Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-24 / 280. szám

2 !M \ P I <*> SZOMBAT, 195« NOVEMBER U. Irányelvek a Magyar Szocialista Munkáspártba való tagfelvétel módjára 1. Az MSZMP Intéz« Bízott sága a pártkongresszuson elfő gadásra kerülő új szervezeti szabályzat megalkotásáig ideig­lenesen a kővetkező irányelve­ket szabja meg a tagok fel­vételének módjára: 1. Az MSZMP marxista-le­ninista párt, a tagok felvételé­nél érvényesíti Lenin tanítá­sait. Az MSZMP-nek tagjai csak azok lehetnek, akik elfo­gadják a párt politikáját, meg- va’ósítják a párt határozatait, részt vesznek valamely alap­szervezet munkájában, tagsági díjat fizetnek. Tagok csak 18, életévüket betöltötték lehet­nek. 2. Az MSZMP elsősorban munkásosztály pártja. Soraiba felveszi a munkásosztály, s parasztság, az értelmiség leg' jobbjait, akik demokráciát és szocializmust akarnak, mind­azokat, akik egyenjogúságon alapuló testvéri barátságot akarnak a szocialista orszá­gokkal, a világ összes népei­vel. A párt tagjai sorába lép­hetnek mindazok, akik a füg­getlen. szabad és szocialista Magyarországért küzdenek. 3. Az MSZMP elsősorban volt MDP-tagokra és szerve­zetekre építi munkáját. A pártba kívánja tömöríteni a régi szervezett munkásokat, azokat a párthű MDP-tagokat, akik a nehéz napokban szilár­dan a párt mellett álltak. 4. Mindazokat, akik nem voltak az MDP tagjai és tag­felvételre jelentkeznek az MSZMP-be, két ajánlás esetén egyéni kérelem és elbírálás alapján sürgősen fel kell venni. 5. A voh MDP-tagoknak az MSZMP-be való felvételével kapcsolatban viszont leszögez­zük, hogy nem vehetők fel azok: a) akiket az ideiglenes köz­ponti bizottság intéző bizott­sága a Rákosi-kllkk uralmának idején elkövetett súlyos poli­tikai hibák miatt nem tart a párttagságra méltónak; b) akik a Rákosi-féle poli­tikai vezetés idejében nép- és pártcllenes bűntetteket követ­tek el (becsületes, szókimondó kommunisták üldözése, letar­tóztatása, kínzása, a dolgozók megfélemlítése ■— általában a hatalommal való súlyos vissza­élés); c) akik a fegyveres felkelés résztvevőiként kommunistákat, vagy más haladó embereket meggyilkoltak, vagy erre uszí­tottak — fosztogattak, speku­lálok, általában önkényes terrorakciókban vettek részt. II. A tagok felvétele a követ­kező módon történjék: t. A volt MDP tagok átiga­zolását az MSZMP-be az alap- szervezet, alapszervezet híján a felsőbb pártszerv intézd bi­zottsága végzi. Az MDP tagjai, akik átigazolásukat kérik, ideiglenes tagsági könyvüket az MDP tagsági könyv felmu­tatása alapján kapják meg. Kérdéses és vitás esetekben a párttagok kollektívája foglal­jon állást. 2. Mindaddig, amíg az MSZMP tagjai tagsági igazol­ványukat megkapják, a volt MDP-tagok gyakorolhatják az MSZMP-ben párttagsági jo­gaikat. (Kivételt képeznek az 1/5. sz. alatt felsoroltak.) 3. Az újonnan jelentkező párttagok felvétele a követ­kező módon történik: a) a belépni szándékozó „be­lépési nyilatkozatot*’ tölt ki. Az új nyomtatványok elkészü­léséig írásban is kérheti fel­vételét. Életrajzot Íratni nem szabad; b) » kérelem felett az alap­szervezet kommunista kollek­tívája dönt; c) a felvételre jelentkezett, illetve a pártba felvett tagok listáját el kell juttatni a fel­sőbb pártszervhez. A felsőbb pártszervnek joga van kifogást emelni egyes kérelmezők el­len, ez esetben az alapszerve­zet kommunistáinak ismét meg kell vitatni a felvételi ja­vaslatot, figyelembevéve a fel­sőbb szerv indokait. 4. Az MSZMP-be való belé­pés kelte a volt MDP-tagok- nál az MDP tagság kezdeté­nek ideje, az új tagoknál az alapszervezet által való jóvá­hagyás napja,. 