Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-11 / 267. szám

VASÄRNAP, 195«. NOV. U.

DUNÁNTÚL

9

Elegendő élelmiszere van a városnak

Gxörkő Antal, a városi tanáct elnökének rádiónvitatko*ata

Röviden tájékoztatni szeretném Pécs lakosságát a közellátás jelenlegi helyzetéről.

A kenyéri iszt készlet körülbelül 15 napra elegendő. A múlt napokban napi 5—ß vagon kenyeret és harmincezer bucit sütöttek naponta. A város normál napi szükséglete 4 v- 0 kenyér. A kenyérsütéshez öt napig elegendő élesztő áll rendelkezésre. Mind a liszt, mind az élesztő idejében történő utánpótlására mér tör téntek intézkedések.

A kenyérellátás zavartalanságáért a városi tanács végrehajtóbizottsága köszönetét mond a sütőipari dolgozóknak, akik a legnehezebb napokban is áldozatkészen és önfeláldo- zóan végezték munkájukat.

Tejből a naponta szükséges mennyiség rendelkezésünkre áll. Csupán a kiszállításban vannak zavarok a kijárási tilalom folytán. Emiatt nem kaphatják meg a fiókok réggé1 nyolc óra előtt a szükséges tejmennyiséget. A tej jelenleg egyféle minőségben kei rül forgalomba azért, hogy a szállítási nehézségek ellenére biztosíthassuk az egyenletes e’osz'áat, emellett a kamvahi- ány Is indokolja, hogy ne külön kezeljék a csecsemőtejet. Sajtból annyi áll rendelkezésünkre, amennyi a város és a megye egyhónapi fogyasztásához elegendő.

Pécsett jelenleg három vagon zöldárut'és 25 vagon burgonyát tárolnak. Ezenfelül a vidéki raktárakban több hétre elegendő zöldség, bab, burgonya vár szállításra.

Fennakadás mutatkozott a zsírellétásban. Az Allatforgal- mi Vállalat változatlanul szállít megfelelő mennyiségű vágóállatot, ha ennek folyamatos feldolgozása megindul, a város hús- és zsírellátása biztosítva lesz. Tőkehús már most megfelelő mennyiségben áll a fogyasztók rendelkezésére, a töltelékáruból naponta 40 mázsa készül.

Hiány van tojásból, bár a megye állami gazdaságai nagy segítséget nyújtanak a hiány leküzdésére. A tojáshiányt egyes lelkiismeretlen emberek üzérkedésre igyekeznek kihasz nálni és mértéktelenül magasra verik fel a tojás árát. A piaci felhozatal várható javulásával és a szervezett ellátással nemsokára fedezni tudjuk a tojásszükségletet

Néovmllid lés’a vér eljzáüílísra

A Baranya Megyei Tanácsi Téglagyári Egyesülés Vidéki üzemeiben — kivéve a mágocsi és a szigetvári 2-es üzemet — a forradalom napjaiban is zavartalanul folyt a munka. Acs Gyula igazgató elvtárn tájékoztatása szerint négy és fél millió tégla vár elszállításra. Ugyancsak négy és fél millió nyerstéglával is rendelkeznek, amelyet — ha elegendő szenet kapnak a kemencékhez — rövidesen kiégetnek. Tehát egyedül a szénéi’áfáson múlik, hogy a t-w’azyárak termelnek-e az elkövetkező hetekben.

A téglagyárakban — a dolgozók korábbi kérése alapján — megszüntetik a normát. A m^yeí tanács ipari osztályának utasítása szerint a norma megszüntetését mór a té’i fö’dforga-tásnól bevezetik. Számítások szerint a dolgozók keresete nem kevesebb, hanem Inkább több lesz, mint a norma szerinti kereset. A jól működő kemencéknél továbbra Is 2—3 ezer forint között kereshetnek a dolgozók. A norma megszüntetése, s új bérezési rendszer bevezetése kedvező visszhangra talált a téglagyári munkások között, meri ezzel régi sérelmükre kaptak gyógyírt,

A munkástanácsot, amely eddig ugyan jól dolgozott újra meg kell választani mert a zavaros napok Idején nem volt mód a megye területén szétszórtan lévő üzemek közötti együttműködés re, s a munkástanácsban nem képviseltette magát minden üzemük. Az új választással ezt a hibát kijavítanák.

Cukorból 7-én érkezett 6 vagon. A város cukorszükséglete ezzel 7—8 napra el van látva. A további mennyiségek szállítására kellő Intézkedéseket tettünk.

Sóból, konzervből, étolajból kellő mennyiség áll rendelkezésre, csupán szállításukról, illetve szétosztásukról kell gondoskodni.

Az elmondottak alapján meg állapíthatjuk, hogy a fontosabb élelmi- és egyéb közszükségleti cikkek kellő mennyiségben állnak rendelkezésre, csupán a szállítási nehézségek okoznak átmeneti zavarokat.

A város lakossága meggyőződhetett arról, hogy az október 23-a óta eltelt idő alatt a víz- és áramellátás zavartalan volt. Ezt a közművek dolgozói lelkiismeretes és önfeláldozó munkájának köszönhetjük.

A továbbiakban azonban a zavartalan közszolgáltatás elsősorban attól függ, hogy üzemeink dolgozói megkezdjék a normális termelőmunkát. Elsősorban a széntartalékok folyamatos pótlására van szükség.

II fegyveres erők Éterinek nt-/I

A fegyverek beszolgáltatásának határideje lejárt. Még a határidő lejárta előtt igen sok fegyvert szolgáltattak be és sokat eldobáltak. Tudatában vagyunk annak, hogy a még fegyverben lévő csoportok között vannak kis s7,ániban olyanok is, amelyek fegyvereiket a lakosság megfélemlítésére, a fosztogatásra, a vagyonbiztonság veszélyeztetésére használják fel, Ezek jórésze a fegyházból szabadon engedett, vagy megszökött közönséges bűnöző. Ellenük határozott, kemény, és gyors fellépésre van szükség.

Félő azonban, hogy egyes helyeken a rablók elleni eljárásban karhatalmi szerveink túllépik a törvényesség keretét. Utasítom tehát az állami rendfenntartó szervek vezetőit, tisztjeit és minden tagját, hogy keményen harcolva a népünk életét, és jövőjét veszélyeztető elemek ellen minden körülmények között tarteák szem előtt a törvényesség biztosítását.

DR. MÜNNICH FERENC a fegyveres erők minisztere.

Megkezdik a termelést a budapesti gyárak

A KÖNNYŰIPARI MINISE- I TÉR1UMBAN szombaton megbeszélést tartottak a különböző könnyűipari üzemek vezetői, és számos gyár többek között a Goldberger, a Magyar Pamut, a KISTEXT, a Lőrinci Posztógyár, a Búzakalász Textilművek, a Duna Cipőgyár, a Táncsics Bőrgyár, a Kőbányai Fehememűgyár, az Athenaeum Nyomda és az Engels téri Bútorgyár dolgozóinak megbízottjai. A kereskedelmi szervek képviselői elmondották, hogy milyen áruk gyártását kérik az üzemek dolgozóitól. Elhatározták, hogy november 12-én hétfőn egy műszakban megkezdődik a termelés.

A világszervezet híradója

Most, amikor a világ egyes résein Ismét a háború borzalmai dúlnak, beszámolunk egy békeszerető szervezet működéséről.

November 5-én kezdte meg munkáját Uj-Delhiben az UNESCO IX. értekezlete. Az Ü'és megnyitásának napja egy beesik az UNESCO megalapításának X. évfordulójával.

Még a második világháború idején, amikor a békeszerető népek a fasizmus ellen harcoltak. nyilvánvaló volt, hogy az új békét nem lehet kizárólag gazdasági és politikai szerződé sekre alapozni. A jobb életviszonyok megteremtése és a nemzetek közötti barátság elmélyítése céljából el kellett hárítani azokat az akadályokat, amelyeket a tudatlanság, elmaradottság, a tömegek tájékozatlansága és bizonyos előtétetek képeztek. Az új békének, az emberiség fokozottabb erkölcsi és szellemi szolidaritásán kell alapulnia, hogy az emberiség ne essék újra a Htt- ler-fé’e demagógok és azok ha- *úg elméleteinek kelepcéjébe.

Az UNESCO szerint a béke- szerető országok népnevelési Programjának az a feladata, bogy a tömegekkel megismertesse a nemzetközi béke alaposaimat. Ezután a tudomány feladata következik, hogy ezt a tudatot az emberben tovább fejlessze, oly módon, hogy kö- *elebb hozza egymáshoz a kü- iönfcöző földrészek embereit, egy jobb és boldogabb életéri való együttes küzdelemben. A kultúrát a legnemesebb értékek közös kincsestárának kell tekinteni, amelyet a nemzetek közötti együttműködés még gaz •agah'-á tesz és amelvet az r,RVén korlátlanul használhat Az együttműködés meii- •tervezése a háború után 'zekmek az elveknek a szemelőtt tartásával, a nemzetközi béke megszilárdítását szolgál- a. Ha nem is volt képes megakadályozni az utóbbi napok véres eseményeit, mégis arra örékedett, hogy a népnevelés, a tudomány és ku'túra nevében tiltakozzék minden agresz- szió ellen és hogy minél több nemzetet gyűjtsön maga köré.

Munkájának egyik szemme’ Átható eredménye a szervezet 1 agái latna inak száma. Megalapítása idején az UNESCO 20 tagállamot számlált, ma pedig 76 taeá’lama van.

Az UNESCO működési köre inkább szellemi és erkölcsi teliegű. Az UNESCO a következő elveket tartja szem előtt: a szabadság tiszteletbentartá- sa, az erőszak elvetése és az az elv, hogy az ember nem eszköze, hanem célja mindennemű nemzetközi tevékenységnek. Ez alapjában véve humanista filozófia. Thorez Bobai nek, az UNESCO egyik alapítójának szavai szerint, nem '.zabad a klasszikus humanizmusra gondolni, amelyet egy bizonyos társadalmi réteg vagy nemzet ápolt, s ennek következtében csak egy kornak és világrésznek felelt meg. Az UNESCO új, korszerű humanizmusa egyetemes.

Az UNESCO tíz éves fáradozása nemzetközi együttműködés elmélyítésében eredményes volt. Sikereket ért el az írástudatlanok számának csökkentése és a népművelés, va- ’ amint a tudományok népszerűsítése terén.

Önállóan, felelősségteljesen

BELOIANNISZ GYÁR

Ma körülbelül 1000 munkás jött be a gyárba. Az üzem lét száma körülbelül 4200 fő. A munkások nagyrésze gyalog jött be a gyárba. A műszaki vezetők közül többen hiányoznak. A munka ellátása nagyrészt biztosítva van. A legfőbb anyagok rendelkezésükre állanak. Úgy próbálták megszervezni, hogy munkások arra a teieoheíyre menjenek, amely a lakhelyükhöz legközelebb esik. A munkások dolgozni akarnak. Azt mondják vannak követeléseik, de előbb doigo zunk, ezekről ráérünk később is be.-v t-etni. Az é'e1 miszer ellátást most igyekezünk biztosítani.

GANZ VAGON: Az üzem

munkásainál! száma körülbelü’ 8—7000 fő. Körülbelül 2000 munkás jött be. A jelentkező munkásoknak 96 forint értékben csomagokat osztottak ki. amelyben zsír, liszt és egyéb van. Fizetéselőleget is osztottak. A munkafeltételek csak ■•észben vannak biztosítva Hétfőre jön be a többi dolgozó.

IKARUSZ GYÁR: Az üzem munkásainak száma körülbe- 'Ü1 2800 fő. Ebből 800-an mentek be dolgozni. Munkával el ‘udják látni őket, kocsijaikká1 biztosítják, hogy a gyár terü- ’etén lévő Ikarusz közértet ellátják élelemmel. A munkások is be tudják szerezni legfőbb élelmiszerszükségletüket, ezt a tanáccsal együtt biztosítják.

KI,EMENT GOTTWAL1I

GYÁR: 5—600-an jöttek be dolgozni, az üzem munkáslétszáma körülbelül 4000 fő. A munkások karbantartási munkát végeznek. A gyár kisebb hibáktól eltekintve ép.

Ép a Béke Szálló Üzemben a Nagyszálló Dolgozik a Gellert

A rádió riportere a budapesti szállodákban

Szombaton délelőtt a Béke szálló előtt láttam, amint emberek fordultak be a hatalmas épület kapuján.

Én is beléptem.

A termekben tisztaság, rend, az étteremben nyugodt, ebé- delési hangulat.

— Csak nem ebédelni lehet? — fordultam az egyik pincérhez.

— De igen, —

hangzott a válasz. — Nagy választék

ugyan nincs, mindössze egy menü leves, hús körettel ét tésztával. Ara 13 fori-*

Még mindig ta- máskodva helyet foglaltam és csak amikor már ón is megebédeltem, hittem el; ma már étteremben is lehetett ebédelni.

Felkerestem a szálló vezetőjét, aki készségesen felvilágosított: október 23-a óta pillanatnyi megállás nélkül dolgoznak. A személyzet fáradtságot nem ismerve helytállt, hogy amint egy 50 külföldi vendég ellátása zavart.'’ an legyen.

— Ma már - mondotta — például fte" húst is kaptunk’

Kíváncsian kérdeztem, hogy dolgozik-e már a többi szálloda és étterem is.

— Sajnos, csak a Margdt-szlgetd Nagyszálló és a Gellért dolgozik rajtunk kívül. A többi még nem. Némelyik például a Royal ßülyos sérüléseket szenvedett.

Felhívtam telefonon a margitszigeti Nagyszállót.

— A nagyszálló vé- ;ig üzemben volt, — telelték érdeklődőimre. — Sérülés'

nem szenvedett. A szállóban maradt külföldieket tűk a amgeten rekedteket is el tudtuk látni. Élelmiszerünk is van, a csökkentett választékkal minden zökkenő nélkül dolgozunk.

A Gellért szállóból azt tudtam meg: Üzemben vannak, leállás nem volt. Itt is csökkentett a választék, de az utcáról Jött vendégeket már ők is kiszolgálták.

Remélem, hogy

1 cgközelebbi szállodai kerútam alkalmává már arról adhatok -zámot. hogy vala- ■ lennyi éttermünk: szállodánk, üzemben van és várja a vendégeket«

Gazdasági életünk korábbi hibái közismertek. Nem kell magyaráznunk, h agy mát jelent a túlzott centralizáció, az ésszerűtlen tervezés, az üzemek merev Irányítása, a vezetés egész rend szerének a felsőbb utasításokra építése. Ezek a hibák számos más hibát szültek, * ha most rendezni akarjuk gazdasági életünket, márt*- úgy kell hozzálátnunk, hogy ezeket a hibákat mégegysze ne isméié11ük meg. Goors é lényegbevágó intézkedésekre van szükség, Különösen most, amikor az ország étté*'’ gazdasági élete zilált, s les- főbb gondunk, hagy vale ’".ennyire helyrehozzuk.

Soha nem volt annyim szükség a gazdasági vezetők kezdeményezéseire, mint éppen most, amikor felső utasításokat nem várhatnak, de a munkát, a termelést el kel! indítani, méghozzá nem egyszerűen úgy, ahogyan néhány hete félbeszakadt, hanem úl módon, szorosan együttműködve a munkástanácsokkal,

Uj kapcsolatokat kell kiépíteni, a közlekedés ideiglenes szünetelése miatti nehézségeket kell sürgősen megoldani, a most munkába álló dolgozókról kell az eddiginél sok kai jobban gondoskodni.

A tétlenkedés, a tehetelen várakozás most minden nap. minden gyárban újabb sokmilliós károkat okoz. Megyénk üzemei közül említhetjük a Szigetvári Cipőgyár példáját. A Szigetvári Cipő- ' nyár nem várt miniszteri intézkedésre, hanem november 3-án megkezdte a termelést.

Az anyagkészlet azonban rohamosan fogyott és utánpótlás a szokott úton nem érkéz- ' heteit. A gyár a Pécsi Bőrgyárral lépett kancsolatba, amely — noha eddig más vállalatoknak és kevéskédéi- . mi szerveknek adta át termékeit — tudott is bőrt adni, hogy a Szigetvári Clpő- "várba.n ne legyen fennakadás a folyamatos termelésben. Rérí sérelmet orvosoltak önálló intézkedéssel a Szikra nyomdában is, amikor megszüntették a ko’-ábbi sérelmes bérrendszert és új bérezési rendszer kidolgozását kezdték meg.

Hasonló, felülről nem szabályozott és el nem rendelt.’ intézkedésekre szinte valamennyi üzemben szükség van. Rengeteg javaslatot tettek a dolgozók a második ötéves terv vitája során. Most nemcsak mód van arra, hogy ezeket az egészséges és hasznos javaslatokat az üzemek vezetői a munkásokkal együtt nyomban meevaló- -í'sák, hanem szükséges is, a termelő munka normalizálása, a dolgozók és az egész ország érdekei követelik, hogy ezek a javaslatok megvalósuljanak. önállóan, pát- ran kell hozzálátni valamennyi eddigi problémánk megoldásához.

Nagy feladatok várnak a munkástanácsra az önálló gazdasági vezetés megvalósításában. A munkástanács — amelynek tagjai a le«iobb dolgozók kell hogy legyenek, ''-kik kitűnnek szaktudásukkal, szorgalmukkal és élvezik a többi munkás bizalmát, — az a „kollektív ész“, amely összefoglalja és teljes joggal kéoviseli a munkások követeléseit, hangot ad javaslataiknak, s egyúttal a vállalat gazdasági vezetőivel együtt felelősséggel határoz a feladatok végrehajtásáról. Kezükben olyan erő van, amelyet a munkásság harcban szerzett, most éljenek vele és az üzemek vezetőivel összhangban használják fel a jogos követelések teljesítésére. Ne felülről várjanak utasítást, hanem vitassák meg a legsürgősebb feladatokat és általános politikai kérdések vitatása helyett térjenek rá helyi problémáik gyors és erélyes megoldására.

Sok függ attól, hogyan kezdjük el most a munkát. '. a nagyobb önállóság, a felelősségteljes, de bátor kezdeményezés nem pillanatnyi feladat. Az új, forradalmi munkás-paraszt kormány íftiiSiratryűűoi üt

.j módon kívánja megszervezni és vezetni gazdasági életünket, ez pedig azt jelenti, hogy a továbbiakban te, sőt a jövőben egyre inkább támaszkodni kíván a gyárak, üzemek, vállalatok öntevékenységére, nem akarja topább folytatni u régi, hibásnak bizonyult, túlszervezett es központosított gazdaság: zetést.

Az önállóságot mindeddig ■ssorbította, a kezdetűén yező- Készséget kiölte az alsóbb vezetőkből a merev irány- •ivek gépies végrehajtása. Elsősorban ettől kell tehát megszabariulniok a kezdeményezésnek, figyelembe keli venni a helyi lehetőségeket, hogy a terv reális, végrehajtható és az egész népgazdaság érdekeit tekintve is hasznos legyen. Csupán néhány országos Irányelvre van szükség, amely segít összehangolni a népgazdaság különféle ágazatait, a részletes tervezést rá lehet bízni az üzemek é.? vállalatok vezetőire, a munkástanácsokra, a dolgozókra, akis a legjobban v.cvik lehetőségeiket, a legjobban tudják, hogy az adott feltételek mellett mire képesek. helyes tervezés fontos előfeltétele természetesen, hogy országosan rendezzenek néhány, az önálló tervezést akadályozó problémát. Lehetővé kall tenni például, hogy minden termelő üzem és kereslcedelmi vállalat helyes tervezés és jó vezetés ncllett gazdaságosan működhessék, Ehhez módosítani ell nz eddigi ár-e dszert és a vállalatok egymisköeti gaz- ' kapcsolatait. Hasonló orobléma az erőszakolt ,.pro- filirozás‘t megszüntetése is. Ne erőszakoljunk egyetlen üzemre sem olyan termé- k >k előállításét, amelyeket ott gazdaságosan nem termelhetnek, amelyeket másutt előállítani, vagy akár külföldről importálni gazdaságosabb.

A bátor kezdeményezés nagyobb önállóság lehetővé teszi, hogy b dolgozók sérelmeit gyorsan orvosolja, helyes javaslataikat megvalósítsa. Az utóbbi időben és különösen az október 23-i események óta számtalan javaslatot és követelést nyújtottak be a munkások. Ezek többsége jogos Itövetelés, helyes jaxyaslat. 1 ogvalósítár i'-kaJ nem szabad várnunk. Ki kell választani ezek közül azokat, amelyeket nelyben és azonnal meg tud valósítani az üzemvezetés a munkástanács- csal együtt Ilyenek a bére- zésre, a normákra, a munka- körülmények javítására, beruházás nélkül megoldható szociális juttatásokra vonat- ' ozó javaslatok illetve követelések.

Az egyéni Intézkedés a nagyobb öná^óság nagyobb felelőséggel is jár. Amíg az üzem vagy vállalat vezetője aprólékosam részletezett utasítások merev végrehajtásáért volt felelős, felelőssége csak odáig terjedt, hogv eleget tett-e az utasításoknak- A nam/obb önállóság azonban azt jelenti, hogy a veze- .6 elh**'rozé iáért, intézkedéseiért felelős a dolgozók előtt csakúrry, mint a felsőbb gazdasági szervek előtt. Ha tervei, intézkedései helyesek, megszerezheti, ha rosszul vezet. elveszítheti a dolgozók bizalmát. Ezért, hogy ne tévedjen, minden vezetőnek kötelessége közvetlen és szoros kapcsolatot teremteni üzeme dolgozóival, javaslataikat nemcsak meghallgatni, hanem meg is valósítani, az üzem problémáit velük _.árgyalnd és véleményüket kikérni, A gazdasági vezető feladata nem az, hogy saját véleményét és szándé- ' ~*t rákényszerítse a dolgozókra, mint ahogy eddig kénytelen volt rájuk kényszeríteni a felsőbb utasításokat, hanem az, hogy a munkás- tanáccsal, a dolgozókkal közösen megegyezve, a lehetséges megoldások közül közös egyetértéssel a legjobbat kiválasztva i-rányftsa az üzem «Mel.