötti cserekereskedelem A lakosság zavartalan ellá­tásának biztosítása érdekében a Baranya megyei tanács ke­reskedelmi osztálya csereke­reskedelmet kezdett a szegedi városi tanáccsal. Húsz vagon szén ellenében Szeged városa 1 vagon zsírszalonnát, 8 va gon sót. 100.000 doboz gyufát, 20 mázsa Pick-szalámit szállít folyamatosan. Az 1 vagon zsírszalonnából 70 mázsát már leszállítottak Pécsre és ezt a hentesüzletekben hozták forga­lomba. — A megyei tanács kereskedelmi osztálya megál­lapodást kötött a Kalocsavi- déki Fűszerpaprikaipari Vál­lalattal is. A megállapodás ér­telmében 20 vagon szén elle­nében. a vállalat 50 mázsa kü­lönböző paprikát: édes nemes, félédes és cscmegepaprlkát szállít Pécsre folyamatosan. kozzatok gyerekek! Két nagy halom szaloncukor rejtőzik a szekrény mélyén. De nem akármilyen szaloncukor! A kis­lányok készítették. A szalon­cukor csomagolásához szüksé­ges fehér selyempapír szélét is ők vagdosták be. A nagyteremben, ahol a zon­gora áll, karácsonyi népijáté­kokat tanulnak a kisfiúk, kis­lányok. Ük is az ünnepélyre készülődnek. Piroska néni, a szakkörvezető alig győzi meg­adni a választ a számtalan kérdésre, fín is megkérdeztem: szép lesz az előadás? Piroska néni rejtelmesen csak ennyit mondott: Szép. — de nem árulunk el előre titkokat, meg kell nézni. Aki kíváncsi, jöjjön el va­sárnap délután három órakor. Az Ifjúság Háza szakköreinek milden tagját szeretettel vár­ják. „Nyilatkozat. Melynél fogva alulírottak mint a „Német utcai cséplő gép tulajdonosok” berkesdi lakosok kinyilatkoztatják, hogy egy új cséplőgépet vá­sárolunk és egyben kötelez­zük magunkat, hogy a neve- cséplögéptulajdonosok zett ezen cséplőgéppel csépelte tünk évi 6%-ért míg a csép­lőgép ára kifizetődik,” A berkesdi cséplőgép társu- la>t minden évben három tag­ból álló vezetőséget választott, ök intézték a géphasználati társulás ügyes-bajos dolgait, ők határozták mes. mikor és kinél dolgozik a gép. A veze tőség tagsága sorra ment a társulat tagjai között és min­denkire sor került egyszer. A fizetés is szövetkezeti alaoon történt. Amíg a séo árát fizette a társulat, addig százalékos díjat szedett be berkesdi parasztoktól. Mi­kor letelt a fizetési szerződés hat ári de ie. akkor már csak 2 százalékért csépelt a társulat tagjajnak a gép. — Olcsó volt — jegyzi meg ismét a tanácselnök, aki szin­tén tagja volt a legutóbb! időkben a berkesdi cséplőtór- sulatnaik. — Emlékszem egyik évben esős időnk volt, cséplés idején. A gép még messze járt és féltem, hogy mire kör- bemegy a faluban ,és hozzám ér, nagy kár éri a termése­met. Szó'tam hái esrv magán­kézben lévő cséplőgép tulajdo­nosának. El is jött. Elgépslt, de aztán nézhettem a maradék gabonámat, amikor elszámo­lásra került a sor. Többet én sem kezdtem vele, inkább megváltam a társulat gépét. A cséplőgép fenntartását is szövetkezeti alapon végezték. társulat tagjai által befize­tett 2 százalékos géprészből fizette a felfogadott gépész az etetőt, a biztosítást. Ebből vásárolta az olajat és köteles volt érte állandóan üzem­kész állapotban tartami a garnitúrát. Hasonló géphasználati tár­sulást szeretnének létrehozni a berkesdi gazdák a közeljö­vőben. A cséplőgép — mint már említettük — ott van a faluban, csakhogy még a pécs- váradi gépállomáshoz tarto­zik. Igaz, a napokban el akar­ták vinni a faluból, de a falu vezetősége is, meg a parasz­tok is szóltak, hogy marad­ion csak ott, mert ők szeret­nék ismét birtokukba venni, és mielőbb megalakítani most már .,a berkesdi cséplő-tár­sulást”. Nemcsak rajtuk múlik! JVleggyőzőiléscs (»ái'ttagokra wan sxiiksog Eredményesen folyik a púrlsscrvezés a siklósi járásban Az elmúlt hetekben a siklósi járásban' is megkezdődött az MSZMP Szervezetek alakítása, amelyeket a járási pártaktíva értekezleten megválasztott in­téző bizottság irányít. A leg­utóbbi napokig mintegy 227- en léptek a pariba a járásban. Siklóson hetvenen, Szaván he­ten, Villányban tizenöten. — Az intéző bizottság más eifoglaltsägr miatt még kevés időt töltött a pártszervezéssel — mondja Kréth elvtárs, az intéző bizottság egyik tagja, a munkásmozgalom köztiszte­letben álló régi harcosa. — Tudjuk, Kevesebben leszünk s ez nem is baj. A pártnak olyan elvtársakra lesz szük­sége, akik meggyőződésből vállalják a párttagságot. Az alapszervezetek meg is válo­gatják, kiket vesznek fel. — A régi, becsületes MDP- tagok mellett több pártonkí- vüli is jelentkezett. Beremen- den 45 taggal alakult meg a pártszervezet, közöttük egy volt pártonkivüli is van. A siklósi párttagok szívesen 'lát­ják maguk között Nagy Fe­renc elvtársat, öt régebben kizárták az MDP-böl. Igaz­ságtalannak tartotta, többször kérte is vizsgálják felül ügyét, de mindig húzták, ha­lasztották. — Hol alakúi a közel jövő­ben még pártszervezet? — Minden községben és nagyobb üzemben, állami gaz­daságban, gépállomáson — veízi át a szót Marenics elv­társ. — Mindenütt folyik az előkészítés. Persze nem ra­gaszkodunk sémákhoz. A leg­közelebbi intéző bizottsági ülésen megbeszél jük, hogy a siklósi Faipari Vállalatnál szükség lesz-e pártszervezet re Azt gondoljuk, hogy az itteni elvtársak lép'anek a siklósi alapszervezetbe. A Beremendi Cementgyárban még nincs pártszervezet. Itt a munkás- tanács aegályoskodik, a párt­tagok viszont visszahúzódnak bátortalanok. Csupán emiatt késik a pártszervezet meg­alakulása. — Milyen tevékenységet fejtenek ki a meglévő párt­j . •'lek9 — Sajnos, alig-alig dolgoz­nak'. Ezen természetesen nem lehet csodálkozni, ha figyelem­be vesszük az elmúlt hetek­ben lezajlott eseményeket. A pártszervezés mellett az most a legfontosabb feladatunk, hogy felrázzuk a pártszerve­zeteket. a kommunistákat és a szó legszorosabb értelmében csatasorba állítsuk őket. A villányi gépállomáson például mái megtették a kezdeti lé­pést. A gépállomáson kevés az üzemanyag. A munkástanrés cs h pártszervezet közösen be­szélte meg mit tehetnek. Per­sze nem a párttitkár, hanem a munkástanács elnöke intézke­dik, de minden esetre jó volt, hocv ebben a dologban is rtsz- szedugták fejüket. Ahol m :n- kástanác.s van. ott minél gyor­sabban meg kell ter->mten’ ve­lük a baráti együttműködést. Hogyan tovább ? 1középtermetű, fürge vioz gásu szőke fiatalembe i Mohácsi Selyemgyár mun kástanácsának elnöke. Nagy Kálmán olyan 25 év körüli lehet, de gondolkodását a meg­fontoltság jellemzi. Sok kér­désben nem lát még tisztán és ezt ki is mondja: — Sok kérdésben még nem értek egyet a kormánnyal. de... — mondja ezt a félbenmaradt mondatot. És arról beszél, hogy a gyárban dolgoznak. Pénteken egész nap kaptak áramot, de nem tudják, hogy az elkövetkezendő napokban is így lesz-e. Anyaguk van még, de ha oár napon belül nem kapnak, akkor nekik is le kell állniok. — És adnak is el a gyártmá­nyúidtól? . — Nem. Egyelőre csak rak­tárra dolgozunk. Nem tudjuk, hogy mi lesz ... — Mi a véleménye az üze­mek önállóságáról és milyen terveket dolgozott ki már erre-vonatkozólag a munkástanács. — Mi is örülünk az önálló­ságnak, csak az a baj, hogy nem tudjuk hol van ennek az önállóságnak a határa. Mi már sokat gondolkodtunk ezen a dolgon, Ugv látjuk, hogy a mi gyárunk nem lehet teljesen önálló, mert a gépeinken első sorban külföldi anyagot dolgo zunk fel. Tehát ezt a külföld anyagot be is kell szerezni va­lakinek. Egyedül erre nem vál­lalkozhatunk, mert akkor ez igen sokba kerülne. De arra sem vállalkozhatunk, hogy mi értékesítsük a gyártmányain­kat. Ez igen költséges lenne Hogy milyen megoldást talá­lunk mi jónak? A múltban volt egy központunk. Ez igen nagy létszámú és bürokratikus intézmény volt. Mindent ez a központ határozott meg, még azt is, hogy hány munkássá', dolgozhatunk. Ez nem volt jó. Véleményünk szerint azért mégis szükség van a központi irányításra, természetesen nem olyanra, mint amilyen a múlt ban volt. Sokkal kisebb létszá­múra és egy olyan központra, amely az árubeszerzéssel és ér­tékesítéssel foglalkozik. Mert véleményünk szerint a keres­kedés is sokkal könnyebb, ha a külföld 12 selyemgyár ké­szítménye között válogathat, mintha mindegyik egyenként a sajátját kínálgatja. Hangsú lyozni kívánom mégegyszer, hogy ennek a központnak csak ilyen szerepe legyen és még azt a feladatot is töltse be, hogy a gyárak nagyobbrészt inkább Nehés mindenkinek munkái biztosítani Aggasztó az energiahiány Kevés segítséget kapnak Közlemény A Pénzügyőrség értesíti az érdekelt bortermelőket, hogy a boi-Készletfelvételt az alábbi időpontban tartja: 19-én, szer­dán: Aranyhegy. Csoromka- dűlö. 20-án, csütörtökön: Ti- boi r utca. .lakabhegyi út, Kö- *épmakár, Felsőmakár, Ma- kár-düiö, 21-én, pénteken: Bá­lié- út. Bállcs-dülő és Bálics ten Felhívják a bortermelő- ke- hogy a fenti időben napon­ként 8—16 óra között jelenje- 961: meg boruk tárolási he­vén. vigyék magukkal szemle- lv''rtet p, egyéb igazoló iratu- •' • 'tvint az esedékes Oor­^a'saimi adó megfizetéséhez ^ükseges pénzösszeget. Az energiaellátás terén fenn­álló nehézségek a Pécsi Por­celángyárban talán még foko­zottabb mértékben jelentkez nek, mint más üzemekben. Az üzem gázkemencéi gázhiány miatt teljesen leálltak s jelen­leg sem működnek. Ez a tény hatássa! van a gázkemencék hulladékmelegére tervezett ter­melőműhelyek egyrészére is, hiszen porcelánt csak meleg műhelyben lehet gyártani. Az adott körülr-énvek között még szerencse, hogy vannak szén- tüzelésű kemencéik' is. A szén­tüzelésű kemencék hulladék- melegére tervezett műhelyek­ben — ha nagyon akadozottan is — de mégis megindult a termelés. Az áramhiányról elég annyit mondani, hogy a régi meny- nyiségnek alig 8—10 százalé­kát kapják. Nem csoda tehát, hogy az üzem vezetősége, a munkástanács a legjobb akara­ta ellenére sem pes termelő munkával foglalkoztatni a dol­gozók nagyrészét. Pedig a gyár dolgozói most már rendszere­sen bejárnak s termelnének. Udvarrendezés, ablaktisztítás. .. Sok a munkás, kevés a mun­kalehetőség. Mivel foglalkoz­nak akkor a gyár dolgozói? — A nagyon is kevés ter- íclőmunk’a mellett a dolgozók ^entös hányada udvarrende­zéssel, gips/modellek elraktá­rozásával, ablaktisztítással fog­lalkozik — mondja Beke Lász­ló. az üzem főmérnöke. Valóban az üzem területén nagy a sürgés-forgás, de az ilyen munka sem tarthat soká, 'egfeljebb egy-két hétig. S mi lesz azután? Mi lesz, ha még akkor sem rendelkeznek ele­gendő energiával? Mert nyers­anyaguk még van mintegy hát hétre, négyheti szénkészlettel is rendelkeznek. De a gáz- és vitiamosenergiahiány szinte megbénítja a termelést. Szembe kell nézni a tényekkel Ma még csak akad valami tennivaló az üzemben. De ha az energiahiányon továbbra sem tudunk gyökeresen segíte­ni, akkor bármilyen nehéz is kimondani: több száz munkást képtelenek tovább foglalkoz­tatni. Ez a véleménye nemcsak az üzem főmérnökének, hanem Józsa Józsefnek, p. munkásta­nács e1 nőkének is. Szembe kell né,, ni a tények­kel: a dolgozóknak azt a nagy számát, amely ma ha nem is teljesen, de lényegében mégis 'improduktív munkát végez, csak addig tudják foglalkoz­tatni. amíg a fe’~ fcb szervek erre b.rarépct b'r ~';ianak. De — ha az energiaellátás nem ja­vul rövidesen — kérdés, med­dig 'ehet. illetve meddig tud i az á ":.m olyan bért fizetni me'y mögött termelési érték vajmi kevés van? Az üzem Je­lenlegi termeléséről egy adat: aPacsiPoreelánggárűan régebben egy hónap alatt mintegy 280 tonna árut termel­tek. S most? Az elmúlt hónap húszadikától napjainkig alig többet, mint 10 tonnát! Munkájuk pedig lenne, a megrendelők sorra jelentkez r.ek. Elektromos szigetelőket kér a Ganz Elektromos Művek, az ÁVESZ, fogyna az edény­áru is, lehetőségek kínálkoz­nának az. exportra... De egyelőre hiába! Újra és újrá egy akadá'yba ütköznek: ener­giahiány! Mit tesz a munkástanács? A munkástanács, ismerve a gyár nehézségeit, igyekszik se­gíteni, illetve kiutat keresni A segíteni akarás azonban eddig nem sok eredménnyel járt. A múlt hét péntekjén voltak az Építésügyi Miniszté­riumban, de — mint Józsa József mondja — útjukban ke- vIs volt a haszon. Energiát nem tudnak adni — mondot­ták a minisztériumban, s eb­ben igazuk van. Az energia- ellátás megjavítása elsősorban szénbányászainkra hárul. A minisztériumtól most útbaiga­zítást. segítséget, jótanácsokat várnak. Ezekre feltétlenül szükségük lenne, hiszen akár­melyik oldalról is vizsgáljuk a helyzetüket, bármilyen fokon :s lesz megvalósítva a válla- 'ati önállóság, az üzemeknek nem szabad azt érezniök. hogy nem törődnek velük. Pedig most valahogy így áll a hely­zet, ezt bizonyítja a főmérnök és a munkástanács elnökének véleménye, amikor azt mond ják: magunkra vagyunk hagy va! Miben segíthetne a minisztérium ? A munkástanács, az üzemve­zetőség hozzáfogna a tervezés­hez, azonban — mint mond­ják — a tervezéshez is számos adatra lenne szükségük. Első­sorban tudniuk kellene, hogy meddig számíthatnak a jelen­legi bérkeretre? Tudomásuk szerint most decemberre még igen. De mi lesz januárban? Másik kérdés: kapnak-e majd külföldi nyersanyagot? Nem látnak tisztán az adókérdés­ben sem. Mind, mind olyan kérdések ezek, amelyekre mi­hamarabb választ kell kap­niuk a minisztériumtól, külön­ben nem képesek rátalálni a kivezető útra, nem látják még csak a lehetőségét sem az üzem problémáinak megoldá­sára. Most segítsen a miniszté­rium! Minden napi halogatás csak mélyíti a bizonytalansá­got az üzemben. Régebben sok miniszteriális instruktor meg­fordult a gyárban, adtak, szá­mos hasznos javaslatot. Most határozott útmutatásra van szükségük, szívesen vennék, ha a felsőbb szervek — ebben a helyzetben — nem hagynák magukra őket. Garay Ferenc •» szükségletnek megfelelő — .■hát a tervgazdáV-f :k msgfe’clően, mert mi ne- >a- -,yunk ellenségei a tervgazdál­kodásnak — mint a kereslet, '■.ínilat elvén alapuló árukat lyirtsanak. éretném, ha néhány szót mondana arról ■, hogy a Mohácsi Selyemgyár :iilyen jövedelmezőséggel dol­gozott a múltban, és hogy most milyen elképzeléseik vannak a jövedelem elosztását illetően? — Hogy a Mohácsi Selyem­gyár nem volt ráfizetéses, arra legyen példa az, hogy egy dol­lár értékű nyersanyagból há­rom dollár értékű árút állítot­tunk elő. Ennek ellenére a se­lyemgyár vajmi keveset látott viszont ebből a nyereségből, akár beruházás, akár más for­mában is. Mi úgy látjuk, hogy ennek oka az volt, hogy min­den lehető pénzt az erőltetett nehéziparosításra fordítottak. Mi úgy gondoljuk, hogy a jö­vőben az lenne a nelyes, ha a tiszta jövedelem egy bizonyos százalékával — természetesen, ami az adó és egyéb kötelezett­ségek teljesítése után megma­rad — a gyár munkástanácsa és igazgatósága szabadon ren­delkezne és ezt az összeget, akár beruházásra, a gyár kor­szerütésére. akár más célokra, gondolok itt a 13-ik havi fize­tésre, a munkásokkal egyetér­tésben felhasználhatná. Termé­szetesen vannak még bonyo­lultabb kérdések is ennél, mint például az árpolitika. Mi nem tudjuk megérteni, hogy az olyan gyártmányunk, amit tiz- tizenegy forintért vesznek át tőlünk, miért kerül 100 forint­ba az üzletekben, ha egyálta­lán lehet kapni. Mi azt szeret­nénk, ha a gyártmányainkat megfelelő áron értékesítenélc, de ehhez véleményünk szerint is teljesen át kell dolgozni az eddigi ár- és gazdaságpoliti>- kánkat, — fejezte be nyilatko­zatát Nagy Kálmán, a Mohácsi Selyemgyár munkástanácsának elnöke és mégegyszer kifejezte azt az óhaját, hogy jó lenne már tudni: hogyan is képzeli el a kormány á gyárak és üze­mek önállóságát. libben a legteljesebb mer- “~J tékben egyetértünk Nagy Kálmánnal és a lobbi munkástanácsokkal is, akik ezt kérik, mert valóban eddig mindenki csak találgatja, hogy hogyan is lesz az a bizonyos önállóság, amelyről a kormány még nem nyilatkozott. Jó len­ne, ha ebben a kérdésben is hamarosan megjelenne egy nyilatkozat, amely elvileg — a kivitelezés már a helyi viszo­nyoktól függne, a munkástaná­csok határozhatnák meg — le­szögezné: hogyan tovább, mert véleményünk szerint is ez az egyik legfontosabb kérdés most. —i —s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents