Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-01 / 259. szám

»56 NOVEMBER ! DtJN A NTŰC A Szovjetunió kész tárgyalásokat i folytatni a magyar kormánnyal csapatainak teljes kivonásáról A Szovjetunió kormányának nyilatkozata Hívjuk életre la Magyar Parasztssovetséget! ( Moszkva (TASZSZ): A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége külkapcsola- tainak megingathatatlan alap­ja volt és marad az összes ál­lamok békés egymás mellett élésének, barátságának és együttműködésének politikája. E politika legmélyebben és legkövetkezetesebben a szocia­lista országok kölcsönös kap­csolataiban jut kiiejezésre. A szocialista nemzetek nagy közösségéhez tartozó országok, amelyeket a szocialista társa­dalom felépítésének közös esz­méi és a proletár nemzetközi­ség elvei egyesítenek, kölcsö­nös kapcsolataikat csakis a teljes egyenjogúságnak, a te­rületi integritás tiszteletben tartásának, az állami függet­lenségnek és a szuverénitás- nak, az egymás belügyeibe va­ló be nem avatkozásnak el­veire építhetik. Ez nemcsak, hogy nem zárja ki, hanem el­lenkezőleg, feltételezi a szocia­lista közösséghez tartozó or­szágok szoros testvéri együtt­működését, kölcsönös segítését gazdasági, politikai és kulturá­lis téren. A második világháború és a fasizmus szétzúzása után ezen az alapon épült fel, erősödött és bizonyította be Európa és Ázsia több országában nagy életerejét a népi demokrati­kus rendszer. Az új rendszer kialakulásá­nak és a társadalmi viszonyok mélyreható forradalmi étala- kú’ásának folyamatában nem kevés nehézség, megoldatlan feladat és közvetlen hiba volt a többi között a szocialista or­szágok kölcsönös viszonyáb»’’ A rendelleneségek és hibák következtében lekicsinyelték az egyenjogúság elvét a szo­cialista államok viszonyában A Szovjetunió Kommunisitr Páriának XX. kongresszusa 6 leghatározottabban elítélte ezeket a rendellenességeket é' hibákat és feladatul tűzte ki hogy a Szovjetuniónak a töb­bi szocialista országgal fenn­tartott kölcsönös viszonyéban kövp*kezetesen meg kell való­sítani a népek egyenjogúságá­nak lenini elveit. Á XX kongresszus kimondotta, hogy te! jes egészében tekintetbe kell venni az új élet építésé­nek útjára lépett minder egyes ország történelmi múlt­ját és sajátosságait. A szovjet kormány követ­kezetesen valóra váltja a XX kongresszusnak e történelmi jelentőségű határozatait, ame­lyek minden szocialista állam le1 jes szuverénitása fenntartá­sának megingathatatlan alap­ján megteremtik a feltételeket a szocialista országok barátsá­gának és együttműködéséinek további erősítésére. Mint ahogy a legutóbbi ese­mény«^ megmutatták, szüksé­gessé vált, hogy megfelelő nyi­latkozatot tegyenek közzé, amely megvilágítja a Szovjet­unió álláspontját a többi szo­cialista országgal fenntartott hö’csönös viszonyáról, elsősor­ban gazdasági és katonai té­ren. A szovjet kormány kész megvitatni a többi szocialista ország kormányával azokat az Intézkedéseket, amelyek bizto­sítják a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak to­vábbi fejlesztését és erősítését avégett, hogy kiküszöbölje a gazdasági kapcsolatokban a nemzeti szuverenitás, a köl­csönös előnyök és az egyenjo­gúság elve megsértésének bár­miféle lehetőségeit. Ezt az elvet ki kell terjesz­teni a tanácsadókra is. Isme­retes, hogy a Szovjetunió az új társadalmi rend kialakulá­sának első időszakában a népi demokratikus országok kormá­nyainak kérésére bizonyos szá­mú szakembert — mérnököt, mezőgazdászt, tudományos dolgozót, katonai tanácsadót — küldött ezekbe az országokba. A szovjet kormány az utóbbi időben többfzbem felvetette a szocialista államok előtt ta­nácsadói visszahívásának kér­dését. Mivel az utóbbi időben a né­pi demokratikus országokban a gazdasági és a katonai épí­tés összes területein felnőttek a saját szakképzett nemzeti káderek, a szovjet kormány szükségesnek tartja más szo­cialista államokkal együtt meg­vizsgálni azt a kérdést, vajon célszerű-e a szovjet tanács­adók további ott tartózkodása ezekben az országokban? — Katonai téren a Szovjetunióé^ 0 népi demokratikus országok '"fVcsönös viszonyának fontos alapja a varsói szerződé« •'melynek alapján a szerződé« aláírói megfelelő politikai é° kstoml kötelezettségeket vá1- ’altak. a többi között azt a kö­telezettséget, hogy megteszik a szükséges összehangolt in- ‘Azkedéseket véd"1 mi készsé­gük megszilárdítására, hogv -negővják népeik békés mun- káiát. szavatolják határaik é* 1 "rüleM'k sérthetetlenségét é- biztosíbték az esetleges agresz- ■zló elleni védekezést.” Ismeretes, hogy a var«é: ’■'orz*dés és a kormánymegái 'apódások érteimében szövi"' -'gységpk á'iemáso7ngk a Ma- •zvar és a Komán Nónköztár- '"«ágban, A Lengyel Köztársa­ságban a szovjet csapategysé- ,ek a potsdami négvhatalnv' megállapodás és a varsói szer. ••édés alantén állomásoznak ws népi demokratikus orszá­gokban nincsenek szovjet csa. hegységek. A szovjet kormány a szód a- 'i«ta országok kölcsönös biz- ‘onsága biztosítása céljábó1 kész megvizsgálni a varsó' szerződésben résztvevő több’ -zocíalista országokkal az ille- ■ő országok területén ta.rtózko. dó szovjet csapatok kérdését ' szovjet kormánv e tekintet­ben abból az általános elvbő1 ■ódul ki, hogy a varsói szer- -ődésben résztvevő egyik vagy másik állam csapatainak elhe- ’vezése és a varsói szerződés­ben résztvevő áúam valamely más ádam területén, a szer­ződés összes tagállamai között létrejött megegyezés alapján ‘örtémk és csakis annak az ál- ' smn ak a bel eegyezésével. ^melynek területén az illető állam kérésére e csapatok tar­tózkodnak. A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja, hogy nyilatko­zatot tegyen a magyarországi eseményekről. Az események azt mutatják, hogy a magyar dolgozók, akik említésre méltó "lőrehaladást értek el a népi demokratikus rendszer alap­A nemzetőrség biztosítja a rendet Csikor Kálmán alezredes, a megyei katonatanács parancsnokának nyilatkozata A gyárak és üzemek védel­mét mór napok óta ^-mun­kásokból alakult nemzetőrsé­gek látják el. A városban pe- fh« a honvédekből, rendőrök­ből és nemzetőrökből alakult «llenőrző járőrök biztosítják a jh ndet. A járőrök első meg.je- Jenése nagy megnyugvást vál­tott ki a város lakói közt. — •júnikor először -poegjelenf k a Széchenyi térenT a Járókelők valósággal a nyakukba borul­tak. És ami a legmegnyugta­tóbb, mióta ők járják az utcá­kat nem volt lövöldözés a vá­rosban. Ez pedig a legfőbb biztosíték arra, hogy városunk nyugalma és rendje minél előbb teljesen helyreálljon. Azt kérjük Pécs város dolgozóitól, hogy a kilépési tilalomra és érdi'« vonatkozó u'rsí" ve>: a legkomolyabban tartsák be, ján, jogosan vetik fel azt a kérdést, hogy a gazdasági együttműködés terén ki kell küszöbölni a meglévő komoly hibákat, hogy tovább kell fo­kozni a lakosság anyagi jólé­tét, hogy harcolni kell az ál­lamapparátusban megmutat­kozó bürokratikus eltévelye­dések ellen. A dolgozóknak ehhez a jogos és haladó moz­galmához azonban csakhamar sötét reakciós és ellenforra­dalmi erők csatlakoztak, ame- ’yek a dolgozók egy részének elégedetlenségét arra akarják felhasználni, hogy aláássák az országban a népi demokrati­kus rendszer alapjait és visz- szaállltsák a régi földesúri— kapitalista rendet A szovjet kormány, az egész szovjet néppel együtt mélysé­gesen sajnálja, hogy a ma­gyarországi események véron­táshoz vezettek. A szovjet kormány a ma­gyar kormány kérésére hozzá­járult ahhoz, hogy szovjet ka-» tonai alakulatok vonuljanak i be Budapestre, avégett, hogy} a magyar néphadseregnek és a f magyar karhatalmi szervek- j nek segítséget nyújtsanak a j városban a rend helyreállttá- ^ sához. $ A szovjet kormány szem - előtt tartva, hogy a szovjet á alakulatok további magyar- országi tartózkodása ürügyül j szolgálhat a helyzet fokozot- fabb kiélesedésére, utasítást adott katonai parancsnoksá­gának, hogy vonja ki a szov- let katonai alakulatokat Bu­dapestről, mihelyt ezt a ma­gyar kormány jónak látja. Ugyanakkor a szovjet kor­mány kész tárgyalásokba bo­csátkozni a Magyar Népköz- 'ársaság kormányával és a varsói szerződésben résztvevő más államok kormányaival a szovjet csapatok magyarorszá­gi tartózkodásáról. A népi demokratikus Ma-é -yarország szocialista vívmé-# nyalnak védelme az adott píl- é ’anatban a munkások, panasz-é 'ok, az értelmiség és az egészé dolgozó magyar nép legfőbb és <► szent kötelessége. t A szovjet kormány kifejezik meggyőződését, hogy a szocia-í 'ista országok népei nem en- * "cdik, hogy a külső és belső1" reakciós erők megingassák az egyes országok munkásainak parasztjainak, érte1 miségének mfeláldozó harcával és mun- '■ájával kivívott és megszilár­dított népi demokratikus rend alapjait. Hisszük: minden ere- iüket mepfeszítik, hogy az or­szágaik demokratikus alapjai­nak, függetlenségének és szu­verenitásának további megszi- 'árdí'ása útjában álló összes akadályokat elhárítva tovább­fejlesszék országaik szociálist? a’apiait, gazdasági életét, kul­túráját az összes dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának szakadatlan fo­kozásával ilLtve emelésével, erősíteni fogják a szocialista országok testvéri egységét és kölcsönös segítségnyújtását a béka és a szocializmus nagy ügyének megszilárdítására. A magyar nép megújhodást jelentő harcában előkerülnek a parasztság problémái is, melyek nemcsak magának a pa iszti rétegnek kérdései csupán, hanem az egész nem­zet jövő felépítésében is nagy szerepet játszanak. Elvitathatatlan, hogy a ma­gyar nép zömét alkotó pa­raszti réteg földművelő mun­kája egyik leglényegesebb részét alkotja nemzeti lé­tünknek. A mezőgazdasági termékek: kenyért hús, zsír. tej, vaj, gyümölcs és a több: fontos élelmezési cikk nem­csak népünk élelmezését szolgálja, de egy virágzó me­zőgazdaság termékei értékes exportáruk is, melyek ko­moly nemzeti jövedelmet je­lentenek. Az elmúlt esztendők súlyos hibái megbénították ezt a termelő munkát• A paraszt­ság elgyengült, vergődött. El­tűnt a termelő kedv, a falvak fiataljai elmentek üzemekbe, gyárakba, mert a föld meg­élhetést nem biztosított a ve­le foglalkozó parasztcsalád számára sem. Csak az öregek maradtak otthon. Mind keve­sebb föld lett jól megművel­ve és mind kevesebb paraszti termék került az ország élés- Icamrdjába. Beszolgáltatás, túl magas adó és számtalan különböző fizetési kötelezett­ség valósággal m-egkopasztot- ta a föld népét. A magyar nép szabadság- harca új lehetőségeket nyújt. A nemzeti kormány eltörölte a beszolgáltatást, a. parasztok önként választhatják terme­lési formájukat, a községi tanácsokat újjászervezhetik. Ezek után bizonyára megjön újra a föld szeretete, a ter­melési kedv és most a ma­gyar paraszt újra megmutat­ja, hogyan tud dolgozni, mit híd termelni. Es itt a nagy kérdés, hogy földszer etetét, munkakedvét mégis tartsa, sőt fokozza és Le a sztálini ; magyar alkotmánnyal! j Irta: DR. ABAY GYULA 5 egyetemi tanár a 1945 november 4-én a ma- í gyár képviselőválasztók 83 J százaléka szovjet megszállás J alatt nem kommunista pár- J tokra, tehát a kommunista \ párt ellen szavazott. 1947. J augusztus 31-én a magyar J képviselőválasztók a kék- \ cédulákkal eszközölt többes j leszavazások ellenére is 80 J százalékban nem kommunis- \ ta pártokra, tehát a kommu- J nlsta párt ellen szavaztak. í Mindez nem akadályozta i meg Rákosi Mátyás öntclt J butaságát abban, hogy ön- 4 maga ellen a legsúlyosabb 4 bizonyítékot szolgáltatva az 4 1948. évet a fordulat évének 4 ki ne nevezze, amely év a 4 kizárólagos kommunista ha- 4 talomátvétel éve volt és így 4 a kétségtelen népakarat 80 ) százalékával kirívó ellentét- 4 ben állott. 4 A kizárólagos kommunis- 4 ta hatalomátvétel alapján 4 1949. május 15-én megtar- 4 totl egypártlistás szavazási 4 svindli kihirdetett eredmó- ( nye szerint a szavazatok 4 99 százaléka a kommunista 4 listára esett volna. De tiszta 4 lélektani lehetetlenség, hogy 4 1947. augusztus 31-étől 1949 4 május 15-éig a kommunista 4 párt 20 százalékos aránya 1 99 százalékra emelkedhetett 1 volna. 1 Az 1949 május 15-én meg- 1 tartott szavazás a'apján ösz-.( szeiilt országgyűlés pedig < 1949 augusztus 17-én egy- ( napi ülésben letárgyalta és l elfogadta azt a jelenleg ér- l vényben tartott magyar al- 1 kotmányt, amely az 1939. I évi sztáiini orosz alkotmány l puszta lemásolása. Ez az al- 1 kotmány lett aztán az em- 1 béri alapjogok hétéves sem- < mibavóte’ének alapja és így l már kezdettől fogva az 1947- l ben törvénybeiktatott ma- < gyár békeszerződéssel ellen- < tétben állott és az 1949-ben 1 töi-vénybeiktaiott ENSZ i alapokmánnyal Is hatályát I vesztette. < A teljesen szabadon meg- ( választott új országgyűlés- 1 nek tehát első feladata, < hogy a sztálini magyar al­kotmányt alakszerűén Is ha­tályon kívül helyezze és új magyar alkotmányt léptes­sen életbe, vagyis hogy al- kotmányozó nemzetgyűlés­ként működjék. Berlin (DP A) Dr. Otto Suhr, Nyugat-Berlin főpolgár­mestere bejelentette, fel akar­ja szólítani a nyugati főváro­sokat, hogy indítsanak akciót 9 Budapest megsegítésére. A nemzeti kormány fe'hivása a mezőgazdasági dolgozókhoz Végezzék el mielőbb az őszi mezőgazdasági munkákat Parasztok, mezőgazdasági dolgozók, traktorosok, mező- gazdasági szakemberek! Az új nemzeti kormány el­tökélt szándéka, hogy jóvá- teszt a mezőgazdasági politi­kában az elmúlt években el­követett súlyos hibákat és gondoskodik a mezőgazdasági termelés biztonságáról, mind­azoknak az akadályoknak a megszüntetéséről, amelyek a termelés fejlődését gátolják. Az új mezőgazdasági politika megalapozása érdekében ezek­ben a napokban a legfonto­sabb feladat az őszi mezőgaz­dasági, munkák mielőbbi el­végzése. Ezt a munkát a he­lyi nemzeti bizottságok szer­vezzék, együttműködve a gép­állomásokon és egyéb mező- gazdasági üzemekben megala­kított forradalmi munkásta­nácsokkal. Űj programot dolgoz ki a Független Kisgazda Párt A Független Kisgazda Párt szerda délelőtti pécsi zászló­bontó gyűlése után felkeres­tük dr. Kertész Endrét, a Ba­ranya Megyei Munkások Ta­nácsának elnökét, a Függet­len Kisgazda Párt baranyai ügyvezetőjét. Arra kértük, nyi­latkozzon arról: miként látja a kibontakozást, a Független Kisgazda Pártnak mi az el­gondolása Pécs város és Bara­nya megye gazdasági életének megindításával kapcsolatban, van-e kilátás arra, hogy az is­kolákban rö .desen megkez­dődjék a tanítás, a színházak­ban és mozikban az előadás, meginduljon a közlekedés. — Mihelyt a nyugalom helyreáll és megindul a köz­lekedés — mondotta dr. Ker­tész Endre — gazdasági éle­tünkben is meg ■kell indító­iunk a normális vérkerin- ■'"»f Mo't-'n'inai, iskolák ■■s c <r- ’ -k kapu is, de hogy erre mikor ke­rül sor, azt egyelőre még én sem tudom, mert az esemé­nyek gyors iramban kergetik egymást. — Mi a Független Kisgazda Párt Baranyai szervezetének programja, hol a párthelyisége, indít-e lapot Pécsett? — A Független Kisgazda Párt új programot kíván ki­dolgozni. Ennek elkészítésé­nél figyelembe kívánja venni az elmúlt tíz esztendő tapasz­talatait• A Baranya Megyei Munkások Tanácsa a Függet­len Kisgazda Párt részére a Sétatéren lévő volt Belvárosi Katolikus Kört utalta ki párt helyiségnek. A Szociáldemo­krata Párt megkapta a Dok­tor Sándor Művelődési Házat (volt Nőegylet helyiségét), va­lamint a Szent István téren lévő volt szociáldemokrata «zékházat. A Nemzeti Pa- "i7lnárt lőre még kért helyiséget. — Ami a sajtót illeti, egyelőre r a Szabad Dunántúlon és a „Sza­bad Pécsi Rádión“ keresztül tájékozta )uk a kisgazda párt régi és új tagjait. Hogy a kisgazda párti pártsajtó mi­kor indul meg, erre nézve a jelenlegi körülmények között nyilatkozni még nem lehet. — Mi a terve a kisgazda pártnak a piaci árak emelke­désével kapcsolatban? — Felhívtuk pártszerveze­teinket, hogy fokozott lelki­ismeretességgel gondoljanak arra: tőlük fűn* a dolgozók ellátása. Most, hogy kény­szertől mentesek, még több kell, hogy Jusson a dolgozók­nak, mint eddig. Akikkel csak beszélgettem, mind a termelési kedv fokozódásá­ról nyilatkoztak, úgy hogy ilye” irányban a kilátások megnyugtatóak. Az árakat nem engedjük emelni, sőt a ■öbbtermeléssel a drágasága' izeretnénk letörni — fejezte be sHflUtskimitíU 'hr, 'Vrééa» életét a maga sajátos iletfor* májának megfelelően alakít-i hassa• Erre azonban biztosi* ték kelll A biztosíték: ha sorsa ír nyitását önmaga vé­gezheti. Érdekvédelmi szer­vezet kell a számárat 1941- ben megalakult a Magyar Parasztszövetség, melyet J94S-ban betiltottak, Akkor ez a parasztszövetség már kibontakozó alánját kenetté a parasztság új érdekvédelmi szervezetének, de elfojtották Most itt az idő óira, hogy a megújhodö parasztság meg­alkossa a Paraszt szövetséget, mely az egész ország ngraszt- sáaát felölelné és törv^nve* érdekképviseleti szervvé vál­na. A Parasztszövetség politi­kamentesen felő 1 ciné a pa­rasztság gazdasági 'terry’ értékesítési, beszerzési) kul­turális és társadalmi kérdé­seit és biztosítaná részér* lo­gos követelései kiharcolására a sztrájkjogot is, Ha a Parasztszövetsőo ilyen keretek között maid fel tud­ja kelteni a termelési kedvet, mert jövedelmezőséget ad a paraszti munkának flau .a parasztság műveltségének fejlesztésével, gazdasági szaktudásának. fokozásával útra virágzó mezőgazdasági állammá tenné Magyarorszá­got. Szükség van tehát 0 pa- rasztszövetsén feltétlen i'°l- rehívására. örömmel láttak, hogy Kovács Béla, a mnayar parasztság kiváló vezetője, a Független Kisgazda Párt mai baranyai alakuló ülésén kije­lentette, a Parasztszövetség tőrvémies paraszti érde’-’áp- viseleti szervvé való létreho­zását egyik fő programjának tartja, mert a magvar m- rasztsáo életerős rrmnú>hr''1á- sát és fejlődését ebben létig. Hisszük, a magyar paraszt­ság milliós tömegei enu em­berként '•satlakoznak ehhez a gondolathoz. VÖRÖS VINCE A falu is válassza meg; vezetőit! A budapesti nép, a forradal­mi ifjúság, napokig tartó har­cokban vivta ki a forradalom győzelmét. A forradalom tilzé- ben elégett minden, ami tizen­két éven át nyomorékká tette a nemzetet. Ma már nincs ezerszer elátkozott beszolgál­tatás! rendszer, üresek a ret­tegett ÄVH börtönei. Ma már a hatalom visszavonhatatlanul a népé. Sokan azonban még nem ér­tik, képtelenek felfogni, hagy október huszonháromtól már nem a hatalom bűvkörén belül élő kiskirályok uralkodnak eb­ben a* országban. Sok kiski­rály még nem tette le a fegy­vert. Cinek még kiskirályok, akik még ma la kézzel-lábbal. Ijesztgetéssel és fondorlattal Igyekeznek ellenállni a hu- szonharmadikán megindult ha­talmas népi megmozdulásnak. Lothárdon — a hírek rint — vadászpuskákkal löröl- döznek és tartják rémületben a falu népét, másutt mást csi­nálnak. A zengővárkonylak küldöttsége más módszerről ad hírt. Mint mondják, a ve­lük szomszédos falvakban csak papíron választották meg a munkástanácsokat. Ezért a ta­nácsokban a vezetést több he­lyen a falu régi, sok esetben a nép által gyűlölt vezetői tartják kezükben. így félő, — mint a zengővárkonylak mondják, — hogy a járási vá­lasztás, ahová az Így meg­választott munkástanácsok küldik el küldötteiket, nem érheti el a célját. A zengővárkonylaknak Iga­zuk van. Falun sem választási komédiákra van szükség, ha­nem forradalmi megmozdulá­sokra. Az új falu új vezetőit ne a régi — legtöbb esetben népszerűtlen — vezetők jelöl­jék ki saját soraikból, hanem a falu lakossága válassza, szabadon és demokratikusan, senkitől sem befolyásolva! Legyenek azok a falu új vere­m. VfákftA W népe választ] »vira'-Ber'in Wídsa Bid- pest megsegítésére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents