Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)
1956-12-09 / 294. szám
2 nap r: ö 1956 DECEMBER § Az MSZMP Ideiglenes központi bizottságénak határozata (Folytatás az 1. oldalról) magyar nép számára. Az egyik legfőbb tanulsága az elleníor- radalom álcázott fellépése. Korunkban az emberiség haladó eszméje a szocializmus. A szocialista és népi demokratikus országok egész sorának létrejöttével a szocializmus már világrendszerré változott és hatalmas vonzóerőt gyakorolt a kapitalista országok és a gyarmati iga ellen harcoló népek tömegeire. Az ellenforradalom és az imperializmus éppen ezért már nem tud többé a népek előtt saját zászlaja alatt az ellenforradalom, a kapitalizmus és az imperializmus jelszavaival fellépni. Kalóz módjára, idegen zászló alatt kényszerül fellépni nálunk is, hogy a néptömegek bizalmát megnyerje, kénytelen olyan jelszavakat hangoztatni, amelyek a nép előtt rokonszenvesek. Ellenforradalom helyett „forradalom”, az imperialista gyarmati elnyomás helyett a „szabadság” és a „nemzeti függetlenség” jelszavaival lopakodik be a tömegek közé, csapja be és vezeti félre őket. IV. A párt egyes kérdései Súlyos előzmények után nehéz helyzetben kell szembenézniük a feladatokkal a Magyar Szocialista Munkáspárt — ma már az egész országban működő — pártszervezeteinek és tagjainak. Az Ideiglenes Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy az október 30 és november 4-e közötti legmélyebb válságon már túljutottunk. Ha világosan látjuk az eseményeket, s következésképpen a jelenlegi helyzetet és tennivalókat, akkor minden előfeltétele megvan annak, hogy a párt a néptömegekkel összeforrva, velük együtt élve és harcolva, becsülettel betölthesse nehéz, ugyanakkor megtisztelő történelmi feladatát. 1. A párt tevékenységének elméleti és politikai alapjai A Magyar Szocialista Munkáspárt a világ munkásságának élenjáró elmélete, a marxizmus—leninizmus tanításai alapján végzi tevékenységét. Visszavonhatatlanul szakít mindazzal, ami a múltban rossz, és helytelen volt, ugyanakkor ápolja és továbbfejleszti mindazokat a nagy értékeket, amelyek megvoltak mindvégig a magyar kommunista mozgalom 38 éves történelmi harcában. Élesen elítéli az MDP vezetésének bűnös, dogmatikus hibáit, a leninizmus eltorzítását. A párt történelmi feladata, hogy vezesse, segítse dolgozó népünket a szocialista társadalmi rend felépítésére hazánkban. Védi és továbbfejleszti a szocializmus építésének mindazokat a történelmi jelentőségű vívmányait, amelyeket népünk az elmúlt 12 év alatt — a hibás vezetési módszerek ellenére is — az alapvető tevékenységében marxista-leninista párt, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével ért élj A Magyar Szocialista Munkáspárt a magyar munkásosztály egységes, forradalmi pártja. A kommunista és szociáldemokrata párt szervezeti és politikai egységét megteremtő 1948. évi Egyesítő Kongresszus történelmi jelentőségű határozata alapján áll. A párt Ideiglenes Központi Bizottsága elítél minden olyan törekvést, amely a munkásosztály történelmileg kialakult egységét meg akarja bontani. A Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmust, leni- tiizmust alkotó módon alkalmazva, a szocializmust a magyar sajátosságoknak és a jelen történelmi követelményeknek megfelelően kívánja megvalósítani. Nem fogja más szocializmust építő országok gyakorlatát gépiesen másolni, hanem történelmi tapasztalataikat és eredményeiket figyelembevéve, a hazai adottságok alapján a szocializmus építésének sajátos, magyar útján akar haladni. 2. A párt szervezeti és vezetési módszerei. A Magyar Szocialista Munkáspárt tiszta és puritán munkáspárt legyen. A pártszervezetek megalapításában támaszkodni kell az MDP grőire, azokat, akik szilárdan és ingadozás nélkül kitartanak a dolgozó nép, a szocializmus ügye mellett, át kell venni az MSzMP-be. Megértő, baráti, elvtársi kapcsolatot kell fenntartani azokkal a volt MDP- tagokkal is, akik még az elmúlt időszak megrázó eseményeinek hatása alatt állanak és egyelőre nem kívánnak a párt tagjai lenni. Nem lehetnek a párt tagjai azok, akik az internacionalizmus elveivel szembenállva nacionalista álláspontot képviselnek. Pártunk tisztaságának megóvása érdekében nincs helye az MSzMP soraiban a karrierista elemeknek sem. A megalakuló pártszervezetek és pártszervek a lenini szabályoknak megfelelően dolgozzanak. A demokratikus centralizmus elvének alapján állva szabad és széles viták után, a párttagok többségének döntése alapján hozzanak határozatokat. E határozatok, valamint a felsőbb pártszervek határozatainak végrehajtása minden párttag számára kötelező. A párthatározatok kőtelező végrehajtása mellett minden párttagnak jogában áll véleményét fenntartani és azt — ha szükségesnek látja — a felsőbb pártszervekkel ismertetni. A Magyar Szocialista Munkáspárt minden egyes szervét demokratikusan, alulról választják meg. Az Ideiglenes Központi Bizottság szükségesnek tartja a párt programjának és szervezeti szabályzatának mielőbbi kidolgozását és a pártkongresszus előkészítését. A program és szervezeti szabályzat tervezetét a párttagság egészével meg kell vitatni. A párt minden szervezete és tagja bátran lépjen fel a régi szektáns antidemokratikus vezetési módszerek felújításának kísérletei ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt határozottan szakítani kíván azzal a régi, káros gyakorlattal is, amely eddig a pártnak, az állami szervekhez, valamint más társadalmi szervekhez való viszonyát jellemezte. A párt politikai és ideológiai vezető szerepét az állami szervek tevékenységében és a dolgozók más társadalmi szerveiben nem utasításokkal, nem a kötelezőként kimondott határozatokkal biztosítja, hanem a célok és feladatok helyes meghatározásával, a dolgozó nép és az ország felemelkedését szolgáló javaslatokkal, e szervekben dolgozó párttagok példamutató, szerény, áldozatkész munkájával. A párt szervei és tagjai — Lenin szellemében — a dolgozó nép élettapasztalatában és bölcsességében bízva segítsék elő, hogy a szocializmus építésében minél teljesebben érvényesülhessen a nép alkotó ereje. Az MSzMP minden tagja köteles pártmunkát végezni. Az eddigi gyakorlattal szemben — amikor a párt munkája jelentékeny mértékben a nagy apparátusra épült — most és a jövőben is munkáját a párttagok önként vállalt társadalmi tevékenysége útján fejti ki. V. A párt előtt álló legfontosabb feladatok szocialista szektorában egyaránt. Ezt kívánja előmozdítani a kormány a begyűjtési rendszer megszüntetésével, úgyszintén a szövetkezeti és állami felvásárlás kiszélesítésével. 6. A szocializmus építésének tudományos alapokon és tudományos módszerekkel kell történnie. Mindent meg kell tenni, hogy a tudomány fejlődése számára a legkedvezőbb feltételek alakuljanak ki, beleértve a szabad vitákat, a kommunista és nem kommunista tudósok együttműködését, a szocialista és nem szocialista országok tudományos eredményeinek megismerését, külföldi utazások és tanácskozásokon való részvétel formájában is. Az irodalmi és művészeti életben biztosítani kell nemzeti hagyományaink ápolását és fejlesztését. A szocialistarealista művészeti irányzat támogatása mellett biztosítani kívánjuk minden haladó irányzat és haladó alkotó művész érvényesülését. Tudósainknak, művészeinknek és a különböző szakterületeken dolgozó értelmiségieknek — megfelelő szervezeti formák megteremtésével — meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a saját területükön a legnagyobb mértékben érvényesíthessék tudásukat és képességeiket. A Magyar Szocialista Munkáspárt mindent megtesz azért, hogy az ifjúság nyugodtan visszatérhessen az iskola padjaihoz, hogy a valóban demokratikus és nemzeti követelései teljesülhessenek, hogy oktatási rendszerünk megtisztulhasson a múlt hibáitól. 7. A jelenlegi helyzetben különösen fontos feladat az ellen- forradalmi veszély leküzdésére az erős, demokratikus karhatalom megteremtése és később a gyári munkásőrségek megszervezése. Az öntudatos kommunistáknak, & régi szervezett munkások ezreinek ma a karhatalomban van a helyük, mert erős, szilárd karhatalmi századok, forradalmi honvéd- ezredek a néphatalom, a szocializmus vívmányainak védelmezői mindenféle ellenforradalmi próbálkozással szemben. • A Magyar Szocialista Munkáspárt proletárinternaciona- lista álláspontja, hogy külpolitikánk alapja a Szovjetunióval és a népi demokráciák országaival való szoros barátság és együttműködés, a teljes nemzeti függetlenség, önállóság és szuverénitás elvei szerint. A párt politikája első1. A kommunistáknak most elsősorban türelmes felvilágosító munkával, meggyőzéssel, az ellenség leleplezésével és politikai elszigetelésével — s ha kell, fegyverrel is — küzdeniük kell az ellenforradalmi veszély ellen. Meg kell értetniük a jóhiszemű, de félrevezetett emberekkel, hogy aki ma a termelő munkát akadályozza, vagy zavarja, az nemcsak anyagilag károsítja meg a dolgozókat, hanem egyúttal a munkáshatalom gazdasági és politikai alapját is gyengíti. Meg kell értetniük azt is, hogy a kommunisták üldözésére és megfélemlítésére irányuló kísérletek csakúgy, mint azok a törekvések, hogy a munkástanácsokból kirekesszék a kommunistákat, az egész munkásosztályt és végeredményben a dolgozók hatalmát fenyegető reakciós támadások. Vissza kell verni az ellenforradalomnak azt a próbálkozását, hogy r munkástaná-sok segítségéve] <— részben félrevezetve őket, részben közéjük csempészett emberei segítségével — kiragadja a hatalmat a népköztársaság törvényes államhatalmi szervei kezéből. 2. A kommunisták annak tudatában végezzék munkájukat hogy a munkástanácsok r munkásosztály fontos szervei most is és a Jövőben is azok lesznek. Ennek megfelelően nagy figyelmet szenteljenek r munkástanácsokban végzend' politikai munkának. Segítsék elő, hogy a tanácsok mielőbb betöltsék feladataikat; az üzemekben a munkástanácsokon keresztül valóban érvényesüljön a munkásság joga, az önigazgatás. Ennek érdekében a munkások legszélesebb köreinek bevonásával részleteiben Is ki kell dolgozni a munkás- tanácsok feladatkörét és hozzá kell segíteni a munkástanácsok tagjait, hogy a feladataik el- 'átásához szükséges ismereteket elsajátíthassák. Segítséget kell nyújtani az üzemek dolgozóinak ahhoz is, hogy munkástanácsaikat megtisztíthassák az oda nem való, demagóg, deklasszált, helyenként fasiszta elemektől. 3. A kommunistáknak moz- gósítaniok kell az összes becsületes dolgozókat, a szak- szervezetek, a munkásosztály hagyományos érdekvédelmi szerveinek megvédésére, az osztályellenség támadásával szemben. Minden segítséget és támogatást meg kell adni ahhoz, hogy a szakszervezetek tevékenységükben leküzdjék a korábbi években volt bürokratikus vonásokat és valóban a dolgozók érdekeinek hathatós védelmezőivé és képviselőivé váljanak. 4. Az Ideiglenes Központ Bizottság azt tartja, hogy a kormánynak az illetékes állami szervek és a legjobb gazdasági szakemberek bevonásával mielőbb ki kell dolgoznia az új helyzetnek megfelelő gazdaságpolitikát. E gazdaság politikának minden tekintet ben gazdasági adottságainkon és sajátosságainkon kell épülnie. Segítenie kell messzemenően az egyéni kezdeményezés és szaktudás érvényesítését. A népgazdaság érdekelnek megfelelően alkalmazni kell az anyagi ösztönzést minden területen, így a műszaki fejlesztés előmozdítására, a minőség javítására, az önköltség csökkentésére, a munka termelékenységének emelésére. A tervezés fontossága nem csökkent, de a feladatkörének meg kell változnia és elsősorban a népgazdaság legfontosabb arányai és fejlesztési iránya megállapítására kell figyelmét fordítani, ahol ez a szocializmus építését nem veszélyezteti, na- gyob lehetőséget kell biztosítani a magánszektor fejlesztésére. Egész gazdaságpolitikánk fő kérdése, hogy a nemzeti jövedelem elosztásában, gazdasági beruházási terveink készítésében elsődleges szempont a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelése legyen. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt egyik legfőbb feladatának tekinti a népi állam- hatalom alapjának, a munkásparaszt szövetségnek állandó erősítését. Kormányzatunk mezőgazdasági politikájának ezt az alapvető célkitűzést kell szolgálnia. A dolgozók életszínvonal emelése érdekében elő kell segíteni a mezőgazda- sági termelés erőteljes fellendítését, az egyéni paraszti gazdaságokban és a mezőgazdaság rendű feladatának tartja, hogy mihamarabb tárgyalások lm dúljanak az SZKP és MSZMP vezetősége, valamint a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság kormánya között, hogy a szocialista országok közötti teljes egyenjogúság és önállóság, valamint az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján rendezzék a két ország közötti viszonyt. Az Ideiglenes Központi Bizottság sürgető feladatának tartja és javasolja a kormánynak, hogy készítse el a november 4-i kormánydeklaráció célkitűzéseinek megfelelően a fő politikai és gazdasági kérdések megoldásának tervét, a kibontakozás programját, a nemzet haladó erőinek összefogása és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének alapján. Elvtársak! Előttünk, kommunisták előtt nem egyszer állottak már a maihoz hasonló súlyos és bonyolult feladatok, de a munkásosztály legyőzhetetlen erejére támaszkodva, szövetségben a parasztságba és együtt a haladó értelmiséggel, most is leküzdjük az el lenforradalmat és megteremtjük a független, szabad, demokratikus és szoc'allsta Ma gyarországot. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériumának jegyzéke az Egyesült Áramok budapesti követségéhez Az Amerikai Egyesült Államok budapesti követsége válaszolva a külügyminisztérium korábbi jegyzékére, közölte, hogy jelenleg már nem működik rádióleadó a követsé gen. A jegyzékben az Egyesült Államok budapesti követsége a rádióieadó üzemeltetését azzal indokolta, hogy több ízben huzamosabb időre megszakadt kapcsolata kormányával. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma december 8-án átadott válaszjegyzéke a következőket állapítja meg; a minisztérium megelégedéssel fogadja a hivatkozott számú jegyzék azon közlését, hogy a rádió adó-vevő készülékek működtetését megszüntették, de ugyanakkor megállapítja, hogy a jegyzékben közölt érvek — amelyekkel a rádió adó-vevő készülékek ügyében küldött jegyzékben közölt tényeket igyekszik megmagyarázni — minden alapot nélkülöznek és így a való helyzet feltárása céljából a minisztérium szükségesnek látja a követség figyelmét felhívni az alábbiakra: Miután a követségnek az 1956 október 23-a utáni időkben szerzett gyakorlati tapasztalataiból is ismeretes, az események alatt a minisztérium bármely időben elérhető volt, tehát módjában állt volna engedélyt kérnie rádió adó-vevő készülékek üzemeltetésére. Az a tény, hogy a kérelem benyújtását a követség elmulasztotta, arra a következtetésre adhat alapot ,hogy az adó-vevők működtetése olyan célból történt, amely még normális körülmények között sem engedhető meg. A minisztérium a való helyzet tisztázása céljából rá kíván mutatni arra a tényre is, hogy a szóbanforgó időszakban — ismerve a távközlésben előállott nehézségeket — mind a követség részéről kormánya felé ,mind az amerikai tudósítók részéről ügynökségeik felé — saját berendezésein keresztül vállalt és továbbított anyagokat. A fenti tények kellően bizonyítják, hogy a követség nem használta fel azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével elkerülhető lett volna a rádió adó-vevő készülékek törvénytelen üzemeltetése. A minisztérium bízik abban, hogy az Egyesült Államok követsége a jövőben az ilyen esetek elkerülésével is tartózkodni fog a Magyar Népköztársaság szuverénitásának és a szokásos, valamint általánosan elfogadott nemzetközi jogszabályok megsértésétől és felhasználja ezt az alkalmat is, hogy az Amerikai Egyesült Államok követségét nagyrabecsüléséről biztosítsa. Budapest, 1956. december 8. Rémhír születik A rendőrhadnagy előtt alacsony, gumicsizmás fiú ül. Tizennyolcéves. A neve: Városi Imre. Szőke göndör haját Igazgatja és gyomrát maszírozza minduntalan. Sok a gyomorsavam — mondja kesernyés mosollyal. Nyolcadikán állították elő a lakásáról. A vád: rémhírterjesztés: A Széchenyi-akna nagytermében ő engedte szárnyaira a rémhírt, amely aztán sok ember fülét megjárta: a Széchenyi téri tüntetésnél egy karhatalmista lelőtt egy gyermekét karjában tartó asz- szonyt. — Fenntartja-e még most is az állítását? — kérdi a rendőrhadnagy. — Igen. Hiszen reggel többen is mondták, hogy ők is látták az esetet. Bűnösnek nem érzi magát. „Mindig az igazat mondta. Ezt az esetet is látta. Saját szemével” — hajtogatja. A kihallgatás hivatalos rö- vidségű kérdéseire, röviden, értelmesen válaszol. Kecelen született, apja jelenleg kovács, azelőtt cséplőgépük és fűrésztelepük volt. Vagyonuk egy családi ház és nem egészen egy hold föld. Ö maga szeptember óta él Pécsett, csillés a Széchenyi-aknán. Ennekelőtte dolgozott már a keceli tőzegtelepen, ipari tanuló is volt a keceli KTSZ-nél, de onnét önkényesen kilépett, dolgozott két hónapig a kalocsai paprikamalomban, a taksonyi állami gazdaságban, ezután otthon volt vagy félévig, azután beállt bányásznak. Az október 23-a óta lezajlott megmozdulásokban nem vett részt. Hazament a falujába. December elsején jött vissza a fizetésért. — Hogyan került hetedikén délután a Széchenyi térre? — Ebédelni indultam az egyes számú büfébe. — Válaszol a hadnagy kérdésére. — Az autóbuszmegállónál azután elkapott a tömeg, és sodort lefelé, nem tudtam kiszabadulni a sorból. — És hol történt a lövés? Hol lőttek az asszonyra? — A megyei tanács előtti villamosmegállónál felálltam a járdaszigetre, ott egy kar- hatalmista, — úgy qondolom katonaruhás — a hóna alatt tartott fegyverből két lövést adott le. Nem messze tőlem egy asszony, karján a kisgyerekkel, lerogyott. Azután a tömeg utat nyitott, mert egy mentőautó jött, és az elvitte az asszonyt. — Látta, hogy az asszony valóban megsérült? — Azt láttam, hogy lerogyott. Aki nem sérül meg, nyilván nem rogyik össze. — m történt ezután! — Ezután csak azt láttam, hogy megáll a mentőautó és kinyitják az ajtaját. Többet nem láttam, mert a tömeg elsodort és csak az Ágoston téren tudtam kiszabadulni a sorból. — Tehát fenntartja továbbra is azt, hogy látta azt, hogy egy karhatalmista lelőtt egy asszonyt? — Fenntartom. — Hangzik az utolsó felelet a jegyzőkönyv első részéhez. A második rész ezután következik. Lássuk az őrizetbevett bizonyítékait. Hol lehet egy sebesült asszonyt keresni? Lássuk a mentőket. Telefonon folyik a . szembesítés. Az őrizetbevett Városi Imre kérdez, a mentők felelnek. A baleseti napló szerint hetedikén délután a Széchenyi téren a mentők senkit sem vettek fel. Nem tudnak a sebesülésről. Hátha tévednek a mentők. A baleseti napló sem szenUrás. Nézzük a kórházakat. I. számú sebészeti klinika. Dr. Baranyai, az ügyeletes orvos veszi fel a kagylót. Az ambuláns naplóban nem szerepel ilyesmi. De tudomása sincs arról, hogy lőtt sebbel női beteg került! a kórházba. A II. számú sebészeti klinika ügyeletese is ezt mondja. Egy férfi ápoltjuk van, aki hetedikén került hozzájuk sebesülten, nő nincs. Pedig ha történt volna sebesülés, hozzájuk kerül, — mert mint mondja — ők voltak akkor az ügyeletes kórház. 4. gyermekklinika belgyógyászati ügyeletes orvosa sem tud sebesült gyermek beszállításáról, a sebészeti osztály ügyeletese, Irma nővér pedig határozottan állítja, hogy hozzájuk sem került sebesült gyermek. A megyei kórház vonala fog- la.lt, a nőgyógyászatot és a más szak-Jelinikákat nem hívják fel. Szinte lehetetlen, hogy oda vigyenek sebesültet a sebészeti klinika szomszédságából. Az Anatómia nem veszi fel a telefont, — úgy látszik az esti órákban ők nem tartanak ügyeletet — a pécsbányatelepi kórházat azért nem hívják, mert Városi Imre nem kívánja. Ha ott lenne az asszony, a bányászok már mondták volna reggel — mondja. Hol lehH az állítólag súlyosan megsebesített asszony? Ha nincs sehol, akkor úgylátszik én vagyok a bolond — mondja — pedig láttam, persze, lehet az asszony nem azért esett össze, mert lelőtték... — bizonytalankodik az*án — de elesett... Nem tudom. . A kihallgatásnak vége Városi Imre aláírja a jegyzőkönyvet. Az eljárás megindult. A vád: rémhírterjesztés. KP.