5. Az MSZMP tagsági iga­zolványában feltüntetendő, hogy az elvtárs mióta vesz részt a munkásmozgalomban. 6. Az MSZMP tagsági iga­zolványának hitelességét a felsőbb pártszerv titkára alá­írásával és pecséttel igazolja. 7. A tagnyilvántartás új rendjének kidolgozásáig az il­letékes MSZMP Intéző bizott­ságok gondoskodjanak a párt­tagok ideiglenes nyilvántar­tásba vételéről és biztosítsák a pártokmányok gondos keze­lését. dz FKP rendkívüli kongresszusinak összehívását követelik Mint a Tanjug jelenti — tíz neves kommunista író és mű­vész — köztük Pablo Picasso az­zal a kéréssel fordult a Francia Kommunista Párt központi bi­zottságához: hívja össze a párt rendkívüli kongresszusát, ame­lyen reálisan és az igazságnak megfelelően megtárgyalná azt a sok problémát, amely ma nyomasztóan hat a kommunis­tákra. A levél szerint „sem a központi bizottság, sem a l'Hu- manité (A Francia Kommunis­ta Párt központi lapja. — A szerk.) nem segítette a párt tagságát azoknak ai égető lel­kiismereti kérdéseknek a meg­oldásában. r melyek a legutób­bi magyarországi események­kel kapcsolatban a kommunis­tákban felmerültek.” Belgrádi közlemény: Nagy Imre és társai elhagyták a jugoszláv követséget A belgrádi rádió csütörtökön éjfélkor « következőket közöl­te: A Jugoszláv külügyi állam titkárság a következő közle­ményt tette közzé; Nagy Imre volt kormányá­nak egyes munkatársai 1956 november 2-án azzal a kérés­sel fordultak a budapesti ju goszláv nagykövethez, vajon menedéket találhatna-e né­hány pogrom által veszélyez teteti, személy a budapesti ju­goszláv nagykövetségen? A jugoszláv kormány a nemzetközi jog elveitől és az emberiességtől vezérelve, 1956. november 3-án elvben pozitív választ adott erre a kérdésre. Ennek az elvi beleegyezésnek alapján ez év november 4-én kora hajnalban menedéket ke­resett a budapesti , jugoszláv nagykövetségen: Nagy Imre a Magyar Népköztársaság volt miniszterelnöke, Losonczy Gé­za volt államminiszter, Szántó Zoltán, Donáth Ferenc és Lu­kács György, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt eiőkésznó bizottságának volt tagjai, to­vábbá Tánczos Gábor, Harasz­ti Sándor, János Ferenc, Fa­zekas György, Szilágyi János. Erdős Péter, Vas Zoltán, Rajk Júlia, Nádor Ferenc, Újhelyi Szilárd. Vásárhelyi Miklós, va­lamint 15 asszony és 17 gyer­mek. Ez év november 18-én saját elhatározásából elhagyta a bu­dapesti jugoszláv nagykövet­séget Vas Zoltán, Erdős Pé­ter, Lukács György, Szántó Zoltán és Nádor Ferene. A jugoszláv kormány idő­közben erőfeszítéseket fejtett ki, hogy a két szomszédos or­szág közötti baráti viszony ér­telmében megoldási találjon arra a problémára, amely ab­ból eredt, hogy Nagy Imre és a töibbi személy menedéket ka­pott a jugoszláv nagykövetsé­gen. Ez év november 21-én meg­egyezés jött létre a jugoszláv kormány és a Magyar Nép­köztársaság kormánya között a fenti kérdés megoldására. A Magyar Népköztársaság kor­mánya 1956. november 21-én kelt levelében igazolta azokat a biztosítékokét, amelyeket már korábban szóbelileg adott a jugoszláv kormány képvise­lőjének, kijelentve, hogy IJajty Imre és a többiek ellen, akik vele együtt november 4-én menedéket kerestek a buda­pesti jugoszláv nagykövetsé­gen, nem foganatosít semmifé­le intézkedéseket, s ily módon garantálta biztonságukat. Miután ily módon az emlí­tett személyek számára bizto­sítva volt a szabad visszatérés otthonaikba, ők úgy vélték, nincs többé szükség arra, hogy továbbra is a jugoszláv nagykövetségen maradjanak és elhatározták, hogy visszatér­nek otthonaikba. így tehát no­vember 22-én 18.30 órakor sa­ját elhatározásából elhagyta a jugoszláv nagykövetséget: Nagv Imre, Losonczy Géza, Donáth Ferenc, Tánczos Gá­bor, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Fazekas György, Szi­lágyi János. Ujhelvi Szilárd, Vásárhelyi Miklós ezek fele­ségei, gyermekei é6 Rajk Jú­lia. A jugoszláv nagykövetség elhagyása előtt Nagy Imre és a többiek levelet intéztek a jugoszláv kormányhoz, amely­ben köszönetét mondottak azért a segítségért, hogy no­vember 4-től 22-ig a budapes­ti jugoszláv nagykövetségen menedékjogot kaptak, s kije­lentették: a jugoszláv és a ma­gyar kormány között létrejött megegyezés után elhatározták, hogy visszatérnek otthonukba. Hazádnak rendületlenül *Történtek már nagyobb, súlyosabb tragédiák Is. Ez* x rek haltak meg az elmúlt hetekben, több ezer csa* lód asztalán örökre üresen maradt egy teríték, üresen ma* radt egy szék, mert a fiú, vagy a nővér, vagy az apa fegy­verrel a. kézben, vagy anélkül, lebukott az utca kövezetére,.> De ez, mégis valami más... Arról a középtermetű, kerekarcú, bamahajú tizenhatéves kislányról van szó, aki november 22-én elindult hazulról zöld lodenkabátjában s azóta hiába várja a család. Gemer Anná­nak hívják, itt lakott Pécsett, a Mezőszél utca 54. alatt. Kétségbeesett hang jelenti telefonon az eltűnés hírét- Nem tudom az anyja volt-e, vagy a nővére. De a fájdalom átsüt a telefonon. Hová mehetett? Kik csalták el magukkal? Vagy önszántából, egyedül vágott-e neki az útnak? Ki tudja? Elment. Manapság mást sem hall az ember a nyugati rádiók magyar adásain, mint üzeneteiét. Ezrével hagyták el az országot, azzal a reménnyel, hogy idegenben jobb lesz. Lehet. Hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy hazánk tejjel-mézzel folyó ország lett, mint ahogy ezt a hazugságot 12 esztendőn át tíz millió magyarral akarták elhitetni. Akik kivándoroltak, — lehet hogy jobban élnek attól a naptól kezdve, de lehet hogy rosszabbul. Ezt valóban csak ők tud­ják majd.. > De... Itthagyni egy országot, ahol születtünk, éltünk, örültünk és keseregtünk, amelynek nyelvén nevelkedtünk, itt hagyni ezt a hazát, ahol tizenkét esztendő alatt oly hősi erő­feszítéssel dolgoztunk — még ha annyi sok hazugságot és em­bertelenséget is kellett eltűrnünk, — megfutamodást jelent. A forradalom alatt szívünkbe vésődött Vörösmarty néhány sora: „Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar!“ Ne felejtsük el ezeket a sorokat most sem, amikor ennek a népnek talpra kell állnia, amikor az ország vérkeringéséi újra, de felfrissítve meg kell indítani! A kis Gemer Anna elindult a határ felé... Meddig ér.- hol szakad meg aZ útja — nem tudjuk. De ti szülők és nevelők, most rajtatok a sor! Ne engedjé­tek gyermekeiteket a reménytelenség nagy útjára! A haza fogalmát magyarázzátok meg ti, sajátos, _ egyéni szavakkal- de. mindenképpen végre egyszer — őszintén! Ne fessetek ró­zsaszínű álomképeket az ország jelenjéről, mint ahogy esi tettük egy évtizeden át fiainkkal. Csak a valóságot, csak az igazságot ültessétek át szívükbe, hogy soha többé ne csalód­janak fiaink, lányaink a drága szülőföldben! Lázas tevékenység Münchenben Nagy Imre a Román Népköztársaság területére távozott területére távoz­Nagy Imre volt miniszterel­nök és néhány társa mint is­meretes november 4-én a ju­goszláv nagykövetségen mene­déket kért és kapott. F.z no­vember 22-én megszűnt. Nagy Imre és társai már közel két hete a magyar kormány en­gedélyét kérték, hogy a Ma­gyar Népköztársaság területé­ről egy másik szocialista or­szág területére távozhassanak. A Román Népköztársaság kor­mányának beleegyezése alap­ján Nagy Imre és társai no­vember 23-án a Román Nép­köztársaság tak. Az ADN hírügy­nökség müncheni emigráns körökből származó értesü­lésekre támasz­kodva adatokat közöl, hogy mi­lyen bűnös szere­pük volt a Nyu- ga‘.-Németország­ban tartózkodó magyar fasiszta emigráns szerve­zeteknek a ma­gyarországi véres események előké­szítésében. A budapesti ese­mények előestéjén a müncheni ma­gyar emigráns­szervezetek tevé­kenysége különö­sen megélénkült. Az Egyesült Álla­mokból külön re­pülőgépen idere­pült Nagy Ferenc, a volt magyar mi niszterelnök, és az 1947-es köztár­saság ellenes ösz- szeeskuvés szerve­zője, valamint Eckhardt Tibor, az Amerikai Magya­rok Nemzeti Bi­zottmánya kato­nai részlegének vezetője, a Horthy hadsereg száza­dosa. A magyar emig­ránsok köreiben nem volt titok, hogy ezek az em­berek, akiik spe­ciális küldetéssel jöttek, egyes szer­vezetek vezetői­vel zártkörű meg­beszéléseket foly­tattak, amelyek során megvizsgál­ták embereknek, fegyvereknek és propaganda anya­goknak magyar- országi területre való irányítását. Ezeken a megbe­széléseken, ame lyeken részt vet; „az öt magyar tá­bornok tanácsa'* — a magyar emig­ráns szerveitek legfőbb katonai szerve — ugyan­csak résztvett a nyugatnémetor­szági amerikai fegyveres erők képviseleté oen Westing őrnagy is. Ez utóbbi biztosí­totta a jelenlevő­ket, hogy az em­berek és fegyve­rek Magyarország­ra való szállításá­hoz szükséges anyagi segítségei — a többi között teherautókat és repülőgépeket — azonnal rendelke­zésükre bocsátja. Várjuk a diákokat A Nagy Lajos gimnázium folyosóin és tantermeiben még zavartalan a csend. Csak az igazgatói irodában folyik a munka. Dr. Fekete Mikló«, igazgató éppen a nyelvórákat osztotta be és szdmhavette az oklevéllel rendelkező nyelvtanárokat­— Az Oktatásügyi Minisz­térium idejében adta ki a rendelkezést a nyelvoktatás­ra vonatkozóan — mondotta dr. Fekete Miklós — csak éppen azok hiányzanak az iskolából, akiknek választa­niuk kellene a nyelvek kö­zött — a diákok. — Hol vannak, mH tacíi- nálnak tulajdonképpen? — A városban sétálnak, moziba járnak, szánkóznak, olvasnak — szórakoznak. Egyik elsőéves műegyete­mista ismerősöm a forrada­lom után jött haza Pestről. Autón, gyalogszerrel — ne­hezen. Mc már arról beszélt: ,,Lassan készülődni kell, mi lesr a félévemmel? Apám hiába áldozott rám ebben a tanévben?9 ű én harcolt at újért, részt vett a pesti tün­tetésben, de most már foly­tatni szeretné a „harcot” — tanulni akar! Helyesen gon­dolkodik? Feltétlenül. — Én úgy látom — foly­tatta a beszélgetést dr. Fe­kete Miklós, — hogy a kény­szerszünet igazi oka most már a fegyelem meglazulása. Elmondta még, hogy he­lyesnek tartaná, ha az okta­tási osztály rendelkezést ad­na ki, amely szerint: a meg­határozott időn túl távol­maradó diákok mulasztását — elfogadható ok nétkül — igazolatlannak vehessük. A diákotthonban az ellátás de­cember végéig biztosított. Természetesen a közlekedés gondot okoz. Itt a Pécsi Közlekedési Vállalat és a MAVAUT segíthetne, ha mindkét vállalat felvenné kocsijaira a diákokat. Igaz, hogy nehéz időket éltek át a diákok. De mégis megdöbbentő, hogy ma. ami­kor az 6 munkájukat érintő kérdésekben döntenek, nem- érdeklődnek: hogy ét lesz hát, ■zákni 4» lesz? Ilőviden kérdés nétkül Is elmondjuk. Az orosz tago­zatú osztályok humán tago­zatnak lesznek — latint ta­nulnak a diákok. Dr. Fekete Miklós szerint a Nagy Lajos gimnáziumban van jónéhdny latin és német tanár, ke­vesebb az angol, francia, olasz tanerő. A történelmet ex 1914— 18-as világháború befejezé­séig tanítják, — s ki tudná elsorolni még azokat az in­tézkedéseket, amelyek isko­lánként mások és mások lesznek, amelyek a belső éle­tet változtatják meg, teszik kedveltebbé, kedvesebbé, igazibból Nem akarunk az ékesszó­lás bajnoleaiként feltűnni, jelszavakat adni a tanulásra Csak emiet akarunk, azt, hogy a diákok maguk jöjje­nek rá arra, hogy a tanulás fegyver a szebb jövőért folyó harcban. Tanult em­berre szükség txw és szük­ség van becsületes, hazáju­kat szerető és féltő diákokra «a Amit Gerő „bérdemagógiának" nevezett... Egy eisi kaszt ott statisztika . .Éle tszín vom Lünk emelé­se ...” — talán ez a fogalom az, amit az elmúlt Ráikosi-Ge- rő rezsim a legjobban elkopta­tott, csürt-csavart staüszti kákkal és nyakatekert megfő- gallyazásokkal hatalmas pro- pagandagépezet verte az em­berek fejébe, hogy így, meg úev emelkedik az életnívó. A propagandagépezet működött — Rákosáék pedig havonta felvették a 8—11 ezer forint­nyi „különélelmezési“ költsé­get. Ugyanakkor az egyszerű emberbe többségének pedig a térde is kilátszott a nadrágból Kilátszott bizony a pedagógu­soknak is, akiket hajdan „a nemzet napszámosainak” ne­veztek, s akiket az utóbbi Mőkben állítólag felkaroltak; felemelték ugyanis fizetésüket és értelmiségi határozatot is hoztak, amely ha a valóságban nem is hatott, de nagyobb­részt róluk szólt. Éppen e határozattal kap­csolatban nagyszabású pedagó­gusvita zajlott le annakidején budapesti pártba zott rág egyik osztályán. A vitáról egyetlen napilapban sem je­lent meg beszámoló, de még egy hireoske sem. Miért? Egy­szerűen azért, mert a páribi- ottság sztálinista, a Rákosi dikket az utolsó percig híven szolgáló vezetői élükön Kováé- Iftvánnal maguk is megijed­ek a vitán elhangzottaktól Különösen kis statisztika , amelyet . n a vitái Mtottak össze a pedagógusok — az életszínvonal sokat hangoz­tatott emelkedésével kapcso­szorosa, az iparcikk tízszere­latban. se az 1938. évi pengőáralcnak, íme: megállapította, hogy forintban A pedagóguscsoport. amely ma az árak átlagában tizenöt­a statisztikát összeállította, ab­szőr nagyobbak mimt a hábo­ból kiindulva, hogy forintban rú előtti utolsó békeévben az élelmiszer átlagosan húsz­Ezek szerint: 1356-ban 13-szőrös 193S-ban forintban kulcs sze­pengőben rint kellene lenni IX—X kategóriájú H?dagógus havi fizetése 250 1300.— Ft 1750.— Ft. V. kategóriájú egye­3500.— Ft temi tanár havi 800.— 12.000.— Ft fizetése Minisztériumi előadó 3800.— Ft CSŐ.— P havi fizetése 1620.— Ft 5.250.— Ft Pedagógusok nyugdija átlag a fizetés 90 százaléka A vitán nagyon e«*an hozzá­szóltak ezekbe- a számokhoz: kommentálták így, kommentál­ták úgy; amikor Gerő tudo­mást szerzett róla, az egészet bórdemagógiának nevezte Mindenesetre azokat, akik ezt a tabellát ? -zeáTlftották ú"" ahogy voltak, elmarasztalták. Azt hiszer., ez alkalommal — az iga- közzétételével _el­ma rad az elmarasztalás. Jn- dtezkzióciót nem tóweátünk «*,. a mai fizetés 30—50 százaléka legfeljebb csak azokkal szem­ben, akik ezt a statisztikát el akarták süllyeszteni, ök pedig megérdemlik... Nekünk, akik dolgozni, küz­deni akarunk a nemzet fel- emelkedéséért, majfimkért, az a feladatunk hogy >inep5zCn- teszük az ilyen és hasonló sta- fic7‘u-ákat. (Megjelent a Magyar Honvéd november 22-1 számában}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents