Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)

1956-12-13 / 297. szám

195« DECEMBER 13 NAPI Ó s Ha a jelenlegi létszám dolgozik nap] 209 vagon szene! tudnak termelni a pécsi bányászok Tegnap délelőtt a pécsi bá­nyaüzemek és a nagyobb szén­fogyasztó üzemek vezetői és munkástanácsai képviselőinek részvételével az MSZMP szék­házában tartott megbeszélésen felszólalt Vereckei Lajos, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója is. A pécsi bányászokat és a bányaüzemeket érintő problé­mákról szólva többek között elmondotta, hogy kedden reszt­vettek a Bánya és Energia­ügyi Minisztérium által össze­hívott tanácskozáson s ott több kérdést megvitattak. így elsősorban a létszámhelyzetet, a bányák állapotának helyze­tét és a várható teljesítmények kérdését. A trösatigazgató ezekről szól­va ismertette, hogy Pécsbánya- te’epen a földalatti létszámnak 44,1, Szabolcson 46, Vasason 25 százaléka elhagyta a bányaüze­met s így tröszti viszonylat­ban körülbelül 41 százalékkal kevesebb földalatti munkás van. mint volt október elején. De míg a földalatti létszám ilyen nagy mértékben csök­kent, a külszíni munkásoknál csak 10 százalékos a csökke­nés. Ennek előreláthatóan na­gyon súlyos gazdasági követ­kezménye lesz, mert a produk­tív és az improduktív létszám közötti arány nagyon rosszul alakul. A legkedvezőbb megoldás­nak a tröszt igazgatója a föld­alatti létszám növelését tartja s valóban ez is, különösen ha a je’enlegi hatalmas mérvű szérfhiányt is .figyelembe vesz- szük. Nehéz és megoldásra vá­ró probléma, hogy addig mit csináljanak a felesleges külszí­ni létszámmal, mert elbocsátá­suk semmi esetre sem lenne célszerű. A bányák jelenlegi állapotá­ról szólva Vereckei Lajos is­mertette, hogy a pécsi bányák 53 fejtéséből már csak 23 mű­velhető. A többi fejtések közül 13 javításra szorul, 17 fejtést pedig teljesen le kellett zárrá tűz, vagy nyomás, vagy vár­ható tűz miatt. A fentieket figyelemibevéve a tröszt vezetői kiszámították a várható teljesítményeket is. A számítás alapjául az októ­ber 20-i teljesítményeket vet­ték. Ha a meglévő létszám fo­lyamatosan termel, a jelenlegi körülmények között a fejtési teljesítmények az október 20-i teljesítményeknek az 57.6 szá­zalékát, a produktív teljesít­mények az 53 százalékát, a földalatti teljesítmények a 40 százalékát, az összüzemii telje­sítmény pedig mindössze 29 százalékát teszik ki. Természe­tesen, ha a termelés folyama­tossá válik a teljesítmények eme'kedésére is számítani kell s a fenti arány javulná fog. Ezzel kapcsolatban a tröszt igazgatója közölte, hogy szá­mításuk szerint — ha a jelen­legi létszám do1 gozik — nap’ 200 vagon nyersszenet tudnak szállítani, ami 148 vagon tisz­ta szénnek felel meg. A bányaüzemeket egyaránt érintő problémáikról szólva Vereckei Lajos elmondotta még, hogy a minisztériumban tartott megbeszélésen közölték velük: a bányászok számára a jövőben is biztosítani fogják az illetményszenet. A fűtés, vi­lágítás jelenlegi térítési költsé­gei azonban megmaradnak, mert ezek figyelembevételével lettek megállapítva a bérek is. A bányamentők, a műszaki vezetők és az adminisztratív dolgozók bérének rendezésére vonatkozó határozat jelenleg van kidolgozás alatt. Sok bányász problémája, hogy mi lesz a le nem töltött fizetett szabadságával, kifize- 'ik-e azt pénzben. Ezzel kap­csolatban is intézkedés törté­nik hamarosan. Miután meg­állapították, hogy hányán nem töltötték még kd fizetett sza­badságukat, a, minisztérium tárgyalni fog a kormánnyal a fizetett szabadságok pénzbeni megváltásáról. A fegyveres karhatalom bá­nyász tagjainak fizetésével kapcsolatban a trösztigazgató közölte, hogy bérüket decem­ber 1-ig a szénbánya folyósít­ja. Ezenkívül elmondotta, hogy intézkedni fognak a felesleges munkakörök megszüntetéséről. szem előtt tartva, hogy télvíz idején senkit se kelljen az ut­cára tenni. A bányaüzemeknél felme­rültek anyagproblémák is. Az anyagok pótlása azonban ad­dig, amíg szén nincs, nem le­hetséges. Több százezer torma cukorrépa vár feldolgozásra szénhiány miatt nem tudnak, dolgozni a gyárakban, üzemek­ben. A termelés szünetelteté­se saját magunk e’len irányú’ — fejezte be felszólalását Vereckei Lajos. Faluról — falura Szilárd közbiztonságot, normális kereskedelmet kíván a megye parasztsága "Autónk csak úgy nyeli a ki­lométereket a szentlőrinci or­szágúton.. Szinte szokatlan, hogy most nem egyedül rójjuk az utat, hanem teher- és sze­mé1 y gépkocsik suhannak el mellettünk. Ez jó jel. Ez azt jelenti, hogy megint megindult az élet, a munka. De nemcsak autók, szekerek jönnek mennek az úton, ha­nem gyalogosok is. Disznót hajtanak, tehenet vezetnek. Igen. Szentlőrincen vásár van. A vásártér tele álattal, csak egy va'ami hiányzik — a sá­tor. Állat és zö’dség van itt bőven, de kereskedő: ruhás, vagy cipős sátor az nincs. — Morgolódnak is ezen a parasz­tok, gondolják magukban: — Mi csak adunk árut a vá­rosnak, de azok nem igen ad­nak. Most már talán majd... Szóval ilyen szegényes, egy­oldalú most a vásár, de azért van valami, ami azért mégis a régi vásárokra emlékeztet. Es ez nem más, mint az áldo­más. Mióta a világ világ az­óta nem volt olyan vásár, ahol ne ittak volna az elkelt árura. Bár söntés nincs a vásárban, az ita1 boltok is zárva vannak, de azért csak megtalálták va­lahol a bor forrását, mert... Igen itt jön pontosan velünk szemben két atyafi összeborul­va, átölelve cifrázzák a lépést. Részegek? Dehogy. Csak úgy látja az ember, persze akkor ha nem tudja, hogy faluin más a helyzet, oda minden rende­let csak egy nappal később ér el, mert bizony a forgalom még nagyon döcög. Jó volna már ezt a döcögőst megszün­tetni már csak azért is, hogy falun is betarthassák a szesz- ti'a'mat, vagy másképp kife­jezve jó lenne már végre meg. szi'árdítani a közbiztonságot, hogy ne kelljen ilyen rende­seteket hozni. Azt bizony a közbiztonságot! Mert nézzük csak mit monda hrk a sellyei járásban az em­berek. — Rossz a közbiztonság. So­kan nem tudjuk, hogy ha este lefekszünk, reggel felkelünk-e? Es sajnos ez nemcsak egy ember vé’eménye. Minden köz­egben erről panaszkodnak. — Igazuk van, ha a közbiztonsá­got követelik. Mert közbizton­ság nélkül csak döcöghet a Semmi bizony és semmi az az egy vagon megígért só is ott ahol legalább 16 vagonnal kellene. Kellene, de nincs. — Nincs, mert nem dolgoznak az emberek. Mi lesz ebből? Ka­tasztrófa! így látják a parasz- 'ok is, hisz nem véletlenül kel a fö' d m ű vessző v e tke ze leknek már más megyében vásárolni- ok. Nem véletlenül, mert itt már nem nagyon adják el a krumplit és másegyebet: Azt mondják: — Ha nincs munka, nincs a forintnak értéke. Ha nincs a forintnak értéke, akkor miért adjam én el a terméket? Majd eladom akkor, ha jó lesz a pénz. Igenám, de mi lesz addig? Gondolkodjatok ezen egy ki­csit emberek! Jtli itthon maradunk!... Egyik este a Kossuth rá­dió üzeneteket közvetített, il­letve azok üzentek barátaik­nak, ismerőseiknek, akik sze­rencsésen visszaérkeztek Nyugatról. „Gyertek haza, nem lesz bántódástok” — szóltak azok, akik már meg­járták az álom ködébe bur­kolt Nyugatot s úgy látszik nem voltak azok között a ke­vés kiválasztottak között, akik „jobb sorsra érdeme­sek", vagy Fortuna istenasz- szony kegyeltjei. Egyszeresük a szpíker hangját hallottuk: most a Kossuth rádió üzene­tét közvetítjük. S csakhamar felcsendült egy tiszta, kelle­mes női hang ... férfikórus zümmögött... gitár hangja pengett... holdfényes máju­sok, muskátlis ablakok... az én hazám... A kis társaság a rádió mel­lett komoly arccal, könnytől csillogó szemmel hallgatta a dalt. Mindenki meghányta- vetette a gondolatot: talán jobb lenne elmenni. De nem, mégsem, itthon maradunk. Volt olyan is, akinek rokona van idegen országban. De szétnézett a családban, a la kásban, és maradt. Még hogy én a rokonaim nyakán éljek? Nemi . Itt az értelem döntött. De amikor az említett dalt hall­gatta a társaság minden tag­ja — az érzelem is döntött Idegen világ, idegen nép, ide­gen nyelv az egyik oldal, ma­gyar haza, magyar nép, ma gyár nyelv, ismerősök, bará­tok, testvérek a másik oldal. Es kétségtelen, hogy ez az erősebb. Erősebb azok számá ra, akik a meglévő értéket nem áldozzák fel a véletlen, vak szerencséért és nem cse­rélnek sem szívet, sem hazát mert szívet cserél az, aki ha zát cserél. Mi itthon maradunk ... liazsásos bérfizetést! A Perczel utca 35. sz. ház belső Javításán dolgozott a múlt hónapban id. Somogyi ’áros, az Építő és Tatarozó Vállalat dolgozója. A bérelszá­moláskor meghökkenve látta, hogy ő és fia, aki ugyancsak dolgozott, ugyanannyit kapnak mint azok, akik nem dolgoz­tak. Panaszát beje'cntette a vállalatvezetőségnek, ahol azt a választ kapta, hogy több nem jár. Hozzánk, a Dunántúli Napló szerkesztőségéhez fordult, hogy segítsünk megállapítani: igaz­ságos-e ez az eljárás? I.ehet- séges-e, hogy valaki, aki be­csületesen elvégezte munkáját, ugyanannyit kapjon, mint az. aki ugyanazon idő alatt nem dolgozott? '• * • Á‘ panaszt meghallgattuk, s most o’vasóinkhoz fordulunk. A kérdés nemcsak id. Somogy' ánost és fiát érinti, hanem igen sok dolgozót. Akadtak, akik csak lábukat lógatták, s minden tevékenységük abban merült ki, hogy szidták a kor­mányt, a karhatalmat, szidtak mindenkit, aki arról mert be- szé'ni, hogy végre rendnek keb 'ene lenni ebben az országban Szerencsére ilyenek elég keve­sen vannak. Vannak azután sokan, ak’k nem dolgoztak mert nem dobozhattak. Mun­kára jelentkeztek, de vagy nyersanyag, energiahiány, vagy az előbb említett nagyhangú ak erőszakoskodása akadályoz­ta őket abban, hogy dolgozza­nak. Köztük is — hogy egé­szen őszinték legyünk — akad­tak akik vállatvonva tudomá­sulvették a munkaszünetet és kerestek valami más alkalmi jövedelemforrást, holmi fuse- rálást, szőlőkapálást, csere­bere lehetőséget, s így tfirhe- tőbben átvészelték a munkát- lan heteket. Kérdésünk az, hogy szabad-e egyformán meg- ité’ni raindannyiokat? Igazsá­gos-e. hogy az „igazságodig ás megértés” alapján egyes vállalatoknál egyszerűen el­osztják a béra'ap összegét ír munkások között, figvelembe- sem véve, hogy ki dolgozott, ki nem? Választ várunk a kérdésre, de addig is megmondjuk a magunk véleményét: Igazság­talannak és törvény te’en-i ok tartjuk ezt az eljárást Aki do’gozik, kapja meg a ’etes bérét, de aki nem dol­gozik, annak bér nem jár. íi- "ve’embevéve persze a rend­kívüli he’yzetet. ami indokol­ta, hogy aki valóban akart dol­gozni, de saját hibáján kívül nem tehette, s amellett "ul. kapjon segítséget csa’ádja c’tartásához. Ez azonban nem bér, hanem segély. Bé- csak munkáért járhat. Ezért mi egyetértünk azoknak a fe’há- borodásával, akik tiltakozó-'k az ellen, hogy nem dolgozó társaik is ugyanannyit kapja­nak, mint ők. Ez a mi vélemé­nyünk. Másé ta*án más.,. Indul a TOTO Az Országos Takarékpénz­tártól szerzett értesülésünk 'szerint, a 44-es heti kollektív "rOTO sze.vények visszafize­tését december 13-án, csütör­tökön kezdik meg a Színház­tér 2 szám alatti irodában. — Ugyanakkor a 44-i.k heti szel­vényeket az 52-ík szelvényre ascTé’ik ét. Ezzel egyidejűleg december 13-án, csütörtökön megkezdődik az 52-es heti sze1 vények árusítása is. A szelvényen szereplő mér­kőzéseket december 23-án ját- azák le. Az 52-es heti. derem­ben 23-i TOTO műsor a ‘ kö­vetkező: Olasz bajnokság: Atalanta—Udinese, Interna- •’onale—Fiorentina, Lanerersi. Roma, Lazio—Triestina, Ná­ndi—-Juventus, Sampdoria—‘ Milan, Torino—Padova. Francia bajnokság: Renmés—Lyon. Metz-i-Reims, Sochaux—Nimes, Marseille— Strasbourg. Válogatott mérkőzés: Német SZK—Be’gium. Pótmérkőzések: Bologna—Genua, Palermo—■ Spal, St. Etienne—Toulouse, Nice—Nancy. * 1 * * 4 Rendezik a kereskedelmi dolgozók bérezését A kormány legújabb intéz­kedésével, azza1, hogy a keres­kedelmi vállalatok vasárnap zárva tartanak — a pécsi ke­reskedelmi dolgozók régi kí­vánságát is teljesítette. Válto­zás történik az ipar- és kultúr- cikket árusító üzletelőiéi is ja­nuár 1-vel. Ettől a naptól kezd ve az ipar- és kultúrcikkeket árusító üzletek szombaton dél­után két óráig tartanak nyitva és vasárnap ki sem nyitnak. Űj lakástu lajdonosok munka, mert közbiztonság nél­kül nem lehet félelemmentes Hét... Hogy mit lehetne itt :ennJ? , — össze kellene szedni a órásban a becsületes, szocin- izmushoz hű embereket és ?zeket felfegyverezni. De be ehetne hívná a tarta’ékos tisz- eket is. Mi már sokszor kör­ük ezt, de csak ígéretet kari­unk. Igazuk van. Az illetékes szer /ek valóban többet tehetnének i közbiztonságért. * ' — Mosit már nálunk is a eptöbb cikk a hiánycikk, kez­ii körülbelül ezekkel a szavak­kal a sellyei járás F.TK elnöke i panaszkodást. Azt mondja, hogy vannak olyan üzleteik, ihol már csak itt-ott kotyog íz áru. Egyszóval áruhiány ran, nemcsak sóból, élesztőből, petróleumból .hanem ruhane­műből, cipőből és másegyéb­ből is. Pedig ők mindent meg­tettek, hogy legyen elegendő áru. Elmentek Budapestre is. Élelmiszert vittek és árut hoz­tak. De most már ezt sem na­gyon lehet csinálni. Kedden bent voltak Pécsen is. Elmen­tek az üzletekbe is, ahol azt mondták nekik: — Most rendezzük az árut. De csak kipattant az igazság. az egyik bolt vezetője mond­ta ki: — Mi adnánk árut, de nem akarjuk, hogy beverjék a ki­rakatokat. Hát íme önkénytelemül me­gint kibuggyan az emberből az amit az előbb már leírt. Itt is félnek, félnek, dolgozni akar­nak, de félnek, mert nincs köz biztonság. Tehát, hogy dolgoz­hassanak az emberek ehhez alapfeltételként meg keli te­remteni a közbiztonságot. — És, hogy megy a felvásár- 'ás? — érdeklődöm. — A felvásárlási osztály ve­zetője Zalában van. Talán tud, onnan hozni gyümö1csöt, fe­nyőfát és bort. így kell mos* már kereskednünk. Az elmúlt napokban pé’dául Makó kör­nyékéről hoztunk vagy negy­ven mázsa hagymát — Mit kaptak most legutóbb Pécsről? — Szerdán 110 kiló élesztő“ és 4 800 méter belet. De mi ez a járásnak? Semmi Túlzsúfolt, vizes, szűk, la­kásnak csúfolt helyiségekből újabb harminckét család ke­rült a napfényre, — kétszoba összkomfortos, egészséges laká­sokba. Üjmeszesen ismét elké­szült két kockaépület, és az 1 új lakások tulajdonosai közül 1 többen már be is költözköd- 1 tek. 1 Hogy mekkora örömmel, azt 1 nem lehet leírni. i Csak úgy találomra bekopo- i gok néhány ajtón. I 26-os épület II. 11... Ba- I konyvári Istvánék lakása. ( Szombaton költöztek ide. Előt- I te az Aradi Vértanúk útja 7. I szám alatt laktak. Erről ezt tmondja a barnahajú asszonyka: > — Nem volt ott más, csak I egy konyhahelyiség. Abba zsú­foltunk minden bútort. Any nyira vizes volt, hogy a reka- mié elrothadt, az ablak mel­lett meg vastagon lemállott a fal. A gyerekek — a Lacika három éves, Ildikó meg nyolc hónapos, — állandóan beteges­kedtek, átfáztak a nedves he- i lyen. t Ennyi talán elég is a múlt f bői. A jelenről pedig: t — Enné’ nag'n^t) őr1)” nem. t érhetett volna minket — f mondj* a fiaUilaswnm, « £* itt nem kell már koradélután villanyt gyújtani, világos a lakás. A gyerekeket sem kell na­ponta két helyre elcipelni és hazahozni, itt egy út a böl­csőde és óvoda. Aztán később megjön majd Tolna megyéből a nagymama, aki itthon vi­gyáz a gyerekekre. Mert elfér­nek itt már öten is. Sőt az egyik szoba egy ideig még üre­sen is áll, dehát majd kerül pénz újabb bútorra is, mert eddig az volt a gond, hogy a ■ meglévőt is hová állítsák. És hogy az új lakás gaz­dáit közelebbről is bemutas­sam: Bakonyvári István gép­kezelő a Széchenyi-aknai für- dőépitésnél, felesége pedig a Mecsek Nyomda dobozüzemé­nek dolgozója. 25- ös épület I. 8---- Fiatal há zaspár kapta ezt a lakást. A fér) rendőr, a feleség tanító­nő a pécsszabolcsi iskolában. .',ddig a fiatalasszony anyján nál laktak, és most végre pel- ’ ■'rillt régi vágyuk. 26- os épület, fsz. 1_ Ide az ért kopogjam be, meri gye­rek sírást hallottam. Az asz- szovn — c'zobr'*zlal Peren "né — éppen, az előszobát mosta fel, bent a már tárgaparket­A kereskedelmi dolgozók többi kívánságainak teljesítése is fo’yamatosan történi]^. Ide sorolandó a bérkérdés is. A Kereskedelmi és Pénzügyi Dol­gozók Szabad Szakszervezete éppen a napokban dolgozza ki a kereskedelmi do'gozók új bérrendszerét. Az bérrendszer: valószínű, hogy január 1-vel léptetik életbe. Minden bizony nyal megvalósul a kereskedel­mi dolgozóknak az a kívánsá­tás szobában pedig játszott a két kisebbik gyerek. Szobosz- laiék eddig, négy éven át — ahogy az asszony mondja — szívesség lakásban voltak ro­konoknál „egy pici kis csöpp szobában”. Mert a rokonok is öten vannak a családban, és a tetejébe még volt nekik egy társbérlőjük is. — Elhiheti, már voltam úgy sokszor, hogy beleőrülök, ami­lyen állapot az volt. Dolgozni nem tudtam menni a három gyerektől, és a férjem se so­kat keresett a MÁV-nál. Nem is tudorp megmondani, hogy négy év alatt hány kérvényt adtam be, és mindegyikre per­sze tíz forintot. Dehát ilyen nagy öröm esetén az ember lassan elfelejti, ami volt. Aztán meg elmondja Szo- boszlainé, hogy szívesen elvál­lalja itt a házkezelőséget, az is jelent egy kis pénzt. Majd behív a konyhába, és hogy örömükben én is osztozzak, megkínál egy pohár borral. — Tőkén termett — szól. De tudj,a, minek örülök a legjob­ban? Annak, hogy az ablakok délre néznek. Besüt majd a nap, mert az már nagyon hiányzott nekünk ... WeUiafat Vilrntk sa is, hogy havonta bizonyos összeg erejéig beszerzési áron vásárolhassanak. Mint ismere­tes, a vendéglátó vállalatok­hoz tartozó dolgozók november 1 óta naponta egyszer ingye­nes étkezésben részesülnek. A KPDSZ-hez tartozó banki dolgozókat is sérelem érte. — Ezen is történik változás. Nem titok, hogy az elmúlt „ években komoly munkaerőván­dorlás is volt a banki dolgo­zóknál, mindez azért, mert a ([bérezésben nem nyert kifeje­li zést a szakmai gyakorlat és a i tudás. Ezért azt javasolta a »KPDSZ, hogy ismételten ve­szessék be az alapfizetés mel­óié a korpótlékot. Most ezzel a J kérdéssel is foglalkozik a Ke- Jreskedelmi és Pénzügyi Dol- | gőzök Szabad Szakszervezete, i A korpótlék bevezetése a ban- J ki dolgozóknál a szakmai tu- f dás növekedését, ezenkívül azt i is eredményezi, hogy most Jmár életcéljuknak tekintik a J bankszakmái alkalmazást, i Ugyancsak foglalkozik a J szakszervezet a boltvezetők J pótszabadságolásának kérdésé­ivel. Ez érthető is, hiszeji elő- f fordultak szabálytalanságok, J melyek sértették az emberek f önérzetét. A megállapított pót- iszabadságok ezután nem fe- J csértődnek el, hanem megkap­ják a boltvezetők, hiszen meg jis dolgoznak érte. A KPDSZ- fnek olyan javaslata is van. Jhogy a kereskedelmi dolgozók f minden túlmunkáért kapják 4 meg az őket meeiUető becsü­íletai bért:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents