Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)
1956-12-09 / 294. szám
1956 DECEMBER 9 NAPLÓ S FORUM Mit tehetünk ma a TT * ? I r Örömmel üdvözöljük mi, a pécsi nyomda dolgozói a Dunántúli Napló dec. 2. számában Tenkeiy Miklós tollából megjelent cikket. Szeretnénk azt hinni, hogy nem bizonyos „NÉP ‘-irányzat legfelsőbb központból történt sugallatára kaphatott helyet ez a bátor- hangú, legaktuálisabb és leglényegesebb lényegbe vágó problémákat tárgyaló írás, hanem, mert a dolgozó nép túlnyomó többségének hangulatát, véleményét, és kívánságait híven tükrözi. Ugyancsak szeretnénk hinni és remélni, hogy ezután minden nap találkozunk hasonló, a tiszta igazság szellemében írott, ferdítésektől, és egyoldalú beállítástól mentes cikkekkel, mint ahogy ezt a nyomda dolgozói korábbi, „Csak az igazat“ c. nyilatkozatukban már leszögezték. Amíg Pécsett a Dunántúli Napló egyedül tölti be a napi sajtó szerepét, kell, hogy annak hasábjain helyet kapjon mindenirányú építő és segítő szándékú írás, ne csak pártközlemények. Méltányos ez azért is, mert a Dunántúli Napló kiadói jogának tulajdonosa nemcsak az MSZMP, hanem a Megyei Tanács is, így a megye dolgozói is. Hozászólásunk lényegére áttérve sajnálattal állapítjuk meg. hogy ma sokkal többet fcgl a’koznak pártszervezéssel, mint kellene, és'sokkal kevesebbet, szinte alig-alig valamit a gazdasági újjászervezéssel, mint ahogy a szükség azt parancsolja. Pedig a pártot, ha az olyan jó lesz, amilyennek hirdetik, önként fogják felkeresni a dolgozók, míg a nemzetgazdaság nem szerveződik újjá önmagától. Legalábbis addig nem, míg a jelenlegi gúzsbakötöttségből ki nem szabadítjuk, és amíg az ország jelenlegi kallódó gazdasági szakértőit a szervezés és irányítás élére nem állítjuk. Mi, nyomdai dolgozók a cikkíróval egyetértőleg úgy látjuk, hogy a kibontakozás útja a vállalatok — így vállalatunk — önállóságán keresztül vezet a célhoz. Jelentse ki az Állam, hogy mennyit igényelj a termelőeszközök használatáért, és mennyit adó címén tőlünk, ezen termelőeszközök jelenlegi használóitól. És ha úgy látjuk, hogy igénye reális, teljesíthető, úgy elfogadjuk, s ha elfogadtuk, gonduruk lesz rá, hogy teljesítsük is kötelezettségünket. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy jelenlegi termelőeszközeinket mi dolgozók magunk vittük az államháztartásba úgy, hogy az 1949. év végén megjelent, többek között a nyomdaipar államosítását is elrendelő jogszabálynak mi nyomdai szakemberek szereztünk érvényt azzal, hogy ténylegesen birtokunkba vettük az ország összes nyomdáját. Meggyőződésből tettük ezt, azzal a szent hittel, hogy a kizsákmányolást megszüntessük. Nem gondoltunk arra, hogy minden eddiginél nagyobb mértékű kizsákmányolásnak szolgáltatjuk ki magunkat a letűnt zsarnokok azon szemérmetlenül hazug jelszavából kiindulva, hogy „Tiéd az ország,” „Tiéd a gyár. az üzem“. Ha azután a kötöttségekből megszabadulva a nemzetgazdaság újraéled, már nem kell rá különösebb gondot fordítani. Fejlődni fog magától is a vállalkozói tevékenység természetszerű elve, és a magyar munkás közismert szorgalma és igyekezete alapján — ha valóban látja munkája eredményét. Egy-egy vállalat olyan lesz, mint a gondos ember háztartása. Most a gazdasági szakemberekről. Kimondjuk: ebben az országban az elmúlt -tíz év során nem kaphatott vezető állást meg nem alkuvó, becsületes, természetes gondolkozásé magyar ember. Az ország gazdasági életét csak olyanok irányíthatták, akik a magyarság számára idegen, mesterségesen kiagyalt tételeket kritika nélkül magukévá tették, és azok szerint, jártak el. Olyan európai hírű szakember, mint dr. Abay Gyula, a közgazdaságtan professzora, megfoszta- tott tanszékétől, és attól a lehetőségtől, hogy hazája javára tehessen. És azt hisszük, folytathatnék á nevek felsorolását hasábokon keresztül. Ha a jelenleg hatalmon lévők valóban akarják a nemzetgazdaság megjavítását, úgy haladék nélkül jóvá kell tenniök az e téren elkövetett méltánytalanságokat, és az eddig mellőzött gazdasági ■ szakembereket az őket megillető posztra kell helyezni. A jólétért folyó mai munkánkhoz tartozik, hogy az elért legkisebb eredmény megtartását is biztosítsuk. A kormányzat a közelmúltban kiadott azon rendeletére gondolunk itt, amellyel a dolgozóik bérét január 1-től általában 10 százalékkal kívánja emelni. Az eddigiek során azt tapasztaltuk, hogy minden bejelentett fizetésemelés után a kirakatok árcédulái kicserélődtek, és mire a dolgozó első alkalommal megkapta felemelt bérét, a felemelés mértékét rég túlhaladta a létszükségleti cikkek árainak emelkedése. Arról mindig tudomást szereztünk a harsogó propaganda útján, hogyha árleszállítás történt, de az áremelést mindig titokban hajtották végre. Nem akarjuk azt, hogy a jelenlegi béremelés is ehhez az eredményihez vezessen, nekünk nem a béremelés illúziója kell, hanem a reálbér felemelése. Ezért az árszínvonal mindenkori ellenőrzésére van szűk ség, egy olyan szerv által, amely a dolgozók bizalmát bírja. Ennek e’ső feladata, hogy rögzítse a fizetésemelésről szóló rendelet kiadásának időpontjában fennállott . árakat minden egyes létszükségleti cikk, illetve a lét fenntartásához szükséges javakra vonatkozóan: További feladata akár havonként, akár negyedévenként megvizsgálni, hogy ezen cikkek, illetve javak ára nem emelkedett-e. Vizsgálatának eredményéről a napi sajtó útján számol be. Véleményünk szerint csak így lehet ezen a téren megnyugtató helyzetet teremteni. Befejezésül szólunk a vitaindító cikk írójáról, bár talán ezzel kellett volna kezdenünk. Egyéniségének jellemzője a fiatalság számára példamutató szerénység. Ahogyan leírta: őszinte és emberi, amit leírt: nem szorul javításra bármely időn belül som. Sokat várunk még tőle. A pécsi nyomda munkástanácsa. A KERESKEDELEM A húsellátás ezen a héten is zavartalan volt az egész megyében. A héten kb. nyolc vagon hús és hentesáru, ezenkívül nagyobb mennyiségű zsírszalonna került eladásra. A hentesáruk kereslete bizonyos mértékben csökkent, mivel a magánháztartások sertésvógá- sa következtében jelentős mértékben hozzájutottak a sóhoz, paprikához és a fűszerekhez. Az illetékesek mindent megtesznek, hogy a jövőheti forgalom is zavartalan legyein. A martfűi Tisza Cipőgyár egy teherautó férfi és női cipőt juttatott el a Pécsi Cipőim gykcreskedel mi Vállalathoz. Az áru elosztása a boltokba folyamatosan történik, A Dél-Baranya megyei Népbolt a vidéki szakboltjai részére immár másodízben hozott Budapestről 110 darab telepes é.« hálózati rádiókészüléket. A rádiók hamarosan eladásra kerülnek. A legutóbbi szállítmánnyal hűtőszekrények, zseblámpaelemek, auód és fűtőtelepek ezenkívül tűzhelyek is érkeztek. Nagy a választék a különböző színű férfi és női, ezenkívül a gyermek pulóverekben a Jókai tér sarkán lévő Buházati Bo t ban. A bő választékú, pulóvereken kívül pamut női csipkeharisnyák, gyermek pa'en’harisnyák, kötött kesztyűk és más egyéb cikkek is kaphatók. Nagy forgalmat bonyolítottak le ezen a héten a Pécsi Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalat boltjai. A boltokban 420 mázsa tőkehúst, 90 mázsa tokba történő árukiszállítás folyamatban van. Budapestről elszállításra vár nyolc és fél vagon rizs. ezenkívül két vagon édességáru, valamint több vagon só. Bajáról megközelítően 20 mázsa magyartea várható. Az áruk Pécsre való szállításénak előfeltétele a közlekedés zavartalansága. Javnl j a posta munká} a ^ A Pécsi Postaigazgatóság t felügyelete négy megyére — ( Baranya, Somogy, Tolna és j ZalH megyére terjed ki. A ji posta munkájával kapcsolat- ban tájékoztatást kértünk ( Horváth Gyulától, a posta # helyettes vezetőjétől, aki a * következőket mondotta: # — Mint ismeretes, a posta # munkája összefügg a vasút f munkájával. Ahol a közieke- * dés már helyreállt, nincs is# különösebb hiba, de például # Somogy megyében csak mo- r torvonatok közlekednek, itt a f mozgóposta nem működik, # csomagforgalöm nincs, csak a í leveleket viszik. J Általánosságban elmondhat-z juk, hogy a távíró és a táv-1 beszélő szolgálat zavartalan. ^ A csomagforgalom hivata- * losan megindult — különleges '■ kívánságok nélkül a posta to- f vábbítja a csomagokat. Hogy , a címzett megkapja-e, az a, közlekedési viszonyoktól függ. Budapest közvetlenül nem vesz fel csomagot. A levélpostaiorgalom —közönséges, ajánlott és légi — minden irányban, külföld felé i3 zavartalan. A lehetőségek szerint továbbítjuk a hírlapokat. Népszabadságból is küldünk árus példányt az összes postaszerveknek.. Hem Ui&zek! Tegnapelőtt este máglya égett a Rákóczi úton. Rőt fénye egy pillanatra megvilágította a Zsolnay-szobrot és környékét, majd elhamvadt. A gyújiogatók — négy-öt suhanc — előbb diadalmas ordítással táncoltak körülötte, utána elmentek. Csend lett, olyan volt a Zsol- nay-szobor környéke, mintha mi sem történt, volna — de az égő máglya népe örökké beivódott a telkembe. Eszembe jutott 1933 januárja, Akkor is máglya égett a berlini Reichstag .ólt. összehordlák Marx. Engels, Lenin könyveit s minden olyan ember müvét, aki a haladó világ szellemi óriásának számított, meg Heiné-ét is és elégették. A gyújtogatok — Hitler, Gö- 'ng, Göbbels — diadalmas orditozással táncoltak körülötte és tudtul adták a világnak, hogy ők egyszer s mindenkorra végeztek a kommunizmussal. A Reichstag előtti máglya baljós fénye bevilágította akkor egész Európát. Az egyszerű németek között és nálunk is sokan voltak olyanok, akik visszataszító és ostoba, de alapjában véve ártatlan szórakozásnak minősítették a könyvégetést Csak akkor eszméltek fel. amikor könyvek helyett már embereket égetett az őrjöngő fasizmus az auschwitzi, dachaui krematóriumokban, amikor füstölgő rommá változtatta Berlin, Budapest, Sztálingrád, Coventry házait — de ekkor már késő volt. A lujborút már nein lehetett leitartóztatni és legalább ötven millió ember elpusztult. Mindezt azért mondtam el, mert tegnapelőtt este, a Zsolnay-szobor melletti máglyaégetés után találkoztam egy magas, pufajkakabá'os emberrel, akiből csal: úgy dőlt a kisüsti szaga s aki szegen, szinte önkívületi állapotban kiáltozta nekem, hogy a pesti újságok clége- -ének — semmi köze a fasizmushoz. Ha naiv ember lennék, a- lán hinnék az ismeretlen pufajkakabátosnak. De n ár régen voltam naív és túlságosán drága volt a lecke: a marxista körívek égetése Auschwilz-hoz, lechau-hoz és háborúhoz vezetett, a pesti újságol: égetése magyar Auschwkz- /Z és Dachau-lioz és háborúhoz vezetne — ha tűrnénk. Ezért nem hiszek az isme- f-atlen pufajkakabátosnak 1 Zsolnay-szobor melletti máglya fénye felnyitotta a szememet. M—r. Önállóságot az állami gazdaságoknak! Az elmúlt hónapokban az egyik állami gazdaságban így panaszkodott az igazgató: — Hogy hogy lehetne a gazdaságot jövedelmezőbbé tenni? Hm, hm .. . Hát tudja epnek csak egy módja van. Engedjék meg, hogy szabadon, gazdálkodjunk, azt termeljünk, ami megterem, ami jövedelmező és nem azt, amit előírnak íentről, íróasztal meliől. Tudja, voltunk mi már állat- tenyésztő, növénytermesztő és ki tudja még milyen állami gazdaság nem. Ez nem helyes. Egyszerűen azt mondták, hogy: „Kaptok egy törzstenyészetet. Ezentúl a profilotok az állat- tenyésztés lesz.” Igen ám, de nincs még elég szakemberünk sem és tudvalévő, hogy szakember nélkül semmit sem ér az állattenyésztés...“ ■ Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor felkerestem Petőházi Gábort, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának vezetőjét. Megkapják-e az állami gazdaságok a rég várt önállóságot? — Mi a legteljesebb önállóság hívei vagyunk — kezdte nyilatkozatát Pet.őházá Gábor. — Mi azt akarjuk, hogy az ál- ’ami gazdaságok maguk készítsék el a tervüket és a felettes hatóságoknak csak annyi dolguk legyen, hogy ezt jóváhagyják. A tervkészítés természetesen nagy felelősséget hárít majd a gazdaságokra, mert véleményem szerint e tervek alapján kell meghatározni a felsőbb szerveknek az ország ■export—import kereskedelmét is. Meg kell változtatnunk a megyei igazgatóság szerepét is. Ezentúl az állami gazdaságok nem operatív segítséget, hanem csak állami ellenőrzést várnak. Azt várják, hogy a felsőbb szervek csak azt ellenőrizzék: törvényes keretek között működnek-e, de abba hogy mit termelnek a mezőgazdaság törvényszerűségein, a klimatikus és talajviszonyokon kívül senki bele ne szólhasson. Eléggé érettek ahhoz a mi szakembereink, munkástanácsaink, hogy maguk határozzanak a gazdaság belső életéről. Mi biztosak vagyunk abban, hogy ezek az emberek jobb terveket csinálnak, mint azok, akik íróasztal mellől akarták meghatározni a magyar mezőgazdaság fejlődésének irányát. — Úgy tudjuk, hogy az állami gazdaságok megyei igazgatóságán már megindult egy folyamat, amely véleményünk szerint la a gazdaságok nagyobb önállóságát segíti elő. őmiietestmphzdi A mázai bányaüzemnél hallottuk pénteken délelőtt, a munkások beszélték: „Hiába várunk egyes bányászjáratokra, mert non olyan bányászbusz, amelyik a nyugati határra szállítja jó pénzért a jelentkezőket.” Aztán még azt ' is hozzáteszik, hogy ez a busz állítólag a bonyhádi [ MÁVAUT-hoz tartozik. i Nos ez fölöttébb érdekes Í eset, ha így van. De igaz-e? Meg kell róla győződni. Estefelé érkeztünk a bony- 1 hádi rendőrkapitányságra. I — Tíz percet késtek. Ha I hamarabb érkeztek volna, \szép kis históriának lehettek \Volna tanúi, — ezekkel a szavakkal fogadtak bennünket. 1 — Miért? Mi történt7 ' Pétervári Ferenc százados meséli el az eseményt, s a hallottakra alig tudunk szóihoz jutni. Íme: 4 — Pénteken hajnalban t Dom bóvár mellett a járőr egy I fai-'—osszériás ’ óbuszt, — é olyant, amilyenekkel a bá' töltelékárut, 10 mázsa vágott baromfit, 600 kiló fcalat, 90 mázsa zsírszalonnát és mintegy 30—35 mázsa zsírt hoztak forgalomba, illetve vásároltak meg. Ugyanezen idő alatt a csemege és csabai szalámikból 10 mázsányl került eladásra. A tejboltokban 40 mázsa alma cserélt gazdát. A vállalatnak egyetlen kérése a Sütőipari és a Tejipari vállalathoz, kövessenek el mindent annak érdekében, hogy az áruk aá korareggel! órákban a boltok- ) ba kerülhessenek. j Az Észak-Baranya megyei J Népbolt budapesti útjáról visz- t szatérve 90 darab rádiót, 200 darab villanyvasalót, 1.200 zseblámpa elemet, 200 darab villanyrezsót, 500 pár vegyes cipőt, valamint más árukat hozott Az áruk kiszállítása hét-, főn kezdődik meg a komlói és környéke bányavtdékí boltok- { ba, i Karácsonyfa beszerzésére J tárgyalás folyik a megyéi ta- ( nács kereskedelmi osztálya és ( a Vas megyei tanács között. ( Minden remény megvan arra, ( hogy a megállapodás megtör-1 ténik és rövid időn belül elő-< reláthatólag 3000 méter Vas, megyei fenyőfa kerül az állami i kiskereskedelem útján eladás--1 ra a pécsi piacokon. < Javult a lisztellátás ezen a ( héten. A só Iránti kereslet j csökkenő tendenciát mutat, j mivel az igényeket jelentősen ■ sikerült kielégíteni. | A Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat pécsi kirendeltségéhez a napokban több teher-^ autó játékáru érkezett, A bol-i nyászokat szállítják — tartóztatott fel. Az autóbuszon 35-en voltak, férfiak, asszonyok, g~ ‘tmekek. Igazoltatták őket, s a végén kiderült: valameny- nyien bonyhádi lakosok, útirányuk a nyugati határ. Disz- szidálni akartak. Az autóbusz a bonyhádi MAVAUT-hoz tartozik. A karhatalom az autóbuszt az utasokkal együtt a bonyhádi rendőrkapitányságra irányította. Itt az is kiderült, hogy az autóbusz vezetője valóban jópénzért vállalta az „ingajáratot". A jelentkezőktől borsos árat kért utazási költségül. Egy három- gyermekes családtól például 4 200 forintot, egy asszonytól 6 000 forintot vágott zsebre a gépkocsivezető. összesen 35 ezer forintot keresett volna ezen az úton. A pénzt megtalálták a gépkocsivezetőnél. A rendőrkapitányságon mindenkinek visszaadták a befizetett összeget, majd az utatokat hazaengedték. Az autóbusz utasai szégyenkezve távoztak a rendőrkapitányságról. Eddig a történet. Elmondják <• még, hogy nem ez volt az elsői* eset, ez már a nyolcadik, i1 vagy kilencedik fuvar volt, de most megjárták. Megjárták igaz, de nem a nyugatig határszélt. i A bonyhádi utcán már hal-' lőttük: „— Na ezek gyorsan1 megjöttek nyugatról...” A bonyhádi rendőrkapi-' tányság most folytatja az ügy felgöngyölítését. A Mázán hallott hír tehát igaznak bizonyult. Elítélendő ez az egész cselekmény. Akkor, amikor a bányászok hiába várják reggel a munkás-'' járatot, amikor mennének a bányába szenet termelni, segíteni az ország vérkeringésének megindításában, akkor egyes gépkocsivezetők embercsempészéssel foglalkoznak. De most rajtavesztettek! Gi F, — Ez tény. Az eddigi négy osztály helyett, most két osztály látja el a feladatokat. Hogy hányán vagyunk jelenleg? Harmincegyen, de ve e- ményem szerint ennek fotó ís elegendő lesz a munka e végzéséhez. Természetesen a feleslegessé vált dolgozóinkat elhelyezzük: sokan közülük visz- sza mennek eredeti szakmájukba, mások pedig újból termelő munkában vesznek részt. — Az előbb azt mondta, hogy vannak bizonyos gátló tényezők, amelyek akadá’yoz- zák az itteni egyszerűsítési munkát. Mik ezek és hogyan, nyilvánulnak meg? — A legdöntőbb gátló tényező az, hogy a pénzügyminisztérium, a statisztikai és a tervhivatal, még most is eléggé ragaszkodik a múltban betöltött pozícióihoz. És. amíg nem adják le jogaiknak nagy részét ezek a szervek a termelő vállalatoknak, addig az egyszerűsítés nem sokat ér. Véleményem szerint itt volna az ideje, hogy ezek a szervek is megkezdenék saját területükön is az egyszerűsítést. — Nálunk a szerkesztőségben van egy olyan elgondolás, hogy nincs szükség az állami gazdaságok megyei igazgatóságára és nincs szükség arra sem, hogy az állami gazdaságok minisztériumi vállalatok legyenek. Itt volna a legfőbb ideje annak, hogy a minisztérium leadná az állami gazdaságokat a megyéiének. — Ezzel mi is egyetértünk. Véleményem szerint az lenne a helyes, ha a megye mezőgazdaságát ezentúl nem több szerv, hanem a megyei tanács mezőgazdasági igazgatósága ’enne hivatott irányítani — fejezte be nyilatkozatát Petőházi Gábor, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának vezetője. MOZI VASÁRNAP Petői!: Törvén yenkfvüH lovag (délelőtt 10 és délután tél 2 és fél 4 órakor) Park: HyppoJitt a lakáj (délelőtt fél 10 órakor és délután fél 2 és fél 4 órakor) Kossuth: Hyppollt a lakáj (délelőtt 10 és délután 2 és 4 órakor) HÉTFŐ Petőfi: Törvényen kívüli lovag — (fél 2 és fél 4 érakor) Park: Hyppollt a lakáj (fél 2 és fél 4 órakor) Kossuth: Hyppollt a lakáj (2 és 4 órakor) A Kossuth moziban hétfőtől kezdve fél 11 órakor Is tartanak előadást a HyppoMt a lakáj című filmből. A* Építők Megyei Művelődés- háza ma vasárnap délután fél 3 és ■v'.t a rakor a „Lilioma” efmg filmet .«tesaai
