Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-04 / 261. szám

ÉlssNiÉ

Ma a legfontosabb: a* önfegyelem

HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL

SZABAD

UNANT

& BÄRÄMYÄ MEGYEI DOLGOZÓI LÄPJI

XIII. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM

ARA 50 FILLÉR

VASÁRNAP, 1956 NOVEMBER 4

Kiegészült a nemzeti kormány

Győzelmes nemzeti szabadságharc és forradalom eredményeként független, szabad, semleges ország lett Magyar- ország. Van már remény arra, hogy a Szovjetunió kormányával indult tárgyalások eredménye nyomán a jelenleg még hazánkban tartózkodó és a hét folyamán még behatoló szovjet csapatok hamarosan eltávoznak. Addig is azonban, amíg a harcból már kivont szovjet csapatok állomáshelyükre távoznak, ott parancsra várnak, majd a parancs vétele után elindulnak a határon túlra, idő telik el. Ezidő alatt sok tekintetben befolyásolhatja a fejleményeket lakosságunk, a felfegyverzett hazafiak és a honvédek magatartása.

Egy történelmi példa kínálkozik ahhoz, hogy a ma kialakult helyzetet jobban megértsük. Amikor a törökök Temesvárt ostromolták, Losonczy István, a vár kapitánya. kénytelen volt feladni várát; ázzál a féltéKÜiet, hágj egész hadinépével békében elvonulhat. Az ostromlók f.fiem tartották be adott szavukat, hanem megtámadták és felkoncolták az elvonuló- kat. A szószegésnek ezt az elrettentő példáját a történelem feljegyezte a késő utókor számára. Ma mi vagyunk az erkölcsi győztesek és a szovjet csapatokat szólítottuk fel békés távozásra, de az ország belsejéből csak magyar utak és vasutak fel- használásával távozhatnak. A helyzet tehát hasonló, azzal az eltéréssel, hogy (a hatíron- túli katonai erőkot is hozzászámítva) nem mi vagyunk túlerőben. A történelmi példa arra tanít, hogy nem követhetünk el szószegést, ha tisztán akarunk állni utódaink előtt. Npm akadályozhatjuk a békés, vérontás nélküli távozást, ha erre szólítottuk fel a szovjet csapatokat és ilyen megállapodás születik a szovjet kormánnyal. S ezen kívül a józan ész is arra int, hogy ne kezdeményezzünk harcot a túlerővel szemben, amíg nem fenyeget bennünket közvetlen veszély.

A semlegesség is kötelez! Nagy határozottság, bátorság és a nép józanságába, fegyelmezettségébe vetett biztos hit kéllett ahhoz, hogy kormányunk kinyilatkoztassa az ország semlegességét. Be ha kinyilatkoztatta, tartanunk kell magunkat hozzá. Mindennemű felénk irányuló támadás ellen tiltakozhatunk a semlegesség alapján — de csak addig, amíg magunk sem támadunk senkit. Igaz. hogy a magyar nép nem azonosítja magát Rákosi Mátyással és az október 23-1

forradalomban szétzúzott kormányzatával, mégis tény, hogy a szovjet csapatok mindeddig az akkori magyar kormány teljes beleegyezésével tartózkodtak magyar földön, s ezt az egészen november 1-ig érvényben volt szerződés Is lehetővé tette. Ezt a tényt nem tehetjük meg nem történtté: a szovjet csapatok mindeddig szerződés alapján tartózkodtak magyar földön. A bűnös kormányt megbuktathattuk. a bűnösöket felelősségre vonhatjuk — ez nemzetünk bel ügye, de ha idegen hadsereggel szemben a nemzetközi jogot sértő eszközöket alkalmazunk, akkor — bármilyen jogos népünk követelése és türelmetlensége — ez már nemzetközi kérdés. Nem tehetjük, hogy frissen szerzett semlegességünket és függetlenségünket meggond oiatlansá gun kkal magunk veszélyeztessük.

Nagy önfegyelem kell ahhoz, hogy józan türelemmel megvárjuk, amíg a csapatok ktetfh.íát erploi.iáíikvi úton végérvényesen elintéződik, de ezt az önfegyelmet most már nemzetünk érdeke, következésképpen ugyanaz a hazaszeretet követeli, amely október 23-án fegyvert adott a budapesti fiatalok kezébe. Azért küzdöttünk, hogy szabadok, függetlenek legyünk, s eddig elértük mindazt, amit ctckintctbcn saját erőnkkel elérhettünk. Ha a továbbiakat a fegyverekre bíznánk, a túlerő korántsem a mi oldalunkon lenné, ebbő! csak értelmetlen és céltalan vérontás keletkezhetne. Be ha a diplomáciára bízzuk a döntést, , kormányunk határozott külpolitikájára és a nagyhatalmak belátására, Akkor a túlerő a mienk. Ezzel a meggondolással, fegyelmezel ten, rendben várjuk meg. amíg az utolsó szovjet katona távozására is sor kerül.

Mit kell tehát tennünk a semlegesség alapján? Röviden úgy válaszolhatnánk erre, hogy — semmit. Amíg a diplomáciai tárgyalások folynak, tegyünk úgy, mintha. a szovjet csapatok itt sem lennének. Kezdjük meg a munkát — ahogy ezt a Baranya Megyei Munkások Nemzed Tanácsának Intézőbizottsága is kéri — lássunk hozzá mindennapi életünk rendbehoz.ásához, élve valamennyi most szerzett jogunkkal, termeljünk, szórakozzunk, politizáljunk. Ezzel tudjuk niosf megmutatni a nép erejét és ezzel leszünk valóban erősek, így tudjuk elérni, hogy a függetlenség, szabadság, demokrácia mellett egyre több legyen a kenyerünk, ruhánk, jobb és szebb legyen az életünk.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzeti kormány kiegészítése és megerősítése érdekében Kéthly Annát állam' miniszterré, Kelemen Gyulát államminiszterré, Fischer Jó' zsefet államminiszterré, B. Szabó Istvánt államminiszter ré, Bibó Istvánt államminiszterré, Farkas Ferencet államminiszterré, Maiéter Pált honvédelmi miniszterré megválasztja.

Egyidejűleg a Népköztársaság főnöki Tanácsa a Minisz- tertaríacs alábbi tagjait — felmentési kérésüket elfogadva — felmenti tisztségük alól: Horváth Imrét kiilügy, dr. Mün- nich Ferencet, belügy, Janza Károlyt honvédelmi, Kossá Istvánt pénzügy, Molnár Eriket

[ igazságügy, Csergő Jánost kohó- és gépipari, Czottner Sándort bánya- és energiaügyi Szabó Gergelyt vegyipari, Nagy József nét könnyűipari. Nezvál Ferencet város- és községgazdálkodási, Ribiánszky Miklóst államgazdasági, Bognár Józsefet külkereskedelmi, Tausz Jánost belkereskedelmi. Nyers Rezsőt élelmiszeripari, Gyenes Antalt, begyűjtési, Apró Antalt építésügyi, Csanádi Györgyöt közlekedés- és postaügyi, Lukács Györgyöt népművelési, Kónya Albertet oktatásügyi, Babits Antalt egészségügyi miniszteri tisztsége alól, továbbá Apró Antalt, Bognár Józsefet és Erdei Ferencet elnökhelyettesi tisztségük alól. I

A külügyi és a honvédelmi minisztériumokon kívül a többi felelős miniszteri tisztséget az Elnöki Tanács nem tölti be. Ehelyett a minisztériumok ve zetésére a nemzeti kormány miniszterhelyetteseket nevez ki azzal a feladattal, hogy a nemzeti kormány döntései és rendelkezései szerint lássák el a minisztériumok működésének, államigazgatási és gazdasági tevékenységének irányítását.

E határozatok alapján a nemzeti kormány összetétele a következő:

Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke és külügyminiszter,

Tildy Zoltán államminiszter.

Kovács Béla államminiszter.

B. Szabó István államminiszter,

Kéthly Anna államminiszter.

Kelemen Gyula államminiszter,

Fischer József államminfszter,

Bibó István államminiszter,

Farkas Ferenc államminiszter,

Losonczi Géza államminiszter,

Kádár János államminiszter,

Maiéter Pál honvédelmi miniszter.

A nemzeti kormány tagjai mint államminiszterek a nemzeti kormány által meghatározandó csoportosítás szerint látják el az egyes minisztériumok irányítását a nemzeti kormány által kinevezendő miniszterhelyetteseken keresztül.

I magyarországi helyzet a Biztonsági Tanács előtt

New York (AP) Max Harrelson jelenti: Henry Cabot Lodge amerikai nagykövet a Szovjetunió magyarországi katonai lépéseit pénteken este „megdöbbentőnek’“ minősítette és kijelentette, hogy az ENSZ nem lehet tétlen szemlélő.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgősen összehívott ülésén mondott beszédében az amerikai küldött felkérte kar-' társait, vegyék fontolóra, hogy • pvt lgbH most t'yaiji, o

támogassuk a bátor mar-!y*i népet a szabadságáért vívott küzdelmében.”

I,odge azután emelkedett szólásra miután Arkagyij A. Szóbóljev szovjet küldött — sikertelenül — igyekezett megakadályozni a magyarországi helyzet megvitatását. A

tanács 10:1 arányban megszavazta az ügy tárgyalását Egyedül a Szovjetunió szavazott a kérdés megvitatása ellen.

Az Egyesült Államok képviselője kijelentette, a tanács flem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a Hammarskjöld főtitkárhoz csütörtökön megérkezett felhívást, amelyben Nagy Imre magyar miniszterelnök azt kérte, hogy az ENSZ védelmezze Magyar- ország újonnan kinyilvánított, umlege.'Ségét.

Lodge hangsúlyozta, hogy hasznos lenne, ha a magyar kormány különmegbízottat küldene New Yorkba, a vitán való részvételre.

■Kérnünk kellene a főtitkárt, lepjen érintkezésbe a magyar kormánnyal annak érdekében,

hogy új küldött jelenjék meg a Tanács előtt. A helyzet any- nyira zűrzavaros, hogy szükséges a képvisel tetés kérdését tisztázni — mondotta Lodge.

Emilio Nunez — Fortuondo kubai küldött felszólalásában hangoztatta, a Tanácsnak ele gendő értesülése van ahhoz, hogy a magyarok megsegítő sőre már most cselekedjék.

Nunez Portuondo a továb biakban azt hangoztatta, hogy a magyarok megsegítése céljából p IgGkp'ábjv

pontban határozati javaslat- tervezetet kellene a tanács elé terjeszteni. Tájékozott körök szerint az Egyesült Államok Nagy-Britannia és Pranciaor- szág dolgozik ilyen határozati ja--aslattervezeten, de az még nem készült el. Kuba képviselője a továbbiakban indítMimlszenty József bíboros hercegprímás rádiószózata

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek az alábbi rádiószózatot intézte a magyar néphez és a világhoz:

— Igen gyakori mostanában annak hangsúlyozása, hogy a nyilatkozó a múlttal szakítva őszintén beszél. Én ezt igy nem mondhatom. Nem kell szakítanom múltammal.

Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam a bebörtönöztetésem előtt.

Megkezdődtek a katonai árgyafások a Szovjetunióvá

A magyar és a szovjet

idsereg parancsnokságának

izös bizottsága ma délben szeült és mindkét fél kifejtté a szovj.it csapatok kivo- jsának technikai kérdéseire iratkozó álláspontját. A kö- * bizottság megegyezet':,

hogy a kölcsönösein kifejtetteket tanulmányozzák és este tíz órakor újból összeülnek. Addig is a szovjet delegáció ígéretet Lett, hogy több szovjet csapatszállító szerelvény a magyar határon nem érkezik be, (MTI)

Ugyanazzal a testi és szellemi épséggel álldk meggyőződésem mellett, mint nyolc éve, bár a fogság megviselt. Azt se mondhatom, hogy most már őszintén beszélek, mert én mindig őszintén beszéltem, vagyis kertelés nélkül azt, amit igaznak és helyesnek tar- i , tok. Ezt csak folytatom íLl'j amikor közvetlenül és szemíj | lyesen. tehát nem magnetofon non, hangfelvétel útján- czólok az egész világhoz és a magyar nemzethez.

— Rendk-'vül súlyos helyzetünkből külföldi és belföldi viszonylatban kell szétnéznünk. Olyan távlatból kívánok megállapításokat tenni, ahonnan áttekintés nyílik, de sorsunk; hoz viszont oly közclhajolv/ír hogy mondanivalóimnak meglegyen a gyakorlati érvénye mindnyájunk számára.

— A külföld felé élő szóval ma első ízben köszönhetem meg azt, amit nekünk nyújt. Mindenekelőtt a Szentatyának. XII. Pius pápa «szentségének fejezem ki mélységes hálámat, hogy a magyar katolikus egyház fejéről oly sokszor megemlékezett. Mellette mély hálámat küldöm azoknak az államfőknek. a katolikus egyház vezetőinek, n kü'önböző kormányoknak, parlamenteknek,

közéleti és magántényezőiknek, akik a börtönömben töltött idő alatt hazám és sorsom iránt részvéttel és segítő szándékkal viseltettek. Isten jutalmazza meg őket ezért! Ugyanígy hálát érzek a világsajtó képviselői és a rádió világhálózata iránt, amelynek elektromos hullámai, a humá nuiri egyetlen légi nagyhatalmát alkotják, örülök, hogy ezt most végre szabadon megmondhatom.

— Másrészt arról óhajtok beszélni, hogy az egész kultúrvi lág, a külföld úgyszólván osztatlanul mellénk áll és segít.

Számunkra ez ugyanis sokkal nagyobb erő, mint

amennyi nekünk, magunknak van.

Mi kis nemzet vagyunk, kis ország a földgömbön. Ám valamiben mégis elsők vagyunk: egy nemzet sincs, amely ezeréves történelme során nálunk többet szenvedett volna. Első királyunk, Szent István uralkodása után nagy nemzetté fejlődtünk. A nándorfehérvári győzelem után, amelynek ötszázadik évfordulóját üljük, nemzeti létszámunk egyezett az akkori Angliával. Ám folyton szabadságharcokat kellett vívnunk, legtöbbször a nyugati országok védelmében. Ez megakasztotta a nemzetet és mindig újra saját erőnkből kellett a felemelkedést keresnünk.

Most van az első eset a történelem folyamán, hogy Magyarország a többi kultúmép valóban hathatós rokonszenvét élvezi. Mind meg vagyunk il- : itőd ve emiatt.

Egy kis nemzet minden tagja szívből örül. hogy szabadsáysz.ereíe!óért a tübfel nép felkarolja ügyét.

A gondviselést látjuk benne, amely a külföld szolidaritása által valósul meg úgy, ahogy Himnuszunk zengi: ,,Isten áldd meg a magyart” ... „Nyújts feléje védő kart”. Himnuszunk így folytatódik: „Ha küzd ellenséggel”. De mi még rendkívül súlyos helyzetünkben is azt reméljük, hogy nincs ellenségünk. Azért, mert mi se vagyunk ellenségei senkinek sem. Minden néppel és országgal barátságban akarunk élni. Egy olyan nemzetnél, mint a magyar, amelynek történelmi törzse mélyen gyökerezik a múltban, különböző korszakok ismerhetők fel abban az érzésben, amivel helyet foglal a többi nép között. Fordulatairól, árnyalatairól le lehet olvasni a fejlődés jegyeit. Korunknak azonban ebből a szempontból általános jellemzője, hogy minden népnél egy irány felé halad a fejlődés. A régi nacionalizmusokat mindenütt át kell értékelni. A nemzeti érzés ne legyen többé harcok forrása az országok közt, hanem éppen az igazság fundamentumán, a békés együttélés záloga. A nemzeti érzés virágozzék az egész világon, a népek közös kincseit képező kultúrértékek területén így az egyik ország haladása a másikat is előre viszi. Más természetű okoknál fogva fizikai életfeltételei szerint is mind jobban egymásra utaltak a népek.

Mi magyarok az európai népek családi bensőséges békéjének zászlóvivőiként akarunk élni és cselekedni.

Nem mesterségesen hirdetett, de valódi barátságban mind(Folytatás a 2. oldalon.)

ványozta, hogy az ügyben készítendő határozat-tervezetnek az alábbi előírásokat kellene tartalmaznia:

1. Haladéktalanul szólítsák fel a Szovjetuniót, hogy vonja ki csapatait Magyarország területéről.

2. Ismerjék el a magyar népnek azon elvitathatatlan jogát, hogy tetszése szerinti kormányformát válasszon.

3. A Biztonsági Tanács állítson fel bizottságot, amely el- tcr.ő.'iznó 'htoknak an intézkedéseknek a- • végrehajtását, amelyeknek a célja a magyar nép nemzeti függetlenségének biztosítása.

Az Egyesült Királyságot képviselő Sir Pearson Dixon volt a következő felszólaló. Kijelentette, hogy a középkeleti helyzet nem feledtetheti el a magyarországi eseményeket. Ezután annak a reményének adott hangot, hogy a szovjet kormány vpgül is rá fog jönni, hogy a fegyveres beavatkozás politikája „megbukott".

Louis de Gudringaud francia küldött kijelentette, hogy egyrészt az államközi kapcsolatok terén a magyar függetlenség és szuverénitás fl-ag- ráns megsértéséről van szó, másrészt pedig, ami a népek közötti kapcsolatokat illeti, a népek elismert önrendelkezési jogának megsértéséről".

Dr. Victor Belaundc Peru képviselője felszólalásában közölte, támogatni fog minden olyan indítványt, amely „biztosítja, hogy Magyarország gyakorolhatja önrendelkezési jogát".

Arkagyij A. Szoboljev szovjet küldött azt mondotta, hogy Nagy Imrének azok a kijelentései, amelyek szerint újabb szovjet fegyveres erők léptek Magyarország területére, „teljes mértékben alaptalanok".

Csang nacionalista kínai küldött ekkor félbeszakította Szoboljevet és rámutatott, hogy a magyar kormánytól újabb közlés érkezett az ENSZ-hez, amely megerősíti, hogy. további szovjet csapatok érkeztek az országba. De Guirimgaud francia küldött pedig hasonló értelmű hírügynökségi jelentéseket olvasott fel.

Szoboljev ezután hozzáfűzte, tanács ülését azért hívták össze, hogy „leplezzék az Egyiptom ellen intézett angol- rancia támadásokat".

A Biztonsági Tanács helyi idő szerint húsz óra negyvennyolckor (magyar idő szerint szombaton hajnalban két óra negyvennyolckor) elnapolta a magyarországi helyzet megvi- atását. Az ülést szombaton délután helyi idő szerint három óra 37 perckor (magyar idő szerint este kilenc óra 7 perckor folytatja. (MTI)