Dunántúli Napló, 1956. december (13. évfolyam, 287-311. szám)
1956-12-01 / 287. szám
2 ív a p r « 1986 PRC'RMBBK I 1 A kormány támogatja a jól működő termelőszövetkezeteket és dolgozó parasztokat Fontos kérdésekről tárgyalt a pénteki megyei mezőgazdasági értekezlet A föld kérdésével Is foglalkoztak. Az értekezlet állásMi ingerli az angol rádiót? Pénitékem délelőtt mintegy 350 termelőszövetkezeti elnök, járási tanácselnök és mező- gazdasági osztályvezető, az MSZMP járási intézőbizottságainak elnökei, valamint a megyei tanács elnöke, a mező- gazdasági igazgatóság vezetője és a megyei tanács néhány munkatársa részvételével értekezlet volt a pécsi járási tanács nagytermében. A beszámolót Katona Lajos, a megyei tanács elnöke, a kormány ösz- szekötője mondotta. A beszámolót vita 'követte. A felszólalók a beszámolóban érintett problémákon túl foglalkoztak azokkal a kérdésekkel, amelyek jelenleg a parasztságot, a termelőszövetkezetek tagjait érintik. A felszólalók zöme állást foglalt amelett, hogy ezentúl a parasztságnak, magának kell megválasztania a szövetkezeti formát, amelyben dolgozni kíván. Ebben a kérdésben mindenki egyetértett, hisz, mint a beszámoló is megmutatta, a régi rossz módszer azt eredményezte, hogy a megyében eddig mintegy 150 termelőszövetkezet oszlott fel, vagy halad ezen az úton. Persze vannak olyan termelőszövetkezetek is, mint a kozármlslenyi, vagy a bika ti, ahova az elmúlt napokban, amikor mindenütt a megyében erkölcsi nyomást gyakoroltak a termelőszövetkezetekre, sőt, a legtöbb helyen megfenyegették a tagokat, betörték az iroda ablakokat, elhurcolták a jószágokat, akkor itt egy, illetve öt belépő volt. A jelenlévők többsége követelte, hogy a gépállomást traktorokat adják át a jól működó termelőszövetkezeteknek. Katona Lajos, a megyei tanács "elnöke és Lukács Antal, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője válaszolt a kérdésre. Katona elvtárs elmondotta, hogy a kormányöwzekötői értekezleteken valamennyi megye ösz- szekötője felvetette ezt a kérdést és biztosak abban, hogy a kormány a parasztságnak, a termelőszövetkezeteknek megfelelő intézkedést tesz. Lukács Antal kijelentette, eddig is adtak a termelőszövetkezeteknek univerzál traktorokat, amit a jövőben is megtesznek. A traktorok kihasználását ellenőrzik és ekkor kialakul az a kép, hogy érdemes-e a termelőszövetkezeteknek átadni a gépeket. Emberfolyam hömpölyög a házak magas kőpartjai között Ez a főváros mostani képe; Reggel munkába, délután munkából. Messziről akár felvonulásnak is nézhetné valaki a tömött sorokat, pedig csak dolguk után sietnek ezren, tízezren, ki tudja hányán, s közelebbről kiderül, hogy egyenként, legfeljebb ketten- hárman gyalogolnak együtt. Kezükben szatyor, reggel üres, este tele. A munkahelyen osztják az élelmet Karcsú asszonyka cipel hároméves forma kislányt, mellette a férje vezeti kézenfogva a nagyobbikat. Hova sietnek a hajnali hidegben? — Az Elidábaj Az asszonyka csomagolja a szappanokat, fogkrémeket, a férje teherautón széthordja a nagy városban, — A gyereket hol helyezik el? — A gyárban rendeztek be meleg, fűtött helyiséget November elejétől dolgozunk mér, de sok asszony panaszolta, azért nem Jöhet, mert a napközik nem működnek. Erre gyorsan berendeztek egy napközit a gyárban. Különben meleg ebédet kapunk ml is, a Gyerekek is.;: Sietnek. Nyolc órára oda «karnak érni, mert összeírják pontja az volt: földet csak a termés betakarítása után lehet visszaadni. Az OFA területek, amelyek a termelőszövetkezetek kezelésében vannak, továbbra is ott maradnak. Természetesen, ha úgy adódik a helyzet, ez is csak a termés betakarításáig. A küldöttek felvetették azt a kérdést is, hogy eddig támogatták élelmiszerrel a sztrájkoló munkásságot. Véleményük szerint a sztrájk ideje lejárt. A falvakban nincs villany, nincs petróleum, gyertya, só és más ehhez hasonló. Éppen ezért a határozati javaslatot, amit a bezedeki termelőszövetkezet elnöke nyújtott be, egyhangúlag elfogadták. A határozat kimondja, hogy mindaddig, amíg az iparban meg nem indul a rendes termelés, a falvak nem szállítanak élelmiszert a városnak. A felszólalók zöme megemlítette, hogy tenni kellene valamit az 1953-ban kilépett termelőszövetkezeti tagokkal és rendeletben szabályozni kellene a kitelepített kulákok ügyét is. Ugyanis ezek azok, akik falun a termelőszövetkezetek ellen lazítanak és lehetetlenné teszik még azoknak a termelőszövetkezeteknek a megmaradását is, amelyekben a tagság a közös mellett döntött. Elhangzottak itt Ilyen kérdések is: Mi lesz azokkal a tagokkal, akiknek nem volt földjük? Ha feloszlik a termelőszövetkezet, akkor újra nincstelenek lesznek? Lukács Antal erre igennel válaszolt. Azt mondotta, csak abban az esetben kaphatnak földet, ha a községben OFA terület van. Egyben leszögezte azt is, hogy minden híresztelés ellenére a földhözjutottak a jogos tulajdonosai annak a földnek, amit megkaptak és nem azok, akiktől elvették. A következő kérdés azt feszegette, hogy visszakapják-e a termelőszövetkezetből kilépő tagok az erdőjogukat. Lukács Antal erre azt válaszolta: véleményünk szerint vissza kell adni az erdőbirtokosságoknak az erdőt; A felszólalók elmondották, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben a tagoktól és a vezetőségtől függetlenül nagy adósságok keletkeztek. Ez pedig abból adódott, hogy a tera dolgozókat, csak azok kapnak élelmet. Nézem a kígyózó hosszú sorokat, s látom, bárkit kérdeznék meg, mind munkába siet Gyárba, hivatalba..; A hatos még nem csörömpöl végig a Körúton, de az élet megindult. Séra bácsi házfelügyelő. Méghozzá sarokházban. Sőt. A Mester utca és a Hámán Kató utca Barkán álló ötemeletes bérhézban. Büszkén mutatja, hogy az ő házát csak egyetlenegy, messziről Jött ágyulö- vedék találta, az sem okozott nagyobb kárt, mint hogy néhány téglát kilökött a tűzfalból, as ötödik amelet magasságában. Ha örül ennek, ez érthető. De miért büszke? — Tudja, ml volt Itt? A Haller-piac tele szovjet tankokkal, az Üllőd út tele felkelőkkel .;: Ügy lőttek, hogy még a föld Is mozgott — Akkor bizony nagy szerencséjük volt, — Nemcsak szerencse. Ide Is akartak bejönni fegyveresek. Jó kilövés van innen a Körútig, a Soroksári útig, a Nagyvárad térig, a ferencvárosi rendezőpályaudvarig. Be akartak fészkelődül. De nem engedtük őket. Bezártuk az ajtót, mag I» támasztottuk melőszövetkezetekre ráerőszakolták a gyapot és a gumi- pitypang-termesztést. Ebből egyes termelőszövetkezeteknél 5—600 ezer forint adósság keletkezett. Katona Lajos erre a kérdésre ezt válaszolta: A gyapotból és gumipitypangból eredő adósságokat a kormány elengedi. A többi adósságot pedig 25 év alatt 1 százalékos kamat mellett törlesztheti le a termelőszövetkezet. Sokan kifogásolták, hogy e kérdésekben a kormány még nem tett intézkedéseket. Katona Lajos, a megyei tanács elnöke, a kormány összekötője elmondotta: Négy hét óta, éjjel-nappal dolgozik a kormány és nem akarja a múlt bűneit elkövetni. Nem akar olyan rendeletiket kiadni, amelyek esetleg a parasztság érdekeit sértik. Ezért hívtuk össze itt is, mint másutt az országban ezt az értekezletet. Ezeken az értekezleteken elmondják a parasztok, a termelőszövetkezeti tagok, hogy mi fáj nekik és ezután a kormány valóban a paraszti érdekek figyelembevételével tud intézkedni. Katona elvtárs megígérte, hogy mindazt, ami itt elhangzott, a kormánynak továbbítja. A kötelező jég- és tűzbiztosítással is foglalkoztak a felszólalók. Véleményük szerint ezt nem kellene kötelezővé tenni. Ebben Katona elvtárs véleménye is egyezett, aki többek között ezt mondta: Az én véleményem szerint is a tűzés jégkárbiztosítást rá kell bízni a dolgozó parasztokra, a termelőszövetkezetekre. Az kössön biztosítási szerződést, aki akar. A több, mint ötórás értekezlet befejezése előtt Katona Lajos kijelentette, hogy semmi kifogásuk nincs az ellen, ha a faluban a vógrehajtóbizott- s ágokba olyan embereket választanak most, akikben bízik a nép, de sem a járás, sem a megye, sem a kormány nem Ismeri el az úgynevezett „forradalmi nemzeti bizottságokat”, amelyeket az elmúlt napokban néhány községben megválasztottak. Ismételten hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is támogatja a jól működő termelőszövetkezeteket, de támogatja a dolgozó parasztokat is. Majd befejezésül sok sikert kívánt a megjelenteknek az új, valóban magyar mezőgazdaság megteremtéséhez. erősen. Próbálták benyomni, de nem ment. így aztán, mivel innen nem lőttek, nem ágyuzték a házat. Erre büszke tehát é« joggal. Autóbuszt csak itt-ott látni a hatalmas városban. Azon is fürtökben lógnak az emberek. Ezen persze nincs csodálni- való, akkor is lógtak, amikor minden vonalon fennakadás nélkül zajlott a forgalom. Csakhogy most ritka szerencse kell ahhoz, hogy valaki megmeneküljön a sok kilométeres gyaloglástól. Ilyen szerencse például, ha felbukkan egy teherautó, amelyik éppen kedvező irányba tart. Nagy csomó gyalogos örül meg egy sarkon a vélt szerencsének. Üres teherautó fékez mellettük. — Merre tata? — ugrik eléje egy magas, szemüveges férfi és tele aktatáskájával „meszel", nehogy véletlenül indítson a vezető. — Arra — int a kezével a vezető, b nyomban hozzáteszi: de csak két utcával odébb. — Nem érdekes — legyint a szemüveges, — addig se gyalogolunk. Gyerünk emberek! Egy pillanat, s már ötven ember szorong a három tonnás krtfipipj Nemzetközi hírek Vorosilov, Bulganyin és Hruscsov a Kreml-ben fogadta a kínai országgyűlés népi gyűlés küldöttségét és Peking város népi bizottságának tagjait. A rendkívül barátságos légkörben lefolyt fogadáson a kínai nép képviselői beszámoltak Szovjetunió-beli útjuk benyomásairól. Ezenkívül a jelenlegi politikai és nemzetközi helyzet kérdéseiről folytattak megbeszélést. * A Szovjetunió kormánya átnyújtotta a nyugatnémet kormánynak is legutóbbi leszerelési javaslatát * Gsou En-laj és Nehru tegnap újabb megbeszélést folytattak a világproblémákról. * A nyugatberllni lengyel katonai misszió vezetője hamburgi látogatása során kijelentette: Lengyelország készen áll arra, hogy megvizsgálja kapcsolatait Nyugat-Német- országgal. Hangsúlyozta, hogy a lengyelek nem ragaszkodnak semmiféle előzetes feltételekhez. A pécsi szénmedencében, — de különösen Pécsbányán — a mostani napokban sokat beszélnek Dobrovics Emilről, akit a pécsbányaíak munkástanácstagul választottak. Mint sok hírből kiderül, Dobrovics Emil múltja enyhén szólva nem feddhetetlen. De ne hallgassunk a különböző hírekre, hanem kérdezősködjünk hozzátartozóitól. Mondják meg ők, rendes, becsületes ember-e Dobrovics, érdemes-e szavára hallgatni? NAGYHARSANY, Kossuth Lajos u. 236. Földszintes kis ház, itt lakik Dobrovics Emil- né. Dobrovicsnét keressük, hogy érdeklődjünk: milyen embernek ismeri férjét, hiszen nálánál jobban talán senki sem tudna felvilágosítást adni róla. Dobrovicsnét nem taláSljuk otthon. — Nincs idehaza a lányom — mondja az idős néni, — mert Beremenden a cementgyárban dolgozik. Mi vagyunk csak itthon, ezzel a kisfiúval — folytatja, — s a szobában játszadozó, két év körüli, nagyon szőke, majdnem fehér- hajú kisfiúra mutat, ö Dobro- mesék kisgyermeke. Beszélgetünk s szó kerül a kisfiú édesapjáról is. — Isten ments meg attól az Két utcával odébb valóban megáll a teherautó. — Mi van? Mi van? — ordít előre a szemüveges. — Semmi — felel a vezető, — itt árut veszünk fel. A potyautasok lekászolód- nak. A szemüveges elégedetlenül morog. — Pimaszság. Igazán mehetett volna tovább is. < ■ A Rákóczi út, a Baross tértől a Körútig mintha ködbe- borult volna. Pedig nem köd ül a házak között, hanem a por csap fel sokemeletnyi magasságba. Ágyúütötte kerek lyukon hajol ki egy férfi, úgy a harmadik é* negyedik emelet között és ezemétlapáttal szórja ki a törmeléket. Másutt a leszakadt erkély fölött két férfi tanakodik, egyikük mé- rővesezővel a kezében mutogat. Kicsivel odébb friss téglákból rakott folt takarja el a tátongó rés felét. Kötélen emelkedik fel a habarcs az ablakig, nemsokára ismét eltűnik egy seb a Rákóczi út egyik házáról. Gyógyul a főváros. Állapota súlyos, de osöppet sem reménytelen. Van segítője és van dolgos népe, s ha ma még lassan is, de egyre gyorsubban és biztosabban épül, szép és vidám lesz újra. Mfaiánif Few*m Az angol rádió kommentárjaira a múltban kétség kívül bizonyos higgadtság volt jellemző, és ez a higgadtság sokszor ma is észlelhető az angol, német vagy francia- nyelvű adásokban. Az utóbbi napokban azonban egyre ingerültebbé és gyűlölködőbbé válik a londoni rádió hangja a magyarországi események kommentárjaiban, mindenek előtt a mi hazánk felé tájolt híradásokban. A rémhírek kiagyalásában hovatovább igyekeznek túltenni az úgynevezett Szabad Európa rádión is. Vizsgáljuk meg higgadtan ezt a jelenséget. Azt hisszük nem tévedünk, ha a jelenség magyarázatát az angol politika növekvő közel-keleti nehéz ségeiben keressük. Az angol nagyhatalmi politika számvetésében szoros kapcsolatot teremtett a közel-keleti és a ma gyár események között. Ezt az angol sajtó nem is titkolja. Arról van szó, hogy az angol illetékesek a különböző nemzetközi fórumokon azért beszélnek oly sokat és olyan éles hangon a magyar helyzetről, hogy ne kelljen a közel-keleti helyzetről beszélniök. — Az Egyiptom ellen indított agresz szioról és ennek különösen embertől — mondja az idős néniké. — Nem kívánom én azt még látni se! — Miért, hát hogyan viselkedett? Csak legyint, mint az, aki nagyon sokat tudna mesélni. — Jól ismerem Őt! — mondja. — Higgyék el sok jót nem tudnék szólni róla. De idős asszonv vagyok én már, kérdezzék meg a lányomat, 6 aztán Igazán ismeri. Majd 0 meg mondja. Elbúcsúzunk, s fél óra múlva már a Beremendt Cementgyár munkástanácsának szobájában vagyunk. Mint megtudjuk, ezelőtt egy hónappal, amikor az ideiglenes munkástanácsot választották az üzem dolgozói, ide is betoppant Dobrovics Emil. Miért Jött ide, mit keresett itt? — kérdezgetjük, de erre válaszolni nem tudnak. — Tény az, — mondja Nagy László munkástanácstag — hogy az Ideiglenes munkástanács választásunkon felszólalt Dobrovics Emil is, aki magát a pécsi bányászok képviselőjének jelentette be. Mi sem azelőtt, sem azután nem láttuk, nem ismertük. Kértük, mondja el röviden, hol, merre dolgozik? Kérésünkre elmondotta, hogy 12 éve bányász, meg... szóval sok mindent beszélt. Nem egyszer ellentmondásokba keveredett. Nekem gyanússá kezdett lenni s ezért megígértem, mutassa meg igazolványait. Ha jól emlékszem, valami vegyésztechnikus, meg vájár volt a foglalkozásához írva, de már nem tudom pontosan. Az liztos, hogy nem egészen egyezett a személyi igazolványába írtak és az amit ő elmondott nekünk. Néztem a kezét is. Hát az egyáltalán nem bizonyította, hogy 12 év óta bányász... A személyi igazolvány szerint 1929-ben született, hát nem is nagyon lehet olyan régen bányász... Amint Nagy László elmondja, Dobrovics mondott pár értelmes dolgot felszólalásában, de volt olyan kérdés is, amelyet nagyon homályosan válaszolt meg. Amikor ezt szóvá- tették neki, arra hivatkozott, hogy már négy napja nem aludt... beszélgetés közben zöld lódenkabátos, alacsony, szőke hajú nő lép a szobába. Bemutatkozik, 6 Dobrovics Emilné. Amikor férje után érdeklődünk, kissé elpirul. Olyan pír borítja arcát, mint aki szégyenkezik valami miatt,,, Kérésünkre beszélni kezd férjéről. — Budapesten ismerkedtem meg vele és 1953 augusztus 11- én kötöttünk házasságot. En vasipari tanuló voltam ő pedig a földalatti építkezésénél dolgozott. Később Komlóra )öt- tünk. Itt talán két hónap in dolgozott Béta-aknán. Lakást czonban nem kaptunk, etért Pécsre ment dolgozni, a szénbányába, Később visszament Komlóra, ismét m Béta-aknára. brutális részleteiről és az ez* zel kapcsolatban a nyugatiak táborában is megnyilvánuló ellentétéről igyekeznek elterelni a figyelmet. A magyarországi viszonyok rendeződése, a konszolidáció ilá,A- !nak Javulása zavarja számuí’~ikat fi- rmot vagy* hatalmi érdek jelen pillanat* ban úgy látszik azt kívánja* hogy amíg a közel-keleti bo-> nyodalmalc tartanak, addig Magyarországon se legyen rend és békesség. Ezt a szives- séget azonban nem tehetjük meg az angol politika irányítóinak. A helyzet az, hogy a Közel-Keleten tovább mélyül a válság, újabb válságjelenségek lépnek fel és a Közel-Kelet — konkrétan az angol- francia agresszió — ma az első számú problémája a nemzetközi helyzetnek. Magyarország súlyos nehézségekkel küzd, de határozottan halad azon az úton, hogy saját erejéből és a baráti országok segítségével megint a rendes kerékvágásba hozza életét. Ez az, ami tngerli a Magyar» ország felé tájolt angol propaganda irányítóit. (A Kossuth-rádió kommentárja nyomán.) mert ahogy mondotta, ott jó* lehet keresni. Komlón az egyik barátjánál lakott. Ennek • barátjának volt egy húga. Férjem valahogy összekeveredett ezzel a nővel. Ez körülbelül 1954. februárjában történt. Engem el akart zavarni magától. Amikor meg—ületett a fiúnk, ő Pestre költözött, elmét név* adta meg..-. Lehajtja fejét s látni rajta, hogy fáj neki a múltra emlékezni. Kié szünet után folytatja: — Egy biztos, férjem beszélni nagyon tud. De a munka az nem ízlik neki! 1954-ben és 1955-ben legalább — ahogy én tudom — 12 helyen is dolgozott de sehol nem találta a helyét. Mindenütt addig igyekszik beszélni, magyarázni, míg olyan helyet nem tud magának kiharcolni, ahol nem kell dolgozni. — Lopott is, «» folytatja. — Amikor itt az üzemben a munkástanács választáson elmondotta rövid életrajzát, én is ott voltam, hallottam. Persze azt elhallgatta, hogy Komlón az egyik m katársától pénzt lopott s úgy tudom, hogy ezért ki is tiltották Komlóról... Ismét elhallgat s kabátjának övét gyürögeti. Mély csend üU meg a szobát. Aztán tovább folytatja: — 1956 márciusában ment el végleg tőlem. Azóta már többször hoztak rendőri, bírósági idézést nevére, de nem tudtam hol lakik, nem tudtam utána küldeni a papírokat. Hát ilyen ember ő., , MEGKÉRDEZTÜK Dobr»- vicsnét, hogy Ismeri-e férte családját, ismeri-« kik « szülei? — Nem Ismerem őket — válaszolta. — Férjem többször is mondta, honv valami grófi családból származik, de közelebbit szüleiről nem tudok, csak azt, hogy Szegeden élnek... — Alig tud valamit egy emberről, annak családjáról, » mégis feleségül ment hozzá. Hogy lehet ez? — kérdeztük. Dobrovicsné m gint elpirult s Úgy válaszolta: — Nézzék, én most februárban leszek 20 éves. Amikor hozzámentem, alig voltam 1? éves, nem ismertem én a* embereket, nem volt nekem élet- tapasztalatom. Igaz, otthon ellenezték a házasságomat, Ae- hát nem hallgattam rájuk.;5 Most már nagyon bánom..; Nem kérdezősködünk többet Dobrovicsnétól, még csak anyagit, hogy mondja meg 6 maga: hihetnek-e a pécsi bányászok, különösen a pécsbá- nyaiak — Dobrovics beszédének? — Erre én csak azt tudom mondani, — szál, — hogy én legalábbis nem hiszek neki többé... ÍGY BESZELT Dobrovics Emilről törvényes feleség«. S ha az elmondottak igazában bárki is kételkedne, nem fülünk mást javasolni, mint mi tettük: keressék fel ét beszél- jasselt a» asszonnyal Dú^mővíős Ssnitt(Uttudafya. f-detígt