Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-15 / 299. szám

a DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Xm. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956. DEC. 15. A forradalmi munkás-paraszt kormány felhívása a bányászokhoz Segítsetek bányászok! Magyar bányászok! Nehéz helyzetben fordul hozzátok a forradalmi mun­kás-paraszt kormány. A ma­gyar nép életének alapzat jelentő termelőmunka he­tek óta szünetel, vagy csak igen alacsony színvonalon folyik. Az ország gazdasági helyzete nagyon súlyos. A lakosság eddig alig érezte még a gazdasági ba­jok hatását, mert azt a kor­mánynak még sikerült el­hárítania. Az állami üzle­tekben a régi áron vásárol­hatnák. De semmi sem tart örökké. Kifogyóban vannak a raktárak és a külföldi se­gély is csak átmenetileg enyhíti bajainkat. Az inflá­ció réme egyre fenyegetőb­ben közeledik. De meg nem késő, még megállíthatjuk a m* a -riiH Csakis az ellenforradalmat. A sztrájk katasztrófába so­dorja a nemzetet, alaassa a szocialista vívmányokat, le­hetetlenné teszi a rend, a nyugalom, a belső beke helyreállítását, meghiúsítja a kormánynak a munkás- osztály életszínvonal emele sere irányuló törekvéseit A munkások nagy több sége. látva az infláció veszé­lyét, dolgozni akar. Munká­jukat ma két tényező gátol­ja Részben a meg fel-fel bukkanó tüenforradalmi cso­portok provokációja, de f ként a szénhiány. Az ország : or mái is vérkeringéséhez legalább napi 7500 vagon szénre van szükség. Ennek ma csak töredéke kerül a felszínre. Az erőmüvek szem készlete kifogyoban van. A kórházaknak már csak ää yp. üresek, a lakosság nem jut­hat szénhez. Az üzeme többsége a folyamatos ter­meléshez szükséges energia egyötödét sem kapja. Ha ez TS marad, további áram- korlátozásokat kell fogana­tosítani. A kormány elsősor­ban a sok energiát fogyasztó nehézipari üzemekben, Bu­dapesten és az ipart varo­sokban kénytelen a munka beszüntetni. Az ország ny vinossága előtt ÖBoatta megmondjuk, bármennyire is fájó. hogy ez az intézke­dés több tízezer dolgozo munkanélküliségét jelen heti. Népünk iránti.Mely­ségünktől áthatva nem tm ze!e!SbtÄiS,­SSSKy rí lan ul sor kerül a tömege munkáselbocsatasokra. Bányászok, munkastest- véreink! ^íiStiMeSéí Inf ^ a S mííkírok Sít, aktk tízezrévé! kerüt­hcinek az utóara, ha Mm emelkedik jelentősen^szén termelés. Ebben a helyet ben a magyar ipar- dg*» zóinak százezrei, de az eg magyar nép bizalommal for dúl felétek, akilmek mtóv kája nyomán villamosa kerül a gépekbe, fény es melég urad a ma mai s helyen sötét és dermesztőén hideg kórtermekbe, iskolák­ba, békés családi otthonok­ba. Magyar bányászok! Ezekben a történelmi órákban elsősorban rajtatok múlik, hogy sokat szenve­dett népünk elindulhasson a felemelkedés útján. Tőle­tek függ, hogy több százezer dolgozó munkája biztosítva legyen, hogy a magyar gyer­mekek és anyák milliói me­leg szobákban tölthessék el a közelgő karácsonyi ünne­peket. Tudjuk, nagyon nehéz a munkátok. Sok toborzott 1 ányász visszament a falu­jába. A szénbányákban ma nagyon kevés a munkáskéz. Szükség van mindenkire. Jelentkezzenek munkára azok a nyugdíjas bányá­szok, akiknek egészségi álla­pota és más körülményei ezt lehetővé teszik. Menjenek vissza a bányába azok a dol­gozók, akik valaha bányá­szok voltak! A bányászmunka nem könnyű munka. A forradal­mi munkás-paraszt kormány tudatában van ennek. A kor­mány, az egész dolgozó ma­gyar nép őszinte megbecsü­léssel tekint áldozatos mun­kátokra. Ennek tanúbizony­ságát jelentette az is, hogy a kormány kinyilatkoztatta 3 a Magyar Népköztársaság­ban a bányászok kereseté­nek kell az első helyen áll­nia valamennyi munkás ke- koresete közül! A kormány továbbá elrendelte, hogy azoknak a bányászoknak, akik október 23-a előtt dol­goztak, s legkésőbb decem­ber 15-től ismét felvették a munkát, az augusztus, szep­tember és október hónapban elért keresetüknek megfe­lelően, december 22-én az erre az időre esedékes hű­ségjutalmat megkapják. Az eddiginél jobban kívánjuk támogatn:' a bányászok csa­ládi házépítését. Az a bá­nyász, aki legalább három évet a bányában töltött, csa­ládi ház építésére állami kölcsönt és építőanyagot kaphat. Azoknak a nyugdí­jas bányászoknak, akik munkát vállalnak, a korábbi rr delkezésekkel ellentét­ben, rendes munkabérükön kívül teljes nyugdíjukat is folyósítják. Biztosak vagyunk abban, hogy a bányászok megértik, a nép, a haza gondját. A bá­nyájukat szerelő dolgozók, vájárok, aknászok, mérnö­kök nem nézhetik tétlenül bányájuk pusztulását. Nem Csütörtökön délelőtt az Üzemé le bmezési Vál- í kiláttál asszonyok keresték fel a Pécsi Rádiót. ■ Azt kérték, hogy üzenhessenek a bányászok- 1 nak, mert kell a szén. Ettől függ az ő sor- f suk is ... . A hangfelvétel elkészült. Megszólal a hang­szóró. Baükó Lászlóné a saját hangját hallja: J — Három éve dolgozom a vállalatnál... \négy gyermekünk van. Férjem 950 forintjá- J bői nem tudunk megélni ... Segítsetek, ne maradjunk éhen, ne kelljen faqyoskodni.. . Egy másik asszony beszél. Ő is megkapta a felmondó levelet. Férje beteg, anyósát is tartják... Most egy férfi hang szólal meg: nagyon meglepődött ő is. amikor megkapta a felmondást. Felesége betegen fekszik. Ké‘ gyermekük van ... Az asszonyok szemében könny csillog. Egy apró gyermek is van köztük. Rápillantanak és mindegyik a sajátjára gondol. Szommer Sándomé az ötéves fiára, Nagy Dezsőné — aki szintén nem él együtt a férjével — meg a kis tizennyolchónapos gyermekére. Mi lesz velük, ha nem dolgozik mindegyik bá­nyász? Mert tőlük függ, hogy ők is élhesse nek... Zallel László, az Üzemélelmezési Vállalat igazgatójáig nagy gondban van. Néhány hó­nappal ezelőtt 930 dolgozójuk volt és 16.00c ember élelmezését látták el. Most meg? — Körülbelül háromezerötszáz embernek főzünk, Több mint 300-zal több dolgozónk van a vállalatnál, mint amennyit az étkező lét- J szám megenged. Pécsbányán 410 bányásznak \ főztek, most csak 174-en étkeznek. István- “ aknán 242 ember étkezett, most pedig ötve \nen sem. A kővágószőlösi építőipari dolgo \zók közül 1850-en étkeztek, a napokban pedig \csak 489-cen. \ Es sorolja tovább az igazgató, majd hoz­záteszi: ezért válnak munkanélkülivé az J asszonyok. f A vállalatnak három nagy konyháját kel- i lett teljesen beszüntetni s így 2.597 dolgozó- j val kevesebben étkeznek. Két diákszállón i nagy on lecsökkent az étkezők száma. Ha szén f lenne, folyna a tanítás, lenne kiket étkez- i tetni (i A baj legtöbbször esőstől szakad az ember nyakába. így történt az ebben az esetben is Az asszonyok elmondták, hogy miért éppen tők kerültek erre a sorsra. Ez a gondolat fur- i dalt. amikor megtudtam hogy a 48-as téri iegyetemi menza konyhájáról gyermekes anyák ikerültek el. Hol a szociális viszony figyelem­tűrhetik, hogy a fenntartási elhanyagolása miatt a vága-i tok tönkremenjenek, a fron­tok beomoljanak, a bányák1 Jvizesedjenek, s ezzel éve-] kig jóvátehetetlen kárt ] okozzanak az országnak, s, veszélyeztessék munkatár­saik, családjuk kenyerét is. Bányászok! Szenet kér az ország, sze­net vár tőletek a nép! Olyan szüksége van hazánknak a szénre, mint még soha. Ál­lítsátok meg az ország gaz­dasági romlását. Szenet ad­ni most annyit jelent, mint szolidaritást vállalni a mun­kások százezreivel, segiter' a dolgozó népet, védeni a hazát,- védeni a nép hatal­mát. Bányászasszonyok! Tőletek is függ, hogy a kórházakban a betegeket, az iskolákban a gyermekeket, az otthonokban sok-sok száz­ezer családot meleg szoba várjon. Segítsetek megelőzni azt a sok szörnyű szenve­dést, amelyet a szénhiány miatt bekövetkező munka- nélküliség okozhat tíz- és százezer munkáscsaládban. Bányaüzemek munkásta­nácsai! Ebben a nehéz helyzetben egyetlenegy iparág munkás- tanácsaira sem hárul olyan •rendkívül nagy feladat, mint éppen tirátok. Munkaerő- hiánnyal, leromlott bánya­üzemekkel kell megküzde- netek. A kormány eredmé­nyes tevékenységiekhez min­den támogatást megad. Mi hisszük — úrrá lesztek a ne- hé- helyzeten. Bennetek bíz­nak a bányászok, hiszen ők küldtek erre a felelős poszt­ra és éppen ezért bizalom­mal fordul hozzátok a ma­gyar nép is. Szilárdságtok, eredményes szervező munká­tok próbaköve lesz a mun­káshatalom új, nagy törté­nelmi vívmányának, a mun­kástanácsoknak. Áldozatos r unkátokkal, bányásztársai­tok segítségével hassatok odú, hogy ellássátok a ma­gyar ipart szénnel, szenet adjatok a kórházaknak, az iskoláknak, a melegre vágyó családoknak. Magyar bányászok! Ha összefogtok s közös erő­vel nekigyürkőztök a mun­kának: lesz szén! S ha lesz szén, hamarább összeomlik a sötét ellenforradalom ösz- szes mesterkedése: újra vér­keringés indul meg a gyá­rakban, meleg lesz a családi •otthonokban — győz a Ma­gyar Népköztársaság, győz a maevar mén élniakarása! 99 bevétele? Erre is választ kapunk, amikor sorra viss-» gálgatjuk, hogy ki mást lehetett volna elbocsá* tani a gyermekes anyák helyett. Bognár Ann na esik leginkább szóba. Hallgassuk meg, mit mond: — Zala megyei vagyok. Hárman vagyunk ‘estvérek, három hold földünk van. Edes- "nyám él csak, havonta küldök neki pénzt.. > Ha őt küldték volna el, jutott volna hely az egyik anyának. De csak egynek. De mi lesz a többivel? Beszélgetés közben Misota Istvánné ezt mondja: — Hallottam, hogy a Dohánybeváltónál vesznek fel női munkaerőt. Vezér Ferencné, telepvezető a telefont tár­csázza. Igaz a hír. „Reggel jöjjön át az a tizenöt asszony, maja meglátjuk, hogy tud­juk-e mindannyit alkalmazni“ — hangzik a drót másik végén. Az asszonyok megkönnyebbülnek. Zállel László igazgató szólal meg: — Létesítünk utcai árusokat, oda is lehet jelentkezni. Lángost és másegyebet kell áru­sítani. Rögtön akad két jelentkező is. Az egyetemi menza konyhájáról átmegyünk a vállalat Rózsa Ferenc utcai cukrászüzemé­be. Itt is arról folyik a szó, hogyan lehetne munkát biztosítani néhány dolgozónak. Rövid latolgatás után kiderül, hogy csak egy asz­tali tűzhelyen múlik és máris három műszak­ban gyárthatják a szaloncukrot. A három műszak bevezetésével 5—6 asszony jut majd munkához. Mint a fenti példákból kiderül, lehet eny­híteni ideig-óráig a helyzeten: De ez végső­soron nem megoldás. Helyes és kell is a vál­lalat vezetőségének: hasonló intézkedéseket tenni, hogy minél több asszonyt tartsanak meg, illetve foglalkoztassanak addig is, amíg nem növekszik az étkező dolgozók száma. De, hogy ne kerüljenek újabb dolgozó nők elbo­csátásra — meri már sokan megkapták a munkakönyvüket — ahhoz az szükséges, amit a rádióhoz ment asszonyokból álló küldött­ség kért a bányászoktól: álljanak mindany- nyian munkába, hogy mindenütt megindul­hasson a termelés, a békés alkotó munka. Szén nélkül nincs élet. nem indulhatnak meg az üzemekben a gépek. Kell a szén azért is, hogy elejét vegyük a munkanélküliségnek. Segítsetek bányászok! 141 menekült hazatér Branlko Draskovics, a ju­goszláv külügyi államtitkárság szóvivője tegnapi sajtóérte­kezletén nyilatkozott a sajtó képviselőinek, az utóbbi idő­ben egyes külföldi sajtóügy­nökségek által adott állítóla­gos jugoszláv forrásból eredő hírekről és eseményekről. — Ez az eljárás — mon dotta Draskovics — bizonyé' törekvéseket rejt magábar Nem engedhetjük meg fe]e lötlen köröknek és személye’ nek számunkra idegen kísí létéit, amelyekkel be akarr vonni bennünket a nem/ közi politikai helyzet k!ék désere vezető karos és n* künk idegen politikai játékba. Draskovics ezután a magyar menekültek hazájukba való visszatelepítéséről beszélt és hangsúlyozta, hogy ezt a kér­dést a fennálló nemzetközi előírások szellemében oldotta meg a jugoszláv kormány. A külügyi államtitkárság '•zóvívője a továbbiakban el­mondotta, hogy a Jugoszláviá­ba menekült 859 magyar kö­zül 141 kijelentette, hogy 'sza akar térni Magyaror­szágra, 302 egy harmadik or- • ágba akar menni, 416-an pe- i goszlávi álban akarnak .udr! Hallassuk szavunkat“ Kommunista asszonyok tanácskozása Tegnap délután mintegy 150 kommunista asszony jött ösz- sze a megyei pártházban a városi kommunista nő-aktí­vára. Többnyire régi ismerő­sök üdvözölték egymást, akik már együtt dolgoztak 1945-ben az MNDSZ megalakulásánál, akik 12 éven át minden sza­badidejüket a mozgalomnak áldozták, s csak az elmúlt he­tek eseményei sodorták szét őket. Kommunista meggyőző­désük azonban töretlen. Azért jöttek össze most a párt hivó szavára, hogy megbeszéljék a legfontosabb feladatokat. Valamennyi résztvevő az MSzMP szervezésében látja a kommunista asszonyok legfon­tosabb feladatát. „Össze kell fogni — mondotta az aktíva vezetője, Bedő Pálné —, hogy egészséges, szilárd kommu­nista magot alakítsunk ki, amely köré aztán minél több asszony tömörüljön.“ Az aktíva tevékenyen támo­gatja a kormány munkáját. Felhívták a kommunista nők figyelmét: hallassák szavukat a sorbaállásoknál, családlátoga­tásokon. A legtöbb gondot az édes­anyáknak érthetően az iskola okozza. Helytelenítették azt a nagyfokú fegyelmezetlenséget, amely elhatalmasodott az is­kolai munka körül. Több isko­lát, pedagógust igen élesen bíráltak, mert nem fogták ösz- sze a tanulókat, eltűrték, sőt szervezték a lógást. A szénszünet is — a felszó­lalók véleménye szerint —sok helyen nem kellően indokolt. Több iskolának van szene. El­határozták, felkeresik a szülő­ket, hogy meggyőzzék őket: a szénszünet után küldjék min­dennap iskolába gyermeküket. Az aktíva végül nyolctagú bizottságot választott a nők akcióprogramjának kidolgozá­sára és elhatározta, mindent megtesznek, hogy a kormány programját, politikáját ismer­tessék. népszerűsítsék. Pénteken több mint 2000 pécsi bányász dolgozott A pécsi szénmedence üze­meiben csütörtökön a fenn­tartási munkák mellett már .jelentős széntermelés is folyt: a munka nyomán csütörtökön 1114 tonna szén került felszín­re a bányákból. Pénteken még a csütörtöki létszámot is meghaladó szánt­ban jelentek meg a bányászok az aknákon. Pécsbányán 462, istván-aknán 567, Béke-aknán 224, Vasason 406 fő szállt a délelőttös műszakban bányá­ba. Délután több mint 560 bá­nyász látott a termeléshez. Ideiglenesen engedélyhez kötik a gyűléseket és felvonulásokat Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 55. §-ának 1. be­kezdése a dolgozók érdekei­nek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, sajtószabad­ságot és a gyülekezési sza­badságot. Annak érdekében, hogy a jelenlegi rendkívüli viszo­nyok között a magyar dolgo­zók érdekeinek megfelelően az államipolgárok az Alkotmány­ban biztosított gyülekezési jo­gukat zavartalanul gyakorol­hassák és a gyülekező vagy felvonuló dolgozókat felelőt­len, rendbontó elemek meg ne zavarhassák, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a következőket rendeli: 1. §. Jp7en törve íyr-'-’pjü .indelet kihirdetésétől számí­tott egy hónapig nyilvános gyűlést vagy felvonulást csak előzetes engedély alapján le­het rendezni. 2. §. A nyilvános gyűlés vagy felvonulás rendezésére engedélyt legalább három nappal előbb a budapesti vagy megyei jogú városi rendőrka­pitányságnál kell kérni. 3. §. A gyűlések, felvonulá­sok rendjének biztosításáért a rendező szerv felelős. 4. §. Az illetékes rendőrka­pitányság megtilthatja a nyil­vános gyűlést vagy felvonulást, ha a rend fenntartását nem látja biztosítottnak. 5. §. (1) Amennyiben a cse­lekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, Vm tettet követ el és 6 hónap­tól 5 évig terjedő börtönnel büntetendő az, aki engedély nélkül gyűlést, illetőleg fel­vonulást kezdeményez, szer­vez vagy vezet. (2) Bűntettet követ el és egy évig terjedő börtönnel bünte­tendő, aki engedély nélkül rendezett gyűlésen, illetőleg, felvonulásban az engedély hiányáról tudva részt vesz, vagy a gyűlés, illetőleg a fel­vonulás színhelyét a Hatóság felhívására nyomban el nem hagyja. 6. §. Jelen törvényerejű ren­delet kihirdetés napján lép hatályba. Dobi István s. k. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kristóf István s. k. ' a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents