Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)
1956-12-15 / 299. szám
1938. DECEMBER 13. NAPLÓ 3 FÓRUM Mit tehetünk ma a jólétért? Azzal kezdem, amivel népünk is kezdte 1945-ben. Megszüntette az agrárproletáriá- tust, a földnélküliek nyomorgó tömegét és a földigénylő bizottságok ölezői 642,342 parasztnak adtak földet, összesen 3,258,738 katasztrális hol dat. Ekkor alapozódott meg igazán a kapcsolat, a testvéri szövetség a munkások és a parasztok között. Ki ne emlékezne azokra a napokra, amikor a gyárakból vagonszám érkeztek a mezőgazdasági gépek falukra, hogy a nincstelenből földhözjuttatottá lett parasz tok megkezdhessék a munkát. Csak a csepeli munkások 17 vagon mezőgazdasági felszerelést — ekét, vetőgépet, boronát, répaivágót, vödröt, stb. — küldtek a parasztságnak. A magyar paraszt már az első években megmutatta, hogy szereti a földet és bár kezdeti nehézségekkel küzdött, nem maradit alul a volt nagybirtokrendszer termésátlagaivá! folytatott küzdelemben. A számok tanúskodnak emellett: 1949-ben a búza termésátlaga 7,5 mázsa volt. Ugyanakkor 1931—1940-es évek átlagát 7,9 mázsára jelzik a statisztikai kimutatások. A termelőszövetkezetek létrehozásával megváltozott a helyzet a falvakban. A rohamos és sokszor kényszerű szövetkezet fejlesztés károsan befolyásolta az országos termését lagokat. Számos községben a jó gazdák igyekezete és akarata, hogy többet, jobban és olcsóbban termeljen, elveszett a mezőgazdasági bürokrácia útvesztőiben és nem jutott érvényesülésre néhány visszatartó erő miatt. Ilyen visz- szatartó erőnek számított az erőszakos szövetkezet fejlesztés, a vetésterületek és növények előírása, íróasztal mellett készített mezőgazdasági tervek és maga a beszolgáltatás. Ez utóbbi annyira meglassította és visszaszorította a parasztság korábbi, nagy igyekezetét, hogy 1954. májusában már maga Rákosi és klikkje kénytelen volt látszat engedményeket tenni. A fennálló hátralékokat elengedték és három évre előre meghatározták a beszolgáltatás mérvét, mintha ez valamelyest is könnyített volna a parasztság hely ze tén. A hivatalos propaganda közben azt bizonygatta — s kétséges, hogy meggyőződésből — hogy mindez helyes és szükséges, a paraszt javát szolgálja. S ezalatt egy világszerte is elismert mezőgazdasági ország romlott, a termésátlag ha nem is csökkent, de egy helyben topogott s nem kellett volna bevárni a második ötéves terv végét, hogy bejelenthessük a mezőgazdasági katasztrófát. Ismét csak a számokhoz folyamodunk. Tudott dolog vo’t, hogy az országban soha ennyi traktor, mezőgazdasági gép és mezőgazdasági szakiskolát végzett agronómus nem volt, mint az utóbbi öt esztendőben. Mégis a búza termésátlaga 1949-hez viszonyítva 1954-re csak fél mázsával, a rozsé 0,4 mázsával, az árpáé 0,7 mázsával emelkedett. Ugyanakkor a zab termésátlaga visszaesett (fél mázsával) a kukorica egy he'> ben stagnált, a burgonyát, cukorrépát már nem is érdemes megemlíteni, mert elszomorítóak a számok. Mit jelentett ez? Azt, hogy a gyárak elkészítették a gépeket, a mezőgazdaság felhasználta az üzemanyagot és a munkaerőt s a termésátlagok mégsem növekedtek. A „tehén” elfogyasztotta a drága abrakot, de nem adott több tejet, mégpedig a gazdája hibájából. A jövő mezőgazdasági feladatai éppen az Itt felsorolt hibákból következnek. A mezőgazdasági termelés fokozását gátló számos sorompót felnyitott már eddig a forradalmi munkás-paraszt kormány. Megszűnt a beszolgáltatás, előnyösebb feltételek meliett szerződik ezentúl a paraszt az állammal, a termelőszövetkezet-szervezés bürokratikus módszereit felszáHozzászólás molták, szabaddá teszik a földingatlan adását-vételét, bérbeadását, Ezek azonban csak szabadabb kezet adnak a parasztnak, és visszaadták régi termelési kedvét. Ezenkívül számos fontos kérdés vár még megoldásra. Egyik ilyen kérdés a mezőgazdaság fokozott gépesítése. Sokat beszéltünk a múltban a gépesítésről és keveset tettünk megvalósítása érdekében. Ma még többet kell róla beszélni, de úgy, hogy holnap már valóság lesz a kimondott szóból. Csak 1955-ben 6 613 traktort helyeztek üzembe a mezőgazdaságban. Tehát az ország valamennyi lakott területére jut kettő belőlük. Ezek a traktorok valahol állnak vagy félkihasználásra vannak kárhoztatva. Első feladat felmérni traiktorállományun- kat és minél előbb a parasztság — a termelőszövetkezetek és egyéniek — rendelkezésére bocsátani. Ennek számtalan módja lehet. Az egyik faluban bérbevesznek traktorokat, a másikban társulnak a gazdák és megvásárolják a gépet, a harmadik helyen a gépállomástól, a földművesszövetkezettől kölcsönzik egy-egy idénymunka elvégzésére. A mód bármilyen is legyen, a cél egy: Jobban kihasználni a jelenlegi mező- gazdasági gépparkot és többet termelni. Az iparon és a helyes iparosításon múlik, hogy a mező- gazdasági gépesítése ne egy további terv, hanem igen közeli jövő legyen, hogy az olyan egyszerű gépeket, mint a tárcsa, fogas, csigatriőr és maga a traktor 10—15 gazda összefogva megvásárolhassa. Inkább kétharmadrészben ihasZnálják fel a parasztok a megvásárolt gépet, minthogy a faluban csak egy napot is késsen a szántás, . vetés, betakarítás, mert ez országosan már több vagon termésveszteséget jelent. Sajnos ilyen eset a múltban gyakran előfordult s a magyarázata legtöbbször a géprevárás volt. Várjon a gép, de a mezőgazdasági munka egy percet sem! Természetesen meg kell vizsgálni azt is, hogyan lehetne a mezőgazdasági gépek élettartamát. fokozni, hogy ne egy-két évre adja ki a pénzét a paraszt, de a fia is azt mondhassa az unokának: Ezt még a nagyapád használta! Itt kell megemlíteni, hogy ne igyekezzünk a régi, „hagyományos” gépeket gyártani. Vegyük át a külföldi ipartól mindazt, ami jó és főleg olcsóbb. A G-35-ös traktor kiváló volt valamikor és világhírnévre tett szert, de ma erről már csak oklevelek tanúskodnak. Jobb, korszerűbb és olcsóbb traktorokat gyárt a külföldi ipar. Vagy térjünk át mi is új típusok gyártására vagy vásároljunk külföldön, ha az kifizetőbb. Ne csak beszéljünk a jövőben a műtrágya használatáról, de adjunk lehetőséget a parasztoknak, hogy kipróbálják. Bár a számok azt mutatják, hogy míg 1949-ben 12,4 kiló jutott egy holdra, addig 1955- ben már 27,3 kilót termeltek a gyárak egy holdra átszámítva. Mégis azt kell mondani, hogy visszaesés mutatkozik a műtrágyagyártásban. Ugyanis 1954-ben 32,5 kiló jutott egy holdra átlagosan. Nem csökkenteni, hanem fokozni kell a termelést, mert adatok bizonyítják, hogy a befektetett műtrágya értéke a termésátlagokban négyszeresen megtérül. Kívánatos lenne a falvakban a műtrágya elosztást a végrehajtó bizottságra bízni, amely ismeri a falu határát, a földek minőségét, nyilvántartja és betartatja a helyes vetésforgót. így nemcsak egyes területek, de idővel az egész falu határában javulna a föld tápértéke, mivel az utóbbi idők helytelen gazdálkodása sok erőt kivett a földekből. Mindez csak egy kis töredéke a mezőgazdaság fejlődését érintő kérdéseknek, s kívánatos lenne ha, azok, akik közvetlenül érintve vannak a mezőgazdasági munkákban, nyilvánosan is elmondanák véleményüket, hogy összesítve azokat, helyes úton induljon meg jövő évben a mezőgazdasági termelés. Gáldonyi Béla Vihar söpört végig Magyar- országon. Testeket és lelkeket tört össze villámaival, s álmokat tépett szét mennydörgé- 1 sével. Csendesedő orkánja mö- 1 gött hideg tél, súlyosodó ke- 1 nyérgond, nyugtalanság és a 1 holnaptól való félelem lépked 1 kérlelhetetlenül. . Gondterhelten barázdás az édesapa homloka és kisírt, ■ riadt az édesanya szeme. Mi I lesz? Mit hoz a tél, amely l máskor is tragédiája volt a I laposerszényű sokgyerekes csa- i ládoknak? Országos sebek I gyógyítása mellett jut-e elég ( .szén a kályhába, kenyér az asztalra, ruha, cipő a gyere- (kekre? Megannyi gond, meg ( annyi kérdőjel. A gyermek akaratlanul is átveszi a szülő l nyugtalanságát, bizonytalansá- • gát. Teljes feledést, vídámsá! got, gondtalanságot elsősorban pajtásai között kap, amikor • homályba merül minden baj, s a hideg lakás, lyukas cipő, híg i leves, csak a játék, tanulás, ) barkácsolás lebeg a kis csillogó 4 szemek előtt. 5 Ezek a gondolatok kavarog- f tak fejemben, amikor tegnap \ délelőtt leültem a gyárvárosi \ napközi gyerekei közé, s néze- \ gettem a sok vidám kislányt, ' kisfiút, amint a hosszú aszta- 5 lók fölé görbülve rótták a be- J tűket, olvastak, tanultak, s > néha-néha, amikor a tanító J néni nem nézett oda — paj- f koskodtak. A Sok családnak, ahol apa és anya egyaránt munkába jár, áldás a napközi, ahol biztonságban és melegben, meghitt kis barátságos fészekben tudják gyermeküket. Fészek? Me- i leget, ételt, biztonságot, nyu- 1 galmat és derűt értek alatta. 1 Ezt értem, s ezt éreztem, ami- 1 kor a gyerekek között ültem. 1 Ide nem hatol be a külső vi- 1 lág gondja-baja. Barátságosan 1 duruzsol a tűz a nagy fekete 1 vaskályhában. Megnyugtató érzés, hogy bármennyire is dudál a szél a kéményben, s bármennyire is ropog regge- ' lenként a hazulról elindult gyermekek talpa alatt az utcai pocsolyák egyre vastagodó jege, itt mindig meleg, kedves, ba- ' rátságos közösségre lelnek a j kis iskolások. f Néhány héttel, vagy hónappal ezelőtt csupán azt láttuk volna meg a napköziben, hogy a közösség jó, az együtt tanu- > lás eredményesebb, az édes- I anyák gondja kevesebb, s az > állam a szülők átlagos három ► forintjához hozzáteszi a maga Fúrni szeretnének | A Komlói Mélyfúró Vál- < lalat munkásai dolgozni szc-j relnének. A kisebb berende- < zéseket igyekeznek beindí- ( tani, Hidason, Kárászon már I fúrnak is. A nagyobb berendezések megindításának azon I ban ma még tóbb akadályai van. A legnagyobb a rendes! közlekedés hiánya s a kijárá- * si tilalom. A nagy fúróberen- * dezéseket ugyanis nem lehet* csak egy műszakban üzemel-* telni, mert ennyi idő a ki- és * beépítéshez kell s nem ma-' radna semmi a fúrásra. Foglalkozni tudnának a' már elkészült lyukakon lévő berendezések átszállításával, de sajnos a jövőre nézve még semmit sem tudnak. Nem tudják, hogy a tervezett fúrásokat elvégezhetik-e, lesz-e majd megrendelés, lesz-e pénz beruházásokra. Remélik, hogy hamarosan választ kapnak ezekre a kérdésekre. A vállalatnál a kényszerű helyzet teremtette hetekig tartó munkaszünet nem okozott súlyosabb károkat, őrségeket állítottak a fúróberendezések mellé s mind a 14 fúrólyukat feltöltöttek iszappal, nehogy a közetnyomás következtében beomoljanak. Minden munkahelyen különö sebb nehézség nélkül megkezdhetnék a munkát. A munkások zöme a vállalatnál maradt s most már türelmetlenül várják, hogy mielőbb döntsenek a sorsuk felett. Meg nyúltak a MllVflUT-buszok Tegnap reggel a budapesti VIÁVAUT pályaudvarról az ország legtöbb útvonalaira megindultak az autóbuszok. Az Engels téri pályaudvarról tegnap reggel 13 járat indult, 18 Jutóbusszal Pécs, Salgótarján, Csepel, Baja, Győr és több más Eontos útvonalra. Délután még további 15 kocsit indítóiak az mszág legkülönbözőbb pontjaira. Határozat a toVt munkaszüneti napokról A kormány határozatot ho- Eott a fizetett munkaszüneti lapokról. A határozat értelmé- Jen január 1., húsvéthétfő, áp- ■ilis 4, május 1., augusztus 20 ;s karácsony mindkét napja izetett munkaszüneti nap. — Március 15 — nemzeti ünnep, .anítási és hivatali szünnap. jorinijau is, így gonaosnoaiK a gyerekekről. Ma több, sokkal több ennél a napközi. Az a 30—50 gyerek, aki itt van, jó helyen van. S az a 30—50 édesanya, aki ide küldte gyerekét, nyugodtan dolgozhat, vagy nyugodtabban állhat sorba kenyérért, zsírért, cukorért, mert helyettesíti a szülőket kedvességgel, jóakarattal, meleg simogatással a tanítónéni — dr. Czimber Jó- zsefné és a tanító bácsi — Mikicsér Rudolf. Helyettesíti őket, s ugyanakkor jó pedagógus kézzel nevelgetik, irányítják, segítik, tanítják a gyerekeket, hogy jobb legyen a bizonyítvány, kielégítőbb az udvariasság, magabiztosabb, bátrabb a fellépés., A tanulás, a kötelező foglalkozás közben sor kerül a tízóraira, a finom ebédre, uzsonnára, s a játékra, amely a nap fénypontja. Jó érzés látni a sok kipirult arcú apróságot, amint kergetőzés után frissen, üdén, hangos énekszóval betódulnak a terembe, decemberi hüssel, vidámsággal, csattanó egészséggel. Jó ez a napközi, mert a koszton, tanári felügyeleten, irányított tanuláson túl hasznos a gyereknek a közösségi élet is. Jobban, egészségesebben fejlődhet teste-lelke. Mégis felvetődik bennem a gondolat, hogy mindez elegendő-e. pó- tolhatja-e a családot, az anyai nevelést, fejleszti-e az otthon szeretetét, megbecsülését, értékének felismerését? Hány, de hány édesanya maradna otthon, ha tehetné! Jobb lenne a gyereknek is. De a munka is az ő érdekében történik, hogy több legyen a kenyér, a ruha, s gyakrabban kerüljön hús az asztalra. Melyik fontosabb hát a kettő közül? Azt hiszem mindkettő, s egyformán! Vajon mikor jutunk el odáig, hogy sok-sok édesanya leghőbb vágya teljesüljön, s ne kelljen kenyeret keresnie reggeltől estig, házi munkát végeznie estétől éjfélig, s közben ne kelljen megfosztani a gyereket a szülői gondviseléstől, neveléstől, gyakoribb anyai simogatástól. Mikor érjük el, hogy elég a családfő keresete, s az édesanya pedig olyan otthont teremt, amely biztonságos fészek a legnagyobb viharban is? Mikor teremtjük meg az egész társadalom megelégedettségét a sok-sok munkás-család boldogságán keresztül? TENKELY MIKLÓS. A borforgalmi adót ezután is meg kell fizetni Újabb kedvezmény a pálinkafőzésnél Á Magyar Népköztársaság ifelsőbb ügyészének közleménye Mint ismeretes, a kormány eltörölte a begyűjtést és a mezőgazdasági járulékot is megszüntette. Ezek az engedmények nagy terheket rónak az államháztartásra s ezért a borforgalmd adónál adócsökkentésre lehetőség nincsen. A megyei pénzügyőrség még a szüret megkezdése előtt felhívta a megyében lévő bortermelők figyelmét, hogy a musttermésük mennyiségét a szőlő fekvése szerint illetékes pénzügyön szakaszon jelentsék be. A rendkívüli állapotokra ^ való tekintettel azt is lehetővé A tették, hogy akik a bejelentés-J nek nem tehettek eleget azt pó- A tolják. Azok ellen a termelők J ellen, akik még ezután is elmulasztják a bejelentést — a törvény értelmében indítják meg a szabálysértési eljárást. A borkészletek felvétele ál- * tálában a szüret után szokott * megtörténni. A közbejött események miatt azonban erre csak a közeli napokban kerül majd sor. A pénzügyőrök munkájához a termelők adják j meg a kellő segítséget, hogy munkájukat zavartalanul el-1 végezhessék. Milyen kötelezettségeik van-, nak a termelőknek? A terme-, lök saját háztartásukban el-, fogyasztható kedvezményes, adótételű bormennyiség után < literenként 80 fillért kötelesek, fizetni. Általánosságban a töb-, bi bor után négy forint a üte-i renként járó adó összege. A | termelők a borokat 25 literem felüli mennyiségben értékesít-1 hetik. Aki enné] kisebb tété-1 lekben akarja értékesíteni a i bormeninyiségét, annak erre külön engedélyt kell kérnie a járási, vagy a városi tanács kereskedelmi osztályától. A termelők boraikat természetesen csak a szesztilalom megszűnése után értékesíthetik. Ami a pálinkafőzést illeti, kedvezményben részesülnek a termelők: A gyümölcs és szőlőtermelők a szeszfőzési nyersanyagaikat ezideig csak felesben főzethették ki. Ez annyit jelentett, hogy a nyers pálinka mennyiség felével rendelkezett csak szabadon a termelő, mert a másik felét az állam rendelkezésére kellett bocsátania. A kormány úgy intézkedett, hogy az előbbi pálinkafőzésd mód fenntartása mellett a termelő az egész pál inkamennyiséggel szabadon rendelkezhetik, abban az esetben, ha hektóliter- fokonkint a 45 forintot kitevő szeszjövedéki forgalmi adót megfizeti. A szeszfőzdének a főzésért járó díjat ezután te meg kell fizetni. Mi lesz a villányi szőlőkkel! — Hát akkor ebből jut majd az egyénieknek, meg a termelőszövetkezeteknek is i— vetem közbe. — Ezt még nem tudjuk Lehet. De ehhez jó lenne ismerni a kormány mezőgazdasági programját, és különösen jó lenne tudni, hogy mi lesz a szőlővel? Még nem tudjuk mit akar a kormány. Mi most telepítünk 36 hold szőlőt, ebből tíz hold van már csak visz- sza, de ezt is hamarosan befejezzük. Bizonytalanságban vagyunk. Azt sem tudjuk, hogy mit csinálhatunk azzal o. földdel, amit annakidején a kiskassaiak leadtak az államnak, az meg nekünk adta. — Es itt van egy másik kérdés. Higyje el, a szőlészet áll vagy bukik ezen a kérdésen. Január elsején lejár az itteni munkások szerződése. Szerződtetni kellene újakat. Vannak is, akik eljönnének hozzánk, de mit mondjunk nekik, nem mondhatjuk azt, hogy ennyit z ügyészi szervezet teljes rtékben igyekszik biztosítani az állampolgárok törvényes jogait, valamint a törvényesség megsértésére őket ért sérelmek orvoslását. Az utóbbi hetek eseményei következtében azonban az egyes ügyészségeken az állampolgárok által korábban benyújtott panaszok egy részének elintézése, illetve az előadott sérelmek orvoslása elmaradt. A Legfőbb Ügyészség ezért felkéri mindazokat az államMásodszori megkeresésre csak otthon találom a Villányi Állami Szőlőgazdaság vezérkarát. Együtt ülnek, most nemrégen jöttek haza a szőlőből, hát most beszélgetnek. En is mindjárt bekapcsolódom a beszélgetésbe ezzel a kérdéssel: — Mennyi boruk termett az idén? — 1.400 hektó új, elsőosztályú minőségű bor van a pincénkben — mondják. — Ebből adjuk ki azt a 127 hektó prémium bort is. — Ez aztán igen. De jó volna, ha ebből a borból a szesztilalom feloldása után jutna a pécsieknek is — gondolom magamban és hogy meggyőződjek arról is: jövőre, vagy az elkövetkezendő években több bor lesz-e, megkérdem: — Mennyi vesszőjük van? — öt millió vesszőre számítunk. Lesz ennyi, pedig sok kárt tett benne a jég. polgárokat, akik az elmúlt hetek eseményei előtt panaszt, bejelentést nyújtottak be az egyes ügyészségekhez és a korábban előadott sérelmek időközben orvoslást még nem nyertek, hogy ezt a közlemény t a lakóhelyükhöz, illetve a tartózkodási helyükhöz legközelebb eső ügyészségnek írásban vagy szóban annak az ügyészségnek megjelölésével, ahová a panaszt benyújtották, —jelentsék be. E bejelentést az elintézésre illetékes ügyészséghez továbbítják, mely a törvényesség szigorú szemelőtt tartásával haladéktalanul megkezdi a sérelem orvoslása érdekében a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, A nyugdíj megvonását sérelmező, ügyészi szervekhez benyújtott panaszokkal kapcsolatban felhívja a legfőbb ügyészség az állampolgárok figyelmét arra, hogy ilyen irányú panaszaikat a forradalmi munkás-paraszt kormány idevonatkozó rendeletében foglalt adatokkal kiegészítve közvetlenül a nyugdíjügyi főigazgatósághoz újból nyújtsák be, mert az ügyészi szervekhez benyújtott panaszok a kérdéses adatokat nem tartalmazzák. A panaszok éppen ez adatok hiányában érdemben még továbbítás esetén sem intézhetők el. Ezért célszerű a panaszokat . közvetlenül a nyugdíjügyi f6- 4 igazgatósághoz megküldeni meg annyit fizetünk, mert még semmiféle utasítást nem kaptunk. — Ezt a kérdést a munkás-, tanáccsal együtt megoldhatnák — mondom. — Mi már el is készítettük a tervet, de ki tudja, hogy hogyan alakul az egész. Lehet, hogy a mi tervünk nem jó, mert azt sem tudjuk, hogy mihez mérhetjük, hogy önállóan gazdálkodhatunk-e ezentúl. Erre kérünk mi választ a kormánytól. Igazuk van. A munkástanácsok és az igazgatók bár munkához láttak, de igen sok kérdésben még nem nyilatkoztak az illetékes szakminisztériumok és a kormány sem. Mi is azt mondjuk: — Várjuk a kormányprogramot, de várjuk azt is, hogy ( ezekre a kérdésekre intézke-j dések formájában adják mega( választ az illetékes szakmi- ( nisztériumok. , —i *—«,
