Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)

1956-11-04 / 261. szám

ffnmló i'll iáéled A forradalom Komlón is vé­gigsöpört. A volt városi párt- bizottság hosszú, kupolacsar- nokos palotája most a katonák otthona, a Béke-szálló homlok­zatán nemzeti zászlót lobog­tat a szél. A munkástanács belső képe szinte semmit se különbözik a pécsitől. Itt is örökös a sürgés-forgás, akár­csak ott A volt városi tanács kör­alakú pompás fogadótermében tanácskoznak a penteleiek a komlóiakkal. A lámpák kékes­zöld fénye borostás, gyűrött ar­cokat világít meg, mutatva, bogy két pentelei barátunk ke­leset aludhatott mostanában, ^harmadik ember vasutas. Küldöttségbe jöttek testvérvá­rosukhoz: — Még a legnagyobb sztrájk Idején is melegen tartottuk a aagyolvasztót és kokszolót — Mondja Schwertner János. — Minimálisra csökkentett kapa­citással ugyan, de dolgozott erőmű is. Most azonban in­dulni akarunk, mert a kor­mány jelenlegi álláspontja Megfelel a forradalom eszméi­nek és mert ha állunk, tönkre­tesszük a háromezerötszáz Millió forintos, sokszor meg- celkülözött Vasművünket. A *asmű élete a szénen áll és ?ukik. Ezért kérjük a kom­piakat: adjanak egyelőre 800 tonnát naponta. És a pécsiek­hez is fordulunk, egyelőre napi 200 tonnáért. Gondolják meg: ha nem adnak szenet, nemcsak a 3.500 milliós érték pusztul el, hanem a város vagy hétezer munkása is elveszti minden­napos kenyerét;:; • A Kossuth-bánya irodaépü­letének egyik szobájában a munkástanács ülésezik. Sok a tennivaló. A gyorsan pergő események országos kérdések­re irányították a figyelmet, a bányában még a fenntartási munkákat sem tudták kellően elvégezni. Három helyen ke­letkezett bányatűz és szomba­ton újabb tüzet jeleztek. A bá­nyászok azonban három tüzet^ elzártak, s nemsokára a ne-, gyediknek is gátat vetnek. A; munkából különösen a bánya-; mentők és a budafai iszapolók. álltak helyt. A budafai erdők-: be menekült ávósok lövöldöz-* tek, de a külszíni iszapolókat: a fejük fölött fütyülő golyók: sem akadályozhatták meg,; hogy az iszapot a bánfába jut-; tassák. £ A bányamunkások helytál-; lásának köszönhető, hogy a: dunapenteleiek kérésére a Kos-; suth-bányaiak érdemleges vá-; laszt tudtak adni. Szombaton! délelőtt már 230 tonna szenet: termeltek és délután is sokan J szálltak bányába. Kossuth-bá­nya hétfőtől már megkezdi a kétharmados termelést. Ezidő alatt a városi mun­kástanácson egy izig-vérig for­radalmi „röpértekezletet” tar­tanak. Rövid vita után meg­születik a határozat: vasárnap megnyílnak a mozik. Első elő­adásukon a „Halhatatlan me- lódiák”-at és a „Gonosz favá­gó”-! pergetik le a nézők előtt. Amikor elindulunk, a volt városi pártbizottság épülete előtt őrségváltásra sorakoznak a nemzetőrök, a kökönyösí ka­nyarban pedig megjelennek a kávébarna MÁVAUT-autóbu- szok. Komló újjáéled. ismét megindul a vasúti személyforgalom A z ember megkönnyebbül­ten felsóhajt: „ Végre megindult a békés élet!” és együtt mosolyog, nevet a vil­lamoson csimpaszkodókkal. Megindult a villamos, a vas­útállomáson is pöfékelnek a mozdonyok, felharsan a jólis­mert fütty és tolatják a napo­kig mozdulatlan kocsikat. A kultúrváróterem előtt fegyveres vasutas áll és igazol­ványt kér attól, aki be akar lépni. Itt üléseznek a pécsi vasutasok munkástanácsainak küldöttei. Hogy miről beszél­nek? Arról, amiről mostan á- I ban mindenki: ^ földalatti kazamaták titkai A Kis Újságból A Köztársaság csata, amely- *yel az utolsó kVH-ás gócot szá­molták fel a fel- kelők, egy rend­el érdekes és Megdöbbentő ese- pénnyel záródott. .'^or a szabad- «gharcosok az el­égiáit pártházat futatták, olyan Jeleket találtak, Melyek arra val- ®Uak, hogy a párt- , alatt, vagy VJMak környékéin , , °s pincéket és fosokat építet- az ÁVH-sok, jninden való- czműség szerint az •if<>Sott áldozá­sát kínozták és •em egy embert intethettek el ■zekben a titkos >lficékben. A felkelők át­itatták az egész Kornyéket, míg bi­zonyos jelekből tá nem jöttek, hogy a pincéknek az Enkel színház szel­lőztető nyílásainak a közelében kell • lenniök. Itt egye­sek kopogtatás hangját Is hallana vélték. Hatalmas erővel láttak hoz­zá, hogy az úttes­tet felbontva le­ássanak pincékig. Munkaeszközök hiányában ázoh-' ban nagy ered­ményt nem érhet­tek el. Ekkor azon­ban bekapcsoló­dott a kutatásba a volt földalatti építkezések egyik mérnöke is és megindult a mun­ka. Már közel tizen­öt méter mélyen jártak, mikor egy folyosó-labirintus­ra bukkantak, a- mely rendkívül nagy területre ága­zik szerteszét. E folyosók alól elfoj­tott segélykiáltá­sok hallatszanak, amelyeket külön­böző hangerősítő eszközökkel erősí­tettek föl és így ki­derült — Ha a ki­áltásokat jól értet­ték — hogy közel 150 ember tartóz­kodik lent a mély­ben. Az elfojtott segélyki ál t ásókból arra is következ­tetni lehet, hogy minden valószínű­ség szerint az ÁVH martalócbandák foglyairól van szó. Estére honvéd­ségi alakíttatok i? bekapcsolódtak a mentési munkála­tokba és minden valószínűség sze­rint rövidesen fény derül a Köz­társaság téri ÁVO-s kazamaták titkára. ('J)iaei üfiout Adjon két tojást. Itt árié tíz jorint, — to­rkod ik egy fiatalasszony a a9Vpiacon. Bólyi Imre, a MÁV nem- etőrség parancsnoka egye- f^lstákkal árellenőrzésre fan? •a Pécsi nagypiacra. A háborító ajánlatra az asz- z°nyhoz fordul és nyugod- an figyelmezteti: A tojásnak legfeljebb í | forint lehet az ára. TOb- et ne fizessenek érte! s Az asszonyok helyeselnek, deu kosdr tojás a megenge- j. f legmagasabb áron, ket- 0 forintért kel el. ■Se j.A baromfipiacon Mihályfi “J1 os ötödéves orvostanhall 8,°t6- két társával a baromfi­ak iránt érdeklődik, ami- 0r karonfogja egy munkás. v~~ Jöjjenek csak, fiaim ,an itt egy kocsiravaló taru^li‘ de négv f°rintra ■íiik az árát. , Vul János bostai paraszt CSlJához sietnek. oátT j ®rt akarja ilyen drá- szah afni a krumplit? Nem iq,, nd most ilyet tenni! Ha kém ern'aük az árakat néni- a ns~akk?r elértéktelenedik tás'-AhŰnk vés me9int akta- “n • b^atjuk. Az Nem. TgaaZ^ ^ leSZ *>• nem akarja lova]! Í™'Felul a bakra, a TalA k0^ csap és elhajt, '■en r, A, Tranyi Dániel té- szerencsét? _ f'ükkal' ÍS ilv derék találkozott. árul egy bordóka* bátos asszony. Három forint ra tartja kilóját, de a vele szemben álló egyetemi hall­gató, (két szép almát szoron­gat és magyaráz: — Nézze kérem, ezt a szép almát kettőötvenért vásá­roltuk. Tehát maga sem kérhet ennél többet, mert a maga almája silányabb. És az alma — ha nem is rögtön — de olcsóbban cse­rél gazdát. Budai István, ötholdas ké­szül gazdától hálálkodva kö­szönnek el a pécsiek. _ Nagyon rendes ember — m agyarázzák az asszo­nyok a nemzetőröknek. — A megengedett két forint helyett egyötvenért adta a. krumpli kilóját, kettőnyolc­vanért árulta a kukoricát és felesége darabonként egy- nyolcvanért adott túl a piac­ra hozott tojásokon. — Semmi az egész — há­rítja el a dicséretet Budai István. — Ez most köteles­ség. * Rengeteg burgonya, főze­lékféle, gyümölcs és ba­romfi cserélt gazdát szom­baton a piacon. A burgonya legmagasabb ára mégis csak kettő, a vöröshagymáé hat, az almáé három, a tojásé kettő, a dióé tizenöt, a kö­vérlibáé 27 forint volt álta­lában. Mindez annak kö­szönhető, hogy a pécsi ifjú­ság idejében és ügyesen lé­pett fel a spekuláció ellen. A szovjet csapatok kivonását most már diplomáciai úton keli elérnünk A MEFESZ értékes javaslatai a Megyei M un kástanácshoz A Pécsi MEFESZ Bizottság a következő megállapí­tásra jutott a megyei munkástanács munkájával kapcsolat­ban: 1. A megyei munkástanács nagy létszámánál fogva. nem töltheti be hivatását, a megye egységes vezetését. A küldöttek delegálása ötletszerűen, nem az üzemek dolgo­zói létszámának arányában történt. 2. A megyei munkástanács nem országos és fontos he­lyi problémákkal foglalkozik, hanem egyrészt pártszervezö központ képét mutatja, másrészt a távoli jövő ki nem ala­kult problémáit tárgyalja. (Pl. a cserkészet felállítását.) 2. Gátolja a megyei munlcástanács működését, hogy a lakosság tömegesen ostromolja egyéni sérelmek elintézé­sével (Pl. lakásproblémák.) Ezért a MEFESZ a megyei munkástanáccsal kapcso­latban a következőket javasolja: 1. Minden üzem és vállalat 500 fő után delegáljon egy küldöttet, a kisebb üzemek pedig szakmánként társuljanak és így jelöljenek küldöttet. (Pl. a Népbolt, Kisker, válla­lat együtt.) 2. Az új megyei munkástanács egyelőre csak orszá­gos és fontos helyi problémákkal foglalkozzék. A helyi problémák közül elsősorban a folyamatos termelés, anyag- ellátás és a lakosság szükségleteinek kielégítését bizto­sítsa. Fentiekből következik, hogy a vasúti- és gépkocsi- forgalmat azonnal meg kell indítani. 3. Egyelőre egy párton legyen minden magyar, a for­radalom pártján, mert erőinjcet nem forgácsolhatjuk szét, ez csak a külső és belső ellenségnek használ. 4. A munkát és a termelést legkésőbb november 5-én újra meg kell kezdeni. Most haladéktalanul dolgozni kell minden magyarnak, mert: a) Nagy Imre miniszterelnök diplomáciai lépései biz­tosítékot jeléníenek. b) A szovjef csapatok kivonását diplomáciai úton kell elérnünk• c) A további sztrájkkal csak magunluit gyengítjük, hiszen a sztrájk fegyverét bármikor elővehetjük, ha szük­séges. 5. Teljes mértékben támogatjuk hazánk semlegesség­re való törekvését. 6. Ne adjunk helyet az egyéni bosszúnak. Ezzel forra­dalmunk tisztaságát védjük. 7. Az utolsó 24 óra katonai eseményei alapján elenged­hetetlenül szükeségesnek tartjuk a nemzetőrség további szervezését és egységes parancsnokság alá helyezését. Pécsi MEFESZ Bizottság A fentiekhez az alábbi üzemek csatlakoztak: A 3. sz. Mélyépítő Vállalat, a 26-os sz. Autóközlekedési Vállalat, a Pécsi Bőrgyár, a Pécsi Porcelángyár, a Pécsi Kokszmű­vek, a Brikettipari Tröszt, a Pécsi Szénbányászati Tröszt, a Pécsi Közlekedési Vállalat, a Sopiana Gépgyár, a 21. sz. Autóközlekedési Vállalat, a Pécsi Epületanyagfuvarozó Vállalat, a Pécsi Postaigazgatóság és a Magyar Állam- vasútak Pécsi Igazgatósága. — A nemzeti kormány ma­gáévá tette követelésein­ket és minden erejével igyekszik megoldani mind­azt, amit kértünk. Ezért a sztrájk most már nem célsze­rű. Saját magunk ellen köve­tünk el bűnt, ha nem vesszük fel a munkát... — hangzik és az egymásután felszólalók sza­vaiból is ez a gondolat bonta­kozik ki. Dolgozni kell, még kell indítani az ország vérke­ringését. És megszületik a határozat: „Felvesszük a munkát!” „Fel­vesszük a munkát, egyelőre csak részlegesen. Annyi vona­tot indítunk, amennyit a nem­zet érdeke megkíván. Jelenleg an üzemanyagunk, szenünk, de ahhoz, hogy a forgalom za- artalan legyen, szükségünk van még szénre. Ezért azt kér- ük a bányászoktól: biztosítsák forgalomhoz szükséges sze­net ...” Ez a vasutasok határozata, férése és ennek tudatában kí­vánnak egymásnak jó munkát, zzel a tudatta' mennek á munkahelyükre, én meg a forr galmi irodába, ahol szívesen adják a következő felvilágo- ítást: — Dombóvárig, Barcsig, Be- emendig, Nagypallig és Mo­hácsig már közlekednek a vo­natok. Ezek iá vonatok este ndulnak és reggel jönnek — magyarázza a forgalmista. — Vasárnap már több vonat közt ekedik. — Milyen vonatokat indítói­ak már Budapestre? — Szombaton, vagyis teg­nap este szénszállítmányt kül­dtünk Budapestre. Ezenkívül ugyancsak ide megy egy másik szerelvény is, amely élelmi­szert szállít a fővárosnak. Ka­posvárra mindennap egv sze­relvény cukorrépát szállítunk. • A MAVAUT Igazgatóságán is az elmúlt (lapokhoz képest nagy a forgalom. Újra ott állnak az igazgatóság előt­ti téren a már annyira meg­szokott autóbuszok. Bent az el­ső szobában sakkoznak, a má­sikban beszélgetnek, römlznek, de a harmadikban arról tár­gyalnak, hogy meg kel] indí­tani a közlekedést. Hogy meg­indul-e a közlekedés? — Meg! — mondja Nagy Ká­roly és Klein Antal a munkás- tanács tagjai. — Úgy határoz­tunk a ma reggeli munkás­gyűlésen, hogy felvesszük a munkát. Ma reggel már el is ment a komlói munkásjára­tunk. — És mi a tapasztalat: há­nyán mentek ki Komlóra? — A két héttel ezelőtti ál­lapothoz viszonyítva a mun­kások 75—80 százaléka ment ki a munkahelyére — hangzik a felelet. — Mikor indul meg az ösz- szes autóbusz? — Ez attól függ, hogy a bá­nyák és üzemek milyen mér­tékben és mikor veszik fel a munkát — fejezte be nyilatko­zatát Nagy Károly és Klein Antal. Szalai János Egyelőre a következő vonatok közlekednek Pécs—Budapest között 1956, november 4-étől: Pécsről indul Budapestről indul 22.45 13.22 az alábbi vonatok közlekednek Bp déli pu-ra érk. 7.31 órakor Pécsre érkezik 20.23 órakor Baranya megye területén az alábbi vonatok közlekednek november hó 5-től, hétfőtől a főbb útvonalakon: Pécsről ind. Dombóvárra Pécsről indul Mohácsra Pécsről ind. Beremendre Pécsről ind. Siklósra Pécsről indul Barcsra Pécsről Ind. N.-kanizsára Pécsről ind. Pécsváradra Pécsről Ind. Bátaszékre Pécsről ind. Sztlőrinc— Sellye 7.54 Dombóvárról Pécsre érk. 7.26 18.05 15.05 6.53 Mohácsról érk. Pécsre 6.10 17.17 19.41 7.40 Beremendről érk. Pécsre 20.17 17.05 Siklósról érk. Pécsre 6.20 12.30 Barcsról érk. Pécsre 6.15 17.35 17.57 6.39 N-kanizsáról érk. Pécsre 19.55 3.10 Pécsváradról érk. Pécsre 6.25 17.10 19.30 6.28 Bátaszékről érk. Pécsre 6.25 20.33 Sellye—Szentlőrinc— 21.19 4.50 Pécsre érkezik 6.35 18.05 20.23 Mi újság a „torony“ alatt? A pécsi' születésűek, a „tükók“, a „torony" szó alatt mindenkor az ősi városházát értik. Azt a helyet, ahol a vá­ros lakosságának ügyes-bajos dolgait intézik. A lakásügytől kezdve az iparjogosítványig, a születési anyakönyvi kivo­nattól az építési engedélyig mindenről határoztak. Gazdára talál 53000 hold parlag Ha a jövő topográfusai meg­rajzolják a Baranya 1956-os politikai tőrképét — a sellye! járás helyére csak nagy, fehér foltot fessenek. Ezzel jelzik a Sarkvidék terméketlen jégsi­vatagait, mi sem jelöljük hát másként azt az ötvenhárom­ezer hold baranyai parlagot, amely százezer ember kenyere helyett nem termi meg száz­ezer mezei egérét sem. Az OFA földek, a tartalékterüle­tek keresztülvirítottak a pa­rasztpolitika minden cicomá­ján. Szántatlan maradtak s vetetten hetedhét határok, mert a paraszttal megutáltat- ták a dédapái jusst, mert ha aratott is — más tartotta a zsákot. Ha ez az 53 000 hold Bara­nyában újra teremni fog, az fölér egy új földreformmal s ezt a földreformot a nemzett forradalom most készíti elő Kákicson is. — Még a fejadagomat sem hagyták meg a cséplés után mégis: a számtól vontam el a lisztet s cseréltem el búza ve­tőmagért. Ezt Kalla Róbert mondja, a nemzett bízó“-*" csak az. őszi eső vert be a föl­dekről, a faluból a konyhába. Az ő gondja egyszemélyben a községé is. A gazdálkodást szeretné visszazökkentem a kerékvágásba és ez a vissza nem hétrámozdítást jelent itt, hanem lépést előre. A kákicsi határban forgók szerint gaz- űálkodott mindenki. Az egyik dűlőbe egyazon esztendőben cpak kukoricát vetettek, a má­sikba őszit, a harmadikba ta­vaszit. Nos, idén nyárvégén ezt az ésszerű paraszti regulát a paraszti akaratra ,és ellen­állásra fittyet hányva keresz­tülhúzta a földrendezés. Aho­vá tavasszal a kukorica kerül­ne, ott most a széthullott szö­vetkezet őszi gabonája nyúj­tózik. A forradalom kettétép­te a földrendezési utasítást — úgy tervezik, |hogy az elvett földet a vetéssel együtt újra átveszik, míg a szántási mun- ka díját a maggal együtt meg­térítik a szövetkezeti tagok­nak. Hogy ők se maradjanak kenyér nélkül — tegnap óta régi, saját, egyéni parcelláikat szántja a traktor. A búzát vethetik karácsonyig is, hát 'gyekeznek vele. Tavaszié’ ■'••■•' mozogni kezd aát a majdnem berozsdásodott vetésforgó. De a parlag? A Cu- ni írt már Kadarkútról, hogy visszatér falujába gazdálkodni. Ez már maga harminc holdat jelent. Elnyűtt, kizsigerezett harminc hold földet, melynek holdjáról, ha háromszor kapál­ta ,is, akkor sem törhetett le egy talicska kukoricánál töb­bet. De a Lapaj, meg a legény csei puszta gaztermő tábláinak ki merészel nekivágni? — Senki! — ezt özvegy Tóth Lajosné kiáltja. — Lesz .gazdája! — ez Kalla Róbert véleménye. — Ha visz- szatér falujába az onnan el­kényszeredett fiatalság, ha látja, hogy hasznát is húzhat­ja földjének, nemcsak Igáját akad gazdája a Lapajnak is. Ha így beszél, akkor bízik a falu. Még szörnyen gyana kodva mindenre és mindenki re de már beleszimatol a for­radalom éltető szelébe. Ha meglázasodik tőle, ha dagadó mellel szívja magába, akkor a visszatért földszeretet szere lemnél erősebb Indulata ka lászt növeszt ott is, ahol ma az ökörfaroi*ie* fcrtk az őszi esőben. Most katonák igazoltatnak a kapuban, a tanácselnöki szo­bában Katonai Tanács műkö­dik, a folyosón fegyveres ka­tonák sétálnak, a v. b. titkári szobában a munkástanács in­tézőbizottsága ülésezik. Egyelőre csak néhány osztá­lyon dolgoznak. A kereskedel­mi osztály például a munkás- tanács közellátási bizottsága­ként működik és irányítja Pécs város kis- és nagykeres­kedelmi szerveit. Ebbe a bi­zottságba tartozik az élelmi- szeripari osztály is, amely a kereskedelem és az élelmiszer- ipari üzemek együttműködésé­ről, valamint a város lakossá­gának élelmiszerrel való ellá­tásáról gondoskodik. A munkástanács közellátási bizottsága éppen most intéz­kedik, hogy november 4-én, vasárnap az üzletek tartsanak zárva — kivéve a vasárnap nyitvatartó üzleteket. Novem­ber 5-től az üzletek áttérnek a téli nyitvatartási idő beve­zetésére azzal a módosítással, hogy az este 9 órakor záró üzletek csak 8 óráig tartanak nyitva. Az oktatási osztályon a pedagógusok tanácsával arról tárgyalnak, miként indítsák meg az oktatást. Elhatározták, hogy november 5-én, hétfőn délelőtt 10 órakor a Leöwey Klára Gimnázium dísztermé­ben pedagógus gyűlést tarta­nak. Itt megbeszélik a forra­dalom utáni új oktatási irány­vonalat, a hitoktatással és a nyelvtanítással kapcsolatos kérdéseket. Egyelőre csak ezeken az osztályokon és az anyakönyvi hivatalban van rendes munka.

Next

/
Thumbnails
Contents