Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)
1956-11-04 / 261. szám
ffnmló i'll iáéled A forradalom Komlón is végigsöpört. A volt városi párt- bizottság hosszú, kupolacsar- nokos palotája most a katonák otthona, a Béke-szálló homlokzatán nemzeti zászlót lobogtat a szél. A munkástanács belső képe szinte semmit se különbözik a pécsitől. Itt is örökös a sürgés-forgás, akárcsak ott A volt városi tanács köralakú pompás fogadótermében tanácskoznak a penteleiek a komlóiakkal. A lámpák kékeszöld fénye borostás, gyűrött arcokat világít meg, mutatva, bogy két pentelei barátunk keleset aludhatott mostanában, ^harmadik ember vasutas. Küldöttségbe jöttek testvérvárosukhoz: — Még a legnagyobb sztrájk Idején is melegen tartottuk a aagyolvasztót és kokszolót — Mondja Schwertner János. — Minimálisra csökkentett kapacitással ugyan, de dolgozott erőmű is. Most azonban indulni akarunk, mert a kormány jelenlegi álláspontja Megfelel a forradalom eszméinek és mert ha állunk, tönkretesszük a háromezerötszáz Millió forintos, sokszor meg- celkülözött Vasművünket. A *asmű élete a szénen áll és ?ukik. Ezért kérjük a kompiakat: adjanak egyelőre 800 tonnát naponta. És a pécsiekhez is fordulunk, egyelőre napi 200 tonnáért. Gondolják meg: ha nem adnak szenet, nemcsak a 3.500 milliós érték pusztul el, hanem a város vagy hétezer munkása is elveszti mindennapos kenyerét;:; • A Kossuth-bánya irodaépületének egyik szobájában a munkástanács ülésezik. Sok a tennivaló. A gyorsan pergő események országos kérdésekre irányították a figyelmet, a bányában még a fenntartási munkákat sem tudták kellően elvégezni. Három helyen keletkezett bányatűz és szombaton újabb tüzet jeleztek. A bányászok azonban három tüzet^ elzártak, s nemsokára a ne-, gyediknek is gátat vetnek. A; munkából különösen a bánya-; mentők és a budafai iszapolók. álltak helyt. A budafai erdők-: be menekült ávósok lövöldöz-* tek, de a külszíni iszapolókat: a fejük fölött fütyülő golyók: sem akadályozhatták meg,; hogy az iszapot a bánfába jut-; tassák. £ A bányamunkások helytál-; lásának köszönhető, hogy a: dunapenteleiek kérésére a Kos-; suth-bányaiak érdemleges vá-; laszt tudtak adni. Szombaton! délelőtt már 230 tonna szenet: termeltek és délután is sokan J szálltak bányába. Kossuth-bánya hétfőtől már megkezdi a kétharmados termelést. Ezidő alatt a városi munkástanácson egy izig-vérig forradalmi „röpértekezletet” tartanak. Rövid vita után megszületik a határozat: vasárnap megnyílnak a mozik. Első előadásukon a „Halhatatlan me- lódiák”-at és a „Gonosz favágó”-! pergetik le a nézők előtt. Amikor elindulunk, a volt városi pártbizottság épülete előtt őrségváltásra sorakoznak a nemzetőrök, a kökönyösí kanyarban pedig megjelennek a kávébarna MÁVAUT-autóbu- szok. Komló újjáéled. ismét megindul a vasúti személyforgalom A z ember megkönnyebbülten felsóhajt: „ Végre megindult a békés élet!” és együtt mosolyog, nevet a villamoson csimpaszkodókkal. Megindult a villamos, a vasútállomáson is pöfékelnek a mozdonyok, felharsan a jólismert fütty és tolatják a napokig mozdulatlan kocsikat. A kultúrváróterem előtt fegyveres vasutas áll és igazolványt kér attól, aki be akar lépni. Itt üléseznek a pécsi vasutasok munkástanácsainak küldöttei. Hogy miről beszélnek? Arról, amiről mostan á- I ban mindenki: ^ földalatti kazamaták titkai A Kis Újságból A Köztársaság csata, amely- *yel az utolsó kVH-ás gócot számolták fel a fel- kelők, egy rendel érdekes és Megdöbbentő ese- pénnyel záródott. .'^or a szabad- «gharcosok az elégiáit pártházat futatták, olyan Jeleket találtak, Melyek arra val- ®Uak, hogy a párt- , alatt, vagy VJMak környékéin , , °s pincéket és fosokat építet- az ÁVH-sok, jninden való- czműség szerint az •if<>Sott áldozását kínozták és •em egy embert intethettek el ■zekben a titkos >lficékben. A felkelők átitatták az egész Kornyéket, míg bizonyos jelekből tá nem jöttek, hogy a pincéknek az Enkel színház szellőztető nyílásainak a közelében kell • lenniök. Itt egyesek kopogtatás hangját Is hallana vélték. Hatalmas erővel láttak hozzá, hogy az úttestet felbontva leássanak pincékig. Munkaeszközök hiányában ázoh-' ban nagy eredményt nem érhettek el. Ekkor azonban bekapcsolódott a kutatásba a volt földalatti építkezések egyik mérnöke is és megindult a munka. Már közel tizenöt méter mélyen jártak, mikor egy folyosó-labirintusra bukkantak, a- mely rendkívül nagy területre ágazik szerteszét. E folyosók alól elfojtott segélykiáltások hallatszanak, amelyeket különböző hangerősítő eszközökkel erősítettek föl és így kiderült — Ha a kiáltásokat jól értették — hogy közel 150 ember tartózkodik lent a mélyben. Az elfojtott segélyki ál t ásókból arra is következtetni lehet, hogy minden valószínűség szerint az ÁVH martalócbandák foglyairól van szó. Estére honvédségi alakíttatok i? bekapcsolódtak a mentési munkálatokba és minden valószínűség szerint rövidesen fény derül a Köztársaság téri ÁVO-s kazamaták titkára. ('J)iaei üfiout Adjon két tojást. Itt árié tíz jorint, — torkod ik egy fiatalasszony a a9Vpiacon. Bólyi Imre, a MÁV nem- etőrség parancsnoka egye- f^lstákkal árellenőrzésre fan? •a Pécsi nagypiacra. A háborító ajánlatra az asz- z°nyhoz fordul és nyugod- an figyelmezteti: A tojásnak legfeljebb í | forint lehet az ára. TOb- et ne fizessenek érte! s Az asszonyok helyeselnek, deu kosdr tojás a megenge- j. f legmagasabb áron, ket- 0 forintért kel el. ■Se j.A baromfipiacon Mihályfi “J1 os ötödéves orvostanhall 8,°t6- két társával a baromfiak iránt érdeklődik, ami- 0r karonfogja egy munkás. v~~ Jöjjenek csak, fiaim ,an itt egy kocsiravaló taru^li‘ de négv f°rintra ■íiik az árát. , Vul János bostai paraszt CSlJához sietnek. oátT j ®rt akarja ilyen drá- szah afni a krumplit? Nem iq,, nd most ilyet tenni! Ha kém ern'aük az árakat néni- a ns~akk?r elértéktelenedik tás'-AhŰnk vés me9int akta- “n • b^atjuk. Az Nem. TgaaZ^ ^ leSZ *>• nem akarja lova]! Í™'Felul a bakra, a TalA k0^ csap és elhajt, '■en r, A, Tranyi Dániel té- szerencsét? _ f'ükkal' ÍS ilv derék találkozott. árul egy bordóka* bátos asszony. Három forint ra tartja kilóját, de a vele szemben álló egyetemi hallgató, (két szép almát szorongat és magyaráz: — Nézze kérem, ezt a szép almát kettőötvenért vásároltuk. Tehát maga sem kérhet ennél többet, mert a maga almája silányabb. És az alma — ha nem is rögtön — de olcsóbban cserél gazdát. Budai István, ötholdas készül gazdától hálálkodva köszönnek el a pécsiek. _ Nagyon rendes ember — m agyarázzák az asszonyok a nemzetőröknek. — A megengedett két forint helyett egyötvenért adta a. krumpli kilóját, kettőnyolcvanért árulta a kukoricát és felesége darabonként egy- nyolcvanért adott túl a piacra hozott tojásokon. — Semmi az egész — hárítja el a dicséretet Budai István. — Ez most kötelesség. * Rengeteg burgonya, főzelékféle, gyümölcs és baromfi cserélt gazdát szombaton a piacon. A burgonya legmagasabb ára mégis csak kettő, a vöröshagymáé hat, az almáé három, a tojásé kettő, a dióé tizenöt, a kövérlibáé 27 forint volt általában. Mindez annak köszönhető, hogy a pécsi ifjúság idejében és ügyesen lépett fel a spekuláció ellen. A szovjet csapatok kivonását most már diplomáciai úton keli elérnünk A MEFESZ értékes javaslatai a Megyei M un kástanácshoz A Pécsi MEFESZ Bizottság a következő megállapításra jutott a megyei munkástanács munkájával kapcsolatban: 1. A megyei munkástanács nagy létszámánál fogva. nem töltheti be hivatását, a megye egységes vezetését. A küldöttek delegálása ötletszerűen, nem az üzemek dolgozói létszámának arányában történt. 2. A megyei munkástanács nem országos és fontos helyi problémákkal foglalkozik, hanem egyrészt pártszervezö központ képét mutatja, másrészt a távoli jövő ki nem alakult problémáit tárgyalja. (Pl. a cserkészet felállítását.) 2. Gátolja a megyei munlcástanács működését, hogy a lakosság tömegesen ostromolja egyéni sérelmek elintézésével (Pl. lakásproblémák.) Ezért a MEFESZ a megyei munkástanáccsal kapcsolatban a következőket javasolja: 1. Minden üzem és vállalat 500 fő után delegáljon egy küldöttet, a kisebb üzemek pedig szakmánként társuljanak és így jelöljenek küldöttet. (Pl. a Népbolt, Kisker, vállalat együtt.) 2. Az új megyei munkástanács egyelőre csak országos és fontos helyi problémákkal foglalkozzék. A helyi problémák közül elsősorban a folyamatos termelés, anyag- ellátás és a lakosság szükségleteinek kielégítését biztosítsa. Fentiekből következik, hogy a vasúti- és gépkocsi- forgalmat azonnal meg kell indítani. 3. Egyelőre egy párton legyen minden magyar, a forradalom pártján, mert erőinjcet nem forgácsolhatjuk szét, ez csak a külső és belső ellenségnek használ. 4. A munkát és a termelést legkésőbb november 5-én újra meg kell kezdeni. Most haladéktalanul dolgozni kell minden magyarnak, mert: a) Nagy Imre miniszterelnök diplomáciai lépései biztosítékot jeléníenek. b) A szovjef csapatok kivonását diplomáciai úton kell elérnünk• c) A további sztrájkkal csak magunluit gyengítjük, hiszen a sztrájk fegyverét bármikor elővehetjük, ha szükséges. 5. Teljes mértékben támogatjuk hazánk semlegességre való törekvését. 6. Ne adjunk helyet az egyéni bosszúnak. Ezzel forradalmunk tisztaságát védjük. 7. Az utolsó 24 óra katonai eseményei alapján elengedhetetlenül szükeségesnek tartjuk a nemzetőrség további szervezését és egységes parancsnokság alá helyezését. Pécsi MEFESZ Bizottság A fentiekhez az alábbi üzemek csatlakoztak: A 3. sz. Mélyépítő Vállalat, a 26-os sz. Autóközlekedési Vállalat, a Pécsi Bőrgyár, a Pécsi Porcelángyár, a Pécsi Kokszművek, a Brikettipari Tröszt, a Pécsi Szénbányászati Tröszt, a Pécsi Közlekedési Vállalat, a Sopiana Gépgyár, a 21. sz. Autóközlekedési Vállalat, a Pécsi Epületanyagfuvarozó Vállalat, a Pécsi Postaigazgatóság és a Magyar Állam- vasútak Pécsi Igazgatósága. — A nemzeti kormány magáévá tette követeléseinket és minden erejével igyekszik megoldani mindazt, amit kértünk. Ezért a sztrájk most már nem célszerű. Saját magunk ellen követünk el bűnt, ha nem vesszük fel a munkát... — hangzik és az egymásután felszólalók szavaiból is ez a gondolat bontakozik ki. Dolgozni kell, még kell indítani az ország vérkeringését. És megszületik a határozat: „Felvesszük a munkát!” „Felvesszük a munkát, egyelőre csak részlegesen. Annyi vonatot indítunk, amennyit a nemzet érdeke megkíván. Jelenleg an üzemanyagunk, szenünk, de ahhoz, hogy a forgalom za- artalan legyen, szükségünk van még szénre. Ezért azt kér- ük a bányászoktól: biztosítsák forgalomhoz szükséges szenet ...” Ez a vasutasok határozata, férése és ennek tudatában kívánnak egymásnak jó munkát, zzel a tudatta' mennek á munkahelyükre, én meg a forr galmi irodába, ahol szívesen adják a következő felvilágo- ítást: — Dombóvárig, Barcsig, Be- emendig, Nagypallig és Mohácsig már közlekednek a vonatok. Ezek iá vonatok este ndulnak és reggel jönnek — magyarázza a forgalmista. — Vasárnap már több vonat közt ekedik. — Milyen vonatokat indítóiak már Budapestre? — Szombaton, vagyis tegnap este szénszállítmányt küldtünk Budapestre. Ezenkívül ugyancsak ide megy egy másik szerelvény is, amely élelmiszert szállít a fővárosnak. Kaposvárra mindennap egv szerelvény cukorrépát szállítunk. • A MAVAUT Igazgatóságán is az elmúlt (lapokhoz képest nagy a forgalom. Újra ott állnak az igazgatóság előtti téren a már annyira megszokott autóbuszok. Bent az első szobában sakkoznak, a másikban beszélgetnek, römlznek, de a harmadikban arról tárgyalnak, hogy meg kel] indítani a közlekedést. Hogy megindul-e a közlekedés? — Meg! — mondja Nagy Károly és Klein Antal a munkás- tanács tagjai. — Úgy határoztunk a ma reggeli munkásgyűlésen, hogy felvesszük a munkát. Ma reggel már el is ment a komlói munkásjáratunk. — És mi a tapasztalat: hányán mentek ki Komlóra? — A két héttel ezelőtti állapothoz viszonyítva a munkások 75—80 százaléka ment ki a munkahelyére — hangzik a felelet. — Mikor indul meg az ösz- szes autóbusz? — Ez attól függ, hogy a bányák és üzemek milyen mértékben és mikor veszik fel a munkát — fejezte be nyilatkozatát Nagy Károly és Klein Antal. Szalai János Egyelőre a következő vonatok közlekednek Pécs—Budapest között 1956, november 4-étől: Pécsről indul Budapestről indul 22.45 13.22 az alábbi vonatok közlekednek Bp déli pu-ra érk. 7.31 órakor Pécsre érkezik 20.23 órakor Baranya megye területén az alábbi vonatok közlekednek november hó 5-től, hétfőtől a főbb útvonalakon: Pécsről ind. Dombóvárra Pécsről indul Mohácsra Pécsről ind. Beremendre Pécsről ind. Siklósra Pécsről indul Barcsra Pécsről Ind. N.-kanizsára Pécsről ind. Pécsváradra Pécsről Ind. Bátaszékre Pécsről ind. Sztlőrinc— Sellye 7.54 Dombóvárról Pécsre érk. 7.26 18.05 15.05 6.53 Mohácsról érk. Pécsre 6.10 17.17 19.41 7.40 Beremendről érk. Pécsre 20.17 17.05 Siklósról érk. Pécsre 6.20 12.30 Barcsról érk. Pécsre 6.15 17.35 17.57 6.39 N-kanizsáról érk. Pécsre 19.55 3.10 Pécsváradról érk. Pécsre 6.25 17.10 19.30 6.28 Bátaszékről érk. Pécsre 6.25 20.33 Sellye—Szentlőrinc— 21.19 4.50 Pécsre érkezik 6.35 18.05 20.23 Mi újság a „torony“ alatt? A pécsi' születésűek, a „tükók“, a „torony" szó alatt mindenkor az ősi városházát értik. Azt a helyet, ahol a város lakosságának ügyes-bajos dolgait intézik. A lakásügytől kezdve az iparjogosítványig, a születési anyakönyvi kivonattól az építési engedélyig mindenről határoztak. Gazdára talál 53000 hold parlag Ha a jövő topográfusai megrajzolják a Baranya 1956-os politikai tőrképét — a sellye! járás helyére csak nagy, fehér foltot fessenek. Ezzel jelzik a Sarkvidék terméketlen jégsivatagait, mi sem jelöljük hát másként azt az ötvenháromezer hold baranyai parlagot, amely százezer ember kenyere helyett nem termi meg százezer mezei egérét sem. Az OFA földek, a tartalékterületek keresztülvirítottak a parasztpolitika minden cicomáján. Szántatlan maradtak s vetetten hetedhét határok, mert a paraszttal megutáltat- ták a dédapái jusst, mert ha aratott is — más tartotta a zsákot. Ha ez az 53 000 hold Baranyában újra teremni fog, az fölér egy új földreformmal s ezt a földreformot a nemzett forradalom most készíti elő Kákicson is. — Még a fejadagomat sem hagyták meg a cséplés után mégis: a számtól vontam el a lisztet s cseréltem el búza vetőmagért. Ezt Kalla Róbert mondja, a nemzett bízó“-*" csak az. őszi eső vert be a földekről, a faluból a konyhába. Az ő gondja egyszemélyben a községé is. A gazdálkodást szeretné visszazökkentem a kerékvágásba és ez a vissza nem hétrámozdítást jelent itt, hanem lépést előre. A kákicsi határban forgók szerint gaz- űálkodott mindenki. Az egyik dűlőbe egyazon esztendőben cpak kukoricát vetettek, a másikba őszit, a harmadikba tavaszit. Nos, idén nyárvégén ezt az ésszerű paraszti regulát a paraszti akaratra ,és ellenállásra fittyet hányva keresztülhúzta a földrendezés. Ahová tavasszal a kukorica kerülne, ott most a széthullott szövetkezet őszi gabonája nyújtózik. A forradalom kettétépte a földrendezési utasítást — úgy tervezik, |hogy az elvett földet a vetéssel együtt újra átveszik, míg a szántási mun- ka díját a maggal együtt megtérítik a szövetkezeti tagoknak. Hogy ők se maradjanak kenyér nélkül — tegnap óta régi, saját, egyéni parcelláikat szántja a traktor. A búzát vethetik karácsonyig is, hát 'gyekeznek vele. Tavaszié’ ■'••■•' mozogni kezd aát a majdnem berozsdásodott vetésforgó. De a parlag? A Cu- ni írt már Kadarkútról, hogy visszatér falujába gazdálkodni. Ez már maga harminc holdat jelent. Elnyűtt, kizsigerezett harminc hold földet, melynek holdjáról, ha háromszor kapálta ,is, akkor sem törhetett le egy talicska kukoricánál többet. De a Lapaj, meg a legény csei puszta gaztermő tábláinak ki merészel nekivágni? — Senki! — ezt özvegy Tóth Lajosné kiáltja. — Lesz .gazdája! — ez Kalla Róbert véleménye. — Ha visz- szatér falujába az onnan elkényszeredett fiatalság, ha látja, hogy hasznát is húzhatja földjének, nemcsak Igáját akad gazdája a Lapajnak is. Ha így beszél, akkor bízik a falu. Még szörnyen gyana kodva mindenre és mindenki re de már beleszimatol a forradalom éltető szelébe. Ha meglázasodik tőle, ha dagadó mellel szívja magába, akkor a visszatért földszeretet szere lemnél erősebb Indulata ka lászt növeszt ott is, ahol ma az ökörfaroi*ie* fcrtk az őszi esőben. Most katonák igazoltatnak a kapuban, a tanácselnöki szobában Katonai Tanács működik, a folyosón fegyveres katonák sétálnak, a v. b. titkári szobában a munkástanács intézőbizottsága ülésezik. Egyelőre csak néhány osztályon dolgoznak. A kereskedelmi osztály például a munkás- tanács közellátási bizottságaként működik és irányítja Pécs város kis- és nagykereskedelmi szerveit. Ebbe a bizottságba tartozik az élelmi- szeripari osztály is, amely a kereskedelem és az élelmiszer- ipari üzemek együttműködéséről, valamint a város lakosságának élelmiszerrel való ellátásáról gondoskodik. A munkástanács közellátási bizottsága éppen most intézkedik, hogy november 4-én, vasárnap az üzletek tartsanak zárva — kivéve a vasárnap nyitvatartó üzleteket. November 5-től az üzletek áttérnek a téli nyitvatartási idő bevezetésére azzal a módosítással, hogy az este 9 órakor záró üzletek csak 8 óráig tartanak nyitva. Az oktatási osztályon a pedagógusok tanácsával arról tárgyalnak, miként indítsák meg az oktatást. Elhatározták, hogy november 5-én, hétfőn délelőtt 10 órakor a Leöwey Klára Gimnázium dísztermében pedagógus gyűlést tartanak. Itt megbeszélik a forradalom utáni új oktatási irányvonalat, a hitoktatással és a nyelvtanítással kapcsolatos kérdéseket. Egyelőre csak ezeken az osztályokon és az anyakönyvi hivatalban van rendes munka.
