Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)

1956-10-28 / 255. szám

KULONKIA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' DUNÁNTÚLI Azonnali és általános tűzszünet! A Magyar Népköztársaság kormánya, a további vérontás megszün­tetése és a békés kibontakozás biztosítása érdekében elrendeli az azonnali és általános tűzszünetet. Utasítja a fegyveres erőket, hogy esak akkor tüzeljenek, ha 3ket megtámadják. NAGY IMRE XIII. ÉVFOLYAM* 255. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÄRNAP, 1956 OKTOBER 28 a minisztertanács elnöke. Saitíszabadsíoou Mi, pécsi újságírók most nem követelni akarunk a kormány­tól. Amit kértünk, ahhoz a jog­alapot az új kormány megadta, s mi percnyi várakozás nélkül hozzáláttunk, hogy jogunkkal teljes mértékben éljünk. A Du­nántúli Napló újságíróinak kol­lektívája megalakította mun­kástanácsát, amely október 27. óta teljes önállósággal, minden függőséget és cenzúrát felszá­molva szerkeszti a lapot. A Dunántúli Napló szerkesz­tőségének kollektívája elsőren­dű és legfontosabb feladatának tartja, hogy Pécs és Baranya megye lakosságát a lehető­séghez mért legnagyobb ala­possággal, pontosan és az igaz­ságnak megfelelően tájékoztas­sa mindazokról a fontosabb eseményekről, amelyek ha­zánkban, a nemzetközi életben és a város és megye területén zajlanak. E feladat lelkiisme­retes és felelősségteljes ellátá­sát mindennemű előzetes ellen­őrzés és cenzúrázás csak gátol­hatná. Újságíróink felnőtt és kellő ítélőképességfi emberek, akik írásaikért az újság vala­mennyi olvasója előtt vállal­ják a teljes felelősséget. Hatá­rozottan ellenzőnk minden gyámkodást és a szerkesztőség munkáját gátló beavatkozást. Az ellenőrzést viszont nemcsak elfogadhatónak, hanem feltét­lenül kívánatosnak is tartjuk. Hozzá kell tennünk azonban, hogy egyetlen más szerv sem dolgozik olyan széleskörű nyil­vánosság előtt, olyan ál­landó társadalmi ellenőr­zés alatt, mint a sajtó, amely­nek munkáját (a Dunántúli Napló esetében) naponta hu­szonötezernél több ember el­lenőrizheti cs bírálhatja el. Mi, újságírók úgy véljük, hogy ez a társadalmi ellenőrzés kielé­gítő. Minden olvasónak, min­den társadalmi, gazdasági, ál­lami. politikai és egyéb szerve­zetnek módjában van munkán­kat ellenőrizni, ahhoz észrevé­teleket, kifogásokat, javaslato­kat fűzni. Ezeket meghallgatni és ezek szellemében cselekedni kötelességünk. Mindezt azért tartjuk szük­ségesnek határozottan megál­lapítani, mert lapunk szerkesz­tését, az olvasóközönségnek nyújtott pontos és az igazság­hoz hű, őszinte tájékoztatást egészen a legutóbbi időkig dur­ván gátolták egyes személyek beavatkozásai. Kénytelenek yol tunk eltűrni gyakran az újság­írók lebecsülését kifejező meg­nyilvánulásokat, hallgatnunk kellett olyan eseményekről, amelyekkel kapcsolatban az ol­vasók részletes tájékoztatást vártak, nem bírálhattunk olyan személyeket, akiknek a munkáját hibásnak láttuk, mert fölénk rendelt szervek­hez tartoztak. A sajtószabad­ságnak mindezeket a korlátáit — ólve az új kormány által biztosított demokratikus joga­inkkal — felszámoltuk. A sajtószabadság megsérté­sének néhány kirívó példáját szükségesnek tartjuk a nyilvá­nosság elé tárni, hogy olvasó­ink teljesen megérthessék el­határozásunk okait és jelcntő- Ségéf. , Még a múlt év őszén történt, hogy lapunk egy rövid közle­gényében megírtuk: néhány községben termelőszövetkezeti tagok erőszakos beszervezésé­be használták fel a fekete föld- használattal kapcsolatos eljá­rásokat. Ez a tény igaz volt. a mezőgazdasági rovat vezető­jét Farkas Lászlónak, a megyei pártbizottság első titkárának követelésére mégis pártfegyel­mi elé állították, mert a hír közlése — az indokolás sze­rint — „apolotikus“ volt. Kovács Béla jelenlegi föld­művelésügyi miniszternek a Szovjetunióból történt hazaté­rése után nyilatkozatot kér­tünk tőle. A nyilatkozat szö­vegébe Farkas László önkénye sen, Kovács Béla hozzájárulása nélkül belejavított, de ezt a lap felelős szerkesztője nem vette figyelembe. Ezért a me­gyei' pártbizottság elsőtitkára igazoló jelentést kért tőle cs fegyelmi eljárással fenyegette, sőt sértegette. A pedagógusok szakszerve­zetének egyik sokszorosított kiadványáról Mészáros Ferenc, a lap helyettes szerkesztője bí­ráló véleményt írt. A megyei pártbizottság másodtitkára nem értett egyet a vélemény­fegyelmi eljárást indított elle­ne, a fegyelmi bizottság azon­ban tárgyilagosan megállapí­totta, hogy fegyelmi vétség nem történt. Farkas László feladata lett volna;, hogy tájékoztatást cs el­vi útmutatást nyújtson a szer­kesztőségnek. Ezt elmulasztot­ta, ehelyett naponta zaklatta a szerkesztőséget apró-cseprő hi­bákért, melyekről sok esetben kiderült, hogy nem is hibák. Ilyen esetek felsorolása cik­künket túlságosan hosszúra nyújtaná. A legutóbbi napokban, a bu­dapesti események után külö­nösen élesen nyilvánult meg a megyei pártbizottság néhány funkcionáriusa részéről ’ a saj­tószabadság semmibevétele, az újságírók lebecsülése. Szerdán, a fegyveres felkelés első nap­ján Farkas László élesen tilta­kozott az ellen, hogy a lapban akár egy szó is megjelenjék ar­ról, hogy a felkelés kirobban­tásában szerepe van a szektáns huzavonának. Kihúzatta az ezt megállapító kitételt a Pécsi író csoport nyilatkozatából csak­úgy. mint szerkesztőségi cik­künkből. Az eseményekkel kap csolatban nem nyújtott tájé­koztatást. noha módjában lett volna, s a lap munkatársainak mondott véleménye teljesen el­ferdítette a tényeket. Mindez nagymértékben hozzájárult ah­hoz, hogy lapunknak a fegy­veres felkelés napjain megje­lent közleményei közül azok, amelyek a budapesti esemé­nyekről szóltak, hézagosak és sok tekintetben tévesek voltak. A bőrgyári munkástanács értekezletén megjelent lapunk munkatársa, Tenkely Miklós. Az ülésen résztvett Právicz Lajosné, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője is. Később másik munkatársunk, Szalai János előtt kijelentette, hogy munkatársunk .fiilelnj cs szen­zációt keresni“ ment oda és „legjobban szerette volna nyomban kirúgni." Nem tűr­hetjük az ilyen magatartást kötelességüket becsületesen teljesítő újságíróinkkal szem­ben. Az újságírónak éppen a mai nehéz napokban köteles­sége, hogy lehetőleg minden fontosabb megmozduláson olt- legyen, hogy időben, helyesen és az igazságnak megfelelően tájékoztathassa az olvasókö­zönséget. (Folytatás a 2, oldalon) gönye takaarja ei a Zengő! Bent, a repülőtér irodájában zúg és kopog a távírógéjp. De végre: a Zengő csúcsától nem messze megjelenik egy kicsi, de folyton növekvő pont. Meg­könnyebbültein lélegzőnk fel, valaki megjegyzi a hátam mö­gött: — Hát így még nem vártunk gépet, mint most! Nem bizony! A gép néhányszor elhúz a város fölött és innen Szalán- táról is látni lehet, hogy fe­hér pontocskákat, vagyis röp­cédulákat hagy maga után. Végre megfordul, fölénk jön és néhány kör után simán földet ér. Harcos szellemű tanácsko­zás kezdődött ma reggel 9 órakor az SzMT-székház kul­túrtermében. Ott voltak a vá­ros üzemeiben mostanában alakult munkástanácsok kül­döttei, a munkások, munkás­nők, egyetemi és főiskolai fiatalok, munkásifjak, falvak küldöttei, akik az elmúlt évek sztáliimsta-rákosista politiká­ja után végre igazi, a szocia­lista demokratizmus talaján kiterobélyesedő néphatalmat követelnek és meg is terem­tik azt. A tanácskozás elnökségét a munkástanácsok elnökei al­kották, és az egybegyűltek jóváhagyásával ők gyakorol­ják ideiglenesen a megyei központi nemzeti munkásta­nács bizottságának jogait. Villányi Tibor, a Sopiana Gépgyár munkástanácsának elnöke nyitotta meg a tanács kozást. A Himnusz eléneklé­lalaegersuejff A városban éppen alakuló ülést tartott a forradalmi ta­nács, amikor megérkezett az új kormány megalakulásának hí­re. A jelenlévő többezres tö­meg hurrá kiáltásokkal fogad­ta a névsort, bár egyesek Apró Antal és Bebrits Lajos minisz­tersége ellen tiltakozásukat fe­jezték ki. A tömeg azonban egyetértett abban, hogy az új kormánynak lesz elég ereje hozzá, hogy rövidesen véget- vessen az országban uralkodó állapotoknak és megindíthas­sa az új élet építését. Megye- szerte követelik az idegen csa­majd kilép Hajdú Gyula elv­társ, megyénk munkásmozgal­mának veteránja, a baranyai munkások kedveltje. Fekete kalapban, szürke felöltőben van, frissebb és fiatalosabb, mint legutóbb volt, mintha nem is hetven nehéz esztendő állna mögötte. Czárt Ferenc elvtárs, a pé-- esi városi pártbizottság első titkára üdvözli kézfogással és mindenféle szertartásosság nél­kül. Hajdú elvtárs is így vá­laszol: — Hogy és miként vagyunk? — .kérdi barátságosan. Megindul a gépkocsi és húsz perc múltán már a megyei pártbizottság épülete előtt ál­lunk meg. Éppen, arra megy Dr- Gál Gyula elvtárs. egye­temi tanársegéd. se után a jelenlévők egy per­ces néma felállással adták jelét együttérzésüknek a bu­dapesti testvérharcok áldoza­tai iránt. Fereucfi Antal, a Sopiana Gépgyár munkástanácsának parancsnoka kapott elsőnek szót. Ismertette gyárukban az elmúlt napokban lezajlott ese menyeket- Kemény szavak­kal bélyegezte meg az üze­mükben népellencsen tevé­kenykedő sztálinista klikket, amely a munkásság vélemé­nyével ellentétes táviratot küldött Budapestre, és a va­lóban demokratikus alapon megválasztandó munkásta­nács létrejöttét próbálta meg­akadályozni. Az üzem mun­kásainak érdekét védő és azok bizalmát bíró munkás- tanács felhívását szombat délelőtt sugározta a Pécsi Rádió és erre a jogos köve­teléseket tartalmazó felhívás­patok kivonását az országiból továbbá a megyei pártbizott­ság volt vezetőinek felelősség­re vonását, mivel belelövettek a felvonuló tömegbe. Debrecen A Tiszántúl fővárosában szi­lárdan a szocialista forradalmi bizottmány kezében van az irá_ nyitás, amely az új kormány elismerését több pontból álló követelésének teljesítéséhez köti. A bizottmánynak az a vé­leménye, hogy Magyarorszá­gon nem ellenforradalmi meg­mozdulás, hanem szocialista demokratikus és nemzeti for­Hajdu elvtárs barátságosan kezetfog vele, és az egyetem­isták hangulatáról érdeklődik. Dr. Gál Gyula elmondja: ,az egyetemi ifjúság forradalma nem ellenforradalom. Az ifjú­ság a nép hatalmáért, a ma­gyar nemzet függetlenségéért küzd, s ebben a követelésben valamennyien egyek vagyunk. Fent az épületben Farkas László, a megyei pártbizottság első titkára köszönti Hajdú elv társat. Itt sincs szertartásos­ság, hiszen rendkívüli időket élünk! Hajdú elvtáns azonnal tájékozódni akar, mert — mint mondotta — a munkástaná­csokba szeretne menni. Lapzártakor még tart a meg­beszélés. Bővebbet majd keddi számunkban írunk. ra sorra csatlakoztak az idő­közben megalakult városi és vidéki munkástanácsok is. Ferencfi Anitái elmondta, hogy főfeladatuk most az or­szág gazdasági életének mi­előbbi helyreállítása. István-aknai bányász szólt ezután. Kérte, hogy hozzá hasonlóan, bányásztársai is segítsék a nehéz körülmé­nyek közé került budapesti lakosokat egy-egy széncédu­lával. Ezután Galambos György színész javaslata alapján a munkástanácsok jelenlevő tagjaiból bizottságokat alakí­tottak abból a célból, hogy ellenőrizzék az államvédelmi hatóság, a rendőrség, a pécsi rádió, a sajtó, a posta és a pártbizottságok munkáját. Az ellenőrzőbizotlsá-gi ta­gok megválasztása előtt még (Folytatás fi 2. oldalon.) radalom van. Az MDP megyei végrehajtó bizottsága szombat délután lemondott. A bizott­mány jelenleg ülésezik, mári6 több rendeletet adott ki az el­látásra, a rendfenntartásra és az igazságszolgáltatásra vonat­kozóan. Szolnok A pénteken megalakult for­radalmi tanács szombaton munkástanácsra változtatta ne vét és egyben 3d jelentette, hogy támogatja az új magyar kor­mányt. Ugyanakkor a megye több helységében megalakítot­ták a munkástanácsokat és le­II magyarországi események a Gizié®'1 Tanács eil Már több külföldi rádióállo­más sugározta a hírt, hogy a Biztonsági Tanács rövidesen megtárgyalja a magyarországi eseményeket. Felhívtuk a kül­ügyminisztériumot, ahonnan vasárnap tizenkettőkor és dél­után három órakor a követ­kező választ kaptuk: A magyar kormánynak mind eddig nem hozták hivatalosan tudomására, hogy a Biztonsági Tanács napirendre tűzte a ma­gyarországi eseményeket. Nem hivatalos forrásból — külföldi rádiójelcntésekből — azonban tudomásunkra jutott, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország együttes előter­jesztést adtak át a Biztonsági Tanácsnak, melynek lényege valószínűen a szovjet csapatok beavatkozása a magyar esemé­nyekbe. A hírek szerint a Biztonsági Tanácsot vasárnap délutánra hívták össze. A kormány állás­pontja mindczidcig nem isme­retes. Jugoszláviába iiiazik a munkástanácsok küldöttsége A Baranya Megyei Pártbi­zottság kezdeményezésére csaknem valamennyi baranyai üzemben megalakultak már a munkástanácsok. Ezeknek je­lenleg legfontosabb feladata, hogy a rendet fenntartsák és számiba vegyék a munkások, bányászok legdöntőbb politikai és gazdasági követeléseit. A munkástanácsoknak azonban még nincs kiforrott tapaszta­latuk, mivel csak néhány na­posak. Ezért a Baranya Me­gyei Pártbizottság lépéseket tesz, hogy a munkástanácsok küldöttségét mihamarabb Ju­goszláviába küldhcsse a mun­kástanácsok működésének ta­nulmányozására.; mondatták azokat a vezetőket, akikben nem bízik a nép. A megyei munkástanács felhí­vást intézett a dolgozókhoz, amelyben a munka folytatásá­ra szólította fel őket. Az üzemi tanácsok most szervezik, hogy hétfőn reggel zavartalanul kéz dődjön meg a termelés. A szol­noki papírgyár, cukorgyár és a Tiszamenti Vegyiművek már szombaton is dolgoztak. A trak torosok az egész megyében kint voltak a földeken' és Jász­berény, valamint Turkeve ha­tárában már be is felezték az őszi vetést. (Folytatás a 2. oldalon.) nyel, de vita hclyétf'á'óönn'aT Kinyílik az ajtó, friss pesti újságokat raknak ki a gépből, Tanácskoznak a munkástanácsok küMiitei Pécsre érkezeti Hajdú Gyula elvtárs Esőfelhők piszkosszürke füg­Az égisz ország gyors MAzMtekel tör a Mnül Az elmúlt napok eseményei a vidéki nagyvárosokban

Next

/
Thumbnails
Contents