Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-20 / 276. szám

2

NAPI A

SZERDA 19>6. NOVEMCPB

Fizetesreodezes az Utleitt Vállalatnál

Tegnap, kedden délelőtt az Építők Szabad Szakszervezete Baranya megyei bizottsága, a Pécsi Útfenntartó Vállala: munkástanácsának küldöttei, ü. b. elnöke és a vállalat gazdasági vezetői megbeszélést tartottak. A küldöttek a végleges bérrendezésig a munka felvétele érdekében az alább; határozatot hozták a bérrendszerben meglévő aránytalanságok korrigálására.

1. Úiörök fizetése; havi 1.100 forint alap, háromévenként 50 forinttal emelkedik.

2. Szakipari dolgozók; (lakatos, gépszerelő, kőműves, ács, kövező). Négy kategória: I., II.,

111.. IV. — 9, 8, 7, illetve 6 forint alapórabér.

3. Munkahelyi segédmunkások; aszfaltozó segédmunkás alapórabére 6 forint, kövező segédmunkások. 11 két kategória: I., II., — 6 illetve 5 forintos órabérrel.

4. Aszfaltozó szakmunkásoknál két kategória: I., II., — három évig 7 forint, három éven felül 8 forint órabér. Kövező szakmunkás négy kategória: T„ II., III., IV., — 9, 8, 7, illetve hat forint órabér.

5. Kubikusoknál három kategória: I., II., III., — 7, 8, illetve 5 forintos alapórabér.

6. A rakodómunkásokat, ha teljesítményben dolgoznak 6 forintos, állás Idő esetén 3 forintos órabérrel kell kifizetni.

7. Gépkocsivezetők, vontatók: tehergépkocsivezető: I.,

11., — 7, illetve hat forint. Szeme!}'gépkocsi vezető: I., II., — ti illetve 5 forint, vontató vezető: 7.50 órabér. Gépkocsivezetők és von .atóvezetők 250 le- dolgozot* óra után túlóra pótlékot kapnak.

8. Gőzgépfűtő: T.. II.. III. és IV. kategóriában 9, 8. 7, illetve C forint órabér.

í>. Éjjeliőrök: 250 óra után 800 forint havldij.

10. A kisegítő állományú ci50c legalacsonyabb havl- dtja 800 forint.

11. Lóhajtók: tényleges munkában töltött Időre 8. állásidőre 3, az etetési időre 3 forint órabért Well fizetni. 250 óra ledolgozása után túlóra fizetendő.

36

___________________

Va

sa» 500 csille sxencf adott

Vasason kedden is 344-en szálltak le a bányába és kedden is ötszáz csille szenet adtak.

Ml tehát a helyzet Vasason, hogyan vélekednek a sztrájkról, mi a véleményük a sztrájkjog törvényben való biztosításáról?

— Amikor megjöttünk Budapestről, — mondja Kreutzer Jenő, a munkástanács tagja, — ismertettük dolgozóinkkal a kormány tagjaival folytatott tárgyalásaink eredményeit. Nyíltan feltártuk előttük a való helyzetet. Elmondtuk azt is, hogy a további sztrá jknak milyen következményei lehetnekMielőtt kikértük a véleményüket, arra k' 'ük őket, gondolkodjanak, mielőtt határoznak- Ha a további sztrájk mellett döntenek, gondoljanak az elől tűn' állő té're. Gondoljanak arra, hogy else lén már nem várhatunk fizetést, ha nem vesszük fel a munkát. Gondoljanak arr - hogy maholnap az egész élet megbénul, hä nem lesz szén. Meggondolták. Úgy döntöttek, hogy dolgozunk. Most tehát folyik a munka.

A munka r> eeindítása persze nem jelenti azt. hogy a vasa- siak már mindennel elégedettek. Nem erről van sző. Továbbra is fenntartják követe 'őseiket, de .unkájukkal le- íetőeéget kívánnak adni a ormánynak, hogy dolgozzon : lehetőleg még ebben a hónban f djesítsc követe' ' "i két.

A sztrájk jogát a forrada ’ómban megszerzett vívmánynak í'*klnti?i és nem mondanak le róla. Ha úgy látják ’.rogy követeléseiket vsak a ztrájk fegyverével tud lát biztosítani, előveszik is ét, leállítják a munkát. A jelenlegi helyzetben »zenben sem a bánya állapota, sem a dolgozók anyagi érdeke nem kívánja a sztrájkot,

MOHÁCSI mozaikok

A város békés és nyugodt. Hosszúruhás német asszonyok, divatoséin öltözött „benszülöt- íek” és csipkésszoknyás délszláv asszonyok járkálnak az utcákon. A TEFU, a sütőipari és húsipari vállalat dolgozik, a selyemgyár, a szerárugyár

s a vasöntöde áJL Ez a három üzem Pécshez „igazodik“.

Másképpen gondolkoznak a panasztok. Nem lehetne őket lebeszélni a munkáról. Azt mondják, hogy eltörölték a beadást, most végre maguknak dolgoznak. Különösen a búzából vetnek sokat

Recept

az árdrágítás ellen

A „meg keil szabadulni a pénztőr’-ragályta Mohácsot is beteggé tette. Az egyik falusi asszony állítólag olyan nagy tekercs szőnyeget vásárolt, hogy alig bírta elcipelni, egy lánycsóki asszony pedig a hírek szerint tizenkét öltönyt vitt haza.

A városi tanács, erélyes közbelépésére mér alábbhagyott a láz. Az árdrágítás réme azonban még fenyegeti a város vékonypénzű munkás- népét. öt-hat forintra szökött fel a tojás ára, 1,90-et kértek az 1,60-as krumpliért. De ez ellen is találtak orvosságot.

A napokban néhány gépkocsivezető cseppet sem előzékeny mozdulattal féiretoüa a tojást árusító asszonyt, oda- állt a kosár elé és eladta a tojást — teianészelesen két forintért. Amikor megvolt, a

megrémült asszony kezébe csapták a pénzt s „meg ne próbálja mégegyszer!" figyelmeztetések közepette eltávoztak.

Ez lenne az árdrágítás mohácsi ellenszc-e. Nem mondom, hogy udvarias, inkább forradalmi recept — de hatásos.

„Üj életei akarunk tere ni te ni

Az egykori járási pártbizottságon Varga Aladár bácsival találkoztam. Már őszhajú ember, négy évet töltött Rákosi börtöneiben.

— Nem siratjuk a régit, mert sok kárt okozott — mondotta. — Üj pártot és új életet akarunk teremteni, becsületes úton akarunk haladni...

Hogy a szavak tettekkel találkoznak. azt "a következő tények bizonyítják: a MSZMP járási intéző bizottságának legelső intézkedése az volt, hogy az MDP szervezetek feleslegessé vált volt helyiségeiből kiutalt 13 lakást. Utána összeültek az állami gazdaságok vezetőivel és elárasztották a mohácsi piacot élelemmel.

Az intéző bizottság hadat üzent P7. önagyonüléseBésnek is. Amikor ott voltam, a bizottság minden tagja vidéken járt Varga elvtáre kivételével. Szétnéznek és „felmérik" az erőt. Mert erő lesz: Nagvnváradon 11. Kétkedőn, 18. Bolyban 18, HíineshAzán 18, Maison pedig 9 belépőre lehet számítani az eddigiek alapján.

Sebeink orvossága ...

A gyermekkor kimeríthetetlen emlékei közül sohasem felejtem el a kenyérsütéseket. Félig ünnep vdlt kéthetenként a puha kenyér asztalunkon. De leginkább mégis a lángoeevésre emlékszem. Lehet, hogy csak at én nagyanyám tudott Olyan jó lángost sütni, aminek még most Is számban érzem az ízét. Volt, amikor zsírral kente meg az egyik felét, sót hintett rá, összehajtogatta és a markomba nyomta. Máskor, ha a Zsömle tehén is kitett magáért — tejfel Is került rája, amitől jó puhára gyengült.

Lényegében azonban nem erről akartam beszélni, hárem egy öreg paraszt bácsival történt találkozásomra1 még 1952-ből. Beszélgetésünk során szóba került a falu élete is, miközben így sóhajtott felt

*- Rossz nppok járnak, öcsém a parasztra.

—• A csoport miatt?

— Nem. Nem amiatt. Ha jól dolgoznak, megélnek azok. Inkább a begyűjtés.

Magyarázott nekíhevülten. Szavaiból kícscndült egy hosszú élet minden keserve

— Vessünk ezt, vessünk azt, gyóntatnak az okos tervezők. mintha ők jobban ismernék a falu halárát. Csépié« után pedig Urea marad a padlás.

Minden szava megdöbbentően ísaz volt, hogy mégis mondjak valamit, megkérdeztem.

— Maga szerint mikor lesz jó világ ;« falvm?

Hosszan maga elé nézett nem aiette el a választ.majd caéUtnul megindult «lőttem ét síé lesre tárta • nyán- kónyha ajtaját.

— Tudja mi ez? — muta- . tott a hidegen ásító kemencére.

— Tudom.

— Hát itt a válasz a kérdésére.

Nagyon értelmetlen képet vághattam, mert biztatás nélkül tovább magyarázta.

— Ha majd újra pattog a tűz a kemencékben. Ha majd újra magasütötte lángost haraphat a paraszt — aminek már ízét is elfelejtette — ha nem boltból, vagy péktől hordja adagolva a kenyeret, akkor jobb lesz az egész országnak. Tudja, már arra is gondoltam, hogy szétverem • kemencét, minek foglalja Itt a he ”et. De még Várok, íviug bizom, hogy egyszeriéiül kerekedik a józan ész és újra szükség tesz ré.

Ez a beszélgetős jutott

.eszembe, amikor, a kormány eltörölte a begyűjtést. Talán, ha későn is, de még mindig elég korán történt ez az intézkedés ahhoz, hogy a falusi kemencék évekig tartó fű- tetlen hidegségükkel épségben megérjék az új tüzek lo- bogását. Nagy árat fizettünk érte. Igen nagyot. Ez év tavaszán tnegrendülteh álltunk az árvíz okozta romok előtt és most magunk pusztítjuk önmagunkat. A gonosz vezetés viharától rázkódik az egész ország

A fa'u most som zökken ki évezredes nyugalmából

sőt teazi a kötelességét. Dolgozik két irányban is. Táplálja a'maga megmaradt ke- Vegéből a várost. De r-mdol I jövőre is. Eöldélő búza- ftblák Ígérik, ficgy ahol vo1’

'‘és ott lest aratás,

£s a város?

Sztrájk, sztrájk, sztrájk. Hallottuk az elmúlt hetekben. Mint felforgatott kaptárok kör.,» a megbolygatott, méhek, úgy kavarogtak az embe.ek , z utcákon, tereken.

— Mi lesz ebből? — teszik fel a kérdést szá2an és ezren.

— öngyilkosság, — adják meg a választ kétannyian.

És egyre hosszabbodnak a sorok az élelmiszerüzletek

előtt.

Hitvány, • és nem magyar az, aki ebben az országban vissjtákívánja a Rákosi önkényt. Tűnjenek el a falu életébő! a motorbiciMís ken- gyelfi'tók, szűnjenek meg bányáinkban »2 örökké növekvő csodanövények; a normák! A cél amit akarunk jó. de eléréséhez százak éteriek a rosvnbbik utat választják a sztrájkkal. Ha nincs munka — nincs termelés.

Ha nincs terme’és — nine- •étet. Ha azt akarjuk, hogy e viharkorbácsolta hullámoktól szabadulva épségben partot érjünk és ne legyen belőle szomorúvégü hajótörés, akkor dolgoznunk kell.

Munkások, Bányászok!

Majdnem mind egyszerű emberek — mondotta Varga elv- iám — Olyanok, akik azelőtt is igazi kommunisták voltak, akiknél a párttagság nem jelentett semmiféle anyagi előnyt. Ezek a emberek ' nem zért lépnek majd be, hogy sápot húzzanak!...”

Lakást ka;>nnk az árvizesek

Az öreg Duna nyugodt mostanában. Két hajó ugyan megzavarta sima tükrét, amin sok pesti ember jött s amivel sok mohácsi ment — azóta azonban újra csendes.

Túl a szigeten építkeznek. Igaz, nem olyan ütemben, mint október 23-a előtt, hiszen a munkások zöme elszéledt. De jó negyedrészük ottmaradt és most is dolgozik. Űj-Mohá- ccon például mintegy tíztizenöt házat adtak át a forradalom idején, Dunaszekesőn befejeződtek az építkezések. Amint a helyreállítási bizottság szakemberei mondják, a tervezett építkezések 90 százalékát befejezik, a több!* pedig tavasszal pótolják. Tégla, cement és más anyag még van. csak me»zct kérnek ér? várják e’snéüedt dolgozóikat.

(Mi, ivar)

A szovjet-lengyel nyilatkozat

— magyar sxemmei

Gomulka és Cyrankiewicz moszkvai útját és a szovjetlengyel tárgyalásokat jóval nagyobb várakozás elűzte meg Magyarországon, mint ahogyan a múltban külföld, államok ■ közötti tárgyaláso kát szokásunk volt fogadni Ennek oka teljesen érthető Mint ahogyan egy-másfél hónappal ezelőtt a lengyel országi események bizonyos tekintetben előrevetítették azt, ami azután nálunk — persze sajátos, magyar módon bekövetkezett — úgy a lengyel-szovjet megegyezéstől azt vártuk, ■hogy első megnyilatkozása lesz a népi demokráciák iránti új szovjel politikának és valamiféle előfutára egy későbbi magyar-szovjet megállapodás nak.

Sok tekintetben meg is felel e várakozásnak a november 18-án aláirt szovjet-len gyei nyilatkozat. Megnyugtató a szövetségi és baráti viszony alapjául szolgáló egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami fügyetlenség és szuverénítás, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás hangsúlyozása a közös nyilatkozatban. Valóban, mi is csak ezen elvek szigorú és mindkét részről történő betartása alapján tudjuk elképzelni a Szovjetunióval való viszonyunk rendezését.

S. hogy ez nem, pusztán deklaráció, sőt, hogy a Szovjetunió hajlandó jóvátenni a "é’t. igazságtalanságait, mutatják a gazdasági megállapodások: az 1946-tól 1953-ig szállított lengyel szénért a szovjet részről ki nem fizetőit összeg ellenében letör- lesztik Ijenqyelország egész adósságát. Azonkívül a Szovjetunió kdeiben szállít I millió '"0 -r-r tonna gabonát és 700 millió rubel összegű '••á’-atú hitelt nyújt I - - i-j, 'országnak, Számitha- -á tehát, hogy nemesik ’ ''»'ten sanft sárn>t kapunk

a y-oojafuniétót. heft»-' nr-c is hogy -órát»V n ”\ú1-- b 'nycv.lőtler '''■' ■'"■i lebo rt" ’Voll gazdasé-1 kev'-olctokból származó hátrányokat

■ is.Nyugtalanságot kelthet bennünk a szovjet csapatok Lengyelország területén való ideiglenes tartózkodásáról szóló megállapodás, és nem kis aggodalmat aziránt, hogy

3 Szovjetunió a mi esetünkben is ragaszkodni fog hasonló fel’p'slekhez Tisztában kell’ lenvilr’ azonban azzal, hogy Ls • ,'jelország közvetlenül határos a militarista Nyugat-Németor szaggal, a mi nyugati szomszédunk — a semleges Auszl’ia, többi határainkon túl pedig baráti államok fekszenek. Ez a körülmény feltétlenül meg- valósíthatóbbá teszi a szovjet csapatok Magyarorszii területéről való végleges kivonását, mint ahogyan ez Lengyelország esetében fennáll. De még ott is i de lg’, eves tartózkodásról van szó amit csupán a német kérdés és az európai viszonyok rendezet- lenséga tehet szükségessé. A A lengyel-szovjet meg—iyt .* egyébként határozót tan leszögezi, hogy a. szórj? csatiatok Lengyelországbar való tartózkodása nem érintheti a. lengyel állam v •’•srénl'á'ál és nem vetethc-rp, hogy beavatkozzanak c Lengyel Népköztársaság hcl ürmeibe.

4 szovjet csapatok s-nbad mozgását az ország területén korlátozzák.

Ki ne vágyódna ma i 1a- ÓUarországon arra, hogy már mi is itt tartanánk, hogu it' Is békés viszonyok' között, egyenrangú télként tárgyalhatnánk a Szovjetunió képviselőivel mindazokról a kérdésekről, amelyik barátságunkat annyira megmérgezték és a gyűlölködés falát emel ték népeik közé. A lengyel- szovjet nyiltrkozat reményt nyújt arra. hogy a Szor 'y:- unió tiszteletben tartja r -’-i a magyar népnek ol‘> • k vérÁldozatíal felnyílt'j > -f akaratát, hogy független lr i -ire'vuf akarata szerint éljen.

5 ha ez így lesz, akkor kiépülhetnek közöttünk nmii az igaz barátság köteléket.

OLIMPIAI HL? ADÓ

Húlföu Melbourneben Össze ill l az olimpiai biKoltoág, nu.ly a \ nyék IcbtRiyoUUsaval iupuaoUrtm feladatokat tárgyalta. A bizottság zárt ajtók mögött taháou or.oti.

A maavar versenyzők töretlen lendületűd és nagy ikiu-i-Mii cdrenok én Igyekeznek behozni az

edzóMClKböl klreeu Időt, Vtgh Krzsébet, női gerelyvetőnk Jtiiny- nyebb iáfüléöt szenvedett, a magyar sportvezetők «Bonbon azr.inj- umak tndurt-uVra. Kieobd néeSessel bajiód'k n birkózó Kovács Gj uia : - a hiröszútávfutó KoVBrft Jófcsef. Tibori. IMM CK KóMa- vötayi a hlíett • . Lnt ismét kezd

formába iendüiiü.

Az ausztráliaiak reményéi úgv- látszik nem lesznek alaptalanok Egymásután érkeznek a bírek a kitűnő eredményekről, nrlyokkm az ausztráliai sportolók lepték meg a viutvol. A *00 méteres férfi gyo'fto •'! f> KeMUnts is.ii'tis tan vote i law i" bú- ryt ért el, a too jnf.tt!fes te'-fl !'. itúszéuhan pedig az ausztráliai Thiele i:!tl.l)-os eredménye érdemei említést.

Or nemcsak az auSB'.i'iliri, hanem az »rnrrtknt atléták és úszéb is haay formában vanmh O’Brien t9.55-re JavítoH* a Btuylbkéá vilAjívokoruját. Co:itily prd'g nem

keyrffebb mint 83.114 rrnUméieri dobott katapócesa;. tizek ar. ered- mérvrk már »lőre arjtelik, hottv a mWbonnv-1 nilmpiot Játékokon rr.ily-n ervdmé.tyekiíct írbet majd olimpiát aranyérmet szerezni.-V

Atisairália ismert vizekben tn- lyók és tavak) való ««Wén-sémV fő! és ezt az olimpiára Jövő evezősök és kajakosok Ls meg fogják erezni, mert versenyeik«) i5) Rm-re a Várostól kapott elhelyezni. A fért aranyásó város. Ballu- rat az, amely Wendouree nevű

tavával ehhez a nagy nicgtisrti'ltstéáhez jutott.

A^ láéárfs olimpiai jUtékuK tend. z „i jogának nurjszjeízeséért inór nu Kludult * lune, KtUöntiscii «Ja- liáitoít. argentinok és a mexikóiak fej ■ f-k ki nasy tvropasandát an- ni.:, érdi .‘kábel*, hogy ók kapják nt ez lW4-bfn SOnváterUlft vntr- Miiyek ieiidozé«ét.

*

Mr-.it'kezeu Melbourflébe az

oltinjÁLut /Jt.skló WelsinkibCU, melyei csütörtökön, a megnyitás napján húznak íul «a olimpiai «tuition föárbóc&ra. A Zászlót tvlei- bourneben óraik majd eurézvn iSBÓ-iy, mikoris a Rómában sorra- Kejiito olimpiai játékokra küldik el.

*

A vitorlázók főhadiszállása a St. Kiírta régi fürdőitázban lesz, amelyet ez alkalommal teljesen res- taurának, azóllban rikító seínok- kel való újrafestése után, nem fog kellemes hatást kelteni, a művésze‘i’tbon is nag.vobb Igényeket

m /. ó rniy,obiakra. A vitorlázáat egy kiJhajtAanylre. Mélbour- tiv-tól á Patt i’íUUp Bayban, a nyílt tenger egy hoaaau. benyúláfeában fogták mertkriani. Kunok lS«o rtégytictkiloniCtef a let Judoimé, ügy Hogy lieí y lés/,

olégrívdő ntlndrn wroöiVzo «Ki- mára. Kjty mriboamel cég 40 hajót épített a w-Hottj re, esek spécik ;s koiiéavH Angutibói imponálták.

AZ OTSB IDEIOI ENCS

formdalmi bizotiBága kOKiite. hogy az OTSB megszűnésével katv oaoliUbul* ktllüiibözó hírek keringenek. Ezzel kapcsolatban az OTSB Ideiglenes forradalmi biZO’iaaga megállapítja, hogy most dolgoznak a magyar sport átszervezését tarthlmusó lovaslaton. A tervezet elkészülése mán azt. nyilvánc.-.- ságra hozzák, hogy a magyar sportközvélemény megvt t atha- s a.

Í'.ayben telhívásöal fordul i for- rnontml litzottság az egyes

ágak apottVaBewlhez, versen;, főihez, ho szövetsé zot-tságút.

,‘kitsák mea a sport'.leigtenes intézti oiSPORTHIREk

a ptnos-kéV lahrtArtlgók a

I ővőbén tdulhak,

A legutóbbi időkben több nem- t le közötti '.ahrtnrügómérkpaest látsíotUk. íme néhány eredmény;

.dvédonszóg—Dánja ltl, uenKye- orezág—Norvégia 6:8, Lengyrtor- •vhU--Finnország 5:2, Anglia—welf 3U

*

Megalakult a* Országos Terme

szel j áré Szövetség. A szövetség kért Vidéki tagjait, ho '' vldékx'n iá alakítsák meg a termésaetjári) if .‘.'.bokát és a természetjáró sport- szil vétségeket.

#

A Bp. Vasas a Jövőben Vas«* SC

____________

né

ven működik, a hírek szerint jedenjenek még.

Jt.áiiel|övőben nyugateurópai ponyá a mdu’*--1' ■

A budapesti «vért köveiké g kötbetlJárdsaVaa eddig közel 100 MW- bourneben tartózkodó magyar sportold kapott hírt osaládtagjai- ról,

*

A kéallabda tánsadetml gkövé:

kéri a péasl kézilabda »zaktv - '.yok veaetőlt. hogy csütör! : nélutín fél 4 érára, fontos r bes2élé«re a VT3B helyiségé'- 'i

Élnek még köztelek sokan, akik egykor sztrájkollak azért, hogy asztalotokra nagyobb kenyér Jusson. Es most éppen a sztrájk nála! lesz kisebb nemcsak gyemu keltek fn’aija. hanem embertársaitoké is.

Nem a téllenség az orvos- s.ica feltépc.t «ebeiaknek. hanem a munka. Ha ezt egy

'•karhftal bttlátjuk, elérjük

v re hogy emberibb )«*»

éleíürüc.

A Oodá és Sohmietll csalááak mély fájdalar»- mal tudatják, hogy a .9' férj, édesapa, és fiú

Scliiredt Ervin

ál éves műszerén*, november 11-én tragikus Mlriílmények küevtí e!- hünyt.

Temetése november 21- tli délután 3 órakor les* Pé.iött.

Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy

■>nrrátett gyermekünk,

ifi. Mericslai Ferenc

a Na«} Lajos Gimnázium IV. osst. tanulója

rövid szenvedés után elhunyt. Temetése szerdán délután fél 3 órakor less.

t.EICA (Elmar |.S) eladó. TeleJOKAHBAN lévő 2200 négyszögöl «»ölő éIarf.5 Pel)érden. Erdo’c- láár.t A» .". - P«mJ»n|éh >"

ca 1. sz. alatt.

íon*2M8.

40

rAOIOT Vészelt. Javítok, élőik. átalakítok. Hobre--,«

dl véHantik útja 11, gj

— Kaproncsay Pétemé (e- metése szerdán 13 érakor.

DUNANTCLI fíAPI.O a Magyar Szocialista Munli:t»rw l

Baranya megvet Intéző Btzoc'.’ga és a megyei tnnárs lanté Szerkeszti a «zerkesatrtbtzottí.ia Felelős Id«d4i

A MÍGYEt PART tNTEEO BIZOTTSÁG

Sz.erke*r.tö*ég te WartőhlvAtal

dees. József A. u. tO. T |5-Iv. lf-2t Hirdetés felvevő Írod* i'nc< t* tato* urna te. Tel. i»-m TereszU a Megyei Po«tnb;t'át«i HlrmDosrtRiya és a htnap-k A*tesl:ü no«tahlv*>»!ok

Előfizetés: PmenMvMaioknál és kézbesítőknél.

Hsv* előf’eet,.. it ei.— fe*,

P*o«J szikre vv'moa-ú '‘Mflnvt . , 10,

Tej-ton. ív-n

Nyomdáért tejel: M«Ute Rezső