Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)
1956-12-16 / 300. szám
A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata a szén- és olajbányászat feladatairól MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM ARA 50 FILLER VASÁRNAP, 1956. DEC. 16. Lássanak munkához a szakszervezetek! Évtizedes harcokban vívta ki a magyar munkásosztály a szabad szervezkedés jogát és megalkotta érdekvédelmi szervert: a szakszervezeteket. A szabad szakszervezetek fennállásuk első percétől következetesen és eredményesen igyekeztek képviselni a munkás- osztály érdekeit Többször meg nyirbálták jogaikat, lehetetlenné tették munkájukat A munkásosztály azonban sohasem mondott le sok vérrel és súlyos sztrájkokkal szerzett jogáról, a szabad szervezkedésről. Az utóbbi években — ahogy egyre inkább Rákosi kezébe összpontosult a hatalom, ahogy egyre jobban figyelmen kívül hagyták a magyar nép jogos kívánságait — rohamosan csők kent a szakszervezetek jelen- tősége is. Voltak évek, amikor a szakszervezet tevékenysége már szinte kizárólag csak a munkaverseny szervezésére és az üdültetésre szorítkozott. Most újra vissza kell állítani 1945—47-es jogaikba a szakszervezeteket! Újra tartalommal kell megtölteni, jogokat kell adni a szakszervezeteknek, hogy végre eredményesen képviselhessék a munkásosztály érdektót. A jelenlegi káotikus hetekben, amikor egész gazdasági, politikai és társadalmi életünk forr, nem könnyű meghatározni a szakszervezetek tevékenységének módozatait. Néhány alapvető vonásban azonban máris megállapodhatunk. A szakszervezeteknek — ebben mindenki egyetért — mindenekelőtt szabadoknak kell lenniük. Valljuk be őszintén, kevés olyan társadalmi szervezetünk volt, ahol a szép, a mutatós formale mögött oly kevés volt a tartalom, ahol a látszat- jogok mögött oly csekély volt a lehetőség, mint a szakszervezetekben. A funkcionáriusokat általában szabadon, a tagság megkérdezése nélkül csereberélték. A kollektív szerződéseken ? termelési értekezletek határozatain pedig köny- nyűszerrel tették túl magukat az igazgatók. Nem, ebből többé nem kérünk! A szakszeivezetnek a szervezett dolgozók a gazdái. Ezzel kapcsolatban szólni kell egy új problémáról. Mi legyen a szakszervezetek kapcsolata a munkástanácsokkal ? Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a munkástanácsok sok helyen kisajátították a szak- szervezetek munkáját, másutt pedig, mint például Nagymá- nyokon és a Postaigazgatóságon a munkástanács rendezte meg a szakszervezeti választásokat. Nem kétséges, hogy a munkástanács mint „munkaadó’* nem szólhat bele a szakszervezet ügyeibe és nem végezheti ej a munkáját. Hisz- sziik, hogy az újjáválasztandó szakszervezetek, de több segítséggel a jelenlegiek is, el tudják végezni feladatukat. A szakszervezet célja, rendeltetése a dolgozók érdekeinek a védelme. Minden tevé- Icenységének tehát etet kcK szolgálnia. A .munka minden üzemben megindult. A szakszervezet feladata tehát ma már nem az, hogy a munka felvételére rábeszélje az embereket, hanem sokkal inkább az, hogy segítsen a legfontosabb munkaterületeikre irányítani az embereket. Mindenekelőtt a szénbányákba a volt szénbányászokat, hogy minél kevesebb embert kelljen energiahiány miatt a közeid napokban elbocsátani. Megfordítva a kérdést: munkaalkalmat kell teremteni valamennyi dolgozónak most azzal, hogy a szénbányákba irányítják az embereket és ezzel lehetőséget teremtenek, hogy valamennyi üzem teljes kapacitással indíthassa meg néhány hónapon belül a munkát. A munkanélküliség a szak- szervezetre, mint érdekvédelmi szervezetre igen súlyos feladatokat ró. Ismeretes, hogy nálunk éveken át nem volt munkanélküliség, így munka- nélküli segélyre sem volt szükség. Most — sajnos — ezzel is szembe kell néznünk. Hogy az átmeneti munkanélküliség ne legyen katasztrofális, lássanak hozzá a szakszervezetek — a bányászok és az építők szak- szervezetének példájára — a szakszervezeti díjakból a munkanélküli segélyalap megterem téséhez. Az üzemekben a közeli naplókban valószínűleg lesznek elbocsátások. De hogy kit bocsátanak el, azt igen-igen meg kell fontolni Bízzunk a munkástanácsok körültekintésében, de szükségesnek tartjuk felhívni a szakszervezeteket: itt is képviseljék a dolgozók érdekeit. Igen alaposan mérlegeljék az elbocsátamdók családi és anyagi helyzetét és csak azután járuljanak hozzá a munkástanács határozatához. Szava van a szakszervezetnek a bérezésnél is. Kísérjék figyelemmel az üzemek dolgozóinak helyzetét és — ahogy az önállóan gazdálkodó üzentek lehetőségei engedik — kö vetelrjék az alacsony bérek emelését. Beszélnünk kell végül még a szociális feladatokról. Üdülési beutalókról a közeli hónapiokban bizonyára nem kell gondoskodiniok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most nem tehetnek semmit. Égető probléma az üzemi konyhák ügye. Kívánják a dolgozók? — Meg kell szervezni. Nagyon nemes gondolkodásra vallana továbbá, ha az üzemi szakszervezet átmenetileg munkát keresne az elbocsátott munkásoknak. Súlyos feladatok előtt állnak a szakszervezetek. Az igazi szakszervezeti munkától többnyire elszokott aktívák nehezen fognak megbirkózni a feladatokkal. Érthető, hogy felvetődött a választások kérdése. De addig, míg a szakszervezeti választásokat meg nem tartják, a jelenlegi aktívák tegyenek meg mindent, hogy e feladatokat elvégezhessék és vegyék bátrabban igénybe a munkástanácsok segítségét! Pénteken 1200 tonna szenet termeltek A pécsi szénmedencében szombaton 1938 bányász látott munkához. Pénteken az aknákból 1200 tonna szenet küldtek felszínre, 86 tonnával többet mint csütörtökön. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozatot hozott a szénbányászat termelésének folyamatos biztosítása érdekében. A határozat értelmében a bányaterületeken haladéktalanul meg kell javítani a közlekedést, hogy a bányászok zavartalanul eljuthassanak munkahelyükre. Ennek érdekében a bányászjáratokat meg kell erősíteni 200 személy- és I teherszállításra alkalmas gép- , jármüvei Gondoskodni kell a bányászjáratok üzemeltetéséhez szükséges gumiabroncsról. A munkástanácsok, ha ez célszerű — kérhetik a bányász- járatok saját kezelésbe vételét. A határozat kimondja, hogy soronikívül biztosítani kell a bányászok anyag, villamosmotor, kábel, sodronykötél, hengerelt áru, cső- és bányafa szükségletét. Az azonnali teendők közé sorolja a külfejtések késedelem nélküli megkezdését, s a termelés maximális biztosítását. Rövid időn belül meg kell vizsgálni a külfejtésre alkalmas új területeket, s ahol ez lehetséges, ott. a munkálatokat azonnal meg kell kezdeni. A szükséges gépeket a népgazdaság valamennyi területéről a külfejtéseikhez kell csoportosítani. A határozat intézkedik a munkaerő biztosításáról is. A bányaüzemek létszámának növelése érdekében pl. azokról a bányászati területekről, amelyek jelenleg nem elsősorban döntő jelentőségűek, a szakmunkásokat át kell irányítani a legközelebbi szénbányákba. A kormány meghatározta az olajbányászat legsürgősebb teendőit is. Az olajtermelés biztosítása érdekében a bánya és energiaügyi minisztérium vezetőjének gondoskodnia kell az olajbányászat részére 6.5 mw Á természetbeni járandóság és a földalatti pótlék kiterjesztése, önálló bányatárspénztár a bányászszakszervezet programjában A bányász-szakszervezet programot dolgozott ki, amelyben összefoglalja a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításához szükséges intézkedéseket. A program leszögezi, hogy a szakszervezet az érvényben lévő bérügyi rendelkezéssel kisebb kiegészítésektől eltekintve egyetért. Álláspontja: alapbérben egyetlen szakma sem haladhatja túl a bánya- iparét. Állást foglal a szak- szervezet programjában a természetbeni járandóságok visz- szaállítása mellett. (Lakás, lakbérpótlék, villanyáram, szénjárandóság). A természetbem járandóság kiterjesztését kívánja a szakszervezet a szénbányászat és aknamélyítés minden dolgozójára, beleértve az irányító szerveket, intézményeket is. A programban a bányászszakszervezet állást foglal a napi nyolcórás munkaidő mellett, amelybe beleszámít a ki- és beszállás is. Elítéld a csúsztatása rendszert, a túlóráztatást, a vasárnapi termelést — mindezek megszüntetése mellett foglal állást: A programban a 30 százalékos földalatti pótlékot követelik minden fizikai dolgozónak — még abban az esetben is, ha csak ideiglenesen dolgozik a föld alatt. A földalatti pótlók kiterjesztését kívánja a bányász-szakszervezet azokra a műszaki értelmiségiekre is, akik beosztásuknál fogva rend szeresen a föld alatt teljesítenek szolgálatot. A társadalombiztosítást független, önálló önkormányzattal és alapszabályzattal rendelkező országos bányatárspénztár létesítésével kívánják megoldani: A nyugdíj- és betegellátásnál javasolják a 15 százalékos gyógyszertérítés eltörlését, a régi és új nyugdíjak közötti különbség megszüntetését. A program kimondja: a kórházakat és egészségügyi intézményeket viasza kell venni, ki kell építeni a szakosított bányaorvosi nendeiőháíózatot. Követelik a családi pótlék jelenlegi rendszerének megváltoztatását. A program kimondja, hogy a szakszervezeti tagságot a továbbiakban is folyamatosnak tekintik és szigorúan betartják az önkéntesség elvét. Leszögezi a program az önkéntesség elvének betartását és kimondja,* hogy a szakszervezeti tagság rendezése után, 1957 januárjától demokratikus úton újjáválasztják az apparátust, az üzemi bizottságoktól kezdve a központig. Szervezett dolgozók! A Magyar Szabad Szakszervezetek Baranya Megyei Szövetségéhez, egyre több dolgozó fordult jogorvoslásért, mivel egyes üzemekben szén és árain korlátozása miatt várható az üzem létszámának csökkentése, sőt egyes helyeken már elbocsátások is fordultak elő. A szakszervezet, mint érdekvédelmi szerv ezt nem nézheti tétlenül. Ezért a Bányaipari Szakszervezet és a kormány felhívását magunkévá téve (nyugdíjas bányászok, munkára szólítását) felhívással fordulunk Baranya megye szervezett dolgozóihoz, hogy minél többen jelentkezzenek (főleg azok közül, akik már dolgoztak bányában) bányamunkára. Magyar Szabad Szak- szervezetek Baranya megyei Szövetsége. villaanosenergiáról. Ezzel az energiamennyiséggel napi 2000 tonna nyersolajat kell termelni. A közlekedés és postaügyi minisztérium vezetőjének feladata a nyersolaj és az olajtermékek soronkívüli torlódásmentes szállításának megszervezése. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata az azonnali intézkedéseken kívül megjelöli a szénbányászat 1957-ben végrehajtandó legfontosabb feladatait is. A határozat értelmében 1957- ben a szénbányászok létszámát húszezer—huszonötezer fővel növelni kell. Az ipar struktúrájának tervbe vett átalakítása következtében a nehéziparból felszabaduló munkaerő egy részét fokozatosan a bányászat területére kell irányítani. A bányászok takásszükség- letének biztosítása érdekében a következő évben tízezer lakást kell építeni. A jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett kell lakásépítési kölcsönt adni. A.kormány utasította a bánya- és energiaügyi minisztérium és az Országos Tervhivatal vezetőjét, hogy állapítsák meg a szénbányászat célszerű legmagasabb termelési szintjét, s azt figyelembevéve tejgyenek javaslatot a feltétlenül szükséges beruházásokra, valamint a külkereskedelmi minisztérium vezetőjét, hogy kezdjen tárgyalásokat jelentős mennyiségű külföldi szén behozatala érdekében. * Teljes ipgdíjal és fizetési is kap a dolgozó üteg bányász A Bányaipari Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöksége közleményt adott ki. Ebben — hivatkozva az ország rendkívül nehéz szón- és energiahelyzetére — felhívja azokat a nyugdíjas bányászokat, akiknek egészségi állapota és más körülményei ezt lehetővé teszi, hogy menjenek le.a bányákba termelő- vagy más munkára. A szakszervezet elnöksége közli, hogy mindazok a nyugdíjas bányászok, akik felveszik a munkát — a korábbi rendelkezésekkel ellentétben — rendes munkabér mellett teljes nyugdíjat kapnak. A közleményt a bányászszakszervezet elnöksége nevében Blaha Béla írta alá. A& 6MQ i/Áfác elindul II iháldinecz Ferenc is nemsokára 1 ismét nekivág a ködös téli reggeleknek. Az asszony majd megint beleteszi minden reggel a nagykabát zsebébe a papírba csomagolt zsíroskenye- ret és ő megint leszáll minden nap a bányába, mint ahogy leszáll vele együtt sok más, öreg nyugdíjas, hogy segítsen több szenet adni az országnak. Régen indult el már az első schichl- re. Harminchárom éve. Elindult, hogy meghódítsa a bányát. Vgy mint a nagyapja és az apja is tette. Három éve aztán a szilikózis győzött. Hatvanszázalékos szilikózissal került nyugdíjba. Most ismét Miháldmecz Ferenc támad. Nekirugaszkodik, hogy legyőzze a szilikózist, a szaggatást a derekában és a fejében, nekirugaszkodik, hogy segítsen legyőzni a bányászhiányt. Hej, ha Miháldinecz Ferenc megint húsz éves volna! Ha még mindig úgy engedelmeskednének az izmok mint akkor! Dőlne is a szén a kezenyomán. Dehát most már ősz fürtök árulkodnak arról, hogy elmúlt a fiatalság. Elmúlt az az idő, amikor még Vasason az első vájárok között volt. Régen volt már amikor az akna-mélyítőkkel, bejárta Komlót, Szászvárt, Nagymá- nyokot... öregek a csontok, az izmok. Nem bírják már a fejtőkalapácsot forgatni. De sebaj. Könnyebb munka ú odaad a bányában. A faelőkészítést, bővítést és hasonló munkát még elbírom én is — humyo- rit az öreg vájár — a fiatalabbak, az erősebbek pedig megfoghatják, amit én már nem bírok. Akik valamiben elsők, azok mindig egy kicsit elszántak is. Mindig nagyon nagyon hisznek valamiben. Mi- háldinecz Ferenc is első most a nyugdíjasok között, ó kapaszkodott fel elsőnek az István-aknai palahányó melletti kaptatón, hogy bejelentse: dolgozni akar. Miért 6 volt éppen mc etsőf ő csak ezt mondta: — Nekem a nagyapám is bányász volt, az apám is az lstván-aknáról ment nyugdíjba, fiaim is bányászok. Szóval nekünk a bánya a mindenünk. Mi csak itt tudunk megélni. Bánya nélkül mi lenne belőlünk? A rádióból hallottam, hogy a nyugdíjasokra is szükség non most, hát ezért mentem. ffej fiatalok, ha 6i is ttggamúgy a szivetekben ereznétek a bánya hívását, mént ahogy Miháldinecz Feri bácsi érzii .i — Nem is akartam én sohasem otthagyni a bányát. Még a nyugdíj miatt sem. De muszáj volt. — Menteni én sokszor: dolgozni szeretnék. Azt felelték: akkor le kell, hogy 'mondjon a nyugdíj ötven százalékáról. Az pedig annyi, amennyit más munkával kerestem volna. Ezért maradtam csak itthon. Pedig kellene a pénz Hat gyerek kér kenyeret. Igaz, kettő már dolgozik. Bányászok. De a legkisebb még jobban szeret ölben ülni, mint a maga lábán járni. Értük még kellett volna dolgozni... Dehát...? Nem volt érdemes. Igaz? — De most már érdemes menni. A nyugdíj is megmarad, a kereset is. Ez már igazságos. Ahogy magyaráz, tervezget, még fia- talabbnak is látszik. A szeme mosolygósán csillog és bizakodva maga elé nézve fújja ki a cigarettafüstöt. — Azt mondták, hogy majd a jövő héten mondják meg, tudnak-e nekem helyet találni. Na én be is megyek majd az aknára és megmondom, hogy minél előbb találjanak nekem való helyei. Lesz is hely biztosan — biztatja aztán magamagát — meglátja, hogy legközelebb, ha találkozunk, már dolgozni fogok. A felesége a konyhaajtóban moso- lyog. örül. Igen örül. Hiszen nemsokára ismét becsomagolhatja reggelenként az embernek a tízórait és az ismét nekivág a ködös téli reggeleknek, végigmegy az öregmeszesi házak között, a sarokról majd. visszanéz, úgy mint régen, amikor először búcsúzott feleségétől, aki az első tízórait csúsztatta a férje kabátzsebébe.. ■ KURUCZ PÁL
