Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-28 / 255. szám
KULONKIA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' DUNÁNTÚLI Azonnali és általános tűzszünet! A Magyar Népköztársaság kormánya, a további vérontás megszüntetése és a békés kibontakozás biztosítása érdekében elrendeli az azonnali és általános tűzszünetet. Utasítja a fegyveres erőket, hogy esak akkor tüzeljenek, ha 3ket megtámadják. NAGY IMRE XIII. ÉVFOLYAM* 255. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÄRNAP, 1956 OKTOBER 28 a minisztertanács elnöke. Saitíszabadsíoou Mi, pécsi újságírók most nem követelni akarunk a kormánytól. Amit kértünk, ahhoz a jogalapot az új kormány megadta, s mi percnyi várakozás nélkül hozzáláttunk, hogy jogunkkal teljes mértékben éljünk. A Dunántúli Napló újságíróinak kollektívája megalakította munkástanácsát, amely október 27. óta teljes önállósággal, minden függőséget és cenzúrát felszámolva szerkeszti a lapot. A Dunántúli Napló szerkesztőségének kollektívája elsőrendű és legfontosabb feladatának tartja, hogy Pécs és Baranya megye lakosságát a lehetőséghez mért legnagyobb alapossággal, pontosan és az igazságnak megfelelően tájékoztassa mindazokról a fontosabb eseményekről, amelyek hazánkban, a nemzetközi életben és a város és megye területén zajlanak. E feladat lelkiismeretes és felelősségteljes ellátását mindennemű előzetes ellenőrzés és cenzúrázás csak gátolhatná. Újságíróink felnőtt és kellő ítélőképességfi emberek, akik írásaikért az újság valamennyi olvasója előtt vállalják a teljes felelősséget. Határozottan ellenzőnk minden gyámkodást és a szerkesztőség munkáját gátló beavatkozást. Az ellenőrzést viszont nemcsak elfogadhatónak, hanem feltétlenül kívánatosnak is tartjuk. Hozzá kell tennünk azonban, hogy egyetlen más szerv sem dolgozik olyan széleskörű nyilvánosság előtt, olyan állandó társadalmi ellenőrzés alatt, mint a sajtó, amelynek munkáját (a Dunántúli Napló esetében) naponta huszonötezernél több ember ellenőrizheti cs bírálhatja el. Mi, újságírók úgy véljük, hogy ez a társadalmi ellenőrzés kielégítő. Minden olvasónak, minden társadalmi, gazdasági, állami. politikai és egyéb szervezetnek módjában van munkánkat ellenőrizni, ahhoz észrevételeket, kifogásokat, javaslatokat fűzni. Ezeket meghallgatni és ezek szellemében cselekedni kötelességünk. Mindezt azért tartjuk szükségesnek határozottan megállapítani, mert lapunk szerkesztését, az olvasóközönségnek nyújtott pontos és az igazsághoz hű, őszinte tájékoztatást egészen a legutóbbi időkig durván gátolták egyes személyek beavatkozásai. Kénytelenek yol tunk eltűrni gyakran az újságírók lebecsülését kifejező megnyilvánulásokat, hallgatnunk kellett olyan eseményekről, amelyekkel kapcsolatban az olvasók részletes tájékoztatást vártak, nem bírálhattunk olyan személyeket, akiknek a munkáját hibásnak láttuk, mert fölénk rendelt szervekhez tartoztak. A sajtószabadságnak mindezeket a korlátáit — ólve az új kormány által biztosított demokratikus jogainkkal — felszámoltuk. A sajtószabadság megsértésének néhány kirívó példáját szükségesnek tartjuk a nyilvánosság elé tárni, hogy olvasóink teljesen megérthessék elhatározásunk okait és jelcntő- Ségéf. , Még a múlt év őszén történt, hogy lapunk egy rövid közlegényében megírtuk: néhány községben termelőszövetkezeti tagok erőszakos beszervezésébe használták fel a fekete föld- használattal kapcsolatos eljárásokat. Ez a tény igaz volt. a mezőgazdasági rovat vezetőjét Farkas Lászlónak, a megyei pártbizottság első titkárának követelésére mégis pártfegyelmi elé állították, mert a hír közlése — az indokolás szerint — „apolotikus“ volt. Kovács Béla jelenlegi földművelésügyi miniszternek a Szovjetunióból történt hazatérése után nyilatkozatot kértünk tőle. A nyilatkozat szövegébe Farkas László önkénye sen, Kovács Béla hozzájárulása nélkül belejavított, de ezt a lap felelős szerkesztője nem vette figyelembe. Ezért a megyei' pártbizottság elsőtitkára igazoló jelentést kért tőle cs fegyelmi eljárással fenyegette, sőt sértegette. A pedagógusok szakszervezetének egyik sokszorosított kiadványáról Mészáros Ferenc, a lap helyettes szerkesztője bíráló véleményt írt. A megyei pártbizottság másodtitkára nem értett egyet a véleményfegyelmi eljárást indított ellene, a fegyelmi bizottság azonban tárgyilagosan megállapította, hogy fegyelmi vétség nem történt. Farkas László feladata lett volna;, hogy tájékoztatást cs elvi útmutatást nyújtson a szerkesztőségnek. Ezt elmulasztotta, ehelyett naponta zaklatta a szerkesztőséget apró-cseprő hibákért, melyekről sok esetben kiderült, hogy nem is hibák. Ilyen esetek felsorolása cikkünket túlságosan hosszúra nyújtaná. A legutóbbi napokban, a budapesti események után különösen élesen nyilvánult meg a megyei pártbizottság néhány funkcionáriusa részéről ’ a sajtószabadság semmibevétele, az újságírók lebecsülése. Szerdán, a fegyveres felkelés első napján Farkas László élesen tiltakozott az ellen, hogy a lapban akár egy szó is megjelenjék arról, hogy a felkelés kirobbantásában szerepe van a szektáns huzavonának. Kihúzatta az ezt megállapító kitételt a Pécsi író csoport nyilatkozatából csakúgy. mint szerkesztőségi cikkünkből. Az eseményekkel kap csolatban nem nyújtott tájékoztatást. noha módjában lett volna, s a lap munkatársainak mondott véleménye teljesen elferdítette a tényeket. Mindez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy lapunknak a fegyveres felkelés napjain megjelent közleményei közül azok, amelyek a budapesti eseményekről szóltak, hézagosak és sok tekintetben tévesek voltak. A bőrgyári munkástanács értekezletén megjelent lapunk munkatársa, Tenkely Miklós. Az ülésen résztvett Právicz Lajosné, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Később másik munkatársunk, Szalai János előtt kijelentette, hogy munkatársunk .fiilelnj cs szenzációt keresni“ ment oda és „legjobban szerette volna nyomban kirúgni." Nem tűrhetjük az ilyen magatartást kötelességüket becsületesen teljesítő újságíróinkkal szemben. Az újságírónak éppen a mai nehéz napokban kötelessége, hogy lehetőleg minden fontosabb megmozduláson olt- legyen, hogy időben, helyesen és az igazságnak megfelelően tájékoztathassa az olvasóközönséget. (Folytatás a 2, oldalon) gönye takaarja ei a Zengő! Bent, a repülőtér irodájában zúg és kopog a távírógéjp. De végre: a Zengő csúcsától nem messze megjelenik egy kicsi, de folyton növekvő pont. Megkönnyebbültein lélegzőnk fel, valaki megjegyzi a hátam mögött: — Hát így még nem vártunk gépet, mint most! Nem bizony! A gép néhányszor elhúz a város fölött és innen Szalán- táról is látni lehet, hogy fehér pontocskákat, vagyis röpcédulákat hagy maga után. Végre megfordul, fölénk jön és néhány kör után simán földet ér. Harcos szellemű tanácskozás kezdődött ma reggel 9 órakor az SzMT-székház kultúrtermében. Ott voltak a város üzemeiben mostanában alakult munkástanácsok küldöttei, a munkások, munkásnők, egyetemi és főiskolai fiatalok, munkásifjak, falvak küldöttei, akik az elmúlt évek sztáliimsta-rákosista politikája után végre igazi, a szocialista demokratizmus talaján kiterobélyesedő néphatalmat követelnek és meg is teremtik azt. A tanácskozás elnökségét a munkástanácsok elnökei alkották, és az egybegyűltek jóváhagyásával ők gyakorolják ideiglenesen a megyei központi nemzeti munkástanács bizottságának jogait. Villányi Tibor, a Sopiana Gépgyár munkástanácsának elnöke nyitotta meg a tanács kozást. A Himnusz eléneklélalaegersuejff A városban éppen alakuló ülést tartott a forradalmi tanács, amikor megérkezett az új kormány megalakulásának híre. A jelenlévő többezres tömeg hurrá kiáltásokkal fogadta a névsort, bár egyesek Apró Antal és Bebrits Lajos minisztersége ellen tiltakozásukat fejezték ki. A tömeg azonban egyetértett abban, hogy az új kormánynak lesz elég ereje hozzá, hogy rövidesen véget- vessen az országban uralkodó állapotoknak és megindíthassa az új élet építését. Megye- szerte követelik az idegen csamajd kilép Hajdú Gyula elvtárs, megyénk munkásmozgalmának veteránja, a baranyai munkások kedveltje. Fekete kalapban, szürke felöltőben van, frissebb és fiatalosabb, mint legutóbb volt, mintha nem is hetven nehéz esztendő állna mögötte. Czárt Ferenc elvtárs, a pé-- esi városi pártbizottság első titkára üdvözli kézfogással és mindenféle szertartásosság nélkül. Hajdú elvtárs is így válaszol: — Hogy és miként vagyunk? — .kérdi barátságosan. Megindul a gépkocsi és húsz perc múltán már a megyei pártbizottság épülete előtt állunk meg. Éppen, arra megy Dr- Gál Gyula elvtárs. egyetemi tanársegéd. se után a jelenlévők egy perces néma felállással adták jelét együttérzésüknek a budapesti testvérharcok áldozatai iránt. Fereucfi Antal, a Sopiana Gépgyár munkástanácsának parancsnoka kapott elsőnek szót. Ismertette gyárukban az elmúlt napokban lezajlott ese menyeket- Kemény szavakkal bélyegezte meg az üzemükben népellencsen tevékenykedő sztálinista klikket, amely a munkásság véleményével ellentétes táviratot küldött Budapestre, és a valóban demokratikus alapon megválasztandó munkástanács létrejöttét próbálta megakadályozni. Az üzem munkásainak érdekét védő és azok bizalmát bíró munkás- tanács felhívását szombat délelőtt sugározta a Pécsi Rádió és erre a jogos követeléseket tartalmazó felhíváspatok kivonását az országiból továbbá a megyei pártbizottság volt vezetőinek felelősségre vonását, mivel belelövettek a felvonuló tömegbe. Debrecen A Tiszántúl fővárosában szilárdan a szocialista forradalmi bizottmány kezében van az irá_ nyitás, amely az új kormány elismerését több pontból álló követelésének teljesítéséhez köti. A bizottmánynak az a véleménye, hogy Magyarországon nem ellenforradalmi megmozdulás, hanem szocialista demokratikus és nemzeti forHajdu elvtárs barátságosan kezetfog vele, és az egyetemisták hangulatáról érdeklődik. Dr. Gál Gyula elmondja: ,az egyetemi ifjúság forradalma nem ellenforradalom. Az ifjúság a nép hatalmáért, a magyar nemzet függetlenségéért küzd, s ebben a követelésben valamennyien egyek vagyunk. Fent az épületben Farkas László, a megyei pártbizottság első titkára köszönti Hajdú elv társat. Itt sincs szertartásosság, hiszen rendkívüli időket élünk! Hajdú elvtáns azonnal tájékozódni akar, mert — mint mondotta — a munkástanácsokba szeretne menni. Lapzártakor még tart a megbeszélés. Bővebbet majd keddi számunkban írunk. ra sorra csatlakoztak az időközben megalakult városi és vidéki munkástanácsok is. Ferencfi Anitái elmondta, hogy főfeladatuk most az ország gazdasági életének mielőbbi helyreállítása. István-aknai bányász szólt ezután. Kérte, hogy hozzá hasonlóan, bányásztársai is segítsék a nehéz körülmények közé került budapesti lakosokat egy-egy széncédulával. Ezután Galambos György színész javaslata alapján a munkástanácsok jelenlevő tagjaiból bizottságokat alakítottak abból a célból, hogy ellenőrizzék az államvédelmi hatóság, a rendőrség, a pécsi rádió, a sajtó, a posta és a pártbizottságok munkáját. Az ellenőrzőbizotlsá-gi tagok megválasztása előtt még (Folytatás fi 2. oldalon.) radalom van. Az MDP megyei végrehajtó bizottsága szombat délután lemondott. A bizottmány jelenleg ülésezik, mári6 több rendeletet adott ki az ellátásra, a rendfenntartásra és az igazságszolgáltatásra vonatkozóan. Szolnok A pénteken megalakult forradalmi tanács szombaton munkástanácsra változtatta ne vét és egyben 3d jelentette, hogy támogatja az új magyar kormányt. Ugyanakkor a megye több helységében megalakították a munkástanácsokat és leII magyarországi események a Gizié®'1 Tanács eil Már több külföldi rádióállomás sugározta a hírt, hogy a Biztonsági Tanács rövidesen megtárgyalja a magyarországi eseményeket. Felhívtuk a külügyminisztériumot, ahonnan vasárnap tizenkettőkor és délután három órakor a következő választ kaptuk: A magyar kormánynak mind eddig nem hozták hivatalosan tudomására, hogy a Biztonsági Tanács napirendre tűzte a magyarországi eseményeket. Nem hivatalos forrásból — külföldi rádiójelcntésekből — azonban tudomásunkra jutott, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország együttes előterjesztést adtak át a Biztonsági Tanácsnak, melynek lényege valószínűen a szovjet csapatok beavatkozása a magyar eseményekbe. A hírek szerint a Biztonsági Tanácsot vasárnap délutánra hívták össze. A kormány álláspontja mindczidcig nem ismeretes. Jugoszláviába iiiazik a munkástanácsok küldöttsége A Baranya Megyei Pártbizottság kezdeményezésére csaknem valamennyi baranyai üzemben megalakultak már a munkástanácsok. Ezeknek jelenleg legfontosabb feladata, hogy a rendet fenntartsák és számiba vegyék a munkások, bányászok legdöntőbb politikai és gazdasági követeléseit. A munkástanácsoknak azonban még nincs kiforrott tapasztalatuk, mivel csak néhány naposak. Ezért a Baranya Megyei Pártbizottság lépéseket tesz, hogy a munkástanácsok küldöttségét mihamarabb Jugoszláviába küldhcsse a munkástanácsok működésének tanulmányozására.; mondatták azokat a vezetőket, akikben nem bízik a nép. A megyei munkástanács felhívást intézett a dolgozókhoz, amelyben a munka folytatására szólította fel őket. Az üzemi tanácsok most szervezik, hogy hétfőn reggel zavartalanul kéz dődjön meg a termelés. A szolnoki papírgyár, cukorgyár és a Tiszamenti Vegyiművek már szombaton is dolgoztak. A trak torosok az egész megyében kint voltak a földeken' és Jászberény, valamint Turkeve határában már be is felezték az őszi vetést. (Folytatás a 2. oldalon.) nyel, de vita hclyétf'á'óönn'aT Kinyílik az ajtó, friss pesti újságokat raknak ki a gépből, Tanácskoznak a munkástanácsok küMiitei Pécsre érkezeti Hajdú Gyula elvtárs Esőfelhők piszkosszürke fügAz égisz ország gyors MAzMtekel tör a Mnül Az elmúlt napok eseményei a vidéki nagyvárosokban